Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-16 / 63. szám
MW. MÁRCIUS 16., PÉNTEK Ifjúsági nagygyűlés Cegléden (Folytatás az 1. oldalról.) Az ifjúsági nagygyűlésen Keres Emil, a Radnóti Irodalmi Színpad igazgatója mély átéléssel tolmácsolta Petőfi: Pgy gondolat bánt engemet című költeményét. Ezt követően dr. Husti István, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet: — Olyan évfordulót ünnepelünk, amelynek elevenen ható tényezői jelen voltak hazánk történelmének elmúlt, százharmincegy esztendejében. S külön eseménye a mai napnak, éppen az, hogy a megemlékezésre éppen abban a városban kerül sor, amely ezer szállal kötődik a dicsőséges napok eseményeihez. A továbbiakban dr. Husti István utalt arra, hogy nemzeti létünk jelentős korszakát indította el ezen a napon a Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irányi Dániel és mások vezette radikális magyar ifjúság: néptömegek százezreit ismertették meg az addig ismeretién szabadság érzésével, s megteremtették Magyarország független kibontakozásának lehetőségét. — Az 1843. március 15-én megkezdődött folyamat nemcsak hazánk életére, gyakorolt maradandó hatást — folytatta a továbbiakban dr. Husti István — Marx és Engels nem úgy tekintették a magyar forradalmat és szabadságharcot, mint egy kis nép életének nagy eseményét, hanem úgy, mint az akkor napirenden lévő európai demokratikus forradalmi hullám, egyik fontos láncszemét, amely kihatásaival a szocialista forradalom felé vezető utat is egyengetheti. Hiszen minden nép nemzeti szabadságmozgalma szorosan összefügg más népek hasonló törekvéseivel. A KISZ Pest megyei bizottságának első titkára hangsúlyozta: a történelem bebizonyította, hogy, noha a szabadságharc elbukott, a túlerővel szemben, máig is élvezi a haladó népek rokonszen- vét. S minden kor ifjúságának természetes törekvése, hogy méltó legyen forradalmi elődeihez, az általuk teremtett hagyományokhoz. Minderről így beszélt dr. Husti István: — Törvényszerű, hogy mi Az lS‘18-as polgári forradalom és szabadságharc emlékműve előtt tisztelegtek a résztvevők az elődök emlékének Bozsán Péter felvételei is szeretnénk maradandót alkotni, erőnkhöz és tudásunkhoz mérten, s egyre nagyobb részt vállalni a népünk boldogulását szolgáló célok megvalósításából. Véleményem szerint ezek a törekvések is szerves részei korunk forra- dalmiságának. Azt valljuk, hogy a márciusi ifjak emlékének a legméltóbban úgy adózhatunk, ha eredményesen folytatjuk mindazt, amit ők tettekben, gondolatokban megkezdték. S mindez valamennyiünk számára rengeteg tennivalót nyújt: tudásunk, energiánk legjavát adva kötelességünk becsülettel helytállni mindennapi feladataink teljesítésében. Az ifjúsági nagygyűlésen a helyi Kossuth Művelődési Központ irodalmi színpada a szabadságharc eseményeit idéző összeállításával szép sikert aratott. Ezt követően Cegléd város és a járás párt- és állami vezetői, valamint az üzemek, intézmények és a KISZ- szervezetek képviselői megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát. A délutáni program a sportversenyekkel a Bem SE pályáján folytatódott. Este pedig a művelődési központban sérték nagy tapssal a fiata- Keres Emil előadóestjét kilók. Szép megemlékezés tanúi lehettünk Cegléden. A márciusi ifjak mai utódai híven őrzik haladó hagyományainkat. S folytatják az utat: a stafétabot jó kezekbe került. F. G. Magyar-csehszlovák idegenforgalmi megállapodás A magyar—csehszlovák idegenforgalmi együttműködés időszerű feladatairól jegyzőkönyvet írt alá csütörtökön délután Prágában dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, az Országos Idegen- forgalmi Tanács elnöke és Antonin Jakubik cseh belkereskedelmi miniszter, a csehszlovák idegenforgalmi kormánybizottság elnökhelyettese. Dr. Sághy Vilmos csütörtökön délelőtt érkezett a csehszlovák fővárosba és előzőleg megbeszélést folytatott Antonin Jakubikkal. Kcmbájndivat vagy hatékonyság Kérdőjelek a mezőgazdasági gépesítésben A korszerű magyar mezőgazdaság születésének idejét nem lehet egy meghatározott naphoz, hónaphoz kötni. A szakemberek, gazdaságpolitikusok, meg a téma avatott értői, az agi'ártörténászek jól tudják, a föld művelésének, az áMattény észtésnek mad színvonalára meglehetősen hosszú folyamat után jutottunk. Eb- bem a fejlődésben a gépesítésnek döntő szerep jutott. A fejlesztés további irányáról érdaldődiünk a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium gödöllői műszaki intézetében. Lassan járó fejezők A mellék term éke k hasznosításának népgazdasági jelentőség érői sokszor és sokan szóltak már. A gazdaságokat, amelyek e vonatkozásban kezdeményezőbbnek bizonyulnak a többieknél, gyakran állítjuk követendő példaként a lemaradók elé. A szalma, a kukoricaszár feldolgozásához azonban gépek kellenek, mint a leveles cukorrépafej megmentéséhez is. Vajon beszerezhetők-e ezek a masinák, alkalmasak-e a már meglevő technológiába való beillesztésre? — tettük fel a kérdést Tátrai Györgynek, alti egyebek között a cukorrépa-termesztés gépesítésével foglalkozik. — Jelenleg két típus áll a vásárlók rendelkezésére, a hazai gyártású CF— 6-os és a szovjet BM—6-03 fejezőgép. Utóbbinak valamelyest nagyobb, öt hektár aiz egy napi teljesítménye, de még ez sem elegendő, hogy a gyorsabban haladó répakiszedő gépek sebességét tartani tudják. Ezért gondot okoz a két művelet ösz- szehangolása. S ami még ennél is fontosabb, a répaszüret üteme a melléktermék összegyűjtése miatt lelassul. A fejezőgép tempóját növelni pedig azért nem lehet, mert akkor a főterméket, a répát rosszabb minőségben és kisebb meny- nyiségben tudnák a földekről összegyűjteni. — Mi az oka annak, hogy nem szerezzük be külföldről a megfelelő gépet, vagy annak gyártási jogát? — Bármennyire hihetetlen is, ilyen ma nem található a világ egyetlen ‘országában sem. Az NDK-ban és Csehszlovákiában ugyan kifejlesztettek egy tökéletesebb változatot, de egyelőre csak a határaikon belüli igényeket képesek kielégíteni. Az első példány hazai vizsgáztatásához előreláthatóan csak egy esztendő múlva foghatunk hozzá. Mi ezért továbbra is a szovjet gép beszerzését javasoljuk azoknak az üzemeknek, ahol a répafej silózását a nagy szarvasmarha-állomány takarmányozási gondjai indokolják. Kapható tehát fejezőgép, a masina mégis inkább a hiány- cikklistára kívánkozik. Ellentétben a kombájnokkal, amelyeknél éppen fordítva, a bőség zavara okozza a problémát. Tavaly nyáron öt ország arató-cséplő gépei vágták a búzát nálunk. Sok helyütt költségesebben a szükségesnél. De hallgassuk meg inkább a szakértőt, Sörös István tudományos főmunkatársaí. Jön a Gigent — Hazánkban ma a kelleténél lényegesen több kis teljesítményű kombájn van forgalomban. Legalább két-három esztendő kell ahhoz, hogy felváltsák őket a nagyobb, másodpercenként 6—3 kilogramm búzát kicsépelő kombájnok. Az igazi baj forrása mégsem itt keresendő. Mindenféle általánosítás nélkül, hiszen helytelen lenne a közös gazdaságok vezetőit sommásan divathóborttal vádolni, mégis tényként állapíthatjuk meg, hogy vannak státust kifejező kom- bájntípusok, amelyeket illák megvenni, még akkor is, ha azok tetemesen megnövelik a kiadásokat. A középkategóriába tartozó arató-cséplő gépeket, ha erre mindenütt tekintettel lennének, tulajdonképpen csak azok az üzemek vásárolhatnák, ahol 35 mázsánál több terem búzából hektáronként, az E—516-ost vagy a lengyel Bízón Gigantot pedig csak a 45 mázsát adó földeken szabadna működtetni. Arról nem is szólva, hogy a típus eldöntésénél, milyen fontos szerepe van a domborzatnak, vagy egyáltalán rendelkezik-e az adott termelőszövetkezet a nagy gépek karbantartásához, javításához megfelelő színvonalú szervizállomással. — Közismert, hogy az NDK- gyártmányú E—516-os arató- cséplő gépből kevesebbet kapunk, mint szeretnénk, vagy hogy a Kolosz kombájnt csak a kalászosok betakarítására konstruálták a tervezők. Azt is tudjuk, hogy a lengyelek plocki gyára élénk érdeklődést mutat a magyar exportlehetőségek iránt. Várható-e a korallpiros színű Bizon Gigantok elterjedése? ’ ’ — A nádudvari kukorica és iparinövény-termelésd rendszerben tavaly ősszel jól vizsgáztak a baráti ország kombájnjai. Az üzemelés során tapasztaltak hiányosságokat is. Ez a jelenség azonban, szinte valamennyi eddig behozol' típusra jellemző volt a kezdeti időszakban. A tiszántúli nend- -szergazda valójában elégedett a GiganttaA, végleges álláspontot mégis korai lenne kialakítani. Ezt csak akkor tehetjük meg, ha megteremtettük a gép szervizhálózatát, és a mainál több termelési tapasztalai birtokában leszünk. Mindenesetre nem lehetetlen, hogy a lengyel arató-cséplő gép a szovjet masinákkal együtt rövidesen gabonatermesztésünk alapgépévé válik. Kell a kisgép Egyre több tehát a nagy teljesítőképességű gép a közös gazdaságokban. A kátkeá munka hovatovább a kisegítő gazdaságokban tartja csupán meg állásait. A kistermelők többsége azonban már most szívesen ésszerűsítené, köny- nyítené a ház körüli kertészkedést, állattartást. Ehhez speciális kisgépek kellenek, amelyekből eleddig nem volt túlságosan bő a választék. Az importlehetőségek beszűkülése óta pedig még nehezebb hozzájutni a motoros kapákhoz, a kerti traktorokhoz. Vannak-e kezdeményezéseit e hasznos eszközök hazai gyártására — tudakolom Csorna Mihály kutatótól. — Sajnos, kevés biztató jele van annak, hogy jövőre vagy az elkövetkező években a magyar ipar vállalkozna a kiskertek talaj munkáira is alkalmas erőgépek előállításával. Valószínű, a külföldi cégekkel való együttműködés lesz a járható út, afnine már eddig is álcád jó néhány példa. Az olasz motorokhoz nálunk készítik a kapát, a csehszlovák M ápol-Terra kisvontatóhoz , idehaza gyártják a növényápoló eszközöket. Az állattenyésztési ágazatban mér jóval kedvezőbb a helyzet, a második félévtől például az igényeknek megfelelő mennyiségben kapható majd a sokait által keresett háztáji fejőgép. Egyre nagyobb számban kerül forgalomba a Váró típusú sertés önetető is. A húsz sertés táplálására alkalmas berendezés a kalkuláció szerint 1500 forintba kerül majd. Előnye, hogy a minimálisra csökkenti az állatok taltarmány-pocsé- kolását. A tőkés piacokon keresett galamb és nyúl tartásának feltételeit javítják meg lényegesen aiz intézet által már tesztelt ketrecek. Ezeket agy Pest megyei termelőszövetkezet, dunavarsámyi Petőfi Tsz forgalmazza — hallottuk befejezésül a műszaki intézetben. Valkó Béla Megy a gyűrű vándorútra... Segít a jf&gsegéSysxoUgáBat — Társaságban voltam — kezdi kissé szégyenkezve egy középkorú férfi —, s ott egy öregember gyűrűket és nyakláncokat árult. Nézegettem őket, s végül a nyaklánc megtetszett. Megvenném, ha egy napra elvihetem. Arra gondoltam, a laborban megnézetem, valóban arany-e. Mire ő beleegyezett, de biztosítékot kért. Ezer forintot adtam oda neki zálogul. Mondanom sem kell, a láncról kiderült, hogy nem arany. Itt is van, tessék megnézni! — Egyik nap megjelent nálam egy másik férfi, s kérdezte, megveszem-e. Mondom neki, nem lesz üzlet, hiszen egy fillért sem ér, mert bizsu. Kérem a pénzem, s adom a láncot. Igen ám, de amikor átnyújtottam neki, azt mondta, ez nem az, amit elvittem. Kivert a hideg. Ne tréfáljon, mondom, hiszen maga ott sem volt. Hívja ide az öreget. Hamarosan kettesben állították ugyanazt, hogy ez a lánc nem az, amit adtak, s nem adják vissza a pénzemet, amíg az eredetit elő nem adom. Hát így állok — törli meg verejtékező homlokát — és most nem tudom mit is tegyek. Oda a pénzem! Találtak megoldást A Nagykőrösi Konzervgyár szakszervezeti jogsegélyszolgálatán hallottuk ezt a történetet. Dr. Körösi László és Erdélyi Gyula figyelmesen hallgatta a kétségbeesett panaszost. Találtak megoldást is, rövidesen kiderül ki volt a csaló, ki csapta be a másikat. — Nem az ilyen ügyek a mindennaposak — mondja dr. Körösi — de a példa is bizonyítja, hogy milyen szélsőséges esetekkel is találkozhatunk. Tavaly 145 üggyel foglalkoztunk. De az a szám nem mutatja hitelesen, milyen nagy munkát végeznek társadalmi aktíváink. — Nem írunk minden apró ügyről feljegyzést — szól közbe Horváth Gábor, a gyár kereskedelmi főosztályának vezetője és társadalmi munkában a jogsegélybizottság vezetője — mert nekünk fontosabb az ügy elintézése, mint a papírok kitöltése. Ellenszolgáltatás nélkül Huszonhármán vagyunk aktivisták, de mondhatom, mindenki szívvel és lélekkel csinálja, minden ellenszolgáltatás nélkül, évek óta. Dolgozóink. már jól tudják, kihez menjenek, lakás-, OTP- építési ügyekben. Ezek a fogadóórák nem itt, az irodában zajlanak, hanem a munkapad mellett. Az eredménye így is felbecsülhetetlen. A jogászunknak már csak azok az ügyek maradnak, amikben mi sem tudunk tenni semmit. Újból nyílik az ajtó. Egy férfi édesanyja férje után járó termelőszövetkezeti és öregségi járadékát szerette volna elintézni. A múlt héten már járt itt, csak nem hozott iratokat, most újból jött. — Sajnos, nem tudunk semmit sem tenni — magyarázza a jogász —, mert édesanyja a haláleset idején még nem múlt el hatvan éves. A férfi megköszöni a felvilágosítást, s elmegy. Az első időkben az idősebb ügyfelek a köszönő szavakon kívül pénzt is.akartak adni, de azóta már rájöttek, hogy itt valóban nem kell fizetniük. Megvették a házat — Ilyenfajta ellenszolgáltatást nem fogadunk el — mondja dr. Körösi László — csak bánt néha, ha az elintézett ügy után felém sem néznek. Jólesne hallanom, hogy helyesen jártunk el. Egy esetemre máig is emlékszem. Büszke vagyok, hogy sikerült segíteni. Egy háromgyermekes család évek óta bérelt egy lakást. Egyik gyermekük súlyos szívbeteg volt, pénzük pedig kevés. A tulajdonos el akarta adni a házat. Utcára mégsem mehetnek. De ki ad annyi pénzt kölcsön, hogy megvehessék a házat. Kérvényt írtam nevükben az OTP vezérigazgatójának, s kértem, hogy méltányosságból negyven-ötvenezer forintnyi kölcsönt adjon a családnak. Sikerült! Megvették a házat. A következő segélykérő már ismerős: 1976-ban járt itt. Válni akart a férjétől. Meg is állapodtak, hogy dr. Körösi elkészíti a keresetet. Néhány nap múlva azonban kibékültek. Most mégis válik. Az első tárgyalás már meg- vplt. Most azért jött, mert még nem kapta meg a következő tárgyalásra szóló értesítést. A jogász megígérte, utánanéz, miért késik a második tárgyalás. — A helyi dolgok elintézése sokkal könnyebb, hiszen mindenhol segítségünkre vannak — mondja Körösi László. — De hiába támogatja államunk ezt a hasznos munkát, olyan hivatalos fórum is akad, ahol válaszra sem méltatnak bennünket. Két-három ajánlott levelet is elküldünk, s mégsem érkezik rá válasz. Olyan eset is előfordult, hogy a panaszos esetleg egészen más ügyben jött ide, s mi a történetéből még egyéb gondjaira is rájöttünk, és megkíséreljük elintézni. Nehéz dolgok ezek, különösen úgy, ha néhány hivatal nem intézi lelkiismeretesen. Ő is válni akar Ismét egy fiatalasszony érkezik. Ű is válni akar. Azt szeretné megtudni, hogy mennyit kell a válópernél fizetnie. A jogász ismerteti a jogszabályokat, majd atra kéri, ha jól meggondolta a dolgot, akkor jöjjön vissza és elkészíti a beadványt. Több panaszos aznap nem kereste fel az irodát. A látottakhoz Friss Antalné, a vállalati szakszervezeti tanács titkára a következőt fűzte még hozzá: — Többen csodálkoznak, hogy nálunk milyen kevés a munkajogi panasz. Valóban, a vállalat négyezer dolgozója közül tavaly még tíz ember sem fordult döntő- bizottsághoz. S ha a dolgozó baját már helyben orvosolják, nem jut tovább az ügye. Vidéki kirendeltségeinken havonta egyszer van fogadóóra, de a sürgős ügyeket közben is elintézzük. Szalai Mária Izotópok a mezőgazdaságban Herceghalmi eredmények a búzatermesztésben A radioaktív izotópok, a : besugárzás-technika helyet kapott a mezőgazdasági termelés mindennapos gyakorlatában, s felhasználási körét tovább lehet szélesíteni anélkül, hogy a fogyasztó a legkisebb mértékben károsodna, akár csak közvetett módon is — ezt állapította meg az Állatorvos-tudományi Egyetemen csütörtökön megrendezett tanácskozás, amely a radioaktív izotópok felhasználásának lehetőségeit elemezte az élelmiszertermelésben. A tanácskozáson hat ország kutatói vesznek részt. A szakemberek szerint a radioaktív kezelés széles körben alkalmazható. A kis dózisokkal a vetőmagvakat kezelhetik, kiváltva ezzel a növénytermesztés szempontjából előnyös hatásokat. A Bólyi Állami Gazdaságban olyan zöldborsót termesztenek, amely a sugárzás nyomán növelte fehérjetartalmát és termésátlaga is nőtt. A Felgyői Állami Gazdaságban ezzel a módszerrel nemesített és növényi betegségekkel szemben ellenálló takarmányokat nyertek, míg a Herceghalmi Kutató Intézetben a búzatermesztésben kamatoztatják az izotópokat. Az enyhe dózis semmiféle káros hatással nem jár. A nagyadagú sugárzással a káros mikroorganizmusokat pusztíthatják el. Igen erős fertőtlenítő hatást érhetnek el egyebek között az állattenyésztő telepek hulladékának megsemmisítésénél, a kórokozók dőlésénél.
