Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-14 / 61. szám

1979. MÁRCIUS 14., SZERDA

frsr

Mrr.ru -q&il/f

ap

Heti jogi tanácsok

O Mikor érvényes a dolgozó szobán tett felmondási nyilatkozata?

Egyik olvasónk _ felkeresett bennünket és sérelmezte munkáltatójának vele szemben . lefolytatott eljárását. Elmondta, hogy ez év elején felkereste a munkaügyi osztályt munkahelyén és bejelentette, hogy munkaviszonyát felmondással megszünteti. Ezt követően 4 napig nem jelent meg munkahelyén, a napokat ’ a vállalat ■ igazolatlannak minősítette, és munkabérét levonta. Ezt követően a vállalattól levelet kapott, amelyben közölték vele, hogy felmondását 30’ napos felmondási idővel elfogadják és a munka végzése álól felmentik. A dolgozó ezután döntőbizottsághoz fordult, ahol elmondta, hogy munkaviszonyát csak pillanatnyi felháborodásában mondta fel. Ennek előzménye az volt, hogy főnökével összeszólalkozott és ezt követően a munkaügyi osztálytól valójában csak áthelyezését akarta kérni, s csak ennek elutasítása esetén , kívánta volna munkaviszonyát megszüntetni.

Egy másik olvasónk hasonló problémával fordult hozzánk a közeli napokban.

ö munkahelyi ■ veszekedés után, az igazgatóhoz rohant be és félre nem érthető kijelentést tett munkaviszonyának megszüntetésére. Az igazgató csak egy hónappal később, amikor a dolgozó betegállományban volt, válaszolt olvasónknak, s közölte, hogy elfogadja felmondását. Mivel, azonban a felmondási időt nem dolgozta le, kilépett bejegyzéssel küldte meg részére a munkakönyvét. ...

Számos esetben előfordult, hogy egy dolgozó azért, mert munkahelyén őt; igazi vagy vélt sérelem éri, előre nem számolva a következményekkel, pillanatnyi felindultságá- ban felmondja munkaviszonyát. Később ezek „a dolgozók Sokszor visszavonnák bejelentésüket, s ebből adódnak azután a munkaügyi viták.

Kérdés: félmondhatja-e a dolgozó munkaviszonyát, ki előtt kell megtennie, és mi a jelentősége annak, ha , meggondolatlanul tette az említett kijelentéseket.

A munkaügyi vitában nem lehet megelégedni azzal, hogy minden vizsgálat nélkül elfogadják egy felindult dolgozó bejelentését, munkaviszonyának megszüntetését illetően. Tisztázni kell, hogy a dolgozó milyen okból kereste fel a vállalat illetékes szervét, hogy valóban komoly és megfontolt volt-e az a bejelentés, amelyet most utólag a dolgozó vitat. Nem mellőzhető ilyen esetben a tanúk meghallgatása sem. Az, hogy átdolgozok a munkáltatói jogokat nem gyakorló szerveknél (például személyzeti osztály, munkaügyi osztály) teszik meg a munkaviszony megszünteté. sáré vonatkozó bejelentésüket, még nem teszi a nyilatkozatukat érvénytelenné. E szervek feladatköre ugyanis kiterjed arra, hogy az ilyen nyilatkozatok tartalmát a vezető tudomására hozzák.

Az első esetben tehát, ha a tanúk vallomása és az egyéb bizonyítékok alapján kétségtelenül meg lehet állapítani, hogy a dolgozó bejelentése komoly, megalapozott volt, szándékában állt a munkaviszony megszüntetése, akkor helyes volt a vállalat és a munkaügyi döntőbizottság határozata. Ha azonban az nyer bizonyítást, hogy a dolgozó első kérése áthelyezésre irányult, és annak teljesítésétől függően kérte munkaviszonyának megszüntetését, akkor azt is tisztázni kell, hogy az áthelyezési kérelem ügyében történt-e a vállalatnál valamilyen intézkedés. Az sem közömbös, hogy milyen előzmények; után került ilyen bejelentésre sor. Ha a dolgozó körülményei ugyanis lehetetlenné tették korábbi helyén való maradását, mert a vállalat nem látta el megfelelő munkával, és emiatt a dolgozó kevesellte keresetét — ugyanis olvasónk ezt állította nálunk —, akkor nem az a rossz munkaszervezés megjavításának a módja, hogy megragadja a vállalat egy elégedetlen dolgozó meggondolatlan bejelentését, és nyomban kiadja részére munkakönyvét. A hibát ilyen esetekben a vállalatnak kell orvosolnia, hiszen a munkáltató alapvető kötelessége, hogy dolgozóit munkával ellássa.

Ami az utóbbi olvasónk panaszát illeti, részben nála is hasonló a helyzet, mipt az előző esetben, csakhogy itt egy alaptalan „kilépett” bejegyzés is bekerült a munkakönyvbe. Ugyanis, ha a vállalat elfogadta a felmondási mert a dolgozó szándéka meg gondolt, megfontolt volt, és a munkaviszony megszüntetésére irányult, akkor ilyen hátrányos bejegyzéssé/ a munkakönyv nem adható ki. Ez' utóbbi olvasónk forduljon a munkaügyi döntőbizottsághoz panasszal, előbbi olvasónk pedig a munkaügyi bírósághoz nyújtson be keresetet.

q Köteles-c a vállalat fize- tésnclküli szabadságot engedélyezni?

Egyik olvasónk panaszolta, hogy vállalata nem engedélyezte részére a fizetés nélküli szabadságot. Azzal indokolta a dönthet, hogy a dolgozónak még van évi reijdes szabadsága, előbb azt vágyé ki. '

A vállalat eljárása nem szabályos. Az igaz, hogy a vállalat, illetve az igazgató mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy engedéiyez-e a dolgozója részére fizetés nélküli szabadságot. Ha a vállalat gazdasági, termelési érdeke vagy egye-b okók nem teszik lehetővé, hogy a szabadságolási tervtől eltérően további munkanapok essenek ki a termelésből, akkor megteheti, hogy nem engedélyezi az ilyen kérelmek teljesítését. A fizetés nélküli szabadság enegedélyezásánek azonban nem feltétele az évi rendes szabadság kimerítése. Ilyen okokra a vállalat nem hivatkozhat Vannak azonban olyan esetek, amikor a fizetés nélküli szabadság engedélyezését a jogszabályok kötelezővé tészik. Kötelező például annak az anyának a részére, aki 3 éven aluli gyermeke gondozása, illetve 10 éven aluli beteg gyermeke ápolása végett kér fizetés nélküli szabadságot, továbbá annak a dolgozónak, akinek házastársát külföldi szolgálatra rendelik, és emiatt vele akar utazni.

Egy másik olvasónk ez- zel kapbsöTaibah' olyan” kérdést is feltett, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje munkaviszonynak számít-e. Ha a jogszabály kötelezően rendeli kiadni, mint az előbbi esetekben, akkor az munkaviszonynak számít. Egyébként csak -a 30 napnál kevesebb fizetés nélküli szabadságot lehet munka- viszonyként figyelembe vermi.

Dr. M. J.

A Legfelsőbb Bíróság döntései

Háztulajdonosok harca

Egy háromszobás vidéki házban együtt lakott *két tulajdonosa, továbbá egyikük édesapja, aki kés-bb meghalt. A' megürült lakrészt mindegyik tulajdonos magának követelte, s emiatt per keletkezett közöttük. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei után, törvényességi óvásra, a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött:

— A ház felerészének tulajdonosa, az elhunyt gyermeke saját szobájában lakott, s apjának is külön szobája volt. Tehát azon a címen, hogy törvényes örökös, a megüresedett lakrész használatára nem tarthat igényt. Annak elbírálására, hogy a szoba a tulajdonosok közül melyiket illeti meg, bizonyítási eljárást kell lefolytatni. Az ítélkezésnél a tulajdoni hányadnak és a tulajdonosok személyi körülményeinek jelentősége van, de emellett döntő mértékben kell figyelembe venni a házban lakók indokolt lakásigénye mértékét, a lakó- és egyéb helyiségek elhelyezésének, megközelíthetőségének, használhatóságának módját és egyéb

körülményeket, amelyeknek a tulajdonosok jogos igényének érvényre juttatásánál jelentősége van. Ennek eldöntésére elsősorban helyszíni szemlét

kell tartani és a feleket Is

meg kell hallgatni.

A jogerős ítélet megalapozatlan, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte, és a fentiek tisztázására új eljárást rendelt el.

Különös síremlék

Mostoha fia ellen indított" perében egy . özvegyasszony annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy a családi ház, amelyben férjével laktak, mint különvagyona, teljesen őt illeti meg. Érvül azt hozta fel, hogy annakidején, házasságkötésükkor egy rokontól nászajándékul nagyobb összeget kaptak és ebből vásárolták az ingatlant. A fiú nemcsak a kereset elutasítását kérte, hanem viszontkere- setet támasztott, amelyben apjának a mostohaanyja által állított síremléke ábrázolási módját és feliratát kegyeletsértőnek találta, továbbá kifogásolta, hogy elhunyt apja arcképét engedélye nélkül helyezték el a sírkövön. Ezért az emlékmű eltávolítását követelte.

Az ügy a Legfelsőbb Bíróságon dőltei, ahol az asszonynak a ház kizárólagos tulajdonára vonatkozó igényét elTíz nap rendeletéiből

Az állategészségügyi egyezmény kihirdetéséről 7/1970. MT. szám alatt rendelet jelent meg. (Magyar Közlöny 7. száma.)

A tervszerű devizagazdálkodásról szóló, 1974. évi 1. számú törvényerejű rendelet módosításáról és az 1/1974. PM. számú rendelet (végrehajtási utasítás) módosításáról a Magyar Közlöny 8. számában jelenitek meg a rendelkezések.

Az egyes árucikkek kiviteli tilalmáról a 403/1979. MNB. számú közleményt szintén a Magyar Közlöny 8. számában találják meg az érdekeltek. Az utasforgalombari devizahatósági- engedély nélkül külföldre kivihető élelmiszer, dohányáru és szeszes ital I mennyiségének és összetételének meghatározásáról ugyanitt I jelent meg a Magyar Nemzeti i Bank 404/1979. számú közleménye.

A szocialista munkaversenyről a Nehézipari Értesítő 2. számában találnak utasítást a tárca területén dolgozók, 19/1978. szám alatt.

A személygépkocsik tor. ^almának egyes kérdéseit érintő új rendelkezések alkalmazásáról, a szeszes italok és dohányáruk reklámozásának egyes kérdéseiről, a Kereskedelmi Értesítő 3. számában jelent meg fontos állásfoglalás.

utasították, ugyanakkor a fiú keresetének részben helyt adtak és az özvegyet kötelezték: a síremlék naturalisz- tikus testábrázolását retusá- lással változtassa meg, a feliratot pedig tegye olvashatatlanná.

Af végzés Indokolása szerint az özvegy követelése alaptalan, A , nászajándékul kapott pénzt a rokon azzal a feltétellel adta, hogy az érte vásárolt ingatlan közös tulajdonuk lesz. Az asszony ehhez hozzájárult, tehát utólag, a férj halála után, különvagyon! kizárólagos igényt nem támaszthat rá. A tulajdoni helyzet megváltoztatására nincs mód, /

Ami a síremlék eltávolítására vonatkozó viszontkere- setet illeti, a Legfelsőbb Bíró-i ság kimondta: a sírkövön ■ ez elhunyt férj képmásának elhelyezésére az özvegy is jogo. sült. Bár nem állapítható meg, hogy a. sírkő kivitelezése az elhunyt emlékének kifejezett megsértésével járna, de tekintettel árrá, hogy a fiú kifogásait az özvegy is magáévá tette és a változtatásokat önként vállalta, ezért a Legfelsőbb Bíróság elrendelte a testábrázolásnak kontúrok re- tusálásával történő megválj toztatását és a sírfelirat szövegének eltüntetését.

Július 1-én életbe lép

Az új Büntető T örvény könyv

II. Büntetésnemek - Végrehajtási intézetek

KORUNKBAN Sok Jogtudós — szocialista és nem szocialista országokban egyaránt — gondolkodik azon: hogyan lehetne megszüntetni a büntetéseket. Ez azonban egyelőre csak utópia: amíg bűnözés létezik, büntetésnek is kell lennie, Erről az új Büntető Törvénykönyv ezt mondja: A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el.

Négyfé|e főbüntetést és hétféle mellékbüntetést ismer a Btk, a bíróságoknak ezek közű' kell megválasztani azt a büntetésnemet, amely arányban áll az elkövetett bűncselekménnyel. Természetesen a Büntető Törvénykönyv határozza meg azt is, hogy milyen cselekményért milyen, mennyire súlyos büntetés járhat. A büntetési tételek általában alsó és felső határ között mozognak, ezen belül kell m/rlegelniük a bíráknak.

Főbüntetésként a legsúlyosabb: a halálbüntetés. Köztudomású, hogy az utóbbi években ezt nagyon ritkán mondták ki és még ritkábban hajtották végre. Az új Btk kimondja: Halálbüntetést kivételesen és csak akkor lehet kiszabni, ha — a bűncselekmény és az elkövető kiemelkedő társadalomra veszélyességére, a bűnösség különösen magas fokára figyelemmel — a társadalom védelme csak e büntetés alkalmazásával biztosítható. Csakis olyan személyt szabad halálra ítélni, aki tettének elkövetésekor huszadik évét (betöltptte. A halálbüntetés azonban egyetlen bűncselekménynél sem szerepel kizárólagos büntetésként. A bíróság minden esetben mérlegelheti, hogy a vádlottat hosszú időre szóló, esetleg életfogytig tartó • szabadságvesztésre vagy halálra ítélje-e.

• SZABADSÁGVESZTÉS igen sokféle bűncselekmény elkövetőire mondható ki, legkisebb tétele három hónap, a felső határ pedi az életfogytiglani. Az utóbbi ugyancsak kivételes büntetés, akkor mondható ki, ha a halálbüntetés túl szigorú lenne ugyan, de az elítéltet mégis véglegesen el kell szigetelni a társadalomtól. A határozott idejű szabadságvesztés leghosszabb időtartama 15, ■ több súlyos bűncselekmény egyidejű elbírálása esetén 20 év.

Jelenleg a bürítetésvégre- hajtási intézeteknek négy fokozata van: fegyház, szigorított börtön, börtön és fogház.

Az új Btk ezt háromra csökkenti, megszüntetve a szigorított börtönt. A legsúlyosabb bűncselekmények; elkövetői, á leghosszabb büntetésre ítéltek fegyházba kerülnek. Ugyancsak fegyház vár a többszörös visszaesőkre. Ennél enyhébb fokozat a börtön, ahol a szándékos bűntettekért kiszabott rövidebb idejű büntetéseket kell letölteni, s ide kerülnek a vétséget visszaesőként elkövetők is. Fogházban töltik büntetésüket a gondatlan cselekményekért elítéltek.

Humánus rendelkezés, hogy az elítéltek feltételes szabadságra bocsáthatók. Éietfogy- tiglanra ítéltet húsz év, más, fegyházbüntetést töltő elítélteket büntetésük négyötödének kitöltése után lehet feltételesen szabadságra bocsátani. A börtönnél a büntetés háromnegyedének, a fogháznál pedig kétharmadának eltöltése után van erre lehetőség. Természetesen mindig csak olyanoknál, akiknél alapos remény van arra,, hogy a továbbiakban törvénytisztelő állampolgárként fognak élni és dolgozni. Nem bocsátható feltételes szabadságra —- a többi között — a többszörös visz- szaesö.

Harmadik főbüntetésnem a javító-nevelő munka. Ennek

legrövidebb időtartama 6 hónap, leghosszabb 2 év, össz- büntetésként 3 év. A javítónevelő munkára ítélt köteles a számára kijelölt helyen dolgozni, munkabéréből ,5 és 30 százalék közti összeget levonnak, személyi szabadságában egyébként nincs korlátozva.

Az idén életbe lépő Btk-ban a pénzbüntetés, mint főbüntetés változatlanul megmarad. (Változatlanul szabnak ki a bíróságok pénzbüntetést szabadságvesztés mellett mellék- büntetésként is.) (Nem tévesztendő össze a. szabálysértésért különböző hatóságok által kirótt pénzbírsággal.)

FIGYELEMBE VETTEK a

törvényalkotók, hogy jelentős, különbségek vannak az egyes emberek, így a bíróság elé kerülő vétkesek keresete között is. A meghatározott ösz- szegű pénzbüntetés tehát nem egyforma súlyosan érintené az elítélteket — aki többet keres, könnyebben állja ki ugyanazt az összeget, mint a kisebb keresetű. Erre alapozva iktatták a törvény szövegébe a napi tételt, s a jövőben ebben fejezik ki a pénzbüntetés nagyságát. Egynapi tétel legalább 50. legföljebb 1000 forint lehet. A pénzfőbüntetés napi tételenként egynapi, fogházban eltöltendő szabadságvesztésre is átváltoztatható, ha az elítélt nem fizeti meg a kirótt büntetést. Megmarad a pénz- büntetés, mint mellékbüntetés is.

Várkonyi Endre

(Jövő heti jogi oldalunkon Mellékbüntetések és intézkedések.)

MOZIMŰSOR

MÁRCIUS 15-TÖL MÁRCIUS 21-IG

ABONY

15—18: A fej nélküli lovas 19—21: Ragadozó madarak* ABONY, Mese

17—20: Gulliver

ABONY, Művész

17—20: Xala*

BUDAÖRS

15—18: Méreggel*

19—21: Áramütés*

CEGLÉD, Szabadság

15—18; délután:

A javíthatatlan 15—18; este:

Csillag a máglyán 19—21; délután:

A sah fia I—II.

19—21; este:

, Forradás*

CEGLÉD, Mese

15—21: Kis hableány

CEGLÉD, Művész

15—21: Szenvedély* DUNAHARASZTI

15—16: Áramütés*

17—18: Mindenkinek

a maga keresztje*

19—20: Rendőrnő**

DUNAKESZI, Vörös Csillag

15—18; délután:

A híd túl messze van I—II.

19—21: Zsaru*

4 19; este:

Megöltek egy lányt DUNAKESZI, Rákóczi

15—16: Elvágyódás*

17—13: Dominó elv*

19—20: Fuss utánam,

hogy elkapjalak

ÉRD

15: A cigány tábor az égbe megy 17—18: Csillag a máglyán 19—20: Zsaru*

FŐT

15—16: Sebzett madarak 17—18: Mindenkinek

a maga keresztje* 19—20: Fehér farkasok

GÖDÖLLŐ

15—18: Rafferty és a lányok 15—18; délután:

A legszebb ló 19—21; délután:

Galiba az állatkertben 19—20; este:

Két elhatározás 21; este:

A 39-es dandár

GYAL

15—16: A fej nélküli lovas 17—18: Szenvedély*

18; délután:

Harc a sátánnal 19—20: Mindenkinek

a maga keresztje*

KEREFESTARCSA (Kista/cso)

15—16: Egyszeregy 17—18: Rocky*

19—20: Az egér és a macska

MONOR

15—18: Ragadozó madarak* 19—21; délután:

A fej nélküli lovas 19—21; este:

Legato*

NAGYKÖRÖS. Arany János

15—18; délután:

A sah fia I—II.

15—18; este:

Forradás*

19—21; délután:

Vadnyugíiti mackókaland 19—21; este:

Csillag a máglyán

NAGYKŐRÖS, Toldi

17: Forradás*

19: Csillag a máglyán 21: Megöltek egy lányt

NAGYKATA

15—18;, délutánt

A kis Muck története 15—16; este:

Virágvasárnap 17—18; este:

Idegen levelek 19—21; (léiután:

Nuki majom kalandjai 19—21; este:

Szabadíts meg a gonosztól**

PILISVÖROSVAR

15—16: Hatholdas rózsákért 17—18: Ritkaságok boltja 19—20: ök ketten*

POMAZ

15—16: Rocky*

17—18: Egyszeregy

19—20: Detektív két tűz között*

RÁCKEVE

15—16: Bobby Deérfield**

17—18: Detektiv két tűz között* 19—20: A gejzírvölgy titka

SZIGETSZENTMIKLÓS

15—16; délután:

Ütban az Atlantisz felé 15—16; este:

ök ketten*

17—18; délután:

Nuki majom kalandjai 17—18; este:

Bobby Deerfield**

19—20; délután:

A legszebb ló 19—20; este:

Fehér éjszakák

SZENTENDRE

15—18; délután:

A gejzírvölgy titka 15—18; este: .

Két elhatározás 19—21: Rafferty és a lányok*

TÁPIÓSZELE

15—16: Sherlock Holmes

legkedvesebb bátyjának kalandjai

17—18: Szabadíts meg a gonosztól**

19—20: A kis Muck története

VÄC

15—18: Zsaru*

19—21; délután:

A híd túl messze van I—II.

19—21; este:

Ahóvá lépek, ott fű nem terem*

VECSÉS

15—16; délután:

Galiba az állatkertben

15—16; este:

Ök ketten*

17—18: A dal ugyanaz marad 19—21; délután: Szivárvány 19—21; este:

Méreggel*

DABAS, Kossuth

15—16: BÜÉK*

17—18: Csak egy asszony..,* 19—20: A kis Muck története '

• 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!

•• Csak 16 éven felülieknek!

t

1