Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-27 / 72. szám

Felújított részlegek Megtartotta évzáró közgyű­lését a Monori Járási Szolgál­tató Szövetkezet is. Az ezt megelőző munkahelyi tanács­kozásokon már részleteiben is tájékozódhattak a tagok az el­múlt év eredményeiről és gondjairól, a közös közgyűlé­sen Fodor Mihály szövetkezeti elnök röviden értékelte, mely célkitűzéseknek sikerült ele­get tenniük, s mit kell tenniük az idén a jobb eredmények el­éréséért. Az egyik legfontosabb fel­adat — az új gyömrői mű­helycsarnok üzembe helyezé­se — pénzügyi fedezet hiányá­ban nem valósult meg, az idén azonban mindenképp fel kell építeniük. Az elmúlt évhez viszonyítva különösen az árutermelő rész­legek termelése nőtt jelentő­sen, a személyi szolgáltatás már kevésbé, s az ipari javí­tás értéke 573 ezer forinttal csökkent. A lakossági szolgál­tatásban tervezett 6 milliós értéket két százalékkal telje­sítették túl. Az anyagi lehető­ségekhez mérten több szolgál­tató részleget felújítottak, kor- s :erűsítettek, fodrászrészlegek és szolgáltatóházak újhodtak meg, a lakosság megelégedésé­re. Az idén, a felépítendő mű­helycsarnokban motorkerék­pár-szervizt létesítenek, bővül a személyi szolgáltatás is, Nyáregyházán működni kezd­het a régóta hiányolt fodrász­részleg. Fürtösmeggy kistermelőknek A piacokon mindig jól érté­kesíthető korai gyümölcsök közül a meggy és a cseresznye iránt megnőtt a termelők ér­deklődése: a tavaszi telepítési szezonban a Kertészeti Sza­porítóanyag Forgalmazó KFT több mint 60 ezer csemetét biztosít a kistermelők részé­re. Figyelemre méltó, hogy a hazai meggynemesítés nem­zetközileg is jelentős eredmé­nyeket ért el az önterméke- nyülő, kiváló fajták előállítá­sával. Korábban jóformán csak á Pándy meggyet és en­nek megtermékenyüléséhez szükséges cigánymeggyet ül­tették a gazdaságok. A tudo­mányos kísérletek eredményei azonban lehetővé tették, hogy önállóan, egyedül is termesz­teni lehessen a meggyet. M0H0B«71DEHX 0 Ä'S--v'MipE XXI. ÉVFOLYAM, 73. SZÄM 1979. MÁRCIUS 37., KEDD Falugyűlés Vecsésen Ami lesz — és amire várni kel! Számítanak a lakosság megértésére Vecsésen, a József Attila művelődési házban tartott fa­lugyűlésen több százan gyűl­tek össze, hogy meghallgassák Várszegi György megbízott ta­nácselnök beszámolóját a ta­valyi községpolitikai esemé­nyekről. Az ország legna­gyobb, 23 ezer főt meghaladó lélekszámú nagyközségének falugyűlése igen sok vendéget is vonzott. A község és a já­rás párt- és tanácsi vezetőin kívül ott volt Béki Ferencné országgyűlési képviselő, Árki Sándor, a Pest megyei Tanács tervosztályának munkatársa, Rétvári Sándor, a HNF Pest megyei bizottsága főelőadója és S. Szabó Ferenc, az Orszá­gos Környezetvédelmi Bizott­ság alelnöke. Felújítások Várszegi György elmondta, hogy a nagyközség agglomerá­ciós jellegéből fakadóan az utóbbi időben a lakosság igé­nyei megnövekedtek, amely azonban nem áll arányban a lehetőségekkel. Tavaly, a ta­nács 26 millió 659 ezer forint­tal gazdálkodott. Jelentős ösz- szeget fordítottak az egész­ségügyi és szociális ellátás ja­vítására, a gyermekintézmé­nyek és a központi konyha fenntartására, illetve üzemel­tetésére. Kis mértékben ugyan, de javultak az út- és közlekedési viszonyok. A KPM beruházá­sában új burkolatot kapott a Bajcsy-Zsilinszky út és a Dó­zsa György út. Tanácsi pénz­eszközök felhasználásával fel­újították a Sallai és a Kinizsi utcát, valamint a Martinovics téri körforgalmat. A 175 sze­mélyes új óvodához kapcsolódó úthálózat építését is elkezd­ték, s hamarosan befejeződnek a munkálatok. Sajnos az utak átadásakor a minőségi vizsgá­latot elmulasztották, s már most jelentkeznek az első hi­bák. Ezen kívül a Szamuely, a Somogyi Bacsó, a Szép, a Zrínyi és az Attila utcát is ja­vították. Az elmúlt évben jár­dát nem építettek. Nagy gon­dot okoz a földutak rossz mi­nősége; gyors ütemű fejlesz­tésre a közeljövőben nincs le­hetőség, ezért szükség van a lakosság aktív segítségére is. Több csatorna Az elektromos hálózatot is folyamatosan bővítették, a Ki­nizsi utcában és a Martino­vics téren kicserélték a lám­patesteket, és csaknem 60 hi­ganygőzlámpát szereltek fel a községben. A Kun Béla téri iskola épí­tésével párhuzamosan bővült a csatornahálózat, amelyet az Andrássy-telepi temetőig épí­tettek ki. A nyári időszakban jelentkező vízhiány enyhíté­sére a PVCSV két kutat fúrt, amelyből a feljövő nagy meny- nyiségű homok miatt csak az egyiket lehetett üzembe he­lyezni, ezért újabb kút fúrá­sára van szükség. Nagy gon­dot okoz az Andrássy és a Halmy-telepen a bel- és csa­padékvíz elvezetése. Megkez­dődött ugyan a főelvezető árok kiépítése, anyagiak hiá­nyában azonban a Pest me­gyei Tanácshoz kellett fordul­ni póthitelért. Az utolsó lakások átadásá­val befejeződött az OTP-lakó- telep építése. Ugyancsak ta­valy adták át az új, korszerű 175 személyes óvodát. Az ál­lami lakóházak felújítására 1 millió 600 ezer forintot költöt­tek. A szolgáltatások területén is jelentős a javulás, egyebek között Patyolat-fiók és Gelka- kirendeltség kezdte meg mű­ködését. A szolgáltatásban nagy szerepük van a kisipa­rosoknak is, ezért tevékenysé­güket adókedvezmény meg­adásával is támogatják. A lakosság ellátását 90 ke­reskedelmi egység biztosítja. Az elmúlt évben több új üz­letet adtak át, az elavultakat pedig felújították. A Ferihegy Termelőszövetkezet a piacté­ren zöldségboltot létesített, be­fejeződött a Nádor utcai élel­miszerüzlet felújítása, a Vö­rös Hadsereg útján az élelmi­szerboltot önkiszolgáló rend­szerűvé alakították át. Régi igényt elégít ki a nemrég fel­épült gázcseretelep. Nigéria — magyar szemmel II. A tartományi székhely ás lakéi A hazánk segítségéve! épült iskolák A vágóhíd a várostól, Kanó­tól 20 kilométerre épül, mert a régi vágóhíd helyén a tarto­mányi vezetés 8 osztályos is­kolát létesített. A létesítmé­nyen dolgozó helybeli munká­sok minden munkanapot szal- lah-hal, imával kezdenek, és csak utána hajlandók dolgoz­ni — mesélte Sólyom Gábor, a MEZŐGÉP szerelője. Kamo, Nigéria egyik északi tartományának székhelye, azo­nos hosszúsági körön fekszik, mint Budapest. Az akklimati­zálódás ennek ellenére nehéz, hiszen az egyenlítő közelsége miatt a teli száraz évszakban a levegő hőmérséklete az 50 fokot is eléri árnyékban. A nyári esős évszakban, csak 30 —35 fok meleg van, viszont a levegő relatív páratartalma csaknem 100 százalékos. A vá­ros házainak nagy része vörö­ses színű, sárból készült épü­let. amelyet az izzó nap szárít ki. Az emberek családi közös­ségenként laknak együtt. Fe­leséget csak pénzért lehet venni, és megengedett a több- nejűség. A helybéliek kedvenc étele a yamgyökér, amelyet burgo­nya helyett fogyasztanak. Húst ritkán esznek, hiszen egy kiló marhahús ára körülbelül 600 forintnak felel meg. A város ipana eléggé fejlett, hiszen a munkaerő igán olcsó. Itt működik a francia Peugeot és a nyugatnémet Volkswagen autógyár összeszerelő üzeme, a japán acéliparosok két öntö­déje és egy NSZK-cég által kézben tartott szövőüzem. Az ipar a keresőképes lakosság kétharmad részét foglalkoztat­ja, a többiek pedig földet mű­velnek, állatokat tenyésztenek, fazekaskodnak és keresked­nek. A nyolc osztály elvégzése egy ideje kötelező. Kanóban nemrégiben adták át a magyar segítséggel fel­épült két szakmunkásképző is­kolát, és működik a városban egy felsőoktatási intézmény is. A tartományi székhely köz­művesítése és ivóvízellátása jelenleg nem megoldott, és az óváros közbiztonsága is nagyon gyenge. A MEZŐGÉP szerelői szerint ezek a gondok, problé­mák és eredmények jellemzik Nigériát, magyar szemmel, 1979-ben. Felszner János Kanó óvárosának parkrészlete A Monorvidéki Áfész kor­szerű ABC-áruházat és egy eszpresszót helyezett üzembe az OTP-lakótelepen, s egy új gazdabolt is megkezdte műkö­dését. A Pest megyei Vendég­látóipari Vállalat korszerűsí­tette cukrászdáját, a Ceglédi filelmiszerkishcreskedelmi Vállalat pedig élelmiszerüzle­tét. Mindezek ellenére a bol­tok kicsik, s ez meghatározza a választékot is. A község lakossága, a gaz­dasági egységek, a szocialista brigádok 1978-ban 13 millió 800 ezer forint értékű társa­dalmi munkát végeztek. A megelőző esztendőhöz viszo­nyítva az egy lakosra jutó tár­sadalmi munka értéke majd­nem megduplázódott. A jövő­ben is szükség lesz segítsé­gükre, hiszen 1979-ben 4 mil­lió 300 ezer forinttal kevesebb összeg áll a tanács rendelke­zésére, s a feladatokat csak társadalmi összefogás révén lehet megoldani. Vecsésen az idén is számos új beruházás valósul meg, to­vább folytatódik a villany- és a csatornahálózat bővítése. Már tervezik a Petőfi téri ál­talános isikola bővítését és az OTP-lakótelep telefonhálóza­tát. A Martinovics téren új ABC-áruháZ és posta épül, a község egy újabb gyógyszer- tárral is gyarapodik. Remél­hetőleg megoldódik a hetedik orvosi körzet kialakításának, valamint az életveszélyessé vált öregek napközijének problémája is. Az óvodai és bölcsődei férőhelyek bővíté­sére minden lehetőséget meg­ragadnak. írásban válaszolnak A beszámolót követően szá­mos felszólalás hangzott el. Ságvári József nyugdíjas az útépítés meggyorsítását szor­galmazta, s kifogásolta, hogy a villanyvezetékek alá ma­gasnövésű fákat ültettek. A gyermekév alkalmából társa­dalmi összefogással uszoda építését javasolta, erre azonban még nagyon sokat kell várni. Deák Károlyné pe­dagógus szóvá tette, hogy las­san több kocsma van a köz­ségben, mint tanácstagi kör­zet. Felkérte a tanácsot, hogy akadályozza meg az alkoholiz­mus elburjánzását. Polányi József és Csonka Jenőné a szemétszállítás gond­jaira hívta fel a figyelmet. Molnár Gábor társadalmi munkaakció megszervezését javasolta az utak rendbehoza­tala érdekében. Szóba került a gáz bevezetése a családi há­zakba és a repülőtéri zajárta­lom erdősávval történő csök­kentése is. Várszegi György sok kér­désre a helyszínen adott vá­laszt, néhány témát azonban körültekintőbben kell meg­vizsgálni, ezért ezek megvála­szolása majd írásban történik. Árki Sándor, a megyei tanács tervosztályának munkatársa végezetül elmondotta, hogy a repülőtér bővítésével jelent­kező gondok, a zajártalom megszüntetése és az építési engedélyek kiadása ügyében június 30-ig állásfoglalás szü­letik. K. L. A Magyar Tanácsköztársa­ság dicsőséges 133 napjára emlékezve — a 60. évfordulón — a Rákosmezeje Mgtsz Ma,- gyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportja és a termelőszö­vetkezet KISZ-bizottsága szel­lemi vetélkedőt rendezett. A vetélkedőre 26 csapat ne­vezett, amelyeket öt elődöntő csoportba soroltak és az első két-két helyezett jutott a döntőbe. A tíz döntőbe jutott, négyfős csapat a termelőszö­vetkezet központi tanácster­mében mérte össze tudását, a járási KISZ-bizottság és a termelőszövetkezet vezetőiből álló ötfőnyi zsűri a négyórás döntő folyamán, a jó válaszok hallatán sokszor emelte fel a maximális három pontot mu­tató táblát, sőt a pluszpontok sem maradtak el. A döntő négy témaköréből három-há­rom kérdést húztak a csapa­tok, amelyekre közösen vála­szolhattak. Az első témakör magában foglalta a Tanács- köztársaság kialakulását és előzményeit, az őszirózsás for­radalom hatását, a Károlyi- kormány politikáját és a KMP megalakulását. A második té­makör a Károlyi-kormány le­mondásának fő okaival, a pár­tok viszonyával és az ifjú­munkások szerepével foglalko­zott. A harmadik témakörben volt szó a dicsőséges 133 nap­ról, a Tanácsköztársaság gaz­dasági, politikai és kulturális intézkedéseiről és a Vörös Hadsereg emlékezetes északi hadjáratáról. A negyedik té­makör kérdései a Tanácsköz­társaság bukására, jelentősé­gére. következményeire és ta­nulságaira vonatkoztak. Az e témaköröket magában foglaló 120 kérdésre jól megválaszol­tak a csapatok, bizonyítva ez­zel felkészültségüket és törté­nelmünkben való jártasságu­kat. Az izgalmas küzdelemből végül az állattenyésztési ága­zat csapata került ki győzte­sed, megelőzve a gépészeti ágazat „Haladás”, valamint f-t építőipari ágazat „Rákóczi Fe­renc” szocialista brigádját. A díjakat a szervezők nevé­ben Fabini Istvánná, az MSZBT-tagcsoport elnöke és Sziarahorszki János, a KISZ- bizottság titkára adta át. Az első helyezett csapat jutalom­ként részt vehet a „Nyírségi ősz” háromnapos rendezvény- sorozatán, a második helye­zett pedig a hortobágyi lovas­napokon. A harmadik helye­zett csapat könyvjutalomban részesült. A végig izgalmas és színvo­nalas vetélkedő — célját elér­ve — méltó felidézése volt a dicsőséges Magyar Tanácsköz­társaságnak. Felszncr János Amikor a tanárok is pad ban ülnek... KlSZ-ia&p a giHáziumiiian A forradalmi ifjúsági napok keretében egésznapos prog­rammal köszöntötte a monori József Attila Gimnázium ta­nuló ifjúsága a Magyar Ta­nácsköztársaság hatalomra ju­tásának 60. évfordulóját. A nap egyik szenzációja a fordított tanítási órák voltak, ugyanis a tanárok a megszo­kottól eltérően most leültek a padokba, és az órákat diákta­nárok tartották meg. Mint eddig sok évben már, ezen a napon volt az elsős ta­nulók KISZ-taggá avatása. A verőfényes délelőttön az isko­la udvarán gyűlt össze a gim­názium apraja-nagyja, hogy meghallgassa az ünnepélyes fogadalomtátelt, ami után a felsős tanulók egy szál virág­gal kedveskedtek minden új­donsült KISZ-tagnak, akik megkapták igazolványukat is. Ekkor adta át az iskola zász­laját Csémák János, ifjúgárda parancsnok az első b-osztályos Szönyi Ferencnek. Az ünnep­ségen részt vett Fodor Sándor, a járási KISZ-bizottság titká­ra, aki tolmácsolta a bizottság köszönetét az iskola tanulói­nak lelkiismeretesen végzett munkájukért, és átadta a ki­tüntetéseket. Erdei Krisztina, az iskola KISZ-titkára kitűnő munká­jáért a KISZ KB „Kiváló if­júsági vezető” érmét, Halmai Ildikó, a KISZ KB aranyko­szorús jelvényét, Klein Judit és Fazekas Éva a KISZ KB dicsérő oklevelét, valamint az V. számú alapszervezet a KISZ KB arany koszorús zászlaját, a VI. számú alapszervezet pe­dig a KISZ KB dicsérő okle­velét kapta meg. Ezután Szentgyörgyvári Ist- vá.n igazgató felolvasta azok­nak a diákoknak a névsorát, akik az alapszervezetükben végzett kitűnő munkájukért könyvjutalomban részesültek, valamint dicséretben részesí­tette azokat, akik csapatban a Nagykőrösön megrendezett megyei ODK ügyességi verse­nyen II. helyezést értek el. Átadta Megyeri Károly mate­matika-fizika szakos tanárnak a „Kiváló munkáért” kitünte­tést, amelyet az iskolai okta­tási módszerek újítása terén végzett kiemelkedő munkájá­ért adományozott a Miniszter- tanács. A délelőtti ünnepély után eseménydús délután követke­zett, ugyanis minden osztály tízperces programot állított össze, amelyet a tanárokból és diákokból álló lelkes közönség előtt adtak elő. Mindegyik szám nagy sikert aratott, és végül a jól sikerült napot ze­nés klubfoglalkozás zárta. Nagy Mária Álsó-Tápiámenti Áfész * Gyümölcsfáit a fővárosból Egy vagon vetőburgonya az üzletekben A meleg idő beköszöntővel a háztáji kiskertekben is megkezdték a veteményezést. A tavasz egyben a gyümölcs­faültetés ideje is. Az Alsó- Tápiómenti Áfész az idén is gondoskodik tagjainak gyümölcsfaellátásáról. Amint Kiss István igazgató- sági elnöktől megtudtuk, az elmúlt napokban megkezdték a gyümölcsfák kiszállítását az A nap kulturális programja Gyomron, 18 órától: a fiatal utazók klubjának foglalkozá­sa. Menüén, 17-tőü: gépkocsi- vezetői tanfolyam, 18-tól: a könyvbarátok körének foglal­kozása. Monoron, 17-től: asz­talit eniszedzás. Nyáregyházán, 15-től: szabás-varrás tanfo­lyam (a helyi varrodában). Péteriben, 15-től: a gyermek­színpad próbája. Pilisen, 10- től: logopédiai tanfolyam (a Kávai úti óvoc’úban), 18-tól: a magnós klub foglalkozása. Üriban, 14-től: a gyermek spartszakkör; 17-től: a csilla­gász szakkör foglalkozása. ecseri, a maglódi, a gyömrői, a rnendei, a sülysápi 'és az úri felvásárlóhelyekre. Előze­tesen felmérték az igényeket, s azok alapján szállítják ki a facsemetéket. A fővárosi Elessarokról hordják a külön­böző fajta csemetéket, így például meggy, cseresznye, őszibarack, alma és- körtefá­kat, valamint szőlővenyigéket. A sülysápi Áfész az el­következő napokban egy va­gon ültetnivaló, fémzárolt burgonyát is az üzletekbe szállít, s megkezdi a gumók árusítását. G. .ni: ■»,".'w»i.aiu"jLir»THM»r—nn Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen férjem, drága édesapánk, nagy­apánk, Vladár Sándor temetésén Monoron megjelentek, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek, részvé­tükkel bánatunkat enyhítették. A gyászoló család. I 4 4 A Tanácsköztársaság évfordulóján EEigazofeR a történetemben Vetélkedő a Rákosmezeje Mgtsz-ben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents