Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)

1979-02-23 / 45. szám

• • Ülést tartott a Minisztertanács Jelentés a terv teljesítéséről, a munkaügyi helyzetről Szekér Gyula, a Miniszter­tanács elnökhelyettese beszá­molt a magyar—kubai gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság ülés­szakáról. A kormány jóváha­gyólag tudomásul vette a je­lentést, és megbízta a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésszakon elfogadott hatá­rozatok végrehajtására. Az Országos Tervhivatal elnöke az 1978. évi népgazda­sági terv végrehajtásáról, a munkaügyi miniszter a mun­kaügy helyzetéről tett jelen­tést. A Minisztertanács a je­lentéseket elfogadta, egyben kötelezte a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy irányító munká­jukban hasznosítsák a tapasz­talatokat. A kormány megtárgyalta a lakásépítés és a lakásgazdál­kodás 1990-ig szóló tervét. r A lakásépítés közös programja Aligha van még egy *’*' olyan nagy súlyú té­nyezője az életszínvonal növekedése eredményeinek és feladatainak, mint a la­kásépítés, a lakáselosztás, a meglevő állománnyal való gazdálkodás. A felté­telezés jogos tehát: a Mi­nisztertanács ülésén elfo­gadott program — a la­kásépítés és -gazdálkodás 1990-ig szóló terve — mil­liókat érint, s egyszerre kettős szerepben, az ered­mények létrehozóiként, il­letve élvezőiként. A leg­főbb számadat az MSZMP Központi Bizottsága 1978. október 12-i ülésének hatá­rozatából ismert: 1976 és 1990 között 1,2 millió új otthon tető alá hozása a cél. A kormány által most jóváhagyott terv ennek a középponti célnak a részle­tekbe menő hogyanjait, irányait jelöli ki, mégpedig úgy, hogy három középtávú tervidőszakra bontja a sok­szorosan összefüggő fel­adatokat. Ezzel már ki­mondtuk azt is, nincs szó az eddig járttal szemben valamilyen új út szüksé­gességéről. Amint azt a kormány határozata meg­állapítja, a lakásépítésről és -gazdálkodásról 1970-ben elfogadottak — az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács 1970. április 16-i együttes ülésének ál­lásfoglalása — megfele­lően szolgálták az éssze­rűbb irányok, arányok ki­alakulását, az eredmények gyarapítását. A lakásépítés mostani távlati terve: az eddigi eredményekre és tapasztalatokra alapozott teendők foglalata. Ezeknek a teendőknek a sikeres végrehajtása egye­bek között azzal jár, hogy 1990-re a lakásállomány meghaladja majd a négy­milliót, s ezen belül a komfortos otthonok aránya — érzékeltetendő a válto­zást: jelenleg a megyében minden száz lakás közül hatvan a komfort nélküli — eléri a teljes lakásszám háromnegyedét. Kimondja azt is a kormány határoza­ta, gazdasági lehetőségeink­kel összhangban növelni kell az új otthonok alapte­rületét — a megyében az állami forrásokból emelt lakások átlagos alapterüle­te 54, a magánerőből épí­tetteké 72 négyzetméter — s az eddigieknél kapjon nagyobb szerepet a speciá­lis igények kielégítése, mint például a bérlő- és garzonházak stb. építése. I ényeges útjelzője a ha­-*-1 ladásnak, hogy a la­kásépítés és -gazdálkodás 1990-ig szóló terve fönn­tartja az új otthonok lakó­negyedekben történő létre­hozásának meghatározó sú­lyát, ugyanakkor a koráb­biaknál jóval nagyobb fi­gyelmet és gondot szentel a meglevő lakások felújításá­nak; 1981 és 1990 között, a program szerint a több szintes lakóépületekben le­vő otthonokból 270—290 ez­ret korszerűsítenek, hoznak rendbe. Tekintélyes előbb­re lépésnek számít a nap­jainkban kialakult ará­nyokhoz képest, hogy a Mi­nisztertanács határozata szerint az 1980-at követő esztendőkben az építésből a bérlakások arányát har­minc százalékra kell nö­velni. (A megyében a het­venes évek középső harma­dában ez az arány a tíz százalékot sem érte el.) Fontos lehetősége ez an­nak, hogy az alacsony jö­vedelmű családoknál meg­rövidüljön a lakásra vára­kozás ideje. Ebben is, sok más jellem­zőben is o kormány által elfogadottak fönntartják, sőt erősítik a szociálpoliti­kai és rétegpolitikai szem­pontokból történő differen­ciálást. Ugyanakkor a táv­lati programban szereplők rögzítik, hogy indokolt fe­lülvizsgálni a lakásigénylé­seket, a végbement társa­dalmi változásokhoz igazí­tani az igénylés rendjét, a kielégítés módját. A lakás- gazdálkodás ésszerűbb — a társadalmi érdekeltséghez közelebb álló — kereteit segít megteremteni az a kívánalom, hogy alakuljon ki a lakáscserék szervezett rendszere, abban találkoz­zék a társadalmi és az egyéni törekvés. 'T’avaly s a megelőző két évben, azaz az ötödik ötéves terv eddig eltelt há­rom esztendejében a me­gyében összesen 25 ezer la­kás épült fel; míg az egy lakosra jutó nemzeti jöve­delem szerint az európai országok mezőnyének a második felében helyezke­dik el hazánk, addig az ezer főre számított lakás­építésben az élcsoportban vagyunk. E hivatkozásnyi utalás talán érzékelteti, mekkora társadalmi erőfe­szítések sűrűsödnek a la­káshelyzet javításában, s ezt támasztja alá az az ada­lék is, hogy a Miniszterta­nács ülésén elfogadottak szerint az új otthonok ki­alakítása költségeinek min­den száz forintjából a na­gyobb részt — ötvenhárom forintot — az állam viseli. Ami országos átlag, sajná­latos, hogy a megyében ez a részesedés jelenleg jóval kisebbnek bizonyul. Rendelkezik a Miniszter- tanács határozata arról a bonyolult anyagi-műszaki hátországról is, amely alapja és feltétele az 1,2 millió lakás megépítésének, s amelynek bővítésében ko­rántsem csak az építésügyi tárcának vannak kiter­jedt feladatai. E teendő­körre végképp igaz az a megállapítás, hogy a cse­lekvés lehetősége és kötele­zettsége közös, össztársa­dalmi, ahogy a lakásépítés és -gazdálkodás 1990-ig szóló tervének minden részlete és egésze közös program. E program re­mélt eredményét sokféle­képp megfogalmazhatjuk. Például úgy, hogy 1,2 mil­lió család — 1950 és 1990 között, tehát négy évtized alatt összesen 2,7 millió la­kást építünk fel az ország­ban! — költözhet új ott­honba. Leírhatjuk azt is, hogy a megye jelenlegi 330 ezres lakásállománya négy- százezer fölé nő. Sokat mond a programról úgy­szintén, hogy a száz lakás­ra jutó személyek száma az 1975. évi 297-ről 1990-re 254—260-ra csökken s így tovább, így tovább. Mégis, talán ez a legigazabb sum- mázat, ha azt mondjuk: sok évtized adósságainak javát sikerül megszüntetni. Meghatározta, hogy a terv ütemezését, valamint a végre­hajtás feltételeit az ötéves ter­veknek kell konkretizálni. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette a gyógyszerellátás helyzetéről és fejlesztéséről szóló jelentést. A KNEB elnöke jelentést tett o közérdekű bejelentések­ről, javaslatokról és panaszok­ról szóló törvény végrehajtá­sa ellenőrzésének országos tapasztalatairól. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudo­másul • vette. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Simon Pál a Pestvidéki - Gépgyárban Gazdaságpolitikai kérdések címmel ár. Simon Pál nehéz­ipari miniszter a pártnapon tegnap előadást tartott a Pest­vidéki Gépgyárban. A pártna­pon részt vett Jónás Zoltán, a járási pártbizottság első tit­kára. Az előadás után a jelenlé­vő mintegy 400 dolgozó szo­lidaritási, valamint tiltakozó táviratot küldött Vietnam, il­letve Kína nagykövetségére. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! *ÁZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM Ám 1,20 forint 1979. FEBRUÁR 23., PÉNTEK Súlyos harcok Vietnam határterületein Továbbra is súlyos harcokat jelentenek Vietnam északi határtérségéből. A Vietnam Hangja rádióállomás csütör­tök esti adása szerint a viet­nami védelmi erők súlyos veszteségeket okoztak 14 tá­madó kínai zászlóaljnak. A vietnami egységek a kínai in- váziós haderő 140 harckocsi­ját, páncélosát, illetve kato­nai járművét semmisítették meg, gyújtották fel. A hanoi rádió csütörtök éj­szakai adása arról számolt be, hogy a Vietnam-ellenes kínai agresszió első öt napja során a kínai inváziós egységek vesztesége halottakban és se­besültekben elérte a 12 ezer főt. A vietnami védelmi erők a harcok során jelentős meny­Äz év újdonságai Pest megye ipari szövetkezeteiben Az elmúlt napokban a me­gye ipari és szolgáltató szö­vetkezetei közül hármat ke­restünk fel, s mindenütt az iránt érdeklődtünk: milyen újdonságokkal je­lentkeznek az idén? A főként híradástechnikai eszközökét gyártó nagymarosi Vas- és Műszeripari Szövetke­zetben az idén új típusokkal bővítik a hangoláskijelző mű­szerek családját, mert e ter­mékek különösen keresettek, mind a hazai, mind a nem­zetközi piacon. Újdonságuk az egy műszertokban elhelyezett két indikátor, amelynek első­sorban az Orion és a Videoton gyár veszi hasznát: az eddig tőkés országokból importált készülék hazai gyártásával mindkét üzem jelentős össze­gű devizát takaríthat meg. Mauer Ignác műszaki vezető elmondta, hogy a nagymarosi­ak az idén jelentősen növelik tőkés exportjukat. Míg tavaly csupán 178 ezer forint érték­ben szállítottak különböző hír­adástechnikai eszközöket az NSZK-ba és Angliába, addig ez évben már 2 millió 765 ezer forintos kivitellel számolnak. A váci Dunakanyar Vegyes­ipari és Szolgáltató Szövetke­zetben nem Londonra, hanem sokkal közelebbre, Vácra és Dunakeszire tekintenek. Bá­nyavári Petemé elnök újságol­ta. hogy — Pest megyében el­sőként — bevezették a fűtő­olaj házhoz szállítását. A ren­deléseket a 11-000 telefonszá­mon veszik fel, s két IFA tí­pusú olajszállító tankautójuk segítségével a város minden részére el­juttatják a fűtőanyagot. A szövetkezet életében nagy esemény lesz a Dunakeszi új lakótelepén épülő szolgáltató kombinát átadása, amelynek egyik részlege a váciakhoz tar­tozik majd. A Dunakanyar szö­vetkezet 8 millió forinttal já­rul hozzá az építéshez, amely előreláthatólag 1981-ben feje­ződik be. A ceglédi Vasipari, Elektro­mos és Műszerész Ktsz-ben egy sereg újdonság akad. A koráb­bi években a hazai és a szo­cialista országbeli konzervgyá­rak számára kisebb szériában gyártották az úgynevezett OHS-berendezéseket. Most, a Nagykőrösi Gépjavítóval és az Április 4. Gépgyár kiskunfél­egyházi gyárával közösen, en­nek egv új, nagyobb kapaci­tású változatát bocsátják ki. Ugyancsak a konzervgyárak­ban hasznosíthatók azok az egyenként 300 ezer forint érté­kű automata lánczsírozó be­rendezések, amelyeknek prototípusait már az év elején elkészítették. Motyovszki Mihály elnök elmondta, hogy valószínű­leg az év végén megkezdik azoknak a gépvázaknak és tar­tályoknak a szállítását, ame­lyeket a BOMAG cég útépítő gépeihez készítenek. A nyu­gatnémet vállalattal mast folynak a tárgyalások és az elképzelések szerint a napok­ban ötéves szerződés megkö­tésére kerül sor. Az viszont már biztos, hogy egy indoné­ziai téglagyár részére, évi 20 millió forint értékben, a kö­vetkező két esztendőben elekt­romos gépipari és technológiai berendezéseket szállítanak. A ceglédiek néhány szakembe­re egyébként jelenleg Irakban tartózkodik, ahol egy festék-, és egy konzervgyárban a Vas­ipari Elektromos és Műszerész Ktsz által gyártott elektromos berendezések helyszíni szerelé­sében segédkeznek. H. I. nyiségű fegyvert és hadianya­got zsákmányoltak. Külföldi hírügynökségek je­lentése szerint Kína növeli a Vietnam északi tartományaiba behatolt csapatainak számát. Az agresszorok Lang Son irá­nyába újabb 8 ezer főből álló gyalogos hadosztályt dobtak át a határon — jelenti a TASZSZ szovjet hírügynökség Hanoiból. Megfigyelők szerint az első támadó hadműveletekben 60 ezer kínai katona vett részt, majd további 40 ezret dobtak át Vietnam területére. Üjabb kínai egységek állnak készen­létben közvetlenül a határ kö­zelében, összesen mintegy 100 ezer ember. Az UPI amerikai hírügynökség bangkoki tudó­sítója arról számolt be, hogy a harci körzetekben levő kínai egységek között egy Vietnam­ból áttelepült kínai nemzetisé- gűekből, hoákból szervezett hadosztály is van. (Mint em­lékezetes, a hoák múlt év ta­vaszán települtek át Vietnam­ból Kínába, Kína Vietnam­ellenes propagandája hatásá­ra.) A PAP lengyel hírügynök­ség és az Aszahi Szimbun cí­mű tokiói lap hanoi tudósítója szerint a VSZK fővárosában nyugodt a légkör ezekben a válságos napokban is. A len­gyel tudósítás hozzáfűzi azon­ban, hogy Hanoi környékén légitámadástól tartva készült­ségbe helyezték a légvédelmi tüzérség ütegeit, s a főváros lakóit harci kiképzésben ré­szesítik. A városközpontban transzparensek figyelmeztetik Hanoi lakóit: legyenek éberek és álljanak készen a haza vé­delmére. Az állami intézményekben és a főiskolákon nagygyűlése­ket tartanak, amelyek részt­vevői kifejezik készségüket a haza védelmére. ★ Az Egyesült Államok csü­törtökön hivatalosan kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását, hogy „megvizs­gálják a délkelet-ázsiai hely­zetet, s annak összefüggéseit a nemzetközi biztonsággal”. • • Összehangolják Pest megye és a főváros vízgazdálkodását Pest megye ivóvízhálózata ebben a tervidőszakban mint­egy 15 százalékkal bővül. A víztermelő kapacitás napi 61 000 köbméterrel, a csator­nahálózat 140 kilométerrel nö­vekszik. A települések gyors fejlődése — különösen az agg­lomerációban — azonban szük­ségessé teszi, hogy jelenleg és a következő ötéves fejlesztési terv előkészítésénél is rangsorolják, mely falvak, városok részesüljenek el­sőbbségben. Egyebek között erről határoz­tak csütörtöki tanácskozásu­kon az Országos Vízügyi Hi­vatal és Pest megye vezetői. A tervegyeztető tárgyalá­Búcsúzik az öreg híd A Hídépítő Vállalat dolgozói megkezdték a régi tahitót- faluí híd szétszerelését, amelynek szomszédságában az elmúlt évben új hidat avattak. A kétszáztíz méter hosszú, többszáz tonnás híd elemeit szétdarabolás után úszódaru rakja a partra, ahonnan a Dunai Vasműbe szállítják beolvasztásra. son szóltak arról is, hogy a központi, a tanácsi és a tár­sulati pénzösszegeket a regio­nális fejlesztésekre össz­pontosítják. A tervidőszak hát­ralevő részében a megye köz­egészségügyileg veszélyezte­tett tizennégy településéből nyolcban megoldják a részle­ges ivóvízellátást. A gyakran vízhiányos Gödöllő részére — átmeneti jelleggel — még eb­ben az esztendőben vizet ad­nak a Szadán fúrt kutak. Vácott több mint 100 millió forint beruházással megkez­dődik a szennyvíztisztító telep bővítése. Érd és környéke víz­ellátásának fejlesztésére ta* nulmányterv készült. A VI. ötéves terv előkészítése során összehangolják a főváros és Pest megye fejlesztési kon­cepcióit. A megyében fontos fel­adat a felszíni vizek és belvizek elvezetése is. A rangsorolás szerint első­ként a Kerepestarcsán kiala­kult kedvezőtlen körülménye­ket szüntetik meg. A tervegyeztető tanácskozást Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyet­tese, Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke és Ba~ logh László, a megyei párt* bizottság titkára vezette. KÖZÉLET Az MSZMP Központi Bi­zottsága táviratban köszöntöt­te Herbert Miest, a Német Kommunista Párt elnökét, 50. születésnapja alkalmából. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke csütörtökön fo­gadta Alvaro Kariaga Zalies, •rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Bolíviai Köz­társaság új magyarországi nagykövetét, áld átadta meg* bízólevelét. Péter János, az országgyű­lés alelnöke tegnap, az or­szággyűlési küldöttség élén hazaérkezett Indiából, ahol hi­vatalos látogatást tettek. Veres József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, magyar delegációt vezet Ca­sablancába, ahol részt vesz a Marokkói Haladás és Szo­cializmus Pártja II. kongres­szusán. A küldöttség tegnap utazott el Budapestről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents