Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-09 / 6. szám
NÖVELIK A TŐKÉS EXPORTOT Több termék - jobb minőség Január 3-án tartották az idei első termelési tanácskozást a Nagykőrösi Konzervgyárban. Görbe Ferenc igazgató ismertette az 1978. évi eredményeket és az idei feladatokat Mint mondta, a gyár tavaly 4 százalékkal nagyobb mennyiségű terméket gyártott, mint az előző évben. A forintban kifejezett termelési érték viszont csak az 1977. évivel egyezik meg, mivel a drágább húsfélékből kevesebbet tartósítottak. Baráti országokba 17 százalékkal többet szállítottak, a belföldi értékesítés 3,3 százalékkal növekedett, a tőkés export viszont rendelés híján 15 százalékkal alatta maradt az 1977. évinek. Tavaly 6 százalékos bérfejlesztést valósított meg a konzervgyár. A tervezett 84 millió forint vállalati eredmény a még nem végleges adatok szerint valószínűleg teljesül. Az 1979. évi feladat: iparági átlagban 9 százalékkal több termék előállítása, ennek figyelembe vételével állítják össze a végleges, 1979. évre szóló tennivalókat. A tőkés exportot például 30 százalékkal kell növelni. A konzervipar várhatóan 7—8 százalékkal magasabb áron kapja az üveget az idén, s tovább növeli a termelési költséget, hogy az eddig gyári kezelésben levő szennyvízcsatornát a Víz- és Csatornamű Vállalatnak kell átadni. Ez várhatóan 5 millió többletkiadást jelent. Tavaly 6,3 százalékkal nőtt az értékesítés a kedvező meny- nyiiégű félkésztermékek miatt. Az idei első félévre is elegendő nyersanyag áll rendelkezésre vöröshagymából, sárgarépából, zellergumóból, paszternákból. A fejlesztéshez szükséges 40 millió forinttal szemben előreláthatóan csak 20 millió áll majd rendelkezésre. Ezért a gyár valószínűleg csak 4—5 százalékkal tudja termelését növelni. További fontos feladat a termelés gazdaságosságának és a termékek minőségének javítása. Ehhez segítséget nyújt a belső tartalékok feltárása, a munka- és üzem- szervezés további korszerűsítése. Anyakönyvi hírek Született: Kocsis János és Suba Katalin: Róbert; Benyik József és Dorcsák Katalin: László; Bállá Béla és Bretus Rozália: .Tamás; Nagy József és Zabodal Lídia: Brigitta; Be- ke János és Kőházi-Ris Mária: János; Kovács Zoltán és Seres Judit: Zsuzsanna; Wolf Ferenc és SomQdi Judit: Zsuzsanna; Rausz Szilveszter és Fülek! Mária: Mária;, Eszenyi Balázs és Vincze Erzsébet: Balázs; Ország 'Sándor ésRácz. Anna: Annamária; Kovács Antal és Szabó Mária: András; Vág Gábor és Lakatos Erzsébet: Judit; Kis János és Uj Mária: Regina; Tóth Ernő és Kiss Terézia: Szilvia; Bárány István és Szűcs Eszter: István; Regdon József és Andó Irén: József; Szabó Mihály és Hatvanyi Ilona: Annamária; Győri Pál és Szemerei Margit: Andrea; Szabó Sándor és Susán Mária: Ottó; Kon ez Tamás és Kliegl Erzsébet: Tamás nevű gyermeke. Névadót tartott: Angyal György és Tekes Mária: Helga; Herczeg Zoltán és Pető Ágnes: Beáta; Oláh István és Rácz Sára: Péter; Forró Pál és Szőke Krisztina: László; Forró József és Kállai Ilona: Attila; Mukus Albert és Bakos Katalin; Anett nevű gyermekének. Házasságot kötött: Bakai Dezső és Borbély Piroska; Angyal Ernő és Farkas Marianna; Verebes Zoltán és Demcsik Katalin; Oláh Mihály és Tuza Mária; Fercsi Sándor és Csonka Éva; Dobos Vilmos és Her- pai Ilona; Németh Ferenc és Hegedűs Eszter; Halasi István és Varga Ildikó. Meghalt: Szűcs Lajosné Szűcs Julianna (Németh Irén u. 8.), Szűcs Márton (Temesvári u. 7.); Erdei Józsefné Gödén Mária (Kecskeméti u. 5); Kulcsár Sámuelné Kovács Irén (Arany János u. 1.); Halmi Nándor (Toldi u. 7.); Bacsó Sándor (Kustár u. 9.); Jakab Ilona (Ady Endre u. 16.); Miklós Jánösné Ferkovics Katalin (Bocskai u. 12.); Barna Al- bsrtné Bende Lujza (Arany János u 19.); Várkonyi Györgyné Papp Mária (Loson- czy u. 20.); Nánai Szűcs Dénes (Niklosz János u. 10.); Magó Gergely (Bokros-dűlő 6.). m^a nagykörös] ■JffLa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM. 1979. JANUÄR 9., KEDD Centenáriumra készülődve Az egészséges életre nevelnek A vöröskeresztes mozgalomban ritkán esik szó magáról a szervezetről. A jelentésekben, a plakátokon sokkal gyakoribbak az egészségünk védelméről, a segítségnyújtásról szóló szavak, mint a szervezetet, a Magyar Vöröskeresztet népszerűsítők. Ez így is van rendjén, ám ilyenkor év elején, amikor már jut idő a korábbi munka összegezésére, illő, hogy szót ejtsünk azokról az alapszervezetekről, munkabizottságokról, melyek az egészségügyi intézmények mellett legtöbbet tették egészségünkért. Érdekes témák A Magyar Vöröskereszt városi vezetősége eredményes évet zárt a napokban. Munkáját fokozott figyelemmel kísérték a párt- és állami szervek, s ez valamennyi szinten rangot adott a szervezetnek. Ezt erősítette az is, hogy az alapszervezetek megbeszélései és a vezetőségi, titkári, munkabizottsági ülések megfelelő sorrendben követték egymást, témáik szorosan ösz- szefüggtek, s a tanácskozásokhoz megfelelő vezérfonalként szolgált a Vöröskereszt V. kongresszusának anyaga. Egészségünk védelme érdekében, a korábbi évek jól bevált gyakorlatát folytatva, tavaly is intenzív felvilágosító munkát fejtett ki a vezetőség, illetve az irányítása alá tartozó több munkabizottság, munkahelyi és intézményi testület. E tevékenységhez nyújtott segítséget a márciusi kihelyezett titkári továbbképzés. Természetesen nemcsak a titkárok és az aktivisták tanultak, hanem a szervezet valamennyi tagja is, akik igyekeztek a kívülállókat is rávenni az előadások meghallgatására. A város iskoláiban sok sikeres tanfolyam szervezésére nyílt mód. Akadt ezek között házi betegápolási, csecsemőgondozási, elsősegély- nyújtó tanfolyam, de szerveztek az iskolák előadássorozatot a felnőttéválás és a kamaszkor problémáiról, a csa- , ládi életre való felkészülésről is. Érdekes témákat dolgoztak fel a városi és üzemi tanfolyamok is. Az előadások szervezésén különösen sokat fáradoztak a csecsemőotthon, az ITV, a szociális otthon, a TRAKIS, a NEFAG, a Konzervgyár és a két nyugdíjasklub aktivistái. Segített a Vöröskeresztnek a Hazafias Népfront, sőt a rendőrség is, például az öregek hete a közlekedésben akció megszervezésével. Közös munka eredménye volt a sikeres fogászati hónap megszervezése. Ez esetben az egészségügyi intézményekkel kiépített jó kapcsolatát kamatoztatta a városi vezetőség. A Hazafias Népfronttal közösen munkálkodott a szervezet a Virágos Pest megyéért mozgalom szervezésében, s ehhez kapcsolódva a nagykőrösi környezetvédelmi feladatok megoldásán. Véradás tizenötször Jelentős helyet kapott tavaly a vöröskeresztes munkában a családvédelem. Ennek részeként szervezte meg a városi tanács egészségügyi és művelődési osztálya a kismamaklubot a vöröskeresztes aktivisták segítségével. A családvédelmi munka keretében bontakozott ki és erősödött meg a középiskolások segítő mozgalma, melynek eredményeként az év végére már 32 unoka igyekezett a város idős embereinek támogatást nyújtani. Részt vettek a diák és felnőtt vöröskeresztes aktivisták az öregek napja megrendezésében is. Igen eredményesen szervezte a Magyar Vöröskereszt városi vezetősége, s valamennyi alapszervezete a véradómozgalmat A nagykőrösiek a tervezett 450 liter helyett 526 liter vért adtak. A ceglédi váradóállomás 15 alkalommal szervezett városunkban véradást. Tavaly ösz- szesen 150-en kaptak a nagykőrösi véradók közül e tevékenységükért kitüntetést. A gyermekek évében Az eredményes év tapasztalatait összegezve ezekben a napokban jut el az alapszervezetekhez a városi .vezetőség idei munkaterve, melynek jelszava: a Vöröskereszt enyhíti a szenvedést. E most kialakuló programnak egyébként központi feladata lesz a csatlakozás a gyermekek éve megrendezéséhez, és felkészülés a Magyar Vöröskereszt megalakulásának 100 éves jubileumára. F. P. Országgyűlési képviselő fogadónapja Január 12-én, pénteken délelőtt 10 órától. Kovács Sándor MÉM miniszterhelyettes, városunk országgyűlési képviselője fogadónapot tart a városi pártbizottság épületének vb- t érmében. __________ Nő k Akadémiája A Nők Akadémiája előadás- sorozat keretében január 10- én, szerdán, es,te 6 órakor az Arany János Művelődési Központban dr. Novák László mú- zeumlgazgató ,,Lesz-e világvége?” — címmel tart előadást. Cseréik a vásárlási könyveket A Nagykőrös és Vidéke Fogyasztási és Ér'ilélkesítő Szövetkezet igazgatósága értesíti tagjait, hogy a múlt évi szövetkezeti vásárlási könyvek cseréjét megkezdték. A könyv- cserét kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken délelőtt 9 órától 11 óráig az Áfész központi iroda udvarából nyíló klubteremben végzik. Moziműsor Rocky. Színes amerikai film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadások kezdete: 4, 6 és 8 óra. Kiskörzeti mozi a Csongrádi úti iskolában Apám néhány boldog éve. Magyar film. Előadás kezdete: fél 7-kor. A tekebajnokság végeredménye 1. Ceglédi Üttröszt KÖZGÉPE 24 21 2 1 143: 49 44 2. Honvéd Bem SE (Cegléd B) 24 16 — 8 116: 76 32 3. Nagykőrösi Mészáros Tsz SK A 24 15 — 9 113: 79 30 4. Ceglédi Üttröszt KÖZGÉP C 24 14 — 10 101: 91 28 5. Kocséri Tsz SK B 24 8 2 14 85:107 18 6. Volánbusz (Nagykőrös) 24 5 — 19 67:125 10 7. Törtei! Tsz SK 24 3 — 21 55:137 6 8. Nagykőrösi Mészáros Tsz SK B visszalépett A négyfordulós versenysorozaton 12 fő szerepelt a bronzérmes Mészáros Tsz SK csapatában, közülük a legjobbak a következő sportolók voltak: «© •£ n s j? Mi tu in X i — S M u, j— ® - — n toZ a Sto Lóczi Mihály 23 8779 19 381 Kovács László 24 9407 16 376 Habon István 23 8911 14 371 Farkas Ferenc 23 8428 10 366 Farkas József 21 7595 10 361 Papp Sándor 21 7511 7 357 Harsány! József 6 2116 3 350 Benyik Károly 4 1384 — 33S A tsz-beliek A-csapata ösz- szesen 50 554 fát ütött, a mérkőzésenkénti csapatátlag 2198, egyéni átlag pedig 366 fa. A Nk. Mészáros Tsz SK te- kézői kiharcolták az NB Hiba jutást, az új évben már a magasabb szintű csapatbajnokságban indulnak, a tartalékok pedig a megyében szerepelnek. Az 1978. évi Pest megyei férfi ifjúsági asztalitenisz-csapatbajnokság végeredménye 1. Vecsési KSK 16 13 1 2 100 : 60 27 2. Gödöllői SC 16 8 5 3 100 : 60 21 3. Gödi TK 16 10 1 5 95: 65 21 4. Váci Vasas Izzó 16 8 3 5 92: 68 19 5. Perbáli TSZ SK 16 9 — 7 83: 77 18 6. Tököli KSK 16 6 4 6 87 : 73 1« 7. Nagykőrösi Kinizsi 16 4 2 10 67: 93 10 8. Monori SE 16 1 4 11 58:102 6 9. Zsámbéki Tsz SK 16 2 2 12 38:122 6 A körösieket nagyon fiatal, serdülő korú gárda képviselte. Ebben az évben az előzőeknél több versenyen szándékoznak indulni a Nagykőrösi Kinizsi asztaliteniszezői és ezért a tervezettnél már előbb: január 4-én megkezdték a Sportotthonban a felkészülést az 1979-es évi feladatok sikeresebb megoldására. A Pannónia-túrán A Pannónia-túra 3—3 szakaszának sikeres teljesítéséről a Veszprém megyei TS-től a Nagykőrösi Kinizsi tíz természetjárója kapott elismerő igazolást, szép emlékláppal. ________________ S. Z. A Kossuth-szobor története Atillát és mentét kértek Érdemes a százaid tizedik évtizedének küszöbén foglalkozni a sorsával. A Galgó- czy-féle várostörténet még nem tett felállításának tervéről említést, hiszen a kiegyezés, az ezredéves ünnepségek nagy egymásraborulásában merészségnek számított az eszme felvetése is. Pedig a körösiekben élt a hála érzése, és volt bátorságuk arra, hogy már öt évvel Kossuth halála után kiadják a jelszót: szobrot Kossuthnak! Miért? Elmondhatjuk, hogy Nagykőrösnek sok jót hozott 1848. március 15-e. Lakosai érthetően nagy fellélegzéssel vették a nemesi előjogok megszüntetésének hírét, s nagy ünnepléssel fogadták Kossuth Lajost, aki országjáró kőrútján, Ceglédről jövet felkereste e várost is, hogy fegyverbe hívja a körösieket is. Feljegyezték: hosszú kocsisor kísérte, s itt az őszi országos vásárra összegyülekezett nagy tömeg előtt hangzott el tüzes szónoklata a városháza erkélyéről — melyet a legújabb időkig is. „áUtány”-nak neveztek. Az esemény emlékét újabban bronz domborműves márványtábla is hirdeti: „Kossuth Lajos 1848. szept. 25-én erről az erkélyről szólott a körösi néphez. Hivó szavára 1500 békés polgár lett a nemzet katonája.” Sok száz gyűjtőlap A lelkes körösiek ott voltak már a legelső nagy próbatételnél is, az ozorai ütközetben, közreműködtek Róth tábornok és Philippovics horvát bán jól felszerelt seregének elfogásában. Egyik vezetőjüket, Szaiay József vadász-főhadnagyot csaknem halálra vagdalták a támadók. Évtizedekig volt hírmondója a körösiek önfeláldozó bátorságának. Nem csoda, hogy Arad után gyászba borult az egész város. Nem is állhatott meg itt képviselőjelöltként olyan, aki a reakció embere lett volna. Iskolájukba is csupa „rebellis” tanárokat hívtak meg a körösiek. És amikor a nemzet láthatatlan vezére 1894-ben, külföldön meghalt, hamarosan jelentkezett az ötlet emlékének megörökítésére. Az országosan ismert újságíró, Tóth József tette fel először a kérdést a Nagykőrösi Hírlapok 1899. november 26-i vezércikkében: „Há.t csakugyan meghalt Kossuth Lajos?” Ezrek nevében felelt rá: „Öh, nem!” ... Itt van közöttünk ... Hat éve, hogy az ország szíve felzokogott. Szobrot és szobrokat Kossuthnak!” „Ne legyen közietek senki, aki elmaradjon a körösi Kossuth- szoborhoz legalább egy porszemet vinni... És akkor előbb lesz Kossuth-szobra Nagykőrösnek, mint a nagy magyar fővárosnak!” Jóslata bevált: az országban először Nagykőrösön lett egész alakos szobra Kossuthnak. Megelőzték ezzel Ceglédet is, amely pedig büszkén nevezte magát „Kossuth városának”. Ugyanabban a körösi hírlapban egy laopal odább megjelent egy felhívás is az adakozásra. A nolgármester előadja, hogy „már volt értekezlet ebben az ügyben. Jelen volt ezen Tóth András, jónevű szobrász is”. Itt tisztázták, hogy a szobor „500 és pár száz forintba kerül”. Nagyobb része már együtt is volt: kik adták össze, nem tudni. Bizonyára a Kalocsa Balázshoz hasonló, börtönviselt birtokosok, akik a nevüket nem engedték nyilvánosságra hozni, tartva a ármánytól ... Ellenben a sok száz gyűjtőlap mind egybekötve található a Megyei Levéltár helyi részlegében. Már nem lehetett segíteni Még ugyanez év utolsó számában beszámolhatott Nyári Szabó Ferenc polgármester, a bizottság elnöke, hogy a hiányzó 1200—1300 forintból sem sóik van már hátra. Sőt, már készül is a szobor: „Kossuthnak egy lelkes tisztelője készíti azt, hazánk egyik leg- magyarabb városában, Debrecenben.” A levéltári iratok közt megtaláltam a szerződés tervezetét is: „A szobor egy álló Kossuth-alakot ábrázo- land, valódi bronzba öntve, finoman cizellálva, patiníroz- va, két méter magasságban, 1848—49. évekből, a lehető leghívebb hasonlatosságban és korhű ruházatban mintázva.” A városi értekezlet ehhez „átillát és mentét” kért. A szobrász el is fogadta. A bizottság nagy óvatossággal járt el. Művészeti szakértőnek felkérték a város hű fiát, Bakoss Ambrus főbíró unokaöccsét, Bakoss Tibort, aki már akkor a debreceni tanítóképző rajztanára, országos nevű festőművész volt, ő pedig barátját, Bcsznay István kollégiumi rajztanár-festőművészt hívta segítségül. Űk fogadták a vasútnál a debreceni küldöttséget is. A küldöttség általában a kikötéseknek megfelelőnek találja a szobrot: „A szobor szónoklatot tartó, álló Kossuth-adaknak van mintázva, vállra vetett mentével, atilla, magyar nadrág és rojtos magyar topánkában, kezében hüvelybe eresztett karddal, amint lábával rabbilincsre tapos.” A bíráló művészek azonban mintha nem lettek volna elragadtatva a szobortól: kijelentik a jegyzőkönyvben, hogy némely részleten már nem lehet segíteni, mert a szobor már ki van öntve! 1900. szeptember 20-ra, Kossuth nagykőrösi szónoklatához legközelebb eső vasárnapra tűzték ki az országos jellegű leleplező ünnepséget. Az ünnepi beszédet a város legendás függetlenségi képviselője, Eötvös Károly mondta. Az országgyűlés 10 taggal képviseltette magát. Jelen volt Kossuth Ferenc, Tódor, Lujza is. „Csak a vendéglátásra 1000 koronát szavazott meg a város, a hiányzó összeget Eötvös Károly vállalta” — mondja a jegyzőkönyv. Nagyobb figyelmet érdemelne Ám nem a legszerencsésebb helyre állították a szobrot. Valaki eltalálta, hogy a szónokló Kossuth karjával arra az „áll- tányra” mutasson, ahonnan szólott a körösi néphez. így viszont hátat fordított a református templomnak, a tér délkeleti sarkán. A magas torony nyomasztólag hatott rá, a szobor hibái is mindjobban kitűntek. Hiába, Tóth András uram mégis csak inkább jó igyekezetű rézöntő- mester volt. Csak fia, akit hazafias érzéstől vezéreltetve Árpádnak nevezett el, hirdeti — immár a magyar költészet nagyjai között — az apa művészi álmait... Dezső Kázmér, a kiváló műérzékű polgármester aztán kisebb teret keresett neki, ahol jobban érvényesült: a mai autóbusz-pályaudvar főépülete helyén. Onnan a kisvárosháza, a DÉMÁSZ mai épülete elé vitték. Később vagy 20 méterrel előbb hozták. Most meg már a hagy termetű fák nőttek rá. Hiába építettek elé csobogós szökőíkutat — amit télre úgyis elég dísztelenül befednek —, nem sikerült az érdeklődés gyújtópontjába hozni. Pedig nagyobb figyelmet érdemelne! Éppen csak szakemberekre, művészekre kellene bízni az ilyen kérdést. Kőrösé az úttörő dicsősége A történelmi „három város” közül Cegléd csak 1902-ben állított szobrot Kossuthnak, de nagy művészt, Horvay Jánost bízott meg vele. A szobor meüékalakja, az apjától búcsúzó honvéd is olyan becses etnográfiai emlék, mint nálunk az Arany-szobron a vén gulyás. Méltán került oda a New Yortk-i Kossuth-szobor alapjára is. Kecskemét még később, 1906 nyarán leplezte le Teles Ede művét, nagy városhoz illő, nagyobb anyagi ádázatokkal. Ezt is mellékalakja, a messzeségbe tekintő honvéd őrszem teszi hangsúlyosabbá a városház előtti téren, kellő távolságban még ma is a magas épületektől, pázsi- tos park közepén. És a főváros? Igaza lett a körösi jóslatnak: utoljára kullogott, tragikus Kossuthjával és búbánatos minisztériumával. De Kőrösé az úttörő dicsősége ... Dr. Törös László Köszönetét mondok mindazon rokonoknak, ismerősöknek, jó barátoknak, munkatársaimnak, akik szeretett édesapám Kockán János temetésén megjelentek, koszorúval, virággal fejezték ki együttérzésüket, s mély gyászunkat enyhíteni kívánták. Madarászná É——MBB—M—— Hálás köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik felejthetetlen, drága férjem elvesztésénél mellettem álltak, és bánatomon enyhíteni igyekeztek. Jó szomszédoknak, Bózlék Mihály doktor úrnak, aki rövid, de súlyos szenvedését igyekezett enyhíteni. Aszódiné Marcsiinak, aki az utolsó óráiban | velem volt. Keresztlányom és fér- i je Papp József igaz szeretetéért. ‘ Azoknak akik 'sírjára virágot és , koszorút helyeztek, és utolsó útjára kísérték, özv. Halmi Nándorié.
