Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-21 / 67. szám

1979. MÁRCIUS 21., SZERDA 3 A Tanácsköztársaság születésének hatvanadik évfordulóján Nemes Dezső: Következetes lenini politikánk eredményei világszerte elismerést szereztek hazánknak (Folytatás az 1. oldalról) Alig másfél esztendeje, hogy megünnepeltük a 60. évfor­dulóját a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomnak — kezdte beszédét Nemes Dezső —, amely megnyitotta a szo­cialista világforradalom, a ka­pitalizmusból a szocializmus­ba való átmenet korszakát. Négy hónapja volt a 60. év­fordulója annak, hogy meg­alakult a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja, amely az orosz forradalom példájából és a lenini tanokból útmuta­tást merítve, Magyarországon is kibontotta a szocialista for­radalom harci lobogóját. S négy hónappal színre lépése után a proletariátus új, forra­dalmi pártja, megnyerve a szocialista tanácshatalom ügyé­nek a munkásság döntő több­ségét, és egyesülve a kommu­nisták elveit és harci prog­ramját elfogadó Szociáldemok­rata Párttal, megszületett ha­zánkban az első munkáshata­lom. Magyarország proletariátusa, a falusi szegénység aktív tá­mogatásával, és' más dolgozó rétegek rokonszenvét is meg­szerezve, az egyesült párt ve­zetésével 1919. március 21-én meghódította a hatalmat, megteremtette a Magyar Ta­nácsköztársaságot — mondot­ta a továbbiakban Nemes De­zső. A továbbiakban visszate­kintett nemzeti történetünk e nagy eseményének előzmé­nyeire, majd hangoztatta: A munkásosztály egyöntetű akaratából, politikai erejének túlsúlyra jutása révén létrejött hazánkban az első proletárha­talom, amely hivatva volt új korszakot nyitni az ország tör­ténetében, a nemzet fejlődésé­ben. A Magyar Tanácsköztársa­ság létrejötte a szocialista forradalom békés győzelmének első történelmi példája, amely mögött ott rejlik a munkásság fórra lalmi egységéért vívott több hónapos küzdelem tanul­sága is. A forradalmi vívmá­nyok megóvásáért és tovább­fejlesztéséért, a szocialista köztársaságért folyó harcban vált az ország proletariátusa olyan politikai erővé, amely a válságos helyzetben a nemzet élére állhatott, vállalva az ország átalakításának és a ha­za védelmének nagy és nehéz feladatát. A szocialista munkáshatalom teremtőképességének tanúi A Magyar Tanácsköztársa­ság létrejötte nagy rokonszen- vet váltott ki a proletariátus körében, az országok egész so­rában. Határtalan lelkesedés­sel üdvözölték a szovjet föld népei, amelyek harcban álltak forradalmi hatalmuk védel­méért. Örök időkre szólóan méltatta Lenin a magyar pro­letárhatalom nemzetközi je­lentőségét, kiemelve sajátos vonásait is, így létrejöttének békés jellegét. Mély rokon- szenvvel fogadták a szomszé­dos és távolabbi országok pro­letárjai, a szociáldemokrata pártok ama tömegei is, ame­lyek a reformista befolyás kö­vetkeztében a forradalmi pél­dát nem követték ugyan, de mégis nagy tisztelettel és együttérzéssel tekintettek a hatalmat megragadó osztály­testvéreik küzdelmére. A munkáshatalom súlyos örökséget vett át a megbukott tőkés-földbirtokos rendszertől,, amely rendkívül kimerült or­szágot hagyott maga után. A tanácshatalomnak tehát rend­kívüli erőfeszítéseket kellett tennie, és tett is a termelés és az elosztás megszervezésére. A tanácsrendszer gyors kiépülé­se és működése, a pénzintéze­tek, az ipari és a kereskedelmi vállalatok államosítása s a népgazdaság megszervezése, a szűkös lehetőségek közepette is a dolgozók ellátásának bi­zonyos javítása, jelentős szo­ciálpolitikai intézkedések kez­deményezése és bevezetése, a munka- és életkörülmények A negyedszázados remény történelmi valósággá lett Az antant katonai túlereje megdöntötte a Duna-völgye el­ső proletárhatalmát. Ismétel­ten a magyar nép nyakára ül­tette a tőkés-földbirtokos ural­mat, amely kegyetlen bosszút állt. A fehérterror ezrek éle­tét oltotta ki, tízezreket zárt hosszabb-rövidebb időre bör­tönökbe és internáló táborok­ba, s tízezrek csupán az ország elhagyásával tudták elkerülni, nek, az országnak, azok e ha­zaáruló tevékenységükre is jó­részt a proletárhatalom gyalá- zásával próbáltak fátylat borí­tani. Azonban a remény a ne­gyedszázados fasiszta uralom idején megingathatatlan erő­forrása volt a forradalmi küz­delemnek. Támaszkodott arra, hogy létezik és fejlődik a szovjetek hatalmas országa, amely sikkker harcolt az im­perialista világ nagy túlerejé­vel, rendíthetetlen politikai és erkölcsi támasza maradt a vi­lágforradalomnak, amelyet el­indított. A Tanácsköztársaság emlé­kében testet öltő hagyomány igen fontos része a proletár- ság politikai egységének létre­jötte, a kommunisták és a szo­cialisták bekövetkezett egye­sülése. E történelmi tényen Peyerék leghevesebb antikom- munista propagandája sem változtathatott. Emléke az el­lenforradalom egész időszaká­ban hozzájárult ahhoz, hogy a kommunisták és szocialisták együttes küzdelme folytató­dott Peyemek és társainak eszeveszett antikommunizmu- sa meg a fasiszta terrortól való félelme jelentősen gátolta s a miáltalunk elkövetett szektás hibák ugyancsak ne­hezítették az együttes küzdel­met, de ez mégis állandó jel­lemvonása maradt a magyar munkásmozgalomnak. Erőtel­jesen érvényesült a fehérter­ror legsúlyosabb éveiben a be- börtönzöttek és internáltak szabadon engedéséért vívott nehéz harcokban, a mindenna­pi részletharcok egész sorában, az 1930. szeptember 1-i forra­dalmi megmozdulásban, az 1942. március 15—i háborúelle- nes antifasiszta tüntetésben. Ez a hagyomány nyert új erőt a két munkáspárt 1944. október 10-i egységmegállapo­dásában, amely tartalmazta a demokratikus Magyarországért való együttes harc vállalását, s a továbbiakban a közös har­cot az ország szocialista útra vezetéséért, a szocialista for­radalom ismételt győzelméért, s célul tűzte ki a két párt ké­sőbbi, ismételt egyesülését is. Az 1944. október 10-i egy­ségmegállapodás megkötésekor a felszabadító szovjet hadsereg már átlépte a magyar határt. A keletről érkező segítség ne­gyedszázados reménye törté­nelmi valósággá, s hazánk sza_ baddá vált, A Kommunista Párt által előterjesztett de­mokratikus nemzeti újjászüle­tés programja alapján megin­dult és kibontakozott az újjá­építés nagy munkája, amely átfogta a társadalmi élet csak­nem minden területét. S hogy ez minden várakozást felül­múló sikerre vezetett, ennek egyik döntő feltétele volt a két munkáspárt szoros együttmű­ködése. Ez biztosította azt, hogy a nép nem a tőkéseknek, hanem önmagának építette újjá az országot. A dicsőséges világforradalom második szakaszában emberibbé válása mind-mind mutatta, hogy a dolgozók új világa épül. Kiemelkedő volt a gyermekvédelem, a kulturá­lis forradalom elindítása és útjának szélesre tárása. Ered­ményei, amelyeket a tanácsha­talom a külső imperialista túl­erővel és az alattomos belső ellenséggel küzdve, az ingado­zókkal meg a tapasztalatlan­ságból fakadó nehézségekkel is birkózva, rövid fennállása idején elért, tanúsították a szo­cialista munkáshatalom te­remtőképességét — jelentette ki a szónok. Ezután így folytatta: A proletárhaza védelmében létrejött a magyar Vörös Had­sereg. A forradalmi honvéde­lemnek alapja mindenekelőtt a munkásság elszántsága, to­vábbá mindazok segítsége, akik tisztelettel tekintettek az an­tanttal dacoló tanácshatalom­ra, és készek voltak támogatni az ország védelmét. Segítették azt az itt élő szlovák, német és más ajkú önkéntesek szá­zadai és zászlóaljai, az orosz hadifoglyok önkéntes egységei, az Ausztriából érkezett mun­kásezred harcosai, kik vala­mennyien a világforradalom katonáiként álltak magyar osztálytestvéreik mellé. A munkásság nagy erejű fellépése az április végi, május eleji napokban, amely elhall­gattatta a kishitűeket és el­szigetelte a kapitulánsokat, a győzelmes május végi, júniusi északi hadjárat aranybetűkkel íródott be hazánk történetébe. A szocialista világforrada­lom második szakaszában, a szocializmus világrendszerré válásakor hazánk ismét a szo­cializmus útjára lépett. Di­csőséges szakasza volt ez az ország fejlődésének; a vártnál rövidebb idő alatt nagy sike­reket ért el. A lendületes fejlődést azon­ban, mint ismeretes, súlyos károkat okozó és' fájdalmas sebeket ejtő tragikus és bű­nös torzulások zavarták meg. Elszenvedtük a szektás, dogmatikus politika, valamint a revizionista árulás okozta fájdalmas sebeket, és nagy erőfeszítéseket kellett ten­nünk, hogy ezeket kiheverjük, s' a szocialista építés lenini politikáját érvényesítsük. A több mint két évtizedes fej­lődésünk tényei, nagy vívmá­nyai beszélnek ennek ered­ményeiről. Most, amikor az első magyar proletárhatalom, a Tanácsköz­társaság létrejöttének 60. év­fordulóját ünnepeljük, hazánk n fejlett szocializmus építésé­nek szakaszában van. Ez bo­nyolultabb problémák megol­dását követeli; olyanokat, .amelyek a saját fejlődésünk­ből, s olyanokat is, amelyek a világhelyzet alakulásából fa­kadnak. A világforradalom, a kapita­lizmusból a szocializmusba való átmenet történelmi kor­szaka is új szakaszába lépett. A szocializmus világrendszer­ré válása nyomán fellendült a gyarmati és a félgyarmati né­pek felszabadító harca és szét­hullott a régi gyarmatrend­szer. Népek egész sora előtt vetődött és vetődik fel a tör­ténelmi feladat, hogy kivívott függetlenségük védelmét és társadalmi felemelkedésüket, szocialista irányú fejlődés út­ján biztosítják. Angolától Af­ganisztánig mind több szocia­lista orientációjú fejlődő or­szág erősíti kapcsolatait az új világrendszer országaival. Gazdaságilag a tőkés hatal­mak még jelentős túlsúlyban vannak, nagy erőforrásokkal rendelkeznek. Bankjaik pán­céltermeiben hatalmas érté­kek halmozódnak fel. A kapi­talizmus általános válsága azonban — az áthidaló kísér­letek ellenére — ismét elmé­lyült. Ez élezi a tőkés államok egymás közti ellentéteit, ver­senyét a piacokért. Ebben egyre növekvő szerepet ját­szik az is, hogy mély repedé­sek támadtak a neokolonializ- mus rendszerén. Tovább erő­södik a népek harca, hogy megszabadítsák országukat az imperialista behatolás és ki­zsákmányolás minden formá­jától. A neokolonial izmusra mért csapás egyik szemléletes pél­dája az, ami Iránban bekövet­kezett. Negyedszázaddal ez­előtt a CIA irányításéval meg­döntötték a liberális Mosza- dik-kormányzatot. Most vi­szont a washingtoni kormány­zat nem volt abban a hely­zetben, hogy megmentse part­nerét és azokat, akik a sah tá­vozása után még megkísérel­ték megmenteni a monarchiát. A világ erőviszonyainak a változása ebben a tényben is megmutatkozik. A népek tiltakozó szava megállítja az agresszort hogy áldozatai legyenek a vé­res leszámolásnak. A terrort párosították gátlástalan rága­lomhadjáratokkal, hogy elho­mályosítsák a tanácshatalom vívmányait, forradalmi hon­védő háborújának dicső tetteit. Akik a hazára tört imperialis­ta seregek segítőtársai lettek, akiknek mindennél fontosabb volt hatalmuk visszaszerzése, bármibe kerüljön ez a nép­Hatvan év távlatából visz- sza+ekintve a világ arculatá­nak alakulására, kézenfekvő a megállapítás; hatalmas válto­zások menteik végbe, különö­sen a második világháború óta, s a változások e folyama­ta napjainkban gyorsulóban van. Az antáimperialista erők ál­talános térnyerése még na­gyobb lehetne, ha nem követ­kezik be a Mao Ce-tung-féle pekingi vezetés szakadár útra lépése, amely napjainkban a tőkés hatalmak legreakciósabb erőivel való nyílt összejátszá­sig, a kapitalista világ vezető köreivel való szövetség szor­galmazásáig, a szocialista Vi­etnam elleni gyalázatos kato­nai támadásig jutott el. A pekingi kalandor politiku­sok közvetlen céljaihoz tarto­zik a délkelet-ázsiai terjesz­kedés. amelynek útjában áll a független és szuverén szocia­lista Vietnam. A maoista má­niákusok távolabbi ábrándja a kínai világuralmi hegemónia. A szovjetellenesség a fő fegy­verük. amellyel igyekeztek megszerezni és közvetlen cél­jaikra hasznosítani a tőkés ha­talmak elnézését, rokonszenvét és segítségét a szocialista Viet­nam elleni agressziójukhoz is. (Folytatás a 4. oldalon) Szovjet vezetők üdvözlő távirata Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, Losonczi Pál elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének. Lázár György elvtársnak, a Magyar Népiköztársaság Minisztertanácsa elnökének Kedves Elvtársaik! A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója alkalmából a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa és az egész szovjet nép nevében szívélyes üdvöz­letünket és legjobb kívánságainkat küldjük önöknek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának, a test­véri magyar népnek. 1919. márciusi napjaiban a magyar proletariátus és a dol­gozó parasztság Oroszország dolgozói után elsőként rázta le magáról a kizsákmányolás és elnyomás gyűlölt igáját. A Ma­gyar Tanácsköztársaság, amelynek létrehozása — a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom közvetlen hatására — a magyar nép forradalmi harca történetének kiemelkedő eseménye, ra­gyogó lapként került be a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom krónikájába. Magyar osztálytestvéreik történelmi győzelmét lelkesedés­sel fogadták Szovjet-Oroszország kommunistái, proletariátusa, minden társadalmi felszabadulásért küzdő nép. A Tanácsköz­társaság kikiáltását és a proletariátus diktatúrájának létreho­zását Magyarországon, nagyra értékelte V. I. Lenin, aki hang, súlyozta ezeknek az eseményeknek nagy nemzetközi jelentősé­gét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a magyarorszá­gi proletárforradalom megteremtette népeink örök és megbont­hatatlan barátságának alapjait. Az orosz proletariátus által a Magyar Tanácsköztársaságnak nyújtott támogatás és a magyar internacionalisták tízezreinek részvétele a szovjet hatalomért folytatott oroszországi polgárháborúban fényes példája a pro­letár internacionalizmus és az osztályszolidaritás elvei érvé­nyesülésének népeink kapcsolataiban. A Magyar Tanácsköztársaság 133 dicsőséges napja nagy szerepet játszott a magyar proletariátus osztálytudatának fej­lődésében, s a proletariátust a forradalmi harc és a szocialista átalakítás tapasztalataival gazdagította. A felszabadulás után, amikor a kommunisták vezetésével Magyarország munkásosz­tálya kezébe vette hazája sorsának irányítását, szaros szövet­ségben a dolgozó parasztsággal és minden dolgozó emberrel, magabiztosan vezette az országot az új szocialista állam építé­sének útján, teljes mértékben felhasználva a Tanácsköztársa­ság tanulságait. Örökre a múlté lett az elmaradott agrár Ma­gyarország, a hárommillió föld nélküli paraszt, a munkanélkü­liség, a népi szenvedések országa. Fejlett ipar, korszerű mező- gazdaság, a nép alkotó energiája és magas 1 'Kúrája, sikeres előrehaladás a szocializmus útján a többi baráti országgal együtt — ez jellemzi ma a Magyar Népköztársaságot. A Magyar Szocialista Munkáspárt következetes és elvi po­litikája, amely gazdagítja a szocialista építés elméletét és gyakorlatát, kivívta a szovjet emberek mély tiszteletét. Pár­tunk és az egész szovjet nép szívből örül a szocialista Magyar- ország sikereinek, a közös cél — a kommunizmus felépítése — érdekében megvalósuló szoros együttműködésünk és kölcsönös segítségnyújtásunk eredményeit látja bennük. A Szovjetunió és Magyarország pártjainak és népeinek a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus megingathatatlan eszméi alapján megvalósuló testvéri egysége, nézeteik azonossága korunk összes alapvető kérdésében, a meg­bonthatatlan szovjet—magyar barátság, fontos tényezőivé vál­tak országainkban a kommunizmus és a szocializmus építésé­nek, jelentősen hozzájárultak a szocialista közösség országai, az egész kommunista és munkásmozgalom egységének és össze- forrottságának, a békeszerető és haladó erők pozícióinak erősí­téséhez. Önökkel együtt ünnepelve a Magyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 60. évfordulóját, a szovjet emberek teljes szívükből kívánnak Önöknek és az egész magyar népnek újabb nagy si­kereket a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, a fejlett szocialista társadalom építésében, a szocializmus és a kommunizmus nagy ügyének győzelméért folytatott harcban. Éljen a testvéri szocialista Magyarország! Erősödjék és virágozzék népeink megbonthatatlan, örök barátsága! Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, az SZKP Központi Bizottságá- a Szovjetunió Minisztertaná- nak főtitkára, a Szovjetunió csának elnöke Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke Októberi Forradalom Érdemrend a Csepel Vas- és Fémmüveknek A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége kedden Moszkvában rendeletet adott ki arról, hogy a Csepel Vas- és Fémműveket nagy forradalmi érdemeiért, a testvéri szovjet —magyar barátság és együtt­működés szilárdításához való jelentős hozzájárulásáért a Magyar Tanácsköztársaság ki. kiáltásának 60. évfordulója al­kalmából — az Októberi For­radalom Érdemrenddel tün­tessék ki. A rendeletet Leonyid Brezs­nyev, a Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnöke és Mihail Georgadze, a Legfelsőbb Ta­nács elnökségének titkára Irta alá.

Next

/
Thumbnails
Contents