Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-13 / 60. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! • •ÁZ MSZMP PEST MEGYEI BIZQTTSÁGA;ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA xxiii. évfolyam, go. szám Ára 1,20 forint 19:9. március 13., kedd B a valaki tíz esztendővel ezelőtt nyugdíjba vonult, s most először lépi át a gyár kapuját a búcsú óta, a termékek közül mit találna ismerősnek, ismeretlennek? A butácskán hangzó kérdésre különösebb töprengés nélkül felelnek az ikladi Ipari Műszergyárban, mondván — bár szerencsére volt munkatársaik többsége nem ilyen ritkái látogató náluk —, a főbb termékek, termékcsoportok nyolcvan százálé ka ismeretlen lenne a vendég számára. Ha erről az oldalról nézzük a dolgok menetét, akkor azt mondhatjuk, lényegében kicserélődött a gyártott cikkek köre a dinamikusan fejlődő üzemben, ha viszont engedünk a malíciának, akkor úgy . hangzik az ítélet, még mindig húsz százalék körül van a korosabb áruk aránya a termelésben. Az ítélet azonban nem nézőpontokban kötődik, hanem a mindennapos valósághoz; a szóbanforgó, konstrukciósán és gyártásban. egyaránt régi motortípusokat azért állítják elő, mert a felhasználók ragaszkodnak azokhoz, hiába kínálnak másít, a bevált — bár több tekintetben elavult — kell. Amiből kézenfekvő a következtetés: nemcsak a termelésben, hanem a felhasználásban is erős a kötődése a megszokásnak, a hagyománynak azokhoz, akik mindennek mozgatói, az emberekhez. Fogas kérdés, mennyiben sikerül az ilyesfajta emberi tényezőkkel megbirkózni akkor, amikor a termékszerkezet változtatásának bonyolult feladatai nemhogy napirendre kerülnek, hanem állandósulnak, s mindinkább fő jellemzői lesznek az áruk előállításának és értékesítésének? Az ugyanis tény, a . termelésen, belül a kívánatosnál lassabban növeltszik a korszerű, gazdaságosan értékesíthető áruk aránya, ám a miértre már nem adható egyetlen okot megjelölő felelet. A szóba hozott gonddal sok helyen bajlódnak, ■ az ikladiakon kívül ■ ilyesfajta tapasztalatok miatt panaszkodnak a textilipari vállalatoknál, mivel egy- egy új termékük megked- veítetése gyakran azért lassú, mert a rendelkezésről döntő kereskedelmi cég — pontosabban: annak alkalmazottja — bizalmatlan, sokat 'rendel a hagyományosnak számítóból, s valami kevéskét az újdonságból. K épet kaphatunk néhány adat segítségével arról, miként lépeget — s valóban lépeget, holott futnia kellene — a termékszerkezet , a korszerűbb jelző felé. A villamosgép- és -készülékiparban tizenkét hónap alatt hetvenöt egyedi, 183 sorozatgyártású termékféle előállítását kezdték meg, s ezekből az újdonságokból Összesen — szintén egy esztendő alatt — 1,4 milliárd forint értékű forgalmat bonyolítottak le. Mondhatnék, derék dolog, így kell ezt, új, használati, műszaki értékét nézve többet nyújtó terméket kínáljanak a vevőknek, s akkor gyorsan duzzad a népgazdasági, meg a vállalati haszon. Ami önmagában igaz, s kívánatos, helyes irány. Sajnos, itt is, mint sok másban, elkerülhetetlen a de szócska. Amíg ugyanig örvendetesen bővült az új —• s többségükben valóban korszerűbb — termékek köre, csak kis mértékben szűkült a másik kör, az elavult áruké. A példaként említett iparcsoportban egy év alatt mindössze hetvennégy termék előállítását szüntették meg, azaz a kétszázötvennyolcat meg a hetvennégyet összevetve azt kell látnunk, tovább tágult a- gyártmánylista, holott éppen ott a báj, adottságainknál, lehetőségeinknél eleve sokkal hosszabb. Ha most azt is figyelembe vesszük, hogy a megszüntetett termékek érték szerinti súlya alig fele a most gyártásba veiteknek a teljes árukibocsátáson belül, akkor már azzal is tisztában vagyunk, a csere nem egészen úgy, zajlik, amint azt a társadalmi érdekeltség megkívánná. T alán ott a baj, hogy ennek a társadalmi érdekeltségnek a közvetítése tökéletlen. Túlzottan nagy a szubjektív tényezők tere — az ikladi tapasztalatokkal a már említett textilipari vélemények ugyanúgy egyeznek, mint például a Pest megyei Műanyagipari Vállalatnál sum- mázottak —, s nagyon csekély a hatása az objektív feltételeknek. Köznapibbra lefordítva: nagyon gyakran egy vagy néhány tervező, anyaggazdálkodó és -beszerző _ felfogásán, ízlésén, belátásán múlik, sikerül-e gyorsan tért hódítani valami újjal — így színesfémet helyettesítő műanyag termékekkel —, vagy ara- szolgatás lesz a dologból, apró lépések kínlódva megtett sora. Hiányzik az a gazdasági környezet, ahol az objektív feltételek — a költségérzékenység, a piaci jelzésekre történt gyors reagálás hasznának nagy lefölözés nélküli meghagyása a vállalatnál — kényszerítik rá a gyártót és a felhasználót az új tiszteletére, bevezetésére. Nem ünneprontás, csupán annak fölvillantása, mennyire nem egyszerű — de elkerülhetetlen — a haladás: a termékváltásba, a jobb minőségbe, a korszerűbb műszaki jellemzőkbe majdnem beíeroppant az ikladiak gerince. A gazdálkodás egyik oldalán elért haladás ugyanis csak nagy késéssel mutatkozott a másik oldalon, a bevételeknél. A csere a kereskedés sok ezer éves aktusa, ámde érdekessége akkor világlik ki, ha a cserélők nem kételkednek abban, egyenlő értékeket cserélnek. Ma az ipari termékszerkezet- változtatásnál. olykor még csupán ott tartunk, hogy csere helyett csereberélgi- tünk, a miértekre, a hogyanokra nem tudunk félreérthetetlen választ adni, sem termelőként, sem felhasználóként. Az árrendszer nagy torzításai kétségessé, nem kifizetődővé tesznek olyasmit, amit a társadalom számára nagyon _ is kívánatos lenne, s fordítva, ami a közös pénztárnak ráfizetés, az gyakran _ a gyártónak, a felhasználónak a legbiztosabb jövedelem. Amiből egyszerű levonni á következtetést: cserére nem pusztán a termékek körénél van szükség. Mészáros Ottó Gyenes András fogadta az FHP küldöttségét A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására március 8 és 11 között Budapestre látogatott Maxime Gremetz, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja és Yves Serdénif, a Központi Bizottság munkatársa. A vendégeket Gyenes András, a Központi Bizottság titkára fogadta. A szívélyes elvtársi légkörű megbeszélésen, amelyen részt vett Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője és Horn Gyula, osztályvezető-helyettes, tájékoztatták egymást pártjuk helyzetéről, véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi' kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, áttekintették a két párt kapcsolatainak alakulását és együttműködési programot fogadtak el. Vasárnap sem pihentek a gépek Mütrúgyaszórás helikopterré! — Hiánycikk a knnzervbeh Igaz, valamelyest hátráltatja a tavaszi mezőgazdasági munkákat az esős időjárás, az őszi vetésű kalászosokra azonban jótékony hatással van a márciusi eső. Tavaly ugyanig áprilistól szeptemberig alig több, mint 300 müli-máter vízzel gyarapodtak a megye szántói. A ‘ csapadékhiány következtében a búza, az őszi árpa magja lassabban csírázott, és a kelés is vontatott volt. Az előrejelzések szerint a hónap második felében kielégítő meny- nyiségű esőre számíthatunk, ezáltal jelentősen enyhül a földek szomjúsága. Ahhoz azonban, hogy a talajmunkák, a műtrágyázás szervezetten és jó ütemben folyjanak, nemcsak az égboltnak kell kiderülni. Sok közös gazdaságban hiányoznak azok a tervek, amelyek tartalmazzák,- milyen gépeket mikor használjanak az év eleji kampánymunkák idején. Pedig nagy szükség van az eszközök, a munkaerőknek a tavalyinál ésszerűbb csoportosítására, hiszen rosszul időzített növényvédelem inkább a költségeket növeli, mint a termésátlagokat Természetesen akad jó néhány szövetkezet a megyében, amelyben nemcsak a feladatokat, határozták meg okos előrelátással a téli hónapokban, hanem az időszerű munkálatok javán is túl vannak. A jászkarajenői Árpád Tsz Konténerben a telefon Besfézfceűósck a káSóxaf feiSesxiésére Idén huszonötezer előfizetőt kapcsolnak be az országos telefonhálózatba. Ez is ‘ egyik eredménye a telefonhálózat gyorsabb fejlesztésére 1977 végén hozott kormányhatározat végrehajtásának. Enrfek alapján 1978. január 1-től felemelték a közületi telefon- alközponti berendezések díjait, és bevezették, hogy a magánelőfizetőknek belépési díjat, beruházási hozzájárulást kell fizetniük az újonnan bekapcsolt telefonállomásokért. A kormány előírta, hogy az árintézkedésből származó 1,3 milliárd forint felhasználásával 1900-ig — terven felül — « országosan 45 ezer állomással bővítsék a telefonfőközpontokat. Mi történt eddig, a Minisztertanács határozata nyomán? Mire számíthatnak a telefonra várakozók az idén és jövőre? A kérdésekre Pommer János, a Posta Vezérigazgatóság osztályvezetője válaszolt. — Az elmúlt évben megteremtették a határozat végrehajtásának lehetőségeit. A fejlesztéshez részletes tervet ál- ' Íítottak össze, a BHG és a Posta szakemberei kialakították az ezer állomásos konténer telefonközpont mintapéldányát, megrendelték a BHG- nál a stabil főközpontok bővítéséhez szükséges berendezéseket. Az idén megkezdődik a konité nerközpontok telepítése, üzembe helyezése és a terven felüli bővítéshez szükséges kábelhálózat építése. Budapesten már helyére került az első ezer állomásos konténerközpont Kőbánya-Újhegyen, ahol az év végéig még egy hasonló berendezést állítanak fel. Ugyancsak az idén vidéken Baja és Ózd kap két-két, Kiskunhalas pedig egy hasonló konténerközpontot. Ezek a fejlesztések is hozzájárulnak ahhoz, hogy az idén Budapesten 11 ezer, vidéken 14 ezer új előfizető kapjon telefont. A kormányhatározatban előírt állomástöbblet — Budapesten 35 000, vidéken 10 000 — 1980 végére áll rendelkezésre. Ennek megfelelően öt év alatt az eredeti 71 000 helyett 98 000 telefonállomást szerelhetnek fel, 18 OOQ előfizetői telefon üzembe helyezése a következő év végére húzódik át. Vasárnap a határban például már a múlt hét köz«- pén végzett 110 hektárnyi búzájának fejtrágyázásával, és a traktorok szombat, vasárnap sem pihentek. Jelenleg a kukorica vetéséhez készítik elő a táblákat, a borsó pedig már a napokban földbe kerül. A tsz gazdái tehát nyugodtak lehetnek: mindent megtettek annak érdekében, hogy az idei esztendőt is eredményesen zárják. Nyugtalanságra eleddig csak az adott okot, hogy még nem kapták meg a cukorrépa-termesztéshez a szükséges vegyszereket. Az ügyben illetékes Agroker szerint a fontos gyomirtók és gomba- ölök beszerzési lehetőségeiről éppen ma kapnak tájékoztatást a termelőszövetkezetek. S ha már a hiányoknál tartunk, nem jelentéktelen az a gond sem, hogy a dunakeszi és a nagykőrösi konzervgyárral szerződött szövetkezetek a napokban még nem tudták megvásárolni az előírt babfajtát. A gyorsaság tehát igen fontos tényezője az idei tavaszi munkáknak, és azok a tsz-ek cselekszenek helyesen, akik nem várnak mindent a jó időtől. A dömsödi Dózsa Termelőszövetkezetben, ahol eddig már 1800 hektár őszi búzát műtrágyáztak meg, 320 hektár kalászos tápanyagát helikopterrel szórják ki, mert á sáros földeken a traktorok még. sokáig nem tudnak dolgozni. A gazdaság más részein az említettel szemben kellőképpen megszikkadtak a talajok, és hogy a nedvességet megőrizzék, ezeket a táblákat ■simítóval járatták meg. Mint a szövetkezetben elmondták, a vetéselőkészítés jó ütemben halad, megfelelőnek találják a műtrágya- és vegyszerellátást is. Számukra az okozza a problémát, hogy a T—150 K típusú erőgépekhez nem tudtak beszerezni könnyű tárcsát, és a rendelkezésükre álló más' gépekhez használt talajművelő-eszközök rosszul dolgoznak. A fagykár nem érintette őket komolyabb mértékben, a mintegy 60 hektár kipusztult őszi búza helyére tavaszi árpát vetnek. Ä török parlamenti delegáció tárgyalása Dr. Cahit Karakasnak, a Török Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése elnökének vezetésével hazánkban tartózkodó török parlamenti küldöttség vasárnap Esztergom nevezetességeivel ismerkedett meg. A delegációt elkísérte Tálát Benler budapesti török nagykövet és Raffai Sarolta, az országgyűlés elnöke. A küldöttség esztergomi programja a városséta után az ország második legnagyobb képzőművészeti gyűjteményében, a Keresztény Múzeumban tett látogatással zárult 1 A küldöttség — dr. Cahit Karakasnak a vezetésével — hétfőn a Hősök terén megkoszorúzta a .magyar- hősök emlékművét. A koszorúzásnál megjelent Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke, Farka- sinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, Sipos Károlij alezredes, a budapesti .helyőrség parancsnokhelyettese, valamint Tálat Benler, a Török Köztársaság budapesti nagykövete. A koszorúzást követően a Parlamentben megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyaló csoportot Apró Antal, az országgyűlés elnöke vezette. Apró Antal tájékoztatást adott törvényhozó testületünk munkájáról, időszerű feladatairól, hazánk társadalmi, gazdasági életéről, az országgyűlés ebben betöltött szerepéről. Dr. Cahit Karakas ismertette a nagy nemzetgyűlés, a két ház tevékenységét. A küldöttségek tagjai véleményt cseréltek a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről, s eszmecserét folytattak időszerű nemzetközi politikai kérdésekről. A megbeszélés után Apró Antal, a Parlament Vadász- termében ebédet /adott a török parlamenti küldöttség tiszteletére. Az ebéden részt vett Pozsgay , Imre kulturális miniszter és Nagy János külügy- miniSzter-helyettes is. A küldöttség programjában részt vett Tálát Benler, a Török Köztársaság budapesti nagykövete. KÖZ ELET A konténerekbe épített telefonközpont prototípusát a Kőbánya-Üj- liegyi lakótelepen helyezték, el. Egy-egy konténeres telefonközpont ezer előfizetőt kapcsol a hálózatba E. Várkonyi Péter felvétele Lázár György a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Mohamed Benahmed A'o- dclghanit, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság miniszterelnökévé történt kinevezése alkalmából. Púja Frigyes külügyminiszter távirat-, ban üdvözölte Mohamed Sed- dik Ben Jahiát, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság külügyminiszterévé történt kinevezése alkalmából. Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke va- sámao este megérkezett Havannába. Huszár Istvánt és kíséretét a repülőtéren Humberto Perez Gonzales a Kubai Köztársaság Központi Tervezési Tanácsának elnöke fogadta. Az érkezésnél jelen volt Jakus Jenő havannai nagykövet. V. G. Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamainak egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka hétfőn — Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter meghívására — baráti látogatásra hazánkba érkezett. A Ferihegyi repülőtéren a vendéget Czinege Lajos és a Honvédelmi Minisztérium Katonai Tanácsának tagjai fogadták. Jean-Philippe Lecat francia kulturális és tájékoztatási miniszter, aki Pozsgay Imre kulturális miniszter meghívására, küldöttség élén látogatást tett hazánkban, vasárnap elutazott Budapestről. Magyarországi tartózkoiása során fogadta Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese. Dr. Fratisek OmVich miniszternek. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Központi Népi Ellenőrzési Bizottsága elnökének vezetésével — hétfőn küldöttség érkezett Budapestre. A delegáció a magyar népi ellenőrzés munkáját tanulmányozza. I y Csere
