Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-18 / 65. szám

1979. MÁRCIUS 18., VASÁRNAP 3 „...veletek küldöm tűz-lelkemet..." A forradalmár eszméinek örökében Közösségek Pesi megyében — bige fi Kárefy newéwei A lexikon ezt írja róla: Ligeti Károly (18901—1919): vas­esztergályos, író, az oroszországi magyar kommunista hadifo­goly-mozgalom egyik vezetője. Tagja volt a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Országos Szövetségének, az SZDP-nek, munkatársa a Népszavának. Részt vett a sztrájkharcokban. 1916-ban orosz hadifogság­ba esett, a fogolytáborban vált kommunistává. 1917-ben a bol­sevik párt tagja lett. 1917 őszén az omszki táborban a legény­ség között végzett felvilágosító munkát, majd megszervezte az első omszki nemzetközi vörös gárdát. Szerkesztette a Forrada­lom című omszki magyar nyelvű hadifogolyújságot. 1918 júniu­sában, mint az Omszkot védő magyar csapatok parancsnoka, súlyos sebesüléssel esett a fehérek fogságába. 1919. június 2-án, a város felszabadulásának küszöbén, a fehérek százötven in­ternacionalistával együtt kivégezték. Válogatott írásai 1957-ben jelentek meg. Az internacionalista névadó arcképe Emléktábla a sződligeti KlSZ-lskola falán Az úttörőcsapat tagjai Vendégségben a DKV-ban Tanácskozik a Ligeti Károly szocialista brigád Százhalombattán Nem puszta tananyag Sződliget, a KISZ Pest me­gyei Bizottságának vezető­képző iskolája, a folyosón pla­kát: Pest megye mutatkozik be rajta cirill betűkkel írott szövegben, s a tesitvérmegye, az omszki terület magyarul. Az épület első emeleten, egy falon ligeti Károly dombor­műve, Végrendeletem című verse, melyet halála előtt a börtön falára írt, s ott van rö­vid életrajza. Dudás László az iskola lét­rejötte óta tanít itt. — Húszam dolgozunk a KISZ-iskolában, s évente több mint háromezer KISZ-vezetőt képzünk. Politikai alapisme­reteket, pedagógiát, lélek­tant, vezetéselméletet tanul­nak, ismerkednek az ifjúsági mozgalom történetével, a KISZ mai feladataival. — A nemzetköziség szá­mukra nem • pusztáin tan­anyag. Több annál. Érzelmeik­kel tanulják, élik. Amikor egy-egy csoport iskolánkba érkezik, először a névadóra, ligeti Károlyra emlékeznek tagjai. Az internacionalista nevét 1976. március 21-én, a Tanácsköztársaság évforduló­ján vette fel iskolánk, s a tan­folyamok végeztével azóta minden osztály megkoszorúzza emléktábláját. — Kiterjedtek nemzetközi kapcsolataink. Se szeri, se szá­ma a. külföldi látogatóknak. Tapasztalatcserére érkező test­vérmegyei fiatalok, s például francia, lengyel, kubai, viet­nami, finn, chilei delegációk jártak iskolánkban. Legutóbb Borisz Pasztuhov, a Lenini Komszomol Központi Bizott­ságának első titkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagja vendéges­kedett nálunk. A Ligeti-dom- borművet, s a névadónkkal kapcsolatos számos iratot pe­dig Omszk megyei barátaink küldték, akik szintén nagy tisztelettel adóznak a magyar internacionalista emlékének. Nyomoztak utána Százhalombatta város mun- kásőr-egysége 1977 januárjá­ban lett önálló. A párt, a munkásosztály fegyveres szol­gálatát vállalók hamar talál­tak névadót: Ligeti Károly fegyverrel a kézben védte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vívmányait... Ligeti Károlyról a Magyar— Szovjet Baráti Társaság címe­rével díszített albumot őriz a munkásőr-egység parancsno­ka, Horváth Rezső. Omszkiak ajándéka. Aki belelapoz, lát­hatja a Ligeti nevét viselő omszki utcát, a házat, amely­ben élt és dolgozott, láthatja az író-forradalmár arcképét, szobrát, az internacionalisták ottani emlékművét. Hogyan került ide? — Még a névadóünnepség előtt, 1976-ban nyomozni kezd­tünk. Például Kiskőrösön, Li­geti szülőhelyén, a nevét vi­selő KISZ-iskolában, a Mun­kásmozgalmi Múzeumban, a Párttörtén "2ti Intézetben, az Országos Levéltárban. Omszki barátainkat is kértük, hogy se­gítsenek. Sok adatot gyűjtöt­tünk, s mire 1977 novemberé­ben a zás?j1 óavató ünnepségen felvettük ügeti Károly nevét, jól tájékozottak voltunk éie- téről­— A zászlóavattó ünnepségen szalagot kötött , lobogónkra Kiskőrös város, s László Ala­dár, Ligeti egykori harcostár­sa is. Minden igyekezetünkkel arra törekszünk, hogy méltók legyünk névadónkhoz, s a zászlóhoz, amelyet városunk dolgozói adtak. Együtt, társként — Mi a brigád egységét kö­szönhetjük a névválasztásnak — mondja Németh Ernő üzem­vezető-helyettes, a DKV Li­geti Károly szocialista brigád­jának tagja. — Az történt ugyanis, hogy a benzinrefor­máló I. üzem Irinyi János aranyköszorús szocialista bri­gádja, és a gázolaj kénmente­sítő üzem Cetán szocialista brigádja (amely elnyerte a vállalati kiváló brigád címet) 1978 februárjában egyesült. Ezt előzte meg a két üzem gaz­dasági összevonása, az, hogy közössé vált az üzemvezetés, a műszakvezetés. A két brigád korábban bizony rivalizált. Az egyesüléskor azon folyt a vi­ta: melyik brigád nevét tart­suk meg? Végül — éppen a Ligeti Károly munkásőr-egység alakulásakor — a brigádunk­ban dolgozó három munkásőr javasolta: válasszuk mi is Li­getit névadóul. Valent Sándor’ üzemvezető: ínfern&ssomsMsfák múzesamn Egy fog alom emberi példázata T egendás lett a „Rendíthe­•*-* teilen százezer”, hűségük a fegyverbarátságban, elszánt­ságuk a harcban, áldozatkész­ségük a könyörtelenül nehéz napokban, példát adott mil­lióknak. Százezer magyar har­cos volt részese az új világ­történelmi korszakot nyitó eseménysorozatnak; a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom katonáiként szolgáltak, együtt oroszokkal, lengyelek­kel, szlovákokkal, szerbekkel és hosszú volna felsorolni va­lamennyi nemzetet, amelynek fiai vállalták a bolsevikok ügyét. Történelmileg ez az ese­ménysor több mint fél évszá­zadra van ■ tőlünk, s már a számadatok is bizonytalanok, a neveket még inkább elmosta az idő, s az arcok közül csak töredéknyi maradt meg törté­nelemkönyvekben, hajdan volt újságokban, egy-egy helytör­téneti gyűjteményben, vagy éppen a családi fényképalbu­mokban. Azok a harcosok nagy pél­dát adtak, s nem csak akkori fegyvertársaiknak, hanem ne­künk is, egy másfajta harchoz, egy barikádjaival rejtettebb, bonyolultabb forradalmi kor­szakhoz. Ezért kötelesség szab­ta dolgunk megmenteni a még fellelhető emlékeket, az ak­kori kor arculatát élettelin idéző vonásokat tanulságul kell, magunk és jövőnk elé idézni. Internacionalizmus. Tartal­ma szavakkal sohasem fogal­mazható meg olyan teljesség­gel, mint amire egy életút példája képes. Az Ember: ma­gyarként — „számkivetve” — harcolt a szovjet forradalom mellett, aztán hazája prole­tárforradalma visszahívta, s amikor a terrornak sikerült elodázni a végső győzelmet, az elnyomás elől a spanyol köz­társaság harcába „menekül”, majd ismét szovjet partizán­ként lép magyar földre a náci hatalmat rombolni, hogy a dicsőséget Berlin falainál élje meg. Egy sors, egy foga­lom emberi példázata. Hányán lehettek ilyenek? Számokat sodor az idő ... Áldozatos kutatások ered­ményeként 108 Pest megyei internacionalista nevét, ada­tait, fényképét, s némelyikük személyes használati tárgyait, hősiességükről valló kitünte­téseit sikerült összegyűjteni. A tárlat most kapja meg végső arculatát, hogy két nap múlva Budakeszin megtekinthessék a Pest megyeiek. Cseppet sem hivalkodó, fe­hérre meszelt parasztház. Va­laha, 1919. március' 21-től 133 napra a Tanácsköztársaság budakeszi forradalmi direktó­riuma működött az épületben. Történelmileg méltó helyet ka­pott Pest megye munkásmoz­galmi múzeuma, amelynek ál­landó kiállítása lesz a Pest megyei internacionalisták című tárlat. Még tucatnyi technikus dolgozik az öt he­lyiségben. A munkának most egy dátum szab mértéket: március 20, a múzeum meg­nyitásának napja. A tudományos feltárást egy ^ évvel ezelőtt kezdte meg Alföldi Vilma, a váci Vak Bottyán Múzeum munkatársa. S az eredmény szokatlanul gyorsan született meg, hiszen a korszakokat átfogó történeti kiállítások általában több éves előkészítést igényelnek. A ku­tatás legérdekesebb részét a személyes találkozások tették ki: felkeresték a még élő in­ternacionalistákat, magneto­fonra rögzítették élményeiket. Aztán újra a dokumentumok között folytatódott a munka: a kutatást vezető Alföldi Vilma ellenőrzött valamennyi adatot és helységnevet, amely a beszélgetések közben elhang­zott, azonosította a fényképek helyszínét is. Hiszen alapvető követelmény, hogy a múzeum minden tárgya tudományos igénnyel hiteles legyen. A kronológiát követve az első világháborús dokumentu­mok nyitják a sort: mozgósí­tási hirdetmény; behívópa­rancs: a háborús „vérveszte­ségek” adatai; vámosmikolai bevonulok: köztük Haraszti Ernő, akit a Tanácsköztársa­ság után a fehérterroristák ki­végeztek; többnyelvű antimi- litarista ' röplap. A következő tablók már azt a Pétervárt idézik 1917. decemberéből, amikor a magyar katonák a monarchia ellen tüntetnek, majd egy megdöbbentő kép a rosztovi katonatemetésről: magyar elesetteket' . kísér utolsó útjára a tömeg, aztán egy egyedülálló dokumentum: a Verchnajadinszkiben meg­jelenő magyar újság, a Világ­forradalom. Ismert arc: Hunya Istváné, aki örömünkre most is közöttünk él és erejét nem kímélve dolgozik. i'Arszágosan ismert nevek: Gábor József, a későbbi miniszter harcos múltja, s a Taskentban megjelenő Világ­szabadság című újságba írt cikke. A kiemelkedők között Sziklai Sándor életéről valló dokumentáció. Sziklai ezredes­ként halt meg Budapesten, az ' 1956-os ellenforradalom áldo­zata lett. Harcos élete a Szov­jetunióban indult, már 1917- ben tagja volt a bolsevik párt­nak, s a győzelem után előbb tanult, majd tanított a Szverd- lov Egyetemen, aztán parancs­nok volt spanyol földön a Nemzetközi Brigádban, s az afrikai internáló tábort is megjárva tért vissza, hogy a juzsai antifasiszta partizánis­kola vezetője legyen, és ké­sőbb a szovjet Vörös Hadsereg tagjaként részt vegyen hazánk felszabadításában. Budakeszin a munkásmoz­galmi múzeum őrzi a község lakóinak kezenyomát is, tár­sadalmi munkájukkal szépült, alakult az épület és a környé­ke. Odabent „végleges” formát kap a Pest megyei inter­nacionalistákat bemutató tár­lat. A végleges szót idézőie'be kell tenni, mert a tö.ténész, a kutató munkája folytatódik, Kriszt György — Sok mindenben közösköd­tünk. Az egy műszakban dol­gozók vezetője közös, s köl­csönösen tanuljuk egymás munkáját. Az első erőpróba az egyesülés után két héttel jött: a benizinreformáló üzem egy műszaki hiba miatt leállt. Az egyesült brigád 670 óra tár­sadalmi munkával, együtt há­rította el a hibát. Tavaly au­gusztusban, a gázolaj kénmen­tesítő üzem revíziójakor visz- szaadták a kölcsönt... Bártfai Péter brigádvezetö: — Közös csapatunk. tavaly szeptemberben megnyerte a vállalati munkavédelmi vetél­kedőt. Együtt patronáljuk a város egyik iskolájának tanu­lóit, együtt árusítunk könyve­ket a könyvhét idején, s hogy eltanultuk egymás munkáját, az egy műszakban dolgozók bármikor segíthetik a szom­széd üzemet. • Nemes hagyomány A 4551. Ligeti Károly Úttö­rőcsapat 680 tagú Százhalom­battán, Bár még egy éve, hogy megalakult, máris nagy múltú. A csapat elődjének, a Ságvárl Endre Üt törő csapatnak volt vezetője Károlyi József tanár: — Százhalombatta iskolája 1978-ban vált ketté, s ekkor alakult meg a ügeti Károly Úttörőcsapat. Ám korábban kezdődött kapcsolatunk az omszki pionírokkal: Százha­lombattán hősi halált halt szovjet katonák emléke után kutattunk. Az omszki 3. szá­mú iskola tanulói segítettek a hozzátartozók felderítésében. Munkánkat a magyar inter­nacionalisták utáni nyomo­zással folytattuk. Amikor aiz omszki pajtások nálunk jár­tak, egy zacskónyi omszki föl­det hoztak magukkal, s mond­ták, ezt a földet a magyar in­ternacionalisták vére öntözte. 1975-ban viszonoztuk a láto­gatást, Az úttörőcsapat névadója a szakkörök tevékenységének is .témája. Az irodalmárok Ligeti- verseket tanulnak. Köztük a forradalmár Végrendeletem cí­mű költeményét: „...veletek küldöm tűz telkemet, / Hogy lobogva a forró csata soraiban / Az én telkemtől lelkesedje­tek —” A képzőművész szak­kör tagjai Ligeti-címert ter­veznek. A levelező szakkör írta ezt a levelet az omszki 3. számú iskola pionírjaihoz, pedagógusaihoz: „Kedves Elvtársak! Már sokat hallottunk^ az Önök városáról, de a jövőben szeretnénk még alaposabban megismerkedni életükkel, munkájukkal. Mi, a százhalombattai Dam­janich úti általános iskola ta­nulói és nevelői, ha lehetsé­ges, minden osztályunk szá­mára szeretnénk egy szovjet testvérosztályt, hogy elmélyül­hessen barátságunk. Szíves segítségüket előre is köszönjük, válaszukat várjuk.” Az internacionalizmus szá­lai tovább szövődnek... Vasvári G. Pál Omszk megyei fegyvertársak ajándékát, a Ligeti-albumot lapozg ják a munkásőr-egység tagjai Barcza Zsolt felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents