Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)

1979-02-28 / 49. szám

=xMüfm 1979. FEBRUÁR 28., SZERDA Szobrok és vásznak KIÁLLÍTÁSOK VÁCOTT Gacs Gábor ké­pei, Szüts Miklós festményei. Ko- nyorcsik János szobrai. Mind Vá­cott. a Madách Imre Művelődési Központban te­kinthetők meg március közepéig. A három alkotó két nemzedéket és három képző- művészeti mű­fajt képvisel, fel­tárja a vizuális kultúra további le­hetőségeit ; har­monikus egység­ben, ellenponto­zással is, hiszen Szüts Miklós esz­ményei eltérnek Gacs Gábor és Konyorcsik Já­nos festői, szobrá­szt • magatartásá­tól. Minőségben, műgondban ro­konok, és ez a lé­nyeg. Életrajzi adatai szerint Gacs Gá­bor elsősorban grafikáival ért el jelentős hazai és nemzetközi sikereket, hiszen lapjai Luganóban, Krakkóban, Tokióban, Bécsben, Szófiában és Bukarestben szerepeltek. Kétszeres Munkácsy-díjas grafikusunk 1959-ben VIT- díjat is kapott. Ezúttal fest­ményekkel szerepel. Itt is a szerkezet és a lírai hangnem egysége dominál, mint réz­karcain. Rajzos alaposságú ké­pek ezek. A Dunakanyar és a Balaton általa megfigyelt rész­letei pompát és bensőséget ajándékoznak számunkra, s azt a felismerést, hogy a ter­mészetben is a legszebb moz­zanat, mint a képen; a for­mák rendeződése, a sajátos, egyedi kompozíció. Mestere műfajának, Mikus Sándor, Beck András, Pátzay Pál irányították szobrászi ké­szülődését. Előrehaladását, két Munkácsy-díj és az 1972-es Vadászati Világkiállítás nagy­díja fémjelzi. Érmei közül most is kiemelkedő Madár­sorozata, melynek természet­megfigyelése és plasztikai ki­dolgozása kifogástalan. Port­réi közül most Domanovszky Endre és Zala Tibor képmá­sa igazolja magas mesterség­beli tudását és lelkiismeretes­ségét, Vegyipari munkása nap­jaink egyik típusát láttatja nyugodt szobrászi ritmusban. Legújabb műve Nagy László­nak állít emléket. Nőalak lép a ravatalhoz, melynek bronz­leple eltakarja a költő testét, Gacs Gábor: Koncert csak gyűrődése érzékelteti azt, hogy valaki volt és alkotott. Mindezt a mű asszociációnkhoz kapcsolja. Megkezdődött Nagy László életművének, egyéni­ségének teljes képzőművészeti feldolgozása, halála * után azonnal: példás gyorsasággal. Konyorcsik szobra és Orosz János festménysorozata mel­lett Banga Ferenc, Rátkai György, Szabados Árpád gra­fikai lappal tisztelgett a köl­tő emléke előtt, s a rajzi, szobrászi megrendülés egy­úttal a hátramaradt életmű méltó elemzését is jelenti. Visszatérve Konyorcsik Já­nos művészetére; állandósá­gát alaposságában és képze- letgazdagságában érte el. A Sződligeten alkotó festő­művész, Szüts Miklós. 1945- ben született Budapesten. A Dési Huber István kör után 1974-ben végzett a Képzőmű­vészeti Főiskolán Ek Sándor, Raszter Károly és Kádár György növendékeként. Szim­bolizmusa erőteljes és fantá­ziában gazdag. Számára ele­gendő egy-egy vizuális hul­ladék, töredék, hogy képet növeljen belőle. így teremt szürke foltokból Rekviemet, s a Ali Vált Dezső műhelyéből kikerült, eldobott színes tábla, azt ő baráti gesztussal képpé rakosgatja. Egyre magabizto­sabban fogalmaz, művészete képi nyelvét most alakítja, bő­víti. Van forrása, melyet csak ő ismer, használ. Ezért van jövője is sajátos elképzelései­nek. Losonci Miklós Vendégjátékok A Vígszínház társulatának vendégjátéka nyitja meg már­cius elsején a lengyelországi magyar színházi és zenei na­pokat. E sorozat előadásait, hangversenyeit a magyaror­szági lengyel színházi és zenei napok viszonzásaként rende­zik meg. Varsóban Csurka Ist­ván: Házmestersirató című művének előadásával mutat­koznak be a vígszínházi mű­vészek, majd Örkény István: Pisti és Hernádi Gyula: Kirá­lyi vadászat című művét ad­ják elő. A tíznapos seregszemlén részt vesznek más magyar társulatok, művészek is. A veszprémi Petőfi Színház Var­sóban és Jelenia Gorában Slowacki: Mazepá-ját, Mro- zek: Emigránsok, és Sütő András: Káin és Abel című drámáját játssza. A Pécsi Balett koreográfusai Eck Imre és Tóth Sándor — a poznani táncszínházban és operában mutatkoznak be két estén. A magyar zeneművészetet a Győri Filharmonikus Zenekar, a Kodály Kvartett, Bücher Mihály és Kiss Gyula zongo- rafnűvész, Szenthelyi Miklós hegedűművész képviseli a se­regszemlén. INTERBALETT ’79 Tánc és modernség Ma este a Magyar Állami Operaház társulatának Erkel színházbeli fellépésével be­fejeződik a szocialista közös­ség első táncművészeti sereg­szemléje, az Interbalett ’79. Nyolc ország tíz együttese mutatta be négy-öt évnél nem régebbi műsorát. Mind a tíz estén, illetve a győri, pécsi, miskolci, ■ szé­kesfehérvári, szentendrei elő­adások révén országossá tere­bélyesedett fesztivál vala­mennyi bemutatóján érző­dött, hogy az együttesek nem tagadják meg az örökséget. Bármilyen múlt is van egy- egy társulat mögött, hátor­szágot mindig a tradíciók je­lentenek. Az a fajta klasszikus képzés, amely ugyan nyit a modem mozgáselemek, moz­gáskultúra irányába, de nem biztos, hogy ugyanannak az értelmezése egyazon tőről fa­kad. Á találkozó kezdetekor alig­ha gondoltunk arra, hogy a bemutatók során tisztázódik a modernség fogalma, leg­alábbis ami a legújabb törek­véseket, például a zene nél­küli táncot illeti. Való igaz, napjainkban többféleképpen értelmezik az . újszerűséget, a korszerűséget avagy a . mo­dernséget, bármelyik címkét is ragasztjuk az elképzelések­re. A bukaresti Operett Szín­ház társulatának a tagjai pró­zát mondanak tánc közben, a Pécsi Balett már-már a moz­gásművészet eleven mobiljait építi fel, a szófiai Arabeszk Stúdió a legendával feldúsí­tott néphagyományból merít, a Szlovák Nemzeti Színház együttesét ez utóbbihoz való ragaszkodás teszi görcsössé, a tallinni Estonia Balett egész estét betöltő táncjátékkal és nem különálló darabokkal MEGYEI MÓDSZERTAN Elméleti és gyakorlati támogatás A Pest megyei művelődési központ módszertani csoport­ja a járások, városok, kis- és nagyközségek közművelődési intézményeinek munkáját elemzi. Megtoldja ezután se­gítő, tanácsadó, a korszerű megoldásokra serkentő mód­szerekkel. Ezt a szerteágazó és sokrétű feladatot természete­sen csak tervszerű munkával lehet megoldani. Sajátos tennivalók Szentendrén, a módszertani csoport már összesítette a múlt évi tapasztalatokat. S hogy mindenki számára hoz­záférhetőek legyenek az elem­zések, már készül a kiadvány, amely Pest megye művelődési otthon jellegű intézményeinek működési adatai 197S-ban címmel május elején jelenik meg. A csoport megvizsgálja a járási hivatalok és a városi tanácsok, valamint a községi művelődési intézmények idei terveit. Az általánosítható je­lenségek mellett elsősorban azt keresik, hogy az egyes lakóterületek . sajátosságaiból és adottságaiból kiindulva az leiliképzelések jól szolgálj ák-e közművelődési céljaink meg­valósítását. S hogy mi mindent akarnak elvégezni a megyei módszer- tanosok ebben az évben? Ér­demes belelapozni a munka­tervükbe. Kiemelkednek a kü- Jönböző munkakörökben dol­gozó népművelőknek szánt előadások és konzultációk, íme néhány téma: A körzeti művelődési otthonok működé­sének tapasztalatai, A megyei ifelnőttoktatási stúdió haszno­sítása, Szakfelügyelet és mű­velődési otthonok, A cigány­ság közművelődési ellátása. Ezek mellett rendszeresen tar­tanak majd konzultációkat a szakterületek felelőseivel, így ta munkásművelődési, az isme­retterjesztési, a felnőttoktatási és az ifjúságmevelósi előadók­kal. Szervesen épülnek tervükbe azok a feladatok, amelyek a megye sajátosságaival függ­nek össze: nagy figyelmet szentelnek a nemzetiségi la­kosság közművelődésének módszertani kérdéseire, vala­mint a bejáró dolgozók műve­lődését segítő — és a bejárók életritmusát, időbeosztását is az eddiginél jobban alapul- vevő — formák kialakításá­nak. Munkásszállóknak Fontosságához képest kissé elnagyoltan foglalkozik a terv a munkásművelődéssel, a fel­nőttoktatással és az ismeret- terjesztéssel. Természetesen ebből nem lehet végleges kö­vetkeztetéseket levonni, végül is a munka tartalmi vonatko­zásai és a megvalósulás haté­konysága dönti el, hogy a módszertani csoport mennyi­ben tudott segíteni a munkás­művelődés színvonalának javí­tásában. Az mindenképpen előrelépést hozhat, hogy az eddigieknél nagyobb támoga­tást szándékoznak nyújtani a vállalati közművelődési bizott­ságok működéséhez. Ugyan­akkor tanácskozásra fogják összehívni a munkásszállók közművelődési megbízottait és Összeállítanak egy műsort is, amelyet bemutatnak vala­mennyi nagyobb szálláson.' S még egy kiemelésre különösen érdemes program: Szigetmo­nostoron, a Vörös Meteor munkásmozgalmi telepen meg­rendezik a megye szocialista brigádjainak vetélkedőjét. Az amatőr mozgalom fellen­dítése érdekében sok mindent tervez a módszertani csoport: további művészeti ágakkal bő­vítik a Pest megyei Bemutató színpad programját, meghirde­tik az amatőrfilm-szemlét, folytatódik a színjátszó és a báb rendezők, valamint a nép­táncosok alap-, illetve tovább­képzése. Népművelők szemináriuma Az alig számbavehetően sok továbbképző tanfolyam között a legfontosabb, hogy az idén ismét megtartják a képesítés nélküli népművelők nyári bentlakásos szemináriumát. A tavalyi tapasztalatokat fel­használva, most a péceli tan­folyamon még inkább arra törekszenek a program össze­állítói, hogy a gyakorlatban halsznositható információkat közöljenek. A népművelőknek ugyancsak hasznos lesz az ok­tóberre tervezett Veszprém megyei tapasztalatcsere. Üjra megjelennek a már korábban is sikert aratott Módszertani füzetek és negyedévenként a Műhely című kiadvány. Kriszt György foglálkozik. A berlini Staats­oper együttese inkább a klasszikus hagyományokra tá­maszkodik, a poznani Lengyel Táncszínház jut el újszerűsé­gében a legtovább, a kubaiak számára a ritmus jelent ki­indulási alapot, viszont a leg­érettebb koreográfiát a prá­gai Rokokó Színház tán­cosai adták elő. A felsorolás is mutatja, hogy szinte lehetetlen egy kalap alá venni valamennyi produk­ciót. Értéküket mégis külön­bözőségükben, az egészet meg­határozó összetettségben kell keresnünk. Abban a nyitás­ban, amely lehetővé tette a bepillantást a különféle nem­zeti műhelyek munkájába, kulcsot és fogódzót adott a szakemberek, nemkülönben a közönség kezébe. Kulcsot úgy, hogy felvonultatta a mozgás­elemek számtalan új kombi­nációját (az akrobatikától a pantomimig), fogódzót pedig annyiban, hogy ezek az ele­mek megfelelő érzelmi állapo­tokat, hangulatokat fejeztek ki. A nézők keze nem vélet­lenül jelzett érzékeny műszer­ként. Legütemesebben a prá­gaiak Pavel Smok koreogra- fálta darabjai után, amikor már szinte nem is tánc, volt a színpadon, hanem egy olyan egyetemes kifejezés-költe­mény, amely egyaránt tartal­mazta a látvány, a balett, a zene építőelemeit és e szer­kezetesség ellenére is azt érez­hettük, hogy az ember teljes gondolatrendszerét, felszaba­dult érzésvilágát, utolérhetet­len örömét és boldogságát ér­jük tetten. M. Zs. A KARINTHY SZÍNPAD hasznos és élvezetes szórako­zást nyújtott azzal, hogy Hon- dabasa vagy a fátyol titka cí­men műsorára tűzte Vörös­marty Mihály 1841-ben írt komédiáját. Kerényi Imre ren­dezésében, Görgey Gábor át­dolgozásában. A magyar ro­mantika klasszikusának ez a műve, melyet aligha tartha­tunk közismertnek, igen jól il­lusztrálja: a komor, tragikus színekkel festett elbeszélő köl­temények s a fennkölt zengé­sű ódák alkotójától a hu­mor sem volt idegen. A re­formkor derekán, az 1830_as évek polgárosodó Pestjén ját_ szódó darabból nem hiányoz­nak a korabeli vígjáték jól is­mert szereplői. Találkozha­tunk itt léhűtő ifiurakkal, dé- vaj s pergőnyelvű társalkodó­nővel, mély érzésű, szerelmes ifjúval és szépséges űrilány- nyal, kiéhezett vénkisasszony- nyal s köztiszteletben álló atyával. A darab humora csak má­sodsorban fakad a helyzetko­mikumokból, noha ennek ha­tását is felfokozta a színészek oldottan komédiázó, a helyze­teket megelevenítő játéka. Ami igazán élvezetessé teszi Vö­RADIOFIGYELO rösmarty vígjátékát, az a dia- I lógusok humorának reformko_ ri értelemben vett (?) aktuá­lis vonatkozása. E párbeszé­dekben megkapja a magáét az impotens országgyűlésezés, a kardcsörtető hazafiúi hevü­let, a léha semmittevés meg a beszűkült önzés, de kijut a nemzetet ostorozó költőknek s a nyelvújítóknak is. A költő iróniája nem men­tes az öniróniától sem, hi­szen Vörösmarty maga is a nemzeti dicsőség énekese, nemzetet ostorozó versek szer­zője s a nyelvújítás híve. A darabnak ezt az önironikus színezetét erősítette fel az a rendezői vagy átdolgozol ötlet. PILINSZKY JÁNOS mondta el saját verseit. Az elmúlt hét négy napján különböző adókon és időpontokban ke­rült műsorokba. Ha egy je­lentős költő maga mondja el verseit, az mindenképpen ér­dekes. Ha erről hangfelvétel készül, akkor ennek már kul- [ túrtörténeti értéke is van. De minthogy gyakori és köztudott, | hogy a legtöbb költő „rossz szavaló” (sajátos paradoxon ez), így az említett felvételek általában nem is érnek töb­bet a kultúrtörténeti rekvizi- tumoknál. Pilinszky esetében — kivé­teles szerencse! — más a helyzet. Versei az ő előadá­sában nemhogy nem szegé­nyednek el, hanem sokkal in­kább gazdagodnak. Pilinszky úgy mondja el verseit, hogy a szavakat kínosan pontos ar­tikulációval ejti, s a szavak között hosszú, szinte megtör­hetetlen szüneteket tart, a szó és csend e váltakozásá­ban pedig kétségbeesetten igyekszik megvonni egy-egy mondat ívét. Öt hallgatva megjelennek szemünk előtt a versekben szereplő tárgyak, s tulajdonságok. Jó volna, ha ez az olvasói, befogadói élmény megismételhető lenne azáltal, hogy a rádiófelvételt hangle­mez vagy kazetta formájában minden érdeklődő számára hozzáférhetővé tennék. Péter László MOZIMŰSOR 1979. MÁRCIUS 1-TÖL MÁRCIUS 7-IG ABONY 1—4: Detektív két tűz között 5—7: Méreggel* ABONY, Mese 3—6: A kis teve és a csacsi ABONY, Művész 3—6: védőszínek BUDAÖRS 1—2: Akasztani való bolond nő* 3—4: Tétova szerelem 5—7: Mindenkinek a maga ke­resztje* CEGLÉD, Szabadság 1—4: Délutáni előadáson Egy magyar nábob + Kárpáthy Zoltán 1—4: Esti előadáson Szabadíts meg a gonosz­5—7: Zsaru CEGLÉD, Mese 1—7: ördögmalom CEGLÉD, Művész 1—7: Fagyöngyök DUNAHARASZTI 1—2: Egyszeregy 3—6: Ragadozómadarak DUNAKESZI, Vörös Csillag 1—2: A korona elrablása 3—4: Egyetlenem 5—7: ök ketten* DUNAKESZI, Rákóczi 1—2: Ilyenek voltunk 3—4: Szöktetés** 4: Délutáni előadáson Vágtass lovam 5—6: Ne féljetek a szerelemtől ÉRD 1—4: Apacsok 5—6: BUÉK* FÓT 1—2: Áramütés 3—4: Rocky* 5—6: Apacsok GÖDÖLLŐ 1—4: Délutáni előadáson A híd túl messze van I—II. 1—4: Esti előadáson A nő illata** 5—7: Délutáni előadáson Vadnyugati mackókaland 5—7: Esti előadáson Angi Vera* GYÁL 1—2: BUÉK* 3—4: Detektív két tűz között 5—6: Áramütés* KEREPESTARCSA (Kistarcsa) 1—2: Méreggel­3—4: Detektív két tűz között 5—6: San Babila egy napja*** MONOR 1—4: Délutáni előadáson Tecumsech 1—4: Esti előadáson Méreggel* 5—7: Detektív két tűz között NAGYKATA 1—4: Délutáni előadáson Apacsok 1—4: Esti előadáson ök ketten* 5—7: Délutáni előadáson Kisfiam, én készültem 5—7: Esti előadáson Kedves Michele NAGYKŐRÖS, Arany János 1—4: Zsaru 5—7: Délutáni előadáson Tecumsech 5—7: Esti előadáson Szabadíts meg a gonosz­tól** NAGYKŐRÖS, Toldi 3: Zsaru* 5: Szabadíts meg a gonosz­tól** 7: Tecumsech PILISVOROSVAR 1—2: Fej nélküli lovas 3—4: Kék katona*** 4: Délutáni előadáson A kis Fülöp 5—6: Legato* POMÁZ 1—2: Angi Vera* 3—4: Méreggel* 5—6: Hulot út közlekedik RÁCKEVE 1—2: A bíró és a gyilkos** 3—4: Egyszeregy 5—6: Zorro SZENTENDRE 1—4: Délutáni előadáson Dundt orr és társai 1—4: Esti előadáson Angi Vera* 5—7: Délutáni előadáson A híd túl messze van I—II. 5—7: Esti előadáson A nő illata** SZIGETSZENTMIKLŐS 1—2: Délutáni előadáson Vadnyugati mackókaland 1—2: Esti előadáson Tétova szerelem* 3—4: Délutáni előadáson Országúti kaland 3— 4: Esti előadáson A bíró és a gyilkos** 5—6: Délutáni előadáson Fekete város I—n. 5—6 Esti előadáson Gyalog galopp* VÁC, Kultúr 1—4: Délutáni előadáson Csizmás kandúr 1—4: Esti előadáson ök ketten* 5—7: Délutáni előadáson 2x2 néha 5 5—7: Esti előadáson Kék katona*** VECSÉS, Nemzeti 1—4: Délutáni előadáson Kis Muck története 1—4: Esti előadáson Mindenkinek a maga ke­resztje* 5—7: Egyszeregy DABAS, Kossuth 1—2: Detektív két tűz között* 3: 24—25-ös nem tér vissza 4— 6: Kalózok Jamaicában • 14 éven aluliaknak nem ajánlott! •* Csak 16 éven felülieknek! ••* Csak 18 éven felülieknek!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents