Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-24 / 70. szám

Vízrendezés az i3-ason A tavasz beköszöntővel újra megélénkült az M3-as autópálya épülő második szakaszának környéke: a bagi cso­mópontnál vízrendezés folyik. Képünkön: a Betonútépítő Vállalat dolgozói csatornát vezetnek át a pálya alatt. Balázs Gusztáv {elvétele Krónikások pályázata Kiosztották a díjakat Legutóbbi értekezletünkön a váfosi krónikaírók részletesen értékelték a tavalyi pályázatra érkezett dolgozatokat, s oda­ítélték a díjakat. < A kisüzemi-néprajzi króni­kák csoportjában I. díjat ka­pott Csala András nyugdíjas kisiparos a gödöllői tájnyelv ezer szólásának és közmondá­sának összegyűjtéséért; dr. Kovács András főiskolai ta­nár a századforduló gödöllői idegenforgalmáról írt pálya­művéért. II. díjban részesült Györkös István mérnök, aki Nagy Ferenc nemrég megszűnt több mint százéves tímármű­helyének és á tímármesterség történetét dolgozta fel; Rácz Judit főiskolai hallgató Gödöl­lő földrajzi neveinek össze- gyűj'téséért. Négy óvónőkép­zős hallgató kapott II. díjat, Kovács Ibolya a mezőgazda- sági kisüzemek közösen vég­zett munkáinak leírásáért; Taskovits Edit a Magyar Kázmér-féle gyűjtemény is­mertetéséért; Gyetván Éva és Nagy Zsuzsanna a dányi és gíüga hévízi népdalszövegek változatainak összegyűjtéséért. Helytörténeti- témák tudo­mányos igényű feldolgozásáért kapott I. díjat Kardos Győző aszódi tanár a magyar Vörös Hadsereg gödöllői adatainak közléséért; dr. Farkas György, a helytörténeti gyűjtemény munkatársa Besnyő és Gödöl­lő mezőgazdasági adatainak rendszerezett ismertetéséért. Dobák József tanár Gödöllő és Szada nevének leíró nyelv­tani elemzéséért és Fábri Er­zsébet gimnáziumi tanuló az 1918-as forradalom Gödöllőre .gyakorolt hatásának vizsgála­táért III. díjban részesült. A családtörténeti vonatkozá­sú krónikák közül I. díjat ka­pott Remxy Iván festőmű­vész, a Remsey bábszínház ‘irodalmi és képzőművészeti s*zintű bemutatásáért. Hegedűs László mérnök, műgyűjtő a bidermeier.-áramlgt Gödöllőre gyakorolt hatásának érdekes, szemléletes bemutatásáért II. díjban részesült. Ifi. díjat ka­pott ebben a csoportban Szán­tai Sándor árammérőgyári dolgozó riportszerűen megírt nyolc gödöllői sétájáért, mely­ben családja történetét is ösz- szefoglalja; dr. Gáspár Lajos jogász a bűnüldözésről szóló krónikájáért, amely az 1945 utáni küzdelmet mutatja be a közbiztonság helyreállításáért. Könyvjutalomban részesült Fehér Katalin Paraszti élet­mód Jászárokszálláson, Rét­falvi Tünde Gödöllő utcái és intézményei, Krajcserik Fe­renc az 1879. évi katolikus ha­lotti anyakönyv című dolgo­zatáért. A bíráló bizottság kö­szönetét mondott Heltai Já­nosnak, aki nem indult a pá­lyázaton, Egy Grassalkovich- hoz szóló könyvajánlás' című munkájáért. Tanári hangverseny, irodalmi est Tanári hangversenyt tarta­nak a gödöllői zeneiskola hangversenytermében vasár­nap, március 25-én délután öt órai kezdettel. Bitskey Tibor önálló irodal­mi estjét láthatják az érdeklő­dők hétfőn, 26-án a városi művelődési házban este hat órai kezdettel. Az est a Pó­dium-sorozat VI. előadása. A hangversenyre a belépés díjtalan, az. irodalmi estre 10 és 20 forint. VI. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM 1979. MÁRCIUS 24., SZOMBAT A határozatok végrehajtásáért Együtt a község lakosságával Az MSZMP XI. kongresszu­sa fokozott követelményeket állított a pártszervezetek elé. Ezeknek csak úgy tudnak megfelelni, ha egyrészt céltu­datosan törekszenek munka­módszereik fejlesztésére, más­részt emelik politikai irányí­tó, nevelő, szervező és ellenőr­ző tevékenységük színvonalát. További fontos tennivalójuk — a Központi Bizottság tavaly áprilisi és decemberi határo­zatainak értelmében —, hogy az összevont taggyűléseken is napirendre kell tűzniük- a népgazdasági tervből adódó helyi feladatok végrehajtásá­nak helyzetét. Hogy miképpen valósul meg mindez Isaszegen, erről Tihanyi Lászlónéval, a nagy­községi pártszervezet titkárá­val beszélgettünk. — Községi pártvezetőségünk három alapszervezet munkáját koordinálja: a Ligmifer Ipari Szövetkezet, a nagyközségi és a pedagógus alapszervezetéét. Héttagú vezetőségünk havonta tartja értekezletét,* amelyen folyamatosan beszámoltatjuk a pártalapszervezetek vezetőit és reszortfelelőseit a pártcsopor­tok tevékenységéről, a Ligni- íer gazdasági-politikai cselek­vési programjáról, a KISZ-bi-. zottság titkárát, a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt he­lyi vezetőit, a tanács elnökét, a szövetkezetek vezetőit a szol­gáltatások helyzetéről — mon­dotta Tihanyi Lászlóné. Alkalom — A beszámolók sok rész­letkérdésre kiterjednek, s így még inkább betekinthetünk községünk és intézményeinek gondjaiba is, ahol szükséges, segítünk. Fórumot teremtet­tünk arra, hogy a pártvezető­ség és az alapszervezetek re­szortfelelősei rendszeresen és alkalomszerűen is cseréljenek véleményt. — Előbbre léptünk az ideológiai képzésben. Tömeg­A legkedvesebb esemény Veteránok baráti találkozója Veteránokat köszöntöttek csütörtökön késő délután a já­rási ' hivaial nagytermében. Nem a veteránokat, hiszen az ő esetükben a megjelenés sok­kal inkább függvénye az egész­ségi állapotnak, mint az aka­ratnak. Idős emberek gyüle­keztek a járás községeiből és a városból. Ki bottal segítette törődött testét, kit hozzátarto­zója támogatott. Mások nehe­zen tájékozódtak — látásuk gyengült meg. Többségük azon­ban még most, a nyolcvan kö­rül, nehéz küzdelmekkel, ve­réssel, börtönnel a hátuk mö­gött, jó egészségnek örvend, szellemileg frissen éli nap­jaink életét, azt, Emiről ál­modtak, amiért harcoltak. Ezen a héten sokféle ünnep­ségen, megemlékezésen vehet­tünk részt, mondotta Gálái Editt a KISZ városi bizottsá­gának titkára köszöntőjében, de számunkra a mostani a leg­kedvesebb. A legkedvesebb, mert azokkal tölthetünk né­hány órát, akiknek tetteire emlékezünk, akiknek művét tiszteljük és folytatjuk, akiket hős elődeinknek vallunk, akik­hez igyekszünk méltók lenni. Veteránok. Hősökről, büsz­kén vállalt elődökről szóltunk az előbb. Egészítsük ki, azzal, hogy Gödöllőn nem a nagy idők vezérei, szellemi előké­szítői, irányítói, teoretikusai adtak egymásnak találkozót. A közkatonák. A polgári éleiben asztalosok és lakatosok, cipé­szek és bőrösök, napszámosok és kisparasztok. A harcokban vörökatonák. A sorsfordító na­pokban direktóriumi tagok, a közellátás megszervezői, a rend fenntartói. A fehér idők. ben üldözöttek, munkanélkü­liek, rendőrségi megfigyeltek., Mint Winkler Lajos, aki 1917-ban kapcsolódott be a mozgalomba, s a Tanácsköztár­saság idején Soroksáron olyan inasokat szabadított fel, akik már hat-hét éve szolgálták mesterüket. Az ötvenes évek elején került Gödöllőre, itt is bekapcsolódott a politikai élet­be, majd 1957-ben, amikor is­mét puskát kellett fogni, az elsők között lépett, a. munkás­őrség soraiba. Mint Horváth András, aki orosz hadifogságba esett, je­lentkezett a szovjet Vörös Had­seregbe, 1919-ben hazajött, nogy itt, a magyar Vörös Hadsereg­ben harcoljon ugyanazért a célért. A felszabadulásig ille­gálisan dolgozik. Mint Jámbor Sándor, aki 1915-től szakszervezeti bizal­miként harcol munkástársai jogaiért, Gödöllőn direktóriu­mi tag, a Tanácsköztársaság le­verése után börtönbe vetik, ki­szabadulása után illegálisan tevékenykedik, 1945 után az elsők között lép a kommunis­ta pártba. Ök már nem lehettek a ju­bileumi évfordulót ünneplők Között. A baráti beszélgetés előtt rájuk emlékeztek, az ő emléküknek tisztelegtek idősek és fiatalok a pártszékház klub­termében, ahol megnyitották a munkásmozgalmi arcképcsar­nokot. Apróbb használati tár­gyak, igazolványok, kitünteté­sek, fénykép és rövid életrajz idézi fel alakjukat, cselekede­teiket a mindenkori utódok­nak. Miként a legjelesebb ünne­peken, megemlékezéseken, a protokoll is teljes volt a ve­teránok találkozóján, a hét legkedvesebb eseményén, ahogy a KISZ-titkár fogalmazott. A járási és a városi pártbizott­ság titkárai, a tanács vezetői, a népfront, a KISZ helvi tit­kárai. intézmények irányítói köszöntötték az idős férfiakat és nőket, a munkásmozgalom egykori katonáit. Nem azért, hogy az összejövetel fényét emeljék, hiszen annak rangját a veteránok adták, hanem hogy így is kifejezzék az elő­dök iránti tiszteletet és meg­becsülést. A mű jelentőségét. K. P. propaganda-tanfolyamaink egyaránt szolgálják a pártta­gok és a pártonkívüliek képzé­sét. A Lignifer szövetkezetnél például két szemináriumot in­dítottunk. A pedagógus-alap- szervezet Világnézet és etika címmel tart oktatást, amelyen a tantestület tagjainak nyolc­van százaléka vesz részt. Nép­szerűek a Kossuth Könyvki­adó kiadványai, ebben nagy része van Majsa Györgyné könyvterjesztőnek. Havonta több mint 30 ezer politikai napilap kerül az olvasók kezé­be Isaszegen, rádiókészülék 2 ezer, televízió 2 ezer 150 van a faluban. Átmenetileg — A Központi Bizottság 1974 márciusi határozatát kö­vetően intézkedési terv ké­szült a helyi közművelődési feladatok végrehajtására. Eb­ben első helyen szerepelt a tárgyi feltételek megteremté­se. Tavaly készült el 4 általá­nos iskolai tanterem, tart még a művelődési otthon és a könyvtár elavult épületének felújítása. Az olvasószolgálat addig sem szünetel, a könyvek egy részét átmenetileg az isko­lában, az ipari - szövetkezetben és kihelyezett könyvtárakban találhatják meg az olvasók. Előrehaladás — Községgyarapító mun­kánkból föltétien kiemelném, hogy az elmúlt évekre terve­zett feladatokat végrehajtot­tuk. Nagymértékben köszön­hető ez annak, hogy párt- és KISZ-tagjaink, a Hazafias Népfront aktivistái, valamint tanácstagjaink kitűnőre vizs­gáztak a társadalmi munka szervezésében. Nem különben lakosságunk, a helyi intézmé­nyek, üzemek és a MÁV szo­cialista brigádja, akik mintegy 5 millió forint értékű társadal­mi' munkát produkáltak. — A község embereinek, üzemeinek, intézményeinek köznapi örömeit, gondjait ész­lelni, az előrehaladást segíte­ni párttagjainknak és minden tenni akarónak a jövő formá­lását jelenti Isaszegen is. F. I. Elkészült a hatalmas táraié Nem szennyezik a környezetet A víz a természet ajándéka, tartja a mondás. De ahhoz, hogy a megfelelő helyre jus­son, sok-sok emberi munkára van szükség. A gödöllői Áram- mérőgyárban tavaly 394 ezer köbméter vizet használtak fel. öt évvel ezelőtt 283 ezer, tíz éve pedig 235 ezer köbméter­nyi is elegendő volt. Évről évre több kell tehát belőle. A növekedést a nagyobb terme­lés is indokolja, de vajon mennyi megy fölöslegesen ve­szendőbe a látszólag olcsó, de mégis drága kincsből? Ezt szinte lehetetlen pontosan föl­mérni. A gyár 'szerencsés helyzet­ben van, mert a szükséges vi­zet saját kútjából nyeri. De a vízhozam egyre csökken, s ha így folytatódik, előbb-utóbb hiány lesz. Már most, jó előre gondoskodni kell arról, hogy váratlan események ne zavar­hassák meg a munkát. Oda kell figyelni: ne csöpögjenek a csapok, ne folyjék fölöslege­sen a víz, se a fürdőben, se a technológiai hűtésnél. A gyárban a vizet főként a technológiai folyamatokban használják fel hűtésre. És itt már foglalkozni kell a pazar­lással, mért első osztályú ívó-: vizet folyatnak el ott is, ahol az ipari víz is megfelel­je. Igaz, ez sem kerül többe köbméterenként 2,28 forintnál, így is jóval olcsóbb, mintha a központi közműhálózatról kapná a gyár. De mi lesz ak­kor, ha elapad a forrás, ha későn fognak az ipari víz­hálózat kiépítéséhez? A gyá­riak előre gondolkodnak: el­készítették a 100 köbméteres víztárolót, az. ipari- vízhálózat egyik fontos elemét, majd hozzáfogtak a vezeték kiépíté­séhez is, amivel feléig már el­készültek. A -munkák befeje­zését a gyár fejlődése és a vízhozam csökkenése sürgeti. Ha az egész rendszer elkészül, akkor mintegy 130 ezer köb­méter vizet takaríthatnak meg az Árammérőgyárban. A fel­használt víz mintegy 60 szá­zalékát az ipari rendszer adja majd. Olyan befektetés ez, amely megtérül. Nemcsak a vállalat­nak előnyös, hanem a város­nak is. Csökken a környezet szennyezése, s a gyárnak ke­vesebb bírságot kell fizetni. S ha csak ezt nézzük, már ak­kor is megéri. F. G. Piaci körkép Burgonya - reklámáron A tavaszias idő. érezteti ha­tását a zöldség kínálatában. Egyre több primőr kerül az árusok padjára, rendszereseb­ben szebb áru érkezik, igaz, az árak igen borsosak. A friss zöldséget, ha kevesen is, de már veszik. A Pest megyei Zöldért üzle­teiben a fejes saláta 6,80. a hegyes zöldpaprika darabjáért 5 forintot kémek. A hónapos retek 2,60, viszonylag olcsó. Néhány üzletben már láttunk paradicsomot, kissé fakó, de kilója 72 forint. • A tartós, áttelelt zöldségből nagy a választék, a Zoliért reklámáron 1,20-ért ad jó mi­nőségű burgonvát. A zöldség kilója 8,60, a sárgarépa 5,40, a zeller 9, a karalábé 5 forint. A fehér káposzta 5,60, a kelká­poszta 7,60, vöröskáposzta nincs. Egy kiló vöröshagyma csomagoltan 7,60, a fokhagy­ma 24 forint. Az árpa és a kukorica kiló­ja egyaránt 3,40. Az első osz­tályú jonatán alma 12,60, a másodosztályú 9,60. M. M. Ezúton mondunk köszönetét a gödöllői Városi Tanács V. B. Mű­velődésügyi Osztályának, a Petőfi Sándor Általános Iskola vezetősé­gének. tantestületének, pártszer­vezetének, tanulóifjúságának, va­lamint .intézményeknek, hivatali» szerveknek, barátoknak, tisztelők­nek, akik Gáli Imre tanár, volt megyei szakfelügyelő elhunyta alkalmával részvéínyiivánításaik- kal, virágaikkal, temetésén vaió megjelenésükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. Szombati jegyzet Gyermekév Hány éves vagy, kérdezte a minap kis barátom, aki­nek mostanában tárul ki jobban a figyelme a világ dolgaira. Környezetével, s annak legfontosabb szerep­lőivel, a felnőttekkel is­merkedik. Kérdésére za­vartam válaszoltam, ma­gyarázva a közöttünk levő korkülönbséget. S amikor az ő kevéske éveinek számát közöltem vele, bizony ala­posan tágra nyílt a szeme, s jól megnézett magának. Hát valahogy így nézünk gyakran egymásra mi, az életnek már régebben neki- bátorkodók, s akik csak most kezdik, ök kérdez­nek, mi válaszolunk, leg­alábbis válaszolnunk kelle­ne: hogy gyermekkoruk határára érve értelmes szá­lakkal kapcsolódjanak az addig ösztönösen átélt vi­lághoz, a tanuláshoz, a munkához, a szórakozáshoz. Hogy átvehessék a staféta­botot. Ehhez a felnőttek segít­ségére van szükségük. A legtágabb körben, az egész világon. Ez adja a tartal­mát az ENSZ nemzetközi gyermekévének. 1979 a ki­csiké, a világszervezet köz­gyűlése nyilvánította így. A gyermekek érdekében mindenütt lehet és kell ten ni. Kontinensenként, or­szágonként változik a leg­kisebbek helyzete is. Hi­szen van, ahol még millió kisgyermek a létminimum alatt nevelkedik, ha nevel­kedik, számukra a megfele­lő élelem, a ruha, az iskola lenne a legnagyobb aján­dék. Másutt esetleg a re- peszáradatból, a golyózá­porból kell kimenteni, a lángoló falak közül békés vidékekre menekíteni őket. S minálunk? Ahol béke van, ahol rossz emlék már csak a tömeges ínség, a nélkülözés, s ahol az • el­múlt harmincegy néhány évben többet tettünk a gyer­mekekért, mint annak előt­te bármikor? Nálunk is van még mit csinálni bőven. Ügy és azt adni nekik, ami felnőtt korukban egymás iránti megbecsülést ered­ményez. Hiszen itt és most nem elsősorban anyagiak­ról van szó. Igaz, kell még sok-sok bölcsőde, óvoda, modern iskola, még több tábor. De nemegyszer már az elkényeztetés a gond, s az, hogy gyermekeink nem tanulják meg, mi az a munka, miért kell és érde­mes fáradozni. A végletek között persze nagyok a különbségek. Mert bár általában nincs tartó zásunk, mégis élnek közöt­tünk boldogtalan, vagy könnyen azzá válható gyer­mekek: árvák és megrom­lott családi viszonyok miatt hányatott sorsúak, az ital rabjainak csemetéi, akiken csak az összefogás, a társa dalmi gondoskodás segít­het. Enélkül felnőttkoruk sem lehet majd teljes. S ezen a téren is az anyagiak a könnyebben megadhatók. A kevésbé megfogható, a nehezebben mérhető ado­mányokról van szó. Például arról, hogy ne maradjunk érzéketlenek egy-egy fel­háborító eset láttán, ne menjünk tovább egy legyin­téssel: minek szóljak bele, mért pont én tegyek pa-e naszt a szomszéd vagy az ismerős gyámolításra szo­ruló gyereke érdekében. Mert gyakran könnyebb az ilyent a hatóságokra hagy­ni. Pedig a dolgok közben jóvátehetetlenül végzetessé válhatnak. ‘ A gyermekév egyszeri al­kalom. Gondjaink ellenére mi elmondhatjuk, nincs szükségünk kampánymun­kára, folyamat nálunk a gyermekekkel való fokozott törődés. De mégsem árt megragadni az alkalmat és elgondolkodni, mit tehe­tünk még, többet, jobbat, eredményesebbet. A város­ban is megalakult a koor­dinációs bizottság, amely felhívással, programmal fordult mindenkihez. Jó volna, ha egyöntetűen csat­lakoznánk. Fehér István l i i i

Next

/
Thumbnails
Contents