Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-14 / 61. szám

1979. MÁRCIUS 14., SZERDA wmn "g xJum <rm A társadalmi fulajdhn védelme Tanácskozás a NIM-ben A nehézipari ágazatban a társadalmi tulajdonban szán­dékos bűncselekménnyel oko­zott kár értéke 1984 és 1978 között 38 százalékkal csök­kent — mondotta Simon Pál nehézipari miniszter kedden, a minisztériumban tartott or­szágos tanácskozáson, amelyeh ' az ágazat vállalatainak gazda­sági és társadalmi vezetői, va- laihint több megyei rendőrza- pitányság képviselői és válla­lati üzemrendészek vettek részt. A tanácskozáson meg­jelent Benkei András belügy­miniszter is. A nehézipari ágazatban az utóbbi másfél évtizedben sok­rétűen foglalkoztak a társa­dalmi tulajdon védelmével, a szándékos bűncselekmények elkövetésének megelőzésével. Olyan helyzetet alakítottak ki, amelyben a rendszeres ellen­őrzés és a bizonylati fegye­lem lényegében kizárja a visszaélések lehetőségeit. A tanácskozáson felszólalt Benkei András is. Egyebek között elismeréssel szólt ar­ról, hogy a Nehézipari Mi1 nísztérium tervszerűen töreke­dett á társadalmi tulajdon védelmének megvalósításához szükséges személyi, szervezeti, anyagi, technikai és egyéb fel­tételek megteremtésére, s a munka középpontjába állítot­ták a megelőzést. A nehéz­ipar rendelkezik a társadalmi tulajdon védelem legnépesebb és legszervezettebb tömegbá­zisával, a társadalmi tulajdon- védelmi aktívahálózattál, amelyben a fizikai munkások­tól a mérnökökig a dolgozók széles rétegei vesznek részt. Nagyobb rugalmasság a gazdaságban A terv- és költségvetési bizottság ülése Az iránytű —'a párt gazda­ságpolitikája a nemzetközi piac, a gazdaságosság és az ésszerűség felé mutat, s dön­tő kérdés, hogy a vállalatok, a szövetkezeteik miiképp talál­ják meg a célhoz vezető utat. Ehhez elsősorban az irányítá­si és szabályozási rendszer se­gít, amelynek a VI. ötéves tervidőszakot érintő kérdé­seiről keddi ülésén tárgyalt az Országgyűlés terv- és költség- vetési bizottsága. A parlamenti tanácskozáson előbb Csikós-Nagy Béla ál­lamtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke tájékoztat­ta a képviselőket a szabályo­zás legdöntőbb kérdéséről, az árrendszer VI. ötéves tervi koncepciójáról. Rámutatott arra, hogy a hosszú távú gaz­daságpolitikának megfelelően a változtatásokkal elsősorban a kiegyensúlyozottabb exportot, — importot, a nemzetközi ver­senyképesség erősítését és gazdaságunknak az eddiginél nagyobb rugalmasságát, érzé­kenységét kívánják elérni. Az exportban elérhető ár jelenti majd a vállalatok többségének a választóvonalat' a gazdasá­gos és a gazdaságtalan terme-- lés között. Az államtitkár a végleges döntés előtti koncep­cióból kiemelte: a világpiaci tendenciákat nemcsak az ár­emelésben, hanem — kockáza­ti pénzügyi alappal, valamint politikai felelősséggel — az árcsökkentésben js követni kell. Ezt követően Horváth László, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese ismer­tette a gazdasági szabályozó rendszer már kimunkált irányelveit. A nyereségérde­keltség és az új árrendszer együttesen áll az ösztönzés középpontjában — hangsú­lyozta. A vitában felszólaló képvise­lők egyetértettek az irányel­vekkel, s támogatásukról biz­tosították a .gazdasági szak­embereket, A vállalatok együttműködési rendjének kö­vetkezetesebb szabályozását ja­vasolta Antal Imre (Pest me­gye 19. Választókerület, Érd). Hozzátette: ha csak: egy-két vállalat nem tud fizetni a je­lenlegi. „kooperációs láncban”, akkor a többiek is nehéz hely­zetbe kerülnek anyagvásárlá­saiknál, sőt néha a bérfizetés­nél is. Az észrevételre meg­nyugtató volt a válasz: csak annak a vállalatnak lesznek anyagi gondjai, amely a kész­letek túlzott felduzzasztására költött túl sokat. Felszólalt a tanácskozáson Deák Andrea, az Állami Fej­lesztési Bank vezérigazgató- helyettese is.. Ö a központi fejlesztési támogatásokkal kapcsolatos tapasztalatokat is­mertette a képviselőkkel. A tanácskozás Bognár Jó­zsefnek, a terv- és költségve­tési bizottság elnökének zár­szavával ért véget. Fő wáiBalkozásbtan eSmSni • Lkencvétel után Moiorcm Mikor, s hogyan vegyünk íi- cencet? Természetesen akkor, ha az érintett terméket vagy egyáltalán nem, vagy csali na­gyon lassan tudnánk saját fej. lesztésből előállítani, a vevő­jelöltek viszont már — kis túlzással — itt toporognak az ajtó előtt A mikorra adott' válasz Szunyogh Lajostól, a Mezőgép Tröszt nemzetközi és piacpolitikai főosztályvezetőjé­től származik. A tröszt, mely a hazai gépipari termelés mintegy 10 százalékát adja, a közelmúltban mérte fel, me­lyek -azok a gépek és beren­dezések, amiket jól lehetne ér­tékesíteni, viszont a hazai fej­lesztési kapacitás szűkös vol­ta miatt esetleg lekésnék a csatlakozást. Síréi a h&ira jutni Ezek szerint a közeljövőben mintegy negyven licene meg­vásárlásét tervezik, s ebből 18-ra már megbízást is adtak a profil szerint illetékes kül­kereskedelmi vállalatnak/ a Komplexnek. És hogyan vegyünk? Ter­mészetesen gyorsan! Gyorsan kell felismerni a helyzetet, s ha elegendő információ áll rendelkezésre, habozás nél­kül kell meghozni a dön­tést A monori Mezőgép esete a holland Stork cég baromfifel­dolgozó berendezéseivel nem úgy indult, hogy egyszer még pozitív példa lesz belőle. Mon­dogatták ugyan, hogy kellene egy korszerű gépsorra licenc, meg tárgyalgattak is, de nehe­zen jutottak ötről a hatra. Végül is győzött a határozott­ság, s bár maga a döntés las­san született meg, a licencszer­ződés megkötése után a dol­gok már a szokásos magyar gyakorlatnál gyorsabban ha­ladtak előre. Dr. Sándorfi László, ' a monori Mezőgép igazgatója — akitől a fenti . megállapítás is származik — külön kiemeli, hogy a hol­land partner 1977 negyedik negyedében adta át a rajzokat és a gyártási dokumentációt, s fél év sem telt bele, hogy a prototípussal megjelenve az A.groi«áséxfíő kiállításon aranyérem lett a monoriak ju. talma. Ekkor azonban még túl sok olyan alkatrészt használ­tak fel, melyeket Nyugatról kellett megvásárolni, magas volt a tőkés importhányad. Időközben ez 10 százalék alá csökkent, persze nem magától, hanem a műszakiak munkája eredményéként, Ma már ott tartanak, hogy rövidesen indul a gyártás, s létrehozzák az első, referencia célokat szolgáló berendezést Sárváron. miken as iisforosségífoes? Bár a licencvétel elsődleges célja a hazai igények kielégí­tése volt, új termékükkel a nemzetközi piacokon is meg akarnak jelenni. Jövőre szál­lítják az első ilyen feldolgo­zó vonalat a Szovjetunióba, s folyamatosan adnak ajánlato­kat tőkésországokba irányuló exportra is. A világelsőnek számító Stork cég neve jó ajánlólevél — a berendezések Stork-Monor emblémával ke­rülnek forgalomba —, de ez még önmagában nem elegen­dő az üdvösséghez. Egyedi gé­peket vagy gépsorokat — ez nemcsak a barorrífifeldolgo- zásra, hanem a monoriak egyéb termékeire, így a ser­tés-' és marhavágóhídi beren­dezésekre is vonatkozik — egészen egyszerűen nem lehet eladni. Csak akkor veheti fel a ver­senyt. a konkurenciával, ha fővállalkozás keretében a ter­vezéstől a. kivitelezésig min­dent elvállalnak, sőt garantál­ják a teljes rendszer optimá­lis működését is. A különbséget világosiin ér­zékelteti, hogy míg egyedi gépszállításnál a szállító ga­ranciája csalt az általa gyár­tott és felszerelt gépekre vo­natkozik, addig a fővállalko­zás keretében felelősséget kell vállalni az alvállalkozók, egyéb szállítók munkájáért is. Ha a szerződés kiköti, hogy a gépsornak óránként mondjuk 6000 baromfit fel kell dolgoz­nia, ajkkor a fővállalkozó csak akkor kapja meg a teljes ösz­szeget, ha ez teljesül is. Vi­szont: ez az összeg meg is éri a többletfelelősséget! Héswe, ée neam elkésve Ha megéri, akkor pedig csi­nálni kell! Ezért is döntöttek úgy az Agrober és a monori Mezőgép vezetői, hogy terve­zői, beruházói és kivitelezői kapacitásukat közösen fogják ilyén célokra alkalmazni. Remélhetőleg gyakran kerül sor ebben az együttműködés­ben a végül is késve, de nem elkésve megvásárolt, és kifeje­zetten gyorsan honosított li­cenc gyártmányainak eladásá­ra is. W. B. i* A pártépítés megyei tapasztalatai A pártáletben mindig jelen­tős szerepet töltött és töl.t be a pártépítés, a tagfelvételi mun­ka. A párttagok létszámának és szociális összetételének ala­kulása a párt tekintélyének, szervezettségének és cselekvő- képességének mutatója. E szempontok határozzák meg a Pest megyei pártszervezetek taggá nevelő és tagfelvételi munkáját is. fadetos nevelő munka A Pest megyei párt-végre- ha-jtóbizottság — a központi határozatok szellemében — évenként értékeli e munka ta­pasztalatait. Egyben megha­tározza azokat a feladatokat és tennivalókat, amelyek a to­vábbi fejlődést segítik. E gya-; korlat egyrészt biztosítja a rendszeres ellenőrzést, ugyan­akkor módot ad az alsóbb szintű pártszervek és alapszer­vezetek munkájának támoga­tására. Pest megye ipari és mező- gazdasági üzemeiben számot­tevő. sikerek születtek az el­múlt. években. A megye párt­tagjainak kezdeményezésére — széles társadalmi összefogással — bölcsődék, óvodák, iskolák, művelődési házak, ifjúsági klubok épültek, melyek mind a fiatalok kommunista szelle­mű, nevelését szolgálják. Az anyagi lehetőségek mellett jó politikai közhangulat alakult ki, s a párt iránti bizalom kedvező feltételeket teremtett az ‘ alapszervezetek tagfelvé­teli munkájához is. A párttaggá nevelés megyei tapasztalatai alapján elmond­hatjuk: a tagfelvételek üte­me, a párttagok szociális ösz- szetetelének alakulása az MSZMP Központi Bizottsága, határozatainak eredményes végrehajtását tükrözi. Az el­múlt évben felvettek több mint 70 százaléka fizikai dol­gozó, 35 százalékuk nő, két­harmaduk fiatal. Ezek az ered­mények elsősorban az irányító pártszervek és az atopszerve- zetek politikai nevelő munká­jának tudhatok be. A fejlődést bizonyítja a gyakorlat is. Az alapszervezetek többsége sok­oldalúan felkészíti azokat, akik a felvételüket kérik a pártba. Az alapszervezeti vezetőségek is igényesebben oldják meg a párttagfelvételi munka adta feladatokat. A felvételüket ké­rők életútja tisztázottabb, alapvetőén az alkalmasság kritériuma került előtérbe. Partner a KISZ A tagfelvételi munkát nagy­ban segíti az is, hogy a KISZ- szervezetek úgyszólván min.­Kazánok VáiHssmlkeiáró! Gőz-, meleg-, forróvízkazá­nokat gyártanak a. Lavatherm Ipari Szövetkezet vámosmiko- lai telepén. Az 5—10 tonnáso­kat lakótömbök, kórházak fű­tésénél használják. Tavaly Oranburgba kompresszorállo­másokhoz is készítettek gáz­tüzelésű kazánokat. Most 400 négyzetméter alapterületű mű­Bozsán Péter felvétele helycsarijokot építenek, ahol mozgó daru is segíti a munkát. A nagykazánok eddig szabad téren készültek. Vevőiknek, az ország legkülönbözőbb beru­házó vállalatainak és a MÜ- ÁRT-nak mintegy 30 millió forint értékben készítenek idén olaj- és gáztüzelésű fűtőberen­dezéseket. . denütt partnerek e tevékeny­ségben. A KISZ-szervezetek kezdeményezőbbek a korábbi­aknál. Áfa már az ifjúsági szervezetben 'tevékenykedő fiatalok több mint 90 száza­lékának a KISZ-szervezet az egyik ajánlója a párttagfelvé­telek esetén. Éppen ezért az ifjúsági szövetség párttaggá nevelő tevékenységéhez a jö­vőben még több és sokolda­lúbb segítséget kell biztosíta­nunk. Ugyancsak fontos fel­adat, hogy az ifjúsági szövet­ségben tevékenykedő vala­mennyi fiatal párttag még na­gyobb felelősséggel és oda­adással kapcsolódjon be a KISZ-szervezetak e munká­jába. A párt munkás jellegének erősítése, a politikai, a moz­galmi jelleg gazdagítása _is eredményes volt a.z elmúlt években Pest megyében. Az alapszervezetekben tudato­sult: a politikailag, szakmailag képzett emberek, felvétele, a kommunisták műveltségének gyarapítása a pártépítés fon­tos láncszeme. Az irányító pártszervek és az ajapszerve-, zetek céltudatos erőfeszítést tettek a politikai szilárdság, az ósztályhűség, a marxista ideo­lógiai alap és a szocialista _ er­kölcs erősítéséért, ezen bélül a műveltség és a képzettség gyarapításáért. Ez a tevé­kenység a párt szervezettsé­gében is tükröződik. A leg­jelentősebb ipari üzemekben — a Gödöllői Gépgyárban, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár­ban, a Mechanikai Művekben és a Csepel Autógyárban — a szervezettség a megyei átlag felett van. A párt vezető szerepe erő­södött ezáltal, a pártszerveze­tekben több a képzett ember, aki 'a gazdaságszervező, a tu­dományos, a kulturális és az államiga,zg®tási munkában jól kiismeri magát. Növekedett a párt befolyása a különböző munkatezületekeh, céltuda­tosabbá vált a gazdálkodás irányítása és ellenőrzése. Gyarapítják ismereteikét Pest megye kommunistái­nak marxista—leninista mű­veltsége is töretlenül fejlődött az elmúlt években. Az MSZMP Központi. Bizottsága 1976. ok­tóber 26-i határozatának ered­ményes végrehajtását tükrö­zi, hogy 1975 óta 46 ezer 733- fól 4?) ezer 609-re nőtt a párt­oktatásban részt vevők szá­ma. A Marxista—Leninista Esti Egyetemen több mint 2 ezren, az esti középiskolán pe­dig mintegy 3 ezrén tanulnak. Több százan gyarapítják ideo­lógiai és politikai ismereteiket a Pest megyei Oktatási Igaz­gatóság szervezte . speciális tanfolyatnokon, A párttaggá nevelés során a felvételüket kérők munkájá­nak, jellembeli tulajdonsá­gaiknak mérlegelésén kívül a pártszervezetek törekszenek családjuk politikai, világnéze­ti állásföglalásáhak megisme­résére is. Az előkészítő munka hatása abban is kifejezésre jut, hogy az új párttagok többségének állandó társadalmi megbízatá­sai vannak. A Csepel Autó­gyárban, Vác város üzemeiben felvett pártjaitok véleménye is bizonyítja: az alapszerveze­tek több figyelmet fordítanak a közéleti tevékenységre, a megbízatások ellenőrzésére és értékelésére. Az új párttagok többsége szocialista brigádve­zetőként, brigádtagként, mun­kásőrként, tanácstagként. vagy«a tömegszervezetek tág­jaként tevékenykedik. Az eredmények mellett né­hány pártszerv és pártszerve­zet munkájában fellelhetők problémák is. E gondok még ma is akadályozzák, illetőleg visszavetik a párttaggá neve­lő tevékenység fejlődését, a felvételi munka ütemét és fo­lyamatosságát. Elsősorban estik a statisztikát szem előtt tartó szemlélet okoz gondot. Megfeléiö szemlélettel A párttaggá nevelő munka további fejlődése csak e prob­lémák megoldásával lehetsé­ges. Az erre a. tevékenységre vonatkozó központi és megyei határozatokat a helyzetnek megfelelően kell értelmezni, rendszeresen tisztázni kell a párttaggá pevelő munkával kapcsolatos elvi és ■ gyakorlati kérdéseket. A fejlődés egyik fontos feltételé az MSZMP Politikai Bizottságának 1974. júniusi és az MSZMP Köz­ponti Bizottsága Titkársága 1978. december 4-i határoza­tainak következetes végrehaj­tása. E határozatok felhívják a figyelmet arra, hogy a párt­tagság összetételének arányait politikai eszközökkel kell biz­tosítani.: Az alkalmasság elő­térbe kerülésével pedig a ko­rábbinál több egyetemi, főis­kolai hallgató, értelmiségi te­rületen dolgozó, valamint mű­szaki, orvos, pedagógus, agrár­mérnök és a termelést közvet­lenül irányító, kerülhet a párt­tagok soraiba. A megfelelő szemlélet ki­alakításának úgyszintén fon­tos feltétele, hogy a felvéte­lüket kérők áz eddigieknél még falelfesé^felj'esebb meg- '•bízafcást kánjának p . közélet­ben, amely "píiusz munkát je­lent a kisebb közösségekben, mondhatnánk úgy is, a mikro- környezecben. Szükséges az is, hogy az újonnan felvett párt­tagok munkáját egy év eltelté­vel értékeljék az alapszerve­zetek. Ily módon a vezetőségek megállapíthatják, hogy meny­nyire Végezték felelősségtelje­sen az ajánlók a munkát, hogy hasznos volt-e a konzultán­soknak és a pártcsoportok tag­jainak előkészítő tevékenysé­ge. Társadalmi céljaink eléré­se, a párthatározatok megva­lósítása, a gazdasági, a politi­kai munka irányítása és össze­hangolása sokrétű tevékenysé­get kíván Pest megye párt­szervezeteitől. E — mindenre kiterjedő — munkában fon­tos Láncszem a párttaggá ne­velő, a párttagíelvételi tevé­kenység. A pártaiapszerveze- tekn.sk e ■ munkában nagyok a lehetőségei, eredményeikkel a közös feladatok megvalósítá­sát segíthetik. SÓRON SÄNDOR, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese A Vöröskereszt az egészségügyi ismeretterjesztés szolgálatába« A Vöröskereszt hagyomá­nyos egészségügyi ismeretter­jesztő feladatát jól szolgálják a különböző tanfolyamok, élő­adássorozatok — állapította meg keddi ülésén a Vöröske­reszt országos vezetősége. Gyüszii Miklós főtitkár-helyet­tes az egészségnevelési mun­kát összegező beszámolójában utalt arra, hogy három év alatt mintegy másfél millió iskolás ás felnőtt vett részt a külön­böző tanfolyamokon. A leg­többen az elsősegélynyújtás korszerű ismereteit sajátítják el ily módon, s évről évre so­kan vesznek részt a csecse­mőgondozáson, a gyermekne­velés és a házi betegápolás, gondozás témakörében meghir­detett programokon is. Az if­jú egészségőr tanfolyamok az általános iskolások, az úttörőit, vöröskeresztesek felkészítését szolgálják, a családi élet is­kolája pedig — összhangban a tantervekkel — a középfokú iskolásoknak nyújt hasznosít­ható ismereteket. Évről évse mind nagyobb az igény a magányos, idős em­berek házi ápolása, gondozása iránt, s ebből jelentős részt vállalnak a vöröskeresztes ak­tivisták. A jövőben az eddiginél na­gyobb figyelmet kívánnak for­dítani arra, hogy tanfolyamo. kon nagyobb teret kapjanak az orvostudomány legújabb, legkorszerűbb ismeretei. Szük­séges, hogy a Vöröskereszt job­ban alapozzon a fiatalok, a lakosság érdeklődésére és kor­szerűsítse módszereit is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents