Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)

1979-02-24 / 46. szám

Mozgósítva a társadalmi tudatosság és aktivitás jelentős tartalékait A tömegszervezetek és mozgalmak pérthányítésának kérdései a Pest megyei pártbizottság illésének napirendjén Tegnap Budapesten, a megyei pártszékházban ülése­zett az MSZMP Pest megyei Bizottsága. A tanácskozáson részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP Közponi Bizott­sága párt- és tömegszervezetek osztályának helyettes vezetője. Ugyancsak részt vettek az ülésen a megyei fe­gyelmi bizottság tagjai, a megyei pártbizottság osztály- vezetői, a városi, a járási pártbizottságok első titkárai, a megyei társadalmi és tömegszervezetek vezetői. Első napirendként Arató András, a Pest megyei párt­bizottságtitkára terjesztette elő A tömeg szervezetek és tömegmozgalmak pártirányításának helyzete és feladatai Pest megyében című jelentést. Érvényesül az eszmei-politikai jelleg Mostani ülésén olyan témát tűzött napirendre a megyei pártbizottság, amely fontos mutatója a párt és tömegek kapcsolatának, a forradalmi él­csapat és a széles dolgozó ré­tegek együttműködésének -— hangsúlyozta beszámolójának bevezetőjében Arató András, majd rámutatott a fejlett szo­cialista társadalom építése fel­tételezd és szükségessé teszi a tömegek társadalmi tudatos­ságát és aktivitását, egyben megteremti ezek teljes kibon­takozásának feltételeit. Ez ter­mészetesen nem ösztönösen történik, a folyamatot a párt irányítja és megvalósításában döntő szerep jut a tömegszer­vezeteknek és mozgalmaknak. A tömegszervezetek pártirá­nyításának fejlesztése tehát egyben a párt vezető szerepé­nek erősítését szolgálja. A továbbiakban arról szólt, hogy a megyében jelentős a tömegszervezetek befolyása: a szakszervezetek taglétszáma 219 ezer, a KISZ-tagok szá­ma meghaladja a 37 ezret, több tízezer társadalmi akti­vista tevékenykedik az MHSZ, a Vöröskereszt szervezeteiben és más, az állami tevékeny­séghez kapcsolódó területeken. A törnegszerrezetekben — be­leértve a népfrontmozgaimat — mintegy 44 ezer tisztségvi­selő tevékenykedik. Ezt köve­tőem arra utalt, hogy jelen­leg a fejlett szocialista társa­dalom építésének bonyolult időszakában a növekvő fel­adatokat csak összefogással, az anyagi, szellemi tartalékok mozgósításával,'s minden mun­kahelyen felelősségteljesebb, jobb munkával lehet meg­oldani. Legnagyobb tartalé­kaink — hangoztatta — az emberek magatartásában, cse­lekvő készségében, a közgon­dolkodás változásában rejle­nek. A megyei pártbizottság tit­kára a tömegszervezetek és tömegmozgalmak tevékenysé­gét értékelve kiemelte: min­dennapi munkájuk a megye gazdasági, társadalmi életé­nek fejlődésétől elválasztha­tatlan. Hozzájárultak ahhoz, hogy a megye ipari és mező- gazdasági termelése az orszá­gos átlagot meghaladó mér­tékben emelkedett, megvaló­sultak az V. ötéves terv idő­arányos feladatai, sőt több te­rületen túlteljesítés mutatko­zol?. Nagy a szerepük a külön­böző védnökségekben, akciók­ban és különösen a társadal­mi munka szervezésében. Ösz- szességében Pest megyére is érvényes a Központi Bizottság 1978 áprilisi határozatának megállapítása, mely szerint a tömegszervezetek betöltik alap­vető hivatásukat: eredménye­sen segítik a szocializmus épí­téséi és az egész társadalom érdekeivel összhangban egyre hatékonyabban képviselik tag­jaik érdekeit. Ezt követően Arató András arról szólt, hogy a megyei pártbizottság és az irányítása alá tartozó pártszervek az el­Az Elnöki 1 A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács módosította a 3/1976-os számú NET határozatnak a Béke és Barátság Érdemrend adomá­nyozási feltételeire vonatkozó részét. Hozzájárult az Elnöki Tanács hogy kitüntetéses dok­torrá avassanak négy végzős múlt három év során rend­szeresen foglalkoztak a tö­megszervezetek pártirányításá­val, az ott dolgozó kommu­nisták tevékenységének elem­zésével. A tapasztalatok alap­ján megállapítható, hogy a megyében a tömegszerveze­tek pártirányítása megfelel a kongresszusi, a központi bi­zottsági, a megyei határozatok­nak. Minden szinten jellemző az irányítás eszmei, politikai jellege, ugyanakkor alapvetően érvényesül a tömegszervezetek szervezeti önállósága, ök ma­guk elfogadják, igénylik a pártirányítást. Mindezek a je­lentős elvi kérdések tehát tisztázottak. A foglalkozás a tömegszer­vezetek munkájával minden szinten tervszerűbbé vált. A különböző testületi üléseken rendszeresen részt vesznek a tömegszervezeti vezetők, a pártszervek, munkaprogram­jaikban napirendi javaslato­kat, ajánlásokat tesznek a tö­megszervezetek választott ve­zetőségének. Rendszeres a kommunista vezetők beszámol­tatása, a szakszervezetben, a KISZ-ben, a Hazafias Nép­frontban végzett politikai munka értékelése, napirendre tűzése a különböző szintű tes­tületi üléseken. A járási, városi párttestüle­tek ülésein tárgyalt ilyen na­pirendek számát és arányát jó­nak tartjuk — hangoztatta a megyei pártbizottság titkára — ugyanakkor még alapszer­vezeti szinten nem ilyen egy­értelmű a helyzet. Nem elég rendszeres, következetes pél­dául, főleg a kisjétszámú köz­ségi, területi, de egyes mun­kahelyi pártszervezetekben sem a tömegszervezetek mun­kájának ellenőrzése, segítése. Eredményes az üxemi demokrácia gyakorlata A továbbiakban azt elemez­te a pártbizottság titkára, hogy a pártszervek, pártszervezetek jelentős politikai tevékenysé­get fejtenek ki annak érdeké­ben, hogy a társadalmi szer­vek részt vegyenek az üzemi demokrácia kiszélesítésében és gyakorlásában. Például a vál­lalati középtávú és éves ter­vek, kollektív szerződésterve­zetek, munkaverseny szabály­zatok megvitatásával a párt­fórumokon útmutatást adnak a szakszervezetben dolgozó kommunistáknak az egységes álláspont kialakításához. Me­gyénk néhány nagyüzemében, így a Mechanikai Művekben a Csepel Autógyárban, a diósát csapágygyárban és töbfc- váci üzemben a pártszerveze­tek véleményezik, javaslataik­kal kiegészítik a munkásgyű­lések, brigádvezatői és terme­lési tanácskozások elé kerü­lő napirendeket, segítik, hogy a vezetők a gazdálkodással összefüggő kérdések politikai hatását jobban érzékeljék és érzékeltessék a dolgozó kol­lektívákkal. Jogos az igény hogy ezt a gyakorlatot tegyük általánossá és ennek révén a helyi tömegszervezeti 'vezetők nagyob lehetőséget kapjanak véleményük kifejtésére. További feladatok adódnak a munkahelyi demokrácia fó­rumainak tartalmas működte­tésében. A megyében például a több mint 9300 szakszerveze­ti bizalmi mindjobban betölti funkcióját, a gyakorlatban azonban még számos szemlé­letbeli probléma akadályozza jogkörük érvényesülését. Egyes vállalatoknál, így a gödöllői árammérőgyárban, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár­ban néhány üzemrész gazda­sági vezetője a bizalmi egyet­értése nélkül döntött kitünte­tési, bérfejlesztési javaslatok­nál. Más esetben egy-egy gaz­dasági vezető úgy véli, hogy a bizalmiak egyetértése egyet jelent a bérfejlesztési lista aláírásával. Egyesek vezetői jogaik csorbítását látják a bi­zalmiak megnövekedett ha­táskörében. Ugyanakkor az is igaz, hogy a bizalmiak egy része felkészületlensége miatt nehezen birkózik a feladatai­val, ezért több üzemben, pél­dául a DHV-ban, a Forté- nél, a Mechanikái Műveknél rendszeres a párt-és szakszer­anács ülése [egyetemi hallgatót, akik kö­zépiskolái és egyetemi tanul­mányaik során kiváló ered­ményt értek el, és példamuta­tó , magatartást tanúsítottak. Az Elnöki Tanács ezután bírá­kat választott meg és mentett fel, végül egyéb, folyamatban levő ügyekben döntött. vezeti aktivisták közötti napi munkakapcsolat, tapasztalat­csere. Az ifjúsági szövetség iránti felelősséget és bizalmat fejezi ki, hogy a párt- és gazdasági vezetők a legtöbb helyen be­vonják a KISZ képviselőit minden olyan kérdés eldönté­sébe. amiben a fiatalok ér­dekeltek. Az utóbbi években javult a KISZ-vezetők és a fiatalok tájékoztatása a párt- határozatokról, a konkrét he­lyi feladatokról. Kevésbé ter­jedt el viszont, hogy a fonto­sabb határozatok végrehajtá­sában konkrét pártmegbizatá- solcat kapjanak a munkahelyi KISZ-szervezetek. Elsősorban a városokban és a nagyköz­ségekben indokolt, hogy a területfejlesztéshez kapcsoló­dóan a KISZ-bizottságokat, alapszervezeteket konkrét ten­nivalókkal bízzák meg. Arató András ezután a köz­ségi és városi népfrontbizott­ságok és a pártszervezetek kapcsolatát elemezte. Elmond­ta többi között, hogy a kü­lönböző népfrontfórumokon, falugyűléseken, tanácstagi be­számolók alkalmával a párt- szervezetek és a népfront- mozgalambam tevékenykedő kommunisták jelentős szerepet játszanak a lakosság mozgósí­tásában, az egységes szemlé­let formálásában. Mindennek eredménye, hogy ma már egyetlen társadalmi réteg sem közömbös lakóhelyének fejlő­dése iránt. Példák sorával ér­zékeltetvén a társadalmi ösz- szefogás kiemelkedő megyei eredményeit, rámutatott, hogy ez a jövőben sem nélkülözhető a településfejlesztési tervek megvalósításában. (Folytatás a 3. oldalon.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 46. SZÄM Ára 1,20 forint 1979. FEBRUÄR 24., SZOMBAT Havasi Ferenc hazaérkezett Moszkvából Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra az SZKP Központi Bizott­ságának meghívására február 20—23 között látogatást tett Moszkvában. Havasi Ferencet fogadta A. P. Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Havasi Ferenc tanulmányozta a népgazdaság pártirányításának .tapasztala­tait és hasznos véleménycse­rét folytatott V. 1. Dolgihhal és M. Sz. Gorbacsovval, az SZKP KB titkáraival. Látoga­tást tett az SZKP KB több osztályán, s a Szovjetunió Ál­lami Tervbizottságában. Ta­lálkozott K. F. Katusevvel, a Szovjetunió KGST-beli állan­dó képviselőjével és Z. N. Nu- rijevvel, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökhelyettesé­vel. Havasi Ferenc pénteken hazaérkezett Moszkvából. Az iraki Köztársaság aldsiöke Budapesten Megkezdődlek a hivatalos tárgyalások Pénteken hivatalos látoga­tásra Budapestre érkezett Ta- ha Muhieddin Maaruf, az Ira­ki Köztársaság alelnöke, Gás­pár Sándornak, az Elnöki Ta­nács helyettes elnökének meghívására. A magas rangú vendéget és , kíséretét — köz­tük dr. Sadun Hammadi kül­ügyminisztert — a Ferihegyi repülőtéren Gáspár Sándor, Púja Frigyes külügyminiszter, valamint az Elnöki Tanács, a kormány, számos tagja, társa­dalmi és kulturális életünk több neves személyisége kö­szöntötte. Az iraki vendégek fogadásán jelen volt dr. Gonda Lajos, a Magyar Népköztársa­ság bagdadi nagykövete,' Shultri Sabri Amaa, az Iraki Köztársaság budapesti nagy­követe és Saddik Saddikni, a Szíriái Arab Köztársaság bu­dapesti nagykövete. Taha Muhieddin Maaruf dél­után a Hősök terén megkoszo­rúzta a magyar hősök emlék­művét. Ezt követően a Parla­mentben látogatást tett Gás­pár Sándornál. A megbeszélés után az Országház Munkácsy- termében Gáspár Sándor és Taha Muhieddin Maaruf veze­tésével megkezdődtek a hiva­talos magyar—iraki tárgyald-! sok. Nehéz év, sikeres gazdálkodás Szekér Gyula a Sasad Tsz zárszmnéó közgyűléséi Pest megye egyik milliár­dos szövetkezete, a budaörsi Sasad Tsz tegnap Budapesten a Sportcsarnokban tartotta zárszámadó közgyűlését, ame­lyen részt vett dr. Szekér Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, dr. Czimbalmos Béla, a Termelő- szövekezetek Országos Taná­csának főtitkára és Barinkat Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára. Nehéz, de összességében si­keres esztendőt hagyott maga mögött a Sasad Tsz. Az egye­sülés kezdeti problémái, a ked­vezőtlenebb közgazdasági vi­szonyok ellenére kereken 87 millió forintos nyereséget ér­tek el, a termelési érték 69 millió forinttal volt több a tervezettnél. A szövetkezet elnöke, Czin- czok György beszámolójában reális képet festett a közös gazdaság tavalyi munkájáról, nem hallgatva el azokat a hiányosságokat sem, amelyek a gazdaság egyes ágazataiban jelentkeztek. Elismerte, hogy a baromfihúst nehezeb­ben tudták értékesíteni, mint a korábbi években, a külső és belső piacok telített­sége miatt, de a baromfitartás gazdaságtalansága nemcsak erre az okra vezethető vissza. Szerepe volt ebben a mun­kahelyenként tapasztalható szervezetlenségnek, a gyen­gébb minőségnek is. , Dr. Szekér Gyula cs Barinkai Oszkárné érdeklődéssel hallgatta az elnöki beszámolót. Az elnök előrehaladásként .értékelte, hogy az alaptevé­kenység — a növénytermesz­tés és az állattenyésztés — részaránya növekedett, így lényegesen változott a terme­lőszövetkezet termelésszerkeze­te is. A 4500 hektáron gaz­dálkodó tsz-ben, amelyet el­sősorban tetszetős virágairól ismerünk, ma hatékony bűza- és kukoricatermesztést foly­tatnak, dinamikusan fejlődik tehenészetük is. A faiskola, amelyben tavaly már vírus­mentes csemetéket is nevel­Peking valódi agressziói A kínai agresszió ellen küz­dő vietnami erők a csütörtöki harcokban újabb ezer betola­kodót tettek harcképtelenné. Az inváziós hadsereg ember­vesztesége elérte a 13 ezer főt. Hanoi becslések szerint Kí­na összesen félmillió katonát összpontosított a határtérség­ben. Húsz hadosztály már az agresszió megkezdése előtt fel­vonult, a harcok kirobbantása után a kínai hadvezetés újabb öt hadosztályt irányított a tér­ségbe. A vietnami fővárosban emlékeztetnek rá, hogy Kína felsorakoztatott erőiből már 16 hadosztályt bevetett a harc­ba. A kínai inváziós erők ösz- szesen 36 ponton támadnak, bárom fő irányban: Cao Bang, Lang Son és Hoang Lien Son tartomány székhelye ellen. Cao Bang városát két irány­ból támadják. A délkeletről, Dong Khe felől előrenyomuló inváziós egységek 5 kilomé- I térre megközelítették a vá­rost. Északnyugati irányból 10 kilométerre vannak • Cao Bántól. A Lang Son tartományban folyó harcok középpontja Dong Dang település, amely három útvonal találkozási pontja. A kínai csapatok Dong Dang elfoglalása után a tarto­mány stratégiai fontosságú székhelye ellen akarnak felvo­nulni. Különösen súlyos harcok folynak Hoang Lien Son tar­tományban, amelynek székhe­lyét, Lao C'ait — mint már ar- rólt hírt adtunk — az agresz- sziós csapatok elfoglalták. Quang Ninh tartomány kulcsfontosságú körzete, Mong Chai a kínai nehéztüzérség tá­madása alatt áll. A kínai csa­patok a várost magát nem tudják megközelíteni, de a környék gazdasági létesítmé­nyeiben károkat okoznak. A kínai agresszoros erők fegyveres diverzánsokat is át­dobtak a térségbe. A katonai helyzetet össze­foglalva megállapítható: Kína láthatóan tovább akar nyo­mulni, de rendkívül erős el­lenállásba ütközik. Nagy em­berveszteség árán egyetlen ponton sikerült 30 kilométer mélységben behatolniuk az in­váziós csapatoknak. Ugyan­akkor a vietnami erők több körzetben lefékezték a kínai egységeket, más körzetekben visszaszorították őket, néhány helyen a határon túlra. A há­rom fő irányban folyó harcok­ba bekapcsolódtak-' a vietnami néphadsereg reguláris erői is. Hanoiban visszautasítják azt a kínai állítást, amely szerint pusztán „korlátozott háború­ról” van szó. Peking valódi agressziót folytat, legfeljebb nem tudja valóra váltani cél­jait az ellenállás miatt. Viet­nami szakértők szerint, ha Kína elérné az állítólagos kor­látozott háború céljait, válto­zatlanul folytatná az inváziót. (Folytatás a 2. oldalon.) tek, idén tovább növeli ter­melését. A nemrégiben átadott hűtőtároló, amely 16 millió forintba került, az eddiginél kedvezőbb feltételeket teremt ehhez a tevékenységükhöz. A közös gazdaság az idén kevesebb fejlesztést tervez és főként a hatékonyság növelé­sére törekszik. Programot dolgoznak ki az anyag, és energiaráfor­dítás csökkentésére is. A Sasad Tsz, amely 15 kö­zös vállalkozás tagja, igen sokat tesz a lakosság jobb el­látásáért. A Budatej nevű ter­melőszövetkezeti együttműkö­dés keretében tavaly több mint 11 millió liter tejet és 1500 tonna joghurtot forgal­maztak. A jogelőd tsz-ek tagsága az elmúlt időszakban közösséggé forrott össze, megszűntek a korábbi feszültségek. A közgyűlésen elhangzott beszámolóhoz hozzászólt Sze­kér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Röviden elemezte a népgazdaság, illet­ve a mezőgazdaság jelenlegi helyzetét, s szólt az exportkö­telezettségek teljesítéséről. A Sas ad Termelőszövetkezettel kapcsolatosan megállapította, hogy annak gazdálkodására a sokrétű­ség a jellemző. Elismerte a vezetők kezdemé­nyezőkészségét, ésszerű koc­kázatvállalását. Dr. Szekér Gyula a köz­gyűlést követően a szövetke­zetbe látogatott, ahol egyebek között megtekintette a mező- gazdaság számára fontos mű­szereket készítő üzemet is V. B.

Next

/
Thumbnails
Contents