Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-15 / 62. szám

Barlangokról — diaképeken A barlangok világa csodála­tos világ, szán- és formagaz- d.i^ságukKol lenyűgöző lát- viinyt nyújtanak a föld mé­lyében rejlő kőképződmények. A természet mesés képeket tár a látogató elé. Szeretem a barlangokat, és szívesen végigjárnám az or­szág valamennyi ilyen föld­alatti kiállítótermét. Erre saj­nos nincs és nem is igen lesz módom. Éppen ezért vártam feszült érdeklődéssel dr. Kess­ler Hubertnek, az Országos ■Természetvédelmi Hivatal geológus főmérnökének elő­adását, amelyet legutóbb a po- rnázi helytörténeti klub tagjai­nak tartott. ’ A zsúfolásig megtelt tanács­teremben az előadó igen tö­mören és közérthetően ismer­tette előttünk a barlangok ke­letkezésének feltételeit és ki­alakulásának módjait. Majd a vetítővásznon megjelentek a barlangok belső világát bemu­tató színes képek, több a fel­tárás pillanatait örökítette meg. A hazai képeket a világ leg­jelentősebb barlangjait bemu­tató vetítés követte. Az érdek­lődők előtt feltárultak a kör­nyező országok, de Svájc, Spa­nyolország, Libanon és a ten­gerentúl nevezetesebb barlang, jai, a kőkorszak sziklarajzai. Az előadóról, dr. Kessler Hubertról: életét a barlangok kutatásának, feltárásának, ter­mészeti értékeink megvédésé­nek szentelte. Nevéhez fűző­dik az aggteleki turistaház, a jósvafői és a domicai szálloda felépítése, valamint számos olyan terv elkészítése, amely az arra alkalmas barlangokat az egészségügy szolgálatába állíthatja. Élmény volt szemé­lyesen megismerkedni vele. Az előadás sikerét bizonyí­totta a tapsvihar is, amellyel a részvevők megköszönték a kellemes estét. Balogh Gyula Pomáz Hasznos előadás Nem vagyok tollforgató em­ber, most mégis írásban kö­szönöm meg azt a sikeres elő­adást, amelyet dr. Brozik Sán­dor, a Gödöllői Kertészeti Ku­tató Intézet osztályvezetője tartott az elmúlt napokban a kerepestarcsai kertbarátok­nak. A régi kerepesi tanácsháza nagytermét zsúfolásig megtöl­tötték a község legjobb kerté­szei. A metszésről tartott elő­adás keretében — a színes dia- képeken — új gyümölcster- mesztási módokat láthattunk. Kívülállóként is további eredményes munkát kívánok a kertbarátoknak. Ügy gondo­lom, az ilyen előadások hatá­sa érződik majd a termelésben, s a piacon is. Kőszegi Imre Kerepes tarcsa Manőver a gyárkapuban Vácott a Deákvári lakótele­pen lakom, így naponta több­ször is végigmegyek a Csikós József utcán. Ebből az utcából nyüdk a Könnyűipari Gép­nagy részében zárva van. He­lyére állítólag ruhaüzletet vagy cipőboltot terveznek. A Válaszol az illetékes Budapestre kéne menni Lapunk február 15-i számá­nak Postabontás rovatában Budapestre kéne menni cím­mel pátyi olvasóink írták meg utazással kapcsolatos pana- szsikst A Volán 20, számú Vállalat forgalmi főosztályvezetőjétől, dr. Pártat) Tivadartól a na­pokban kaptunk választ. Ezt írja: A levélírók a Pátyról Buda­pestre közlekedő Volán-autó­buszok késését és a járatok zsúfoltságát kifogásolták. A késésekkel kapcsolatban vizs­gálatot tartottunk és megálla­pítottuk, hogy 39 autóbusz összesen 1035 percet késett. (A vizsgálat időszakában egyéb­ként 3 ezer járat közlekedett.) A téli időszakban a legtöbb késés a jeges utak miatt volt, különösen akkor, ha az illeté­kesek nem gondoskodtak azok felszórásáról. Valamennyi esetet természe­tesen nem indokolhatjuk az útviszonyokkal, hiszen a gép­járművek hibájából és a rossz forgalmi intézkedésekből is adódtak késések. A Pátyról utazókat egyébként a részint helyből, részint távolabbról induló autóbuszok szállították. Gyakran előfordul az is, hogy az autóbuszok Pátyra érkezve már annyira zsúfolták, hogy nem tudják az utasokat fel­venni. Már tavaly is tárgyal­tunk a helyi tanács vezetőivel arról, hogy Páty-Űjtelepen egy autóbuszfordulót kellene kialakítani, mert akkor a hely­ből induló buszok tehermente­sítenék a távolabbról érkező­ket A tanácstól azonban azt a választ kaptuk, hogy erre nincs anyagi lehetőségük. Intézkedtünk, hogy a késé­seket minden esetben igazol­ják a munkába siető dolgo­zóknak a végállomásokon. A ' menetrend érvényesítésére fo­kozottan ellenőrizzük a pátyi útvonalat, a zsúfolt járatokra pedig szükség szerint kisegítő autóbuszokat indítunk. Napközben is égnek a lámpák Február 15-i számunkban Urbán Sándor Ta'iitót faluból azt tette szóvá levelében, hogy az utcákon még késő délelőtt is égnek á lámpák. Az Elekt­romos Művek Észak-budai Ü zem i gazg at ósá gától kaptu nk választ, melyben azt írják, hogv olvasónk leveléből nem derül ki. hol és mikor égnek napközben ä lámpák. Urbán Sándor usvan arról Is szólt le­velében, hogy az úttörőtábor és a sátortábor területén is égnek a lámpák, az Elektro­mos Művek szerint azonban a két tábor nem kapcsolódik az utcai közvilágítás hálózatához. Arról is tájékoztattak bennün­ket, hogy a szükséges javítá­sokat, az izzócseréket csak ak. kor tudják elvégezni, ha ég­nek az utcai lámpák. Erre általában azonos területen két- három hetenként kerül sor. Előfordulhat, hogy az utcai közvilágítást szabályozó kap­csolóóra hibás, késik vagy siet. Ilyen esetekben kérik, hogy a szentendrei kirendelt­ségen- tegyenek bejelentést, így a hibát soron kívül tud­ják kijavítaini. gyártó. Vállalat, bejárata, aho­vá nagyméretű kamionok jár­nak. A bejárat azonban igen szűk, így a sofőröknek hosz- szasan kell manőverezniük, hogy az udvarra be tudjanak állni; és ezzel a közlekedést minden esetben hosszú ideig akadályozzák. Különösen a reggeli és a délutáni csúcs­forgalomban. Többször voltam már. szem- és fültanúja annak, hogy a munkába siető autó­sok szinte összeverekedtek. Nem hiszem, hogy ne talál­hatnának erre valami egysze­rű megoldást, például azt, hogy kiszélesítik a gyári be­járatot. Nagyon sok felesleges bosszúságot, mindennapos ve­szekedést lehetne ezzel elke­rülni. Ifj. Fejér Ferenc . - yác WMHVpk ■ ■ Kocsma helyett «■» élelmiszerbolt Nemrégiben tartotta évzáró értekezletét Kartal községben a Túrái Áfész. A közgyűlésen szó esett a tavalyi eredmé­nyekről, és az áfé6z vehetői beszámoltak a feladatokról is. Éh most mégis inkább kérése­inkről, a falu lakóinak elkép­zeléseiről szeretnék beszámol­ni. Legnagyobb gondunk — amit többször szóvá is tettünk már — a nem megfelelő áruellátás. Van ugyan egy szép új ABC- áruházunk és két kisebb élel­miszerüzletünk, ezek közül azonban a Szőlő utcai az év vl- t" ’ " V <■ környéken lakók azonban arra kérték az áfész vezetőit, hogy maradjon meg az üzlet élelmi­szerboltnak, és lássák el meg­felelő mennyiségű áruval, hogy ne kelljen kilométereket gya­logolni, kerékpározni tejért, kenyérért, hentesáruért. Az a javaslat is elhangzott, hogy a sok kocsma közül alakítsák át az egyiket ruházati bolttá. Az áféstz vezetődtől azt a választ kaptuk, hogy a meglevő két kis élelmiszerbolt igen keve­set forgalmazott. Csakhogy, ha tisztességesen ellátják eze­ket az üzleteket áruval, lesz olyan forgalom és bevétel, mint a kocsmában. Az áfész idei tervei között szerepel egyébként a helybeli vas- és edénybolt bővítése, egy vendéglő és egy takarmányér­tékesítő telep építése, valamint a már említett ruházati és ci­pőbolt megnyitása is. Lengyel Imréné Kartal Emlékét megőrizzük Több mint hatvan évvel ez­előtt nevezték ki Sztanyik Já- nosnét a csemői iskolába taní­tónőnek. A sivár alföldi ho­mokvilágban 120 tanyai gyer­mek várt rá. Az iskola vályog­épülete valamikor erdészlak volt, a legnagyobb szobát ala­kították át tanteremmé. A tanítónő elfoglalta állását és az iskola megtelt gyerme­kekkel, sőt felnőttekkel. Szta­nyik Jánospé nagy-nagy sze­retettet, lelkesedéssel fogadta a különböző korosztályban ne­bulókat, sokféle tanulási és szórakozási lehetőséget kínált. A tanító néni például nagyon szépen tudott varrni, kötni és hímezni, amit sokan megta­nultak tőle a környékben. Tizennyolc évi tanyai mű­ködés után Sztanyik Jánosné Ceglédre került. A Táncsics Mihály általános iskola kere­tében gyógypedagógiai osz­tálycsoportokat, 1952-ben pe­dig önálló kisegítő iskolát szervezett. 1959-ig volt a ceg­lédi kisegítő iskola igazgatója. Egészségi állapota ekkor meg­romlott, és kérte nyugdíjazá­sát Amikor azonban jobban érezte magát, a hivatásszeretet A falugyűlés egyetértett Kiegészítések — egy hernádi levélhez Hétről hétre érkeznek olyan levelek szerkesztőségünkbe, amelyeknek írói városuk, köz­ségük gyarapodásáról, fejlő­déséről tudósítanak. Sokan társadalmi összefogásról is beszámolnak, amely egy-egy iskola, óvoda, bölcsőde felépí­tésére, vagy más helyi cél megvalósítására kibontakozott. A közelmúltban az Örkényi községi tanács vb-titkára, Mi- halovics Tibor tájékoztatta ol­vasóinkat lapunk hasábjain a község fejlődését segítő társa­dalmi összefogásról. Meglehe­tősen ritka, hogy egy-egy jó kezdeményezés ismertetésére kritikus válaszokat kapunk. Kőbányai Józsefné hernádi olvasónk levele azonban ezek közé tartozik. Miértek „Az összefogás igen szép”, írja, „de mi, akik ugyanúgy összefognánk, mint a többiek, semmit sem kapunk ebből. Sokan hiányolják, hogy nin­csen buszjárat abban az idő­szakban, amikor a gyerekek iskolába mennek, s ezért 4 kilométert is kell gyalogol­niuk. A tanácsnak mindössze egy telket kellene kisajátíta­nia, de azt anyagiak miatt mindig elutasítják. Arról a hosszú útról van szó, amely Hernádot az E5-ös úttal ösz- szeköti. Az újságot sajnos Her- nádról kapjuk, a tanácsháza pedig Örkényben van, s ugyan­csak ott van az óvoda és az iskola is. A Váradi telepen ugyan volt két tanterem, de a termelőszövetkezet kisajátí­totta. Most üresen áll, óvodát lehetne belőle csinálni, s az odakerülő gyerekek nemcsak álmodoznának az óvodáról. Szeretném megtudni azt is, hogy ez év I. 16-án ki írta a cikket Örkényről, mert a ne­vét nem találtam az írás alatt.” Így szól a levél, s így is folytatódik a továbbiakban. Az ügyben megkerestük az említett cikk íróját, Mihalo- vics Tibor vb-titkárt, akinek a neve egyébként egy sorral a tudósítás alatt állt. — Eléggé nehezen érthető a levélíró elégedetlensége — mondta ott jártunkkor. — Her- nád ugyanis azok közé a társ­községeink közé tartozik, ame­lyek dinamikusan fejlődtek az utóbbi esztendőkben. Minde­nekelőtt elmondanám, hogy közös tanácsunk négy közsé­get fog át: Örkényt, Herná­dot, Pusztavacsot és Táborfal­vát. Ezen a hatalmas terüle­ten — 16 ezer 454 hektár — több mint 12 ezer ember él. Szükséges erről azért is szól­nunk, mivel úgy tűnik: a le­vélíró úgy érzi, hogy Herná- don kisebb fejlesztéseket ter­veztünk, mint a többi község­ben. — Az idei tervek szerint 13 millió 170 ezer forintot for­dítunk községfejlesztésre. A közelmúltban falugyűléseken ismertettük elképzeléseinket. Hernádon például a főút kör­nyékén a járda kiépítését, ját­szótér kialakítását tervezzük. Mind a két munkában számí­tunk a lakosság támogatására és hozzájárulására. A községi temetőben megoldjuk a vízel­látás gondjait; mélyfúrású ku­tat létesítünk, amelynek a költségei mintegy 60 ezer fo­rintba kerülnek. Anyagi se­gítséget a hernádi láncgyár ajánlott föl. Idén befejeződik az óvoda építése is, már 70— 80 százalékban elkészült. Két szolgálati lakást is létreho­zunk a községben, amelynek a költségei mintegy 700 ezer forintot tesznek ki. Amikor február 27-én falugyűlést ren­deztünk Hernádon, a résztve­vők egyetértettek javaslata­inkkal. Az egyetértésen túl és talán az emlékek is vissza­vitték őt Csemő község most már két tantermes új iskolá­jába. Az egykori tanítványok: az édesanyák és a nagymamák kérésére éveken keresztül szervezett kézimunka-tanfo- lyámókat." A résztvevőknek a csemői II. Rákóczi Ferenc Termelő- szövetkezet vezetői minden anyagi támogatást megadott. Téli estéken kocsit küldtek a szeretett Erzsiké néniért. A több hetes tanfolyamok min­dig ünnepélyes keretek között, színes és emlékezetes kiállítá­sokkal fejeződtek be. Ezeken Cegléd város vezetői is min­dig megjelentek. A napokban gyászjelentést kaptam: özv. Sztanyik János­né iskolaigazgató meghalt. Hivatását szerető, fáradhatat­lan pedagógust veszhettünk el. Hat évtizedes, kiváló iskolai és társadalmi munkásságát érté­kelve emlékét szeretettel őriz­zük meg. Lénárt József Budaörs Köszönet a figyelmességért Két kedves levél érkezett a napokban szerkesztőségünkbe. Az egyiket Zilahi Benőné, a ceglédi öregek napközi ott­honának egyik lakója írta. Arra kért bennünket, tegyük lehetővé, hogy elmondhassa: a ceglédi fodrász ktsz szocia­lista brigádjai sokszor felke­resik az idős embereket, hogy ne kelljen a zsúfolt fodrász­üzletekben várniok egy-egy fejmosásra, szépítkezésre. Ez­úton szeretnének köszönetét mondani a brigádtagoknak. özv. Majoros Józsefné a szi­getújfalui öregek napközi ott­honából keresett meg bennün­ket. Levelében ártól számol be, hogy az általános iskola tanulói meglátogatták az öre­geket, és több mint négyórás, kedves, színes műsorral szóra­koztatták őket. Ott voltak a gyerekek szülei és a pedagó­gusok is. Az otthon lakói sze­retettel várják máskor is, többször is a gyerekeket. Szárított hagyma, konzer- vek, tészták, mélyhűtött éte­lek szerepeltek azon a bemu­tatón, amellyel megnyílt Száz­halombattán a mezőgazdasági könyvhónap. Gazdag program várta a város lakóit, akik szép számmal összegyűltek, pedig a hajdani lapályon ma erőmű üzemel, a valaha búzát termő fennsíkon olajat párolnak — Százhalombattán főként ipari termelés folyik. Erdélyi Lajosné és Burits Oktáv szakavatott bemutatá­sában- a korszerű táplálkozást; és á változatod étkezést segítő, tartósított élelmiszerek fel- használását ismerhették meg a lakótelepiek. A szaktanács- adást vidám kóstoló követte, amely nemcsak ízlelésre adott alkalmat, hanem az ízűést is formálta. A kiskerttulajdonosok több­ször is találkozhattak szak­írókkal. Téma volt: a kert­ápolás, a növények védelme. A korszerű zöldségtermesztésről a túrái Galga mente Magyar— Kubai Barátság Termelőszö­vetkezet kertészmérnökei tar­tottak előadást. A könyvhónap záróeseménye a Házunk tája — aranybánya című könyvan­két volt. Az iskolásoknak Ká­bái Péter biológus és Bán László riporter tartott rendkí­vüli biológiaórát a delfinek életéről. A gyerekek, felnőttek él Százhalombatta egyre jelentő­sebb szerepet betöltő harma­dik nagyüzemének, a Tempe- ráltvizű Halszaporító Gazda­ságnak a dolgozói egyaránt szívesen fogadták dr. Széky Pál etológust, aki az új tudo­mány rendszerét, a halte­nyésztés feladatait ismertette szemléletesen. A mérleg egyik serpenyőjé­be kerülnek a befogadott új ismeretek és az eladott köny­vek; a másikba a gazdagodó szaktudás és a változó szemlé­let. Takács Péter Szerkesztői üzenetek Sz. D., Pécel: Köszönjük szer­kesztőségünkbe küldött levelét, a verset nem áll módunkban kö­zölni. L. I.-né, Kartal: M. Margit szor­galma bennünket is örömmel tölt el, reméljük, hogy időközben meg­gyógyult, és készül az új verseny­re. I. Gy., Páty: Kérdésére mos­tani számunkban ön is megtalál­ja a választ. azonban mind a négy közsé­günk lakói készek tenni fel­adataink megoldásáért is. Ezt igazolja, hogy míg 1977^ben 1 millió 903 ezer, addig 1978- ban 3 millió 249 ezer forintnyi volt a társadalmi munka ér­téke. Összefogással A vb-titkár szavaiból a to­vábbiakban az is kiderült, hogy mennyiben indokoltak levélírónk felvetései. — Amit Kőbányai Józsefné levelében ír, némi kiegészí­tésre szorul — folytatta Mi- halovics Tibor. — A Váradi telepen ugyanis jár autóbusz, a megálló nincs is messze le­vélírónk lakásától. A helyi járat kétszer közlekedik na­ponta. Korábban valóban mű­ködött az iskolának két tan­terme a telepen, de a körze­tesítés következtében meg­szüntettük. Egyetértettek ezzel a szülők is, hiszen a szakosí­tott oktatás lehetősége gyere­keik fejlődését segíti. A két tanterem egyébként sem állt üresen, mert egy Ideig a ter­melőszövetkezet kollégiuma­ként működött. Az sem helyt­álló, hogy a gyerekek a Vá­radi telepen csak álmodoznak az óvodáról, hiszen úgyszól­ván valamennyi felvételi ké­relemnek helyt adtunk. Egyéb­ként Hernádon két éve bőví­tettük 50 hellyel a községi óvodát. — Elmondhatom azt is, hogy a községeink üzemei és gaz­daságai nagy részt vállalnak a dolgozók életkörülményei­nek javításában. Felismerték; közös érdek a lakosság igé­nyeinek jobb kielégítése. Fő feladatunknak tartottuk azt is, hogy megértessük a társa­dalmi munka szerepét a hely­beliekkel. A felvilágosítás és mozgósítás eredményeit iga­zolja: Hernádon 1920 négyzet- méter járda készült el a köz­ség legforgalmasabb részén, az iskola és az óvoda környékén. A társadalmi munka értéke meghaladta a 233 ezer forin­tot Ugyancsak Hernádon a termelőszövetkezet és a kézi­szerszámgyár támogatásával megkezdődött a 300 adagos óvodai konyha bővítése. A Március 15. Termelőszövetke­zet a tanácsháza mellett építi fel — Hernádon — a gazda­ság fogászati rendelőjét, amely egyben az egész község egész­ségügyi ellátását szolgálja. Fejlődés — Amint a példák igazol­ják, Hernád vitathatatlanul egyenletesen fejlődik idén is. A közös tanács ehhez annyit nyújt fejlesztési alapjából, amennyit a lehetőségek meg­engednek. Az utóbbit, vagyis a reális lehetőségeket megér­tették a hernádiak ás az itt tevékenykedő üzemek is. Ezeket válaszolta a tanács vb-titkára. Virág Ferenc Százhalombattai mérleg

Next

/
Thumbnails
Contents