Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-10 / 7. szám
XXIII. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 1979. JANUÁR 10., SZERDA Felépüli háromszázhatvanegy lakás Tovább fejlődött a város Ipara Több termék került nyugati exportra Az MSZMP városi bizottsága kibővített ülést tartott. Az ülésen Gyigor József első titkár terjesztette elő a városi pártbizottság 1978. évi gazdaságpolitikai cselekvési programjának végrehajtásáról szóló jelentést, amelyet a testület megvitatott, majd egyhangúlag elfogadott. A pártbizottság és az üzemek pártszervezetednek cselekvési programjai megfelelően segítették a feladatok megoldását. Az ipari termelésben és a városfejlesztésben az előirányzatok nagyrészt megvalósultaik. Az ipari termelés a tervezettnek megfelelően, 6,6 százalékkal nőtt, a tőkés export 1977- ben 377 millió forintot tett ki, 1978-ban előreláthatólag 552 millió forintot, 46,3 százalékos a növekedés. Kedvező változás, hogy a gépipar és a könnyűipar a tőkés piacon való áruértékesítésből 213 millió forint összeggel vette ki a részét, a kiegyensúlyozott fejlődés eredményeként. Számottevő a KÖZGÉP, a MEZŐGÉP, a PEVDI, a vasipari szövetkezet és a konzervgyár exportjának növekedése. Előremutatók azok az intézkedések, amelyeket 1978-ban a termékszerkezet korszerűsítésére és a technológia fejlesztésére tettek. A KÖZGÉP-ben új típusú útépítőgépet konstruáltak, a MEZŐGÉP termékei korszerűsítésére törekszik, a konzervgyár a technológiát és a tárolást fejleszti. elérni. A takarékos gazdálkodás kiemelt feladat volt, több helyen folyamatosan felülvizsgálták az aAyagnormá- kat, ám a kelleténél kisebb figyelmet fordítottak az import anyagokkal való takarékosságra; az idén szintén jelentős változásnak kell belkövetkeznie. Tavaly adták át az EVIG-ben a HB-csarno- > kot, amely az elbírt időpontban látott munkához és a második félévben folyamatosan termelt. A Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalatnál elkészült a székülés üzem, amelyben megkezdődött a próbagyártás, a közeljövőben hozzálátnak az ütemes termeléshez. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a -város iparában dolgozó munkáskollektívák alkalmasak a megnövekedett feladatok megoldására, azonban a vezetői mimka színvonalának emelkednie kell. A városfejlesztési tervek többségükben teljesülitek. Felépült 361 lakás, elkészült a Lövész utcai bölcsőde, a széles körű társadalmi összefogás szép példájaként. Két teremmel bővült a Pesti út 10. szám alatti óvoda, rövidesen befejeződik a Széchenyi úti óvoda rekonstrukciója, a Batthyány utcai óvoda ebben a félévben elkészül, a Május 1. Ruhagyár közreműködésével. A rendelőintézet tavaszra felújítva és kibővítve várja a betegeket, a Kölcsey téri gyógyszertár jó ütemben épül. Jelentős eredményeket ért el a város az útépítési és útfelújítási program teljesítésével, továbbá 21 földutat gyalultak, karbantartottak és járda épült a Rákóczi út belső szakaszán, valamint a Dohány utcában. Folytatódott a vízműtelep és a belvízelvezető csatornarendszer építése. Bővült és korszerűsödött a közvilágítás, öt nyilvános telefont helyeztek el a városban. Megfelelő ütemben haladt az idei lakásépítési és egyéb városfejlesztési beruházások előkészítése. Az 1978. évi eredmények elérésében nagy szerepe volt a munkaverseny mozgalomnak. A vállalásokat, amelyek főként a kiemelt feladatokra irányultak, a brigádok teljesítették. A városfejlesztésben nőtt a társadalmi összefogás, amely a költségek csökkentését és a gyorsabb kivitelezést szolgálta. A pártszervezetek irányító, ellenőrző munkája konkrétabbá vált, a gazdaságpolitikai agitáció hatékonyabb volt. Az eredmények megfelelő alapot adnak az idei feladatok megoldásához, amelyeket az MSZMP KB határozata és a városi pártbizottság 1979. évi gazdaságpolitikai cselekvési programja tartalmaz. (A cselekvési programot lapunk holnapi számában közöljük.) T. T. Ária- és dales! T anácstagok — a járás fejlődéséért A járás fejlődését tevékenyen segítik a tanácstagok. A lakosság és a hivatali vezetők között gyakran ők az osz- szefogó kapocs: észrevételeket, javaslatokat tolmácsolnak, segítenek a különböző felmérések elkészítésében, tervek megvalósításában. Ismerniük kell egymás munkáját, területét is ahhoz, hogy átfogó képet alkossanak a megye, a járás helyzetének alakulásáról. Erre az évre több feladatot tűzött maga elé a ceglédi. a nagykőrösi és a ceglédi járásbeli Pest megyei tanácstagok csoportja. Idei első, februárra tervezett ülésén a kereskedelmi ellátás kerül megtárgyalásra. Az év során fog lalkozik majd a környezetvédelemmel, különös tekintettel a köztisztaság értékelésére, megvitatja a tanácsi és nem tanácsi szervek együttműködését, a tapasztalatok ismeretében. E. K. Hasznos együttműködés Kés^eíüies háziruháb készülnek Barlay Zsuzsa ária- és dalestje — a felnőtt bérleti hangverseny előadásaként — január 15-én, hétfőn, 18 órakor kezdődik a ceglédi zeneiskola hangversenytermében. Zongorán Freymann Magda kísér. Mint fűrész a fát, úgy hasítja a minta szerint a sok réteg ruhaanyagot a vertikális szabászgép a Cegléd és Környéke Háziipari Szövetkeze; műhelyében. A textíliából kényelmes háziruhák készülnek hamarosan. A képen: Gregor An- talné és Ecser Gyuláné vezeti, irányítja az ügyes elektromos szerkezetet. Apátt-Tóth Sándor felvétele Hogyan éljen az idős ember? Az idős emberek helyes táplálkozásáról lesz szó holnap, január 11-én, délelőtt fél 11 órától, a ceglédi Kossuth Művelődési Központ nyugdíjasklubjában. Az előadást dr. Kerekes Tamás főorvos tartja meg. Színházba máshová A Ceglédi műsorkalauz e havi száma, a Kossuth Művelődési Központ, a városi-járási könyvtár, a Kossuth Múzeum, a családi ünnepeket rendező iroda és a Szabadság Filmszínház műsorain, rendezvényein, kiállításain kívül, a kecskeméti Katona József Színház előadásait is közli, ugyanis amióta hasznavehetetlen a ceglédi színházterem, nem tudják fo- gadni a tájoló társulatokat. A bérletesek és az esetenként jegyet váltók most a fővárosi, a szolnoki és a kecskeméti színházakat látogatják. Az építőipar a tervezettnél nagyobb mértékben, 11,4 százalékkal növelte teljesítményét, 1977-hez viszonyítva, elsősorban a Ceglédi Építőipaira Vállalat javuló munkájának eredményeként. A város üzemeiben általában ütemesen termeltek, és az értékesítés is egyenletes volt, de néhol az anyagellátás megszervezése akadozott, illetve a szabvány-ellátás okozott gondot, mint például a Május 1. Ruhagyárban és a Nívó Ruházati Szövetkezetben. A jobb minőségű munkával csökkent a selejt, ám további teendőkre van szükség, elsősorban megfelelő technológia kialakítására és a technológiai fegyelem megtartására A gyártásközi ellenőrzés szigorítására ugyancsak nagy gondot kell fordítani. Az üzem- és munkaszervezésben jelentős intézkedések születtek. A KÖZGÉP-nél az exportra készülő termékek gyártásához új szerszámokat szereztek be, munkafolyamatokat szerveztek át. Az EVIG-ben folytatódott a célgépek beállítása. Üj technológiát vezettek be a MEZÖGÉP- ben, a Fűrész-, 'Lemez- és Hordóipari Vállalatnál a tárolótér ésszerű rendezésévéi munkaerőt takarítottak meg és jobban kihasználták az anyagmozgatást végző gépeket. A jelentés felhívta a figyelmet, hogy az 1977. évieknél tetemesebb készletekkel zártak az üzemek és jelentős értéket képvisel a befejezetlen, valamint félkész termék is; az idén alapvető változást kell A TÖRÖK IDŐKBEN Irsa elnéptelenedett., a jobbágyok elszéledtek az alföldi mezővárosokba, a nemes birtokosok elmenekültek a Felvidékre. Közülük az Irsay családot nyomon követhetjük, a többiekről nem igen tudunk. Ónodon húzódtak meg, elcserélték itteni földjeik egy részét az ugyancsak Ónodon megkapaszkodó Szekeres György peszéri birtokával, és eladtak egy pusztát Mester Istvánnak. Mester örökösei, Zlinszky József és felesége, báró Recsiszky Eleonóra, a török kivonulása után, királyi és nádori megerősítő oklevelek biztonságában, megtelepedtek lrsán; ezerötszáz-hol- das birtokuk, Felsőlenc, határos volt Cegléddel'. Zlinszky, aki nyugtalan, izgága, harácsoló ember volt, rossz szelleme az irsai nemeseknek, 1754 tavaszán, hat béresével, három jobbágyával és három ostorosával, elszántott a ceglédi páskomból több hold gyöpöt. Néhány nap múlva a ceglédiek meglesték, vetés közben meglepték, lefogták és bekísérték őket Ceglédre, ott Antonius Baan uradalmi ügyész kihallgatta hármójukat. Hajdú Miskó Janó ezt vallotta: „Azon Gyöpnek föl. szántását Urok, Zlinszky Joseph parancsolatából tette, aki Április 29-én Béreseivel és Jobbágyaival kimenvén és az Ekék előtt járván mindenütt süvegekkel, hogy meddig és merre szántani köllessék, jegyezte.” Területet foglalt a páskomból Sirázsahafom - határhalom Megtagadott vallomások Ugyanezt állította Adamus Ambrus és Muba György is. Akkor Zlinszky összehívta a Váracskayakat, Irsay Pált, Szabó Lőrincet és más birtokosokat, akik összefogva, a határ egész hosszában mélyen benyomulva a ceglédi területre, földeket vettek birtokukba, azokon új jeleket állítottak, a régieket keletebbre helyezték. A fél Bércéit foglalták el, mintegy ezerötszáz holdat, erőszakkal, majd 1754. augusztus 8-án hamis tanúkkal megjáratták az új határt: tizenöt kunszentmiklósi, körösi, tá- piószentmártoni, tápióbicskei, felsőszentgyörgyi, irsai, rékasi, alberti, kecelei és szarvasi idős embert hoztak el otthonából, etették, itatták őket, hajdan ezen a tájon szolgált csikósokat, gulyásokat, kospásztorokat, borjúcsordásokat, juhászokat, béreseket, közöttük egy kocsmárost, nyolcvanegy éves volt Tokaji András, nyolcvankettő Bálint György, nyolcvan Juhász István, de a legfiatalabb is túl az ötvenen. Nagy időket megélt emberek, akik gyermekek voltak a török időkben, és átélték Rákóczi szabadságharcát is. A ceglédiek hat év múlva, 1760-ban járatták meg az ősi határokat kilenc körösi, kunszentmiiklósi, abonyi, kecskeméti és pilisi öreg pásztorral, elsőnek három olyan öreggel, akik az irsai nemeseknek is tanúskodtak. Az ő vallomásuk a legértékesebb, mert tagadják korábbi vallomásaikat, mint „reá kent vallást nem igazán írták” az akkor fölvett jegyzőkönyvet. A HÁROM JEGYZŐKÖNYV számos olyan határjelet említ, amelynek az emléke is kiveszett napjainkra, a villongás becses földrajzi nevekkel szolgál, egyben bepillantást enged a régi emberek életébe, sorsokat, korszokásokat ismerünk meg, amikről a történelem- könyvek nem írnak. Alábbiakban néhány kulcsfontosságú határjelről szólunk. A Szarvas-tó az irsaiak szerint Fehér-tó. A Nagykőrösről hívott ceglédi tanú, Michael Varga így cáfol: „Rákóczi kurucságától fogva életem napjait mindétig ez Mike Budaj pusztán töltöttem Csikósok, Gulások mellett boj-. tárkodván, ezen meg mutatott Nagy Tót, amelyiknek alsó végin. vagyon az általjárás. Szarvas Tónak hallottam nevezni, hogy pedig Fehér Tónak neveztetett volna, azt csak akkor, midőn mint Tanúnak hordoztatott Zlinszky Uram. Embereitül és némely Irsai Lakos Tótoktul hallottam, kiket mingyárt mégis tortoltam, mondván, nem Fehér Tónak, hanem Szarvas Tónak neveztetik.” A Gerjefőből a XVIII. században dús erek folytak északkeletnek a Kőriserdő irányában. Az irsaiak az érvonulatot mutatták választó határnak, velük szemben Andreas Varga így vall: „Több tanú társaimmal együtt, midőn Zlinszky Uram Mike Budának határát járatta, a mezőn mi meg nem es- küttünk, hanem az határ járást el végezvén, az után Irssán tettük le az hitet. Mely határ járásban nem hogy a Tanúk, de inkább Irssaiak vezették az Tanúkat, más felé igazítván minket. valamely Gerje Tó nevezetű helyre. Önnön akaratjuk szerént keresték a határokat, azért is vallom le tett hitem szerént. hogy akkori Vallásom nem igazán iratot bé.” Apáca oromjának az irsaiak egy alig kivehető, homokkal befutott gyöpös árkot mutattak, a valódi, jól látható árkot és ormot Mathias Gáli fölismerte: „Az Apácza Oromjának Nevezet hely a természet szerént bizonyos folyások közt mint egy szigetnek Oromját ábrá- zollya, különböztette meg a Czeglédi földet az Irsaitul.” A STRÄZSAHALMOT Határhalomnak állították, sokkal délebbre, mint ahol a valódi áll. Andreas Varga ezt mondja: „Emlékezem ugyan azon Istrása helyre, ahol Pestis idejében a Linea vala, melyet azután Strázsa halomnak neveztek, de azon halmocskát határ jelnek tartattni soha sem hallottam.” A Farkasakasztó 1 körtefa 1388 óta határjel, a XVIII. században is állt, mint féltett attribútum, az irsaiak szerint kivágták, ott hevert a törzse, de hogy melyik lett volna, nem tudták, mert több körte- fatuskó is volt ott. A nyolcvanéves Stephanus Juhász, alias Kálomista, kunszentmiklósi lakos így vall: „Bihárt Vármegyében, a Nyírségben levő Balkán névő Helységben születtem, onnét Jász Berénbe, azután Czeg- lédre szakadtam, ahol Köss Pásztor voltam. A Farkasakasztó Körívéi fát tudom bizonyosság hogy igaz választó határjel légyen, mert midőn Császár nevű Czeglédi Ember magát fel akasztván oda te- mettstett az határ helére, mint olyak temattetni szoktak, akkor Czegléden laktam, és annak holt testét sógorom,'Szőke. István Istrázsálta.” Hídvégi Lajos ÁGYNEMŰ GARNITÚRÁK, LEPEDŐK, PÁRNAHUZATOK NAGY VÁLASZTÉKÁVAL VÁRJA KEDVES VÁSÁRLÓIT A PRV CEGLÉDI MÉTERÁRUBOLTJA: Cegléd, Kossuth Ferenc u. 1. Néhány cikk a választékból: Angin dunnahuzat, 4 szeles Fehér dunnahuzat, 4 szeles Hímzett nagypárnahuzat Ágyneműgarnitúra, 3 darabos 261 Ft helyett 183 Ft 234 Ft helyett 154 Ft 155 Ft helyett 109 Ft 244 Ft i i
