Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)
1979-02-27 / 48. szám
t Remsey Sván előadása A vérségi művelődési ház rajzszakköre 1976-ban háromszor találkozott Remsey Iván festőművésszel. Azóta a kör tagjai kicserélődtek, így a jelenlegieknek újdonságot jelentett a művész előadássorozata, melyen az idén a szakkörösökön kívül felnőttek is részt vettek. Bene Mihály felvétele CIVILBEN PEDAGÓGUS Letörölhetetlen jelszavak Az egyik este fél hat körül a tanácsház előtt találkoztam Fuferenda Pállal, az erdőkertes! tanács elnökével. Láttam rajta, már nincs elmélyedve valamilyen hivatalos ügyben, de azért még nem kapcsolódott ki teljesen a napi teendőkből. — Hova igyekszik? — kérdeztem. — Benézek az irodába, aztán hatkor kezdődik a KISZ- gyűlés, oda tartok — mondta, majd így folytatta: — Ha dolgozni jött, témát keres, kettőt ajánlhatok. Meghívom a községi KISZ-alapszervezet gyűlésére, vagy ha akarja, benézhet a művelődési házba, ott áfész-részközgyűlés van. Bejárók csábítása Ezúttal a tanácselnök és a fiatalok társaságát választottam. A KISZ-taggyűlésen derült ki aztán az is, milyen alapon hívott meg ő a KISZ-esek közé. Erdőkertésen több KISZ- alapszervezet van, az egyik a községi, amely elsősorban azokból a fiatalokból áll, akik eljárnak a faluból Pestre és máshova tanulni, dolgozni, vágy itt keresik meg a kenyerüket; de nem az ipari üzemekben, ahol van KlSZ-alap- szervezet, hanem egyéb kisebb munkahelyeken. Ebből adódott aztán a legtöbb gond év közben, hogy egy-egy hétközi akcióra nem volt könnyű a mozgósítás. Másrészt, mint á tavalyi munkáról készült beszámolóban elhangzott, feszültséget szül az is, hogy a Budapesten középiskolába járókat gyakran csábítják az ottani KISZ-szervezetek, mondván, legyenek az ő tagjaik. Egyebek közt erről szólt Palágyi István, az alapszervezet titkára, aki civilben pedagógus, és a helyi úttörőcsapat vezetője. Ez a KlSZ-alapszer- vezet nem nagy létszámú, húszegynéhány fős, eget rengető eredményeik nincsenek, hacsak nem számít annak, hogy hosszadalmas tanulási, utazási elfoglaltságuk mellett négyen-öten felváltva azért mindig ott vannak a társadalmi munkában vagy éppen a művelődési ház esti politikai előadásain. Éppen erről beszélt Flóris Tibor,' a KISZ járási bizottsága titkára is, aki jónak ítélte az alapszervezet tavalyi mozgalmi évében mutatott aktivitását, még annak ellenére is, hogy gondot' okoz a bejárás. Ritka az olyan alapszervezet, amelyben létszámához viszonyítva ennyi, tíz, ifivezető van. , ■ Ábrák és betűk A fiatalok egyébként, ha mindenben nem is, de azért teljesítették vállalásukat. A társadalmi munkából, ki mikor tudta, kivette részét, az új iskola, a tornaterem és a szolgáltatóház építésében, mások a fémhulladék gyűjtésében szorgoskodtak, parkosítottak is. Ez az alapszervezet 12 ezer 280 forint értékben adott át ócskavasat a MÉH-nek, így járultak hozzá a szervezet pénzének gyarapításához. Ebből futotta arra, hogy az óvodának ezer forintért különféle játékokat vásárolhattak. Hogy él és virul ez a KISZ- alapszervezet, annak a községben élők más módon is nyomát láthatták tavaly, ugyanis ők festették a község főutcáján az útburkolatra a chilei szolidaritás jelszavait, ami a közlekedésrendészeti szakembereknek első látásra nem nagyon tetszett, persze azért, mert az ábrák és betűk elvonják az átutazók figyelmét a forgalomtól. Erre mondták tréfás-komolyán a KISZ-fia- talok, hogy azokat a jelszavakat pedig többé nem lehet letörölni ! Köznapi dolgok És lesz-e az idén is gömbfa- akció? A Géza utca olyan szép a gömbakácoktól! — emelte hangját egy félmondat erejéig felszólalásában az egyik fiatalember, s kérdését, Fuferen- da Pál tanácselnökhöz, tömegszervezeti felelősükhöz, meghívónkhoz tolmácsolta. A Géza utcában, ugyanis ennek a KISZ-alapszervezetnek a tagjai ültették a gömbakácokat, s látva szépségüket, szívesen ültetnének még. A tanácselnök válaszában elmondta, hogy örül a felajánlásnak, lesz fásítás, de nem közvetlen gömbakác csemetéket telepítenek, mert azok darabja 60 forint, hanem 4—500 normál akáctő kiültetésében segédkezhetnek. Ezekbe, megeredésük után beleoltják a gömbakác hajtásokat. KISZ-gyűlés'en jártunk, de több volt ez annál. Bizonyító eset arra, hogy nem mindig látványosan születnek a köznapi dolgainkat, s a mozgalmat előre vivő cselekedetek. Fehér, István A PEST MEGYEIHÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM 1979. FEBRUAR 27., KEDD Falugyűlés Versegen Az idén felújítják az iskolát Tanácstagi kisgyűlések és vezetői előkészítő megbeszélés után került sor az idén a vérségi falugyűlésre,' amelyen részt vett Bállá János, a járási pártbizottság első titkára, dr. Süpek Zoltán, a járási hi- vátal elnöke és Cselőtey László, az Agrártudományi Egyetem rektora, a körzet országgyűlési képviselője 4SAhogy itt már megszoktuk, a falugyűlés ezúttal is az iskolások vidám műsorával kezdődött, először a búvárkodó szakkör tagjai verseket adtak elő, majd a kis és a nagy tánccsoport népi táncjátékokat mutatott be. Tisztasági hónap \ A szórakoztató percek után Kelemen Mihály tanácselnök számolt be a múlt évi munkáról. Felújították a Fő utat, több mint 500 ezer forintért új burkolatot kapott a Dózsa György út, kivéve egy körülbelül kétszáz' méteres szakaszt. A Hatvani utcában lakók gondját még félig sem sikerült megoldani, jóllehet az alaphoz szükséges zúzalékkövet rég ideszállították. Előreláthatólag áprilisban bitume- nezik‘. Az Aszód—Verseg vonalon az út felújításával egy időben autóbuszmegállókat építettek. Az utóbbi két esztendőben nem akadt olyan nyilvános fórum, amelyen né tették volna szóvá a járdaépítés, illetve néhány szakasz kijavításának szükségességét. A jogos panaszokat novemberben sikerült, orvosolni1 társadalmi ösz- szefogásspl. A Fő és az Ady Endre utcában folytatták az útépítést, ez különösen égető volt, mert itt, a régi iskola közelében élesen kanyarodik az úttest. A Tarcsi utca új házainak lakói pedig először léphettek kőlapos járdára. Tavaly a korábbiakhoz képest kevesebb illegális szemétlerakóhely keletkezett a község belterületén. Részben ezek megszüntetésére, részben az újabbak megelőzésére áprilisban tisztasági hónapot szervez a tanács. Kelemen Mihály tanácselnök beszámolója második részében az egészségi és kulturális létesítmérlyekről beszélt. 1978-ban tatarozták az orvosi rendelőt és lakást, bővítették a csecsemőgondozó épületét. A mintegy 20 ezer forint értékű toldásra azért volt szükség, mert egyrészt a várószoba ajtaja a szabadba nyílt, másreszt a várakozók gyakran szorultak az utcára gyermekeikkel. Az idén gyerekkocsiszínt is kialakítanak. r Átmeneti segítség A 70-es évek második felében évről évre szaporodott azoknak az óvodás korú gyermekeknek a száma, akiket helyhiány miatt nem tudtak felvenni. Szükségessé vált az intézmény bővítése, de mert anyagi fedezet hiányában a tatiács nem tudta megoldani, átmenetileg némi átalakítással foglalkoztatótV hoztak létre, s bővítették az ebédlőt is. Egyidejűleg a padlót műanyag szőnyeggel borították, a falakra textíliákat és az ablakokra függönyöket vásároltak. Jelmezbál Erdőkertesen A gyermekek nemzetközi évének jegyében jól sikerült farsangi bált tartott az erdőkertest általános iskola szülői munkaközössége. A siker a bevételben is megmutatkozott: ekkora, csaknem négyezer forintnyi tiszta hasznot még sosem sikerült elérniük. Ezt a pénzt a gyermekév további rendezvényeire és a gyermeknapra tették félre. Az iskola zsibongójában tarr tott bálon nem- kevesebb mint 103 gyerek öltözött jelmezbe, amelyeket ötlet, szépség, csúnyaság kategóriában díjaztak. A rendezők egyetlen kikötése az volt, hogy a maszkruhák nem származhattak kölcsönzőből. A fődíjat Mega Katalinnak a szépség kategória győztesének ítélték, aki napkorong képében vonult' be a bálba, de díjat minden gyerek kapott, s a legkisebb jutalom is legalább egy töltőtoll volt. A jelmezeseket: a rókát, a nyulat, Kukorit és KQtkodát, a hirdetőoszlopokat. a négy évszakot és az eráckertesi hóemberkét ezúttal is Kolonics László, a helybeli diszkós szórakoztatta, a legfrissebb hanglemezeket, magnófelvételeket forgatta le nekik és vidám szóval tartotta őket. A gyerekek között egy nagyobbacska, ősember külsejű alak is fel-feltűnt... Díjat nem, tapsot annál nagyobbat kapott, főleg, amikor kibújt a jelmezéből, s a többiek az úttörőcsapat vezetőjére ismerhettek benne. F. Az M3-as autópálya felett karcsú gyalogoshíd ível át Gödöllőn, a Kmézits Károly utcán. Célja összekötni a kettévágott utcát, hogy a közlekedés zavartalan legyen. Amíg az ember a hídon van, nincs is baj, csak amikor letér arról, illetve ha fel akar jutni rá. Csapadékos időben bokán felül ér a sár. A járda elmaradt, így a híd a sárba vezet. A hídtól, párhuzamosan az autópályával, a Vasvári Pál utcához pedig lehetetlen mindennemű közlekedés. Reméljük, hogy a hiánypótlásban mindezt rendezik. . Csiba József (elvétele Az illetékes válasza cikkünkre Udm veszélyes az útszakasz ■A folyó év február 3-i újságban megjelent „Vigyá- zat, veszélyes útszakasz!” című cikkükre értesítem a t. Szerkesztőséget, hogy a jelzett útszakaszon az eredeti betonburkolatra ráhúzott, és időközben meghibásodott ideiglenes- aszfaltburkolatot gépi úton eltávolíttattam. ezáltal a járművekre veszélyes kátyúk megszűntek. Az útszakasz végleges helyreállítására a teljes útvonal, M3 autópályáig terjedő részének korszerűsítése alkalmával a közeljövőben kerül sor. Budapest, 1979. február 22. Zsiga-Kiss Endre s. k. KPM Közúti Igazgatóság osztályvezetője Kicserélték a világítótesteket, kiegészítették a konyhai felszerelést. Központi fűtés Az * iskpla felújítására az idén fordít jelentős összegeket a tanács. Előreláthatólag kidobják a régi kályhákat, központi fűtést szerelnek be. Tavaly ki tisztították a vízelvezető árkokat, az idén a Versegi-patak medrére kerül sor. Kisebb járdajavítások lesznek a József Attila és a Rákóczi utcában. Bene Mihály SUfűveíodésiházigazgatók tanácskozása Az idei közművelődési feladatokat beszélték meg a túrái Bartók Béla művelődési házban a járás közművelődési intézményeinek igazgatói. A tanácskozást Zalavári László, a gödöllői járási hivatal művelődésügyi osztályának veze_ tője nyitotta meg, majd Vankó István módszertani előadó értékelte. a községi művelődési házak munkaterveit. Kiss Pál István járási közművelődési felügyelő a művelődésügyi osztály idei munkatervének népművelési feladatait tartalmazó fejezeteit ismertette. Az ősz- szejövetel résztvevői megismerkedhettek a túrái művelődési ház tevékenységével is, amiről Szarvas László igazgató számolt be. — Zsámbokon, az öregek klubjának vezetősége hazai csemegével kedveskedik a klubtagoknak: március elsején, csütörtökön a zsámboki népi együttesről készített színes diafilmet vetíti le Czan- , gár Gyula, nyugdíjas művelő- désiház-igazgató. Az összejövetel este hat órakor kezdődik. — A KIOSZ Pest megyei adóközösségének közületi csoportja ma, kedden délelőtt a közületi átutalásokkal kapcsolatos fogadónapot tart a KIOSZ körzeti csoportjának gödöllői székházában. Élsportunk egy esztendeje Mi tagadás, valamennyi városi spo/tbarát szíve megdobban, ha országos dicsőséget szerez városunk vágj» járásunk egy-egy sportolója, csapata, ha a Népsportban vagy a televízióban a sportműsorban említik a város nevét. Sajnos, tavaly az egyik kezünkön megszámlálhattuk ezeket az eseteket. A gödöllői élsport látott már szebb napokat is. De nézzük először a. jó eredményeket, amelyeket Kovács Tibor, a városi-járási sportfelügyelőség vezetője foglalt össze. A leglátványosabb sikert az egyetemi klub, a GEAC B kategóriás atlétái aratták, bár kiemelkedően csak páran szerepeltek közülük. Mindenképpen az első helyre kívánkozik Tamás Gábor kalapácsvető neve, aki az egyetlen 1. osztályú versenyző,- s távaly megnyerte aíZ országos bajnokságot. Indult a prágai Európa- bajnokságon is, ahol tizedik lett. Sokat fejlődött Kácsor István, aki a súlylökés utánpótlás bajnpka. Dicséretet érdemel a gyaloglók csoportja, a magyar bajnokságon a serdülők csapata a második; az ifistáké a harmadik lett. Közülük ketten, Vágó György és Illés Csaba ifjúsági aranyjelvényesek. Széthúzás A GEAC atlétái közül nyolcán II., hatan pedig III. osztályú versenyzők, tizennyolcán rendelkeznek az ifjúságiak ezüstjelvényével, harmincötén pedig bronzjelvényesek. Az egyetem atlétikai szakosztálya a tavalyi B-kategóriás országos versenyben a 34. helyen végzett. S a felsorolt jó eredmények ellenére mégis azt kell mondani, hogy ez kévés. A klub versenyzői, edzői és sportvezetői jó körülmények között dolgoznak, s. hogy az idén előbbre lépjenek, nagyobb erőfeszítésekre van szükség. A GEAC hagyományos sportága a lovaglás és a vívás is. A lovaglók között egy, a vívóknál öt aranyjelvényes ifjúsági sportolót találunk, s ez mindenképpen biztató. A gyeplabdázás, ez a ma még kevésbé ismert sportág sok sikert hozott már a GSC szakosztályának, amely tavaly sokáig a magyar bajnokság éllovasai között volt, s csak a rájátszásban csúszott le az érmes helyről, negyedik lett. Ami a lecsúszást illeti, abból jócskán kijutott a kézilabdázóknak Is: a Szilasmenti Tsz SK férficsapata az NB I -bői, az ikladi Ipari Műszergyár csapata, az IMI Vasas az NB I B-ből esett ki. A csömöri kézilabdások igazán bal- szerencsések voltak, sok-sok mérkőzésen vesztettek egy-két góllal, de éppen ezek a vereségek jelezték, hogy egy hajszálnyi még hiányzik attól, hogy valóban NB I-esek legyenek. Most ismét nagyon készülnek, s jövőre szeretnének újra ■ bizonyítani. Az IMI Vasasnál, Kovács Tibor véleménye szerint, amikor látszott, hogy sikerül feljebb lépniük, emelni kellett volna a mércét, erősítésre lett volna szükség. Ehelyett inkább széthúzás következett be. Az edző, s több játékos már a bajnokság elején bejelentette, hogy távozni fog. Nem vallottak szégyent Öröm viszont, hogy tavaly először megrendezték a járási kézilabda-bajnokságot, s egyre több fiatal ismerkedik meg város- és járásszerte e*zzel a sporttal. A bajnokság - győztesei, a férfiaktól és a nőktől egyszerre két csapat is jogot szerzett a megyei bajnokságban való szereplésre, így már a GSC-vel együtt öt csapatünk van itt. Az újoncok: a Túrái Vörös Meteor és a Gal- gahévízi Tsz SK férfi, illetve az IMI Vasas és a GSC női csapatai. A labdarúgás a legnépszerűbb sportág a városban és a járásban.’Valamennyi egyesületben megtaláljuk a szakosztályokat, a felnőtt, az ifjúsági és a serdülő csapatokat, ha az utóbbiakkal nem is foglalkoznak mindenütt egyforma odaadással. Pedig a megyei szövetség nem véletlenül kötelezte az egyesületeket, hogy egy ifjúsági és két serdülőcsapatot állítsanak ki. A járási bajnokság színvonalának visszaesését éppen az okozta, hogy kiöregedett egy korosztály és foghíjas az utánpótlás, kevés a fiatal tehetség. Enél- kül pedig nem nagyon számíthatunk sikerre. ' Biztató, hogy a megyei bajnokságban a Kartali MEDOSZ, a Vác- szentlászlói Tsz SK előkelő helyen zárta az őszi idényt, s hogy az IMI Vasas és a Kere- pestarcsai SK sem vallott szégyent. A megyei bajnokságokban szerepel a járásból és a városból öt sakk- és két asztalité- nísz-csapat is. A járási bajnokságok sorában pedig a teke, s a most szervezendő asztalitenisz érdemel említést. Nagyobb figyelmet Ezekben a hetekben rendezik mindenütt a közgyűléseket, ahol a sporthivatal küldöttei elmondják: a korábbiaknál szervezettebb egyesületi életre van szükség. A versenyzőktől, az edzőktől, a sportvezetőktől is nagyobb fegyelmet. odaadást kell követelni. S nem utolsósorban a nézők, a szurkolók sportszerűségén is van javítanivaló. G. Z. A híd alatt sártenger
