Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-20 / 66. szám

MOMOD-VIDEKE A P E S.T • M E C'Y'E ] H í R L A P KIÜ L ÓNK I A D Á S A> ; > XXI. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM 1979. MÁRCIUS 20., KEDD A győztes brigád Újítani mindig, mindenütt lehet Nyilían elmondják gondjaikat A monori Kossuth Termelő- szövetkezet gépműhelyében az év minden szakában akad ten­nivaló. A téli nagyjavítás után a munkagépek többsége már kifogástalan állapotban várja az újabb nagy erőpróbát, a ta­vaszi és a nyári mezőgazdasá­gi munkát. Képzett szakemberek Változatlanul folyik azonban a karbantartás, a kisebb javí­tások elvégzése, szorgalmasan dolgoznak a Kulich Gyula ezüstkoszorús szocialista bri­gád tagjai. Ezt várja tőlük a közösség, erre ösztönzi őket a munka szeretete, s nem utolsó­sorban az a tény, hogy a ter­melőszövetkezet tizenkét szo­cialista brigádja közül ők vé­geztek az első helyen a mun­kaversenyben. — Nem számítottunk rá, de titkon reméltük, hogy az elsők közé kerülünk — mondja Ko­zák Sándor brigádvezető-he- lyattes. A tizenhat tagú kol­lektívában a fizikai dolgozó­kon kívül adminisztrátorok és anyagbeszerzők is vannak. Mi nem állítunk elő kézzel fogha­tó termelési értéket, ezért is örülünk annyira a megtisztel­tetésnek. Az viszont igaz, hogy itt csupa jól képzett szakem­ber van, s nagyon vigyázunk, hogy a mi hibánkból egyetlen gép se kényszerüljön pihenőre. — Ügy hírlik, hogy a Kulich brigádot újító brigádként tart­ják számon a közös gazdaság­ban. — Egy esztendő alatt hét újítást dolgoztunk ki — kap­csolódik a beszélgetésbe Ko- csándi András brigádvezető. — Hármat már a gyakorlat­ban is hasznosítanak. A T— 100-as erőgéphez oszlopbenyo­mó készüléket konstruáltunk, amely könnyebbé teszi a szőlő telepítését. A Rába—180-as erőgépet négy egységből álló vetőgéppel szereltük fel. Munkaerő és gépi kapacitás takarítható meg ily módon. Egy 10 órás műszak alatt 12— 16 hektáron kerülnek a földbe a burgonyagumók. A Rába— Steiger erőgép fékszerkezeté­nek javítását is megoldottuk házilag, így csökkent a nehéz­kes anyagbeszerzés miatt be­következő állásidő. A többi újításunk még elbírálásra vár. Nem szégyen — Tavaly két forinttal sike­rült csökkentenünk a rezsi órabért, pedig az állóeszközök, a különböző szerszámok már erősen elhasználódtak. Leg­alább annyi bontott, felújított alkatrészt építettünk be a gé­pekbe, mint újat. — Hogyan sikerült ilyen ütőképessé összekovácsolni a brigádot? — Jó az egymáshoz való vi­szony, ha nem az lenne, nem is lehetne rendesen dolgozni. Akadnak közöttünk idősebbek és fiatalok is, még sincs külö­nösebb súrlódás. Ha mégis fel­merül valami probléma, le­ülünk és megbeszéljük. Sok fiatal építkezik, ahol tudunk, besegítünk, ezzel is erősödik a barátság. Itt mindenki szak­munkás, mégsem szégyelli senki, hogy a műszak után ki­takarítsa a műhelyt. — Nagy eredménynek tart­A brigád tagjai megbeszélik a tennivalókat Barcza Zsolt felvétele juk, hogy a brigádtagok nyíl* tan el merik mondani gond­jaikat. Nem a termelési érte­kezlet előtt és után kell be­szélni. ök dolgoznak itt, ők is­merik legjobban a problémá­kat. Hallatják is minden fóru­mon a szavukat, sokszor talán még erősebben is, mint kelle­ne. — A társadalmi munkában bebizonyították, hogy nem fél­nek a feladatoktól, s szívesen vesznek részt minden meg­mozdulásban. Az elmúlt év­ben a KlSZ-esekkel együtt 10 vagon vashulladékot gyűjtöt­tek a hétvégeken. Igény van a szórakozásra, a művelődésre is, a közös élményeket közösen is beszéljük meg. Még jobban — Hogyan tovább? — Még nem készítettük el az idei vállalásainkat, de any- nyi már bizonyos, hogy a kül­ső gépszínt füthetövé tesszük, hogy télen se kelljen fagyos- kodnunk. Jobb, korszerűbb munkaeszközöket, szerszámo­kat kaptunk, s ezekkel meg­próbálunk még jobban dolgoz­ni, mint tavaly. K. L. Forradalmi ifjúsági napok 7979. Emlékezés a három tavaszra Járási ünnepség Üllőn Ragyogó napsütésben és jó hangulatban került sor az idei forradalmi ifjúsági napok járási kiemelt rendezvényére vasárnap az üllői új iskolában. Örök példa Az összegyűlt, mintegy 300 ifjúkommunistát a vendéglá­tók nevében Marunák Ferenc, a pedagógus KlSZ-alapszerve- zet titkára üdvözölte. Az ün­nepségen részt vett Szigeti Já­nos, a járási pártbizottság po­litikai és tájékoztatási osztá­lyának vezetője, Zsila László- né, az üllői nagyközségi párt- bizottság titkára, Puer Géza, a megyei KISZ-bizottság járási instruktora és Fodor Sándor, a KISZ monori járási bizott­ságának titkára. Az ünnepség szónoka, Fodor Sándor emlékezett a dicső elődökre és beszédében hang­súlyozta: az ifjúság a magyar történelemben mindig a forra­dalmi eszméket követte, dön­tő szerepet játszott az 1848-as szabadságharc küzdelmeiben és a Tanácsköztársaság dicső­séges 133 napja során. Az év­százados vágyak és törekvé­sek 1945. április 4-én reális lehetőséggé váltak, így az ön­álló, szabad és független Ma­gyarország a szocialista forra­dalmi átalakulás útjára léphe­tett. Az emlékezetes három ta­vasz eseményeiben a fiatalok igazi tettekkel, áldozatokkal együttjáró, önzetlen és cselek­vő hazaszeretetről adtak örök példát nemzedékünk ifjúkom­munistáinak. Kitüntetések Az ünnepi megnyitó után a járási KISZ-bizottság titkára átadta a KISZ Központi Bi­zottsága és a Pest megyei KISZ-bizottság kitüntetéseit az elmúlt évben végzett ered­ményes munkáért. Kiváló alapszervezet kitüntetést ka­pott a Monori Építők Ipari Szövetkezetének Ybl Miklós alapszervezete és a Rákosme­zeje Mgtsz maglódi Ságvári Endre álapszervezete. A KISZ Központi Bizottság dicsérő oklevelét kapta aVe- tőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat monori területi köz­pontjának Lékai János alap­szervezete, a maglódi pedagó- gus-alapszervezet és Marku- sovszkyné Solt Katalin, a Rá­kosmezeje Mgtsz volt KISZ­bizottsági titkára. A pilisi Papp Albertet kiváló ifjúsági vezető címmel tüntették ki. Vetélkedő, verseny A kitüntetések átadása után a fiatalok szellemi vetélkedőn és a Tanácsköztársaság Kupa sportversenyein vehettek részt. Az 1918—19. évi forradalmak témaköréből összeállított, per­gő ritmusú szellemi vetélkedőt a maglódi pedagógus KISZ- alapszervezet nyerte a pilisi pedagógusok \és a Monori Építők Ipari Szövetkezetének csapata előtt. A sportversenyek a délutáni órákban fejeződtek be és a fiatalok a díjak átvétele után testileg és szellemileg felfris­sülve indultak haza a jól si­került rendezvényről. Felszner János Nemzetközi Iskola Kupa Manőverezés, slalomozás Általános és középiskolások KRESZ-versenye Tegnapelőtt igazi tavaszi va­sárnap köszöntött ránk. A Ta­nácsköztársaság közelgő év­fordulója tiszteletére fellobo­gózták a monori 2. számú ál­talános iskola épületét is, meg­szépült környezet várta a Nemzetközi Iskola Kupa járá­si KRESZ-vetélkedő döntőjé­nek résztvevőit. Blaskó Mihály, az iskola igazgatója üdvözölte a csak­nem száz versenyzőt, majd Kovács György rendőr őrnagy, a Monori Járási Rendőrkapi­tányság közlekedésrendészeté­nek vezetője, a JKBT titkára ismertette a verseny lebonyo­lításának módját. Az általános iskolások — fiúk és lányok — kempingkerékpáron bizonyít­hatták be ügyességüket. Ping­Hatvan éve történt Kinyílott az őszirózsa AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRA­DALOM 1918. október 31-i győzelme, a köztársaság no­vember 16-án történt kikiáltá­sa után a megmozdulások ve­zetői közül sokan — legfőképp a szociáldemokraták — úgy gondolták, elérték legfonto­sabb céljaikat, teljesítették a tömegek követeléseit, véget kell tehát vetni a tüntetések­nek, újra a háború előtti bé­kebeli idők hangulatát szeret­ték volna megteremteni. Nem számoltak azonban a körül­ményekkel, nem vettek tudo­mást a klasszikus forradalmi helyzet kialakulásáról, s nem hittek a proletariátus hatalmas erejében. November 24-én alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja, a to­vábbi harcok élcsapata. Doku­mentumok, emlékek jelzik azt az utat, amely a monori já­rás községeiben is a Tanács- köztársaság eszméinek győzel­méhez vezetett. A Vörös Újság, a Kommu­nisták Magyarországi Pártjá­nak 'lapja 1918. december 7-én jelent meg. Már az első szá­mok oldalain gyakran közölt tudósítást a megye, de első­sorban a főváros környéki te­lepülések mozgalmairól, a he­lyi pártalapszervezetek meg­alakulásáról. Karácsony második napján, 1918. december 26-án Üllőn járt a Vörös Újság munkatár­sa. írása a lap. I. évfolyamá­nak 8. számában jelent meg 1919. január 1-én: „Üllőn december 26-án elv- társaink értekezletet tartottak, amelyen a környékbeli elvtár­sak is képviselve voltak. Pin­tér János elvtárs nyitotta meg az értekezletet. Somló Dezső elvtárs ismertette a kommu­nista párt programját, s elő­terjesztette a határozati ja­vaslatot, amely útmutatást ad a munkás- és paraszttanács működésére. A javaslat elfo­gadása után Tóth elvtárs in­dítványozta, mondja ki az ér­tekezlet, hogy az üllői szociál­demokrata pártszervezet testü­letileg belép a Kommunisták Magyarországi Pártjába, s ezentúl mint kommunista pártszervezet fog működni. Az indítványt egyhangú helyeslés­sel fogadták el és megbíz­ták a vezetőséget, hogy a kommunista párt érdekében a környéken is agitáljon.” A monori járásban tehát el­sőként Üllőn alakult meg a helyi pártalapszervezet, de a nagyközség kommunistái azt is elérték, hogy a szociálde­mokrata párt vezetőségében is többségbe kerüljenek. Erről tudósított a Vörös Üjság ja­nuár 15-i száma: „ÜLLŐ PROLETARIATUSA január 12-én, vasárnap az üllői nagyvendéglőben gyű­lést tartott. A szociáldemokra­ta pártvezetőség mandátuma lejárván, az új pártvezetőség­be túlnyomó többséggel kom­munista elvtársakat választot­tak be. Ezután pártunk ki­küldöttje tartott nagy tetszés­sel fogadott előadást, amelyet a szociáldemokraták hasztalan igyekeztek megzavarni. Az ül-- lői pártvezetőség vasárnapi választása méltó válasz a Népszavában nemrég közzétett nyilatkozatra, amely a kom­munisták üllői akcióját úgy állította be, mintha ott nem is volna talaja a kommunista eszméknek. Vasárnap délelőtt az üllői földmívesek 24 tagú paraszttanácsot választottak”. Járásszerte nőtt az elége­detlenség, innen is, onnan is a helyi lakosság megmozdulá­sáról érkezett hír. Jellemző a maglódi néptanács elnökének, az akkor még önálló gyömrői járás főszolgabírójához 1919. január 3-án intézett segély­kérő levele: „Deczember 18-án közvetle­nül a belügyminiszterhez in­tézett táviratomban a község rendjének helyreállítására karhatalmat kértem, amely eddig nem érkezett meg. A községben a rend felbomlott. A község pinczéjét folyó hó elsején feltörték, s onnan a főjegyző 7700 korona értékű 11 hl (borát) kieresztették. Herskovics Jenő lakását fel­törték, ingóit széthányták. 2-án éjjel a csendőrőrmestert megverték. Az elöljáróságot fenyegetik. Éjjeleken kézi­gránátokkal lövöldöznek. A rendért felelősséget nem vál­lalunk, ha támogatásban nem részesülünk. Kérek sürgős in- tékedést egy kisebb karhata­lom azonnali kiküldésére.” NÉHÁNY HÉTTEL KÉ­SŐBB, január 27-én Holler Béla ügyintéző igazgató azon­ban már azt követelte erélye­sen: „Az itteni karhatalmi osztag garázdálkodása tűrhetetlen ... Kegyeskedjék azonnali eltávo­zása iránt intézkedni, nehogy azok lefegyverzése vállanék szükségessé.” A III. számú csendőri kerü­let tápiósápi őrsének őrmeste­re a hazatért katonák Úriban történt megmozdulásáról írt jelentést 1919. január 30-án: „Folyó hó 29-én du. 5 óra­kor Ronkai János százados úr, a tápiósülyi tábor karhatalmi parancsnoka telefonon arról értesítette az őrsöt, hogy Űri községben lázadás ütött ki, az őrs küldjön ki járőröket. Az Űri községbe hazatért katonák egy része szocialista tanácsot alakított, kik azután amiatt panaszkodtak a közsé­gi elöljáróságnál, hogy nin­csen nekik ennivalójuk. Fo­lyó hó 25-én az Űri községhá­zánál a községi elöljáróság és a nemzeti tanács gyűlést tar­tottak, amelyen elhatározták, hogy az ellátatlan hadirok­ka ntak, hadiözvegyek és ár­vák részére a község gazda­közönsége között önkéntes fel­ajánlás folytán, maximális áron való megtérítés mellett, kenyérmagvakat gyűjtenek. A kisgazdapárt látva, hogy a szocialisták a határozat elle­nére önként rekvirálnak és hovatovább a hatalmat mind jobban magúikhoz akarják ra­gadni, összeszedelőzködtek és a szocialistákat széjjelzavar­ták, mire a szocziálisták közül ifj. Bori Antal és Molnár Já­nos a Sütő (?) pusztán állo­másozó utász katonákhoz ment segítségért, honnan Űri községbe a katonaság gép­fegyverekkel kivonult, és ami­kor a gépfegyvereket a köz­ségháza előtt felállították, úgy a szocziálisták, mint a kisgaz­dapártiak haza futottak.” Az 1919. márciusi esemé­nyek voltak azok, amelyek a monori járásban is gyökeres változást hoztak és még több változást ígértek. Megalakul­tak a munkástanácsok és a direktóriumok, amelyek szakí­tottak a régi gyakorlattal, s teljesen új szellemben működ­tek. Létrehozták a forradalmi törvényszéket. Lefoglalták Monoron az Űri Kaszinó épü­letét és Népház elnevezéssel megnyitották a lakosság előtt. A szépen rendezett parkban gyerekek játszhattak. A FALUSI ÉS A VÁROSI TANÁCSOK választására áp­rilis 7-én került sor. A mono­ri járási direktórium vezetője, Pattermann Dezső, Singer Ja­kab és Nagy József voltak. Nehéz volt biztosítani a me­zőgazdaság folyamatos terme­lését, s az előző évi készletek már kifogyóban voltak. Mégis bizakodó, lelkes volt a han­gulat, ami a Vörös Hadsereg felállításakor is megnyilvá­nult, egymás után alakultak az önkéntes ezredek, amelyek soraiban számtalan járásbeli kommunista harcolt, s áldozta életét a Magyar Tanácsköztár­saságért. A 133 dicsőséges nap járás- beli eseményeit lapunk későb­bi számaiban idézzük, kora­beli dokumentumok alapján. Vereszki János Források: Iratok Pest megye történetéhez 1918—19., Fejezetek a monori járás munkásmozgalmának történetéből. ponglabdákat kellett menet közben három kosárba elhe­lyezni. Nehéz volt a magasug- róléc alatt átmenőverezni, de legalább annyira , érdekes és izgalmas volt a slalomozás az oszlopok között. Elsősorban a hibátlan végre- hatáson volt a hangsúly, de az időt js mérték a szigorú ver­senybírák. Az ipari tanulók és a közép- iskolások Babetta típusú kis­motorral teljesítették ugyan­ezeket a feladatokat, majd a csapatversenyre került sor. Az alábbiakban ismertetjük a különböző kategóriák ered­ményeit: A Nemzetközi Iskola Kupa fiúversenyének győztesei Tóth Csaba (Maglód, 1. számú általános iskola), 2. Lehota Géza (Gomba). Leány verseny: 1. Bernáth Angéla (Csévha- raszt), 2. Koblencz Mariann (Monor, 2. számú általános iskola). Ifjúsági Kupa, középiskolá­sok: 1. Kálmán Miklós, Föl- desi Zoltán (mindkettő mono­ri József Attila Gimnázium és Szakközépiskola). Ipari ta­nulók: 1. Szluka Pál, 2. Bok­ros István (mindkettő 203. szá­mú Bem József Szakmunkás- képző Intézet monori kihelye­zett részlegéből). Általános is­kolások csapatversenye: 1. Ve- csés, 1. számú általános isko­la, 2. Maglód, 1. számú általá­nos iskola, 3. Gomba. A győzteseknek és helyezet­teknek az értékes tárgyjutal­makat és okleveleket Pintér Erzsébet járási úttörőelnök és Kovács György adta át. A fen­tebb felsorolt versenyzők kép­viselik járásunkat a március j 24-i kiskunlacházi megyei versenyen. G. J. A nap kulturális programja Gyomron, 15 órakor: Ha­zánk szeretete, védelme, film­vetítés az általános iskolák felsőtagozatosai részére, 18- tól: a fiatal utazók klubjának összejövetele. Mendén, 15-től: a gyermek­klub foglalkozása, 17-től: gép­kocsivezetői tanfolyam, 18-tól: a könyvbarátok körének ösz- szejövetele. Nyáregyházán, 15- től: szabás-varrás tanfolyam. Monoron, 17-től: asztalitenisz­edzés. Péteriben, 15-től: a gyer- mekszínpaa foglalkozása. Pi­lisen, 10-től: logopédiai tanfo­lyam (a Kávai úti óvodában), 9-től 17-ig: bútorkiállítás és -vásár, 18-tól: a magnósklub foglalkozása. Úriban, 14-től: a gyermek sportszakkör; 17-től: a csillagászszakkör összejöve­tele. t í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents