Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-17 / 64. szám
Koszorúzás Kobzi János emléktáblájánál — Akik életben ismerték, elvtársai és kortársai, emlékezetükben úgy őrizték meg, mint a munkásmozgalom igaz harcosát, akire minden körülmények között számítani lehet — ezekkel a szavakkal emlékezett Kobzi Jánosra Várnagy Attila, a járási-városi munkásőrség parancsnoka tegnap délután, amikor a Tanácsköztársaság kikiáltásának hatvanadik évfordulója alkalmából megkoszorúzták Gödöllő jeles szülöttének — a munkásőrség névadójának — emléktábláját. Gödöllőn ezzel kezdődött meg a jubileumi évforduló tiszteletére rendezendő ünnepségsorozat. A megemlékezésen megjelent Pécsy Pálné, a járási és Hámori György, a váMegemlékezés Ismeretes, a gödöllői járás és a város kiemelt tanácsköztársasági ünnepségét hétfőn rendezik./ Megemlékeznek az első magyar proletárhatalomról a községekben is, ahol a pártszervezetek taggyűlésein idézik fel dicső elődeink tetteit, harcait. Aszódon vasárnap, 18-án délelőtt 9 órakor nyitják meg a Hatvan éve történt című emlékkiállítást. Szerdán, 21-én megkoszorúzzák Csiky Imre, a Péceli Vegyesipari Szövetkezet Brigádfelajánlás a gyermekekért rosi pártbizottság titkára, Benedek János, a városi tanács elnöke, Jósvai Lajos, a járási hivatal elnökhelyettese, valamint a munkásőregység, az üzemek, intézmények képviselői. Ott voltak Kobzi János családtagjai is. Várnagy Attila beszéde után a járási-városi munkásőregység, a városi és a járási párt- bizottság, a városi tanács és a járási hivatal képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit. A koszorúzás után, a Munkácsy utcai Petőfi Sándor általános iskolában került sor az általános iskolások vetélkedőjének városi döntőjére, melynek témaköre szintén a dicsőséges 133 nap. a községekben volt aszódi járás első párttitkárának emléktábláját. Ugyanezen a napon, este hatkor Csiky Imre hagyatékából nyílik kiállítás a fegyveres erők klubjában. Kartalon csütörtökön, 22-én délelőtt 11 órakor az úttörők ünnepélyes csapatgyűlésén találkoznak az 1919-es első budapesti úttörőcsapat tagjaival. Csapatgyűlésen emlékeznek a Tanácsköztársaságra a járás többi iskolájában is. VI. ÉVFOLYAM, 64. SZÄM 1979. MÁRCIUS 17., SZOMBAT Lakásprogram újabb tizenöt évre Ülésezett a városi tanács végrehajtó bizottsága A péceli Vegyesipari Szövetkezet eredményes munkájában nagy része van tíz szocialista brigádjuknak. Legutóbbi, mérlegzáró közgyűlésükön az ő munkájukat is értékelték. Közülük a tekercselő Tyereskova, a filmnyomó Der- kovits Gyula, a lakatosüzem Esze Tamás és az adminisztráció Teleki Blanka szocialista brigádja arany fokozatot ért el. További négy brigád ezüst, kettő pedig bronz fokozatot kapott. Az eredményhirdetéskor adták át Kovács Lászlónénak, Strizs Árpádnak, Kiss Antalnak, Köles Károlynak és Monon Józsefnek a kiváló dolgozó címet tanúsító oklevelet. Társadalmi munkából évek óta kiveszi részét a szövetkezet kollektívája. Most például Gödöllő jelentősége nem merül ki abban, hogy a Vörös Hadsereg vezérkara innen irányította a hadműveleteket. Jelentősét alkotott Gödöllő munkássága a forradalom helyi feladatainak megoldásában, is. A helyi feladatok a proletárforradalom idején is kétszin- tűek voltak. Gödöllő munkás- osztályának legjobbjai járási és községi méretekben munkálkodtak az új társadalom megteremtésén. Munkásbázis A járási direktórium iratanyagának egy része megmaradt, jelenleg a Pest megyei Levéltár őrzi. Gödöllő község direktóriumának dokumentumai megsemmisültek, vagy még valahol lappangónak. Mivel a két közigazgatási szervezet oly sok szállal kötődött egymáshoz és mivel személyzete már előzőleg is a munkásszervezetekben egyforma tapasztalatokat szerzett, a fennmaradt iratok egyként rávilágítanak a járás és a község politikai és eseménytörténetére. Gödöllőn is a Tanácsköztársaság első napjaiban egyesült a két munkáspárt, a Magyar Szociáldemokrata Párt és a Kommunisták Magyarországi Pártja helyi szervezete; taglétszáma az új pártnak, a Magyarországi Szocialista Pártnak itt körülbelül 300 volt A tanácsrendszer kialakulásának Pest megyei története szempontjából különösen jelentős, hogy március 27-én a gödöllői járási főszolgabírói az asztalosüzemben dolgozó, ezüstkoszorús fokozatot elért Asztalos János szocialista brigád nevében Villás Gyula bri- gádvezető tett felajánlást: fejenként egy napi társadalmi munkát teljesítenek a gyermekek nemzetközi éve programjáért. A felhíváshoz a többi brigád, sőt a szövetkezet minden dolgozója csatlakozott. A közgyűlésen úgy határoztak, hogy teljesítésére kommunista műszakot szerveznek. F. I. — Éliás Gyula tart diszkót Galgahévízen ma este hét órai kezdettel. Holnap, vasárnap, szintén este hét órai kezdettel kezdődik a bál, amelyen a Smog-együttes működik közre. hivatal teljes személyzete, élén a főszolgabíróval felajánlotta szolgálatait a Tanácsköztársaság összes hatóságainak. Ez jóval a járási, direktóriumok megalakítását előíró rendelet előtt történt. Áprilisban a gödöllői járási direktórium Mátyásföldön működött Mosolygó Antal fellépésére, akinek igen jó munkásbázisa volt a Mátyásföldi Repülőgépgyárban. A helyi munkásság erejére rávilágít az a tény, hogy amikor április 12-én megalakult a Gödöllői Járási Munkástanács, abba Budapestről 9, Rákospalotáról 6 tagot szerettek volna delegálni. A gödöllőiek nem voltak hajlandók ezt elfogadni, Budapestnek 3, Rákospalotának 1 helyet adtak csak képviseletre. A jegyzőkönyv szerint „Ezen határozatot azzal indokolják, hogy a gödöllői járásban oly erős munkásmozgalom van, és annyi régi jó elvtárs működik, hogy az oda- delegálás teljesen felesleges, sőt szívesen delegálnak inkább a budapesti központi tanácsba néhány elvtársat.” Nagyszabású tervek Ha oda nem is küldött Gödöllő tagokat, de a vármegyei direktóriumban szép számmal találunk a gödöllői járásból embereket. Pest Vármegye Munkás-, Katona- és Földművestanácsa április 26-án tartotta alakuló ülését, amelyen tanácstagok lettek Bodnár Kálmán, Drozda József, Gattyán Márton, Keresztesi Géza, Knaller Győző, Kobzi János, Mosolygó Antal, Neuhaus VilE heti ülésén, a tanácsülés elé terjesztendő anyagokon kívül, Gödöllő második 15 éves lakásépítési tervéről tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsága. A vb műszaki osztálya által készített tájékoztató először a korábbi másfél évtizedet tekintette át. A második ötéves tervben, 1960 és 65 között telepszerű, többszintes építkezés nem folyt Gödöllőn, s a családi házak építése is lassú ütemű volt. Az urbanizálódási folyamat a várossá nyilvánítás után kez- aodött meg, s napjainkban is gyors ütemű. Városfejlesztésre a harmadik ötéves tervben 97,4 millió forintot használtak fel. A negyedikben már 445 milliót, az ötödikben az összeg megközelíti az egymilliárdot. Folyamatos Négy helyen alakult ki kisebb lakótelep a tizenöt évben. A Munkácsy utcában 620, a Magyar—Szovjet Barátság lakótelepen 380, a Szabadság téren 124, az Alsó-parkban 716 lakás készült el ebben az időt szakban. A lakóhelyek kiválasztásánál elsőrendű szempont a minimális méretű szanálás és a közművek megléte volt. Éppen ezért, a végrehajtó bizottság ülésén is használt kifejezéssel élve, kisebb szigetek alakultak ki, amelyek szerves városi egységgé való fejlesztése az elkövetkező évek feladata. 1960 óta azonban a lakosság is jócskán gyarapodott a városban, a felépült új otthonok éppen ezért a lakás iránti igényt alig csökkentették. Más tekintetben szerény, de folyamatos javulás tapasztalható. A mos, Péter Imre, Vörös Sándor, Weltner József, Wojticzky Gyula. Az első szabad május elsejét Gödöllő népe az Erzsébet- parkban ünnepelte, az ünnepségre már komor árny vetődött, a román intervenciós hadsereg ekkor foglalta el a Tisza keleti partját több száz kilométer hosszúságban. A gödöllői községi direktórium, élén Czeczulics János titkárral ebben az időben dinamikus tevékenységet fejtett ki a település gondjainak csökkentésére, a bajok orvoslására és a lakosság életszínvonalának emelésére. Tervbe vették — és, az építőanyagot már be is' szerezték — a munkáslakások tatarozását, rendbe hozták a községházát, az iskokiinduló esztendőben például egy-egy lakásban 3,9, 1970-ben 3,8, 1975-ben 3,2 személy élt. Nagyobbodott a lakások mérete. 1960-ban 1,55, 1970-ben 1,81, 1975-ben 1,85 szobából állt átlagosan egy lakás. Kapcsolat Ezután a tájékoztató a városfejlesztés jelenlegi gondjaival foglalkozik. Az említett szigetszerűséggel is összefüggésben, a modem házak felhúzásával nem sikerült létrehozni a középfokú településtől'elvárható ellátási és járulékos létesítményeket. Helyenként még az alapellátás sincs megoldva. A jelenlegi városközpont elavult, elfogytak a beépíthető területek. Az új építkezés egyre inkább a régebbi lebontásával jár együtt, vagyis szanálással. A következő ötéves tervek legnagyobb feladata az egységes városszerkezet kialakítása. Létre kell hozni a város arculatát meghatározó központot, üzletekkel, hivatalokkal, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátóipari egységekkel. Ezzel egyenrangú cél a meglevő lakótelepek és a centrum kapcsolatának megteremtése. Ismét szóba került, a hiányából fakadó nehézségeket a tájékoztató is kiemeli, az általános rendezési terv, amely várhatóan ebben az évben elkészül. Enélkül városképet kialakítani úgyszólván lehetetlen. A második 15 éves lakásépítési tervben épülő házak területének a kiválasztása a már meglevő rendezési tervprogram alapján történt. Az elképzelések szerint az lát és a tűzoltólaktanyát. Bővítették a közvágóhidat, visz- szaemlékezések szerint a forradalom idején jobb volt Gödöllőn az ellátás, mint a háborús években. A sürgős aprómunka mellett nagyszabású tervek is születtek. Hetyei Gyula, a gödöllői járási mérnökbiztos elkészítette a Gödöllőt Jászberénnyel összekötő HÉV építési tervét. A tíz községen áthaladó villamos vasútvonal megkönnyítette volna a táj népének ipari munkássá válását és a főváros mezőgazdasági termékekkel való jobb ellátását is. Sajnos, a gödöllői és környéki földínséget a Tanács- köztársaság sem csökkentette. A gödöllői koronauradalomból nem osztottak földeket a parasztságnak, pedig a feudálka- pitalista Magyarország helyi közigazgatási szervei már a háború előtt is észlelték a földosztásra irányuló paraszti vágyakat, az alispáni iratokban jó néhány jelzés található, hogy ez a társadalmi probV. ötéves tervben 1900, a VI.- ban 2100, a VII.-ben 1600 lakás készül el Gödöllőn. Ugyanakkor több mint 1600 lakást szanálnak. A magánlakásépítésben is a korszerűbb formákat támogatják. Magánerőből az elkövetkező tizenöt évben körülbelül 1400 lakás épül meg. Magánerőből A 15 éves lakásépítési programban természetszerűleg mindazok a járulékos elemek is helyet kapnak, amelyek a város arculatának kialakításában szerepet játszanak. A közművek, zöldterületek, játszóterek, parkok, úthálózat, közvilágítás, kereskedelmi,’ szolgáltató, kulturális intézmények, egészségügyi ellátás és így tovább. Ha mindez megvalósul, Gödöllő jelentőségéhez méltó külsővel is fogadhatja az idelátogatót, az itt élők pedig még otthonosabban érezhetik magukat. K. P. Tehenészei! telep Tehenészeti telep építését határozták el a kerepestarcsai Szilasmenti Termelőszövetkezetben, amelynek terveit az Agrober vállalat készíti. Az építést jövőre, az első félévben kezdik. Az idén tovább folytatják a szarvasmarhaállomány negativizálását. A teljes tbc-mentesítéssel jövőre végeznek. Az állatok jobb ellátása, a gazdaságos tartás megköveteli a takarmánytermesztés fejlesztését is. A szövetkezetben az idén jobban hasznosítják a rét- és legelőterületet léma sürgős megoldásra vár. A gödöllői koronauradalomból állami gazdaság lett, amelynek vezetését július 11-én három tagból álló munkástanácsra bízták. Megbízhatóan A forradalom hibáinak kijavítására menet közben már nem kerülhetett sor, a történelem ezúttal nem hagyott rá időt*,Az ellenforradalmi rendszer már 1919 augusztusában megkezdte a kommunisták, baloldaliak, szimpatizánsok üldözését. A Gödöllőre bevonuló intervenciós csapatok élen jártak a kegyetlenkedésben. Másokra súlyos börtönbüntetést mértek. Knapp József, Kovács Bernardin, Tóth István, Szabó Aladár, Proppek Márk, lg- nátzi Ernő és mások kerültek börtönbe Gödöllőről a Tanácsköztársaság idején folytatott forradalmi munkásságukért. A helyére visszatérő főszolgabíró, Decsy József 1919. szeptember 12-én Pest megye alispánjához írott levelében mélységes aggodalmát fejezte ki az ellenforradalom győzelmének bizonytalansága felett. „Arra kérem Nagyságodat, méltóztassék kieszközölni, hogy a gödöllői járás részére 1000 drb puska, s minden puskához 100 drb töltény re- zerváltassék, s ezeket, ha a román hadsereg végleg kivonul, bocsássa rendelkezésemre, hogy a kommunista veszedelem ellen kellő súllyal védekezhessünk.” így írta be nevét Gödöllő munkássága, értelmisége és parasztsága a Tanácsköztársaság történetébe, hogy megbízható bázisul szolgált a Vörös Hadsereg vezérkarának, és lelkesedéssel, reménnyel fogott hozzá a munkáshatalom helyi feladatainak megvalósításához. Horváth Lajos Szombati jegyzet Parancs A minap a gödöllői vasútállomás várótermében várakoztam, s értetlenül néztem, mint hullanak a csikkek még a hulladék- gyűjtők mellett is a földre. Röpke fél óra alatt több mint tizet dobtak el, s a szemetelök között volt olyan is, aki éppencsak átsétált a termen. A csikkeldobás beidzgzödött mozdulat, tartják sokan. Lehet, s ha így van, akkor be- idegződhet abba a négy év körüli gyermekbe is, akivel az anyukája a parkban sétált. Séta közben a fiúcska csokoládét majszolt, melynek papírját először kísérője felé nyújtotta, s mert a válasz egy elhárító mozdulat volt, néhány lépés után a csokipapír a földre hullott. Persze, ha ez csak egyszeri jelenség lenne, egyetlen tollvonást sem érdemelne. Csak a kényelem és a nemtörődömség lehet az oka annak is, hogy az iskolaudvarokon szinte napról napra újratermelődik a hulladék; papírdarabok, zacskók, ételmaradékok. Nevelőinknek újra és újra rendet kell teremteni, bár a vétségednek is van rangsora, egy papírdarab eldobása peaig nem éppen a szigorúan megrővandók közé tartozik. Az iskolák azonban kiváltságos helyzetben vannak, magukkal a sze- metelőkkel tudják visszaállíttatni az eredeti állapotot, a tisztaságot. Járásunk útjain járva jó néhány éktelenkedő szemétkupacot láthatunk a településeken kívül, az utak mentén. Az illegális szemétlerakatok nem egy vagy két, hanem minden helység tanácsának gondot okoznak. A hulladékdom- bok többnyire olyan anyagokat tartalmaznak, amelyeket sehol sem lehet visszaváltani, s amiket még az úttörők sem gyűjtenek, tehát használat vagy elhasználódás után végleg eldobandók. Hathatósabb eredményt csak akkor lehet -emelni a községek határában, ha nemcSak rakodóhelyeket jelölnek ki, hanem a szállításról is mindenütt megfelelően gondoskodnak. A valkói erdő tele van szemgyönyörködtető részekkel. Hajdan királyaink gazdag vadállománya miatt lueresték fel szívesen, ma pedig egyre több városi ember tölti itt nyári hétvégeken szabad ideje egy részét. Az elmúlt evekben egyre szomorúbban tapasztaltam, hogy a pihenni vágyó ember olyan, akár a mozgásban levő csiga: ott hagyja mindenütt jelenlétének árulkodó nyomait. Életformánkból adódik, hogy a felesleges anyagoktól, kellékektől valahogyan meg kell szabadulni. A szemét tehát életünk velejárója, s mennyisége és kezelése szokásainktól, felelősség- érzetünktől, illetve felelőtlenségünktől függ. A hulladékügy legnehezebbje a szemét összegyűjtése, s amiből a legtöbb baj származik éppen emiatt: a szemét szétszórása. Mindenkor az emberek rendszeretetétől, a tisztasághoz való viszonyától is függ, hogy településeinken a köztisztasággal foglalkozó intézményeink személyzete meg tud-e birkózni a felhalmozódó szeméttel. Rojtunk is múlik tehát, hogy a parkok, várótermek, vonatfülkék, középületek, tisztán fogadnak-e bennünket, vagy undorodva fordulunk el, s megyünk tovább. Lépten-nyomon a táblák figyelmeztetnek bennünket: ne szemetelj! Nem egyszerű felszólítás ez, hanem parancs, erkölcsi parancs. Mindenkinek szól. S nemcsak éppen arra a helyre, területre érvényes, ahová a figyelmeztetést kifüggesztették, hanem mindenhová, ahol megfordul az ember. A környezetünk megóvása egyben önmagunk védelme is. Bene Mihály Stromfeld Aurél, Böhm Vilmossal a gödöllői főparancsnokság előtt Hatvan éve történt A forradalom aprómunkája i
