Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)

1979-02-22 / 44. szám

El HÍRLAP ’ KULQ IKIADAS >A . VI. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 1979. FEBRUÄB 22., CSÜTÖRTÖK Hatékonyság, minőség Nagyobb feladatot Is vállalnak A társadalmi munkában élenjáró fiatalok Hatékonyság, minőség. Ez­zel a két, manapság oly gyak­ran hallható, olvasnató szóval foglalják össze a fiatalok rész­vételét a gazdasági építőmun­kában. Jelszavak ezek, a leg­fontosabb feladatokat jelentik az üzemekben, a termelőszö­vetkezetekben. Az ötödik öt­éves terv időszakában, a párt- szervezetek cselekvési prog­ramjaihoz kapcsolódva a KISZ-esek akcióprogramja­ikba foglalják teendőiket, s ezek akkor is jelentősek, ha ma még jó néhány helyen in­kább csak a lehetőségek fel­kutatásáról beszélhetünk. Népszerű vetélkedők A járás KISZ-szervezetei sem az idén kapcsolódnak be először a gazdasági építőmun­kát támogató mozgalomba. Amint a járási bizottságon megtudtuk, a mindennapi munkán kívül, a nagyobb fel­adatok megoldásából is kivet­ték részüket a vállalati, szö­vetkezeti ifjúsági szervezetek. Több példát említhetünk. Három évvel ezelőtt a tan­gazdaság ifjúsági parlament­ién azt vállalták, hogy a gaz­daság nagyberuházását, a sza­kosított tehenészeti telep épí­tését a szokásosnál is jobban segítik. Nem utolsósorban a védnökségnek, a társadalmi munkaakcióknak köszönhető, hogy tavaly, az év végén ha­táridőre elkészült a telep. Az ősszel megtartott ifjúsági par­lamenten pedig már a fenyő­haraszti sertéstelep védnöksé­gét határozták el a tangazda­sági KISZ-esek. A Rákosvölgye Termelőszö­vetkezet fiataljai hasonló tá­mogatást adtak a húsprogram­hoz, a sertés- és juhtenyésztés, a tejtermelés ügyét sajátjuk­nak tekintik. Az ilyen és ha­sonló akciók kitűnnek a sor­ból, pedig nem kevésbé fon­tos a mindennapi munkában, az ifjúsági brigádok hozzájá­rulása a vállalati és szövetke­zeti tervek megvalósításához. Az ifjúsági brigádok nem­csak a közvetlen termelésben bizonyítják hozzáértésüket, hanem az évente megrendezett szakmai és politikai vetélkedő­kön is, amelyek népszerűek. A szövetkezetből húsz, az áfé- szekből tizenöt brigád vesz részt rendszeresen a hosszú távon is hasznos rendezvénye­ken. Nem partner Feltétlenül szólni kell a fia­tal műszakiak és közgazdá­szok tanácsáról. Ebben a moz­galomban a fiatal szakembe­rek, vállalatuk, szövetkezetük fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, ha megfelelő javaslato­kat dolgoznak ki, s tegyük hozzá, ha a gazdasági vezetés kellően méltányolja munká­jukat. Mert sajnos, ma még nem mindenütt veszik komo­lyan a fiatalok lelkes jelentke­zését, a vállveregetésen kívül gyakran nincs is egyéb ered­ménye az ifjonti buzgólkodás- nak. Hogy ez mennyire helytelen, arra bizonyíték az ikladi Ipari Műszergyár fiatal szakembe­reinek esete, akik a vállalat hosszú távú fejlesztéséhez szolgálhattak használható ada­lékkal. Tervüket ma már fi­gyelembe veszik, elemeit hasz­nosítják. Az alkotó ifjúság oályázatról ugyanezt mondhatjuk. Két pél­da bizonyítja, hogy a járás fia­tal szakemberei értik a dolgu­kat. Tóth István túrái agro- j nómus, a szövetkezet szerve­zetéről készített dolgozatával országos díjat nyert, akár­csak Monostori József, a dányi termelőszöyetkezet volt gé­pészmérnöke, akinek hasznos javaslatait a szövetkezetben máris hasznosították. A tavalyi ifjúsági parlamen­tek tanúsága szerint a fiatalo­kat érdekli üzemük, szövetke­zetük gazdasági helyzete. Több olyan parlament volt, amely szinte termelési tanácskozássá alakult. Az ilyen parlamentek másfelől azt bizonyítják, hogy az üzemi demokrácia egyéb fórumai, a négyszög, a terme­lési értekezletek nem töltik be maradéktalanul feladataikat, legalábbis ami a fiatalok rész­vételét illeti. Ennek persze több oka is le­het. Van, ahol a gazdasági ve­zetés nem tájékoztatja kellő­képpen a fiatalokat, a KISZ- szervezetet, másutt viszont éppen az ifjúsági szervezet nem eléggé aktív, nem part­ner. Márpedig a jó együttmű­ködéshez két, felkészült és tá­jékozott fél szükséges. Eddig is élen jártak A jó együttműködés feltéte­lei között fontos hely jut a KISZ- és a pártszervezetek kapcsolatának. Az idén, a ko­rábbi évek tapasztalatait fel­használva, a fiatalok idejében megismerkedhettek a tervek­kel, a feladatokkal, s így job­ban kapcsolódhattak hozzá­juk. Nem véletlen hát, hogy a KISZ-es akcióprogram ebben az évben különösen gazdag. A folyamatos teendőkön kívül azt tervezik, hogy megerősítik a fiatal agrárszakemberek klub­ját, megszervezik a termelési munkabizottságot, KlSZ-titká- ri és ifjúsági brigádvezetői ta­nácskozást tartanak a gazda­sági építőmunka tárgyköré­ben. Ezeken a tanácskozásokon nemcsak az üzemekből, a szö­vetkezetekből érkező küldöt­teknek lesz mondanivalójuk, hanem a lakóterületi és köz­ségi KISZ-vezetőknek is. Hi­szen a községek fejlesztésében, nem túlzás, eddig is élen jártak a fiatalok. Társadalmi- mun­kával segítették mindenhol az építkezést, akár iskoláról, óvodáról, akár ifjúsági klub­ról vagy parkról, orvosi ren­delőről volt szó. Az idén is lesz ilyen feladat bőven. G. Z. — Rendhagyó irodalomórát tartanak Breyer Lászlónak, a Népszínház művészének közre­működésével Túrán, a párt- bizottság épületében ma, csütörtökön fél hat órai kez­dettel. FELVÁSÁRLÁS, TERMELTETÉS Szilva helyett alma HÁROMSZOR TÖBB BURGONYA A Galgavidéke Áfész egyik legfontosabb tevékenysége a felvásárlás és a termeltetés: árbevételének jelentős része ebből a forrásból származik. Ide tartozik a burgonya-, gyü­mölcs- és zöldségfelvásárlás és az^upróállatok, a takarmány- növények átvétele. Tavaly 28 ezer 613 mázsa zöldséget gyűjtöttek be a fel­vevőhelyek, a legtöbbet, akár­csak a korábbi években, ubor­kából, paprikából és zöldbor­sóból. A gyümölcsfélék közt a szilva helyére az alma lépett elő, a mintegy 2 ezer 700 má- zsányi gyümölcsfelvásárlás nyolcvan százalékát ez adta. Háromszorosára növekedett az átvett burgonya mennyisé­ge: 1977-ben 734, tavaly pedig 2 ezer 532 mázsát adtak le a kistermelők. Az eredmények körültekintő szervezőmunkán nyugszanak. A szövetkezet egyrészt zöld­ségtermelő szakcsoportokat működtet, másrészt a háztáji kertekben termelő tagjaival szerződéseket köt, ez utóbbiak közül jelentős az a 223 terme­lőt összefogó hároméves szer­ződés, amelyet még 1977-ben sikerült megkötniük. Jelentős támogatást nyújt a vetőma­gok, műtrágyák, fóliák beszer­zéséhez, és ezzel is a termelési lehetőségek fokozottabb ki­használását segítik elő. A nyúltenyésztésre is nagy gondot fordítottak tavaly. Gondoskodtak szaporító anyagról, takarmányról, egész­ségügyi ellátásról. Terveik tel­jesítésének alapoillérét itt is a szakcsoportok adják. A szövet­kezet szervező munkája ezen a területen bizonyult a legered­ményesebbnek : 2 ezer 552 má­zsa nvulat vásároltak fel 1978- ban, hétszáz mázsával többet a tervezettnél, vágóbaromfiból pedig 648 mázsát, majdnem öt­szörösét az előző évi mennyi­ségnek. Ajtók, ablakok pvc-ből Csak a holnap építőanyaga ? Szidjuk a jó öreg fát. Mi­után évszázadokon át hűsé­gesen szolgált ajtóként, ablak­ként, most azzal vádoljuk, az ő résein át szökik a meleg, az ő vetemedése a ludas abban, hogy az utcát fűtjük. Persze ez csak féligazság. Kétségte­len, hogy a fa anyagjellemzői ma már nem vezetik a hőszige­telési tulajdonságok alapján felállított ranglistát, de az is tény, hogy a nagyipari feldol­gozási technológia is hozzá­járult a fából készült nyílászá­rókra elhangzó panaszok nö­vekedéséhez. Olyan új anyagra volt tehát szükség, amely mind tulajdon­ságait, mind feldolgozhatósá­gát tekintve megfelel a meg­változott követelményeknek. Alig húsz évvel azután, hogy ezen a területen is megjelent a műanyag, mára egyre nagyobb részt követel magának: az NSZK-ban például a piaci prognózisok szerint jövőre minden harmadik forgalomba kerülő ajtó, ablak pvc-ből fog készülni. Kevés vevő Ezt a fejlett technológiát vá­sárolta meg — licenc formá­jában — a Borsodi Vegyi Kombifiát 1977-ben, s ma az általa előállított profil-alap­anyagból három helyen gyárt­ják az új terméket: a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vál­lalatnál, a Győr-Sopron me­gyeinél, valamint a Pest me­gyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat faipari gyáregységé­ben, Solymáron. Mint a gyáregység műszaki vezetője, Dorozsmai István, és munkatársa, Kiss Péterné gyártásfejlesztő elmondták, a forgalomban való részesedés aránya náluk még nem éri el az előbb említett számot: — Az országban készülő összes nyílászáróknak csak 5 százalékát teszik ki a Portplast fantázianevű műanyag ajtók és az Ongropat ablakok. Ez a három gyártó egy műszakos kapacitását jelenti, tehát a nö­vekvő igényeket is ki lehet majd elégíteni. Jelenleg azon­ban a tervezők és kivitelezők még nem ismerik eléggé az újdonságot, így pillanatnyilag csak bő negyedéves kapacitá­sunk van lekötve. Pedig érdemes lenne jobban megbarátkozni az új termék­kel. Előnyös tulajdonságai kö­zül ragadjunk ki egyet, a hő­szigetelő képességet, annál is inkább, mivel ennek energia- szegény világunkban különös jelentősége van. Látszólag drágább — Az egriek csináltak egy kísérletet — mondja Dorozs­mai István. — Két azonos tí­pusú épület közül az egyiket Kelnek a kislibák A dányi Magvető Termelő­szövetkezet telepén az idén 70 ezer kislibát kelvetnek. Felső képünkön: a Béke szocialista brigád tagjai Tóth Andtásné, Kovács Jánoshé, Sebestyén Sándomé és Lázár Flóriánné megforgatják a tojásokat, hogy egyenletesen érje a kel- tetőgép melege. Jobb oldali képünkön: Dóczi Istvánné brigádvezető a ki­kelt kislibákat osztályozza. Barcza Zsolt felvételei hagyományos, fából készült nyílászárókkal építették fel, a másikba mindenhová mű­anyag ablakokat tettek. Az eredmény magáért beszél: a fűtési szezon végén az utóbbi gázszámlája harminc százalék­kal volt alacsonyabb! Az imponáló energiamegta­karítási tapasztalatokból rög­tön adódik a kérdés, miért nem tolonganak a megrende­lők, például a házgyárak Győr­ben, Egerben és Solymáron? — Elsősorban az ár miatt — hangzik a válasz. — Tudni kell, hogy egy azonos felületű műanyag ablak ára mintegy két és félszerese a hagyomá­nyos faablaknak. Igaz, hogy ez már hőszigetelő üveggel be­üvegezve értendő, valamint festési,1 mázolási költségek sem terhelik, mégis, a házgyári ki­vitelezésre előírt műszaki-gaz­dasági normatívák ma még nem engedik meg a kiváltást. Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium koordinálá­sával most készülnek azok az alkalmazási útmutatók, melyek valamennyi építési módra mintegy tervezési segédlet­ként megadják majd a beépí­tési lehetőségeket. Az ár még ott is nagy visz. szahúzó erő, ahol egyéni dön­tés kellene csak az alkalma­záshoz; a magánépíttetőknél. Pedig az egyszeri beszerzési költség többlete hosszú távon megtérülne. Az Építéstudomá. nyi Intézet vizsgálata kimu­tatta, hogy a műanyag ablak éves hővesztesége kevesebb, mint fel? a faablakénak. Ez annyit jelent, hogy az olcsóbb faablak hőveszteségének beru­házási és költségkihatása az ablakok 30 éves, minimálisnak tekinthető élettartamát figye­lembe véve csaknem két és félszer magasabb a drága mű­anyag ablakénál. Fejlesztés, gondokkal A kevésbé látványos felfutás ellenére a pvc-termékek to­vábbra is kedves gyermekek­nek számítanak Solymáron: — Mindenképpen ebben az irányban kívánunk tovább ha­ladni — összegezte a beszél, getést Dorozsmai István. — Bár vannak más jellegű ne­hézségeink is, így például a korszerű vasalatok beszerzése, amit ma még csak tőkés im­portból, illetve egy tsz-mellék- üzemúgtól tudunk meglcapni, mégis úgy látjuk, hogy termé­künknek van jövője. Mind ka­pacitásunkat, mind a választé­kot tovább akarjuk bővíteni, és ezzel egy időben — két gyár­tó társunkkal együtt — szak­mai bemutatókon, kiállításo­kon igyekszünk minél több hí­vet szerezni ennek a korszerű terméknek. W. B. GALGAVIDÉKE ÁFÉSZ Kevesebb alkohol, több üdítő A Galgavidéke Áfész követ­kezetesen törekszik vendéglá­tóipari ágazatában a hideg és meleg ételek, valamint az üdítő italok forgalmának nö­velésére. E céljuknak tavaly is ugyanolyan eredményesen tudtak eleget tenni, mint ko­rábban, sőt az ételforgalom­ban ugrásszerű növekedés kö­vetkezett be: a melegétel-fo- gyasztás több mint ötven, az egyéb ételeké — szendvicseké, süteményeké — tizennégy szá­zalékkal emelkedett. A szeszes italok forgalma, jóllehet, csekély mértékben, az elmúlt években állandóan nö­vekedett. A további növekedés megakadályozását hivatott rendeletek, intézkedések azon­ban nem voltak hiábavalóak, kilenc órakor sem áll meg az élet, s nem csupán az italbol­tokban lehet embereket látni, ráadásul ők vannak keveseb­ben. Ezt bizonyítja a Galgavi­déke Áfész italforgalmának alakulása is; tavaly kevesebb alkoholt hörpintettek fel az italboltokban, vásároltak az üzletekben, mint korábban, ugyanakkor nőtt a szeszmentes italok népszerűsége, elsősor­ban a palackozott, kellemes ízű, különféle aromájú üdítő­ké. B. M. Verseg Előadások npfászskitak Fogyasztási szövetkezeteink propagandájára és ösztönzése nyomán járásunkban is egyre több a nyúltenyésztő. A többi között Versegen is. A Galgavi- déki Áfész, amelynek körzeté­be tartozik községünk is, a tenyésztési kedv felkeltésén kívül nagy gondot fordít a vállalkozók ismereteinek bőví­tésére, mivel ezek hiányában egész almok pusztulhatnak ki, ami könnyen kedvét szegi a kezdőknek, de persze a régiek munkakedvére sem hat ser­kentőleg. A szükséges ismere­tek magszerzésének, a problé­mák megbeszélésének kitűnő fórumai az évről évre ismétlő­dő előadások. Versegen ezek megszervezéséről az idén is Véber Gábor művelődésiház- igazgató gondoskodott. Az ed­dig elhangzott előadásokon a vérségi tenyésztők csaknem teljes létszámmal vettek részt, hasznos ismereteket szerezve a tenyészegyed kiválasztása, a szaporítás és más kérdéskö­rökben. Anyakönyvi hírek Született: Hegedűs József Attila és Lengyel Hajnalka: Hajnalka, Szekeres András és Szabó Márta: Attila, Pocsai József Attila és Benke Judit: Attila, Korponai Ferenc és Dudás Erzsébet: Ferenc, Busz. kúp Ferenc Frigyes és Ná- nási Klára: Miklós, Mravik Tamás és Krekk Margit: Ad­rienn, Barsi János és Tomis Judit: Szilvia, Matuz András és Gabrielli Gabriella: Balázs István, Fóner István és Koncz Ibolya: Gábor, Vaigel Gábor és Szabó Erzsébet Éva: Haj­nalka, Pázmány László és Klamencsálk Julianna: Aliz Mónika, Borbély János és Bók Julianna: Tünde, Gonda Já­nos és Horváth Mária Margit: Mónika, Molnár Sándor és Molnár Ilona: Csaba Sándor, Magyar László és Őszi Erzsé­bet: Zsuzsanna, Szekeres Já­nos és Gódor Margit: János, Dudás Péter és Bállá Judit: Judit, Újfalusi János és Hor­váth Mária: Dóra Mária, Döm_ södi László Attila és Gerst- ner Mária: Zsolt, Kubisik Ist­ván és Kiss Éva: István és Andrea, Varga Zsigmond és Abordán .Etelka: János, Tóth József és Péter Erzsébet Luj­za: Kornélia, Péter István és Lakatos Ilona: Ilona Edit ne­vű gyermeke. Névadót tartott: Szabó Ist­ván és Gróf Erzsébet: Georgi­na Nóra, Kerner Károly és Zoltánfi Irén: Zoltán, Gyöm­bér Mihály és Dörnyed Ilona Erzsébet: Zsolt. Kovács Zol­tán és Gyoroki Zsuzsanna: Katalin nevű gyermekének. Házasságot kötött: Nagy László és Lábát Katalin Mag­dolna. Pintér József és Balogh Margit. Elhunyt: Kovács Andrásné Pálinkás Mária, Gödöllő, Mi- kóla Árp-'d tér 4., Varga László Béla, Gödöllő, Hős utca 14., Kanalas György, Gö­döllő, Harmat utca 6., LaKa- tos László, Gödöllő, János ut­ca 19., Skrach Károlyné Her- báth Ilona, Gödöllő, kastély, Jakos Antal, Gödöllő, kastély, Demján Pálné Tusjak Anna, Gödöllő, kastély, Kubisek Ist­ván és Andrea, Isaszeg. Baj- csy-Zs. u. 68., Somorjai János, Gödöllő, Stromfeld Aurél sé­tány 16. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents