Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-24 / 70. szám

1979. MÁRCIUS 24., SZOMBAT "r"et Ef ap Munkásművelodés Dunabogdányban Partner nélkül tehetetlen A bizalommal nem szabad visszaélni A klasszikusok talán azért halhatatlanok, mert amit ré­gen mondtak, írtak, az ma is igaz. Bessenyei György, a test­őr-író, akinek irodalmi jelent­kezésétől számítjuk a magyar felvilágosodás kezdetét, 1781- ben ezt írta: „Az ország bol­dogságának egyik legfőbb esz­köze a tudomány Igaz volt ez akkor, de igaz ma, 1979-ben is. Es ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a parlament megalkotta az 1976. évi V. törvényt, a közművelődésről. Természete­sén a törvény annyit ér, amennyit abból végrehajta­nak. Fontos ez, mert erről még lesz szó. A szentendrei járási hivatal művelődésügyi osztálya felmé­rést készített, s megállapította az eredményeket, de a hiá- nyoságokat is. Dunabogdány nemzetiségi község, innen egy témát raga­dunk ki: a munkásművelő­dést. Elöljáróban szögezzük le, a népművelői hivatás nemcsak művelőjének hivatalos érte­lemben vett munkaidejét igényli, hanem annál sokkal többet: az ember állandó ké­szenlétét. Csobánné Gelencsér Ildikó, a művelődési ház igaz­gatója így is teszi dolgát. Persze partner nélkül ő is te­hetetlen. A községben a kőbánya üzem, valamint az Űttörő Tsz a két léijnagyobb, legtöbb munkást foglalkoztató gazda­sági szervezet. Eredményes munkát csak rájuk támasz­kodva, és az ott dolgozó mun­kásokat bevonva lehet végez­ni. Hiszen lényegében értük is született a törvény. A járásban először, 1974- ben, itt alakult meg a szocia­Mácrius 25-én, vasárnap nyílik meg Madar Zoltán kerámikus mű­vész kiállítása Dunahogdányban, a művelődési házban. A kiállítás megtekinthető április 15-ig, napon­ta 10 órától 17 óráig. Műteremlátogatás iiáltz Pálnál Egy idézet: „Kulturális Mi­nisztérium. A Bukaresti Ma­gyar Kultúra Házának ünnepi megnyitására az Intézet kiál­lító helyiségében, az ön mű­veiből kívánunk kiállítást be­mutatni ... Csorba Géza, oszt. vez.”. Egy tényközlés: Miháltz Pál, a Magyar Népköztársaság Ér­demes művésze április 1-én tölti be alkotó életének 80. évét. A művész egy kényelmes hintaszékben ül. A falakon képek. Az alkotások, amelye­ket, szeretek. Akárhányszor gyönyörködtem a Mester ké­peiben, mindig Csehov jutott az eszembe. A csehovi dialó­gus. A két párbeszéd nem szikrázva, nem hangos pen­géssel ütközik össze, hanem mindig csendesen, szinte ész­revétlenül suhannak el egy­más mellett a mondatok. Nem történt semmi ? Dehogynem, összeomlott közben egy egész világ! Nem recsegve, ropogva, hanem csendesen, észrevétle­nül. Szívszorongató dráma ez. Nem külsőségeiben, hanem rejtett, belső tartalmában. Miháltz Pál képei számomra ilyenek: lágyak, szűrtfényűek, titkos belső mondanivalót hor­dozók. S méhükben ott' izzik a dráma: összeomlik a régi, s megszületik az új világ. — A ma, csak átmenet a múlt és a jövő között — mondja halkan. Majd az irányzatokról, a kategóriákról ejtünk szót. — Picassónak van egy mon­dása: „Ezek az ostoba ítélke­zések! Szerencsére manapság már nincs Utolsó Ítélet!” Igen, azt hiszem igaza van Picas­sónak. Az értékelés, a kate­góriába való sorolás — az utó­koré. Szeretem a mester képeit, hatnak rám a misztikus lista brigádok klubja. A fej­lődés nem volt sem egyenle­tes, sem látványos. A sok nekilendülést megannyi visz- szaélés követte. Csobánné Ge­lencsér Ildikó munkatársával, Gútbrod Gizellával együtt, egyéni agitációval meggyőzték a munkásokat arról, hogy a művelődési házzal kötött szer­ződésüket tartalommal is meg kell tölteni. Nem a formális jegyek, hanem a tartalom a lényeg. És ekkor érte őket az első csalódás. Ez év január 26-ra meghir­detett klubfoglalkozásra a já­rási TIT titkártól kért előadó, Szabó Ferenc nem jött el. Ti­zennyolc fáradt munkás vi­szont megjelent! A bizalom­mal nem szabad visszaélni. A csalódásból fakadt kö­zönyt ismét le kellett győzni, csak ez a munka már sokkal nehezebb volt, de ezen is túl­jutottak. A munkásművelődés kérdése ma már sínen van Dunabog- dányban azoknak a segítségé­vel, akik ennek a fontos kér­désnek szentelték idejük és energiájuk nagy részét. De ismét le kell szögeznünk, ez ' a lelkesedés önmagában nem elég. Szükség van a part­nerek támagotására... fényben derengő sejtelmes tá­jak. A sajátos emlékezés egyéni élményével átköltött szentendrei városképek, a be­zárt kapukkal várakozó házak, a csukott ablakok. Visszafoj­tott világ ez. — Az ember belső világa az én részemről líraibb töl­tetű, és a teljes embert szeret­ném végre kifejezni. Sajnos, ez szinte lehetetlen ... A világ hétmérföldes lép­tekkel fejlődik, perspektívája — beláthatatlan. Érinti ez a művészetet? — Igen, a művészet egy ré­sze a mechanikus irányba ha­lad, a dekoráció vezető sze­repre tör, de előbb-utóbb rá­jövünk majd arra, hogy a mű­vészet a belső érzelmi meg­nyilvánulások kifejezője. A mester a hintaszékében ül, illatos teát szürcsölgetünk, s közben tekintete elkalando­zik. Talán visszanéz múltjá­ba? Felködlik a sejtelmes múltból talán a kis Kolozs megyei falu, Magyarvalkó, ahol született? Vagy újra érzi azokat a gyötrelmeket, ame­lyek minden mű megszületé­sének velejárói? Látja esetleg a csodálatosan szép szentend­rei tájat, annyi varázsosan szép kép ihletőjét? A választ formálja magában, amit fele­lősséggel akar kimondani. — Az élet, a világ változá­sával, a művészetnek is szün­telenül meg kell újulnia, de nem a művészettől idegen esz­közök segítségével... Ma már sokszor töprengek azon, van-e értelme, ha csendes hangon mondok valamit az én vilá­gomról ... Igen, van! Van értelme. Hi­szen Miháltz Pál világa a mi világunk. Csak az ő szeme ér­zékenyebb, jobban lát, jobban tájékozódik, mint mi. Erre művészete a tanú. A szavakat tettek követik A párt-vb napirendjén a papírgyár munkaerőhelyzete A Szentendrei Papírgyár a város egyik legjelentősebb üze­me, az ország teljes boríték­szükségletét itt gyártják. A gyár munkaerőgondokkal küsz­ködik, ami ma még ugyan nem visszahúzó erő a terme­lésben, de holnap már azzá válhat. Az üzem munkásiét- száma 1971-től évente átlago­san 4 százalékkal csökkent vagyis a gyár dolgozóinak majdnem egyharmadát veszí­tette el. Ez a fontos téma volt a városi párt-végrehajtóbizoit- ság március 22-i ülésének egyik napirendi pontja. , A vb elé terjesztett írásos beszámolót .Acs Károly igazga­tó, az üzemi pártvezetőség egyetértésével készítette el. A körülmények javítása A beszámoló az elvándorlá­sok okát kutatva megállapítot­ta, hogy az egyik ilyen, a fo­lyamatos munkarend, a ket- műszakos beosztás, valamint a műszakilag megalapozott nor­mák. Mindezeken túl még egy lényeges dolgot említ a be­számoló: a kilépők többsége nem ipari vállalatoknál, ha­nem tsz-ek melléküzemágai­ban vagy a kereskedelemben helyezkedett el. Az elmúlt fél évben például 7 régi, jól begyakorolt dolgozó lett hűtlen a gyárhoz, és az Öbuda Tíz­nél találtak . munkahelyet. Mindezek a kihívások arra késztették a gyár vezetőségét, hogy megkeressék azokat a le. hetőségeket, amelyeket kiak­názva meg tudják állítani a dolgozói létszám folyamatos le­morzsolódását. Az első ilyen ténykedésük, a munkakörülmények javítására tett erőfeszítés volt. Meg­szüntették a nehéz fizikai mun­kát, amit műszaki rekonstruk­cióval, új nagy teljesítményű gépsorok beállításával értek el. A második lépés a bér- és jövedelempolitika felülvizs­gálata volt. A gyár 1976-ban jelentős, 15,46 százalékos bér- fejlesztést hajtott végre, ami 1977. évben stabilizálta a mun­kaerőhelyzetet, azonban a több műszakos munkarend or­szágos szintű rendezése miatt, ez a kedvező tényező a múlt évben már elvesztette vonzó hatását. A vezetők felelőssége A harmadik ténykedése a gyár vezetőinek a munkahelyt légkör megjavítása, az embe­rekkel való törődés fokozása volt. , Az intézkedések hatása, saj­nos, mégsem érvényesült egy­értelműen, mert mint a be­számoló is megállapította, a gyár vezetői a munkafegyel­met nem tartják kielégítőnek. A kialakult vitában számos lényegretörő kérdést tettek fel a vb tagjai, zömük a munka- fegyelem kérdésével foglalko­zott. Kialakult az az álláspont, hogy olyan helyzetet kell ki­alakítani, amiben lehetetlen a munkafegyelem megsértése. Megállapították, hogy sok múlik a munkahelyi vezetők felelősségén, de azok csak ak­kor tudnak eredményesen fel­lépni, ha eszközöket is biztosí­tanak számukra. Bernáth Ti­bor, a PEFÉM igazgatója így fogalmazott: a munkafegyel­met nem szóban, hanem tet­tekben kell megvalósítani! Üzemi négyszög A vitát összefoglalva Barát Endre, a városi pártbizottság első titkára megállapította, hogy nincs helye semmiféle vezetőségben, funkcióban an­nak, aki csak a jogait ismeri, de elfeledkezik kötelességéről. Felhívta a gyár vezetőinek fi­gyelmét az üzemi négyszög fontosságára, de azt is hozzá­tette, hogy az csak akkor tud eredményes munkát végezni, ha nem csak négy ember dol­gozik, hanem mindazok is, aki­ket az a négy ember képvisel. A párt vb az előterjesztés­nek csak a beszámoló részét fogadta el, de a munkaerő­gazdálkodással és a munkafe­gyelemmel kapcsolatos fel­adatokat felsoroló részt, nem., miután azt nem találták elég kielégítőnek. A vb arra köte­lezte a gyár vezetőit, .hogy egy újabb beterjesztést készítsenek, amelyben már pontosan meg­határozzák a feladatokat, va­lamint azok végrehajtásáért a felelősöket is. Leadási határ­idő: március 31. Ezután a vb megvitatta és elfogadta azt a tájékoztató je­lentést, amely a taggyűlések tapasztalatairól szólt. Társadalmi tűzoltók A vörös kakas ellen A Szentendrei Városi és Já­rási Tűzoltó Egyesület tagjai az elmúlt négy év alatt 63-szor vonultak ki különféle tűzese­tekhez, ebből 23-szor a járás területére — hallottuk az egye­Lakossági szolgáltatás Megkeresték a megoldást V? • emnremnw-.Hm IWIWW A szolgáltatás — és annak színvonala — még ma is or­szágszerte gond. Sok minden történt már, hatásos intézke­dések születtek, ebből a célból vállalatok, szövetkezetek ala­kultak, de mindezek ellenére sem mondhatjuk, hogy a kér­dést megoldottuk. T üzelőany ag-szállítás Ezek a feszítő gondok termé­szetesen már évekkel ezelőtt Szentendrén is jelentkeztek, méghozzá olyan parancsoló erővel, hogy a Pest megyei ta­nács a városi tanáccsal együtt azonnal cselekedett: megke­reste azt a vállalatot, amelyik a szolgáltatást kézbe tudja venni, a lakossági igényeket színvonalasan ki is tudja majd elégíteni. A Pest megyei Fém­ipari Vállalatra esett a válasz­tás. Mindez még 1974-ben tör­tént. — Az egyik legégetőbb gond a tüzelőolaj házhoz szállítása, a másik a darabáru-fuvarozás megszervezése volt — emlék­szik vissza Bernáth Tibor igaz­gató a kezdeti időszakra. Egy kis teherautóra 800 li­teres, mérőórával ellátott tar­tályt szereltek fel, s ezzel az autóval kezdték a tüzelőolaj házhoz szállítását, 1 literes mennyiségtől 800 literig, bár­mennyit kivittek, ha kérték. A lakosságnak nem kell kannázni, nem kell fuvarról gondoskodni, mert házhoz viszik a tüzelőolajat. A darabáru házhozszállítása is jól működik. — Ezt mind a város kapja, és a járás? — A járásban lakásszerviz munkákat, valamint iparcikk- szállítást vállalunk. Sőt, már átjárunk a váci járásba :s, ahol olajkályha szervizmun­kát, s ötféle szakmában — la­katos, bádogos, fűtés- és víz­szerelő, valamint villanyszere­lő — lakásszervizt is végzünk. Az adatok tanúsága — Népszerű az önök mun­kája? — A fogyasztói szolgáltatás értéke 1974-ben 240 ezer fo­rint, 1976-ban 560 ezer, s 1973- ban már 2 millió 200 ezer fo­rint volt. A kérdésre választ kaptam: az adatok önmagukért beszél­nek. — Utolsó kérdésem: milyen hibaszázalékkal dolgoznak? — Évente mintegy 500 féle munkát végzünk, s általában 6—8 panaszos, reklamáló le­velet kapunk. Még csak annyit, hogy a vállalat egész tevékenységéért 4 éven keresztül évente mi­niszteri dicséretben részesült, a múlt évben pedig megkap­ta a kiváló vállalat megtiszte­lő címet. sülét beszámoló és vezetőség' választó közgyűlésén. Vízkárokhoz ugyancsak az elmúlt négy év alatt 41-szer kellett kivonulniuk, ahol la­kóházmentéseket is végeztek. Nagy súlyt kapott a beszá­molóban a folyamatos felada­tok ellátásának megszervezése, mért a gázfűtés, az olaj kály­hák szaporodó száma, újabb és újabb veszélyhelyzeteket te­remtenek. Sok gondot okoz a tavaszi lombégetés is, ami sok­szor okozhat avartüzeket. Ezek fellobbanásának és elterjedé­sének megakadályozása ugyan­csak az egyesület feladata. A nyár is szaporítja gondjaikat, mert ők adnak szolgálatot az arató-cséplő gépek tűzvédelmi ellenőrzésénél is. A tűzoltó egyesület tagjait megtalálhatjuk a Teátrum elő­adásain, ott vannak a Falumú­zeumban, a Művelődési Köz­pontban, mindenütt arra vi­gyáznak, hogy a vörös kakas, a mindent elemésztő vörös láng ne lobbanhasson fel. Sajnos, az egyesület tagjai­nak áldozatos munkavállalá­sa önmagában nem sokat ér, ha nincs megfelelő felszere­lésük. A múlt évben ezen is segített a városi tanács, mert egy Zsuk típusú tűzoltóautó vásárlását tette lehetővé. . A beszámoló után, amelyet meghallgatott Bezzegh Péter alezredes, járási tűzoltópa­rancsnok, és Takács Béla őr­nagy, a megyei tanács igazga­tási osztályának összekötő tisztje, megválasztották az új vezetőséget. „ Megújul a pincelőtér A Szentendre városi lövész-- klub tagjai 300 társadalmi munkaórában felújítják a oin- celőteret. Jelenleg a talajmun­kákat végzik, legalább 20 köb­méter földet mozgatnak meg, majd átalakítják a lőtér világí­tását. A kispuskás lőtér fék­padjainak felújítása után el­kezdik a légfegyveres lőtér korszerűsítését is. Az utóbbi munkákban részt vesz a papír­gyári lövészklub, a Beton, és Vasbetonipari Művek és az ERFA honvédelmi klubja is. A korszerűsített lőtereket áp­rilis 4. tiszteletére rendezett versennyel avatják. Az oldalt írta: Karácsonyi István Fotó: Halmágyi Péter i 1 i l — Az elejéit, 1974-ben 200 ezer litert szállítottunk — mondja az igazgató —, a múlt évben már 500 ezer litert. Be­szereztünk egy újabb 5 ezer literes tartálykocsit, s ma már nemcsak a lakossági igényeket tudjuk zavarmentesen kielégí­teni, hanem szállítunk az is­koláknak, óvodáknak, egész­ségügyi intézményeknek, va­lamint az üzleteknek is. A darabáru házhoz szállítását is sikeresen szervezték meg. öt évvel ezelőtt egy felvevő irodájuk volt, ma tizennégy he­lyen lehet fuvart megrendelni. Lakásszerviz A város rohamléptű fejlődé­se, az új lakótelepek felépülé­se újabb kihívást jelentett a PEFÉM-nek. Vállalták: 1975- ben megalakították a lakás- szerviz részleget, amely a la­katos, fűtés- és vízszerelő, bá­dogos, asztalos, üveges, villany- szerelő, festő és mázoló, tapé­tázó, burkoló, kőműves, és fa­házépítő szakmákban áll a la­kosság rendelkezésére. Ebben az évben pedig újabb szolgál­tatásként a gázszerelő munkát is vállalnak. — Ez természetesen nem za­varja a már három éve üze­melő garanciális olajkályha- szervizünk munkáját — feje­zi be az igazgató a tájékozta­tást.

Next

/
Thumbnails
Contents