Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)

1979-02-27 / 48. szám

9tST Mt.C.VKt 1979. FEBRUAR 28., SZERDA Heti jogi tanácsok q Kik jogosultak anyasági segélyre? A napokban két fiatal anya keresett fel bennünket, és az ! anyasági segéllyel kapcsolat- • ban volt több kérdésük. Mi­vel többeket érdekel ez a té­ma — s lévén ez az esztendő gyermekév — lapunk hasáb­jain válaszoiunk. Szüléskor a dolgozó nőt egy_ szeri anyasági s-gély illeti j meg. A segély annak a nőnek ‘ jár, aki a társadalombiztosítás alapján betegségi ellátásra jo­gosult. Külön kell szólni ar- ról, hogy a nem dOigozó fe­leség, vagy egyéb eltartott hozzátartozó (pl. unoka, test­vér) a férj, illetve az eltartó jogán is kaphat egyszeri anya­sági segélyt. A segély folyósí­tásának feltétele a férj mun­kaviszonya. O Mennyi az anyasági se­gély összege? A segély gyermekenként 2500 forint, ha a szülő nő ter­hességének ideje alatt legalább négyszer, koraszülés esetén egyszer részt vett terhességi orvosi vizsgálaton, feltéve, hogy az első (illetőleg az egy­szeri) orvosi vizsgálat a ter­hesség kezdetétől számított 140 ; napon belül volt. Egyéb eset­ben ezer forint anyasági se­gély jár. Ikerszülés esetén az anyasági segély többszöröse jár. A felsőfokú oktatási intéz­mény nappali tagozatán tanu­lónak, valamint hozzátartozó­jának a tanulmányok tartama alatt, s ezt követően 180 na­pig szülés esetén jár az anya­sági segély. Á segélyt az ok­tatási intézmény állapítja meg és fizeti ki. Aki anyasági segélyre a tár­sadalombiztosítás hiányában nem jogosult, kérelmére, s a lakhelye szerint illetékes ta­nács kivételes javaslatára, ré­szesülhet segélyben, az előírt orvosi vizsgálaton való rész­vételtől függően. Külföldön történő szülés esetén 2500 forint anyasági se­gély jár abban az esetben is, ha a szülő nő terhességi orvo­si vizsgálaton nem vett részt. Egyéb esetben nem jár az anyasági segély annak, aki ter­hességi orvosi vizsgálaton egy­szer sem vett részt. e Ha a dolgozó átmenetUeg nem a munkakörébe tartozó munkát végez, az eredeti mun­kakörére előirt munkabér ille­ti meg. Olvasónk betanított eszter­gályosként dolgozott. Időköz­ben automata gépparkot léte­Egyéb veszély! Isméf téli napok A A fagyálló, a téli gumik, a hólánc — mind fontos ilyenkor. De valameny- nyinél fonto­sabb, hogy a vezető testben s lélekben iga­zodjon a télhez. A hideg ellen fűtéssel, s a megfelelő öltözködéssel vé­dekezhetünk. A túlfűtött ko­csi, a túlzásba vitt öltözködés viszont nem célszerű. A vas­tag kesztyű a szerelvényfalon egymás mellett lévő kapcsolók kezelésében akadályoz, a túl­zott melegtől pedig elbágya­dunk, elálmosodunk. A fűtés, s a szellőzés miatt egyaránt fontos, hogy az egyik — hátsó — ablakot kissé mindig leen­gedjük. A dohányzás általában ne­hezíti a biztonságos vezetést. Ilyenkor — télen —, ha kesz­tyűben vezetünk — még kö­rülményesebb a rágyújtás, a hamu leverése — célszerű te­hát, ha nem vezetés közben, hanem pihenőidőben szívjuk el a cigarettát. S utunkat meg­szakítva is többet kell pihen­ni ilyenkor, mint nyáron. Gyakrabban megmozgatni vég­tagjainkat, erő'é jes ki- és ot- légzésekkel alaposan kiszel- ’öztetni a tüdőt. A fűtés, a meleg ruhák miatt könnyebben léphetnek fel vérkeringési zavarok, ajánlatos tehát, ha a pihenő alatt törzs- és fej- körzést is végzünk. A téli táplálkozás vitami­nokban szegényebb, zsírokban gazdagabb, mint a nvári étke­zés. Ennek ellensúlyozására hasznosak a különböző gyü­mölcslevek, szörpök; s fontos, hogy magas C-vitamin tartal­muk miatt sok citromot, hagy­mát, burgonyát fogyasszunk. A látási viszonyok rosszab­bodása következtében nagyon lényeges, hogy sok A_vitamint vegyünk magunkhoz, mert fon­tos szerepe van a sötétben va­ló látást biztosító rodopszin képzésében. A-vitamin sárga­répában, spenótban, kelká­posztában, paradicsomban — mint főzelék-alapanyagokban — és tejben, vajban, tojásban található nagyobb mennyiség­ben. Azt is jó tudni, hogy az A-vitamin hő hatására elbom­lik, ezért a felsorolt ételeket nyers állapotban vagy frissen főzve célszerű fogyasztani. A gyümölcspálinkát viszont nem.! A téli időben — éppen a rossz látási, út- és forgal­mi viszonyok miatt — külö­nösen veszélyes az alkohol. A hideg ellen célszerű öltözkö­déssel, táplálkozással, fűtéssel és tornával védekezzünk — alkohollal soha! A fáradtság ellen a kávénál jobb a citromos tea. Hatása nem olyan intenzív ugyan, de tovább tart. Ne feledjük: a biztonságos közlekedéshez az óvatosság, a higgadtság, a veszélyhelyze­tekre való előzetes felkészülés, a partner segítsége mindig fontos. Télen is kötelező... Balogh László Tíz nap rendeletéiből A földhivatalok ügyiratke­zeléséről a 10/1978. MÉM ren­delet rendelkezik. (Tanácsok Közlönye február 15-i szá­ma.) A közalkalmazottak utazási kedvezményéről ugyanez a hi­vatalos lap (Tanácsok Közlö­nye 4. sz.) tartalmazza a KPM vasúti főosztály közleményét. Az emberi környezet védel­mével kapcsolatos tevékenysé­gek irányításáról az 1003/1979. Mt.h.sz. határozat intézkedik. (Magyar Közlöny 6. szama.) A nyugdíjasok idei foglal­koztatásáról, továbbá a kiváló újító kitüntetés javaslatainak felterjesztéséről a Kereskedel­mi Értesítő 1. számában jelent meg közlemény. A vállalatok és szövetkeze­tek belső ellenőrzéseinek szem­pontjairól a Kereskedelmi Ér­tesítő 2. száma tájékoztat. A belkereskedelmi szakértők jegyzékét, • illetve ezzel kap­csolatos közleményt ugyanitt találják meg az érdekeltek. Az építőipari, kisipari irány­árak 1979. évi árkülönbözet mutatóiról tájékoztat az Épí­tésügyi Értesítő 3. száma. A szakmunkásképző iskolák­ban a tanórán kívüli tevé­kenység ellátásáról megjelent 101/1979. MüM—OM sz. uta­sítás rendelkezik. (Munkaügyi Közlöny 1. sz.) sítettek a. központi telepen, ahová őt áthelyezték. A mo­dernizálás folytán a felperes eredeti munkaköre megszűnt, ezt követően őt áthelyezéssel segédmunkásként foglalkoztat­ták tovább. Emiatt olvasónk, havi keresete mintegy 600 fo­rinttal lett kevesebb. Munka­helyén, amikor panaszával a döntőbizottsághoz fordult, az­zal utasjtották el, hogy joga van vállalatának ideiglenes jelleggel más munka végzésé­vel is megbízni a dolgozót. Különösen vonatkozik ez az olyan esetekre, • mint olvasón­ké — mondja a munkaügyi döntőbizottság határozata —, mivel korábbi munkaköre át_ szervezés folytán szűnt meg. A döntőbizottság határozatá­val nemcsak olvasónk, mi sem értünk- egyet. Forduljon a munkaügyi bírósághoz. Mun­kaszerződés módosításához át­helyezés esetén, a dolgozó hoz­zájárulására is szükség van. Az enélkül történő áthelye­zés jogszabályba ütközik, s az­zal sem bújhat ki a vállalat a felelősség alól, hogy ideigle­nes jelleggel helyezte át és bízta meg más munkákkal a dolgozót. A Munka Törvény- könyve szerint ideiglenes át­helyezésre valóban joga van a vállalatnak; azonban az ilyen átirányítás sem sértheti a dol­gozónak — többek között — a korábbi munkabéréhez való jogát. Olvasónk pedig 690 fo­rinttal kap kevesebbet, ez pe­dig lényeges sérelemnek te­kinthető. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Vagyonközösség megosztása A házastársak az együttélés alatt telket vásároltak, majd házat építettek. Ebben laktak két kisgyerrríekükkel, amikor életközösségük megszakadt és az asszony válópert indított. Ebben a gyermekek nála való elhelyezését, a közös vagyon megosztását és a ház kizáróla­gos használatára való feljogo­sítását kérte. A járásbíróság a házasságot felbontotta, a gyermekeket az anyánál helyezte el, a férjet kötelezte, hogy a lakást záros határidőn belül hagyja el, egy­ben pedig kimondta: elhelyez­kedéséről maga köteles gon­doskodni. Azt is megállapítot­ta, hogy a ház tulajdonjoga egyelő arányban a volt házas­társakat illeti meg. Ugyanak­kor az asszonyt hétezer fo­rint értékkiegyenlítés megfize­tésére kötelezte. Fellebbezésre a megyei bíróság ezt az össze­get tízezer forintra emelte, ezenkívül az asszonyt kötelez­te, hogy volt férjének havi száz forint lakáshasználati dí­jat fizessen. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a jogerős ítéletnek a vagyonkö­zösség megosztásával és az ér­tékkiegyenlítés fizetésével kap­csolatos rendelkezéseit hatá­lyon kívül helyezte és a me­gyei bíróságot ebben a vonat­kozásban új eljárásra és új határozat hozatalára utasítot­ta. — A Polgári Törvénykönyv értelmében a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tu­lajdonostárs követelheti és megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdo­nostárs birtokába adhatja — hangzik a határozat. Ilyen esetben meg kell állapítani az alapul szolgáló forgalmi érté­ket. Házassági vagyonjogi-per­ben valamennyi igény együt­tes és végleges rendezésére kell törekedni, s nem lehet csupán egyes vagyontárgyakat kiszakítottan érvényesíteni, ha­nem szükség esetén a házas­társak vagyoni helyzetét hi­vatalból is meg kell állapíta­ni. A vagyonmérlegben ponto­san fel kell tüntetni a megosz­tásra kerülő közös vagyon ér­tékét, továbbá a megtéríten­dő különvagyont. — Az eljárt bíróságok e jog­szabályokat és iránymutatáso­kat nam vették figyelembe — hangzik tovább a határozat in­doklása. — Mindenekelőtt nem tisztázták a telek adásvételé­vel kapcsolatos körülménye­ket, vagyis azt, hogy a telek a volt férj különvagyona-e, il­letve — amint az asszony ál­lítja — az is közös vagyonuk. A bíróságok ebben a vonatko­zásban a szükséges bizonyítási eljárás lefolytatását, a felek által bejelentett tanúk kihall­gatását jogszabálysértéssel mellőzték. A járásbíróság az ingatlan értékét szakértői bi­zonyítás nélkül, az asszony ál­tal megjelölt összegben állí­totta be a vagyonmérlegbe, a megyei bíróság pedig — téves jogi álláspontja miatt—az in­gatlant a közös vagyon össze­gének megállapításánál telje­sen figyelmen kívül hagyta. — Kiderült, hogy az ingat­lan tulajdonjoga a telekkönyv- • ben nincs is javukra bejegyez­ve. A bíróságnak tehát a te­lekkönyvi betétről hiteles má­solatot kellett volna beszerez- ■ nie, ami bizonyítja, hogy ki • vagy kik az ingatlan telek­könyvi tulajdonosai. Ezeket azután vagy perbe kellett vol-. na vonni, vagy tanúként meg- • hallgatni. Bár a hiányzó telek­könyvi bejegyzés az adásvéte-; li szerződésnek nem érvényes-' ségi feltétele, azonban tulaj-', donjog megszerzéséhez az in­gatlan-nyilvántartásba történt*' bejegyzésre is szükség van,. Amíg ez nem történik meg, ? volt házastársak tulajdonjo-/ got nem szereztek. Mindezek tisztázására új eljárásra van, szükség, s csak azután lehelj dönteni a vagyonközösség meg-, osztása és az értékkiegyenlítés' összege felől. Válóper a gyermek miatt Amikor a házastársak egy­bekeltek, az asszony magával hozta első házasságából szár­mazó, tizennégy éves leányát. A mostohaapa és a gyermek között azonban a viszony na­gyon rossz lett, emiatt gyako­riak voltak a veszekedések, vé­gül is a férj elköltözött, Buda­pesten szerzett lakást, de ideig­lenesen a régi vidékiben is be­jelentve maradt. Ilyen előz­mények után az asszony, alig féléves házasság után, váló­Ügyészi vizsgálat - vállalatoknál Tovább szilárdult a törvényesség A közelmúltban az ipari vállalatok fegyelmi és kártérí­tési gyakorlatát vizsgálták a megyében az ügyészségek. Az ellenőrzések arra irányultak, hogy a fegyelmi és kártérítési határozatok törvényesek-e, to­vábbá megfelelően szolgál­ják-e a társadalmi tulajdon védelmét és a munkafegye­lem megszilárdítását. Fegyelmi vétségek és eljárások A vizsgálatok során a fe­gyelmi vétségek széles skálá­ja tárult az ügyészek elé. Az igazolatlan hiányzás, az it­tasság, a hanyag munka és az engedély nélküli eltávozás töhb alkalommal szerepelt a fegyelmi határozatokban. Az egyes fegyelmi vétségek elbí­rálását illetően az ügyészsé­gek meglehetősen eltérő gya­korlatot tapasztaltak. Egyes vállalatoknál például a régi dolgozók által elkövetett fe­gyelmi vétséget nagyobb szi­gorral bírálták el. A munka­ügyi döntőbizottság azonban mérsékelte a büntetéseket. Az ügyészségek azonban olyan eseteket is észleltek, amikor indokolatlanul enyhe volt a büntetés, és az elkövetett cse­lekménnyel súlyosabb bünte­tés állott volna arányban. A fegyelmi büntetés alapjá­ul szolgáló cselekményt néha nem volt könnyű megállapí­tani, mivel egyes fegyelmi ha­tározatok indokolása túlságo­san általános. Előfordultak olyan esetek, amikor a határo­zatok indokolása annyit tar­talmazott, hogy a dolgozó több alkalommal megsértette a munkafegyelmet. A fegyel­mi vétség általános me?hatá­rozása nem helyeselhető, el­lentétes a jogszabályi előírá­sokkal és a kellő nevelő hatás nem érhető el ilyen módon. Ugyancsak nem helyeselhető az sem, amikor a fegyelmi határozat indokolása csupán annyit tartalmaz, hogy a büntetés alapja a mellékelt jegyzőkönyvben szereplő mu­lasztás. A kiszabott fegyelmi bün­tetések tekintetében a vizs­gálatot végző ügyészségek egy vonatkozásban észleltek prob­lémát. A Munka Törvényköny­ve 55. § (1) bekezdésének c. pontja szerint fegyelmi bün­tetésként meghatározott ked­vezményeket, illetve juttatáso­kat lehet csökkenteni, vagy megvonni. A tapasztalatok szerint §. vállalatok gyakorla­ta nem egységes abban a kérdésben, hogy melyek azok a kedvezmények és juttatások, amelyeket fegyelmi büntetés­ként csökkenteni vagy meg­vonni lehet. Ennek következ­tében egyes határozatokban olyan rendelkezések is sze­repelnek, amelyek nem felel­nek meg a vonatkozó jog­szabályi előírásoknak. Így adott esetben a dolgozót az órabéremelésből zárták ki, amit fegyelmi büntetésnek csak akkor lehetne minősíte­ni, ha kötelezően járna á dolgozónak. Mivel a Munka Törvény- könyvének . azon rendelkezé­sei, amelyek a kedvezmé­nyek, illetve juttatások meg­vonására vonatkoznak, nem eléggé ismertek, ezért indo­kolt azokat megemlíteni. Fe­gyelmi büntetésként kiszabha­tó: természetbeni juttatás, kedvezményes beszerzés, a prémiumból és a részesedési alapból járó év végi juttatás külön-külön vagy együttesen történő csökkentése, illetőleg megvonása legfeljebb egy év­re. Egyéb fel nem sorolt ked­vezmény és juttatás csökken­tése vagy juttatása is elren­delhető, ha azt valamilyen más jogszabály nem zárja ki. Ezeknek körét azonban a kol­lektív szerződésben fel kell tüntetni. Ilyen feltételek mel­lett fegyelmi büntetésként sze­repelhet a személyi fizetés vagy a bérrendszerben meg­határozott soron kívüli előlép­tetés visszavonása. A kollektív szerződés egyébként előírhat­ja, hogy elbocsátás és áthelye­zés fegyelmi büntetéssel a fel­sorolt kedvezmények és jutta­tások közül egyesek csökken­tése, illetőleg megvonása együtt jár. , Kártérítési eljárások Vizsgálták az ügyészségek a kártérítési eljárások törvé­nyességét is. A 21 vállalat kő­iül mindössze 4 üzemnél ész­leltek hiányosságokat. min­denekelőtt azt, hogy nem tisz­tázták megfelelően a károko­zás körülményeit és a kár ösz- szegét. Ezért fordulhatott elő olyan eset, amikor a vállalat azért kötelezte kártérítésre dolgozóját, mert selejtet gyár­tott, a károkozás körülmé­nyeit azonban nem tisztázta. A munkaügyi döntőbizottság a dolgozót mentesítette is a kártérítés alól, mivel nem volt megnyugtatóan bizonyítva, hogy a selejtet ő gyártotta. Ehhez hasonlít az az eset is, amikor a döntőbizottság azért mentette fel a dolgozót a kártérítési kötelezettség alól, mert a selejt gyártásában az előző munkafázist végző dol­gozó is közreműködött és a felelősség kérdése ugyancsak nem volt kellően tisztázva. Az ismertetett esetek szerint a vállalatok illetékesei akkor árnak el helyesen, ha min­den esetben megnyugtató mó­don tisztázzák a kár keletke­zésének körülményeit. Szándékos károkozás esetén az. érdekelt dolgozó a teljes kárt tartozik megtéríteni. E vonatkozásban az ügyészségek szabálytalanságot nem észlel­tek. Ugyancsak nem találtak hiányosságot a kártérítésként megállapított összegek behaj­tása tekintetében sem. Összegezve a vizsgálatok ta­pasztalatait, az ügyészségek a fegyelmi és kártérítési eljárá­sok törvényességét illetően fejlődést állapítottak meg. Az észlelt hiányosságok felszá­molása érdekében a szüksé­ges ügyészi intézkedéseket megtették. Dr. Varga Emil keresetet indított, amelyben a; volt közös lakást magának kő-, vetette. A járásbíróság a há-' zaSságot fölbontotta, a lakást; az asszonynak ítélte és ki­mondta: elhelyezéséről a volt^ férjnek magának kell gondos-;! kodnia. A megyei bíróság áltai . jóváhagyott ítéletnek a lakás- használatra vonatkozó része el­len emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét- ítéletet hatályon kívül helyez-; te és az ügyben új eljárást - rendelt el. Az eljárt bíróságok nem ál­lapították meg, hogy a ház,- amelyben laktak, kinek a tu-, lajdona, a házastársak milyen- jogcímen használták, noha' enélkül a lakáshasználat kér-. désében a jogvitát nem lehe-' tett volna eldönteni — hangzik a határozat. ; Csupán utalás van arra, hogy a volt férjnek vagy any-, jának tulajdona. A későbbi vi­tát elkerülendő, a lakáshasz-i nálat jogcímét mindig tüzete­sen tisztázni kell. Amennyi-,, ben ugyanis a házastársak egy­kori közös lakása valamelyi­kük tulajdona, akkor a hasz-", nálat általában a tulajdonost ’ illeti meg. Fontos családvédel­mi érdekből azonban a bíró­ság a nem tulajdonos házas­társat is följogosíthatja meg­osztott vagy kizárólagos hasz­nálatra. Ilyenkor elsősorban a kiskorú gyermekek érdekeire kell tekintettel lenni, de nem­csak a szülők közös, vér sze­rinti gyermekére, hanem a kis­korú mostohagyermek szük­ségleteit is megfelelően mérle­gelni kell. I Jelentősége van annak is, hogy a házasság mennyire volt tartós. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a mostoha- gyermek eltartásának törvé­nyes kötelezettsége időben és, tartamában korlátozottabb,' mint a vér szerintié és az együttélés megszakadása után megszűnik. Minthogy indokolt. esetben szó lehet arról, hogy a tulajdonos volt házastárs ki­zárólagos használati joga ér­vényesüljön, ezért nem mel­lőzhető annak tisztázása, hogy a nem tulajdonos volt házasfél az egybekelés előtt, gyermeké­vel Együtt, hol lakott. Az el­járt bíróságok ezt figyelmen kívül hagyták. Az sincs tisz­tázva, hogy az elvált férjnek1 milyen lakhatási lehetősége van, s jelenlegi lakásában mi­lyen minőségben tartózkodik. Annak is jelentősége van, hogy a volt férj a közös la­kást elhagyta-e vagy pedig csak a házasság megromlása miatt költözött máshová. Meg kell állapítani, hogy az asz- szonynak és leányának, ha á jelenlegi lakásból távoznak,' milyen más megoldás állna rendelkezésükre. i <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents