Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-13 / 60. szám

XXX. évfolyam, eo. szám 1979. MÁRCIUS 13., KEDD Négyszázból negyvenen Sok szakma - kevés jelentkező A járásban is szükség ven rájuk A monori járás a korábbi esztendőkben inkább mező- gazdasági tevékenységéről volt ismert a megyében, napjaink­ban azonban a dinamikus fej­lődésnek indult ipar is egyre jobban helyet követel magá­nak a gazdasági életben. A termékeiről külföldön is hí- rés MEZŐGÉP Vállalat, az év­ről, évre színvonalasabb mun­kát végző Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat monori gyára, a járműprogramba be­kapcsolódott maglódi 1SG, az építőipari tevékenységet foly­tató gazdasági egységek a ter­melés volumenét és a foglal­koztatott dolgozók számát te­kintve komoly ipari létesítmé­nyekké nőtték ki magukat. Az utánpótlásért Az utóbbi évek ipartelepí­tési politikájának köszönhetően gomba módra szaporodtak a községekben a különböző nagyvállalatok kihelyezett üzemei, részlegei. Ezek az in­tézkedések számos munkaal­kalmat teremtettek, s megvál­toztatták a járás arculatát. A kialakulóban levő műszaki ér­telmiségnek, a szocialista kol­lektívákba szerveződött szak­munkásoknak eddig is meg­határozó szerepük volt a jobb eredmények elérésében, a to­vábbi fejlődéshez azonban még több szakemberre van szük­ség. A szakmunkás-utánpótlás biztosítása fontos feladat, amely sajnos sok buktatót rejt magában. A Ceglédi 203. szá­mú Bem József Szakmunkás- képző Intézet monori kihelye­zett tagozatán az autószerelő, villanyszerelő, szerkezetlaka­tos, mechanikai műszerész, kőműves és a férfiszabó szak­mát sajátíthatják el a fiata­lok, ősztől szobafestők, az érett­ségizettek köréből pedig koz­metikusok, karosszérialakato­sok, elektroműszerészek kép­zésére nyílik lehetőség. Ugyan­akkor a monori járásból egye­bek között esztergályos, bádo­gos, gép jármű-villamossági műszerész, ács-állványozó, ta­nulókat iskolázhatnak be Ceg­lédre. Rengeteg szakma közül le­het választani, mégis kevés a jelentkező. Akadnak persze divatos foglalkozások, mint például a szobafestő és az autószerelő, ahová a várhatóan jó kereseti lehetőségek tuda­tában sokan jelentkeznek. Sok­kal több azonban az úgyneve­zett hiányszakma, fémszerke­zeti lakatosokra, villanyszere­lőkre, esztergályosokra, maró­sokra a járás üzemeinek ége­tően szüksége lenne. Harminc esztergályos foglalkoztatására volna igény, ezzel szemben idáig pusztán egy jelentkező akadt, s a többi szakmában sem jobb a helyzet. A /óváros vonzásában Az idei tanévben csak Mo- horon, megközelítőleg 400 diák fejezi be a tanulmányait az általános iskolákban, s közü­lük negyvenen jelentkeztek a szakmunkásképző intézetbe. Többségük szakközéoiskolában kíván továbbtanulni, s aki mégis szakmát választ, az is inkább Budapestre akar járni. A fővárosi vállalatoknak va­lóban nagyobb lehetőségeik vannak, kollégiumi elhelye­zéssel, egyéb juttatásokkal ke­csegtetik a fiatalokat, s ezzel munkaerőhiány keletkezik a járásban. A szülők is szíveseb­ben veszik, ha gyermekeik a fővárosban tanulnak, pedig helyben is elsajátíthatnák a tudnivalókat, s megmenekül­nének a koránkeléstől, a . sok utazástól. A Munkaügyi Minisztérium 1969-ben közzétett rendelete világosan meghatározza, hogy a jelentkezési lapokat csak a területileg illetékes, legköze­lebbi tanintézetbe lehet to­vábbítani. Érdekes módon az iskolaigazgatók sem veszik ezt figyelembe, azzal védekeznek, hogy a diák oda megy, ahová akar, s a jelentkezési lapokat már különben is elküldték. A pilisi 1. számú általános isko­la például a Budapesti Él­gép Vállalattal kötött szerző­dést, s a fiatalokat oda irá­nyítja. A pártbizottság segítségével Monoron sikerült megszüntet­ni a gondokat, határozottan állást foglaltak amellett, hogy csak a helyi intézet és a járás vállalatai fejthetnek ki pro­pagandát. Számosán élnek is a lehetőséggel — így a ME­ZŐGÉP Vállalat, a -Filmtech­nikai Vállalat, a Monori Épí­tők Ipari Szövetkezete, a Gyömrői Ruhaipari Szövetke­zet —, azonban még fokozot­tabb aktivitásra lenne szük­ség. Még lehet jelentkezni A munkaerőgond, a kevés jelentkező a szakmunkásképző intézet oktatóinak foglalkozta­tottságát is veszélyezteti. Ha ugyanis nem gyűlik össze megfelelő számú jelentkező, nem lehet a csoportot beindí­tani, s a pedagógusok felesle­gessé válnak. Az idén össze­sen ötvenegyen végeznek az intézetben, a második évfo­lyamban már jóval keveseb­ben vannak, az első évfolyam tanulóinak száma ennél ked­vezőbb. Hogy mi lesz jövőre, azt még nem lehet megjósolni, min_ denesetre a Bem József Szakmunkásképző Intézet ka­puja egészen a tanév kezde­téig nyitva áll. , K. L. Védekezés egészei a szüretig A kertészetekben megkezd­ték a szőlő és a gyümölcsösök metszését, amit különleges gonddal végeznek, tekintettel arra, hogy a korábbi hetekben erős fagyok tették próbára a fákat és a szőlőt. Több gazda­ságban az őszi- és a kajszi- baracknál és néhány szőlőfaj­tánál — főleg Tokaj környé­kén és Bács-Kiskun megyé­ben — elfagytak a rügyek, s ezt a kedvezőtlen természeti hatást most gondos, szaksze­rű metszéssel igyekeznek el­lensúlyozni a kertészetek. A kertészetekben elkezdőd­tek a növényvédelmi munkák. Egyelőre van elég kémiai anyag a tavasszal esedékes permetezésekhez, porozások­hoz. A termelők kiválaszthat­ják a számukra legmegfelelőb­beket. y Néhány készítményből azon­ban várhatóan nem tudják a továbbiakban kielégíteni a teljes igényt. Külföldi vegy­szerekről van szó, amelyek be­hozatalát korlátozták. Ezeket a vegyianyagokat az Agrotröszt központilag osztja el azért, hogy tehetőség szerint a leg­nagyobb , termőterületekre, a gyümölcs- és szőlőtermesztés hagyományos körzeteibe ará­nyosan több jusson belőlük. Az elosztásba bevonják a megyei növényvédelmi és ag­rokémiai állomásokat, vala­mint a termelési rendszereket is azért, hogy minél „pártat­lanabb” legyen a döntés. Ugyanakkor az import szerek helyettesítésére kijelölték a hazai gyártmányú, illetve a szocialista importból származó anyagokat. Ezek szakszerű fel- használására a megyei nö­vényvédelmi állomások szak­emberei tanfolyamokat szer­veztek az üzemben dolgozó növényvédelmi szakemberek­nek, valamint a gyakorlati munkát irányító művezetők­nek. Környezetvédelem és a tsz-ek A mezőgazdaság állami üze­meiben és a tsz-ekben is a szakszervezeti bizottságok és aktivisták gazdái a természet- védelemnek. Az egészségre ártalmas kör­nyezeti hatások csökkentésé­re a MEDOSZ elhatározta, hogy a szakszervezeti mun­kában megfelelő rangot és na­gyobb helyet kap a tudatos környezetvédelem. Többet ad­nak a környezetvédelemmel foglalkozók anyagi és .erkölcsi megbecsülésére. Ma és holnap Részleges holdfogyatkozás Ma és holnap részleges hold- fogyatkozás lesz, amelyet Magyarországon is látni le­het. A jelenség fázisai: belé­pés a félámyékba 13_án, ked­den este 19 óra 10 perckor, belépés a teljes árnyékba 20 óra 29 perckor. A fogyatko­zás közepe 22 óra 08 perc­kor. A fogyatkozás nagysága ekkor 0,86 holdátmérő. Kilé­pés a teljes árnyékból 23 óra 47 perckor. Kilépés a fél­árnyékból 14-én szerdán 1 óra 05 perckor. Ebben az évben még teljes holdfogyatkozás is lesz szep­temberben, amelyet szintén jelezni fogunk. A holdfogyatkozást a pilisi nagyközségi könyvtár tudo­mányos és amatőr csillagász köre a könyvtár udvarán 2 da­rab 160 milliméter átmérőjű tükörlátcsövével tanulmá­nyozza, a látcsöveket nagykö­zönségnek is rendelkezésére bocsátja. A csillagászkor e hónapban kapja meg a nyersüveget Pest megye legnagyobb amatőr csillagász látcsövéhez, mely­nek nagyítása sokezerszeres lesz. Az üveglencse átmérője 460 milliméter, súlya 28 kiló. A csiszolási munkát május 1- re tervezik elvégezni és utá­na a nagyközönség rendelke­zésére bocsátják. Az első nyilvános bemutatók fő tó­mája a Szaturnusz bolygó lesz, melyről azt már tudjuk, hogy gyűrűje nagyon szép lát­vány és e gyűrű változtatja élének irányát. Ebben az év­ben élével látszik felénk. Csak nagyobb teljesítményű látcsővel látható. Az év vé. ge felé már 40—60-szoros ké. zi látcsővel is lehet tanulmá­nyozni. A klubban távcsőké­szítés is folyik és jelenleg 15 személy készít magának ki- sebb-nagyobb látcsövet. A legfontosabb anyagokat díjta­lanul kapják az amatőrök és természetesen tanácsokat is kapnak a szakemberektől, a klub vezetőitől. Bognár Józsefné Hajszárítóhoz, sütévashoz Az idén 100 ezer hajszárítóhoz és csaknem 240 ezer hajsü-< tővashoz készítemek préselt f émalkatrészí a Ferroelektrika Sző, vetkezet maglódi lakatosrészlegében. A képen: Molnár Józsefi né hajsütő villát készít az Excenter présgépen. Barcza Zsolt felvétele Húsz perc nem elég Hol, hogyan szórakozzanak? Ifjúsági parlamentek után A monori nagyközségi ta­nács ifjúsági bizottsága a kö­zelmúltban tárgyalta meg a 20 helyi üzem, intézmény if­júsági parlamentjének ta­pasztalatait. A parlamentek csaknem 5 ezer fiatalt érintet­tek, 80 százalékuk meg is je­lent a számukra rendezett fórumon. Néhány helyen — például a Járási Építőipari Szövetke­zetben, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat monori központjában — jól szervezett, aktív volt a vezetők és a fia­talok találkozása, beszélgeté­se, akadt azonban üzem, ahol a vezető húsz perc alatt véget vetett a fórumnak ... Sokan kérdezték a hozzá-' szólók közül, s sok helyen: mi­korra várható, hogy a járási székhelyen végre kulturált szórakozási, művelődési lehe­tőségeket találnak? A Vendég­látóipari Vállalat nem túlzot­tan igyekszik, pedig a Fészek vendéglő és a Hangulat eszp­resszó épületeinek » szanálásá­ról már 1977-ben is tudott. A művelődési ház vezetői, munkatársai erejükön felül is mindent megtesznek, de az épület a felújítgatások után is rossz állapotban van. Nem a tanács tulajdona, hanem béri lemány, mégis sokat költöttek rá, hogy változzék a helyzet, ám a sok változtatás alig-aligj látszik. A nap kulturális programja Menüén, 17 órától: gépkoi csivezetci tanfolyam, 18-tól: a könyvbarátok körének össze-. jövetele, Monoron, 17-től: asz-r tali tenisz edzés, 18-<tól: a kézi­munka szakkör foglalkozása. Pilisen, 10-től: logopédiai tan-* folyam (a Kávai úti óvodtá- ban), 18-tól: a magnós klub foglalkozása, 9-től 17-ig: bú-, torüúállítás és vásár. Űriban, 14-től: a gyermek sportszak­kör; 17-től: a csillagászati szakkör összejövetele. Három évtized múltán Szolgálat esőben, sárban Egy napot sem volt beteg Harminc évi szolgálat után az év elején kérte nyugdíja­zását Mohai Márta védőnő, a pilisi nagyközségi közös tanács egészségügyi dolgozója. Érefiek-e a tanulásra ? lég üresek az iskolatáskák Szűk óvodából szűk iskolába A monori Kossuth Lajos ál_ talános iskolában reggel ugyanúgy vonult a táskás gye­reksereg, mint más hétközna­pokon. Csak a hatéveseknek volt máshoz nem hasonlítható az a szerda: a beiratkozás nap­ja* Az ütött-kopott, hatalmas, régi épületet rég kinőtte az ezer • kisdiák, s alig hihető, hogy van még oldalfolyosó, pincelejárat, padlástér, kiszö- gellés és beugró, amit ne rendezték volna be valami­képpen, s ne használnának. Nincs talpalatnyi kihasználat­lan hely. A főkapunál álldogáló őr igazít útba: a beiratkozó, jö­vendő kis elsősöket úgy ta­lálom meg, ha a rövid lép­csősor után balra kanyaro­dom. Balra van a tanári szo­ba, a tenyérnyi igazgatói iro­da, egy osztályterem, s a folyosó csücskében, ha lelé­pek egy faládára, már nyit­hatom az iskolaorvosi rendelő ajtaját. Nagy Tiborné igazgatónő, Vedres Lászlóné, az alsó ta­gozatosok szakfelügyelője, Ko­vács Lászlóné, a Nevelési Ta­nácsadó pszichopedagógusa, s Fábián Margit tanítónő a tan­teremben várakozik. Dr. Egyed Erika gyermekgyógyász, as­szisztensével és két védőnő­vel a csöpp rendelőben ma csak a jövendő elsősöket vár­ja. Kórus harsan a folyosón, cérnahangokra komponálva: — Jó napot kívánok! Megérkezett a Dózsa utcai óvoda 24 nagycsoportosa. — Százharminc elsősre szá­mítunk — mondja az iskola igazgatónője. — Őket még tud­juk fogadni szeptemberben. Ügy értem: számukra még lesz tanterem valahogyan. De hogy jövőre mit csinálunk?! ★ A gyerekek olyan elfogulat­lanul telepszenek a padokba, mintha nem is az óvodai kis székekhez szoktak volna. Do­boz kerül mindegyikük elé, s míg Vedresné elmagyarázza, mi lesz a teendőjük, meg is történik az első baleset: Dóczi Feri, míg a piros és kék ru­dakat válogatja, buzgalmában a pad alá borítja az egész dobozt. Sebaj, izgalomra nincs ok, szépen megoldják az első leckét, s utána sorban a töb­bit is: kiválasztják a sok színes rúd, korong, pálcika közül az egy szem fehér koc­kát, házat építenek, hajtogat­ják a papírlapokból a hajó­kat, repülőket. Csakhogy sokan vannak, kü_ lön-külön ellenőrizni mind­egyikük munkáját nem lehet Akad aki „lazít”, látva, hogy az ő padsora kiesik a tanító néni látószögéből: Balázs nem strapálja magát repülőgép hajtogatásával, gyúr egy „hó­golyót”, s vidám dobálózás­ba kezdene, ha nem figyelmez­tetnék: ez már iskola. — Azokkal a gyerekekkel valamivel könnyebb a hely­zetünk, akik iskolaelőkészítő­re jártak. Mert igaz, az óvo­dában alapos ismeretekkel lát­ják el a gyerekeket, de más az ottani, s más az iskolai légkör. Azt tapasztaltuk, az itteni fe­gyelmet könnyebben, rövidebb idő alatt megszokják, akik is­kolaelőkészítőre jártak. Mágneses képek kerülnek a táblára. A szöszke Vali ne­vetve ismeri fel a majmot, s a kérdésre, hogy mit is eszik ez az állat, azt feleli: — Barántot! Vagyis banánt. S kiderül: az egyébként okos, talpra­esett kislánynak beszédkor, rekcióra, logopédushoz kell majd járnia, több hangot is rosszul ejt. ★ A 24 gyerek közül egy nem kerül szeptemberben iskolába. Testi, szellemi éretlensége miatt egy esztendőt még’ az óvodában tölt. Az iskolaorvosi rendelő előtt szoronganak a kicsik. Látha­tóan élvezik a helyzetet, az óvónők és a néh ány szülő már kevésbé. Hol egyik, hol másik lurkó után kell iramodnia, azok után, akik felfedező útra indulnak a hosszú folyosón. S bár a Dózsa utcai óvodások edzettek, a zsúfolt gyermek- intézményben úgy megszokták a szűk teret, az egymás he- gyén-hátán öltözési, vétke­zést, hogy jobban se kell, most az iskolai zsúfoltságból is jut nekik kis ízelítő. Kartonlapra kerül magas­ságuk, testsúlyuk, vérnyomá­suk. Fejletlen, korához képest aránytalan méretű egy sem akad közöttük. — Nézd csak azokat a vil­lákat! — mutat dr. Egyed Erika a látásélesség vizsgála­tára hivatott kartonlapra. — A legnagyobb villának ott, melyik a nyitott oldala? Mondják is, mutatják is a kis ujjak: az alsó, a felső, az oldalsó... • Az iskolai beíratások még javában zajlanak. Több száz óvodásból lesz szeptemberben iskolás, ez most az első lé­pés, amit új „munkahelyük” felé tettek. Még nem veszik komolyan. Még üresek az is­kolatáskák ... K. Zs. A búcsúztatáson megjelent kollégák és tanácsi vezetők érdeklődéssel hallgatták a pá­lyafutása során átélt szomorú és vidám élményeit. Elmondta, hogy a községhez tartozó — ma már eltűnő — tanyavilág úttalan útjain nem volt köny- nyű dolga. — Az én életem is, mint minden,. hivatását* szerető és annak élő ember élete tele volt harccal. E harcban különös je­lentőséget kapott az előítéletek elleni küzdelem. Ez már a szakközépiskolába való felvé­teli vizsgán elkezdődött, ugyan­is a felvételiztető tanárok egyi­ke azt mondta: — Kislány, ez­zel a fizikummal maga sosem 1 lesz védőnő! i Nem tudom, milyen szerepet játszott életemben ez a kije­lentés, de ma már nyugodtan mondhatom, hogy harminc éven át nem volt bajom a fizi­kumommal, hiszen három év­tized alatt egyetlen napót sem , töltöttem betegállományban. Tettem a kötelességem, láto­gattam az anyákat, a csecse­mőket, akiket egyenként kü- lön-külön is szerettem. Ha va­lamelyik gyengélkedett, vagy beteg volt, ahhoz gyakrabban elmentem... . Mohai Márta munkájáért Földváry György, a nagyköz­ségi közös tanács, vb-titkára mondott köszönetét és jutal­mat, illetve kiváló dolgozó ki­tüntetést nyújtott át neki. Dr. Czinder Bálint körzeti orvos szakmailag értékelte munká­ját, majd a nagyközségi párt- bizottság nevében Polinger Fe­renc, a PENOMAH pilisi hiz­laldájának igazgatója búcsúz­tatta. Palkovics Gézáné vezető védőnő és Cselovszki Ferenc- né, a járási felügyeleti szerv nevében köszönték meg mun­káját. Bognár Józsefné l »

Next

/
Thumbnails
Contents