Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)

1979-02-20 / 42. szám

Pontos, gyors szolgáltatás A pontosabb, gyorsabb szolgáltatást szabta feladatul a ceglédi Vasipari, Elektromos cs Műszerész Szöyetkezet órás­részlege. Vezsenyi Sándor egy korszerű berendezéssel, a Vib- rográf óraszabályozóval dolgozik. Apáti-Tóth Sándor felvétele Iskolások írfák Bíznak a sikerben Tudományos-technikai szemle A napokban a ceglédi Tán­csics Mihály általános iskola úttörő tudósítóitól hozott le­velet a posta. Baksa Attila és Rátóti Csaba az úttörőcsapa­tuknál rendezett tudományos­technikai szemléről számolt be, amelyen sok hetedikes és nyolcadikos diák indult. Üttörőink egy része a tár­sadalomkutatók versenyében vett részt, míg mások az út­törőtechnikusok vetélkedőjén bizonyították be ügyességüket. Nem maradtak le a rajzver­seny részvevői sem és jól sze­repeltek a természetbarátok is. A legnépesebb az orosz nyelv barátainak tábora volt — ír­ták. A három tagú csoportok sok érdekes feladatot oldottak meg. A kis technikusok a tar­goncakészítés fortélyait ismer­tették, a társadalomkutatók szép verseket idéztek, az orosz nyelv barátai oroszul társa­logtak. A rajzverseny kétféle feladatot kínált: kötött és sza­bad témát kellett feldolgozni. A gyerekek sokféle technikát alkalmaztak és híres képző- művészeti alkotásokat ismer­tek fel. A természetbarátok a környezetvédelemmel foglal­koztak. A legügyesebb csapatok ha­marosan a városi versenyen mérik össze tudásukat. Diák­társaik bíznak a sikerben. Á PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAPAS ES XXIII. ÉVFOLYAM, 42. SZÄM 1979. FEBRUAR 20., KEDD Albertirsa, Szabadság Tsz Bekapcsolédtak az ellátásba Csökkenteni kell a termelési költségeket Mint lapunk első oldalán is beszámolunk róla, folytatód­nak a megyében a zárszámadó közgyűlések. A napokban az albertirsai Móra Ferenc Művelődési Ház­ban tartotta zárszámadó köz­gyűlését a helybeli Szabadság Termelőszövetkezet. Valent Mihály tsz-elnök beszámolójá­ból kitűnt, hogy a többletvál­lalások teljesítése alapos fej­törést okozott a tsz vezetői­nek, tagjainak. Termelőszö­vetkezetünkben a mostoha időjárás csökkentette a zöld­ség- és gyümölcstermesztés eredményeit. Ám a dolgozókat nem kese­rítette el a sok nehézség, in­kább arra ösztönözte őket, hogy nagyobb odaadással dol­gozzanak. összefogtak, amikor arról volt szó, hogy takar­mány- és kenyérgabonát a le­hető legkisebb veszteséggel ta­karítsák be. A műhelyben dolgozók gép­re szállva részt vettek a be­takarításban. A ládaüzembeli- ek az erdészetet segítették ki. A kisegítő tevékenységet vég­zők szinte mindenhol megje­lentek, ahol ezt a mezőgazda- sági munka megkívánta. Az összefogás eredménye­ként, a Szabadság Tsz zár­számadási mérlege több mint 16 millió forint nye­reséget mutatott. Szinte valamennyi ágazatuk­ban felhasználták a legfris­sebb kutatási eredményeket. A korszerű fajták alkalmazásá­val a kukorica- és a búzater­melésben jóval a járási átlag feletti eredményeket értek el. Szántóföldi növénytermeszté­sük a legkorszerűbb, magas színvonalú a szakmai és ag­ronómiái fegyelem. A hozzászólók közül Főző József, a dánszentmiklósi Mi­csurin Tsz elnöke hívta fel a hallgatóság figyelmét erre, kérte a termelőszövetkezetet, hogy szakmai kapcsolataik bő­vülésével kölcsönösen nyújtsa­nak segítséget egymásnak. A korábbi években a leg­nagyobb gondot az állatte­nyésztés gyengébb teljesítmé­nye okozta. Évfői évre foko­zatosan felnőttek a feladatok­hoz. igy ez az ágazatuk kezdi utolérni az élenjáró gazdasá­gokét. Gondot fordítottak a ki­sebb költségű takarmá­nyozás bevezetésére. Jelen­tős nagyságú gyepterületet feljavítottak. Öntözéssel tovább növelik a fű terméshozamát, ezáltal ol­Laskások, kabakosok Csend mn az eperfák alatt Kik birtokolták a ceglédi határt? CEGLÉDEN A XIX. SZA­ZAD KÖZEPÉN, az 1848-as forradalomig a jobbágyok ke­zén 25 ezer 755 hold szántó­föld volt. Ekkor itt 855 job­bágycsalád élt, de nem egyfor­mán bírta a határt, hanem éles különbségekkel. Nagygazda volt köztük 183, övék volt a kétharmad rész, 17 ezer 19 hold, míg a 672 fertályos csa­lád csupán az egyharmadát, 8 ezer 735 holdat birtokolt. Egy egész telek 93 hold volt, a nagygazdák másfél, egész, há­romnegyei, fél és negyed tel­ket bírtak, a fertályosok egy­mazottaikat és reprezentáltak. Eljártak a tanácsba, közülük került ki a városi főbíró, az ! esküdtek és a tanácstagok. Az ! ő érdekeik és akaratuk sze­rint történt itt minden. A fertályos földek Vajtaszi- las. Bécsinát, Kosárüegy és Varjas puszták területét fog­lalták el. átnyúltak a Bedébe és a Szökehalomba. A hozzá­juk tartozó kaszálók két he­lyen voltak, a Szőkehalomban és a Feketehalomban. A fer- tályosok magukat szegény embereknek is nevezték. A hi­vatalos írások is azoknak mondják őket, egyik kaszáló­jukat „Szegény emberek kaszá­lójának” jelölik. Közösen gazdálkodtak a tiszttartó által kijelölt három nyomáson, a feudalizmusban megszokott váltórend szerint. Az egyik részbe búzát vetet­tek, a másikba árpát, a har­madikba kukoricát. A fertá­lyokon ennek következtében tanyák nem épültek, odakint nem volt szerszámuk, se jó­száguk, sem födél a fejük fö­lött. nem tudtak hová mene­külni a hirtelen záporesőkben, és ami a legfáradságosabb volt, napnyugtakor haza kellett vo- nulniok, másnap újra kifárad- niok. Munkaidőben az egész na­pot kint töltötték, kint is főz­tek maguknak a férfiak, azok­ba a nagy messzeségekbe asz- szonyaik a városról nem hoz­tak ebédet. A dűlőkön tűzhe­lyeket állítottak, ki-ki a ma­ga bográcsát akasztotta a szol­gafára, leginkább laskának. Ezért csúfolták a ceglédieket „táskásoknak”, másként „ka­jakosoknak”, mert a városból vitték ki az ivóvizet, nagy ka- baktökökben. A tűző nap ne­hogy poshadttá tegye a vizet, a kabakokat beásták a föld­be, ott hűsen, frissen marad­tak. Így látták őket a szelei, szentmártoni és az abonyi em­berek, elhal adtukban a Jász­berényi, a Kátai és a Szolnoki országútról, amint az ebédtü­ségesen nyolcadrészt 12 hol­dat. A kétféle jobbágy között a különbség megmutatkozott va­gyonban életformában és tár­sadalmi tekintélyben egyaránt, a házépítéstől kezdve a szóra­kozásig. Az egésztelkesek bé­rest, cselédet tartottak, hely­zeti előnyük is nagy volt, mert szántóik egy tagban álltak a pusztákon és gazdálkodásuk megkönnyítésére a XVIII. szá­zadban tanyákat építettek szál­lásnak, állataiknak és szerszá­maiknak. Már csak ellenőrizték alkal­CEGLEDI APROHIRDETESEK Nyugdíjas vagy leszá­zalékolt nőt heti 5 al­kalommal, napi 4—5 órára könnyebb mun­kára alkalmaznék. Je­lentkezést kérem „Szorgalmas 105 705" jeligére a Hírlapkiadó Vállalat kirendeltségé­re, Cegléd. Teleki ut­ca 30, szám.___________ Ezer négyszögöl sző­lő sürgősen eladó a Pákozdi dűlőben. Vett úthoz közel. Érdek­lődni: Cegléd IX. kér. Bokor utca 14. szám. Cegléd, Rákóczi út 45. sz. III. em. 7. sz. alatti öröklakás készpénzért + OTP-átvállalással eladó. Modern mély gyér- j mekkocsi eladó. Ceg- léd, Székely utca IS. Ház eladó. Cegléd, Szálkái István utca 47. Vennék ZüMhalom- ban vagy környékén szőlőt, esetleg kis ház- zaris. Cegléd, Szövet- ség utca B. Iph. 26. Eladó 800 négyszögöl szőlő, 2 részben is, lakóépület. villany van, buszmegálló kö­zel. Sipos Pálné, Ceg­léd XI. kér. Budai út 212. szám. ____________ Au tójavító műhelye­met megnyitottam, Cegléd, Széchenyi u. és Hold utca sarok. Halmi Pál autószerelő mester._______________ CJ gázresó palackkal eladó. Cegléd, Vasvári utca 18. szám. Két 156 négyszög- öles építési telek el­adó. Érdeklődni lehet: Cegléd, összekötő út 34. szám,_____________ El adó tükrös babako­csi. Cegléd. Fáy And­rás lakótelep, I./5. szám._________________ Sürgősen eladó 1100 négyszögöl szőlő Cse- mő, Sillye dűlőben, Szabó Péterék mellett, ugyancsak eladó egy 8 hónapos hasas üsző és egy 8 hónapos üszőborjú. Érdeklőd­ni lehet: Cegléd, Lö­vész utca 15. szám. Dobozt Istvánnénál. Ház eladó Cegléd, Szolnoki út 32. szám. Érdeklődni lehet: min­den szerdán délelőtt 10-től 11 óráig. _______ Ma gányos nő albérleti lakást keres. Választ kérem , »Dolgozó nő 105 744” jeligére a Hír­lapkiadó Vállalat ki­rendeltségére Cegléd, Teleki utca 30. _______ Ké t szoba, konyha, elő'izobás házrész el­adó. Cegléd, Árpád utca 29. szám. _______ Ku koricaszár eladó a Cssnger'ben. Érdek­lődni : Cegléd, Thököly utca 19.________________ 20 0 négyszögöl porta termő gyümölcsfákkal kiadó, Cegléd IV. ke­rület, Törteli út 5. szám.__________________ Bú torozott szoba két személynek kiadó. Cegléd, Búvár utca 2. Antal Ferenc tanyáján Cegléd XI. kerület, 504. szám alatt 20 má­zsa elsőrendű széna eladó.__________________ Porta eladó 194 négy­szögöl nagyságban. Érdeklődni: Cegléd, Táncsics Mihály utca 14. szám. ______________ El cserélném 2 szoba, fürdőszobás, központi fűtéses, kertes családi házamat emeletes szö­vetkezeti vagy OTP-s lakásra. Választ kérem ,,Tavasz 105 718” jel­igére a Hírlapkiadó Vállalat kirendeltségé- j re Cegléd, Teleki utca I 30. sz._________________ j El adó jó állapotban | levő piros ablakos mély gyermekkocsi. Cegléd, Dessewffy utca 88. Cegléd, Szövetkezeti | utca 45. szám alatti j porta eladó. Érdeklőd- i ni: 17 órától Cegléd, I Mikes utca 25. szám. | Eladó kettőszázas két- j fűtésű keltetőgép Cegléd XIV., Külső I Kátai út 35. Bartalits, j K^zgén mögött._______ 2D 0 négyszögöl porta ; építési engedéllyel 24 • m3 sóderral eladó. Ér­deklődni: Cegléd, Fá- ; tyol utca 18. __________ j El adó 890 négyszögöl j ezerjó szőlő, lakóház- | zal, sok melléképület- tel, fürdőszoba, köz- t ponti fűtéssel, vil­lannyal. Bottyán Sán­dor, .Cegléd XI. kér. Budai út 208. szám. A FERTÁLYOSOK A TA­KARMÁNYT, szalmát, szé­nát, juhot, a várost kerítő ak- loskertekben tartották, istál­lóik is az akiokon álltak fölös ökreik, teheneik, tinóik elhe­lyezésére. A városi házhelyen csak egy pár ilovat és egy csor­dára járó fejőstehenet tartot­tak. A fertályosgazda örökké úton volt, hol az egyik nyo­máson. hol a másikon, har­madikon, a kaszálón, az aklo- kon, szőlőben, kenderföldön, robotban. A kevés föld nem bírt el bérest, cselédet, befog­ták egész házuk népét a do­logba. Az úrbériség megszűntekor a magyar polgári jorraúalom a fertalygazdakat is joldaöz juttatta, megkapták az általuk használt földeket és kaszáló­kat. A szántók azonban három darabban voltak, több kilomé­terre egymástól. a „szegény ember” négy helyen kapta ki a tizenkét holdat a kaszálók­kal. Megszűnt a közös mívelés, de a sokfelé való utazgatás le­hetetlenné tette az eredményes gazdálkodást. Hamarosan megkezdték a békés tagosítást, elcserélték maguk között a parcellákat. Egy idő múltán a kaszálókon, a kender földeken és a szőlő­kön kívül kinek-kinek már egy tagban volt a birtoka. Ta­nyákat építettek. Az ötvenes­hatvanas évektől fehérlenek a tanyagazdák a Nyomásokon. Sürgette az építkezést egy me­gyei tűzrendészet! parancs, amely megtiltotta a széna, szal­ma tárolását az akiokon, oda rakodni tilos volt. Föllendült a kőbányászat, utoljára a város történetében. A gerjei és feketehalmi bá­nyákat megnyitották és el­bontották a romos puszta­templomokat. Ekkor tűntek el végérvényesen a ceglédi határ­ból a felbecsülhetetlen értékű művészi kiképzésű, freskókkal ékes, faragott kő kapubéletes, ritka leleteket rejtő XI—XIII. századi kőegyházak. NAPJAINKRA A TANYÁK MEGRITKULTAK. Közös gaz­daságok vetései ölelik udva­rukat, fölöttük a tiszta égen madarak szállnak és felhők futnak, csönd van az eperfák alatt. Makacs emberek laknak ott kint. vagy a városi ártal­mak elől menekülők? Hídvégi Lajos esőbb lesz a takarmányozás, és — a legeltetés mellett — té­li takarmánygyűjtésre is lehe­tőségük nyílik. Részt vállaltak a község la­kóinak áruellátásából. Albert- irsán és Ceglédbercelen zöld­ségboltokat tartanak fenn, ter­ményt és tápot is árulnak. Dolgozóikat saját vágóhídjuk- ról látják el sertéshússal. Kiemelkedő eredményekről szólt a tsz elnöke a forgácsoló üzemrészt említve. Az ott mű­ködő szocialista brigádok, ter­veik túlteljesítése mellett, tár­sadalmi munkában a községi feladatok megvalósításán fá­radoztak. A Szabadság Termelőszövet­kezet 1979-ben ünnepli meg­alakulásának 30. évfordulóját. A kollektívák megbízásából felszólaló brigádvezetők, üzem­vezetők versenyfelajánlásokat tettek ennek tiszteletére. Ha vállalásaikat végrehajtják, a gazdaság feszítettnek látszó tervét teljesíteni tudja. A ser­téstenyésztés eredményeinek javítása érdekében belépnek az ISV-be. A rét- és legelőgazdálko­dásban, a burgonyater­mesztésben nagyobb terü­letre terjesztik ki az öntö­zést. Jórészt társadalmi munkával üzemi éttermet létesítenek. Gondoskodnak az emberek szakmai és politikai ismere­teinek gyarapításáról, betani- tott munkásokat képeznek a ládaüzemben és az állatte­nyésztésben. A pártalapszervezet cselek­vési programja arra ösztönzi a szakvezetőket, dolgozókat, hogy a termelés költségei csök­kenjenek, meggondoltabb le­gyen az energia-, az anyag- és alkatrész-felhasználás. N. G. Gyümölcstermesztő gazdaságok A dánszentmiklósi gyü­mölcstermesztési rendszer el­sősorban Pest megyében fejti ki tevékenységét. Működésé­nek harmadik évében már 19 taggazdaság tartozott hozzá, összesen 2140 hektár gyümöl­csössel. Ebből 1610 hektár a termő ültetvény, a többi fia­tal telepítés. Az idén jelentős előkészületeket tesznek továb­bi telepítési programjuk tel­jesítéséhez. Óriás kandeláberek -nagyobb fénykévék A Kossuth Ferenc utca égj szakaszának korszerűsödő, ki­alakuló képéhez már sehogy- sem illett a régi közvilágítás Cegléden. Most, hogy az úi mindkét oldalán már emeletes házak magasodnak a vasúttól egészen a Széchenyi útig, a DÉMÁSZ munkához látott, ki­cserélik a lámpatesteket. Az új kandeláberek magasabbak, mint az előbbi lámpatartó oszlopok voltak. Szélesebb ív­ben ontják a fényt, 13 és fél méter magasból. Egy-egy kan­deláberre kétszer 400 wattos armatúrák kerülnek. A tervek szerint 16 ilyen lámpatartó oszlopot helyeznek el, ezek fe­le már a helyére került. Ceg­léden ez lesz a legkorszerűbb közvilágítással ellátott útsza­kasz. A város fejlesztési ter­veiben szerepel, hogy_ hamaro­san az úttestet is felújítják. Raj'zpályázat, diákoknak A nemzetközi gyermekév al­kalmából a ceglédi családi ünnepségeket rendező iroda és a városi tanács művelődés- ügyi osztálya pályázatot hir­detett a város általános isko­láinak. A kisdiákok bármilyen technikával készített képpel pályázhatnak. Munkájukat hozzáértőkből álló zsűri bí­rálja el. A legjobb rajzokat díjazzák, és a nyári szabadtéri kulturális napok idején kiál­lítják. A pályamunkákat április 25-ig kell beküldeni a családi ünnepségeket rendező irodá­hoz. Felkészült a gazdák boltja A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet nagy gondot fordít a háztáji és kisegítő gazdaságok támo­gatására. Budai úti gazdabolt­jában jól felkészültek a ta­vaszra, szerszámok, kisgépek, növényvédőszerek, műtrágyák, fóliasátrak, facsemeték, szőlő­vesszők és palánták egyaránt beszerezhetők. Új műbőr a cipőiparnak A sikeres kísérleti gyártás után az idén újfajta cipőipari műbőr nagyüzemi előállítását kezdték meg a Graboplast Pamutszövő- és Műbőrgyár­ban. A Graboxan Lux elneve­zésű poliuretán habszerkezetű műbőrt a gyár fejlesztői állí­tották elő. Külsőleg a termé­szetes bőrre emlékeztet, köny- nyű, de kopásálló és puha ta­pintású, ezért könnyen felveszi a láb formáját. Olyan bélés­anyagot kísérleteztek ki hozzá, amely felszívja a láb kipárol­gását, de a műbőr kívülről vízhatlan. Főként csizmák, de cipők is készíthetők belőle. Az újfajta műbőrből készült lábbelik az idén már megje­lennek az üzletekben. Előszerződést kötünk 16. évét be nem töltött, az általános iskola Vili. osztályát 1979-ben elvégző fiatallal VILLANYSZERELŐIPARI SZAKMUNKÁSTANULÓ-KÉPZÉSRE A tanuló szerelési, erőátvételi, efektromérési és háztartási gépek javításában kap képzést. Univerzális oktatás. Kollégiumi elhelyezésről gondoskodunk. Részletes felvilágosítást adunk levélre is. A jelentkezés: Általános Villamossági Ipari Szövetkezet > Budapest XIII., Radnóti Miklós u. 19/b. Telefon: 490-765. ügyintéző: Kurz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents