Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)

1979-02-17 / 40. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM 1979. FEBRUÁR 17., SZOMBAT Beszámoló taggyűlésen Felelősség a jobb eredményekért Kommunisták saját munkájukról A napokban beszámoló tag­gyűlésen összegezték elmúlt évi munkájuk tapasztalatait a Városgazdálkodási Vállalat kommunistái. Alapszervezetük vezetősége elemzően értékelte a közösség tavaly végzett tevé­kenységét, s erről, az eredmé­nyeket és a gondokat egyaránt feltáró tájékoztatót terjesztett a tagság elé. A vezetőség a gazdaságpolitikai cselekvési program alapján végezte el­lenőrző munkáját, megállapí­tása szerint javult a vállalat gazdasági irányítása. Annak is köszönhető ez, hogy új szak­embereket állítottak munkába. Lakásfelújítás A vállalat egyik igen jelen­tős egysége az építőipari rész­leg, amely tevékenyen veszi ki részét az új otthonok épí­téséből. Igaz, a tervtől, az elő­zetes számítások szerint el­maradtak, elsősorban a terv­dokumentációk késése miatt. Mindent megtettek mégis, hogy a kényszerűségből felsza­badult kapacitást más mun­kákkal lekössék. Tavaly há­rom nagy feladatuk volt: a Dózsa György utcai 20 lakás mélyépítési munkái, továbbá 43 lakás, valamint az Arany János iskola négy tantermének megépítése. Anyaghiány nem hátráltatta tevékenységüket, s a korábbihoz képest kedve­zőbb volt a munkaidő kihasz­nálása, hatékonyabb az üzem- és munkaszervezés, intenzí­vebb a termelés. Minderre természetesen év közben folyamatosan ügyeltek a vállalatnál dolgozó kommu­nisták, ellenőrizve a cselekvé­si programban meghatározott feladatok végrehajtását. Az építőipari részleg tavaly 95,3 százalékra teljesítette termelé­si és 92,6 százalékra árbevételi tervét. Összesen 22 millió 274 ezer forint értékű munkát vé­geztek el, a tervezettnél keve­sebb szakemberrel. Az egy dolgozóra jutó termelési érték azonban mégis magasabb volt az előző évinél, s ez ugyan­csak a munkaszervezést, a munkafegyelem javulását di­cséri. Nem hiányzott a kellő segítség sem, hiszen tavaly csaknem 4 millió forintért vá­sároltak gépeket, berendezése­ket. A tervezettnek megfelelően végezték el a lakásfelújításo­kat, saját kivitelezésben mint­egy 3 millió forint értékben. Teljesen felújítottak 14 la­kást, de jutott pénz korszerű­sítésre is. A szolgáltatások is bővültek, egyre több utcában vezették be a házi szemét in­tézményes elszállítását, ker­tészeik pedig minden eddigi­nél nagyobb gondot fordítot­tak a város parkjainak rend­ben tartására. Politikai oktatás Eredményesen zárta az évet a kertészet: 200 ezer forintért korszerűsítették a szegfű- és a krizantémházat. Ennek nyo­mán észrevehetően javult az ellátás a városban a vágott vi­rágokból. S hogy a vállalat erőit jobban összpontosíthas­sák, a gőzfürdőben levő fod­rászatot és a fényképészetet ez év januárjától átadták a Dél-Pest megyei Szolgáltató Szövetkezetnek. A gazdasági kérdések között szó esett még a beszámolóban a szakmun­kásképzésről, a bérek alaku­lásáról, valamint arról, hogy a vállalat hogyan segítette a kis- tarcsai megyei kórház építését. A pártalapszervezet vezető­ségének beszámolója értékelte a vállalatnál tevékenykedő 14 szocialista brigád munkáját is. Tagjaik összesen csaknem 3 ezer munkaórát dolgoztak tár­sadalmi munkában. E munka­helyi közösségek közül tizen­kettő az arany, kettő az ezüst fokozatot érte el. A pártszer­vezet egyben a gazdasági ve­zetés segítségét kérte ahhoz, hogy a szocialista brigádmoz­galom az eddigieknél is ered­ményesebb legyen, és mind szélesebb körűvé tegyék a vállalatnál. Az alapszervezet tagjai kö­zül többen vállalkoztak tavaly tanulásra. S mint a beszámoló­ban elhangzott, ketten a mar­xizmus—leninizmus középis­koláját végzik, egy párttag to­vábbképző tanfolyamra jár. A vállalatnál dolgozók körében egyébként, az elmondottak alapján, népszerű elfoglaltság a tanulás. összesen 28-an vesznek részt állami oktatás­ban. Műszaki egyetemre, kö­zépiskolába, szakmai tanfolya­mokra jelentkeztek, mások szakmunkás-bizonyítványt sze­reztek. A tanulásra vállalko­zóknak csaknem a fele fizikai dolgozó. Sokan gyarapítják is­mereteiket a szakszervezet ál­tal indított politikai oktatáson, s az alapszervezet is tart sze­mináriumokat, képzett propa­gandista vezetésével, jelenleg a magyar forradalmi munkás- mozgalom témaköréből. Kedvező változás — A pártszervezet vezetősé­ge igen fontos feladatának tekinti, hogy jó kapcsolatot alakítson ki a pártonkívüliek- kel — mondotta az alapszer­vezet titkára. — Ehhez jó al­kalmat adnak a szabad párt- napok. Ügyelünk arra is — folytatta —, hogy kommunis­táink kellően tájékozottak le­gyenek a hazai és a nagyvi­lág, valamint a pártélet ese­ményeiről. Több példányban járatjuk ezért az MSZMP kü­lönböző folyóiratait. De a könyvtárunkban található po­litikai könyvek, lexikonok, különféle tartalmas kiadvá­nyok is segítik továbbtanuló társainkat. Ezután a káder- és személy­zeti munkáról esett szó, majd a vezetőség beszámolója meg­állapította: a politikai munkát elsősorban az alapszervezet marxista szellemének erősíté­sére, a párttaggá nevelésre, a gazdasági munka irányítására, ellenőrzésére fordították. A munkaterv főként gazdaságpo­litikai teendőket tartalmazott, s így a tagság mindig kellően tájékozott volt a változásokat, az eredményeket és a gondo­kat illetően. A taggyűléseken a gazdasági vezetők rendsze­resen beszámoltak a tervek időarányos teljesítéséről, az esetleges lemaradások okairól, a soron levő feladatokról. Nem hallgatták el azonban a találkozón a gondokat sem. Így például azt, hogy a tag­gyűléseken nem mindig ki­elégítő a jelenlevők aktivitása. Jóllehet e fórumok egyik fő célja éppen az, hogy a jelen­levő kommunisták őszintén, ha szükséges, bírálva mondják el észrevételeiket, javaslataikat a közös munkáról. Arról a mun­káról, amelynek célja nemcsak a gazdasági teendők ellenőr: se, de a kapcsolattartás is a társadalmi szervezetekkel, a szakszervezettel, a Hazafias Népfronttal és az ifjúkommu­nisták szervezetével. Ez utóbbi támogatása különösen fontos feladata a pártalapszervezet- nek. Nemcsak azért, mert so­raikból kerülnek ki elsősorban a leendő párttagok, de azért is, mert itt a vállalatnál az if­júsági mozgalom, amint a be­számoló taggyűlésen említet­ték, kissé stagnál, s a kedvező változás éppen a kommunisták segítségével érhető el. T érv szerűség Ezt követően a jövő felada­tairól esett szó, arról, hogy különös figyelmet kell fordí­tani a gazdaságpolitikai cse­lekvési program feladatainak végrehajtására, a tagnevelés­re, a káder- és személyzeti munka színvonalának javítá­sára, az ésszerűbb munkameg­osztásra, a pártcsoportmunka javítására, s az újonnan vá­lasztott KISZ-vezetőség és az alapszervezet segítésére. A beszámolót követő vitá­ban többen felszólaltak, köz­tük Kocsis Jánosné, az MSZMP városi bizottság tag­ja, a városi tanács elnöke is. Bodrogi István, a városi párt- bizottság munkatársa a fel­sőbb pártszerv minősítését is­mertette. Mint mondta, a Vá­rosgazdálkodási Vállalat fon­tos feladatokat oldott meg ta­valy. A vállalat gazdasági ve­zetése, irányítása fejlődött, ja­vultak a hatékonysági muta­tók, nőtt a nyereség, korsze­rűbbé és biztonságosabbá vált a termelés. A pártmunka terv- szerűsége is megfelelően fejlő­dött, állapította meg minősíté­sében a városi pártbizottság. Követelmény Az alapszervezeti taggyűlé­sek munkatervben rögzített té­máit feldolgozták és megfelelő határozatokat hoztak a to­vábbi fejlődés érdekében. Nem kielégítő azonban még a veze­tőség tagjai között a munka- megosztás és az önállóság. Ép­pen ezért az idén nagy figyel­met kell fordítaniuk a munka- módszerek fejlesztésére csak­úgy, mint az ideológiai, politi­kai képzettség növelésére. Szélesíteni kell a kapcsola­tokat a pártonkívüli dolgozók­kal, s különösen a KlSZ-szer- vezetnek kell hatékony támo­gatást nyújtani. S miután a gazdaságpolitikai feladatok si­keres megoldása alapvető po­litikai követelmény, ezért az alapszervezet tagsága megfe­lelő felelősséggel kell hogy tá­mogassa a gazdasági vezetést, példamutató magatartásával növelje befolyását a vállalat dolgozói körében. Kihaló mesterség A községben nincs utánpótlás Panaszkodnak Kocséron: a községben hamarosan nem akad aki a lábbeliket megja­vítsa. Az egyetlen cipészmes­ter, Baloga Béla, aki a Dél- Pest megyei Cipészszövetkezet kocséri egységének egyetlen dolgozója, ősszel nyugalomba megy. A magán cipész iparo­sok megöregedtek, nem foly­tatják az ipart, s félő, hogy a községben kihal a cipészipar. Baloga Béla műhelyében, amikor ott jártunk, tucatnyi cipő és csizma mellett ült a panklinál a mester, s egy női cipő sarkát javította. Négy asszony és két férfi várta, sür­gette lábbelije javítását. — Van elég munkám — mondta a mester, fgy megy ez mindennap. Pedig sokszor már. reggel 5 órára bejövök dolgoz, ni. De az ősszel már nyugdíj­ba megyek... — Ki javítja meg akkor a cipőket — szóltak közbe pa­naszosan az asszonyok. — Hogy és mikor került Kocsérra? — kérdeztük Baloga mestertől. — Erdélyben ringott a böl­csőm. A háború előtt Nagykő­rösre kerültem katonának, s megszerettem ezt a vidéket. Így 1947-ben eljöttem és lete­lepedtem Kocséron, itteni lányt vettem feleségül. Ab­ban az időben nehezen lehe­tett anyagot kapni, ezért 1957-ben tagja lettem a ci­pész szövetkezetnek. Egy ideig a szövetkezet körösi üzemében dolgoztam, majd Kocsérra he­lyeztek és azóta itt vagyok. — Mennyi az évi forgalma? — Tavaly 30 ezer forintot teljesítettem, amit rendesen elkönyvelek, és részesedést kapok belőle. — Miért nem szerződtetett tanulót? — Állandóan kerestem, de cipésznek már nem jönnek. Pedig jó szakma ez, csak sze­retni kell. — Mi a szórakozása? — Néha egy kis időt szakí­tok a tekézésre. Egyetlen leá_ nyunk külföldre ment férjhez. De nem vagyunk egyedül, há­rom állami gondozott gyer­meket nevelünk a feleségem­mel. Így van kit szeretnünk, az egyik kislányt már 16 éve neveljük, most óvónőnek ta­nul ... — Sajnálom a műhelyt és a kocsériakat, de megfárasztott- már a rengeteg munka, és egy kicsit pihenni szeretnék — mondta a cipészmester. K. Lakkozzák az új gyártmányukat A NEFAG pipagyár néven ismert üzemrészében számos keresett faipari termék készül. így egyebek között forrasztó­pákához is gyártanak nyeleket. Képünkön: Szűcs Katalin, az aranykoszorús Petőfi Sándor szocialista brigád tagja a for­rasztópáka nyeleit lakkozza. Varga Irén felvétele SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Mértéktartó célok labdarúgásban Hegedűs László, a Kinizsi ifi labdarúgó csapatának ed­zője igen szerényen és na­gyon mértéktartóan nyilatko­zott az ifik tavaszi felkészü­léséről. Az edzéseket január 17-én kezdték heti négy ed­zéssel, ebből Rózsás László igazgató támogatásával, három a gimnázium tornatermében folyik, egy pedig szabadtéri. (Az első csapat technikai ve­zetősége nem tudott ilyen le­hetőséget biztosítani?!) A ke­ret huszonkét főből áll: Gömö- ri, Tiger, Szőke, Demeter, Godány, Angyal, Pesti, Szen- di, Marsa, Szabó P., Kökény, Farkas, Faragó, Zöldi, Hor­váth L., lAbonyi., R. Soós I., Toricska, Szabó D., Lintner, Szabó Cs., Barta. Az edző célkitűzése a 4—6. hely megszerzése, de ehhez a mérkőzéseken még 22 pontot kell szerezni és futással +3 pontot. Ez lenne a 70 százalé­kos teljesítmény, míg az ősz­szel csak 65 százalékos volt. Jelenleg a megyei ifi váloga­tottban két körösi játékos sze­repel, Angyal és R. Soós, • de az edző arra törekszik, hogy Farkas, Abonyi és Godány is válogatott lenne. Rajtuk mú­lik. Még egy edzői vágy: ed­dig már több ifi játékos jól helytállt a Kinizsi egyben, szeretné, ha mielőbb még egy­két játékossal segíthetné az első csapatot. A célok mérték­tartóak, de dicséretesek. Eredményes munkát kívánunk a mostoha körülmények között is. Február 18-án az ifi csa­pat is részt vesz a budaörsi HÉT VÉGI JEGYZET Szaporodó veszélyhelyzetek Hazánkban a magántulaj­u donban levő személygép­kocsik száma, nem is olyan sokára, eléri az egymilliót. Csaknem ugyanennyi motor- kerékpár is fut útjainkon, s ha ehhez hozzávesszük a kö­zületi személy- vagy teherszál­lító gépjárműveket, némi jó­indulattal a motorizált orszá­gok közé sorolhatjuk magun­kat. Annál inkább, mert az említett minősítés nem a járművek számának függvé­nye, hanem gyakoriságuké. Vagyis a lakosság sűrűségéhez viszonyított értéke. Egy föld­résznyi országban hiába fut például akár két- vagy három­millió gépjármű is, ha ez a la­kosság és a terület nagyságá­hoz képest elenyésző. Mi, a fenti megszorítások alapján, tekintetbe véve a járművek számának évenkénti növekedé­si ütemét, a közepesen moto­rizált országnak tekinthetjük hazánkat. Ez így önmagában, persze, mitsem mond, hiszen a to­vábbi fejlődéshez nélkülözhe­tetlen az infrastruktúra bő­vítése, korszerűsítése, az üt­és szervizhálózat gyarapítása, modernizálása, felújítása. A napjainkban forgalomba ke­rülő gépjárművek menettulaj­donságai, biztonságtechnikai paraméterei, kedvező külső tényezők, tehát megfelelő utak, kellő karbantartás esetén, a magas igényeknek is megfe­lelnek. Bizonyítja ezt, hogy az útjainkon bekövetkező bal­eseteknek csupán csekély há­nyada műszaki hiba eredmé­nye. A legtöbb esetben, sajnos, másról van szó. Arról, hogy bár a külső zavaró tényezők, különösen most télen, alaposan megnehezítik a volán mögött ülők dolgát, mégis mindig akadnak olyanok, akik fittyet hánynak a körülményekre. Figyelmen kívül hagyják pél­dául az időjárás okozta, hir­telen és váratlanul fellépő veszélyhelyzeteket. lVem arról van szó, termé­1 ^ szetesen, hogy télen nem szabad, vagy nem érdemes vezetni. Sokkal inkább arról, hogy nem mindenáron. Arról, hogy a mindenkori helyzetet alaposan felmérve alkalmaz­kodni kell a megváltozott kö­rülményekhez. A ködös, párás reggelekhez, a helyenként fel­fagyott utakhoz, a váratlanul lezúduló jeges-havas esőhöz, vagy a sűrű hóeséshez. Hír­adásainkban sajnos mindig szaporodnak azok a balese­tek, amelyek a mindenkori lá­tási és útviszonyok figyelmen kívül hagyása miatt következ­nek be. Arról már nem is beszélve, hogy akadnak olyanok, akik ezt a felelőtlenséget megteté­zik azzal, hogy a KRESZ na­gyon világosan és érthetően fogalmazott előírásait, ki tudja milyen okból, is megsze. gik. Az elsőbbség meg nem adása, a helytelen előzés, az engedélyezett sebesség túllé­pése vagy az előírt követési távolság csökkentése az ön­magában rejlő veszélyeken ki­vül azért is ijesztő és dur­va szabálysértés, mert jó idő­ben, némi szerencsével ugyan, de talán van remény a tragé­dia elkerülésére. Ám télen aligha. Hiába a legjobb fék, ha csúszik az út, hiába a tö­kéletesnek hitt reflexek, ha a másodperc töredékei alatt változnak meg a közlekedési viszonyok. Nyilván senki sem azzal a tudattal indul útnak, hogy közúti baleset előidézője lesz. Az is bizonyos, hogy még a\ legóvatosabb vezetőt is érhe­tik meglepetések, melyekből olykor nincs kedvező kiút. Ám ha a közlekedésben résztvevők mindegyike egymás iránt ér­zett azonos felelősséggel ve­zeti járművét, hallgat a fi­gyelmeztető, intő szóra, szá­mottevő mértékben csökken­hetnek a sajnos még gyakori balesetek. Nem hanyagolható el ter­mészetesen az utak műszaki állapota, a karbantartók lel­kiismeretes munkája sem, mely nélkül, bizony, nehéz a járművezetők dolga. Motori­zált ország vagyunk? Igen. Érezzük ennek sok előnyét, de hátrányát is. Ez utóbbiak egyike a járművek számának gyarapodásától sok tekintet­ben elmaradt, korszerűtlen út­hálózat, ami kétségkívül nem kevés gondot okoz. Egy másik pedig ■ a közlekedés számos résztvevőjének finoman szólva megkérdőjelezhető magatartá­sa. F két dolog külön-külön is számos veszély forrása, együtt pedig különösen az. Rajtunk múlik, hogy csök­kentsük őket. Khim Antal , csapatfutóversenyen. Eddig ! kétszer voltak elsők, remél- ! jük, most sem vallanak szé­gyent. P. S. Szombati sportműsor Kézilabda Kecskemét: a téli teremtor, na 1. játéknapja. Kosárlabda Kecskemét: Tiszakécskel isk.—Nagykőrösi Arany isk. úttörő fiú, Kecskeméti SC Hunyadi isk. II.—Nk. Arany isk. mini fiú és mini leány, KSC Hunyadi isk.—Nk, Arany isk. úttörő leány és városi bajnoki mérkőzés. Sakk Budapest: a KPVDSZ és g SZŐ VOSZ megyei versenye. Sportlövészet Budapest: az MHSZ orszá­gos téli bajnoksága. Vasárnapi műsor Asztalitenisz Vác: megyei ifjúsági egyéni és páros bajnokság. Atlétika Budaörs: megyei felnőtt és ifjúsági labdarúgó^ mezei fu­tóversenye. Birkózás Monor: megyei felnőtt és ifjúsági kötöttfogású egyéni bajnokság. Törökszentmiklós: országos úttörő A—B-kategó- riás szabadfogású egyéni ver­seny. Kézilabda Toldi-sportcsarnok, 9 óra: Nagykőrösi Toldi DSK—Her­nádi Tsz SE, 10: Ceglédi Űt- tröszt KÖZGÉP—Tiszakécs- kei VEGYÉPSZER, 11: Nk. Kinizsi II.—Albertirsai Tsz SK, 12: Hernádi Tsz SE—Nk. Kinizsi I, 13: Tiszakécskei VEGYÉPSZER—Albertirsai Tsz SK, 14: Lajosmizsei KSE —Nk. Kinizsi I., 15: Ceglédi Úttröszt KÖZGÉP—Nk.. Kini­zsi II, 16: Nk. Toldi DSK— Lajosmizsei KSE, férfi Toldi teremkupa mérkőzés. Sakk KlOSZ-székház, 9.30: Nk. KIOSZ—Szobi Vasutas Petőfi, megyei I. osztályú csapatbaj­noki mérkőzés. Sportlövészet Budapest: az MHSZ orszá­gos téli bajnoksága. Természetjárás Budapest: a Nk. Kinizsi vár- negyedi túrája. Horgászok közgyűlése A Kinizsi Horgászegyesület február 25-én, vasárnap dél­előtt 9 órakor tartja idei közgyűlését az Arany János Művelődési Központ emeleti tanácstermében. Moziműsor A legszebb ló. Színes, ma­gyarul beszélő szovjet film. Előadás kezdete: 4 óra. Gyilkosság az Orient Ex­presszen. Színes, magyarul beszélő angol bűnügyi film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadások kezdete: 6 és 8 óra. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents