Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-03 / 52. szám

1979. MÁRCIUS 3., SZOMBAT CSALÁDBAN - HÁZ KÖRÜL Az endivimlátii Az endiviasalátát (Cichorium eneiivia) legtöbb helyen másod­növényként termesztik. Jó előve- teménye a nyár folyamán leke­rülő minden olyan zöldségnövény, amely a talajt gyommentesen és jó te*-mőefröben hagyja vissza. Az endiviasaláta a fejes salátá­hoz hasonló izü, de a benne kép­ződő inzulintól pikáns, kesernyés zamatot kap. Tápértékét növeli, hogy sok ásványi só van ben­ne (20 mg mész, 70 mg foszfor, 1 mg vas), valamint C-vitamint is tartalmaz. Az endivia a gondos talajelőkészítést meghálálja, első­sorban ott érdemes termesztésével foglalkozni, ahol öntözési lehető­ségek is vannak. Az endiviasaláta fajták közül igen jól terem szabadföldön a „Sárga fodros”, mely többnyire 6ok hosszú, keskeny levelet és közepesen kemény fejet képez. Változó árnyalatú, zöld színű faj­ta. Ugyancsak kedvelt fajta há­zikertekben az „Eskariol sárga” is. A képződő fej kehely formá­jú, így könnyen kötözhető és halványítható* Levelei enyhén fodrozottak, színük sárgás-hal­ványzöld. A fej végül közepes nagyságú, fénylő sárga lesz. Az „Eskariol-zlöld”-nél a fej alakja hasonló a sárgáéhoz, de színe tompa vagy élénkzöld lesz. Jól tartósítható és hajtható. Magját szabadföldi ágyba vet­hetjük 40 cm sortávolságra. A ke­lésig naponta öntözzük kb. 4 mm víz adagolásával. Előnyösen serkenthetjük a nö­vények növekedését „Plántán” le­véltrágyával. A Plántán nagyérté­kű folyékony levéltrágya (összeté­tele : nitrogén 9%, foszfor 9%, kálium 7%, valamint nyomelemek: B1 vitamin és növekedést szabá­lyozó hormonok). A Plántán az különösen előnyös, mert pótolja, kiegyenlíti a gyöke­rek csökkent tápanyagfelvételét. A kedvező hatóanyag-összetétel ja­vítja a növények általános kondí­cióját és elősegíti más időjárás okozta károk gyógyítását. Magas mérce Mennyit „ér” egy mai lány? Az egyenjogúság emberi tartalma A mai lányok viselkedésé­vel kapcsolatban gyakran hal­lani elhamarkodott (vagy nem elhamarkodott) elmarasztaló ítéleteket. Vegyük nagyító alá e sokrétű kérdést, tényleg, mennyit „ér” egy mai lány? Ha e témát a lányok-fiúk egymás közötti társalgási for­mái szemszögéből vizsgáljuk, a válasz egy mondatra leszűrt lényege: amennyire a mai lány önmagát értékeli. Vagyis, ami­lyen a fiúk magatartásával szembeni igénye, elvárása. Ha tovább boncolgatjuk a kérdés lényegét, sokféle megvilágí­tásban tárul elénk ez a téma. Csak Ízlésesen! A mai lányok-fiúk társadal­mi érintkezési normái sokkal szabadabbak, nyíltabbak, őszin­tébbek, mint nagyanyáink ide­jében, amikor virágnyelven, szemlesütve rebegték el mon­danivalójukat. De, ha könnye­debb is ma a közlési mód, ez nem mehet a jóízlés rovására. A lány, női mivoltából faka­dóan, visszafogottabb hangvé­telű társalgást igényeljen, mintha csak fiúk társalogná­nak egymással. Ne hagyja a lány magát fiúsítani, ez nem növeli egy lány értékét — még a fiúk szemében sem. Mások szemében még kevésbé. Van­nak esetek, amikor lányok- fiúk nyilvános helyeken, arc­pirító modorban beszélnek egymással, azzal sem törődve, hogy mások hallják és meg­Alakítunk, alakítunk... Három-négy évvel ezelőtt volt divatújdonság a huzat­ruha’ akkor sokan vettek is, csináltattak is (1. ábra). Ám azóta más divatújdonságok tűntek fel, mint például a slicceit szoknyák, amelyek szűkek, azazhogy cgyenesvonalúak mint a Ceruza. Amennyiben ilyenre vágynánk, fogjunk ollót és alakítsuk át például a huzatruhát a 2. ábrán látható módon. A felsőrész alakításához kétféle megoldás is kínálkozik: A kézelőt és a derékrészt csíkos kötésű passzérésszel ké­szíthetjük (3. ábra) vagy pedig elöl végig nyitva, három­negyedes ujjakkal, bujtatott övvel (4. ábra). A szoknya ma­gasan nyitott, ám alatta azonos színű selyem- vagy horgolt legyezőformájú bélés biztosítja a diszkrét és kényelmes járást. botránkoznak rajta. Talán még szórakoztatja is az ilyen tár­saságot, ha látják, hogy sza- badszájúságukkal milyen kel­lemetlen hatást váltanak ki másokból. Ez nem jópofaság, és nem fiatalos lendület, nem modern érintkezési mód. Ez egészen más. Ez a lányok-fiúk kapcsolatának szomorú leér­tékelése ... Az egyenjogúság mély emberi tartalmának szándékos deformálása. Le­gyen tehát a lányokban elég tartás, ne fogadják el az ilyen társalgási formát, amely nem méltó hozzájuk (de a fiúkhoz sem). Azért még lehet modern felfogású, mai lány valaki. Éppen ezzel a magatartásával húzza ezt alá. Magaszabta mérce Egy mai lány értékét az is meghatározza, hogy milyen mércét állít fel saját magával szemben életvitel, kulturáltság, érdeklődési kör, jövőre vonat­kozó tervek stb. vonatkozásá­ban. Tehát milyen színvonalon él. Az értelmes, okos életvitel­re ma nagyon sok lehetőség van. A kötetlenebb érintkezési normák. értékes bargti kör ki­alakítását teszik 'lehetővé, ahol egy lány idejét kellemesen, hasznosan eltöltheti. Csak né­hány lehetőség: közös beszél­getések, viták könyvekről, fil­mekről, politikáról, művészet­ről, sportról stb.; közös társas­játékok, sport, kirándulás, múzeumlátogatás, városnéző séta, mozi, színház stb. Az is fémjelzi egy lány ér­tékét, hogy mennyit olvas. És mit olvas. Ma az információk özöne jut el mindenhová, csak azon múlik, kiben mennyi a tudásszomj, hogy kinyújtsa ér­te a kezét. Az olvasás nem­csak értelmi, hanem érzelmi gazdagságot is nyújt, színes képzeletvilágot tár az olvasó elé. Az emberi érték Az emberi érték megállapí­tásánál az is meghatározó té­nyező, mennyi gondot fordít a testápolásra, ruházatának tisz­tántartására valaki. A haj úgy szép, ha fényesen csillog, üde lehelet csak jól ápolt szájból áradhat, s a test tisztaságillata a fiatal lány legnagyobb vonz­ereje. Ez ma sem ment ki a di­vatból. De nem ment ki a di­vatból a tisztára mosott ruha sem. A farmer is úgy szép, ha tiszta. Lehet látni ugyan lá­nyokon néha olyan farmero­kat is, amelyek hónapok óta nem láttak vizet, de ez nem emeli egy lány értékét, még akkor sem, ha ezt tévesen egyesek így hiszik. Mennyit „ér” tehát egy mai lány? Amennyi emberi értéket önmagából kihoz, nem a divat­hóbortok szolgai utánzásával, hanem az igazi emberi értékek feltárásával. Fási Katalin Néhány szó a káposztáról Már az ókorban is ismerték a káposztát. Hogy honnan szár­mazik, nem tudjuk, valószínű­leg keletről került Európába, ahol a görögök igen kedvelték. A rómaiaknál mindennapos étel volt. Cato a káposztát a legértékesebb zöldségfélének tartotta, amit főve is, nyer­sen is egyaránt szívesen fo­gyasztott. Ha ecetbe mártják, írja, segíti az emésztést és ha sokat ettünk, a képosztalevél könnyít az ember gyomrán. Plinius szerint a káposzta aka­dályozza a leittasodást és ja­Kistermelők — kiskertek Vásárlási tanácsadó Vetőmagvásárláshoz érde­mes megtanulni, mit is jelen­tenek a tasakokon szereplő jelzések. Olvasható a többi között a szaporítás foka. A növénynemesítő által előállí­tott szuperlit vetőmag szaporí­tásából nyert magtermés az elit mag. Ebből a következő évben első fokú, ismételt el­vetése után másodfokú vető­mag nyerhető. A legtöbb zöld­ségféle vetőmagját csak első fokig szaporítják tovább, ki­véve a babot és a borsót. A zöldségféléknél az egyes sza­porítási fokú — borsónál és babnál a második fokú — az üzletekben megvásárolható kommersz, illetve kereskedel­mi vetőmag. A nemesített ve­tőmagvaknál ezek természe­tesen kisebb biológiai érté­kűek. A kiskerttulajdonosok­nak mégis az ilyen kereske­delmi vetőmag vásárlása ja­vasolható. Minőségi osztályozás A szaporulat mellett a mi­nőségi osztályozás is szerepei a tasakokon. A fémzárolt vető­mag tisztaságát, idegenmag- tartalmát és csírázóképességét csomagolás előtt alaposan megvizsgálják és a szabvány előírása szerint osztályozzák. így ismert 'kiváló, első- és másodosztályú vetőmag. Al­kalmanként engedményes ve­tőmagokkal is találkozunk. Ezek minőségileg kifogásolj valamilyen oknál fogva osz­tályba nem sorolt vetőmagvak, amelyeknek az értékesítését csak nagyobb vetőmaghiány esetén engedélyezik. A tasakról tájékozódhatunk arról is, hogy meddig lehet felhasználni a vetőmagot. A zöldségféléknél a fémzárolás általában egy évig érvényes, a hagymaféléknél csak hat hó­napig. Kiscsomagolású műtrágyák A kiskerttulajdonosoknak, a vetőmag mellett célszerű be­szerezniük még a kitavaszodás előtt, valamennyi termesztés­hez szükséges anyagot. Lénye­gesen nagyobb ilyenkor a mű­trágyaválaszték. Az alapmű­trágyák ma már a kistermelők kívánságának megfelelően, kis csomagolásban is kaphatók, öt és tíz kilogrammos tasakban árusítják a mészammonsalét- romot, a szuperfoszfátot, a ká­lisót és a 4—14—14 keverési arányú nitrogén-foszfor-káli vegyes műtrágyákat. Csak tíz kilogrammos zacskókban vá­sárolható meg a 8—21—21 és a 16—16—16 arányban kevert műtrágya, ötkilósban a ká­liumszulfát. A tartós hatású, por alakú komplex műtrágya, a Plantosan 4—D, amely a fő tápanyagokat gyors és lasSú hatású formában egyaránt tar­talmazza. Most érdemes a növényvédő szereket, gyomirtókat is meg­vásárolni. Később. a leghaté­konyabb szerek beszerzése már bizonytalanabb. A ker­tészeti cikkeket árusító állami és szövetkezeti boltokon kívül a megyei Agroker vállalatok­nál is megvehetők a termesz­téshez szükséges eszközök, be­rendezések, segédanyagok, a szokásos fogyasztói áron. Radics Ferenc vítja az étvágyat. A vörösiká- poszta főtt levét citromlével és olajjal keverve tüdőbaj el­len is javasolták. A XVIII—XIX. században divatos szer volt a rekedtség ellen. Prédikátorok, kántorok a káposzitaleveleket szőlővel főz­ték össze és ennek levét a to­rok gyógyítására használták. K. Mátyus István híres pozso­nyi orvos egyik könyvében le­írja, hogy a káposztát meggya- li'liták, kádakban, hordókban, sóval, kaporral, köménymag­gal, reszelt tormával, tört mus­tármaggal keverték össze és ecettel vagy borral savanyítot­ták. Megemlítette, hogy a ha­jósok ilyen káposztát vittek magukkal, megbetegedések el­len. Háziszerként szeplők el­tüntetésére is használták. Magyarországon is hamar megszerették és sokféle módon fogyasztották: nyersen, sava­nyítva, főve, párolva, töltött káposztaként, mely később szinte nemzeti ételünkké vált. Készítették sok fűszerrel és zsírosán vagy tejfellel, kapor­ral, lenmagolajjal, esetleg vaj­jal is. Igen egészséges étel, mely sok C-vitamint és fehérjét is tartalmaz. A vörösikáposztá- ban karotin, a bimbóskelben Bi-vitamin is van. Mindegyik káposzta ásványi anyagokban és szénhidrátban is gazdag. A téli, ún. vitaminhiányos idő­ben a savanyított káposzta C- vitamintartalma jó segítséget jelent a táplálkozásban. A vecsési hordós káposztá­nak hazánkban már sok évti­zedes hagyományai vannak. A hazai lakosság mellett az ide érkező idegenek, turisták is szívesen fogyasztják a magyar töltött káposztát, melyről pl. Pablo Neruda így írt: „A ká­poszta, a paraszti asztalok pa­rancsnoka, de Budapesten a tökéletességig, a fényűzésig ci- comázza magát.” R. J. HÉTVÉGIKALAUZ Kiállítások Tápiószecsöi folklór Egy hete nyílt meg a tápió- szelei Blaskovich Múzeumban a tápiószőlősi képzőművészkor kiállítása. A gyermekek nem­zetközi éve alkalmából rende­zett kiállításon Selmeci György és tanítványai mutatkoznak be. A húsz kiállító diákot fel­sorolni itt most nem tudjuk, csupán néliányukat említenénk meg. így Barna Katalint, Bor­sos Évát, Kása Karolint, Ne­mes Józsefet, Perjési Sándort es Szőke Ágnest. Am akinek lesz a hét végén ideje arra, hogy ellátogasson Tapxószelére és megtekintse az egyébként is rendkívül érdekes Blaskovich Múzeumban rendezett kiállítást, bizonyára maradandó él­ménnyel távozik onnan. Gacs Gábor grafikusművész és Konyorcsik János szobrász- művész közös kiállításának a váci Madách Imre művelődési központ emeleti galériája ad otthont. Gacs Gábor 1930-ban szüle- tett Pestújhelyen. A képző­művészeti gimnáziumot 1949- ben, a főiskolát pedig, hol Ko- necsni György tanítványa volt, 1954-ben végezte el. Gacs Gá­bor 1963 óta grafikát tanít a Képzőművészeti Szakközépis­kolában. Főiskolás kora óta minden jelentős hazai kiállí­táson részt vett. 1959-ben Bécsben VIT-díjat, 1964-ben Luganoban Grafikai-díjat, 1966- ban Munkácsy-, valamint Tor- nyai-díjat, 1968-ban pedig mun­kája elismeréseként Derkovits- ösztöndíjat kapott* ★ Konyorcsik János 1926-ban született Pesterzsébeten, a kép­zőművészeti főiskolát Pátzai Pál és Mikus Sándor tanít­ványaként 1956-ban végezte el. Jelenleg a Képzőművészeti Szakközépiskolában tanít. 1956 óta rendszeresen részt vesz kiállításokon, legjelentősebb önálló tárlata 1972-ben a Kul­turális Kapcsolatok Intézeté­ben volt. Szűts Miklós festőművész alkotásait is a . váci Madách Imre művelődési központ 40- es termében láthatják az ér­deklődők. A fiatal művész 1978-ban mutatkozott be elő­ször Vácőtt. A friösfafir kiállí­táson az utóbbi félévben ké­szült képeit mutatja be. A Szentendrei Képtárban Vajda Lajos emlékére rende­zett kiállítás tekinthető meg. Vajda Lajos a két világhá­ború közötti magyar festészet egyik legnagyobb művésze volt — írja róla Dévényi Iván. Mindössze 33 évet élt, 1941-ben tuberkulózisban halt meg. Rö­vid élete során is örökbecsű műveket hagyott ránk. Talán a legdöbbenefcesebbek élpte utolsó éveiben alkotott tus- és szénrajzai (melyek Szent­endrén is láthatók) ; démoni- kus látomások ezek, amelyek végtelen érzékenységükkel jel­zései és megsejtései a tragikus éveknek, melyek a másódik világháborúval szakadtak az 2 emberiségre. Székelyfonó Az érdi művelődési központ vendége lesz holnap este hét órától a Népszínház együttese. A nagyközönség Kodály Zol­tán Székelyfonóját és Donizet­ti Rita című egyfelvonásosát tekintheti meg. Jegyek a mű­velődési központ pénztárában kaphatók. A tápiószecsöi művelődési ház népi együttesének gyer­mekcsoportja ma délután 4 órától tartja a télen tanult já­tékainak, táncainak bemutató­ját. A téli termés címmel megrendezett előadás a gyer­mekek nemzetközi éve helyi programsorozatának megnyitó­ja lesz. A tápiószecsöi népi együttes gyermekcsoportja az elmű t év­űén ünnepelte 25 éves jub.leu- mát. A csoport tagjainak élet­kora 5 évestől 14 eves Korig terjed. Műsorukban az omág táj egységeinek gyermekjátékai, tánTfai szerepelnek, de igen sok helyi gyűjtésű táncot is betanulnak. Az együttes évek óta szerepel az ország minden részében. Mostani fellépésükön több mint egyórás műsorral mutátkoznak be. Nemcsak a gyermek, hanem a szecsői fel­nőtt hagyományőrző népi együttes is bemutatkozik e hét végén. Üjszilváson holnap 4 órai kezdettel mutatják be a Viszik a menyasszony ágyát című több, mint kétórás da­rabjukat. Az együttes egyéb­ként a közeljövőben három­napos szereplésre utazik Ju­goszláviába, ahol a Tápió* völ­gye folklórjából adnak ízelí­tőt. Kígyók, békák Természettudományos estet rendeznek ma az érdi művelő­dési központban. Délután öt órától dr. Janisch Miklós pro­fesszor tart előadást, melynek témája: Kígyók, békák és ro­varok. Ezt követően három kisfilmet láthatnak az érdek­lődők. Az első a kígyók életé­ről szól, a másik a hangyákat ismerteti. A harmadik pedig Nagyítóval a tenger mélyén címet viseli. Az érdi művelődési központ­ban immár második alkalom­mal rendeznek természettudo­mányos estet, melynek házi­gazdája ismét Erdélyi Gábor, a zoológus klub vezetője. En­nek tagjai erre az alkalomra minlkiállítás összeállításával Is kedveskednek a résztvevőknek. A kiállításon egyebek között kígyótojás és kígyóbőr is lát­ható. Tánc, disco Ma este hat órától a Csepel Autógyár művelődési központ­jában 'a Zenit együttes játszik. Ifjúsági táncest lesz ma a dunavarsányi művelődési ház­ban, Szigetújfalun, valamint a taksonyi művelődési házban, ez utóbbi helyen a Zéta együt­tes zenéjére táncolhatnak a fiatalok. Érden az ófalui pinceklub­ban a mai discót Gazdag Gyu,­la vezeti. A duhaharaszti művelődési házban a ma esti bálon a Hermann Antal vezette sram­lizenekar húzza a talpaláva- lót. Farsangi bál lesz ma Tö­kölön a művelődési házban.' Közreműködik Szentesi Jenő és zenekara. Budaörsön a Jókai művelő­dési házban a holnap esti discót Keresztes Tibor és Wil- land József vezeti. Összeállította: Koffán Éva ÁRUSKÁLA a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fokozásáért MEZŐGAZDASÁGI ESZKÖZÖK ÁRUSÍTÁSSAL EGYBEKÖTÖTT KIÁLLÍTÁSA az Agrotröszt, a Szöváru, a Hermes, a Vasért és a Vídia közreműködésével A SKÁLA BUDAPEST NAGYÁRUHÁZBAN február 27-től március 10-ig. i k ) I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents