Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)
1979-02-20 / 42. szám
»u r.rPT 197!). FEBRUAR 20., KEDD AMIT A POLGÁRI VÉDELEMRŐL MINDENKINEK TUDNI KELL Tájékoztató sorozatunkban ezúttal a tavaly és az idén hatályba lépett polgá. ri védelmi témájú jogszabályokat ismertetjük olvasóinkkal. A legújabb, hatályos jogszabályok • 10 1978. (II. 2.) MT rendelet az atomerőművei kapcsolatos egyes feladatokról. Meghatározza azokat a hatósági és egyéb feladatokat, amelyeket az atomerőmű létesítésével, használatba vételével, üzemeltetésével, átalakításával és megszüntetésével, annak egyes, a hazai atomerőművekben felhasználásra kerülő- berendezéseinek gyártásával és külföldről való behozatalával, valamint az atomerőműben üzemanyagként felhasználásra kerülő, illetőleg felhasznált hasadóanyagokkal és az atomerőműben keletkező sugárzó anyagokkal kapcsolatosan kell ellátni. Az egyes feladatok és a végrehajtásért felelős miniszterek meghatározása során a rendelet — többek között — kimondja, hogy az atomerőművel, a nukleáris üzemanyagokkal és az atomerőműben keletkező sugárzó anyagokkal kapcsolatos polgári védelmi követelmények meghatározása, az ilyen követelmények megtartásának ellenőrzése a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozik. A honvédelmi miniszter által ezekkel a feladatokkal megbízott szerv a polgári védelmi követelményeket az engedélyezési eljárásokban érvényesíti. (Magyar Közlöny 1978. évi február 2-i (7.) szám) • 1C 1378. (III. 1.) MT rendelet a fegyveres erők, a fegyvere« testületek és a rendészeti szervek kártérítési felelősségéről. Kimondja, hogy a fegyveres erők, fegyveres testület és rendészeti szerv vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel — többek között — a polgári védelmi kötelezettségüket teljesítők, illetőleg hozzátartozóiknak a rendeletben meghatározott káraiért. Meghatározza a kártérítéssel kapcsolatos eljárás szabályait (alapeljárás, jogorvoslat, bírósági kereset), a kár fogalmát, illetőleg körét, az elévülés szabályait stb. Felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a végrehajtás részletes kérdéseit — a belügyminiszterrel, az egészségügyi miniszterrel, az igazságügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel és a Munkásőrség országos parancsnokával egyetértésben — szabályozza. (Magyar Közlöny 1978. évi március 1-i (12.) szám) • 3/1978. (ti. í.) PM rendelet a polgári védelem pénzgazdálkodásának és ellátásának rendjéről szóló 5/1976. (in. 16.) PM rendelet kiegészítéséről. Elrendeli a polgári védelem pénzgazdálkodásának és ellátásának rendjéről szóló 5/3976. (III. 16.) PM rendeletnek további, 3. számú melléklettel való kiegészítését. Ebben rendelkezik a vállalati saját Polgári védelmi alapfogalmak VÍZSZINTES 1. Lehet légköri, föld alatti és víz alatti. .. 13. Névelővel: a tömegpusztító fegyverek egyik nagy csoportjába tartoznak . . . harcanyagok. 15. MH. 17. OLR. 13. Égitest. 19. VL. 20. Csárdájáról Is híres Pest megyei község. 22. Gáz- nemű, fojtó hatású vegyi harcanyag (a harmadik kockába kettős betű). 25. Fözeléknövény. 26. Női név. 28. Kis sziget a Csendes- óceánban. 29. Határ menti folyónk. 30. Vasúti rakodóhely. 32. GL. 33. A kitelepítés egyik fő része, amelynek megszervezése igen fontos feladat. 34. Eper fele. 35. Időmérő. 36. Felvidéki folyó. 37. MO. 38. Országos Rendező Iroda. 39. Gyilkol. 41. A Talpalatnyi föld főhőse. 43. Óriáskígyó. 44. Az egyik nem. 45. Hangtalan lovas. 46. EV. 48. össze-vissza old. 49. Félig gyártó. 50. FÉ. 51. Az ötvenes évek szovjet labdarúgó válogatott kapitánya volt. 53. A szélein sós. 55. Nagyközség a gödöllői járásban. 57. Togó betűi, keverve. 58. __ László, Magyar Zoltán edzője. 60. F asor, parkban, franciául. 61. ÉYR. 62. Az idegmérgek ezt is okozzák. 64. Szovjet gepkocsimár• ka. 65. Téli sport. 66. Csak félig ■kétség. 67. Templom egyik része. 69. AM. 70. Az alkalmazón táma- dó fegyver fajtájától függően keletkezhet nukleáris, vegyi vagy biológiai... 74. A tömegpusztító .fegyverek Itatásai ellen használatosak a . .. FÜGGŐLEGES 2. Tantál vcgvjele. 3. Doboz, szélei nélkül. 4. Kevert film. 5. Égési termék. 6. Repülőgéptípus. 7. Fűszer. 8. Lángolnál. 9. Télutón .balatoni jelenség. 10. Üjság része. 11. El. 12. Esetleges nukleáris támadáskor, vagy tömegkatasztrófák esetén a polgári védelem feladatai közé tartozik. 14. Az állat- és növényvédelmi szakszolgálat egyik fontos feladata, az . . 16. Azonnal. gyorsan. 19. Alkalomadtán, szükségővó’'ely is lehet. 21. GMM. 23. Illat. 24. Többféle labdajáték célja. 25. Régi nép. 27. Névelővel: tüzoltókészülék-típus. 29. Igen fontos feladat az élőerők és anyagi javak ... 31. Névelővel. Alarm. 33. Atomkutató intézetek fő „eszköze”. 38. Szibériai folyó. 39. Megszólítás. 40. Fegyvert használ. 42. Kettőn betű. 47. ... fegyverek. 50. A védelem területén, számtalan sok helyen alkalmazható. 52. Nagy lakoma. 53. A Balaton mellékvize. 54. SGZ. 56. Zalai László Zoltán névbetűi. 58. Cipelte. 59. Vallásuk. 62. Adagoló. 63. vissza: termetes. 66. Fürdőalkalmatosság. 68. Trikó. 70. KE. 71. Csak félig eset. 72. A szélein ráz. 73. A virág része. BEKÜLDENDŐ SOROK: vízszintes 1., 13., 22., 33., 62., 70., 74.; függőleges 12., 14., 19., 27., 29., 31., 33., 47., 50. BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: 1979. március 1. Kérjük, a megfejtéseket a Pest megyei Polgári Védelem Parancsnokság. 1052 Budapest, V., Városház utca 5—7. címre beküldeni. A keresztrejtvényt helyesen meg fejtők között könyveket sorsolunk ki. A legutóbbi polgári védelmi ke. resztrejtvény helyes megfejtése. Vízszintes: belégzőszelep, hólyag húzó, proton, mustár, légtisztitó, kénmus tárgáz. Függőleges: klóracctofcnon. nitrogénmustár, veder, sisak, mikró- bák, a foszgéu, trotil, kéksav, tabun, kén. A helyesen megfejtők közül sorsolás útján egy -egy könyvet nyertek: Geruia Zsuzsa, Budapest; Vincze Zoltánné, Aszód; Komáromi Károlync. Cegléd; Magyar Csaba. Nagykőrös; Kiss István, Kartal; (zakó Istvánné, Nagyká- ta; Kovács Mihály. Iklad; Boros Dezső, Budanest: Falucskay Károly, Gyömrö; Czirják Imre, Budapest. A nyeri éseknek a könyveket postán küldjük meg. A keresztrejtvényt készítette: Gcmes István forrás, valamint a költségvetési szervek előirányzata terhére történő, állóeszköznek minősülő polgári védelmi eszközök beszerzéséről, elszámolásáról és az elkülönítetten tárolt polgári védelmi eszközök és anyagok eszközlekötési járulékáról. Kimondja, hogy a vállalati saját forrás (legfeljebb 130 Ft,'év,fő) terhére eszközölt ilyen beszerzések után a továbbiakban eszközlekötési járulékot fizetni nem kell. (Magyar Közlöny 1978. évi február 1-i <6.) szám) • 3 1978. (n. 2.) HM rendelet a talált robbanótestek bejelentéséről és megsemmisítéséről. Elrendeli a talált robbanótestek bejelentését az illetékes tanács végrehajtó bizottsága igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez. Rendelkezik a bejelentést követően szükséges biztonsági tűzszerész és egyéb feladatok ellátásáról, az esetleges károk viseléséről, illetőleg megtérítéséről. (Magyar Közlöny 1978. évi február 2-i (7.) szám) • 4/1978. (IH. 5.1 HM rendelet a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek kártérítési felelősségéről szóló 16/1978. (III. 1.) MV rendelet végrehajtásáról. A polgári védelmi kötelezettséget teljesítők érdekvédelmének teljesebbé tétele érdekében megállapítja a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek kártérítési felelősségéről szóló 16/1978. (III. 1.) MT rendelet végrehajtásának részle. tes szabályairól. Meghatározza a kárügyekben eljárásra jogosult elsőfokú és másodfokú szervek, a kártérítés érvényesítésével kapcsolatos eljárás szabályait. A polgári védelmi kötelezettségét a munkahelyen teljesítő károsult tekintetében kimondja, hogy a kártérítési eljárást a munkáltató vállalat (szövetkezet) folytatja le a munkaviszony, illetőleg a szövetkezeti tagsági viszony keretében okozott kár elbírálásának szabályai szerint. (Tanácsok Közlönye 1978. évi június 22-i (27.) szám) • 104/1978. (KGK 3.) KGM számú utasítás a polgári védelem kiépítéséről, továbbfejlesztéséről és működtetéséről. Rendelkezik a polgári védelem kiépítése, továbbfejlesztése és működtetése érdekében a polgári védelem irányításának rendjéről, a polgári védelmi szervezetekről, meghatározza a kohó- és gépipari szervek (minisztériumi szervek, intézetek, vállalatok és ezek gazdálkodó szervezetei) polgári védelmének helyzetét és vezetőinek polgári védelmi feladat- és jogkörét. Mellékletben közli a Kohó- és Gépipari Minisztérium Polgári Védelmi Szervezeti és Működési Szabályzatát és elrendeli a kohó- és gépipar területén működő gazdasági szervezetek tekintetében a polgári védelmi szervezési és működési szabályzatnak kidolgozását, továbbá a polgári védelemnek a gazdálkodó szervek ügyrendjében történő szerepeltetését. Kohó- és Gépipari Közlöny 1978. évi január 28-i (2.) szám) 391 1978. KGM irányelv a KGM-vállalatok szervezeti és működési szabályzatának korszerűsítéséhez. Irányelveket ad a kohó. és gépipari vállalatok szervezeti és működési szabályzata korszerűsítéséhez, s ennek keretében rendelkezik — többek között a polgári védelem kérdéseinek a szervezeti és működési szabályzatokban történő felvételéről, illetőleg szerepeltetéséről. (Kohó- és Gépipari Közlöny 1978. évi június 27-i (21.) szám) * ÉVM—MT Titkárság közleménye a beruházásokkal kapcsolatos hatósági jogkörök, az azokat gyakorló szervek, valamint a beruházásokkal kapcsolatos hatósági eljárásokat megállapító jogszabályok jegyzékének közzétételéről. A közlemény — az 1977. december 31-i állapotnak megfelelően — tartalmazza (melléklet) a) a beruházásokkal kapcsolatos hatósági jogkörök (jogosítványok) jegyzékét, b) a beruházásokkal kapcsolatos hatósági jogköröket gyakorló szervek jegyzékét, c) a beruházásokkal kapcsolatos hatósági eljárásokat megállapító jogszabályok jegyzékét. A közlemény — a. hatályos jogszabályok alapján — szakhatóságként jelöld meg a polgári védelem államigazgatási szerveit — az építés engedélyezésével, — á használatbavétel engedélyezésével, — a föld alatti tárolótér-létesítés és használatbavétel engedélyezésével, — az útépítés engedélyezésével, — a nyomvonal jellegű vasúti létesítmények engedélyezésével, — a vízjogi létesítmények engedélyezésével, — a távhőellátási vezetékek létesítésének engedélyezésével és — a villamosvezetékek létesítésével kapcsolatos hatósági eljárás során, illetőleg tekintetében. (Határozatok Tára 1978. évi január 24-i (3.) szám) Hatályukat vesztett rendelkezések 49/1967. (XI. 22.) Korm. rendelet a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjai életének, testi épségének, vagy egészségének sérelméről eredő károk megtérítéséről. 1/1967. (XI. 22.) HM-BM- IM—PM együttes rendelet a 49/1967. (XI. 22.) Korm. rendelet végrehajtásáról. 36/1967, (HK 8.) HM utasítás az 1/1967. (XI. 22.) HM— BM—IM—PM együttes rendelet végrehajtásáról. 3/1966. (XII. 31.) HM rendelet a hadműveletek során elhagyott robbanóanyagok bejelentéséről és megsemmisítéséről. 21 754/1967. KGM számú utasítás a polgári védelemről szóló 2002/1966. (I. 23.) Korm, számú határozatnak a kohó- és gépipar területén való vég- í'ehajtásáról. 7/1969. KGM számú utasítás a polgári védelmi szakszolgálati alakulatoknak és üzemi önvédelmi alegységeknek a kohó- és gépipar területén való megszervezéséről. ÉVM és MT Titkárság együttes közleménye a beruházásokkal kapcsolatos hatósági jogkörök, az azokat gyakorló szervek, valamint a beruházásokkal kapcsolatos hatósági eljárásokat megállapító jogszabályok jegyzékének közzétételéről. Az együttes közlemény megjelent a Határozatok Tára 1974. évi 4. számában. Vonzóerő a technika Eredményes klubélet az MHSZ-ben Jubileumi évet köszöntött, fennállásának 30. évfordulóját ünnepelte tavaly a Magyar Honvédelmi Szövetség. A méltatások. megemlékezések sora nem csupán fölidézte az elmúlt harminc év történetét, de előtérbe állította annak a szervezetnek a munkáját, amelyre a „hétköznapokon"’ a figyelemből talán kevesebb jut. Egy ejtőernyős ugrás, egy repülőgép, egy ügyesen manőverező modell néha megállítja szemünket, de keveset gondolunk arra a munkára, ami egész éven át csöndben, kitartóan folyik klubjainkban. Pedig éppen ez a háttértevékenység adja a klubmunka lényegét; az MHSZ egyesületeiben az eredményesség mércéje a hazafias-honvédelmi nevelőmunka, amely Pest megyében tizenegyezer fiatalt érint. Klubjaink betöltik feladatukat, sőt társadalmi munkájukkal mind jelentősebb szerepet játszanak gazdasági életünkben is. Egy Zsiguli ára Szinte elképzelhetetlenül ismeretlen a kívülállók számára a közös munkának az a minősége és mennyisége, amely MHSZ-klubjainkban folyik. Ma már természetes, hogy az egyébként kétmilliós értékű lő- tereket a szakosztályok tagsága 30—40 ezer forintból, társadalmi munkával építi meg: legutóbb Nagykátán készült el egy korszerű létesítmény közös munkával. Rádiósaink „uraságtól levetett holmikból” építenek újra akár egy Zsiguli értékét is kitevő állomásokat; repülő- és ejtőernyős klubjainkban pedig 50—100 óra az évi kötelező társadalmi munka; s hétvégeken 6—8 óra egy felszállás „ára”. Az ifjúmunkások- és Mezőgazdasági Repülők Klubja (IMRK) tagsága az elmúlt évbén 13 ezer óra társadalmi munkát végzett (a megyei klubok összeredménye: 99 ezer óra) annyit, amennyit egy közepes város fiatalsága teljesít... A klubélethez nemcsak a közös szórakozás öröme. de a javítási-szerelési tennivalók, az építkezések vagy a társak kiszolgálása egyaránt hozzátartozik. Ugyanakkor klubjaink szinte „játszva” adnak alapvető technikai tudást: a honvédelmi eszközök ismerete, a gépkocsivezetés, a szerelési munkák tanulása a klubélet elmaradhatatlan része. S a szakismeret gyarapodása mellett közösségek kovácsolódnak, amelyekben szinte észrevétlenül valósulhat meg a legfőbb feladat: a honvédelmi nevelés. Napjaink romantikája Az MHSZ klubjai elméletben és gyakorlatban készítik föl a fiatalokat a sorkatonai szolgálatra; egyéb honvédelmi teendők ellátására.1 Az elmúlt évben is ezrek tanulták meg Pest megyében a gépkocsivezetést; vettek részt az általános honvédelmi előképzésben ; ismerkedtek meg az ejtőernyős, a repülő, model- j lező, búvár és sportlövő szak- ággal. Százezer résztvevője | volt a Honvédelmi Kupa küz- j delmeinek és kétszázezren vet- ! tek részt az összetett Honvédelmi Versenyben. A hatalmas számok mögött a fiatalok technikai érdeklődése húzódik meg: napjaink romantikáját a gépek adják, s a fiatalok tulajdonsága, a romantika keresése a szövetség munkájának legfőbb vonzóereje. Ebben áll tevékenységének erősítése is: még tudatosabban maga köré gyűjteni a megye fiataljait. Már az elmúlt évben sikerrel alakultak meg az iskolai szakosztályok, s a tíz közösség munkája azt mutatja: nagy lehetőség van az iskolai szervezésű honvédelmi munkában. Üj, ezidáig kihasználatlan területei lehetnek klubjainknak az egvetemek és a főiskolák. A felsőoktatási intézményekben „honvédelmi nevelés” címén folyó oktatás összekötése gyakorlati bemutatókkal, rendszeres kapcsolat kialakítása egy-egy MHSZ-kltibbal a mostaninál talán több eredményre vezetne. Kialakult kapcsolat MHSZ-kiubjaink sokirányú tevékenységéből, társadalmi jellegéből adódik, hogy munkájuk nem nélkülöznéd a társszervezetek segítségét. Legfelsőbb szinten az MHSZ- nek a SZOT-tal, a KISZ-szel. es legutóbb az OTSH-val közösen kiadott, együttműködésié szóló irányelvei hangsúlyozzák a honvédelmi nevelés fontosságát. Helyi szinten ezek a megállapodások a szövetség szervezetei, illetve a tanács, a párt- és a KISZ-szervezet; a sportszerveaetek, valamint egyéb állami, politikai, gazdasági szervezetek kölcsönös kapcsolatában jelenkeznek. Pest megyében, ennek a kapcsolatnak kialakult keretei vannak: az MHSZ szervei az általános honvédelmi előképzéshez a helyi tanácsoktól kapnak segítséget; az oktatási intézmények maguk is megvalósítanak honvédelmi nevelő szerepet; s az ifjúsági szövetséggel eddig is meglevő jó kapcsolat tovább erősödött az Edzett Ifjúságért mozgalom kibontakozásával. Több tízezer résztvevője volt például tavaly Ráckevén a honvédelmi napnak, amelyhez hasonlót idén júniusban Vácott, szeptemberben pedig Gödöllőn rendeznek meg. A legfőbb feladat e meglevő kapcsolatok továbberősítése, a szervezetek ésszerű munka- megosztása, sikeres együttműködése a honvédelmi ismeretekkel rendelkező, fizikailag állóképes, gondolkodásában szocialista fiatalság nevelésében. Major Árvácska Együttműködés - tettekben Az elmúlt években, de különösen 1977-ben és 1978-ban sorra születtek az együttműködési szerződések a Monori járási Polgári Védelmi Parancsnokság és a különböző szervezetek között. Sokan kétségbe vonják e szerződések fontosságát, azt, hogy ezek előbbre vihetik a feladatok megoldását. Ennek mintegy cáfolataként számolok be a pv. és a Vöröskereszt közötti együttműködési szerződésről, amelynek értelmében Monoron létrehoztuk a közúti elsősegélynyújtó helyet a 4. számú műúton, a benzinkútnál. (Az objektum átadásáról lapunkban már hírt adtunk.) Köztudott, hogy a 4-es főútvonalon rendkívül nagy a belföldi és az átmenő forgalom. A rádió és a sajtó baleseti tudósításaiban is sokszor említik, hiszen a főváros, kapuját jelentő, mindig zsúfolt útszakasz közlekedési helyzete egyre több gondot okoz. Nemrégiben átadtuk rendeltetésének a kis házikót, melyben a nyári csúcsforgalmi időszakokban, elsősorban szombaton és vasárnap Lét- két kiképzett elsősegélynyújtó teljesít majd szolgálatot. Balesetek esetén azonnal tudják majd értesíteni a mentőket, az ügyeletes orvost és a rendőrséget. A mentők megérkezéséig pedig szakszerűen tudnak segíteni a balesetet szenvedetteken, sőt azokon is, akiknek útközben megfájdul a fejük, vagy rosszullétről panaszkodnak. A járási pv-parancsnokság és a Vöröskereszt járási vezetősége felhívására eddig 50-en jelentkeztek elsősegély- nyújtó szolgálatra, elsősorban az egészségügyi szak- szolgálatok alegységeinek, illetve az üzemi önvédelmi szervezetek egészségügyi rajainak tagjaiból. Részükre 3 napos kiképző tanfolyamot tartottunk, melyen előadások, oktatófilmek és gyakorlati foglalkozások segítségével elsajátították azokat a legfontosabb fogásokat, melyek feltétlenül szükségesek az elsősegélynyújtó helyen adott szolgálat ellátásához. A tanfolyam végeztével minden hallgató sikeres vizsgát tett és erről igazolványt is kapott. E kezdeményezés, az együttműködési szerződés nemes célja, az emberi életek megmentése, a bajba jutottakon való segítés, azt gondolom, senki előtt sem kétséges. Emellett egy olyan bázis jött létre, amellyel a pv. egészségügyi szakszolgálatának kiképzését és továbbképzését is elősegíthetjük. E feladat ellátása olyan elsősegélynyújtók tömegét teremti meg, akik bevonásával teljes egészében megoldódik és magas fokon biztosított a pv. egészségügyi szakszolgálatainak és üzemi önvédelmi szervezeteinek, valamint a lakosság polgári Védelmi tájékoztatása, kiképzése és továbbképzésé. Célunk, hogy további szervező munkával bővítsük a létszámot, biztosítsuk, hogy a pv. egészségügyi szakszolgálatának beosztottjai és az üzemi önvédelmi szervezetek egészségügyi rajai megközelítően teljes létszámban részt vegyenek e nemes feladat ellátásában. Gál Jenő. a monori járás polgári védelmi törzsparancsnoka