Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)
1979-02-21 / 43. szám
1979. FEBRUAR 21., SZERDA Heti jogi tanácsok Mi a vállalatok feladata a nyugdíjkorhatárt elérő dolgosok teljes munkaidőben történő továbbfoglalkoztatása esetén. A kormány már korábban bevezette a továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlék-rend- ezerét, s ezt a rendszert a múlt év elején továbbfejlesztették. Az újabb intézkedés célja, hogy a vállalatok, szövetkezetek fokozottabban használják fel anyagi lehetőségeiket, a teljes munkaidős továbbdolgo- zás ösztönzésére. Ennek érdekében a SZOT és a MüM. együttes irányelvet adott ki, s ez az állásfoglalás az alábbiakat tartalmazza: 1. — a nyugdíjkorhatár, illetőleg a nyugdíjjogosultság elérése előtti évben a nyugdíjazást előkészítő bizottság minden dolgozóval folytasson személyes megbeszélést. Ennek során tájékozódjanak a továbbdolgozásra irányuló szándékukról és — ha a vállalat érdekel is ezt kívánják —, törekedjenek arra, hogy az érintettek a nyugdíjjogosultság elnyerése után is folyamatosan — teljes munkaidőben — végezzék tovább addigi munkájukat. Ezeket a tájékozódó megbeszéléseket a továbbdol- gozás évei alatt célszerű évenként megismételni. Az érintett dolgozók nagy része ragaszkodik a munkahelyi kollektívához, ezért érdekeikkel összhangban támaszkodjanak erre a személyes kötődésre; 2. — gondoskodjanak arról, hogy a teljes munkaidőben to- vábbdolgozók a) a számukra leginkább megfelelő munkarendben (műszakbeosztásban) végezhessék munkájukat (s ha igénylik és a vállalat számára is ez észszerű — alkalmazzanak rugalmas munkaidő-beosztást), b) személyi. jövedelmének (bér, prémium, nyereségrészesedés) alakulása az azonos munkakörben foglalkoztatott többi dolgozó anyagi juttatásaival arányban álljon. Különös gondot kell fordítani arra, hogy a magasabb életkor vagy a nyugdíjazás lehetőségének ténye nem eredményezheti az általánosnál hátrányosabb elbírálásukat. Törekedni kell az érintettek életútja során felhalmozódott szakmai tapasztalat megfelelő hasznosítására. Ehhez fel kell használni mind az erkölcsi, mind az anyagi ösztönzés lehetőségeit. Kívánatos, hogy munkájuk eredményeinek bemutatásával a helyi propaganda és tájékoztatás eszközei is járuljanak hozzá, hogy a munkahelyi kollektíva elismeréssel és megbecsüléssel tekintsen a teljes munkaidőben továbbdol- gozókra. Ha munkaerő-gazdálkodási és termelési érdekek megkívánják, részükre vállalati eszközökből a szociális és anyagi juttatások terén (pl. jutalmazás, üdülés) külön kedvezményeket is célszerű biztosítani; 3. — annak érdekében, hogy minél többen vállalják a to- vábbdolgozást. fordítsanak fokozott figyelmet az érintettek munkahelyeinek — legalább a vállalati átlagnak megfelelő — korszerűsítésére, munkakörülményeik javítására, a technikai felszereltség növelésére; 4. — ha az egyéni körülmények, adottságok nem teszik lehetővé az eredeti beosztásban történő továbbdolgozást, segítsék elő az olyan munkakörben való foglalkoztatást, ahol a dolgozó szaktudását és vállalati (helyi) ismereteit megfelelően hasznosítani lehet. Ezzel is érvényre kell juttatni a szociális megfontolásokon alapuló foglalkoztatás helyett a hatékony munkaerő- gazdálkodás követelményét; 5. — amennyiben a teljes munkaidőben továbbdolgozó olyan munkaterületre kerül, ahol átlagos teljesítménye alapján járó bére, valamint jövedelme a korábbinál esetleg alacsonyabb, hívják fel a figyelmét a nyugdíjrendelkezések vonatkozó kedvezményeire, mindenekelőtt arra, hogy szakmunkások esetében — az általános szabályoktól eltérően — mód van a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megválasztásánál a kedvezőbb (magasabb) jövedelem alapulvételére. Erről a társadalom- biztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MIT. sz. rendelet és a 3/1975. (VI. 14.) SZOT sz. szabályzat rendelkezett; 6. — abban az esetben, ha valaki saját vállalatánál észszerűen tovább nem dolgoztatható, nyújtsanak segítséget részére más, olyan szervezetnél történő alkalmazásra, ahol a munkahelyi követelmények Álló jármű közelében... A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a jármű — veszélyes „üzem”. Hadd tegyük hozzá: nemcsak a mozgó, az álló jármű is súlyos veszélyek forrása lehet, ha elfeledkezünk a biztonság alapvető szabályairól: Látni és látszani! — hirdeti a defenzív vezetési taktika. Ez az elv nem csupán a lámpák használatára, a járművek és gyalogosok láthatóságára vonatkozik, hanem arra is, hogy időben észrevehessen bennünket a partner, s mi is kellő időben őt. „Klasszikus”, s sajnos mindennapos szituáció: Beáll a busz a megállóba. Az utasok leszállnak az első, s az utolsó ajtón, majd a busz előtt, illetve mögött igyekeznek a túloldalra. Fékcsikorgás, duda ... Visszalépnek, majd ismét megpróbálják. S közben elindul a busz ... Miért veszélyes ez? Azért, mert az álló jármű- < tői az utas nem látja a jármű mögött, mellett jövőket, ha a busz mögül lép ki, az ellenirányú forgalmat, a busz pedig takarja őt a járművek vezetői elől: csak akkor veszik észre, amikor — legtöbbször már féktávolságon belül — már eléjük lépett. Ez a helyzet alakul ki, ha az úttest szélén álló jármű, rakodó, vagy várakozó tehergépkocsi, vagy a járda szélén lévő akadály (trafik, telefon- fülke, hirdetőoszlop, újságos pavilon) közvetlen közelében kíséreljük meg az úttesten az átkelést. Párhuzamos közleke- désű utakon, ahol egymás mellett haladhatnak a kocsik, a mozgó gépjármű is takarhatja előlünk a másik sávon haladókat. S persze minket is takar előlük. Alapvető szabály, hogy meg se próbáljunk a járdáról az úttestre lépni, ha jármű vagy más akadály korlátoz a szabad kilátásban, mert ilyenkor mi sem vagyunk láthatóak. S ha buszról, villamosról, troliról szállunk le? Itt két megoldás is lehetséges: vagy megvárjuk, amíg a jármű továbbhalad, s utána — meggyőződve az áthaladás veszélytelenségéről — megkezdjük az átkelést ott, ahol leszálltunk. Vagy, mint általában, a járdán megyünk a busztól olyan távolságra, hogy biztonságosan meg tudjunk győződni róla, milyen távol, milyen sebességgel közelednek a járművek. Ezt tanácsoljuk a gyalogosoknak. Különösen most, amikor a rossz; út- és látásviszonyok miatt nehezebb a járművek lassítása, megállítása. A járművezetők pedig — ha álló jármű mellett haladnak el, a kerekek között figyeljék a lábakat. Ha azt látják, hogy a rakodó tehergépkocsi mellett gyalogos megy a járdán, készüljenek fel arra, hogy váratlanul eléjük lép. Különösen a gyerekekre, s az idősekre kell nagyon ügyelni. A gyerekekre személygépkocsi mellett elhaladva is, hiszen egy 6—7 éves kisgyereknek — gondoljunk a szemmagasságra! — az álló szeméjygépkocsi is olyan akadály, amelytől nem veheti észre a haladó járműveket. B. I. és a dolgozó képességei, elvárásai a leginkább összhangban állnak; 7. — a nyugdíjjogosultság megszerzése után továbbdol- gozóknak járó kedvezményeket a kollektív szerződésben szabályozzák. Jár-e osztalék a kisipari szövetkezetben munkát nem végző, de szövetkezeti tagságát megtartó nyugdíjasnak? Az osztalékot a szövetkezetben ténylegesen végzett munka és a tagsági viszony tartamának figyelembevételével kell megállapítani. Mivel több ezzel kapcsolatos kérdést tettek fel olvasóink, röviden ismertetjük a hivatalos álláspontot. Az osztalék megállapíthatóságának egyik feltétele a munkavégzés, mégpedig a közös munkában való részvétel, önmagában a szövetkezeti tagsági viszony tehát nem jogosíthat osztalékra, mert nincs ténylegesen felvett munkabér, amely az osztalék kiszámításának az alapját képezi. Az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépítésének támogatásáról. Egyik olvasónk társasházépítkezésben vesz részt. Hasonló ügyben többen kértek már tőlünk tanácsot, ezért néhány ezzel kapcsolatos kérdást sorra veszünk. P. K. érdi lakos családja 3 személyből áll. Háromszobás lakást építenek. Ügy hallották, hogy elveszítik az állami támogatást, ha a jogos lakásigényük felső mértékét meghaladja az építendő lakás. Mi ezzel kapcsolatban a szabály, kérdezik tőlünk? További kérdések: kit lehet figyelembe venni a család számának megállapításánál és az állami vállalatok munkásai mikor kaphatnák a szociálpolitikai kedvezményeken felül állami támogatást és egyéb kedvezményeket. Ügy gondoljuk, helyes, ha egyszerre válaszolunk e kérdésekre. Az állami vállalatok munkásai részére a vállalatnak a lakásépítési alapjából a lakás- építési költség legalább 20%- ának megfelelő munkáltatói kölcsönt kell adnia. Állami támogatást a munkás (család) részére legfeljebb lakásigénye mértékének felső határáig lehet megállapítani. Három személy esetében ez két és fél lakószoba lehet. P. K. olvasónk nem veszíti el az állami támogatáshoz való jogát, de csak a két és fél szobás lakás esetében adható 90 ezer forintra tarthat igényt és nem a három és ennél több szobás lakás esetében járó 100 ezer forintra. A lakásigény mértékének megállapításánál az építtetővel közös háztartásban élő házastársat (élettársat), továbbá a szociálpolitikai kedvezmény szempontjából eltartottnak minősülő gyermeket és más eltartott családtagokat — fiatal házaspárok esetében azt a gyermeket is, aki után a szociálpolitikai kedvezmény megelőlegezését igényelték — lehet figyelembe venni. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság elöntései Tartásdíj az elvált feleségnek Kölcsönös elhidegülésre 'hivatkozva, házassága felbontását és egyszobás lakásuk kizárólagos használatára való fel- jogosítását kérte egy tisztviselő. Ellenértékűi feleségének 25 ezer forint -kárpótlást ajánlott fel. Az asszony hozzájárult a váláshoz, viszont a lakást magának követelte. Indokul azt hozta fel, hogy a házasság felbomlásában férje a hibás, mert hivatali elfoglaltságára hivatkozva rendszeresen éjszaka járt haza, betegsége alatt pedig elhanyagolta őt. Még azt is elmondta, hogy 67 százalékos rokkant, ezért havi házastársi tartásdíjat igényel férjétől. Az alsófokú bíróságok a házasságot fölbontották, a férj lakásbérleti jogviszonyát megszüntették és leszögezték: amennyiben 15 napon belül nem költözik el, rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználónak tekintendői akit elhelyezés nem illet meg, arról maga köteles gondoskodni. Ezenkívül az asszony részére havi 600 forint tartásdíjat ítéltek meg. A jogerős döntésnek a férj elhelyezésére vonatkozó rendelkezése ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az ítéletnek a férj rosszhiszeműségének megállapítására és elhelyezésére vonatkozó részét hatályon kívül helyezte, s kimondta: más lakásról az illetékes hatóság tartozik gondoskodni részére. A határozat indoklása szerint a bíróságnak a kiköltözést elrendelő döntésében meg kell állapítania, hogy a lakásban jogcím nélkül maradó személy egyáltalán jogosult-e és ha igen, milyen elhelyezésre tarthat igényt. Akinek bérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti, jogcím nélküli lakáshasználóvá válik, függetlenül attól, hogy az ítéletnek a teljesítésére vonatkozó határidejét betartja-e vagy sem, — Annak meghatározásánál, hogy melyik házastárs köteles a lakást elhagyni, elsősorban családvédelmi érdekre, továbbá arra kell figyelemmel lenni, hogy meglyikük magatartása eredményezte a házasság felbontását — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. — A volt közös lakás használatának rendezésénél csak az a házastárs minősíthető rosszhiszemű, jogcím nélkül bent lakó személynek, akit a bíróság a lakás elhagyására nemcsak azért kötelezett, mert magatartása a házasság felbontására okot szolgáltatott, hanem ezen felül még az is szükséges, hogy az életközösség tartama alatt vagy annak megszakadása után a bent lakók nyugalmát zavarta, velük szemben a szocialista együttélés követelményeit durván sértő, botrányos magatartást Tíz nap rendeletéiből A költségvetési szervezetek pénzügyi-gazdasági ellenőrzésének irányelveiről az 1/1979. (P. K.) PM számú utasítás rendelkezik. (Megjelent a Pénzügyi Közlöny 1. számában.) Az Országos Tervhivatal elnökének tájékoztatóját az 1979. évi népgazdasági tervről a Tervgazdasági Értesítő 1. számából ismerhetik meg az érdekeltek. Az egyéni védőfelszerelések bejelentéséről, minősítéséről, és jóváhagyásáról a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 1. számában jelent meg fontos közlemény. Az ütemes szállításokra vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról, a szaktanácsadási tájékoztatóról, valamint az 1978. évi általános termelői árrendezésről ugyanitt találhatók a MÉM Közlemények. Az illetékekről szóló jogszabályok — ezt többek kérésére közöljük — módosítását a Magyar Közlöny 2. száma tartalmazza. Ugyanitt találják meg az érdekeltek — építőipari dolgozók — munkásszálláson történő elhelyezéséről közzé tett 2/1979 (I. 20.) ÉVM számú rendeletet is. A nyomdaipari árutermelés engedélyezésének rendjéről, a korábbi rendelkezés kiegészítéséről az 1/1979 (I. 26.) Kip. M. számú rendelet intézkedik, amelyet az érdekeltek a Magyar Közlöny 4. számában találnak meg az érdekeltek. tanúsított, Illetve a vele egy fedél alatt lakás mindenképpen lehetetlen. A volt férj ilyen viselkedését azonban az asszony sem állította. Ezért a lakásban jóhiszemű, jogcím nélkül visszamaradt személynek kelt tekinteni, akinek elhelyezéséről — megfelelő lakás biztosításával — az illetékes hatóság köteles gondoskodni. Lombikbébi ? A férj a válóperben nemcsak a házasság felbontását kérte, hanem annak megállapítását is, hogy újszülött fiúgyermekük nem tőle származott. Arra hivatkozott, hogy mindig fogamzásgátló szert használt. Senkivel sem gyanúsítom a feleségemet — jelentette ki —, de attól tartok, hogy egy orvos hozzátartozója segítségével, mesterséges megtermékenyítéssel vált terhessé, s a kisfiú művi beavatkozás következményeként született. — A házasság felbontását nem ellenzem, a gyermeket magamnak követelem, de kérem az apaság vélelmének megdöntésére irányuló kereset elutasítását — válaszolt az asszony. — Előfordult, hogy férjem fogamzásgátló szert használt, azonban általában sohasem védekeztünk teherbeesésem ellen. Valótlan az az állítása, hogy a terhességem előmozdítása érdekében rajtam valamely klinikán művi beavatkozást végeztek volna. A járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság a házasságot felbontotta, de a férj egyéb kérelmét elutasította. Ezt azzal indokolta, hogy a férj nem valószínűsítette, hogy a kisfiú nem tőle származik, s erre vonatkozóan semmiféle bizonyítást nem ajánlott fel, csak a vércsoportvizsgálat elrendelését kérte. Ellentétes tényállás hiányában ez teljesen szükségtelen és fölösleges. A jogerős ítéletnek az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelmet elutasító rendelkezése ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A családjogi törvény értelmében az apaság vélelmét meg lehet támadni, ha az, akit ennek alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idején nem érintkezett, vagy lehetetlen, hogy a gyermek tőle származzék, illetve, ha a születés művi beavatkozás következménye és a férj ehhez nem járult hozzá. A származás lehetetlenségét nem csupán a vélelmezett apa nemzőképtelensége vagy a Vércsoportvizsgálat kizáró, eredménye bizonyítja, hanem az is, ha bármilyen egyéb’ megállapított tényből következik, hogy a gyermek a bizonyított érintkezésből nem születhetett. Tehát az apának nem azt kell bizonyítania„ hogy- a gyermek kitől származott, hanem azt, hogy tőle nem. — A fogamzásgátló szeri használata önmagában az apaság vélelmének megdöntésére nem alkalmas. Az eljárt bíróságok azonban helytelenül cselekedtek, amikor a klinika, illetve a Meddőségvizsgáló In-, tézet megkeresését fölöslegesnek tartották. A gyermek családi jogállásának rendezettségéhez .fűződő jelentős egyéni, és közérdek ugyanis szükségessé teszi a tényállás alapos tisztázását. Minden rendelkezésre álló bizonyítás lefolyta-; fása nélkül nem lehetett volna a származási perben dönteni. A járásbíróság helyesen f-endelte el a származás kizá-' rása tekintetében legjelentő-* sebb természettudományos bi-C zonyítás: a vércsoportvizsgálat.' elvégzését. Tévedett azonban, amikor később mégis mellőz- hetőnek ítélte azt. A vizsgálatra mindenképpen szükség van. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság mindkét alsófokú ítéletet hatályon kívül helyez-, te és a járásbíróságot új eljárásra utasította. __ \ t ' MOZIMŰSOR FEBRUAR 22-TÖL. FEBRUAR 28-IG ABONY, Szabadság 22—25: Mindenkinek a maga keresztje* 26—28: Éjfélkor indul útjára a gyönyör** ABONY, Mese 24—27: Peti a csodagyerek ABONY, Művész 24—27: Hurrá nyaralunk BUDAÖRS 22—25: Pillangó I—II.*** 26—28: Klein úr* CEGLÉD, Szabadság 22—25; Délutáni előadáson: Fej nélküli lovas 22—25; Esti előadáson: A nő illata** 26—28: A bíró és a gyilkos** CEGLÉD, Mese 22—28: Plútó és Puck a bajkeverők CEGLÉD, Művész 22—28: A bél hegedűi DUNAHARASZTI 22—25: Detektív két tűz között* 26—27: BUÉK* DUNAKESZI, Vörös Csillag 22—25; Délutáni előadáson: Apacsok 22—25; Esti előadáson: Sherlock Holmes legkedvesebb bátyjának kalandjai* 26—28; Délutáni előadáson: Hatholdas rózsakert 26—28; Esti előadáson: Akasztani való bolond nő* DUNAKESZI, Rákóczi 22—23: Váltságdíj** 24— 25: Bob herceg 26— 27: A 24—25-ösí nem tér vissza ÉRD 25— 26: Fantozzi* 27— 1: Ménesgazda* FÓT 22—23: Neked nem szól a lélekharang 24—25: A kis Muck története 26— ^27: Pillangó I—H.*** GÖDÖLLŐ 22—25: Ragadozó madarak* 26—28: Szabadíts meg a gonosztól.. .*• GYAL 22—23: Legato* 24—25: Férfiak póráz nélkül** 26—27: A két aranyásó KEREPESTARCSA (Kistarcsa) 22—23: Bizalmi állásban* 24—25: A két aranyásó 26—27: A kis Muck története MONOR 22—23: Három testőr 24—25: Négy testőr 26—28: Mindenkinek a maga keresztje* NAGYKATA 22—25: Rocky* 26—28: A fekete kalóz NAGYKŐRÖS, Arany János 22—25; Délutáni előadáson: Muki majom kalandjai 22—25; Esti előadáson: A bíró és a gyilkos** 26—28: A nő illata** NAGYKŐRÖS, Toldi 24: A bíró és a gyilkos** 26: A nő illata** 28: A fej nélküli lovas PIUSVOROSVÁR 22—23: A bosszú*** 24—25: A kék madár 26—27: Gyilkosság az Orient expressz®»» POMAZ 22—23: A két aranyásó 24—25: Áramütés* 26—27: Az élet és a szerelem ideje RÁCKEVE 22—23: Éjfélkor indul útjára a gyönyör** 24—25: BUÉK* 26—27: Zsarutörténet** SZENTENDRE 22—25; Délutáni előadáson: A kis Muck története 22—25; Esti előadáson: Szabadíts meg a gonosztól** 26—28: Ragadozó madarak* SZIGETSZENTMIKLÓS 22—23; Délutáni előadáson: A fekete gyémántok I—II. 22—23; Esti előadáson: BUÉK* 24—25: Zorro 26—27: Detektív két tűz között** VÁC, Kultúr 22—25: Hatholdas rózsakert 26—28: Apacsok VECSÉS, Nemzeti 22—23: Áramütés* 24—25: Az élet és a szerelem ideje 26—28: Zorro DABAS, Kossuth 22—23: Férfiak póráz nélkül** 24—25: Egri csillagok I—II. 26—27: Nagy balhé • 14 éven aluliaknak nem ajánlott! •* Csak 16 éven felülieknek! ••• Csak 18 éven felülieknek |
