Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)

1979-02-16 / 39. szám

Szülék, tanárok teaestje Az elmúlt években Bagón hagyományossá váltak a tél Vl®§i_ teaestek, amelyeken az általános iskola tanárai és a szülők vesznek részt; elbeszélgetnek, táncolnak, szórakoznak. Az idén remek másfél órás műsor előzte meg a zenés szóra­kozást. Fellépett a helyi népi együttes citerazenekara, az is­kola két énekkara és két színjátszó köre. A színjátszó szakkörök műsora minden elismerésre rá­szolgált. Olyan felszabadultan játszottak, mind az álsó, mind a felső tagozatosok, mintha a világ legtermészetesebb dolga volna kiállni a pódiumra, négyszáz néző elé. Az alsósok irányítója, Tóth Zsuzsa tanítónő, két játékot tanított be a kis diákoknak. A nagyok egy hosszabb lélegzetű darab előadására vállalkoztak, Kálmán Erzsébet tanárnő vezetésével Karinthy Frigyes: Az emberke tragédiája című, ironikus művét vitték színre. Sok tapsot kapott Szilágyi Erzsiké, az alsósok kórusának első osztályos szólistája Készlet a felső tagozatosok színjátékából Balázs Gusztáv felvételei HELYSZŰKÉBEN Kárrendező csoport működik Több mint háromszorosára nőtt 1970-től napjainkig az Állami Biztosító gödöllői já­rási-városi fiókjának ügyfél- forgalma. A lakosság vagyoni és személyi biztosításainak szá­ma háromszázzal meghaladja az 56 ezret. Az ügyintézést az eltelt években speciális kár­rendező csoport létrehozásával igyekeztek javítani. Ez azon­ban akkor lesz teljes, ha a vá­rosban elkészül az autószer­viz és megoldhatják a gépko­csik kárfelvételét. A fiók hely­szűkében van, a város több pontján tartanak fenn irodát. Rövidesen ezen a gondon is úrrá lesznek, amint elkészül a Szabadság téri harmadik to­ronyház, földszintjén 350 négyzetméter alapterületű iro­dát rendezhetnek be. VI. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1979. FEBRUAR 16., PÉNTEK Közös munka fi lakosság érdekeit szolgálják Évenként visszatérő téma a Hazafias Népfront városi bi­zottságának ülésein, a városi tanáccsal való együttműködés. S nemcsak azért, mert a ta­nácstagok jelölése a népfron­tosok feladata, hanem mert a város ügyeit intéző államha­talmi, államigazgatási szerv és a népfrontmozgalom tevé­kenysége a tartalmi munká­ban sok ponton találkozik, s az együttműködés számos terü­leten nemcsak kívánatos, ha­nem feltétlenül szükséges. Nemcsak esetenként A legutóbbi elnökségi ülé­sen nemcsak általánosságban esett szó a közös tevékenység­ről, hiszen a tanács és a népfront városi bizottsága 1976-ban együttműködési megállapodást kötött. Az érté­kelés e megállapodáson ala­pul, az ebben megfogalmazott közös teendőket vetik össze a gyakorlattal. A jó együttműködés egyik feltétele, hogy tudjon egymás munkájáról a tanács és a népfront. A testületi ülése­ken ezért kölcsönösen képvi­seltetik magukat, összehangol­ják a munkaterveket, s lehe­tőleg igyekeznek elkerülni, hogy párhuzamosan azonos témákról essen szó, például a végrehajtó bizottság és a nép­frontelnökség ülésén. Évente kétszer-háromszor közös ta­nácskozásokat is tartanak. Ta­valy például így tárgyalták meg a nőpolitikái és az ifjú­ságpolitikai határozatokból adódó együttes feladatokat. A népfrontelnökség ülésein rend­szeresen részt vesz, mint el­nökségi tag, a tanácselnök he. lyettese, és ez újabb biztosí­ték a tájékozódásra, az infor­mációcserére. A közös munka jól nyomon követhető a nőbizottság tevé­kenységében is. A népfront gödöllői nőbizottsága részt vett a városi intézkedési terv ki­dolgozásában, s részt vállal a tervek valóraváltásából, az ellenőrzésekből is. Égisze alatt megszervezték a városi műve­lődési házban a kismamaklu­bot, s a bizottság több tagja a lakosság ellátásával foglalko­zó tanácsi munkabizottságban is helyet foglal. A nőbizottság kezdeményezte a nagysikerű nőfórumot is. Á nemzeti és nemzetközi megemlékezésein fontos sze­rep jut a népfrontnak, s nem­csak a tanáccsal, hanem a vá­rosi pártbizottsággal is ha­gyományos a jó kapcsolat ezen a téren. Ez a közös munka már arra is jó példa, hogy az együttműködés nemcsak eseti. Törvények — terítéken Vegyük szemügyre ebből I a szemszögből a népfrontelnök­ség és a városi tanács műve­lődésügyi osztályának rendez­vényeit. A népfront elnöksége irányítja a krónikaírók, a vá­rosi helytörténészek hasznos munkáját, s ugyancsak a nép­front szervezi évek óta az ol­vasótáborokat. De aligha kell külön biznygatni, hogy e két mozgalom legalább ennyire szívügye a művelődési osz­tálynak is, és itt az együtt­működés magától adódik, még ha a szervezésben néha érző­dik is a teljes összeszokottság hiánya. Persze, minél több kö­zös feladat adódik, annál csi­szoltabb lesz az együttműkö­dés technikája is. Ezt állapí­totta meg a népfrontelnökség a legutóbbi ülésen is, amikor saját tevékenységét kritizálta: a kétévenként megrendezett Gödöllői tavasz sorozat szer­vezéséhez a népfrontosok ke­vesebb segítséget adtak a szükségesnél. A népfront városi bizottsá­ga azzal is a tanács munkáját segíti, hogy rendszeresen meg­szervezi jogszabály-ismertető fórumait. Az elmúlt időszak­ban a környezetvédelmi tör­vény volt terítéken, amelynek betartatása egyébként is nem utolsósorban népfrontos fel­adat. De a belkereskedelmi, a közérdekű bejelentésekről, ja­vaslatokról és panaszokról ké­szült törvényt is feldolgozták ilyen összejöveteleken. A jó előkészítés Hasonló feladatot töltenek be azok a tájékoztató és vitafó­rumok is, amelyeket a tanács és a népfront közösen szervez a várospolitika legfontosabb kérdéseiről. A fejlesztés, a költségvetés, a város ügyes­bajos dolgai előkerülnek a ta­nácstagi beszámolókon, az előkészítés idején is. Közös feladat az idén a lakóbizottsá­gok újjáválasztása, s már ha­gyományos a gyümölcsöző kap­csolat a társadalmi munkák szervezésében, amit az elmúlt időszak látványos eredményei igazolnak. Bag, Galgahévíz Szomszédolás Bagón szomszédolnak szom­baton, február 17'én a galga- hévízi művelődési ■ otthon mű­vészeti csoportjai. Másnap, vasárnap a bagia'k viszonozzák a látogatást. A műsor mind' két napon este hétkor kezdő­dik. — Hat százalékkal emel­kedett egyetlen év alatt az ikladi Galgaparti Termelőszö­vetkezet termelési értéke, s ugyanilyen mértékben nőtt a közös gazdaság dolgozóinak jövedelme is. Míg tavalyelőtt 47 ezer 730 forint volt az egy személyre jutó átlag- kereset, 1978-ban meghailadta az 50 ezret. — Százhetvenmillió fo­rint bevételt ért el tavaly a Volán 1-es Vállalat gödöllői 12- es üzemegysége a teherfuva­rozásból. Az idén, lényegében változatlan gépkocsi- és pótko­csiállománnyal, jobb munka- szervezéssel, az eszközök tel­jesebb kihasználásával tíz­millióval többet akarnak el­érni. — Ismét költözött az OTP egyik városi részlege. Eddig a betéteket a Szabadság téren lehetett elhelyezni, ezután ezt is a központi épületben, a Szabadság út 7. szám alatti irodában lehet elintézni. A megüresedett hélyiséget a vá­rosi tanács műszaki osztálya foglalja eL — Korrepetálás. A Pest megyei Szolgáltató és Cso­magoló Vállalatnál több mint félezren dolgoznak: a harminc éven aluliak közül mindössze tízen nem végez­ték el az általános iskola nyolc osztályát. Számuk a jövőben csökken: tanulásuk ingyenes, s a vállalatnál ar­ról is gondoskodnak, hogy az iskolapadban ülőkkel rendszeresen korrepetálnak. SPORT—SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Kézilabda Egygólos vereség a fővárosban A fővárosi Nyár utcában zajló kézilabda-teremtornán a pécelieknek a legutóbbi for­dulóban a csehszlovák baj­nokság II. osztályában szereplő Sturovo volt az ellenfele. Péceli Spartacus—Sturovo 17-18 (8-9). Pécel: Vághy — Szabó, Pus­kás (4), Suki (1), Juhász (10), Bene (1), Szilágyi (1). Csere: Katona, Kugler, Greszing, Kiss. a péceliek vezettek, de két ki­hagyott lehetőség után a ven­dégek egyenlítettek, majd megszerezték a vezetést is. A második játékrészben, 16-16-ig fej-fej mellett ha­ladtak a csapatok, a Sturovó- nak az utolsó percekben si­került bebiztosítania győzel­mét. A péceliek következő el­lenfele február 28-án, a rác­kevei csapat lesz. LABDARÚGÁS Galgahév'izen is átalakult a világ Munka nélkül a dukkolóasszony — Ahhoz a házhoz megyünk, ahol az a négy-öt kerékpár támaszkodik a kerítésnek — mondja fiatal kísérőnk, Bankó László, a galgahévízi művelő­dési ház igazgatója. — Abban a házban mindig vannak ven­dégek, akik innen, Galgahé- vízről, meg a környező köz­ségekből dukkoltatni hozzák az anyagot Péli Ferencné Szá­raz Rozáliához. Pélinét csakugyan munkában találjuk. Egy fiatalasszony és két lány várja, hogy a fehér sifont behálózza az indigókék virágok gazdag füzére. Érke­zésünkre sem hagyja abba a megkezdett munkát, nyugod­tan figyelhetem a rózsák, roz­maringok, árvácskák, százszor­szépek előrajzolását. Aztán ta­nácsokat ad a színekre, s elé gedetten mosolyog, mint az alkotó, akinek már csak a ne­vét kell odaírnia műve alá. Közben megérkezik a 82 éves édesapa, Száraz Mihály, s kér­dezés nélkül mondja, hogyan lett a lánya messze földön hí­res dukkolóasszony. I Százhúsz pengő ■— Negyven-ötven éve Gal- gahévízen Gádor Kati, Bagón pedig az innen elszármazott Basa Panna dukkolt. Gódor Katalin 1940-ben meghalt. Rozi lányomat nagyon érde­kelte a kézimunka. Elmentem hát Gódor Kati örököseihez. Pontosan emlékszem még ma is, hogy 153 dukkolófája volt. Százhúsz pengőt kértek érte. Nagyon nagy összeg volt ez akkor! Péliné közbeszól: — Száztíz pengőbe került akkoriban két szekrény, amit a jobbmodú lá­nyok kaptak hozományba. Édesapám, édesanyám szor­galmas munkával összegyűj­tötte a stafírungra valót, de én annyira beleszerettem Gö­dömé hagyatékába, hogy in­kább lemondtam a szekré­nyekről. Ha száztíz pengőért megkaphatjuk a nyomófákat, akkor az ne legyen senki má­sé, csak az enyém. Péli Ferencné 39 éve őrzője, használója és gazdagítója a hajszálvékony rézlapocskák­ból készített fantáziavirágok­nak. — A túrái Ilon néni nem­csak tervezte, maga készítette a virágokat. Én erre sose vál­lalkoztam. Megrajzoltam a megálmodott virágot, vonatra ültem, és felkerestem a Pest­erzsébeten levő vésnököt, aki­nek a nevét emlékezetemből elmosták a száguldó évek. — Élelmes ember lehetett — veti közbe Száraz Mihály, — mert a megrajzolt mintákból nemcsak egyet készített, ha­nem ráállt a sorozatgyártásra, és a hévízi búcsúkon szakaj­tószám árulta. — Tényleg így volt — em­lékezik Péliné. — De aztán ő is eltűnt, hiába kerestem. Volt itt, közel hozzánk, egy ügyes­kezű fiatalember, Hóka László, aki nagyon szeretett fúrni-faragni. Ö lépett a pest- erzsébeti mester örökébe. Min­dent megcsinált, amit kíván­tam. Legalább harminc nyo­módúcot készített nekem. Ezer csillag Péliné mintákat mutat. Fél­tőn rakja egymás mellé a nyo­mófákat. — Ezt nyomtuk a pámavég- re, ezeket a fehér százvirá­gú kendőkbe. Itt ezek a ki­sebbek kerültek a jegykendők­re, ezek a nagyok a nyakra való kendőt díszítették. Egy nyakravaló kendő virágainak, lyukainak kivarrásához egy tél kellett. Egybe-egybe leg­kevesebb ezer csillagot hímez­tünk, de nem lehetett ám egész nap varrni még akkor sem, ha az egész falut hótakaró borí­totta. Sok dolga akadt a fia­tal lánynak a ház körül. Há­la jó szüleimnek én két egy­mást követő télen kilenc ken­dőt kivarrtam, de semmi más­ra nem maradt időm, így is meg kellett hosszabbítanom a nappalokat. A tyúkokkal kel­tem, s amikor éjfélt kiáltott az éjjeliőr, még kezemben volt a szerszám, az ezüstösen csillogó acéltű. Hány öltés, hány méter pamut kellett eh­hez, ki tudja megszámolni. — És most csak dukkol, előrajzol, vagy varr is még? — érdeklődöm. — Mindent csinálok, de legnagyobb bánatomra a duk- kolófát egyre kevesebbett kell kézbevennem. Galgahévízen is átalakult a világ. A lányok, fiatalasszonyok egész éves munkát vállalnak. A galgahé­vízi motívumkincs, csakúgy, mint a túrái, nagyon munka- igényes, nagy figyelmet kí­ván. Vonaton, autóbuszon nem lehet ezt csinálni. A tiszta fe­hér pamut használata a fehér anyagon nem vonzza a sze­met. Varrják hát a színeset. Fekete anyagra színes rózsa­csokrot. Ezt kereteztetik be. ez díszíti a hévízi előszobák falát. Gépi varrás ■— Jegykendőt Vácszent- lászlón készíttetnek 40—60 da­rabot is. Géppel varrják. Né­hány évtizeddel ezelőtt még a menyasszony varrta. Ak­kor kezdte, amikor olyan le­gény kopogtatott a ház abla­kán, akihez szívesen kötötte az életét. Szívből, szerelemből varrt tehát. Mennyi vágyako­zást, mennyi szerelmet hím­zett egy-egy kendőbe a lány, azt csak az tudja, aki maga is csinálta. — De hát másképpen élünk. Boldog vagyok, ha egy-egy kis nyári ruha, vagy könnyű blúz kézelőjére, gallérjára kerül igazi galgahévízi minta. Leg­szívesebben ezeket készítem. Fercsik Mihály Ünnepélyes zászlócserével kezdődött a végig sportszerű mérkőzés, amelyben több szép jelenetnek tapsolhatott a kö­zönség. Az eredmény végig szoros volt. Juhász volt a pé­celiek legjobbja, aki egymaga tíz gólt szerzett. A csapatka- I pitány Bene, jól irányította a fiatalokat, remek átadásaiból több gólt dobtak. Az első játékrészben sokáig Péceli Spartacus— Tápióság 5-4 (1-3).- Pécel: Kuli — Fazekas, Smolicza, Krekács, Bárány, Veszély, Krajnyák, Novobán- szky, Lestár, Pálinkás, Tóth. A barátságos mérkőzés a bajnokság tavaszi fordulójára való felkészülést szolgálta. Góllövő: Smolicza, 11-esből, Pálinkás, Krajnyák, Tóth (2). M. J. Szemétdomb a fa alatt Barcza Zsolt felvétele Még az ősszel összehordták. Azután ott hagyták. Most halomban fekszik egy nagy fa alatt Gödöllőn, a Szabadság tér 1. előtt, az igen forgalmas autóbusz- és HÉV-megálló közelében. Nagy társaságba keveredett ott rothadó levél, mű­anyag flakon, éigarettacsikk, konzervdoboz, cukorkás tasak és ki tudná felsorolni, még mi minden. Kukát, szemétszállító kocsit, konténert, lapátot még nem látott, mióta összesöpör­ték. így csupán a remény él, hogy tavaszig elhordják. F.

Next

/
Thumbnails
Contents