Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-14 / 61. szám
1979. MÁRCIUS 14., SZERDA xMdi av Ilyen is van... Akiknek ajtaján nem kopogtak, s akik nem kopognak (6 óras Táborfalva, hétköznap. Egykedvű este. Az élet már a házakba húzódott: korán kelő, este hamar ajtót záró emberek laknak erre is. Az ablakokból fény szűrődik: a szürkéskék a televízió villanását mutatja. A főutca á sötétbe vész: a lámpáknál élesebb a szobák világa. J'Iéha szapora léptek kopognak, s tűnnek igyekvőn az otthon félé Holnap szombat (6 óra 30 perc) Magasföld- szintes ház, alul pincével, egyelőre kerítés nélkül. Az udvaron egy furgon; hátrább a teleik végén — a veranda lámpájának fényében látói — gazdasági épületek sora. Középkorú asszony éppen vacsorát főz. — A művelődési ház?! Na, attól jó messze eljöttek, fordulhatnak vissza... De hát mit keresnek ott az estében? A falugyűlés, hát persze. Ki is ment a fejemből, pedig tudtunk róla, hogyne tudtunk volna. De a’ férjem most is dolgozik, nekem meg itt van szerződésre négyezer csirkém, valakinek azokat is el kell látni, megértik, ugye?... Hatkor kezdődött, még javában tarthat, odaérnék. Hogy én?... Elvisznek kocsival?! Hát akkor veszem a kabátomat... (6 óra 45 perc) A művelődési ház megvilágítja az utat. Az oszlopos lépcsősor előtt autók, az árkád alatt kerékpárok. A hallban pingpongasztal, fönt a szemközti falon piros drapérián fehér betűs felirat: a falugyűlés résztvevőit köszönti. A színpadnak alkalmilag háttal fordított széksorok; szemben az elnökséggel, ki- lencvenhárman ülnek télikabátban, rosszul fűtött teremben. Az asztalfőn a helyi tanács, pártszervezet, népfront, téesz, áfész képviselői annak rendje és módja szerint. A hallgatóság többsége idős, legalábbis középkorú. Kevés a fiatal (7 óra) A ház két lépésre van a művelődési otthontói. Modem falusi epület, a kert- ajtó nyitva, hátul kutya szaggatja a láncot az idegen jöttén. A fiatalasszony azt mondja: még soha nem volt falugyűlésen. — Eszembe sem jutott, hogy ott lenne a helyem. Nem mintha nem lenne rá időm, itthon vagyok most is, nem érzem, hogy valamit is tudnánk ott mozdítani. Pedig van gond elég: a TÜZÉP-te- lep ügye, a gázellátás, a szeméthordás ... Na, ha itt vannak, hát a szemetet, azt elmondom. A szállítási díjat követelik, de tőlünk még egyszer se vittek el szemetet. — Ezt nem lenne jobb elmondani a gyűlésen? — Mondják helyettem mások, évek óta ez a téma, de még semmi sem történt. A férj nyitja ránk az ajtót. Fiatalember, fizikai munkás Örkényben. „Ne a falugyűlésre menjen, ha embereket akar látói, hanem a vendéglőbe. Én is onnan jövök: jó paj calt mérnek és ott elbeszélgethetnek arról, miért nem .a falugyűlésen vannak? Ezt kérdeztem magam is tőlük • az előbb.” — Mit mondtak? — Ügy vélik, nincs látszatja annak, ha az ember valamit is mond. Amilyen szépen fejlődött a község valamikor, annyira nincs mostanság eredmény. Igaz, új a vezetés, tőlük kár lenne számon kérni bármit is, de az emberek nem az ember. így vagyunk mi is; ránk se vetnek ügyet, de mi se nagyon nézzük, mi van a szomszédban. ezt nézik, hanem a gondokat; a sorbanállást a gázpalackért, a kivilágítatlan utcát a sarat... — Mi tudná becsalogatni a falugyűlésre az embereket? — Ezen még nem gondolkodtam, de most hogy mondja, talán az, ha részesei lehetnének a változásnak. Ha <i panasznak foganatja is lenne. Én egyébként ott akartam lenni a gyűlésen, föl is szólaltam volna. Községi párt. titkár voltam régebben, nem tudom megtenni ma sem, hogy ne figyeljek oda a bajokra. Csak, tudja, ez az átkozott nátha . Úgy ígérik... i ■ (7 óra 20 perc) Vége a beszámolónak, a felszólalásokon a sor. Várakozás. Az elnökség tagjai összesúgnak az asztalnál, az emberek egymástól remélik az első szót. Csak elkezdeni nehéz: ahogy fölemelkedik az első kéz, úgy sorakoznak a gondok. A hanyagság miatt összetört járda ügye a Kossuth utcában (,,Kötelezze a tanács a lakókat, hogy javítsák ki a járdát.”); a víztársulás üresen álló épülete („Miért nem hasznosítja a község: nincs zöldségesbolt, la faluban s így megoldódna a tápellátás is”); nincs gyógy- szertár Táborfalván („Az or- 'vos gondja lenne, hogy né-- hány alapvető gyógyszert tartson a rendelőben”); a művelődési ház esete („Miért csak az Örkényire költenek, helyben is nagy szükség volna a renoválásra. Miért kell megvárni, amíg nagy baj lesz?") A hangulat a tüzelőtelep körül izzik föl. Csattanó kérdések. A tanácselnök nyugtatja az embereket: nem szűnik meg a telep, igaz kis híja volt, a járási pártbizottság segítsége kellett a megmaradásához. Lesz gázcserehely is, úgy ígérik. (7 óra 30 perc) A kapu már zárva, a reflektor villanására az asszony nyitja az ajtót Balra a ház: sötét sziluettjéből ítélve is takaros épület. Jobb. ra tartunk, a külső konyhába. Az ablakra pára csapódott, megült a krumplifőzés gőze. — Ide húzódunk: ez a munka nem való a lakásba. A disznóknak kell a krumpli, azt tartunk, két hízót, most vettük, a többin nemrég adtunk túl. Meg nyulak vannak, úgy negyven, darab. Jó pénz jön össze belőle, de kell is: nem sok a fizetés és a gyerekeknek is szorítani akarunk belőle. így telnek a napok: reggeltől a dolog a munkahelyen, a házra az estéből meg a hétvégéből jut csak idő. — Tudtak a falugyűlésről? — Nem mi! Korán megyünk, sötétben jövünk, nem láthattunk semmi feliratot, meg aztán senki ránk nem nyitotta az ajtót, bennünket nem hívtak. Néztük az embereket, ahogy itt mentek a ház előtt a kultúrba. Tudják, itt van, egy házzal arrébb. Mondtam is a férjemnek, nézd hova tart ez a sok ember? Csak nem valami színház lesz? Mert oda azért mindig elmentünk. Már amíg volt rendszeresen, mert újabban az sincs. Inkább marad a rádió, a televízió ... — Ha valaki hívja magukat, elmennek ? — Nem is tudom. A munka akkor sem lett volna kevesebb, de talán nem tettük volna meg, hogy ne legyünk ott. Már csak.a kíváncsiság is: ki mit mond. Ha bekopognak, hogy lesz ez a gyűlés, meg hogy elvárnak, hát, akkor azért nem maradunk itthon. Az asszony a kapuig kísér, utánam fordítja a zárat. Ügy mondja, a kerítésen át, búcsúszónak: — Magának élő mostanság Erőfölényben (7 óra 46 perc) Lassan jár. nak a percek. A sorokban fészkelődés. Néhányan föláll- nak, kimennek az előtérbe, rágyújtanak. A községi pártszervezet titkára beszél: — Nem tudom elhinni, hogy a község sorsa a több mint ötezer lakosból csupán ennyi embert érdekelne, ahányan most eljöttek. Sajnos, ez az érdektelenség megmutatkozik a falu közéletén is. Pedig, aki nyitott szemmel jár, láthatja, milyen fejlődésen ment át itt minden, s a változások a falu lakosságát is megmozgathatnák. Tudjuk, jó módban él a lakosság, sok háznál csirkéből, disznóból, nyűiből nagy pénzek gyűlnek sok munkával, de úgy tűnik, a gyarapodás nem jár együtt a falu élete, a közösség iránti figyelem növekedésével. Pedig a gondok gyors megoldásának módja: a helybeliek ösz- szefogása, a lakosság és a tanács együttes munkája. (8 óra 25 perc) A fekete futó nagy lendülettel leüti a sötét huszárt. „Akkor sakk.” Nevetés, tréfálkozás; jó időbe telik, míg visszaáll a hadrend. — Mit csinálnak esténként? — Itt ülünk, iszogatjuk a fröccsöt. Sakkozunk. Űjabb lépés. Sötét pozíció- előnyben. — A falugyűlés...? — Milyen falugyűlés?! Oda minket nem hívtak, hívatlan vendégnek meg tudja, hol a helye?... Elnézi a lépést. A túloldal támadásba lendül. — Tudták, hogy lesz falugyűlés? ■ — Honnan tudtuk Volna? A kocsmáros közbeszól: — Mondjuk erről a föliratról. Hetek ’óta itt lóg az ablakon. Sötét erőfölényben, világos kétségbeesetten védekezik — Nincs is semmi gond a faluban ? — Nincs-e? Csak az van! De kár is elkezdeni, mert beletelne az éjszaka. Meg aztán maguk úgyse tudnának segíteni. A fehér bábuk helyzete reménytelen. — A falugyűlés sem tudna segíteni? — Nem. Szerintem semmit nem tudna tenni. Fekete királynő lép. — Akkor feladom. Major Árvácska — Kriszt György TÖKÖLI EPITOK A talpraaüás korszaka Óvodák, iskolák UmVÁZ-bál FOR FA-bői Épül az észak-déii A szövetkezeti közös vállalkozásokra Pest megye építőipari termelésének mintegy 20 százaléka jut. Ezekben az egységekben található az összes építőipari dolgozó 21 százaléka. Jelentős a munkája a megyében a mezőgazdasági szövetkezetekben létesített építő- szervezeteknek is. A foglalkoztatott létszám csaknem nyolcezer fő, eléri az állami építőipari munkások számát. Tökölön, a Pest megyei 3" számú Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalatnál hiába keressük a régi vezetőket. — A közelmúltban kicserélték az irányítókat, leg főként két ok miatt —■* tájékoztat Szabó József főmérnök. — Elsősorban azért, mert nem sikerült elérniük a tervezett nyereséget. Másodsorban pedig, mert jelentős összegű gazdasági bírságra kötelezték a vállalatot. Azóta a csepeli Duna Termelőszövetkezet és kisebb mértékben a szigetcsépi Lenin Tsz irányítása alatt dolgoznak embereink. Ez évet tehát mi a talpraállás évének tekintjük. Számítva arra, hogy a mintegy másfél milliárd forint termelési értéket előállító tsz által építőipari -tevékenységünk is új lendületet vehet. Kialakultak már természetesen az idei tervek, ám mielőtt szólna róluk, először múlt évi tevékenységükről tájékoztat' a •főmérnök. — Mindössze 300 ezer forinttal értek el tavaly a tervezettnél alacsonyabb termelési értéket; 164 millió 700 ezer forinttal zárták a mérleget. Új nyolctantermes általános iskola építése kezdődött meg Szigetszentmiklóson; Dunaharasztin idén áprilisban költözhet 10 család az öt két-két lakásos házba, s ugyanott felépült egy nagyméretű burgonyatároló Is. Dolgoztak a közös Vállalat zakemberei Szigetcsépen: a Lenin Tsz-ben készült • magtár, csirkenevelde és szociális épület. Évek óta állandó jellegű karbantartási munkán dolgoznak néhány csepeli és kőbányai nagyüzemben, és elektromos szerelést vállaltak a Csepel-szigeti Vízművek megrendelésére. Halásztelken meg savanyítcjüzem létesült. És melyek idei legfőbb feladataik? Tervüket 173 millió forintban állapították meg, és 22 millió 900 ezer forint nyereség elérését irányozták elő. Nagy hangsúly kerül a ráckevei járásbeli munkákra, elsősorban az oktatási intézmények építését tervezik. Az UNIVÁZ-as szerkezettel készülő szigebszentmikiósi iskolát már május 31-én át akarják adni, s hozzálátnak Szigethalmon is egy nyolctanter•mes, haisonló intézmény építéséhez. Ugyanott 100 kisgyerek ellátására alkalmas óvodát is készítenek, mégpedig a budaörsi mintára, FOK- FA-eiemekből. Lerakják pzenkívül Sziget- szantmártonban is egy nyolctantermes FORFA-iskola alapjait. — Könnyíti dolgunkat, hogy műszakilag jól képzett, saját tervezőgárdánk van — mondja Szabó József —, így a jövőre is gondolhatunk. Máris tervezik a dunaharasziti és a tököli postahivatalok korszerűsítését — mindkét község bekapcsolódik a crossbar rendszerbe — és bővítünk majd Ráckevén egy közintézményt. Ez azonban már valóban a holnap, a ma legnagyobb gondjáról is szól a főmérnök. Azt mondja, régóta hamis az a képzet, miszerint a jó szakemberek szívesen mennek kis építőipari egységekbe, téeszek- be. Sem bérfejlesztésre,' sem műszaki fejlesztésre nincs ugyanis elegendő pénzük, s ezen túl a szociális ellátottság is messze alatta marad az állami vállalatokénak. Ahhoz tehát, hogy eredményes munkát végezhessenek idén, számos szervezési intézkedéssel próbálkoznak. D. Gy. A KÉV-Mctró főépítésvezetőségének dolgozói építik az észak —déli metróvonal több mint kétkilométeres szakaszát a Könyves Kálmán körúttól a Határ útig. A szakasz három állomását és a vonalai agu tat 1980 első felében átadják a forgalomnak. Képünkön: a Pöty- työs utcai állomás szerkezeti építése. Tóth Gyula felvétele Meíegvízforrást jeleznek Gyarapodik, szépül a község Iskolát is építenek Kiskunlacházán Kiskunlacházán minden gyermek bölcsődés, vagy óvodás — mondta Komár László, a nagyközségi tanács elnöke. — Tíz iskola, 41 tanteremmel, 267 helyiséggel áll az általános iskolai tanulók rendelkezésére. Idén kezdtük el egy nyolc- tantermes, központi fűtéses, teljesen közművesített iskola építését, melynek segítségével a közeli hét tantermes, köz- művesítéblen általános iskolát is ellátjuk majd meleg vízzel, fűtéssel. Szintén a gyermekek jobb ellátását szolgálja a 3 ezer adag ebéd elkészítésére alkalmas központi konyha. Már a belső csempét rakják a munkások, a fűtésszereléssel kész vannak, legkésőbb év végén üzemelhet az intézmény. Egyedül a szükséges öt darab négyszázliteres főzőüst beszerzésénél támadtak nehézségeik, s ezek még mindig nem hárultak el. Kiskunliac- házán jelenleg 220 adagos konyhában főznek az iskolák, napközik, bölcsődék számára, 1040 személyre. A tanács megegyezett a KÖJÁL-lal, hogy Idegek Történt egy kisvárosi vendéglőben. A mellettem levő asztalhoz qszes, jólöltözött férfi ült le. Pontosan hat óra volt. — Főúr, legyen szíves! — kiabálta végig a helyiséget, és ujjaival máris lódobogást kezdett utánozni. A pincér’ meglepő gyorsasággal sietett a vendég asztalához. — Vacsorázni szeretnék! ... Kérek egy étlapot! A felszolgáló rámutatott a fehér abroszra, mintegy jelezve, hogy az étlap ott fekszik, csupán a kedves yendég nem ismerte föl. Talán azért, mert az a hátát mutatja. Ezek után ~ calnál. a következő történt: — Tudja, valami A vendég komóto- olyat ennék, ami san megfordította a nincs az éüapon. gépelt papírt, muta- . — Azt nem lehet, tóujját ráhelyezte az első sorra (csontleves tésztával), majd lassan lefelé húzva, elkezdte felolvasni az étlapot. A pincér először jobb lábáról a bal lábára, majd balról a jobbra állt, később idegesen ioporgott. A vastag mutatóujj hat óra ötkor a káposztánál megállt. — Mondja, ez mind kapható, ami itt fel Van sorolva? — Természetesen, uram! — válaszolt a pincér. Közben a kabátja szélét egyfolytában morzsolgatta. A mutatóujj továbbment. Negyed hétkor megállt a pauram!,.~. A konyha csak azokat főzi, ami fel van sorolva. — Kár. Az ujj ismét elindult, a száj pedig mormolta a tartalom- jegyzéket. A pincér nem bírta idegekkel, közbeszólt: — Választana végre, uram? .Mások is szeretnének vacsorázni. A vendég, mint akit kígyó mart, fölkapta a fejét. Sehogy sem értette, miképpen lehetséges, hogy nemcsak egyedül van a világon. — Ne siettessen!... Majd választok, ha nekem tetszik!... Egyébként maga melyiket. választaná? — De uram!— Itt nem én akarok vacsorázni ... A férfi felhorkant: — Persze!. .. De magának se volna ezt az állapotot 1980-ig megszüntetik. Egy évvel korábban teljesítik ígéretüket. Idén három kilométeres járdaszakasz készül el, és négyezer méternyi közutat aszfaltoznak. Áporka, egykor különálló kis falu, lassan tíz éve —,1970 óta Kiskunlacháza közigazgatási területéhez tartozik. Idén év elejéig minden oszlopra korszerű higanygőzlámpa került. Üj transzformátor-állomás létesült a községrészben, most már egyenletes, normál feszültség van a vezetékekben a nap minden szakában Áporka és egész Kiskunlac- háza közös gondja a vízellátás. Várhatóan 1981-ig elkészül a teljes hálózat. A Pest megyei Moziüzemi Vállalattal összefogva idén kezdik el az önálló mozi építését, legkésőbb 1981-ig azt is befejezik. A község további fejlődéséhez feltétlenül szükséges volt' az önálló költségvetési üzem létrehozása. Alagútzsalus építkezéssel 1200 lakásos lakótelepet emelnek 1990-ig. Jövőre elkészül a 60 lakásos, kétszintes ikersorház, amelynek kivitelezője az Égszöv. A kiskunlacházi Duna-part nyáron valóságos üdülő- és hétvégi paradicsom. Ebben az idényben a strandolok már megszállhatják az első nyárias naptól kezdve a fürdő mellett létrehozott kis sportkombinátot. Foci-, röplabda-, tornapálya várja a mozgásra vágyóké..• A büfében 16 köbméteres sörtartály készült el. Az idén kotorják a Duna medrét egyik kavicsos szakaszánál, s az így nyert anyagot korszerű gycrmek-strandszakasz kiépítésére használják fül. Hosszú, távú tervük. hogy melegvizes strandot építenek a lacházi üdülők számára, a közelmúltban végzett földtani vizsgálatok melegvízforrás jelenlétéről tanúskodnak. P. Z. mindegy, hogy melyiket kell megennie! A pincér fájdalmas arccal beleharapott a blokktömbbe. Nagyot nyelt, aztán megtörtén mormogta: — Téved a kedves vendég... Én bármelyiket megenném... Ez mind nagyon jól van elkészítve __ A vendég ujja hirtelen megállt (éppen a szűzérméknél tartott). óvatosan letette az étlapot, aztán lassan a pincér felé fordult: — Hát jó!... Akkor hozzon, amit akar!... Pontosan fél hét volt. Ahogy néztem a csikorgó fogakkal távolodó pincért, már tudtam, hogy sohasem leszek éttermi dolgozó. Ám abban nem voltam, biztos hogy — az ilyenek miatt — ma még egyáltalán tudok-e vacsorázni. Boór András — Helyreigazítás. Tegnap} lapunkban tévesen jelent meg két adat a Budatej gazdasági társulásról. Helyesen: az üzem naponta 590 hektoliter, azaz 50 ezer liter tejet dolgoz fel. s 15 ezer liter tejet szállit naponta a fővárosba, amit a Budapesti Tejipari vállalat hoz forgalomba.
