Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)
1979-02-18 / 41. szám
XXni. ÉVFOLYAM, 41. SZÄM 1979. FEBRUAR 18., VASÁRNAP Á r PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Közös akarattal vitték többre 4 Törlesztették a tartozásaikat Eredményes évet zárt a Kossuth Tsz A minap tartotta zárszámadó közgyűlését a ceglédi Kossuth Lajos Termelőszövetkezet, amelyre eljött Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, a magyar néphadsereg politikai főcsoport főnöke, honvédelmi miniszterhelyettes, Cegléd országgyűlési képviselője, Gyi- {jor József, a városi pártbizottság első titkára, Podmaniczki István, a járási pártbizottság titkára és Kovács Károly, a városi tanács elnöke. Bódizs Antal, a szövetkezet elnöke beszámolójában visz- Ezatekintést adott a négy év előtti időszakra, amikor 7,6 millió forint veszteséggel és szanálással zárták az évet. A vezetőség és a tagság közös akarattal fokozatosan mind jobb eredményeket ért el, s a múlt esztendőt 9 millió forintot meghaladó nyereséggel fejeztek be. Az 1978-as( nyereségből fedezni tudták k gazdaság többlet- költségeit és törlesztettek az állammal szembeni tartozásból. Tisztes fizetést, jutalmat adtak dolgozóiknak és jelentős összeggel tudták növelni biztonsági tartalékalapjukat. Szép eredményeket értek el a növénytermesztési ágazatban a kedvezőtlen időjárás, a tavaszi fagy, a jégverés és az esőzések ellenére. Búzatermesztésben a járásban negyedik helyezettek lettek, a hektáronkénti átlag 49 mázsa volt. E téren az előrelépés nagy feladatokat állít a szövetkezet elé, a sütőipar igényeinek még jobban megfelelő fajtákat kell termeszteniük. A napraforgó területének növelését már csak a gyengébb minőségű homoktalaj bevonásával tudtáki megoldani, de így is nyereséggel termesztették. Hasonlóan jó eredményt hozott a mustár, a lucerna, valamint a takarmánytermesztés. A rét, legelőgazdálkodás hozama megkétszereződött A tömegtakar- mány-termesztésben jelentős szerepet kapott a silókukorica teljesen gépesített előállítása. A növényvédelem hatékonyságát segíti a helikopter alkalmazása. A szőlőkben komoly kárt okozott a kemény fagy, a kieső értéket azonban az Állami Biztosító megtérítette. Jó esztendőt zárt az erdészeti ágazat is. 1978 előrelépést hozott az állattenyésztésben. A gazdálkodás eredményességét szolgálta, hogy megszüntették a tejtermelést. A tehenészeti állomány feltöltésével egyenletessé, tervszerűvé tették a gazdálkodást e téren is. Régi gond oldódott meg azzal, hogy elkészült a húshasznú telepre vezető út. A juhászaiban folyamatosan fiatalítják, cserélik az állományt. Szükségessé vált egy juhhodály építése. Bevételeiket növelte a nagy mennyiségű háztáji szarvasmarha- és sertésfelvásárlás, -értékesítés. Az ipari részleg, nehezebb körülmények között, mégis a vártnál jobb teljesítménnyel dolgozott. Ezt szigorú anyagNagykőrösön nemrég nyílt meg a Széchenyi téren a Pest megyei Vendéglátóipari _ Vállalat ceglédi igazgatóságának korszerű étterme, amely a hangulatos Kalamáris nevet kapta. Ügy tervezték, hogy a jövőben helyet adnak majd itt irodalmi és zenei rendezvéés energiatakarékossággal, a technológia következetes betartásával érték el. Az alkalmazottak becsülettel kivették részüket más munkákból is. Segítettek a karám, az üzemanyagtároló, az új irodaház kivitelezésénél, és ott voltak a szénabegyűjtésnél is. A gépüzemben, az erőgépeken, traktorokon, kombájnon dolgozók, különösen a betakarítás idő- szakában, feszített ütemben tevékenykedtek. A hozzászólók elismeréssel nyilatkoztak az eredményekről s meghatározták az elkövetkező időszak fő tennivalóit. A munkaidőt még hatékonyabban akarják kihasználni. Az eredménynövekedés mellett alapvető követelménynek tartják a termelési költségek csökkentését. Az ágazati feladatok teljesítésével az idén 62 millió forintra kívánják növelni a termelési értéket. A tanácskozás befejeztével, titkos szavazással, újra választották a szövetkezet vezetőségét, bizottságait A közös gazdaság elnöke ismét Bódizs Antal lett nyéknek, brigádtalálkozóknak, színes eseményeknek. Mint az igazgatóság hírül adta, nagy eseményre készülődnek most: a Kalamárisban lesz a szakmunkástanulók versenyének területi elődöntője, A szakma ifjú mestere címért. A verseny február 21-én, szerdán reggel 8 órakor kezdődik. Tanulók a Kalamárisban KI LESZ A SZAKMA IFJÚ MESTERE'? Rajzbakok a központi műhelyből Rajzbakok készülnek Cegléden az általános iskolák gondnokságának központi műhelyében. A Mészáros Lőrinc iskola 36 darabot kap belőlük. Apáti-Tóth Sándor felvétele Sokan látták Galambok a kalitkában Texán, strasszer, Nagy galambtenyésztői múlttal rendelkező városunkban, Cegléden, a Kossuth Művelődési Ház földszinti csarnokában kétnapos kiállítást tartott a helybeli 43-as számú egyesület. A kiállításon Dánszent- miklós, Újszilvás, Mor.or, Pilis, Nagykőrös, Kecskemét és Hajdúszoboszló galambtenyésztői adtak egymásnak randevút a ceglédiek mellett. A látogatók is népes csoportokban, szép számban érkeztek, százával tekintették meg a ritka szép látványt. Negyven fajta galamb 350 szép példányát sorakoztatták fel a tenyésztők. Békésen, turbókéivá megfértek egymás mellett a dísz-, a röp- és a húsgalambok, egy ketrecben pedig díszbaromfi: leghom kakas, kolin kakas és párja aratott tetszést, éles kukorékolással viszonozva az elismerést. Belépőjegyet kétszázan váltottak ezen a két napon. A látványnak legjobban a gyerekek örültek. A más városokból jött szakértő tenyésztők hosszasan időztek a ketrecsorok között, eszmecserét folytattak, paro- lázva csaptak jó vásárt. A rendező egyesület vezetősége és tagsága szorgalmas munkával járult a bemutató sikeréhez. Sefcsik Béla, az egyesület elnöke elmondta, alföldi keringő hogy egy-egy ilyen kiállítás egyúttal verseny is a tenyésztők között. Ilyenkor mérik le a tenyésztésben elért eredményeiket, sikereiket, emellett tenyésztői tapasztalatcsere is folyik. A bíráló bizottság — a Budapestről érkezett Baracsi Pál, a szolnoki Vígh István és Milus Miklós, a ceglédi Sefcsik Béla és Csibra József — döntése nyomán a legjobb tenyésztők díjat kaptak szép madaraikért. A legjobb galambtenyésztőnek járó '.Szabó Sándor örökös vándorserleget’’ egy évig mast Szélest Imre kecskeméti tenyésztő őrizheti. Igen szép kollekciót mutatott be tarka, alföldi keringő galambokból. A fajtagyőztesnek járó címet A Nógrád című napilap január 23-i száma arról számol be, hogy hiánycikkek gyártására szakosodott a Jászsági Vas- és Zomámcipari Szövetkezet. Többek között a ceglédi kannából 300 ezer darabot szeretnének a Vas-, Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnak szállítani. ★ A Munka című folyóirat idei nyerte el king fajta galambjáért Németh Sándor és Olasz László, strasszer fajtával Müller Pál és Bodocs Sándor, te- xán. galambbal Füle József és Hegyesi Ferenc, magyar deressel Tóth László, budapesti magasröptű kerengővei Tóth István és Tóth László, alföldi keringő galambjáért Nagy József és Baranyai József, valamint Szabó Lajos Szarka keringő galambja. A látogatók nagy többsége hiányolta a ceglédi kiállításról az itt oiy régóta tenyésztett és kedvelt ceglédi hódos szíves fajtát. Mint a tenyésztőktől megtudtuk, a szövetség évek óta nem fogadta el bemutatását, így nincs, ami ösztönözz« a tenyésztési kedvet. Látványos, szép, szabad idős foglalkozás — hasznot hozó — a galambtenyésztés. Cegléden apáról fiúra öröklődik régóta, Bizonyára folytatódik — hiszen igen sok gyerek felkereste a látványos bemutatót. F. L , eiső számában Újra a betegek könyvtáriadról címmel cikk jelent meg, melyben példaként említi a ceglédi kórház könyvtárát, ahol megvalósult az együttműködés az intézmény állami, társadalmi vezetői és az SZMT-könyvíár között. ★ A Népsport január 31-1 számában a ceglédi Kossuth Múzeumban rendezendő A dob története című kiállításhoz kéCegléd a hazai lapokban Ezernél több földrajzi név Uta le, puszták, ormok, halmok A holtak őrizték a határt A múló Idő nemcsak az embereket formálja át, megváltoztatja a vidéket is. A Cegléd környéki sík alföldi táj arcvonásai mások, mint évszázadokkal ezelőtt. A ma élő emberek közül ki tudja, hogy egy határrész miért őrzi a Tatártemetés nevet? Cserő, Kámán, Tölös említésekor már aligha gondol valaki az egykori erdőségekre. A Királyné erdejét isJ csak az 1368-ból származó oklevélből és a későbbi iratokból ismerjük. Ekkor adományozta Nagy Lajos király anyja a budai klarissza apácáknak a Cegléd és Nagykőrös között elterülő háromezer hold tölgyest. Kétszáz év múlva eltűnt az erdő. Az utóbbi évtizedekben óriás gépek szántották egybe a határt, s már- níár feledésbe mennek az évszázadokon át őrzött helynevek. Megmentésükre az utolsó percben került sor. Nyolcvannyolc falu Cegléd térsége mozgalmas múltra tekint vissza. A krónikák korántsem jegyeztek fel mindent, s bár a korabeli oklevelek csak néhány települést említenek, ma már bizonyos, hogy az Árpád-korban 88 falu alkotta Cegléd pusztabokrot. Két évtized áldozatos kutatómunkájával erre a megállapításra jutott Hídvégi Lajos ceglédi* tanár, aki figyelemre méltó tanulmányban dolgozta fel Cegléd településtörténetét, a történeti források és a földrajzi nevek alapján. A majd háromszáz oldalas kéziratot 90 térkép egészíti ki. Hídvégi tanár úr bejárta a százezer holdas határt, átnézte a város akkor még rendezetlen irattárát, azonosította a régészeti lelőhelyeket Ezek alapján gyűjtötte össze az egykor volt 88 falu' 1100 földrajzi nevét. Az utak, tavak, árkok, puszták, ormok, halmok, templomok neve egészen a legutóbbi időkig fennmaradt. A tudományos kutató ennek okát az alábbiakban látja: „Az elpusztult falvak nevét a nép nem annyira hagyománytiszteletből őrzi évszázadakon át, hanem a gyakori birtokperek, villongások esetére.’’ Elterjedt' szokás volt vén tölgyeket, „farkasakasztó körtefákat” határjelként megnevezni. Mivel elmozdítható jelek is voltak, ősi szokás szerint ezek tövébe halottakat temettek. Csontjaik ma is a jeltelen sírokban porladnak. A szerzett földek sarkán a holtak őrizték a határt. Ezt jelzi többek közt a Tatártemetés, a Hajdútemetés, a Ráctemetés és a Császártemetés. A tanulmány szerzője összegyűjtötte az árkok, tavak, vízimalmok, utak, erdők, kőbányák nevét, térképeken jelzi elhelyezkedésüket. Tud az avar- és honfoglaláskori temetőkről, a lovassírokról. A terepbejárás, a hozzáférhető forrásmunkák, irattári és könyvtári anyag tanulmányozása mellett sok idős embert kikérdezett, akik jelentős adatokkal gazdagították ismereteit. A többi között a Pest megyei Lelvéltár nagykőrösi osztályán őrzött, Ceglédre vonatkozó lelőhehelyeket is alaposan áttanulmányozta terjedelmes munkája megírásához. A földrajzi nevek mellett közöl gúnyneveket, leír falucsúfoló rigmusokat, is. Röviden megemlékezik a legfontosabb történelmi eseményekről, igy az 1849. januárjában lezajlott bedei csatáról. Kitér a Cegléd név eredetének magyarázatára és közzéteszi a Gerje-patak keletkezésének mondáját. Kiadásra javasolták Hídvégi Lajos tanulmánya megírásához komplex kutatási módszert alkalmazott: a régészet és a néprajztudomány kapcsolatát hasznosította. Miután több azonos nevű pusztát, halmot, vizet, stb. talált, Árpád-kori kutatási eredményeinek jó hasznát vette ezek helyének pontos megállapításánál. A tudós tanár kutatásai egyedülálló megállapításra vezettek. Véleménye szerint az Árpád-kori falvak területe egységesen 1600 holdat tett ki. Ez telepítési és katonai egység volt. Azokon a területeken, amelyeket elkerült a tatárjárás, mind a mai napig meglévő 800 élő település van, amelyeknek határa most is ugyanakkora. Ez magyarázza a XI—XIII. század között vidékünk nagy településsűrűségét. Hídvégi Lajos tanulmányát, a Pest megyei néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázaton kiemelt első díjjal, jutalmazták, könyv alakban való megjelentetését javasolva. Az országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázaton ugyancsak első díjat érdemelt. Móra Ferenc szellemében „Móra Ferenc emlékének." Ezekkel az ajánló szavakkal indította útjára tanulmányát a szerző. Mórával való fiatalkori kapcsolata egész életútját meghatározta. 1930-ban, az akikor húszéves tanító a Do- rozsma környéki tanyákon talált régészeti leletekre hívta fel a szegedi múzeumigazgató figyelmét. Varázslatos egyénisége nagy hatással volt rá. Biztatására kezdett foglalkozni a régészettel. Egy évvel később Albertirsán folytatta a kutatást, 8 ókori temetőre bukkanva a községben. Máig büszke arra a ritka elismerésre, amelyben csalk kevesen részesültek: írásbeli ásatási jogot kapott a Magyar Nemzeti Múzeumtól. Ceglédre kerülve változatlan lendülettel dolgozott tovább, folytatva Mórának tett ígérete beváltását. Az Árpád-kor a legkedvesebb búvárkodási területe, ám minden érdekli, bármely kultúráról ’ legyen szó. Több sikeres pályamunkáját őrzik a levéltárak. Elő negyvennyolc című dolgozata megyei első, országos harmadik lett. Háromszázhét népmesét mentett meg a feledéstől. Ezek közül a jelenlegi néprajzi pályázata a boszorkánytörténeteket dolgozza fel. Feljegyzett sok helybeli anekdotát, csípős, humoros történetet. Számos publikációja látott napvilágot. Vendéglátás a rónán címmel a vendéglátóipar történetét írta meg. Többíves tanulmányt készített Török János és a szőkehalmi gazdaképző története címmel. A Tömörkény- Emlékkönyvben egy fejezet az ő munkája, Tömörkény szülővárosa, Cegléd címen. Esszéje jelent meg a Kortársban Dózsáról, Török Jánosról az Élet és Tudományban. Rendszeresen helyt ad cikkeinek a Honismeret című időszaki kiadvány. Hosszú idő óta közli művelődéstörténeti írásait a Ceglédi Hírlap, a városhoz és a járáshoz kapcsolódó ' írók, irodalomtörténészek, képzőművészek, történelmi események emlékét felidézve, megöröíkít- ve. Változatlan célja Cegléd történeti, irodalmi, művészeti múltjának feltárása, Móra Ferenc szellemében szolgálva a szőkébb hazát. Tamasi Tamás riik az olvasóközönség segítségét. Akinek tulajdonában van a dobok egy-egy különleges példánya, adja kölcsön. ★ A Televízió február 14-én. sugározta Sándor Pál Henkules- fürdő’i emlék című filmjét, melyben a Cegléden élő színésznő, PaitSíós Irma kitűnő alakítását láthattuk. V M. E. Á városban sok, eladásra szánt ingatlan van. Tulajdonosaik közül egyre többen kérik a városi tanács segítségét az értékesítéshez. A legutóbbi vb-ülés, a szükséges vizsgálatokról kapott jelentést tudomásul véve, már a 38-ik ilyen portára, házra jelölt ki vevőt. Szerdán áramszünet A DÉMÁSZ értesíti a város lakosságát, hogy február 21- én. szerdán reggel 8-tól 16 óráig — karbantartási munkák miatt — áramszünet lesz Cegléden a Folyó utcai transzformátor körzetében. Az áramszünet érinti a Folyó utcát és az abból nyíló utcákat, a Dobó, és a Bodrog utca közötti területet. Köszönetnyilvánítás, Fájó szívvel mondunk köszönetét mindazon, testvéreknek, rokonoknak, jó szomszédoknak, ismerősöknek, akik a felejthetetlen és szeretett édesanya, nagymama és dédmama, özv. Huszár Pálné sz. Farkas Borbála temetésén megjelentek, sírját a szeretet virágaival elhalmozták. Külön köszönetét mondunk a ceglédi kórház baleseti osztály orvosainak és ápolóinak a beteg érdekében folytatott áldozatos és fáradságos gondozásért. Klément és Kiss család.
