Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)

1979-02-21 / 43. szám

V 1979. FEBRUAR 21., SZERDA kMIod 5 Új lakások Budaörsön Mérkőznek a hideggel az építők Olyan felhőtlen kék az ég, mint júliusban, a hideg azon­ban néhány perc alatt átjárja testünket, pirosra csípi arcun­kat, kezünket. —* Jött volna csak tegnap­előtt, amikor váratlanul meg­enyhült az idő — fogad Varró Bálint, a 43. számú Állami Építőipari Vállalat művezető­je, a budaörsi lakótelepen. — Majdhogynem térdig csúsz­káltunk az agyagban. Nagyra nőtt gémeskutakként merevednek mozdulatlanság­ba a daruk, megdermedt óriás, tüskés sündisznókra emlékez­tetnek az elkészült fogadószin­tek. — Szünetel az építkezés, át­irányították innen az embere­ket Siófokra meg a fővárosi lakótelepekre — magyarázza a művezető —, itt most csak af­féle ügyeletet tartunk. Ez azt is jelenti, hogy keverünk azért betont, ha kérnek. Ma éppen még semmi rendelést nem kaptunk. Nem hiszi el, leg­alább húsz éve mondogatjuk, hogy előre meg kellene építeni a közlekedési utakat, hogy nél­külözhetetlen a megfelelő elő- közművesítés. De, nézzen csak körül! Minden áll, nem dol­gozhatunk. Ilyen terepet! Ide folyik a hegyekről minden hó­ié, esőié. Nem gyári munka öt lakóépület alapja, foga- tíószintje készült el, természe­tesen különböző mértékben. Ötszáz jövendőbeli lakástulaj­donos számolja a hónapokat- éveket, mikor jutnak végre otthonhoz. — Az építés — hiába a pa­nelos technológia bevezetése — sohasem lesz gyári munka jellegű. Azt hiszi, nekünk kel­lemes, amint látják, hogy csak egy-két ember téblábol az épí­tési területen? Mi is azt sze­retnénk, hogy mielőbb magas­ba emelkedjenek ezek a fel­építésre váró házak. Budaörs, Pest megye egyik legszelesebb helyén elterülő község. Tegnap 70 kilométeres szél fújt, egyedül náluk az or­szágban. Most ugyan a széljá­rás is lecsendesült, annyira azonban nem, hogy lehetséges lenne a hatalmas panelek le­vegőbe emelése, mozgatása. Az időjárás viszontagságait — le­gyen az fagyás, olvadás, Vagy az említett átlagosnál erőtelje­sebb légmozgás — nehezen tudják még ellensúlyozni az építőiparban. Mindezt Marties György mondja el, a vállalat mély­építő egységének kubikosa. — Most az elkészült lakóhá­zak körüli befejező munkákat végezzük egy társammal. A vízvezeték-hálózat úgyneve­zett felszálló ágait szereljük le, megóvjuk a rendszert a befa­gyástól. Jobban szeretem, amikor itt van a többi bri­gádtársam is. Tíz éve kerül­tem az építőkhöz, ha hiszi, ha nem, a megye déli csücskéből, Tatárszentgyörgyről járok ide. Ide vagy máshova, megyünk, ahol szükség van ránk. Kell az emberkéz Szegfű Pálra és három tár­sára most éppen a fűtési csa­torna-ágyazat alapozásánál van szükség. Kis ideig csönd­ben figyelem néma birkózásu­kat a súlyos, agyagos földdel, mintha mázsányi súly húzná csákányukat, lapátjukat. — Brigádunk most csak öt­tagú. Mi a gödöllői Közép-ma­gyarországi Közmű- és Mély­építő Vállalat budaörsi üzem­egységéhez tartozunk — szólal meg Szegfű Pál. Ö a legidő­sebb a csoportban. — Ami munkát lehet, azt a gépekkel végeztetjük, de ott, ahol a ma­sinák nem használhatók, kell az emberi kéz. Mint most is. Hűh, hova süllyedne a mar­koló, ha ide vezetnék!... Hogy sokkal nehezebb-e ilyenkor, télidőben? Hát bizony! A sa­ját bőrén is érezheti. Persze, mi munka közben nem fá­zunk. Jómagam csak öt éve dolgozom a KKMV-nél, s a nyugdíjig is csak másfél évem van. Nehéz ugyan, amit csiná­lunk, de nélkülünk nem épül­hetne meg egy lakótelep. És ez jó érzés. Nem kevésbé az, hallani a fiatal tizennyolc éves Molnár József szavait. — Meglehetősen messziről, Békésről kerültem ide, már mint felszabadult kőműves. S, hogyan lehetséges, hogy most kubikolok? Nem vagyok válo­gatós, és azt sem akartam, hogy csökkenjen a téli hóna­pokban a keresetem. Pedig csúfoltak is a társaim: na, mi az, kubikos lettél? Én ugyan ezt nem találom lealázónak. És szeretem az öreg szakikat is, nem bántanak, hogy ezek a mai fiatalok. Építünk itt utakat, lépcsőket, megcsináljuk az út­szegélyeket, vagy, mint most, a csőfektetést készítjük elő. Semmi pénzért nem választa­nék más szakmát. Egyik idős munkatársa hív félre: — Nagyon tisztességes gyerek a Jóska, sajnos, várja a behívóját. A szülei tanárok, de mivel elváltak, ő segíteni akart az anyjának, nem tanult to­vább. Szerencsére nem bánta meg. Csak néhány hét A napsugarak hatására gyorsan olvad az éjszaka ke­ményre fagyott föld. Miközben utat keresve bukdácsolok, Fü- gedi Józsefbe, a Pest megyei Beruházási Vállalat műszaki ellenőrébe botlom. Társaival sorra járja az építkezéseket, rájuk aztán igazán nem mond­hatná senki, hogy íróasztal­munkát végeznek. — Vállalatunk kapott meg­bízatást a budaörsi lakótelep beruházási feladataira, azt hi­szem, éppen a legrosszabbkor jött — magyarázza. — Itt ál­talában 5—6 fokkal hidegebb van, mint a fővárosban, nézze, olyan dermedtek a sóderhe­gyek, hogy hozzájuk sem le­het nyúlni. Reméljük, néhány hét múlva teljes iramban meg­kezdődhet az építkezés. Tavaly három épületet — 300 lakást — adtak át, mégpe­dig tervszerű ütemben. Június 30-án százat, szeptember I5-én a második blokkot, és év vé­gén a harmadikat. — öt új lakóépület alapozá­sa készült el, idén azonban csak 200 lakás átadását tudja vál­lalni a kivitelező 43-as számú ÁÉV. Legfőbb gond az, hogy az eddigi építő gárdájukat el­vezényelték budapesti lakás- építkezésekre, itt tehát új épí­tésvezetőség folytatja a mun­kát. Reméljük azonban, hogy továbbra is olyan kiváló mi­nőségű lakások készülnek, mint a tavalyiak. Ezt remélik a budaörsiek is... Dodó Györgyi Nagyjavítás a téglagyárban December 8-án kezdték a solymári téglagyár téli nagy­javítását. Felújították a kemeneekocsik hőálló falazatát, s új berendezéseket is beépítettek. Jelenleg olasz és magyar szak­emberek végeznek terhelési próbáikat az új gépen. A teljes termelés még februárban beindul, Bozsán Péter felvétele Plusz egy autóbusz Korszerűsített szerelősort helyeztek üzembe az Ikarus székesfehérvári gyárában: fel­újítással és saját tervezésű célgép beépítésével megtaka­rítanak vele a korábbi tech­nológiához képest egy nehéz­kes műveletet, s ez azt je­lenti, hogy naponta egy autó­busszal többet, együttesen ti­zenhármat szerelhetnek ősz- sze az egyes gyártósoron. A technológiai módosítás ugyan­akkor biztonságosabbá tette a dolgozók munkáját és megol­dották a karosszéria-elemek helyszíni tárolását is. Az Ikarus a tervek szerint az idén összesen 7200 autó. buszt gyárt, 500-zal többet, mint 1978-ban. A növekedést jórészt a gyártósor korszerűsí­tésével és az alkatrészgyártás megerősítésével érik el. A tervek szerint az év második felében elvégzik a gyár má­sodik szerelősorának körszerű, sítését, a végszerelőénél fel­szabaduló munkáslétszámot pedig főként az alkatrészgyár­tásnál alkalmazzák. Új iskola épül A szépülő, gazdagodó Taksony Aki öt-hat éve nem járta Taksony utcáit, jó néhány szembeötlő változásnak lehet tanúja. Az utóbbi időben mintha meggyorsult volna a község fejlődése. Valóban így lenne? A kérdésre Szabó Im­re, a községi pártszervezet tit­kára egyértelmű igennel felel. Szívesen elkalauzol a múltba, melyet jól ismer — hiszen né­hány éve épp a felesége dol­gozta fel a település történe­tét —, úgyszintén a jövőbe, amelynek alakítója-formálója ő maga is. Mindenkinek szívügye Kezdjük az iskolával. Feszí­tő gond ez, mert az 5300 la­kosú Taksonynak már most sincs elegendő tanterme, 1980- ban pedig már 700 iskoláskorú gyermekkel kell számolniuk a jelenlegi 530-cal szemben. Pil­lanatnyilag már így is a kul­túrotthon egyik termében, va­lamint a tanácsépüiet tanács­termében kénytelenek taníta­Importpótló tevékenység Szellőzők, játékok, lámpák Polikresz-család, bűvész­kocka, Makk Marci, zenélő baba, dominó kockák, sakkfi­gurák ... Megannyi ismerős játék — műanyagból. Az Ecseren készülő játékok a TRIÁL-vállalaton keresztül az ország minden részébe el­jutnak. A Politechnika Ipari Sző* vetkezet 2-es számú ecseri telepének vezetője, Acs Ist­ván mondja: — Néhány, teljes egészében nálunk készülő játék kivételé­A VOLÁN 1. SZ. VÁLLALAT B, C és E kategóriás gépjárművekre gépjárművezetőket képez ki A vállalat a tanfolyam idején munkabért fizet és fedezi a tanfolyam költségeit A kiképzés feltételei: büntetlen előélet, az általános iskola Vili. osztályának elvégzése, betöltött 18. életév. Jelentkezni lehet munkanapokon 8 és 15 óra között az alábbi címeken: Budaörs, Rákóczi u. 40. Százhalombatta, Erőmű u. 3. Érd, Diósdi u. 3. Pilisvörösvár, Fő u. 39. Kiskunlacháza, Rákóczi út 30. Datas, Vasútsor i Cegléd, Külső Körösi iA 12035. hrsz. Nagykőrös, Szurdok-dűlő 3. Nagykáta, Jászberényi u. 1. Monor, Petőfi u. 1. Abony, Janos u. 2. Gödöllő, Dózsa Gy. u. 65. Vác Deákvári fasor Aszód, Pesti u. 25. vei, mi elsősorban alkatrésze­ket gyártunk. A szerelést, a játék készítésének utolsó mű­veleteit budapesti központi te­lepünk dolgozói végzik. Nem csupán játékok ké­szülnek Ecseren. — Fő profilunk természete­sen a játékgyártás. De együtt­működünk a Biogál, illetve a kőbányai gyógyszergyárakkal és az Ikarusszal. A gyógy­szergyáraknak többek között tapaszorsókat, állategészség­ügyi eszközöket, valamint — például a Fabulon kozmeti­kai családnál is használatos — csomagoló anyagokat gyár­tunk. Az Ikarusnak importpót­ló tevékenységként szellőző, világító egységeket készítünk, nagy tételben. Az ecseri telep az utóbbi néhány év alatt meghárom­szorozta a termelését, túltel­jesítette múlt évi tervét. Ka­pacitását már most egész év­re lekötötték, s minden eddi­ginél nagyobb, csaknem 72 millió forintos termelési fel­adatot kell teljesítenie az idén. Az Ecseren készülő játékok közül talán a Polikresz-csa­lád a legnépszerűbb, s bizo­nyára kevesen lehetnek olya­nok, akik a közlekedési hely­zetképeket tartalmazó teszt­lapjain ne próbálták volna ki KRESZ-ismereteiket. — Csupán a Polikresz II- ből — ezt teljes egészében mi gyártjuk — 30 ezer darab készült tavaly. A népszerű és keresett játékok további gyár­tásán túl, évről évre bővül a termékskála. — Néhány éve korszerű, nagyértékű automata fröccs­öntő gépeket állítottunk mun­kába — mondja a telepveze­tő. — E gépek kezeléséhez, a hatékonyabb munkavégzés­hez minden területen elen­gedhetetlen alapkövetelmény a nagyobb szaktudás, szakér­telem. Tudni kell, hogy több­ségében betanított dolgozókat foglalkoztatunk, egy részük­nek szakmai tanfolyamot szervezett szövetkezetünk. Eredményes vizsga után mű- anyagipari szakmunkás-bizo­nyítványt kapnak a résztve­vők. — Ez lesz az új élelmiszer vegyesboltunk — lépünk a te­lepvezetővel egy ma még üre­sen álló tágas helyiségbe. — Most, a tavasszal tervezzük átadását, s úgy alakítjuk ki, hogy a környék lakosai is vásárolhatnak majd itt. ni — délelőtt is, délután is. A tanácsi rendezvényeknek pe­dig a pártszervezet nyújt ott­hont. Igazuk van hát a hely­belieknek, amikor tréfásan megjegyzik: már csak a kocs­ma maradt, amiből még nem csináltak iskolát Ilyen körül­mények között érthető, hogy mindenki szívügyének tekinti az új iskola építését, s társa­dalmi munkával, pénzzel egy­aránt segíti. Az alapokat 1976-ban rak­ták le, a szocialista brigádok hatékony közreműködésével. Különösen kiemelkedő mun­kát végzett az áfész Puskás Tivadar és Táncsics brigádja. (Igaz, nagy gyakorlatuk van már az ilyesmiben, hiszen egymásnak is mindig besegí­tenek a családi házak építé­sébe.) Az alapozás után a kis- kunlacházi Égszöv emberei vették át a stafétabotot. Az­óta már a szakipari munkák­nál tartanak. Érem és pénzjutalom Nézzük a pénzügyi oldalt is. A négytantermes, két foglal­kozó teremmel rendelkező is­kola tervezett beruházási költ­sége 5,2 millió forint. A köz­ségi tanács minden lehetséges forintját ide csoportosította át, a megyei tanács 3,6 milliót adott. A lakosság 600 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kával járult hozzá az építke­zéshez, s várhatóan még 200 ezer forintnyi munkát végez. Akik betegségük vagy külön­böző másirányú elfoglaltságuk miatt nem tudtak dolgozni, azok csekken fizették be hoz­zájárulásukat: kerek 100 ezer forintot A dunavarsányi Pe­tőfi Tsz fuvarral segített, só­dert szállított A tenniakarás, az aktivitás egyik rugója talán az is, hogy 1974-ben megalapították a Taksonyért emlékérmet. Túl az erkölcsi elismerésen, ez személyenként ezer forint ju­talommal párosul. Jó néhá- nyan birtokolják már ezt a kitüntetést; legutóbb a házi­ipari szövetkezet Béke brigád­ja érdemelte ki. Az első idei kiskacsák Kikelt az idei első 25 ezer kiskacsa a PaJotási Állami Gazdaságban, az ország egyik legnagyobb tenyésztői rend­szerének vezető gazdaságában. Az életerős, pelyhes kis jó­szágok 40—50 grammos súly­ban látták meg a napvilágot. A gazdaság korszerű keltető­jében jelenleg 22, egyenként 10 000 tojást befogadó gép mű­ködik s ezek február végéig körülbelül 60 ezer kiskacsát keltenek. Márciusban mind az 56 berendezést üzembe he­lyezik és a tavasz első hó­napjában legalább 300 ezer kiskacsa kerül majd a kelte­tőkből az előnevelőkbe. A tenyésztői rendszer eb­ben az évben 2 millió 900 ezer víziszámyast nevel fel, 120 ezerrel többet, mint az elmúlt esztendőben. Pecse­nyére átszámítva ez mintegy nyolcezer tonna kacsahúst je­lent. A rendszer igazodva a világpiaci keresletihez, meg­kezdte az Angliából importált kisebb testű szárazabb húsú törzsalapanyag szaporítását. A két kiló körüli súlyú, nem ví­zen, hanem szárazon, legelő­kön tartott import fajtából az idén 170—200 ezer kacsát ne­velnek fel. A község fejlődésének jelen­tős állomásai: 1975-ben meg­alakult a vízműtársulás, azóta nincs gond az egészséges ivó­vízzel; a rákövetkező évben 12 millió, forintos költséggel el­készült a 600 négyzetméteres ABC-áruház; tavaly átalakí­tották, korszerűsítették az iparcikk- és műszaki boltot. Járdák, utak A járdaépítést olyan apró­ságnak tekintik a takso- nyiak, hogy csak úgy melléke­sen tesznek említést róla. Pe­dig erre is büszkék lehetnek. Egyedül az elmúlt eszten­dőben 400 folyóméternyi be­tonjárdával gazdagodott a község. A tanács adta az anyagot, a lakók pedig — a kőműves kisiparosok irányí­tásával, segítségével — maguk betonoztak. Jó, ha nem kell bokáig sár­ban járni, ám legalább ilyen fontos a közutak állapota. Az idén 2,5 millió forintot költe­nek útkorszerűsítésre, hogy megoldják végre a külső tele­pülés lakóinak a gondját is. Jelenleg csak a község köze­péig jár Dunaharaszti felől a busz, az út elkészültével egé­szen a MÁV-állomásig közle­kedik majd. A két és fél mil­lióból futja arra, hogy két kilométer hosszon hat méter széles aszfaltutat építsenek buszfordulóval, s így körfor­galmat alakítsanak ki. A munkát várhatóan májusban kezdik, s ebben az évben be­fejezik. Télen már nem kell a külső településen lakó gyere­keknek sem kilométereket gyalogolniuk, busz viszi őket az új iskolába. Ennyit dióhéjban a takso- nyi változásokról. Aki öt-hat év múlva jár majd Taksony­ban, bizonyára még több új­donsággal találkozhat. Mert itt élő, hatékony erő a közösségi összefogás. Paládi József A társadalmi tulajdon védelmére A szigetszentmiklósi Csepel Autógyárban társadalmi tu­lajdonvédelmi tanácsot hívtak életre. Sokrétű feladatai közé tartozik a társadalmi tulajdon védelme, például úgy, hogy fi­gyelemmel kísérik az anyag- gazdálkodást, tapasztalatokat gyűjtenek a beérkező és a norma szerint felhasznált anyagok mennyiségi különb­ségéről. Foglalkoznak továbbá az anyagok tárolásával, javas­latokat tesznek az itt tapasz­talható visszásságok megszün­tetésére, s olyan módszerek bevezetésére, amelyeknek ré­vén ésszerűen csökkenthető az anyagforgalom, a termelési költség és javítható a gazdál­kodás színvonala.

Next

/
Thumbnails
Contents