Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-10 / 7. szám

Parképítésre - ötmillió A kommunális és költségvetési üzem tervei A városi tanács műszaki osztályától kapott tájékoztató szerint, a Vác Városi Tanács Kommunális és Költségvetési Üzemének dolgozói az idén felújítják a Sebes Imre út, a Fürst Sándor és Tragor Ignác utca útburkolatát, aszfaltozzák a Nyár, a Kertész és a Mező utcát, anyagot adnak a társa­dalmi munkásoknak a Boty- tyán és Botond utca megépí­téséhez, felújítják a Duna- part rézsűjét, megoldják a Nárcisz és Orgona utca csapa­dékvíz-elvezetését, utat épí­tenek a Suba, Kucsma, Ibolya, Szivárvány, Sas, Zeke utcá­ban, a Sas utcában csapadék­víz-levezetőt építenek, és az OTP-Iakások külső közműve­sítését is elvégzik, a József Attila sétányon autóparkolót alakítanak ki, a Sövény utcá­ban, a lakosság kérésére elké­szítik a lépcsőlejárót. A kommunális és költségve­tési üzem tovább folytatja és fejleszti a konténeres szemét­begyűjtést. A 2. számú főköz­lekedési út mellett elkezdi a szeméttelep földdel való fel­töltését, és az új szeméttelep kijelölését, folytatja a Duna- park építését, Deákvárott és a Földvári téren a parképítést. Az idén csak parképítési és parkfenntartási munkálatokra több mint ötmillió forintot költ. Az üzemben tudják, hogy az utcai hulladéktárolók nagy ré­sze már rozzant állapotban van. Hosszú idő után, most si­került 150 szeméttárolót vásá­rolni, melyeket hamarosan fel­szerelnek a város utcáin. M. Gy. Jól halad a nagymarosi egészségház építése. A mun­kálatok a téli hónapokba;? sem szünetelnek. Jelenleg az első emeleti szint falainak elkészítéséhez hordják a téglákat, szál­lítószalag segítségével. Barcza Esőit felvétele HÍREK 4- HÍREKv + HÍREK + HÍREK + HÍREK — Galambkiállítás. A Ga­lambtenyésztök Szövetségének váci egyesülete január 13-án és 14-én rendezi meg szokásos kiállítását a Dunakanyar Ve­gyesipari Szolgáltató Ktsz Kos­suth tér 8. szám alatti klub- helyiségében : kiemelkedő ered­ményt elért díszgalambokat, röpgalambokat és haszonga- laambofcat, valamint húshibri­deket mutat be mindkét na­pon, 8-tól 15 óráig. — Szabad szombat lesz ja­nuár 13-án a Hajós Alfréd Üttörőház épületében működő gyermekkönyvtárhan, ahol dél­előtt 10 órai kezdettel Dévai Nagy Kamilla mutatja be ver­ses-zenés irodalmi műsorát. — A Forte-gyár klubjában, ma, január 10-én, déliben meg­Megbírságolt szabálysértők A Váci Városi-Járási Rend­őrkapitányság, minit elsőfokú szabálysértési hatóság, több szabálysértőt megbírságolt a közelmúltban. Az alább is­mertetett határozatok, jogerő­sek. BOTRÁNY A PIACON Be ne György, 36 éves és Letfusz Gyula 45 éves váci lakos a piacon lévő bisztró előtt smóblizott, 100 forintos tételben. A pénz miatt szó­váltás keletkezett, a vita el­fajult, majd verekedés lett a vége: Bene úgy szájon vágta Betfuszt, hogy annak eleredt a vére. Rendőrjárőr érkezett, de Bene hevaskedett, ezért be­kísérték a rendőrségre. Vere­kedés és tiltott szerencsejáték címén, 4 ezer forint pénzbün­tetéssel sújtották. Letfusz Gyula a tiltott sze­rencsejátékért 1500 forint bír­ságot fizetett. verekedés A TORONYBISZTRÓBAN Lakatos András 19 éves vá­ci lakos a helyi Toronybiszt- róban ivott. Elfogyott a pén­ze, a szintén ot% tartózkodó, számára ismeretlen Párizs Lászlótól kért kölcsön, s mert az nem teljesítette kérését, Lakatos megverte őt. M. Béla Párizs védelmére kelt, Laka­tos őt is összerugdosta. Lakatos Andrást, garázdaság miatt, 3 ezer forint pénzbün­tetésre ítélték, egyben fel­hívták a figyelmét, hogy a jövőben ■ tartózkodjék a ha­sonló cselekedetektől, mert azok súlyosabb büntetést von­nak maguk után. JOGOSÍTVÁNY NÉLKÜL VEZETETT Varga József 20 éves sződ- ldgeti lakosnak nem volt gép- járművezetői jogosítványa, mégis motorkerékpárra ült és Szód—Csörög lakott területén száguldozott. Súlyosbításnak vették, hogy két éven belül másodszor kö­vette el ugyanazt a szabály­sértésit, a korábbi büntetésnek nem volt eredménye. Most 3 ezer forintra büntették. P. R. nyitja Mikes István képsőmű- vász-szaikkörvezető a művelő­dési központ képzőművészeti szakkörének és stúdiójának vándorkiállítását. — A televízió stábja ma, szerdán, a Gábor József utcai dolgozók iskolájában forgat: a Mindenki iskolája című adás részére készít felvételeket az ott alkalmazott egyéni okta­tási csomagok alkalmazásá­ról és eredményességéről. — Váci György könyvkötőt felkérte á Bács-Kiskun me­gyei pedagógusklub, hogy ja­nuár végén tartson előadást Kecskeméten mesterségének történetéről, s mutassa be szakmájának remekeit. — Díszes emléklapot ado­mányozott a KIOSZ Országos Központja Némethi Ernő váci szabómesternek, a kisiparos szervezet egyik alapító tagjá­nak, a KIOSZ megalakulása 30. évfordulóján. — Tízéves a gödi Dunamen- ti Tsz öntödéje. Az alapítás évében 40 tonnányi öntvényt készítettek, tavaly pedig már 240 tonnát szállított megren­delőjének, az Egyesült Izzó­nak. — Tatarozás miatt bezárták Vácott az egész évben nyitva tartó Széchenyi utcai Lottó Cukrászdát. XXIII. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 1979. JANUÁR 10., SZERDA Még kevés a javaslat A továbblépés feltételei Az újító mozgalom fejleszté­sére a Minisztertanács 1974- ben alkotott rendeletét, amely egyebek között a termelőszö­vetkezeteknek is kötelezővé tette az újításokkal való in­tézményes foglalkozást, az öt­letek hasznosítását és anyagi elismerésiét. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a téeszekben nem tulaj­donítanak nagyobb jelen­tőséget az újításoknak, gyakoriak a formális intézke­désiek, következésképpen a gazdaságok dolgozóinak alig 0,3 százaléka nyújt be évente újdonságnak számító javasla­tot. A váci járás termelőszövet­kezeteiben körkérdésünkre igen változatos válaszokat kaptunk. A rendeletben meg­fogalmazott kötelezettsége el­lenére sem készítették el az újítási szabályzatot a kosdi, a perőcsényi, a letkési és a szo­bi téeszben. A bernecebaráti gazdaságban tavaly pótolták hiányukat, alaposan kidolgo­zott szabályzattal rendelkezik még a fóti, a gödi, a váchar- tyánii, a püspökihatvami és a szadi téesz. Ezekben a közös gazdaságokban részletesen is­mertették a tagsággal és az alkalmazottakkal az újítások­ra vonatkozó dokumentumo­kat, amelyeket mellékletként az alapszabályhoz csatoltak. Egyetlen termelőszövetke­zetben sincs főfoglalkozású újítási előadó, a legtöbb he­lyen csupán amolyan társa­dalmi megbízatásként kapták ezt a feladatot a téeszek kö­zépfokú vezetői. Egyedül a fóti gazdaságban szerveztek újítási bizottságot, amelynek mindenkori elnöke egyben az újítási előadó is. Az elkészült újítási szabály­zatok többsége a rendelet egyes részeit tartalmazza, ke­vésbé tükrözi a szövetkezetek sajátosságait. A legfontosabb műszaki és mezőgazdasági problémák megoldására nem készülnek rendszeresen fel- adattervek, amelyek segítenék és ösztönöznék a szakembere­ket az újítómozgalomban való részvételre. A benyújtott és elfoga­dott újítások száma igen alacsony. A sződi téeszben például ta­valy összesen nyolc javaslatot dolgoztak ki, s valamennyit el is fogadták. Más gazdaságok­ban jóval kevesebb újdonság­nak számító ötlet született, legalábbis a statisztikák sze­rint. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy nagyon sok 'hasznos ötletet valósíta­nak meg a szövetkezetekben, főként műszakiakat, ám az adminisztrálás bonyolultsága visszariasztja az embereket az ötletek: újítási Javaslattá való kidolgozásától. A dolgozóknak, szó szerint, szinte könyörögni kell a kisebb-nagyobb számí­tások és a rajzok elkészíté­séért. Az újítások gyakran A város építészettörténete, II. A törlik hódoltság idején Sajnos, a középkori Vác épí­tészetéből napjainkra nem sok maradt. Nemcsak a gótikus, reneszánsz házak, a paloták és a várfal nagy , része tűnt el szinte nyomtalanul, eltűn­tek az oklevelekben említett templomok is. Pedig a török korból olyan páratlan részle­tességű leírást ismerünk, amely módszeres kutatással föltétle­nül lehetővé tenné helyük meg­határozását, hiszen alapfa­laik bizonyára nem sokkal az utcaszint alatt rejtőznek. ­Tizenegy mahal lé Az összeírás, amelyet nagy­hírű turkológusunk. Fekete La­jos talált meg, olvasott el és tett közzé, a török hódoltság első évtizedeiből, az 1570-es évek valamelyikéből sorolja fel a város egyházi és világi épületeit. Nem csak tulajdono­saik nevét és sokszor foglal­kozását közli, hanem az épü­letek rendeltetését, állapotát, építőanyagát is, olyan gon­dossággal, amely egészen a szo­bák számának és a telek'mé­retének feltüntetéséig terjed. A törökök a várost 11 terü­leti egységre (mahalléra) osz­tották fél. A 374 összeírt épü­let közül 91 épült kőből. A há­zaiknak több mint a fele a tö­rököké volt, akik főleg a vá­rat és a két mecsetjük kör­nyékét szállták meg. Tiszta magyar lakosságot csak a vá­ros szélén találunk, a legna­gyobb központi területen a tö­rök és a magyar népesség ve­gyesen élt. Pusztulóban A leírások tanúsága szerint, a keresztények régi templo­mainak egy része már akkor erősen pusztult. A Szent Mar- git-templom a városon kívül, a konyhakertek között állott, de már düledezett. A Szentlélek-kápolnáról így tudósít az összeíró: „A városon kívül fekszik, el van hagyatva, pusztulásnak indult. Mivel a városbeli rá- jálc ebbe szoktak temetkezni, 500 akcse tapu (átírási illeték) beszedetett utána.” ' A Városban álló Szent Ja- kab-templom is romlott, a Szü­le imán szultán mecsetté ala­kított püspöki székesegyház­ról pedig nincs följegyzés. Egyedül a Szent Mihály temp­lomról vázolt kép biztatóbb: „Régóta Vác város rájái bír­ják, s mivel most is szüksé­gük van rá, bírják tovább is.” Bár az összeírásban min­den háztulajdonos szomszé­dait név szerint felsorolták, Fekete Lajos mégsem tudta megrajzolni a város pontos tér­képét. A telkek leírásai ugyan­is rendszertelenül követik egy­mást, s nincs egyetlen biz­tos kiindulási pont sem. Az adatok közreadása óta isme­reteink sokat bővültek, követ­kezésképp elmélyült kutató­munkával, további régészeti feltárások segítségével ma már talán megszerkeszthető lenne Vác török kori topográfiája. A térkép E munkához még egy, 1680 körüli katonai térkép nyújt segítséget. A török uralom utol­só éveiben készült felméré­sen, a városfalakon kívül, fel­tüntették Vác néhány temp­lomának helyét és alaprajzát is. A székesegyház e szerint háromhajós, homlokzati torony- párral kiépített, sokszögű szen- télyzáródású templom volt. JSzentélykörüljárós beliső el­rendezésével, az Anjou-kirá- lyok alatt Magyarországon el­terjedt, ritka templomtípust idézi a térkép másik alapraj­za, a domonkosok Szent Jakab- temploma, amely a Szenthá­romság tér északi részén, nagy­jából a piarista templommal szemben állhatott. Mivel a tér­kép csak a városfalakon belü­li területet ábrázolja, nem tünteti fel a történeti forrá­sokból ismert többi templo­mot: Szent Margit, Szent Or­bán. Szent Péter egyházát, va­lamint a Szentlélek-ispotály és kápolna helyét, amelyeket török forrásunk is a városon kívül sorolt fel. Azonosításuk és feltárásuk fontos feladata­ink és adósságaink közé tar­tozik. Báthory Miklós reneszánsz városa a XVIII. század ele­jére lassan teljesen elenyé­szett; 1541 és 1686 között szám­talanszor cserélt gazdát, a váltakozó magyar, német, tö­rök uralom alatt a lakosság el­szegényedett. A törökök nem fordítottak kellő gondot az épületek karbantartására, a magyarok erejéből pedig nem futotta a háborús károk és a természeti csapások sebeinek eltüntetésére. Romok Egyik-másik ház talán még megérte a török kor végét, de állapotuk annyira leromlott, hogy újjáépítésük reményte­lennek látszott. A bedőlt tetejű templomok, az elhanyagolt, düledező há­zak láttán, neHéz lett volna el­képzelni, hogy a XVIII. szá­zadban Vác az ország egyik leggazdagabb barokk városá­vá fejlődik. N. Dávid Ildikó (Vége,) úgy születnek, hogy az admi­nisztrációs munkát — szíves­ségből — az újítási előadók végzik el. A legtöbb javaslat új mű­szaki megoldást tartalmaz, ke­vés a mezőgazdasági jellegű újítás. Ennek ellenére a nö­vénytermesztés és az állatte­nyésztés korszerűsítésére be­nyújtott ötletek rendkívül hasznosak, több közülük sza­badalomként is védett. Emlí­tést érdemel például a bernecebaráti tóeszben a ribiszkeféiék konténeres szaporítására és telepítési technológiájára kidolgo­zott eljárás, a püspökhatvani gazdaságban szintén újításként fogadtak el egy új borjúnevelő tápszert, Szódon pedig a folyékony trágya egy műveletben való talajba juttatásának leírását. Nem megoldott az elfoga­dott javaslatok, ésszerűsíté­sek alkalmazása más téeszek- pen. Tapasztalatcserékre, újí­tások leírásának átadására még nem került sor, pedig nem egy újításit lehetne hasz­nosítani a járás gazdaságai­ban. Püspökhatvanban pél­dául újszerű vetőgéptöltő gép­kocsit készítettek, amelynek alkalmazása feleslegessé teszi a vetőmag zsákolását. Az egy­szerű berendezés, amely je­lentős fizikai munkát helyet­tesít, még egyetlen szövetkezet érdeklődését sem keltette fel. Az újítómozgalom a járás termelőszövetkezeteiben még nem érte el igazán a célját, nem képes a jelentősebb szel­lemi energiákat megmozgat­ni. A továbblépésre csak ak­kor Idhet számítani, ha a já­rási hivatal mezőgazdasági osztálya a jövőben szigorúan számon kéri az újítási sza­bályzatok megalkotását, s ha anyagilag is ösztönzik a meg­bízottakat a tartalmasabb, hasznosabb munkára. Furucz Zoltán KISZ-titkárképző tanfolyam Az alapszervezeti titkárkép­ző következő foglalkozását ja­nuár 11-én, holnap, délután 2 órakor tartja meg a KISZ vá­rosi bizottság a Madách Imre Művelődési Központ 34-es ter­mében : Pásztor György, a KISZ budapesti bizottságának ideo­lógiai titkára A vezetői mun­ka alapjai a KISZ-ben címmel tart előadást. Ingyenes jogi tanácsadás A szakmaközi bizottság szer­vezésében holnap, csütörtökön, este 5 órától ingyenes jogi ta­nácsadás lesz a Madách Imre Művelődési Központ 22-es szo­bájában: az érdeklődők jogi vonatkozású kérdéseire a Járá­si Ügyvédi Munkaközösség ügyeletes tagja ad felvilágo­sítást. ÁGYNEMŰ GARNITÚRÁK, LEPEDŐK, PÁRNAHUZATOK NAGY VÁLASZTÉKÁVAL VÁRJA KEDVES VÁSÁRLÓIT A PRV VÁCI MÉTERÁRUBOLTJA: Vác, Március 15. tér 17. Néhány cikk a választékból: Színes lepedő, 140x198 cm Fehér dunnahuzat, 4 szeles Ágyneműgűrnitúra, 4 darabos Angin dunnahuzat, 4 szeles 110 Ft helyett 81,50 Ft 234 Ft helyett 154,— Ft 345 Ft helyett 266,— Ft 261 Ft helyett 183,— Ft i 1 l léten seres szigetei a munka

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents