Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-13 / 60. szám

\ ~kMAop 1979. MÁRCIUS 13., KEDD Elhunyt Hont Ferenc Március 11-én, életének 72. évében elhunyt Hont Ferenc Kossuth-díjas színházi rendező, esztéta, az irodalomtudomá­nyok kandidátusa, a Magyar Színházi Intézet nyugalmazott igazgatója. Tüneteséről később intézkednek. A Kulturális Minisztérium, a Magyar Színházművészeti Szövetség, a Magyar Színházi Intézet. majd a felszabadulás után a Színház- és Filmművészeti Fő­iskola tanára, illetve főigazga­tója volt. Tevékenykedett a Magyar Filmgyártó Állami Vállalat művészeti vezetője- ként, később az Ifjúsági Szín­házat igazgatta. Az ötvenes évek elején rendezett a Ma­dách Színházban, valamint az Ódry Színpadon is. Az 1957-ben létrejött Színház- és Filmtu­dományi Intézet alapítói közé tartozott s első vezetője volt. Ennek kettéválása után az Or­szágos Színháztörténeti Múze­um, majd pedig a Színháztu­dományi Intézet élére került. Több könyve jelent meg a színjátszásról, a rendező mun­kájáról. Sok évtizedes életpályájá­nak emlékezetes állomása volt 1933: Hont Ferenc szervezte meg a szegedi szabadtéri játé­kokat. A munkásmozgalom résztvevőjeként késöbp tagja lett a Szegedi Fiatalok Művé­szeti Kollégiumának. Jelentős elméleti színháztörténeti tevé­kenységet folytatott. Szerkesz­tette a Színpad, majd a Füg­getlen Színimd című folyóira­tot. 1937-ben Független Szín­pad néven másokkal együtt színművészeti munkaközössó- get szervezett,' amelynek elő­adássorozatai a magyar szín­házi élet rangos politikai, iro­dalmi és művészeti eseményei­vé váltak. Tanított az Országos Színész-Egyesület iskolájában, Meghalt Vpszy Viktor Hétfőn, 76 éves korában el­hunyt Vaszy Viktor kiváló Művész, karmester, a Magyar Zeneművészek Szövetsége el­nökségének tagja, a szövetség dél-magyarországi csoportjá­nak elnöke, a Kórusok Orszá­gos Tanácsának tiszteletbeli elnöke, a Szegedi Zenebarátok Kórusának karnagya, a szege­di Nemzeti Színház és a Sze­gedi Szimfonikus Zenekar nyugalmazott igazgatója. Élete utolsó percéig a hiva­tásának élt Koncerteket és operát dirigált Budapesten és vidéken. A halál a Szegedi Kisszínházban, zenekari próba közben ragadta el. Elhunytá- val a legjelentősebb magyar zeneművészek egyike távozott sorainkból. Temetéséről később intéz­kednek. Kulturális Minisztérium Magyar Zeneművészek Szövetsége Kórusok Országos Tanácsa JŐ A TANULÓNAK, DE... Mit csinálsz szabad Nemcsak az iskola nevel. A társadalom is, s benne a csa­lád. Ebhez persze idő kell. Idő arra, hogy a gyerek el- mehessen a művelődési házba, a könyvtárba, múzeumba, mó­dba. Idő arra, hogy a családi nevelés ne merüljön ki a sab­lonos esti párbeszédben: —Mi újság a suliban? — Semmi különös...” Alig tízen a napköziben Ezért találták ld az iskolá­sok szabad szombatját Elvég­re, ha az édesapa, édesanya otthon van,.miért ne tölthetné velük a hétvégét gyermekük is? Százhalombatta, Damjanich úti általános iskola. Alsótago­zatos gyerekek mondják pén­tek délutáni egy nappal a két­hetente esedékes szabad szom­bat előtt: — Holnap apu is, anyu is szabad lesz — így Sárkány Mónika. — Pestre megyünk apukám édesanyjához. Ott be­szélgetünk, ebédelünk, lehet, hogy moziba is elmegyünk. Legutóbb otthon tanultam, meg gyakoroltam, azután se­gítettem anyunak főzni, meg apunak a kertben. A tanév elején még kértem a napkö­zit, de most, hogy a szüleim mindketten szabad szombato­sok lettek, ki fogok iratkoz­ni ... Horváth Tamara: — holnap én is a nagymamához me­gyek. A múltkor otthon ját­szottam és a tévét néztem, apu olvasott, anyu főzött. A nagyi Pusztaszaboleson lakik, beteg, és holnap segítünk neki a ház körül. Nagy Géza: — apu holnap szabad lesz de anyu beteg. •Különben ő dolgozna szom­baton is. Év elején kértem a napközit a szabad szombatok­ra. Holnap is jövök. Általában nyolcan-tízen szoktunk len­ni, és játszunk. Amerikából jöttem-et, meg fogócskát, meg utolsó pár előre fuss-t. Vasár­nap? Lemegyek a játszótérre és focizok a többiekkel. Igen, szeretek a napközibe járni... Kérték a szülők Órarend az igazgatói iroda falán: egymás alatt 11 nap, hétfőtől szombatig, azután hét­főtől péntekig. Beüti Jenőné igazgató: —az alsótagozatban 1977 őszén, a felsőben tavaly lépett életbe a 11 napos oktatási ciklus. Ami­kor bevezettük az alsótagozat­ban, sokan kérték a felsős gyerekek szülei közül is. Akad szép számmal itt olyan csa­tád, amelyből a nagyobbik testvér felsős, a kisebbik al­sós. : — A város két iskolájában kétezer gyerek tanul. A szü­lők többsége a város két nagy­üzemében dolgozik, s mind­kettőben rendszeres a szabad szombat. A tanév elején — számítva arra, hogy nem min­den szülő szabad szombatos — felmértük: kik igényelnének napközit a kéthetenkénti pi­henőnapra. A két iskolából mindössze ötvenen kérték. Az­óta minden szabad szombaton ügyeletet ad a napközi, de alig 8—10 gyerek jön el, megesett, hogy csak az ügyeletes peda­gógus volt ott... Nagy Sebestyén, a D!HV blokk-kezelője: — Csaba fiam most hatodikos. Ritka az al­kalom; havonta csak egyszer fordul elő, hogy a hétvége mindkét napját együtt tölthet­jük. De a feleségem úgy ren­dezte el pesti munkahelyén, hogy amikor a gyerek szabad, ő is az legyen. Mit kezdhet a gyedek? Biatorbágy, 2. számú általá­nos iskola, Borbás Csilla, he­tedikes: — Holnap apu is, anyu is dolgozik. Hároméves az öcsém, ő a nagymamánál van a falu másik végén. ‘Reg­gel, amikor felkelek, már sen­ki sem lesz otthon. Veszek magamnak reggelit, azután nézem a tévét, vagy takarí­tók, esetleg átmegyek beszél­getni a barátnőmhöz, vagy a nagyihoz. A kérdésre — több időt töl- tesz-e a szüléiddel, mióta sza­bad szombat van az iskolában? — bizonytalan, félszeg váll- vonás a válasz. Mert Csilla szülei a szabad szombaton is dolgoznak. Édes­anyja a büfét vezeti két ház­nyira az iskolától,' s ő még a vasárnap egy részét is mun­kával tölti. Amikor végre mindkét szülő szabad, elmegy a család Érdre a cukrászdá­ba. Szűkre mért együtílét. Csilla szombaton is szabad. Mit kezdhet idejével? Galaczi Imre igazgatóhelyet­tes: — Iskolánkban 440 gye­rek tanul, s a három napközi csoportban 121 gyereket fog­lalkoztatunk. De szombaton nincs napközi. Szakkör sem. Biatorbágyon nincs művelődé­si ház, és az úttörő sportfog­lalkozásokat is kedden meg csütörtökön tartják. — A gyerekek túlnyomó többsége örömmel fogadta a szabad szombatot. Csilla kivé­tel: maga is láthatta, hogy 40 gyerek közül egyedül ő tartot­ta fel a kezét, amikor azt kér­deztem: kinek dolgoznak a szülei holnap. Persze jó len­ne, ha 5 és néhány hasonló társa, s nemcsak ők, hanem valamennyi gyerek tartalma­sabb elfoglaltságot kapna a 1 szabadnapra. A megoldás azonban aligha a napközi. Vasvári G. Pál KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Széles panoráma, költői részletek Moldvay Győző nyitotta meg a Magyar Nemzeti Galé­riában a harmadik országos táj festészeti biennálét, és adta át a, Dömsödön alkotó Bazso- nyi Arany festőművésznek azt a Kohán György-díjat, melyet a Hatvani Galéria ve­zetőjeként ő alapított. Kohán György életművének szellemé­ben az a festő kapta nagyon megérdemelten ezt a kitünte­tést, alti kimagasló szerepet vállalt a realista eszközök gya­rapításában, magas etikai szellemiséggel. Bazsonyi Arany festői, emberi magatartása példa erejével hat, hiszen a Zöld kapu” és a „Kálvária” lélekjelző színkombinációval őriz és őriztet fontos maradé­kokat a múltból, hogy a jö­vőnk is szelídségében légyen erős. Moldvay Győző, aki az egész biennálé kezdeményezője, ázt emelte ki megnyitójában, hogy a mai magyar tájfetészet pat­rióta feladatot teljesít. Hozzá­tehetjük, növekvő szorgalom­mal tárják fel festőink a hazai táj vizuális értékeinek képi felkutatását a valóságábrázolás egyre tágabb skáláján. A szentendrei Pirk János és Mi- háltz Pál költői árnyalásokkal fejez ki fontos rétegeket az idő ember által megjárt vidé­kéről, s egyedülálló a maga nemében a Ráckevén alkotó Patay László pompás felhő­ábrázolata. Gödi tájat ragad meg finom motívummal, bo­kor- és szék-előtérrel, folyó- és hegyidézetekkel Bernáth Aurél, s megbízható értékek­kel szerepel a dunabogdányi Kristóf János, alti rendre őrzi biztos távlatait sajátos • eszkö­zeivel. A szolnoki csoport most Bá­rányé Sándor harsány és a Szigetszentnűklóson született Megyes László finoman csön­des tónusaival; ellenpontban jelentkezik. Erős mezőny Vá­sárhely. Innen Csikós András, Fejér Csaba, Fülöp Erzsébet, Fodor József, Kurucz D. Ist­ván küldött be képeket Széles a panoráma, bővülnek a for­mai változatok, nagyobb a tá­volság a leíró és asszociatív realizmus között, melynek szélső határa Csavlek András neoiógizmusa és Mácsai István pedáns pontossága. Köztük a minőség különböző fokán so­rakozik fel számtalan variá­ció Kádár György, Batári László, Koszta Rozália, Kár­páti Tamás műhelyéből. Bcmát-h Aurél: Gödi táj, szóktámlával Jobb a művész, mint a ki­állítása. Németh József meg­ismétli Szalay Ferenc bemu­tatkozását a Csontváry-terem- ben. Arftikor ezt a tetszetős megállapítást teszem, nem szellemeskedni kívánok, ha­nem jelezni azt a sarkalatos tényt, hogy a művek születé­sének ritmusa lassúbb, mint a kiállításoké. Kifogástalanok a képek, de szinte valamennyi­nél érezzük, ez nem Németh József magaslata, csak domb­vidéke. Szerencsére subás öregembere, kendős lánya, gömbölyű fák között mozgó tehene bepillantást engedélyez az igazi Németh József igazi világába, mely mélység és magasság. Losonci Miklós TV-FIGYELO Fát. Elvágólag — mondja a közismert honvédségi kifeje­zés, amely valamely tárgyik vagy ruhadarabok egy vonal­hoz való igazítását adja pa­rancsba. Ügy tűnik, hogy ez a rend- teremtö elv a körletekben meg a gyakorló tereken túlra is elszivárgóit, s odakint a polgári lakhelyek oldottabb világát is ilyen vitézi módon regulásba. Példát erre a.JíéL vasárnap esti • műsora szolgál­tatott, amely egyebek között beszámolt a nágy vámosmiko- lai fairtásról, amely annyi, még ugyancsak derékul termő faderék elmetélését eredmé­nyezte. (Hogy csavargassuk a szót: e barátságtalanra ko- paszított helységben így lett az elvágólagból — kivágólag.) Miért történt ez az immár országgá-világgá Kürtőit ta­rolás? Azért — hallhattuk a nem túl meggyőző magyaráza­tot —, mert azok a rakoncát­lan ágak a magasban tovafu­MESEMUZSIKA Az életről — a zene nyelvén '...A zene ügye az általános iskolában nem is a zene ügye elsősorban. Közönségnevelés— közösségnevelés ... Kodály gon­dolatai jutottak eszembe, ami­kor Szentendrén, a Megyei Mű­velődési Központban a Mese­muzsika című műsor hallgató­ja voltam. A színházterem széksorain izgő-mozgó gyerekek, oedagó- gus vagy kísérő szülő jófor­mán sehol. A színpadon nyi­tott tetejű zongora, mellette két szék a zongoristák számá­ra, távolabb még egy a mesé­idnek. A zsongás kissé abba­marad, megjelennek a művé­szek. Szembekötősdi — zongorára A műsor megálmodója, és szerkesztője Tusa Erzsébet .zongoraművész, pedagógus be­mutatja társait: Lantos Ist­ván zongoraművészt és Vár­nagy Katalin színművészt. Be­melegítésként, mint sok zenei műsorban a nyitány követke­zik — mondja mosolyogva —, majd a zongorához ülve Lan­tos- Istvánnal együtt eljátssza Diabelli négykezes tánctételét. A műsor címéhez illően ez­után mese következik, de hogy még érdekesebb legyen, fejtö­rőként ai „Esik a hó” utolsó, egyben címadó 'sorát már az egész terem közösen mondja. Bizet: Gyermekjátékok cik­lusából elsőként a búgócsiga pörgését, billegését, bugását hallhattuk nagyszerű négyke­zes előadásban. Ezután Lan­tos István és a gyerekek kö­zösen fejtik meg, hogy miért írtak a zeneszerzők négykezes darabokat is. Az ügyes és tré­fás válaszok közül néhány: Hogy több minden kifejezhető legyen; hogy kihasználják a billentyűket; mert ketten is elférnek a zongora mellett... és így tovább. Még mindig Bi- zetnél maradva a Szembekö­tősdi következett, persze zené­ben bemutatva a játék tapo­gatózó, elsikló mozdulatait. Amikor pedig a pajtások úgy érezték a muzsika hangjaiból, hogy sikerült a játékosnak va­lakit megfognia, együtt kiál­tották: most! Illyés Gyula: Az állatok nyelvén tudó ju­hász című tréfás meséjét nagy figyelemmel és tetszéssel hall­gatták a gyerekek, látszik, hogy mesevilága közel áll mindannyiukhoz. Fekete billentyűk Ravel: A lúdanyó meséi-böl, Csúnyácska, a pagodák király­nője piciny alattvalóinak apró hangszereken megszólaló me­sezenéje, melyet ismét a zon­gora mutatott be, sajnos nem szólhatott igazán, mert a paj­tások közt egyre több zajongő akadt, aki zavarta a többieket. Szerencsére a játékos gyerek­vetélkedő mindenki figyelmét lekötötte, drukkolni kicsit za­josabban is lehet, s így a mű­sor jókedvűen folytatódhatott. Három-három válMkozó ült a zongora mellé és játszott ked­ve szerint a fekete billentyű­kön bármit. Az első "produk­ciónak határozottságát, a má­siknak lágy líraiságát jutal­mazhatta a taps. Nem kényszer A címadó mesemuzsika leg­szemléletesebben Ránki: A két bors ökröcske című darabjá­ban szólt. A mesélő szóban, a zongora pedig zenében közve­títette az olyan sokak által kedvelt történetet; ,a jószívű, bátor és ügyes szegénylegény az ajándékba kapott két bors ökröcskével túljár az irigy, kötekedő várúr eszén. A végén, amikor jókedvűen, vidám ze­neszóra lépkednek az ökröcs- kék, s ostorát pattogtatja, fü- työrész a hazatérő győztes sze­gény legény, a gyerekek üte­mes tapsba kezdtek ezen az előadáson is, úgy mint az abo- nyi, dabasi, dunakeszi, gödöl­lői, gyáli, nagykátai, nagykő­rösi, ráckevei, szobi, tápió- györgyei és váci társaik, az ottani előadásokon. A művészek megtesznek mindent, hogy a gyerekek jól szórakozzanak, közben megis­merkedjenek a zenével. De vajon a családokon, s az isko­lában sikerül-e maradéktala­nul közösségi szellemre, em­berségre, a szépre, jóra is fo­gékonnyá nevelni őket? Var­sányi hászlóné megyei szak- felügyelő véleménye és az elő­adók megyei tapasztalatai alapján leszögezhető, hogy ott, ahol az iskolák pedagógusai és a szülők személyes példá­jukkal is nevelnek, el is tnond- ják türelmesen, hogyan kell egy hangversenyen viselkedni, ott nem kell a gyerekek fe­gyelmezésével külön foglal­kozni. Ott érzik, hogy a zene és a mese az öröm forrása, az előadásokon megjelenni nem kényszer, hanem ünnep. Ott nem fordulhat elő, hogy né­hány rendbontó miatt szen­vedjenek az előadók és azok a gyerekek, akik örömmel mu­zsikáltak volna. Tusa Erzsébet azt vallja, és társaival együtt bizonyítja, hogy a zene nyelvén mindent él lehet mondani az életről úgy, hogy azt bárki megérthe­ti, ha segítik abban, hogy ezt a nyelvet időben, azaz már gyermekkorban elsajátítsa. Érdemes elgondolkoznunk Kodály szavain: ...minden jó zene a békét hirdeti és köve­teli ... Mert mi más a zené hivatása, mint a világegyetem ó'{öfc harmóniáját tükrözni és hirdetni az embereknek, hogy megtanuljanak beilleszkedni... De hát az a baj, hogy mind­máig igen kevesen értik a ze­ne nyelvét. Pintér Emőke tó vezetékeket birizgálták, 9 ez tényleg nem szerepel az elektromos és más, dróton tör­ténő szolgáltatások előírásá­ban. így született meg tehát a parancs: pusztuljanak azok a szabálytalankodók, de tövig- len. S — láthattuk nagy bánkód­va — pusztultak is szép szám­mal, mégpedig úgy, hogy a kényszerű fűrészelést a tuláj- donosokkal nem beszélték rpeg. Az ilyen előzetes tana­kodásokról csupán a ki kézbe­sített felszólítások tudnak — a címzettek ilyesmire egyál­talán nem emlékeznek. Dehát a tanácsi papír, az tanácsi papír, s ami abban All, az ugyebár végrehajtandó. Hát ilyen elvek jegyében és ilyen keserves panaszok kö­zepette veszítette el növényi ékeit Vámosmikola, ahol bi­zony meggondoltabban is vé­delmezhették volna azokat a különben tényleg fontos huza­lokat'. Talán úgy, hogy inkább csak a vétkes ágak lemetszé- sét rendelik el, s nem maguk, nak a törzseknek a halálát ír­ják elő. A lehangoló híradást nézve egv dolognak talán mégis örülhettünk: e határszéli'köz-' ség rossz példája talán visz- szafogja majd azok kezét, akik a még jól termő diók­ra s más eleven társaikra oly könnyedén emelnek szerszá­mot Parabola. -Amilyen régi, olyan kitűnő műsora kedves dobozunknak a Parabola! Az egyike azoknak a programok­nak, amelyek címét szinte már magától karikázza be a műsorújság betűtengere fö­lött felderítő szolgálatot tel­jesítő ceruza. Akár valami különleges mágnes, úgy gyűjti egybe ez a bő félóra a nagyvilágban szanaszét termő politikai pi­kantériát, s ügyesen szelektál­va, csattanódra poentírozva sugarazza tovább. Jót derülve a legutóbbi szám csacskaságain — no meg azokon a fölvételeken, amelyek jóval többek voltak, mint kuncogásaink mozgóké­pes forrásai —, talán nem egy nézőtársnak jutott eszébe, hogy milyen jó lenne, ha a hétköznap esti Tv-híradókat iá megspékelnék olykor vala­mi ilyen Parabola-ínyencség­gel. Ha nem ' komorlanának. úgy estéről estére azok a kü­lönben fontos és szakszerűen tájékoztató összefoglalók. Aho­gyan Árkus József műsorának gazdagságából megítélhetjük, bőven csurranna, csöppenne ilyen gránicainkon túl termett érdekesség azoknak a tv-torna után kezdődő harminc per. ceknek is... Akácz László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents