Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-10 / 7. szám

1979. JANUÁR 10., SZERDA Nicaragua függetlenségéért A Sandinista Nemzeti Feiszabadílási Front képviselőinek látogatása hazánkban A közelmúltban Magyaror­szágon tartózkodott a nicara- guai Sandinista Nemzeti Fel- szabadítási Front küldöttsége a Magyar Szolidaritási Bizott­ság vendégeként. A front kép­viselői nyilatkozatot adtak az MTI-nek a nicaraguai belpo­litikai helyzetről, a sandinis­ták tevékenységéről, céljai­ról. — 1978 nagyon fontos sza­kaszt. jelentett a nicaraguai nép diktatúra elleni harcában. Szeptember és október folya­mán szinte az egész országra kiterjedő felkelés tört ki a Somoza-rezsim ellen. Ennek a felkelésnek a vezető ereje a Sandinista Nemzeti Felszaba- dítási Front volt. — A Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front minden ellenzéki erő összefogását és a FAO elszigetelését sürgeti. A megosztottság kedvező felté­teleket teremt az imperializ­mus, elsősorban az Egyesült Államok beavatkozásához. Az egység alapját azok a célok, követelések képezik, amelye­ket minden demokratikus erő elfogad. Ezek: a Somoza- rehdszer megdöntése, ami nem merül ki Somoza távozá­sában, a nemzeti gárda fel­oszlatása és helyette népi hadsereg létrehozása, a nica- raguai nép minden érdekeit képviselő kormány alakítása, földreform és a Somoza-csa- lád vagyonának államosítása. Független, demokratikus, sza­bad Nicaraguát akarunk. Tiszteletben tartjuk minden demokratikus erő céljait, el­képzeléseit és nem a különbö­ző politikai pártok, irányzatok helyett, hanem velük együtt kívánunk fellépni. A 35. évforduló jegyében Sajtótájékoztató a Lengyel Kultúrában Idén ünnepeljük Lengyelor­szág újjászületésének 35. év­fordulóját, ezért tevékenysé­günk középpontjában a népi Lengyelország ez időben elért eredményeinek bemutatása áll — mondotta Edward Dem- bicki, a budapesti Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ igazgatója a keddi sajtótájékoztatóján. Szimpo- zionokat, találkozókat szerve­zünk hazánk gazdasági, mű­szaki-tudományos, kulturális fej 1 ődéséről, eredményei ről; Lengyelország helyéről, szere­péről a szocialista közösség­ben. Mintegy hatvan barátsági napot, hetet rendezünk az év­forduló jegyében Magyaror­szágon, s kiállításokon, film­vetítéseken, találkozókon is­merkedhetnek meg ;az- érdek­lődök a különböző területe­kén Lengyelországban elért eredményekkel. A kiállítások sorában töb­bek között modem lengyel plakátokat, grafikákat, fest­ményeket, valamint művészi textíliákat bemutató tárlato­kat tekinthetnek meg a láto­gatók. A jövőben is folytatód­nak a népi tánc- és ének- együttesek már hagyományos fellépései, a modern lengyel zenei hangversenysorozatok, ezek gálahangversenyeit a Zeneakadémián rendezik meg. Találkozókat terveznek ki­emelkedő lengyel alkotókkal, így Roman Bratny és Tadeusz Nowak írókkal, valamint Jer­zy Hoffman, Bogdan Poréba és Marek Piwowski rendezők­kel. A jövőben gazdagabb prog­ram várja a lengyel irodalmat kedvelőket és a kezdő műfor­dítókat; részükre Polonista klubot aiaikítanakv-A kulturá­lis központ eddig is szép ered­ményeket ért el a lengyel nyelv oktatásában; évente mintegy 300 hallgatója van a különböző fokú nyelvcsopor­toknak. Termékeny évtizedek Kiállítás az NDK szocialista mezőgazdaságáról Az NDK szocialista mező­gazdaságának fejlődését és feladatait bemutató kiállítás nyílt kedden az NDK Kultu­rális és Tájékoztató Központ­jában. A kiállítás tablókkal, grafi­konokkal ismerteti az NDK- ban működő több mint ötezer termelőszövetkezet, állami gazdaság, kertészeti szövetke­zet és társulás tevékenységét, eredményeit. A tárlat szemlél­teti az NDK, Magyarország és a Szovjetunió közötti együtt­működést is1 a növénytermesz­tésben, az állattenyésztésben és a tudományos kutatásban. A látogatók ezenkívül meg­ismerkedhetnek különböző szakkönyvekkel és folyóira­tokkal, valamint élelmiszer- ipari termékekkel, főként a konzerv- és fűszerkészítmé­nyekkel — és az NDK korsze­rű mezőgépeinek modelljeivel. A kiállítás idején két fóru­mot tartanak: az állattenyész­tési tapasztalatokról és gon­dokról, valamint a magyar növénytermesztési hozamok állandósításáról. A látogatókat NDK-beii szakemberek kalau­zolják a kiállításon, amelynek programjában több filmet is vetítenek. Ipari hőcserélők - távveietékekSiez A világhírű magyar szaba­dalom, a. Heller—forgó féle lég­kondenzációs hűtőberendezés továbbfejlesztett változatainak, az olaj- és gázhűtőknek soro­zatgyártását kezdik meg az idén a hűtőgépgyár épülő új üzemében. Az ott készülő ipa­ri hőcserélők zömét a Szovjet­unióba exportálják, azokat az olaj- és gázszállító távvezeté­kek fogadóállomásain, illet­ve egyes szakaszain-, helyezik üzembe. A huszonöt tonna sú­lyú éá öt métér magas biz- tonságosan működő ipari • hő­cserélők mintadarabjai sikere, sen vizsgáztak a Szovjetunió­ban. Az első évben a tervek szerint kétszázat exportálnak. Termőtájanként szakosodnak A MÉSZÖV-terv a nagyobb hozamokért a kisgazdaságokban A megyében 73 ezer hektá­ron, a termőterület 13,7 szá­zalékán folyik kistermelés; háztáji gazdaságokban, zárt­kertekben, üdülőterületi ker­tekben. Fejlesztésük, az itt fo­lyó termelés korszerűsítése népgazdasági érdek is, hiszen jelentősen hozzájárulnak az ország ellátásához. Mindezek figyelembevételé­vel a kisegítő gazdaságok ter­melésének továbbfejlesztése érdekében a MÉSZÖV feladat­tervet állított össze. Ez a terv a zöldség-, gyümölcs- és sző­lőtermesztés rekonstrukcióját tűzte ki célul. Jelentős arány A megyében sokoldalú, ösz- szehangolt szervező munka alakult ki a háztáji és kisegítő gazdaságok támogatására. Már ezzel is javultak a termelés feltételei, a termelésszerkezet­ben kedvező irányú tendenciák kezdenek érvényesülni; jó a termelési kedv, nőtt a termék- mennyiség. A kedvező válto­zások ellenére a lehetőségek még távolról sem merültek ki. A zártkertek területe 13 és fél ezer hektár, ennek egy ré­szén intenzív árutermelés fo­lyik. Az 1972 hektárnyi terü­letű 22 és fél ezer parcellán elsősorban saját szükségletre termelnek. A kisárutermelés szerepe a kertészeti ágazatokban tovább nőtt. Itt termelik meg a zöld­ség 45, a gyümölcs 60 százalé­kát. Különösen fontos tényező a kiskert a kézimunka-igényes zöldségfélék, valamint a csont­héjas és bogyós gyümölcsök termesztésében. Gyümölcstermesztés A gyümölcstermesztés növe­lése érdekében — figyelembe véve a termőtájak hagyomá­nyait — céltudatosan segíteni kell a legkeresettebb gyümöl­csök korszerű fajtáinak és művelési módjainak elterjedé­sét, a .tájgazdasági körzetek tudományosan is megalapozott rekonstrukcióját, célratörőb­ben kell segíteni a kisáruter­melés szakosodását. Szekrény mit a szélfogó Vörösőrségben Tökölön — Nemzetiségi együttesse! országjáráson Kint a kertben minden csen­des a hidegben, a fagyos föld felett rezzenetlen nyugalom. Bent az épületben, Milkovics Mihály tököli házában viszont kellemes a meleg: a nyolcvan­hat éves Mihály — Mijó — bá­csi időről időre fával rakja meg a tűzhelyet, megkavar- gatja a malacok étkéhez for­ralt vizet. Azután visszaül az asztalhoz, hogy látogatói előtt felidézze életének néhány em­lékét. 1974-ben megkapta a Népművészet Mestere címet, a Tanácsköztársasági Emlék­érem és a Szocialista Kultú­ráért kitüntető jelvény birto­kosa. Betűk gyászőrsége A Národne Novini annak idején, kilenc éve, egész olda­las riportban számolt be Mijo Milkovic tamburás hét és fél évtizedés munkásságáról. E háromnegyed évszázad első évtizedei, a gyermek- és ifjú­kor inkább gondot, mint örö­möt jelentettek. Nemcsak az emlékező, hanem a többi tö­köli földnélküli számára is. Sem ő, sem a család nem vá­logathatott. Nyáron az aratás­nál, télen a fakitermelésnél vállaltak munkát. — Nemcsak mi voltunk sze­gények — mondja —, 1908 óta emlékszem a városi nincstele­nekre is. Azokra, akik a régi pesti vásártéren laktak, s a szekrény volt a szélfogójuk. Az első világháborúban is a nincstelenek szenvedtek leg­többet. Ö 1914-ben az orosz frontra került, a következő év telén negyvenöt fokos hideg­ben esett fogságba, s 1918-ig megjárta a szibériai hadifo­golytáborokat' is. Akkor haza­került, hogy egységével a vál­tozatosság kedvéért most az olasz frontra, a Piavéhóz küld­jék. Amikor elmondja, hogy a 32-eseknél szolgált, Nagy László megrendítő, Betűk gyászőrsége című egysoros verse jut eszembe: Itt nyug­szik a harminckettes gyalog­ezred. — Hosszú utazás után, Csehországon keresztül^ érkez­tünk haza. A Tanácsköztársa­ság idején a tököli vörösőrség katonája voltam. A fehérek, az ellenforradalmárok később letartóztattak, Sülysápra vit­tek többedmagammal. Onnan néhányan megszöktünk. Pad­lásokon, szérűskertekben, a Kis-Dunánál bujkáltunk. Ak­koriban már fodrászüzletem volt a községben, de termé­szetesen nem dolgozhattam; így, amíg kerestek, egy isme­rős pesti fodrász alkalma­zott. Keserű kalandok A keserű kalandok kora, ha lehet így fogalmazni, a fehér­terror lassan csillapodó dühe idején lezárult. Mijó Milkovic negyvenöt évig dolgozott fod­rászként, közben két hétre a második világháború idején is bevonult. Később, amikor az ipart fia váltotta ki, ő segített az üzletben. A zenei kalandozások kora azonban soha nem zárult le — mint ahogy azt sem lehet tudni, Milkovics Mihály éle­tében mikor kezdődött való­jában ez az időszak. A tambu- rajátékot gyerekként, édesap­jától tanulta, észrevétlenül. Ha a zenekar lakodalomba ment, ő is ott volt, tizenhét évesen már zenekari tagként játszott. Otthon egész évre szerződtek le, szombat-vasárnapi játékra valamelyik, kocsmárossal, ami­kor pedig 1923-tól három évig apósa zenekarával járta az or­szágot, egy-egy hónapra áll­tak meg a városokban. 1926- ban már ő alakított együt­test, bár ezektől az évektől kezdve a rádió, a dzsessz egy­re inkább kiszorította a ma­gyar és horvát népdalokat, a csárdást és a kólót. Elcsent partitúra Felkészültségére jellemző, hogy amikor 1931-ben dalkör alakult Tökölön. őt választot­ták karnagynak. Az is, hogy megtanult cimbalmozni , is, hogy tíz évvel ezelőtt Kirch­ner Istvánnal megszervezte a tököli nemzetiségi együttest. Tanította az énekkar tagjait, tánckoreográfiákat készített. Gyűjtötte, kottázta, s az érdek­lődőknek továbbadta a dalla­mokat. Hogy hány dalt ismer, arról fogalma sincs. Hiszen a horvát mellett magyar, német népda­lokat, klasszikus darabokat is játszik. Zenei memóriája Vu- jicsics Tihamérnak is segítsé­gére volt. Az apa és a fiú — Gyűjtött tőlem Is — mondja. — Szeretett engem, én pedig csodáltam, hogy mi­lyen ördöngősen zongorázik, furulyázik és hegedül. Egyszer egy pomázi búcsún játszot­tunk, s én titokban lemásol­tam az. egyik partitúráját. Mondtam a gyerekeknek: játsszuk el a darabot, meglát­játok, azonnal idejön ő is a kis furulyájával! Így is történt. Boldog volt. Közben hazaérkezik a csa­lád — legalábbis annak egy résZe: lánya, veje, s egyik unokája. Hamarosan megjön egyik fia is. Ö három évig ka­tonazenekarban játszott, vir­tuózán kezeli a tamburát. A vörös új borból egy kancsónyi az asztalra kerül, a beszélgetés a család mindennapjaira, majd a helyi közművelődésre, a ha­gyományok iránti érdeklődés­re terelődik. Volt itt korábban egy tanácselnök — mondják —, aki mindig azt kérdezte: minek az a kultúrcsoport? Ugyanakkor, ha az együttes fellépett, a terem tömve volt. Azt jelzi ez, hogy a község' la­kóiból nem hiányzik az érdek­lődés. A másik oldalon: a fia­talokban van tehetség. Hogy a kettő találkozzon, hogy szín­vonalas műsorok szórakoztas­sanak, neveljenek, ahhoz vi­szont az kell — állapítja meg a házigazda —, hogy a zené­szek legalább olyan szorgal­masak legyenek, mint amilyen tehetségesek. Közben fényképeket néze­getünk: a felvételek Jugo­szláviában készültek, ahol Milkovics Mihály a délszláv együttessel négyszer járt. Ma már nem utazik, nem is lép fel, de segíti a fiatalok, isko­láskorúak zenei fejlődés-ét, to­vább kottázza a dalokat, ké­szíti a tamburákat, s ma is mindennap leakasztja a szög­ről engedelmes hangszerét. Hogy lássuk, a tambura ho­gyan engedelmeskedik ujjai- nak, eljátszik néhány dalla­mot, majd a hangszert fia ke­zébe adja. ő pedig brácsán kí­séri. Egyik dallam követi a másikat, majd Mijó bácsi meg­szólal: — Életemnek ez ad ma is tartalmat... P. Szabó Ernő A MÉSZÖV által kidolgozott termőtáji koncepció szerint cseresznyét a Pilis-hegyvidé­ken; meggyet a tápió- és gal- gamenti községekben; kajszi- barackot a Tápiómentén, va­lamint Cegléd és Nagykőrös környékén; málnát a Pilis és a Börzsöny hegység nyúlvá­nyain; szamócát a Duna men­tén és szigetein, a Gödöllői dombságon és Cegléd környé­kén; köszmétét a Dunakanyar­ban és a tápiómenti községek­ben; ribizlit a budai, a pilisi és a Börzsöny hegységek által zárt völgyekben; őszibarackot a budai járásban, a szentend­rei járás egyes részein, Ceglé­den és Nagykőrösön; nyári al­mát pedig Cegléd és Nagykő­rös körzetében célszerű ter­melni. Az adottságoknak megfelelő szakosodás elősegíti majd az egyre-másra alakuló szakcso­portok munkáját, amely ter­melői-felvásárlói hosszú távú szerződéseken alapszik. A kistermelők körében fel­lendülőben van a telepítési kedv is. Az állami támogatás ezt csak fokozhatja, o jogsza­bályt azonban érdemes figyel­mesen tanulmányozni. Ez ki­mondja, hogy szőlő- és gyü- [ mölcstelepítésre a mezőgazda- sági szakszövetkezet és szak­csoport részére csak akkor nyújtható támogatás, ha a kö­zösen művelt terület, vagy a tagok által közösen és egytag- ban telepített, korszerűsített ültetvény nagysága az egy­mást követő három év alatt almánál eléri a tíz hektárt, bogyós gyümölcs ültetvénynél a három hektárt, a többi gyü­mölcs- és szőlőültetvénynél az öt hektárt. A termőtáji koncepció értel­mében javasolják, hogy na­gyobb .zártkertekben — a ceg­lédi és a nagykőrösi Áfész körzetében — több Pándy meggyet és Maliga hibridet te­lepítsenek, a nyári almák kö­zül pedig részesítsék előnyben a Ceglédi piros és a Gra- wensteini fajtát. Zöldségtermesztés A MÉSZÖV arra biztatja a szövetkezeteket, hogy vegyék tekintetbe a kereskedelem és feldolgozó ipar igényeit a zöld­ségtermesztésnél is; szorgal­mazzák az egységes faj- és faj­taösszetételű árutermelést. Érdemes lenne a zöldségter­mesztésben is szakosodni, er­re nézve is kidolgozták aján­lásaikat. Az adottságokat fi­gyelembe véve zöldpaprikát az alsó Duna-parti és a Duna— Tisza közének öntözhető terü­letein; csemege uborkát a Galgavidéken és a Duna—Ti­sza közén; salátát Dömsödön, Monoron, Nagykőrösön, Nyár­egyházán és Cegléden; zöldba­bot a gödöllői dombságon és az Alsó-Tápiómentén; karfiolt Alsónémediben és Inárcson; burgonyát pedig Alsónémedi- ben, Öcsán, Bugyi községben, Dabason, Nagykőrösön és a galgavidéki községekben lenne érdemes termelni. A szabadtéri zöldségtermesz­tésen kívül mindinkább ter­jed a kis területet igénylő, fó­lia alatti zöldséghajtatas. Ta­valy már 500 ezer négyzetmé­teren folyt a megyében fóliás termesztés, a növekedés éven­te 40—50 ezer négyzetméter. A gyors növekedés magyarázata nemcsak a kedvezmenyes be­szerzési lehetőség, hanem a szervezett és biztonságos ér­tékesítés. Nagyobb mértékben szeret­nék növelni a fóliás hajtatást a budai, a szentendrei, a mo- nori és a gödöllői járásban, ugyanakkor az is cél, hogy, egy-egy termelési körzetben, például Zsámbokon és Szent- lőrinckátán, vonják be a ter­mesztésbe a paprikának, a pa­radicsomnak és az uborkának az Országos Fajtakísérleti In­tézet által ajánlott fajtáit, A fólia alatti hajtatás jöve­delmezőségének növelése ér­dekében javasolják a szaka­szosságot; az első időszakban salátát, zöldhagymát, retket, karalábét, parajt, a második­ban paprikát, , paradicsomot, uborkát és karfiolt célszerű hajtatni. Ősszel, fűtés nélkül, a saláta és a paraj termesztése a legbiztonságosabb. Elöregedett ültetvények A kisgazdaságok szőlőterü­letei évről évre zsugorodnak, s egyre több az elöregedett, korszerűtlen ültetvény. A terv­be vett rekonstrukció a cse­megeszőlő arányának növelé­sét célozza. A MÉSZÖV útmu­tatása szerint a szövetkezetek­nek és a kertbarát köröknek kell segítséget adnia a kister­melőknek a termelőszövetke­zetek által is tervezett, korsze­rű háztáji szőlőtermesztés ki- alakítás'ához, ott, ahol lehető­ség van a hagyományos ter­mőtájak rekonstrukciójára. A megye két járásában — a szentendreiben és a budaiban — már készül a részletes, táv­lati rekonstrukciós terv, a gö­döllői és a nagykátai járásban most folynak az előkészületek. Hamarosan megkezdődik az előkészítő munka a többi já­rásban is. A távlati rekonstrukciós ter­vet már most egyeztetik a kertbarát körök és klubok ve­zetőivel, később a tagsággal. A MÉSZÖV javasolja, hogy a széles körű tájékoztatás érde­kében tűzzék ezt napirendre a falugyűléseken is. Szerszámgépek űtrakészen A Csepel Művek szerszámgépgyárában az idén több mint egymilliárd forint értékben készítenek szerszámgépeket. A fú­rók, esztergák, megmunkáló központok nagy részét exportál­ják. A képen radiálfúrókat látunk. Fehér József felvétele k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents