Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-22 / 68. szám

Isaszeg Kiállítás a Tanács­köztársaságról A Tanácsköztársaság isasze- gi emlékeiből című kiállítást kedden délután a falúmúze­umban megnyitották. Megte­kinthető a hónap végéig. Mit hozott a Tanácsköztár­saság Isaszegnek címmel a rr. úzieu mve ze tő tart előadást vasárnap, 25-én délután három órai kezdettel. Az isasaegi falumúzeum na­ponta 14-től 18 óráig tart nyit­va, az említett kiállítás is eb­ben az időben látogatható. Belvíz Hatásos védekezés Tanulmányterv ‘ A PEST MEGYE. HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM 1979. MÁRCIUS 23., CSÜTÖRTÖK Nem új, de tanulságos Önelszámoló rendszerben A helytörténeti krónikások elismerése Platótok, röplapok, fotók három megyének Gyakran okoz gondot mező- gazdasági üzemeinknek a bel­víz. A károk csökkentésére össze kell hangolni a védeke­zést. A gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemen három megye, Békés, Gsongrád és Bács-Kis- kun vízrendezési tanulmány­tervét készítették el, amely­ben olyan módszert adtak a térség vízügyi igazgatóságai­nak, amellyel a következő tervidőszakban hatásosan vé­dekezhetnek. Van mit tanulni egymás­tól. Ez a következtetés von­ható le annak az összejöve­telnek a témájából, amelyet a Magyar Agrártudományi Egyesület járási-városi szer­vezete rendezett a Rákosvöl­gye Termelőszövetkezetben. A tapasztalatcserén — a ven­déglátó gazdaság készsége és a megjelent csaknem hetven, járási szakember érdeklődése révén — bepillanthattunk a szövetkezet önelszámoló egy­ségekre alapozott termelés- és vezetészervezési rendsze­Az ünnepi beszédet dr. No- vák István, a Pest megyei ta­nács művelődésügyi osztályve­zetője tartotta, aki egyebek mellett arról szólt, hogy Kari­kás Frigyes a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyisége. Ha élne, az idén lenne 88 éves, ha élne, a harcokról beszélne, a munkájáról, az agitációról, a tanulásról, amiket annak ide­jén az élet legtermészetesebb dolgainak tartott. Karikás Péter is a tanuló if­júsághoz intézte szavait: az ünnepen természetes, hogy az első a tisztelet, dé kötelessé­günk arra is gondolni, hogy mit lehet, s kell nekünk meg­valósítani a forradalmárok gazdag élettapasztalatából. Az ünnepi megemlékezést követően avatták fel a Kari­kás Frigyes általános iskola zászlaját, amelynek egyik ol­dalán a forradalmár neve, a másikon Gödöllő város címere látható, s amelyet az Agrártu­dományi Egyetem Tangazda­sága adományozott az iskolá­nak. A zászlóra óvodák, álta­lános iskolák, a Török Ignác gimnázium, a Madách Imre Szakmunkásképző Intézet és a körzeti zeneiskola képviselői kötöttek szalagot F. I. a szobornál sen a felvonulókkal együtt a telep lakói is meghallgatták a városi pártbizottság titkárá­nak, Hámori Györgynek az ünnepi beszédét. A fáklyákat végül csak az egyetem előtt oltották ki, s az aulában késő estig együtt szórakoztak a fia­talok, a Kormoran együttes és M. Kecskés András panto­mimművész közreműködésé­vel. G. Csalétek és tojás Ismét dúvadirlás Phosdrinnal injekciózott to­jást és csalétket helyeztek el a babati vadbiológiai kísérleti telepen., a Gödöllő — Szada — Veresegyház — Erdőkertes — Domonyvölgy — Feketepuszta által határolt területen. Az il­letékesek felhívják a lakosság figyelmét, hogy itt külön en­gedély nélkül csak a kijelölt műúton szabad közlekedni, és az erdei munkahelyeket meg­közelíteni. A mérgezett csalét­kekhez és az elhullott vagy szelídnek látszó állatokhoz hozzányúlni tilos és életveszé­lyes. A dúvadirtás április 30-ig tart. rébe. A szóban forgó rend­szer meghatározása bonyo­lultnak tűnik, megvalósítása bizonyára éppen ilyen . körül­ményesen indult annalt ide­jén, ám a rákosvölgyiek pél­dája mutatja: érdemes volt a I módszert bevezetniük. Szá­mukra ezek a fogalmak már tisztázódtak, s mint sok más újdonságnál!, végeredmény­ben ennek a lényege is po­fonegyszerű. A nagy kalapba Ráadásul, mint azt tájé­koztatójában Czerván Mar­ton, a termelőszövetkezet el­nöke előrebocsátotta, az ön­elszámoló rendszer nem új dolog. Tulajdonképpen köve­tik vele azt az elvet, amelyet annak idején a vállalatok ön­álló gazdálkodásában hirdet­tek meg — magasabb fokon. A gazdaság egésze három fő­ágazatra, ezen belül össze­sen 46 önálló elszámolású kisebb termelőegységre bom­lik. Köztük a néhány millió tiszta hasznot hozó üzem­egység éppúgy megtalálható, mint a tizenöt-húszmilliós. Legelőször éppen az tűnhet szokatlannak, hogy a Rákos­völgyében nem a teljes terme­lési értékkel mutatkoznak be az embernek, hanem, akár a gazdaság egészéről, akár vala­melyik üzemegységről szólnak, az éves tiszta hasznot mond­ják előbb. így azután érthető, hogy tizenöt éve azért adtak önállóságot az üzemegysé­geknek, mert azoknak egyet­len feladatot adtak ki: hasz­not hozni a nagy kalapba! Az elnök valahogy így fo­galmazott : gazdálkodásuk nem a könyvelésre épül, nem an­nak dolgoznak. Nyereségük 1976-ban 86, 1977-ben 103 és 1978-ban 120 millió forint volt. Az utóbbi évben össze­sen 680 millió forint értékben termeltek. Az ember ezek után azt gondolhatná, hogy több tucat könyvelőjük van, hiszen e több mint félmilli- árd forint helyre rakásához vagy sok ember, vagy számí­tógép kell. A látszat itt is csal, a könyvelésben ugyan­is mindössze hatan, dolgoznak. Az optimális haszon Mi hát akkor a titok? Az üzemegységek önállósága, s még valami, az egységvezetők rátermettsége, őszintesége a központi vezetőkkel szemben is. Anélkül, hogy a minimális könyvelés bonyodalmaiba, il­letve számukra már megszo­kott egyszerűségébe elmé­lyednénk — megtették ezt haszonnal a tapasztalatcseré­re érkezett szakemberek —, a legfontosabb az, hogy az üzemegységek minden év elején megtudják, mennyit kell hozniuk a gazdasági év­ben. Az, hogy ezt miképpen teljesítik, év közben már csu­pán ellenőrzési szinten ér­dekli a vezetőséget. A nagy kalapból persze megadják szá­mukra az induláshoz szüksé­ges feltételeket, innen, kezd­ve a munkák szervezésétől, az anyagok, eszközök, alkatrészek beszerzéséig minden az ő fel­adatuk. így aztán, hogy csak egy momentumot említsünk, a nyereségben testközelből, a termelés oldaláról érdekel­tek, kénytelenek mindössze annyi anyagot vásárolni, esz­közt felhasználni. amennyi optimális. Ha a kelleténél többet használnak fel, vagy sok marad saját raktárukon, azzal a központ megterheli őket az év végén. Azt is gondolhatnánk, hog' ha a főkönyvelésben keve­sen dolgoznak, akkor talán az üzemegységekben sok az Példája kötelez Karikás Frigyes nevét vették fei Gyerekek és felnőttek hó­napok óta készültek a keddi ünnepségre: a Légszesz utcai általános iskola felvette Kari­kás Frigyes nevét, azét a kom­munista forradalmárét, aki 1917 novemberében fegyverrel harcolt Moszkvában a prole- tárfo Uradalom győzelméért, majd a szovjet hatalom meg­védéséért. Ott volt a Kommu­nisták Magyarországi Pártjá­nak bölcsőjénél, s a Magyar Vörös Hadsereg harminckilen­ces dandárjának politikai biz­tosaként vállalt fontos felada­tokat. íróként is nagyszerűt- alkotott, emléket állított kora kommunistáinak és a polgár- háború hőseinek. Bevezetőjében Plutzer Mik­lósáé, megbízott igazgató is­mertette az iskola tanulóinak eredményeit, amelyekkel mél­tóvá váltak a nagy forradal­már nevének viselésére. A névadó gazdag életét ün­nepi műsorban mutatták be az iskolások és tanáraik az egy­begyűlteknek, akik között ott volt Plutzer Miklós, a városi, Balta János, a járási pártbi­zottság első titkára, Benedek János, a városi tanács elnöke. Eljött Karikás Péter, az iskola névadójának fia, a Kulturális Minisztérium filmfőosztályá­nak vezetőhelyettese. Fáklyás felvonulás Nagygyűlés Sokáig emlékezetes marad a fiataloknak a Tanácsköztár­saság kikiáltásának 60. évfor­dulója tiszteletére rendezett fáklyás felvonulás, amelyre kedden este ezerkétszáz fiatal érkezett a város üzemeiből, is­koláiból. A KISZ-esek, az út­törők az egyetemen, a Nyisz- tor György-szobor körül gyü­lekeztek, ahol Rácz Elemér, az egyetem főtitkára emléke­zett a kollégium névadójára, a tanács-kormány földművelő­désügyi népbiztosára. A szob­rot az egyetem KlSZ-bizott- sága koszorúzta meg. A tűzfolyamként vonuló fia­talok innét a Kobzi János- emléktáblához mentek, ahol Gálái Edit, a KISZ gödöllői városi bizottságának titkára emlékezett a mártírra. Itt a Gépgyár KISZ-esei helyezték el- a megemlékezés virágait. A pártszékház falán levő tanács­köztársasági emléktáblát az Árammérőgyár KlSZ-bizott- sága koszorúzta meg, miután a bizottság titkára, Éliás Jó­zsef méltatta a natvan évvel ezelőtt történteket. Ezután a Stromfeld Aurél sétányra, a hétfőn leleplezett Tanácsköz­társaság-emlékműhöz vitt a fiatalok útja. A szobor körüli téren, az ifjúsági nagygyűlé­adminisztrátor. Nincs így. Mert az önállóság az évek soi’án rászoktatta őket arra, hogy a termelőmunka köze­lében csak annyi papírmunka legyen, amennyi föltétlenül szükséges. Különben arány­talanul nagy munkabér ter­heli az egy mázsa búzát, az egy szál szegfűt, vagy az építőipari ágazat munkásai ál­tal felrakott falak köbméte­reit. Az üzemegységek anyag- és eszközvásárlási számlái, ki­adási és bevételi bizonylatai természetesen bejárják a maguk szabályos útját, ám ahhoz szakértőbb agy kellene, hogy pontosan kövessük, meny­nyivel egyszerűbbek náluk ezek az utak, mint másutt. Annyi bizonyos, hogy a szö­vetkezet vezetősége havonta mindenképpen képet kap az üzemegységek pénzügyi hely­zetének állásáról. Belső ellen­őreik folyamatosain figyelik munkájukat, soron kívüli el­lenőrzéseket is tartanak, s másfél-kétévenként mind a 46 egységre sort kerítenek, A tiszta nyereség A Rákosvölgye Tsz-ben 2500 ember dolgozik, közülük 60 egyetemet végzett. A szövet­kezet profiljának meghatáro­zásához tartozik, hogy miután összes termelési értékéből ta­valy 180 millió forint (25—26 százalék) származott a me­zőgazdasági tevékenységéből, ipari-mezőgazdasági szövet­kezetnek nevezhető. Tavaly egyetlen kisebb ipari üzem­egységük volt csupán, a sok közül, amelyik nem hozott tiszta nyereséget. Ennek alap­ján is bízvást mondható, hogy önelszámoló termelési és vezetési rendszerünk is­mertetése nem véletlenül ke­rült az agráregyesületi ren­dezvények idei programjába. Hiszen ami módszerük lénye­gét illeti, ha nem is tartják újnak, tanulságul mindenkép­pen szolgálhat napjainkban. Fehér István A Tanácsköztársaság Gödöl­lőn című kiállítás megnyitá­sával folytatódott tegnap vá­rosunkban a jubileumi évfor­duló tiszteletére rendezett ün­nepségsorozat. A jórészt ere­deti plakátok, röplapok, fo­tók az 1919-es forradalom hangulatát idézik fel, felvil­lantva a proletárhatalom szervező, mozgósító tevékeny­ségét, erejét. Kiemelkedő mű­vészek, a többi közt Pór Ber­talan, XJitz Béla munkái lát­hatók a helytörténeti gyűjte­mény termében. A gyűjtemény és a járási­városi» könyvtár által rende­zett kiállítást Halápi László A Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 60. évfordulója alkalmából kedden a város dolgozóinak képviselői meg­koszorúzták a járási hivatal­ban a direktóriumi és a part­székház falán elhelyezett ta­nácsköztársasági emléktáb­lát. A járási hivatal előtt össze­gyűlt ünneplőknek Negyela Edit, a Török Ignác Gimná­zium és Óvónői Szakközépis­kola diákja elmondta Kassák Lajos Üzenet a forradalmi ifjúmunkásoknak című ver­sét, majd elsőként a Tanács- köztársaság veteránjai nevé­ben Csákváry Jenő és Galló János helyezte el a koszorút a direktórium emléktábláján. A pártalapszervezet nyugdíjas tagjainak nevében Mosonyi György és Tóth Ferenc, a városi tanács képviseletében Benedek János tanácselnök, a járási hivatal dolgozóinak ne­vében pedig Jósvai Lajos el­nökhelyettes koszorúzott. A pártszékház előtt Bene­dek János emlékezett meg a hatvan évvel ezelőtti esemé­alezredes, a Hadtörténeti Mú­zeum helyettes főigazgatója nyitotta meg, méltatva a 133 nap jelentőségét történel­münkben, valamint a plaká­tok, az utca művészetének je­lentőségét és szerepét 1919- ben, az építőmunkára és a honvédő harcra való mozgósí­tásban. A kiállítás megnyitása előtt adták át a helytörténeti kró­nikaírók tavalyi pályázatának legjobb munkáiért járó elis- rést, és az általános és közép- iskolások tanácsköztársasági gyűjtőakciója és szellemi ve­télkedője győzteseinek. nyékről, méltatva a dicsősé­ges 133 nap jelentőségét, majd Tokai Ibolya, a gim­názium tanulója adta elő Gá­bor Andor Évforduló című versét. Az emléktáblánál a városi és a járási pártbizott­ság képviseletében Plutzer Miklós és Bállá János első titkár, a városi és a járási KISZ-bizottság nevében Gál­ái Edit és Flórás Tibor tit­kár, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága képviseletében Németh Sándor elnök, Vil­mos György titkár koszorú­zott. , Lottósorsolás Veresegyházon Veresegyházon tartják a 12. heti lottósorsolást pénteken, 23-án, délelőtt fél kilenckor a Váci Mihály Művelődési Házban. A sorsolás előtt vi­dám zenés műsor lesz. A számhúzókat a nézők közül sorsolják ki. A belépés díjta­lan. * Három nemzedék képviseletében Koszorúzás az emléktábláknál Veszteség nélkül Újított a szocialista brigád Kisebb műhelyekben, meg­felelő szerszám híján, eléggé körülményes az IFA tehergép­kocsik futóművébe olajat töl­teni. Tölcsérrel, kis kannák­kal nehéz a nyíláshoz férkőz­ni. A művelet könnyítésére újítottak az ikladi Galgaparti Termelőszövetkezetben. A szer- vizműhely szocialista brigádja [ egy kiselejtezett RBL pótkocsi I billentő hidraulikáját használ­ta fel erre a célra. A kézzel hajtható szivattyúhoz alkalmas nyomóvezetéket készítettek, ez a gépkocsi olaj betöltő nyílá­sához csatlakoztatható. így gyorsan és veszteség nélkül pótolhatják, cserélhetik az ola­jat. Anyakönyvi hírek Született: Dóra László és Papp Erzsébet: Mónika, Mar­ton Antal és Semetka Ilona: Gabriella, Lakszner István és Kosa Zsuzsanna: Gizella, Omelka József és Ócsai Éva: József, Karácsondi László és Molnár Katalin: Szilvia Kata­lin, Szűcs József és Bereczki Terézia: Balázs József, Divald Gyula és Mogyoródi Margit: Tünde, Ambrus János és Pó- csi Éva: János, Kovács János és Keszler Mária: Zsolt János, Berencsi András és Balázs Ágnes Ibolya: Anita, Bénik József és Szovi'cs Márta: Ba­lázs, Hangácsi József és Tóth Anna: Erika, Kovács Miklós Lajos ’és Sápi Anna: Tamás, Bene Sándor és Féderer Mar­git: Zsolt, Dóczi János és Dó- czi Magdolna: Rita, Magó Jó­zsef és Kend esi Éva: Mónika nevű gyermeke. Névadót tartott: dr. Dombi Péter és Kovács Erzsébet: Ágoston, Rácz József és Szasz- kó-Bogár Erzsébet: Anna, Schnell Péter és dr. Szitás Margit: András, dr. Méhi Jó­zsef és dr. Tóth Hajnalka: Attila, dr. Révész Tamás és dr. Szép Ágota: Dóra Katalin, Lippai István és Borcsányi Éva: Péter, Herczeg József és Békefi Veronika: Mónika, Sze- beni Tibor és Kristóf Erzsébet: Tibor nevű gyermekének. Házasságot kötött: Gáspár László és Braxátor Mária. Elhunyt: Kroneraff 1st vénné Lengyel Ilona, Gödöllő, Strom­feld Aurél sétány 15, Dánligeti Rudolf, Gödöllő, Mohács utca 4, Kosa Jánosné Muzslay Ida, Gödöllő, kastély, Laki György- né Mönnich Margit, Gödöllő, kastély, Mozsár Gizella Mária, Gödöllő, méhészet. / Kézilabda Bajnoki rajt előtt Vasárnap a gödöllői kézi­labdázók még a fővárosi te­remtornán léptek pályára, a mostani hét végén azonban már ismét a bajnoki ponto­kért küzdenek. A Nyár utcá­ban csak a nők és az ifjúsá­giak játszottak igazi ellenfél­lel, a felnőtt férfiak — en­nek híján — egymás között mérkőztek. Nők: GSC—Láng Vasas 12-12 (4-3). GSC: Bukovics E., Bujtás E., Kovács E. (3), Hrágyel (3), Budai E. (6), Galambné, Ke­lemen M. Csere: Antal K. A budapesti I. osztályban szereplő Láng Vasas ellen a gödöllői lányok egy kis sze­rencsével a győzelmei is megszerezhették volna. Jó: Budai, Bukovics, Kr* vács. Férfiak: GSC ifi—Újpesti Dózsa ifi 13-12 (9-7). GSC: Bankó — Pintér, Kecskés (4), Cserven (1), Csa­ja I. (3), Krieger, Szatmári (5). Csere: Balogh, Hegyi. Ifjúsági csapatunk megle­pő győzelméhez hozzájárult az NB I-es Újpest ifistáinak igen gyenge teljesítménye is. Jó: Szatmári, Kecskés. M. í i I 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents