Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-25 / 71. szám
XSAVÄ > Lfi.t?uw*&, yt'n*» VI. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM ■ - iíiv;».'::. 1979. MÁRCIUS 25., VASÁRNAP f r Alhftenyésztés, kicsiben , Támogatják a kisgazdaságokat A háztájik, a kisgazdaságok állatartóinak, a szarvasmarha-, sertés- és nyúltenyésztőkoek nyújtott állami és szövetkezeti támogatás nem újkeletű dolog. Ahogy az állattenyésztésben megnőtt a kistermelés jelentősége, úgy kaptak egyre több kedvezményt, amelyek természetesen egyszersmind a kívánatos irányban befolyásolják a tenyésztést, s elősegítik a korszerű tartás feltételeinek megteremtését. Növekedés A járásban is nagy a jelentősége a kisgazdaságok' állat- tenyésztésének. Ennek igazolásául egy közvetett adat: a különböző kereskedelmi egységekben négy évvel ezelőtt 775 vagon tápot adtak el; 1977- ben már majdnem a dupláját, tavaly pedig majdnem ezerkilencszáz vagon táp és szemestermény fogyott. Ehhez hozzá kell még számítani az 58 vagonnyi korpát, s azt a rengeteg terményt, amit a kisgazdaságok saját maguknak termesztettek. Tavaly még ez a nagy mennyiség sem volt elegendő, s a tavaszi csúcsidőben, különösen májusban és júniusban ellátási nehézségek voltak. Szóljunk először az állami .támogatásokról. A tápot például értékénél olcsóbban vehetik meg a kistenyésztők, a szarvasmarhatartást tenyészállatokkal támogatják. Az állam ösztönzi a termelőszövetkezeteket és az áfészeket is a segítségadásra, nekik sok feladat jut a háztáji és kisegítő gazdaságok állatállományának növelésében. Különösen a nyúltenyésztők szerepe fontos, hiszen ezt a hasznos kis állatot főként a kisgazdaságokban tartják. Az elmúlt években megnövekedett a nyúltenyésztők tábora, szakcsoportok szerveződtek, járásunkban az egyik legeredményesebb társaság a veres- egyháziaké, akik kiállításokkal is népszerűsítik hasznos időtöltésüket. Nem utolsósorban ennek is köszönhető, hogy 1973. óta több mint ötszörösére emelkedett a felvásárlás, ráadásul a tavaly átvett 37 vagonba nem is számoltunk bele mindent. A veresegyházi szakcsoporttal például nem a járásbeliek, hanem a Kör- nyei Áfész, Pécel környékén pedig a Vörös Október Termelőszövetkezet is átveszi a nyulat. Ezekkel együtt legalább 45 vagonra tehető a felvásárolt mennyiség. A nyu- lakat külföldön adjuk el, valutáért. Baromfi, tojás A vágóbaromfi, felvásárlása viszont alig változott az elmúlt időszakban, évek óta 5—S vagon között mozog. Hasonló a helyzet a tojással is, ebből évente egy-másfél milliót vesznek át, ami elenyésző szám a járás két nagy, tojást adó gazdaságának teljesítményéhez képest. A Rákosvölgye ás a Szilasmenti Termelőszövetkezetből például tavaly ösz- szessn 16 millió tojás került ki, az idei terv 28 millió. A vágósertés felvásárlása 197C-ig többé-kevésbé állania volt; 8 ezer darab körül mozgott. Két éve hirtelen majdnem megduplázódott a felvásárolt mennyiség. Korábban az Állatforgalmi Vállalat Is, most már csak a termelőszövetkezetek veszik át. Tavaly ismét jelentős volt a növekedés, s az idén a járás termelőszövetkezeteinek ösz- szesített tervei alapján 26 ezer állat átvételét tervezik. A tenyésztési kedvet az ösztönzők élesztették fel, a termelőszövetkezetek révén köny- nyebb az értékesítés, s emelkedett a felvásárlási ár is. Egy-égy kilóért 30—31 forintot is kaphat a tenyésztő, mert a több éves szerződéseknél évente 50 filléres felár jár kilónként. A kistenyésztők jelentős segítséget kapnak a közös gazdaságoktól. A hízónak valót is itt vásárolhatják, s így nincsenek kitéve a választott malacok áringadozásának, ami nem ritkán 700—1100 forint közötti. Az egész járásban általános az előrelépés, de különösen a Rákosvölgye Termelőszövetkezet községeiben látványosak az eredmények: Pécelen, Szadán és Mogyoródon. Ez a termelőszövetkezet nyújtotta előnyöknek köszönhető. Kamatmentes kölcsön A Rákosvölgyében külön háztáji malacnevelő telepet tartanak fenn, ahonnét 40 fo- , rintos kilónkénti áron hizlalásra kiváló süldőket vehetnek a gazdák, ráadásul nem is kell rögtön fizetniük. Az árat tápokkal ezerötszáz forintra egészítik ki, amit csak az értékesítés után kell befizetni a közös gazdaság kasszájába. Ez így természetbeni és kamatmentes kölcsön. Ehhaz járul még az is, hogy a’ szövetkezet ellátja a gazdaságokat a szüksége? takarmányokkal, tápokkal is, vagyis egész éyben biztonságos a disznóhízlalás. G. Z. Társadalmi mka a kóriiázban Sikerrel zárult a Vöröskereszt járási és városi vezetőségének szervezésében a kere- pestarcsai kórházban a takarítási akció. A járásból, Dányból, Csömörről, Erdőkertesről, Incsőről, az Ipari Műszergyároól, Isaszegről, Kerepes tárcsáról, Pécelről, a kerepestarcsai Viliért-raktárból és Zsámbokról összesen háromszázötvenen 2100 órát dolgoztak társadalmi munkában a kórházban. Kerepestarcsa Újjáalakult KISZ-szervezet Kerepestarcsán kétéves szünet után az év elején újjáalakult a Kerepes területén működő KISZ-alapszervezet, melynek titkárává Burik Ágnes tanárnőt választották. Milyen célokat tűzött maga elé az új közösség? A titkár kissé húzódozva, szerényen, halkan beszél a tervekről, pedig már dicsekedhetne néhány eredménnyel. Ezek közül a legsikeresebb és a legtöbb fiatalt mozgósító akció a februárban megrendezett fiatalok hete volt, amikor minden napra jutott program, melyből ki-ki kedve szerint választhatott. Sikeres volt a falusi négyszögtalálkozó, amelyen a község vezetőivel beszélgettek el a fiatalok, főként őket érdeklő kérdésekről és a felvetődött problémák megoldásáról. A tervek közül elsőként a politikai továbbképzést említi Burik Ágnest Havonta tartanak előadást Négyszáz óra társadalmi munkát vállaltak, megalakítják a nyolcadikosok klubját, tagjai kifestik a régi iskola hajdani ebédlőjét, hogy minél otthonosabbá tegyék összejöveteleik színhelyét. Részt vesznek az e hónap végén időszerű községi nagy- takarításban. összegyűjtik a versengő falvak vetélkedőjébe benevezett lakóhelyük díszítőelemeit. Beneveztek az Értük, gyermekekért akcióba, s vállalták, hogy parkot alakítanak ki a kicsinyeknek. Télen az iskola tornatermében sportolhatnak, a nyári hónapokban a mozgalmi életét tovább színesítő kirándulások kerülnek előtérbe. B. M. Négy szekcióban Diákköri konferencia Az országos tudományos diákköri konferenciát az idén 14. alkalommal rendezik meg április elején. A kecskeméti Kertészeti Főiskola ad otthont az agrártudományi, a Debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem a természettudományi szekciónak. Az agrárgazdasági tagozat a Budapesti Külkereskedelmi Főiskolán, a kémiai pedig a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen tartja ösz- szejövetelét. A négy szekció egyikéből sem hiányoznak majd a gödöllői egyetemisták, huszonkét előadó nevezett a mezőgazdaságtudományi karról. Megyei diáknap Nagydíjasok a gödöllőiek Sikerrel szerepeltek a Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola diákjai a váci megyei diáknapon. Arany oklevelet kapott Sára Ferenc furulyaszólója és a Csobolyó együttes, tagjai Sára Ferenc, Hudák Péter, Sára Csilla és Bense Mária. Tokaji Ibolya szavalatáért, Gólya Ilona, Csordás Éva, Babinyecz Mária furulyajátékukért részesültek ezüst oklevélben. Bronz oklevél jutott Pallos Ritának, aki zongorázott és a hegedűs Dre- nyovszki Zitának, akit Feren- czy Beáta kísért. A népitánc-versenyben az iskola együttese az első lett, s nem vallott szégyent az irodalmi színpad sem: 14 induló között a hatodikok lettek Mindezek alapján, a ceglédi és a váci diáknapok összesített eredménye alapján a gödöllői gimnazisták elnyerték a Pest megyei Tanács művelődési osztályának nagydíját, amelyet a legaktívabb, legsokoldalúbb gimnáziumnak alapítottak. Szemere művelődési ház Érdekes programok Két jelentősebb rendezvényt tartanak március 26-án, hétfőn a péeeü Szemere Pál Művelődési Házban. Délelőtt tíz órakor a Piroska és a farkas című mesejátékot adják elő 'az óvodásoknak. Délután fél hatkor — a Pécel—Isaszeg Áfész és a helyi TIT-csoport szervezésében — a kertbarátok találkoznak, Jenei Isfvánné kertészmérnök áz időszerű munkákról tart nekik előadást. SPORT-SPORT-SPORT-SPORT —SPORT Közgyűlést tartott a ESC Nagy volt az érdeklődés, á GSC küldöttközgyűlése iránt, már hetekkel az esemény előtt gyakran szóba hozták a városi sportegyesület eredményeit, gondjait a sportbarátok, akik közül sokan ott voltak a KI- OSZ Dózsa György úti székházában, az összejövetelen. A résztvevőket az elnökség nevében Rab Péter ügyvezető elnök tájékoztatta, ismertette a tavalyi sportsikereket és a kudarcokat is. Az idén a korábbiaknál részletesebben esett szó a tömegsportról, ami nem véletlen, hiszen a szakosztályok munkáján kívül egész évben értékelték a tömegsporttevékenységet is. A GSC-ben nem vallottak szégyent, a tömegsportversenyeken valóban tömegek vettek részt, egy év alatt ezerötszázan, s közülük többen, rendszeresen. Az élsportról már nem tudósíthatunk ilyen egyértelműen. A színvonal, emelésének, a helytállásnak nemcsak sportemberi fetlételei vannak. Jó pályák, alkalmas felszerelés, öltözők is kellenek. S e téren volna javítanivaló az egyesületben. Különösen a kézilabdázókat nyomasztja a pálya szűkössége. Gondot okozott tavaly néhány játékos, versenyző fegyelmezetlensége is, hosszabb időre el kellett őket tiltani. Az edzők és a játékosok kapcsolata javult. Az eredményesség fokozása végett az elnökségi tagok is figyelemmel kísérik, patronálják a szakosztályok munkáját. Erősödtek a GSC külső kapcsolatai is, különösen az Árammérőgyárral. A labdarúgó-szakosztálynak öt csapata van, az asztalitenisz-csapatokban tizenöten versenyeznek. A gyeplabda-' szakosztályban két csapat, a kézilabdázóknál a női és a férfigárda küzd rendszeresen a pontokért, tizenöt röplab- dás, huszonöt tekéző igyekszik öregbíteni az egyesjilet hírnevét. A legnépesebb szakosztály a természetjáróké, igaz, amint azt a küldöttközgyűlésen tréfásan megjegyezték, nekik nincsenek pályagondjaik, a környék nagyszerű lehetőségeket kínál, s a jó kirándulásokhoz csak rátermett szervezők kellenek, s ők nem hiányoznak. A sportkör jövője az utánpótlástól függ, a tehetségeket fel kell kutatni, s útjukat szakmailag, emberileg egyengetni. Hogy ez a munka jól halad, azt a nagyreményű ifjú sportolók bizonyítják, ilyen a többi között a labdarúgó Szabadi Attila és ‘Romhányi József, az asztaliteniszező Bense Tünde és Varga Gábor, a kézilabdázók közül Harangozó Éva és Hegedűs Erzsébet, a gyeplab- dásoknál pedig Bakonyi Sándor és Berkes Károly. Tavaly az egyesület 878 ezer forintból gazdálkodott, ami elegendő lett volna a felszerelésre, a sporteszközökre, az utaztatásra, az edzői bérekre, de a létesítmények működtetésére, felújítására már kevés, mindössze 95 ezer forint jutott. A városi üzemeknek, szövetkezeteknek további segítséget kell adniuk ahhoz, hogy Gödöllő városi sportklubja méltó körülmények között működhessen. A sportbarátok többsége ma a focisták eredményeinek tükrében ítéli meg az egész GSC tevékenységét. A labdarúgók azonban az utóbbi időben nem kényeztették el a szurkolókat. Talán most, a tavaszi idényben összeszedik magukat. Feljövőben van viszont a teke, a kézilabdások átigazolásokkal, erősödtek. A küldöttközgyűlésen megjutalmazták a legjobb sportolókat, aktívákat. Prutek Tibort, aki elnyerte az év gyep- labdázója cimet, Gerőfi Lászlót és Parádi Lajost, kiváló társadalmi munkájáért, valamint Kapu 'Lajost, Szántai Bélát, Korbeálc Józsefet, Géczi Józsefet, Szilágyi Istvánt, Illés Imrét, Fóris Mihályt. Csiba József MAE Előadás az állattartásról A Magyar Agrártudományi Egyesület járási-városi szervezete március 28-án, szerdán az egyetem tangazdaságának tanácstermében tartja havi klubját. A délután 3 órakor kezdődő programban dr. Tóth Péter, a Pest megyei Állategészségügyi Állomás igazgatója megyénk nagyüzemi állattartó telepeinek létesítési és állathigiéniai követelményeiről, valamint a leggyakoribb betegségekről tart előadást. — Az idén is részit vettek az Agrártudományi Egyetem köz- művelődési speciálkollégiumának tagjai a téli népművelési gyakorlaton. Tizen töltöttek tíz-tíz napot az ország különböző településein. Munkacsoportok tagjaiként megfordultak Csepelen, Móron, Pápán, s Esztergomban. Mindenütt megismerkedtek a közművelődési intézmények munkájával. K ézilabd a-villámtorna Pécel a második A forradalmi ifjúsági napok tiszteletére az Újpesti Gépelem kézilabda-szakosztálya villámtomát rendezett, amelyen részt vett a péceli együttes is. A péceliek kétszer győztek, egyszer vereséget szenvedtek, s így a tornán a második helyen végeztek. Vendégségben Karlalon Az első magfar úttörőkkel kezdték dönteni azokat a falakat, amelyek a falusi és a városi gyerekek közt századokon át magasodtak. A MOSTANI közös csapatgyűlésen megkoszorúzták a kartali iskola bejáratánál álló emlékművet, és Vámos Erzsébet nyolcadikos úttörő előadásában meghallgatták Kuti László Az első úttörőcsapat című versét, amely itt hangzott el először. F. I. romszázan jöttek borsót szedni az akkori Kartali Állami Gazdaságba, hogy segítsék a Tanácsköztársaság, közelebbről a főváros élelemmel való ellátását. Ma ez a munka nem látszik nagy dolognak, mondotta, mert gépesített, de a nagyapák még tudnak beszélni a naphosszat görnyedő derékról. Az a háromszáz pesti gyerek nemcsak hallotta, megtanulta becsülni a földműves munkáját, s az elsők között ÜNNEPEINKET sok minden teheti széppé. A múlt emlékeinek idézése, a jól végzett munka tudata, elődeink méltó tettei emelhetik az összejövetelek hangulatát. Ámde semmi mással nem pótolható azoknak a találkozóknak a varázsa, amelyeken közvetlen emberi kapcsolatok teremtődnek, hát, még ahol emberöltő- nyi távolságokból születnek ölelések, hangzanak el köszönő, bátorító, tanácsot adó szavak. Ilyennek lehettünk tanúi csütörtökön Kartalon, at általános iskolában, ahol ünnepi csa- patgyűléssn kedves vendégeket fogadtak: az ország első úttörőcsapatának néhány tagját. Nem azokat, akik 1945. után kötöttek kék és vörös nyakkendőt, hanem azokat, akik egy hónappal a Tanács- köztársaság kikiáltása után Budapesten, a Rottenbiller utcai polgári főiskolán megalakították az első magyar szocialista gyermekszervezetet. Névadónak Marx Károlyt választották, 1919. április 20-án tettek fogadalmat. A kartali Táncsics Mihály úttörőcsapathoz nyolcán jöttek el: Surány Pál, Fórisné Mayer Joli, Bánáti Sándor, Gráner Károly, Kégl Mihály, Schanczer Ernő, Tabányi Béla és Liechter Jenő. NYOLCÁN ÜLTEK az ünnepeltek asztalához, majd egyenként az osztálytermekbe, hogy egy-egy raj számára élménybeszámolót tartsanak ifjúkori emlékeikből. A csapatgyűlésen, ahol harminckét kisdobost és húsz úttörőt avattak, emlékeztető műsort rendeztek a kartali pajtások, majd átadták a szót Surány Pálnak, aki a veteránok nevében szólt a jelenlévőkhöz. Egyebek közt arról, hogy kapcsolatuk a kartali emberekkel nem újkeletű. Négy éve ebben az iskolában állítottak emléket az úttörőcsapatuknak. De van régebbi is: hatvanéves! Amikor több mint háFárisné Mayer Jolinak és Surány Pálnak vörös nyakkendőt kötöttek fel a kartali pajtások. Molnár István felvétele
