Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-09 / 6. szám

NÖVELIK A TŐKÉS EXPORTOT Több termék - jobb minőség Január 3-án tartották az idei első termelési tanácsko­zást a Nagykőrösi Konzerv­gyárban. Görbe Ferenc igaz­gató ismertette az 1978. évi eredményeket és az idei fel­adatokat Mint mondta, a gyár tavaly 4 százalékkal nagyobb mennyiségű terméket gyártott, mint az előző évben. A forint­ban kifejezett termelési érték viszont csak az 1977. évivel egyezik meg, mivel a drágább húsfélékből kevesebbet tartó­sítottak. Baráti országokba 17 százalékkal többet szállítot­tak, a belföldi értékesítés 3,3 százalékkal növekedett, a tőkés export viszont ren­delés híján 15 százalékkal alatta maradt az 1977. évi­nek. Tavaly 6 százalékos bérfej­lesztést valósított meg a kon­zervgyár. A tervezett 84 mil­lió forint vállalati eredmény a még nem végleges adatok sze­rint valószínűleg teljesül. Az 1979. évi feladat: ipar­ági átlagban 9 százalékkal több termék előállítása, ennek fi­gyelembe vételével állítják össze a végleges, 1979. évre szóló tennivalókat. A tőkés exportot például 30 százalékkal kell növelni. A konzervipar várhatóan 7—8 százalékkal magasabb áron kapja az üveget az idén, s to­vább növeli a termelési költ­séget, hogy az eddig gyári ke­zelésben levő szennyvízcsator­nát a Víz- és Csatornamű Vál­lalatnak kell átadni. Ez vár­hatóan 5 millió többletkiadást jelent. Tavaly 6,3 százalékkal nőtt az értékesítés a kedvező meny- nyiiégű félkésztermékek miatt. Az idei első félévre is elegen­dő nyersanyag áll rendelke­zésre vöröshagymából, sárga­répából, zellergumóból, pasz­ternákból. A fejlesztéshez szük­séges 40 millió forinttal szem­ben előreláthatóan csak 20 millió áll majd rendelke­zésre. ­Ezért a gyár valószínűleg csak 4—5 százalékkal tudja terme­lését növelni. További fontos feladat a termelés gazdaságos­ságának és a termékek minő­ségének javítása. Ehhez segít­séget nyújt a belső tartalékok feltárása, a munka- és üzem- szervezés további korszerűsí­tése. Anyakönyvi hírek Született: Kocsis János és Suba Katalin: Róbert; Benyik József és Dorcsák Katalin: László; Bállá Béla és Bretus Rozália: .Tamás; Nagy József és Zabodal Lídia: Brigitta; Be- ke János és Kőházi-Ris Mária: János; Kovács Zoltán és Se­res Judit: Zsuzsanna; Wolf Ferenc és SomQdi Judit: Zsu­zsanna; Rausz Szilveszter és Fülek! Mária: Mária;, Eszenyi Balázs és Vincze Erzsébet: Balázs; Ország 'Sándor ésRácz. Anna: Annamária; Kovács An­tal és Szabó Mária: András; Vág Gábor és Lakatos Erzsé­bet: Judit; Kis János és Uj Mária: Regina; Tóth Ernő és Kiss Terézia: Szilvia; Bárány István és Szűcs Eszter: Ist­ván; Regdon József és Andó Irén: József; Szabó Mihály és Hatvanyi Ilona: Annamária; Győri Pál és Szemerei Mar­git: Andrea; Szabó Sándor és Susán Mária: Ottó; Kon ez Ta­más és Kliegl Erzsébet: Ta­más nevű gyermeke. Névadót tartott: Angyal György és Tekes Mária: Hel­ga; Herczeg Zoltán és Pető Ágnes: Beáta; Oláh István és Rácz Sára: Péter; Forró Pál és Szőke Krisztina: László; Forró József és Kállai Ilona: Attila; Mukus Albert és Ba­kos Katalin; Anett nevű gyer­mekének. Házasságot kötött: Bakai De­zső és Borbély Piroska; An­gyal Ernő és Farkas Marian­na; Verebes Zoltán és Demcsik Katalin; Oláh Mihály és Tuza Mária; Fercsi Sándor és Cson­ka Éva; Dobos Vilmos és Her- pai Ilona; Németh Ferenc és Hegedűs Eszter; Halasi István és Varga Ildikó. Meghalt: Szűcs Lajosné Szűcs Julianna (Németh Irén u. 8.), Szűcs Márton (Temesvári u. 7.); Erdei Józsefné Gödén Má­ria (Kecskeméti u. 5); Kul­csár Sámuelné Kovács Irén (Arany János u. 1.); Halmi Nándor (Toldi u. 7.); Bacsó Sándor (Kustár u. 9.); Jakab Ilona (Ady Endre u. 16.); Mik­lós Jánösné Ferkovics Kata­lin (Bocskai u. 12.); Barna Al- bsrtné Bende Lujza (Arany János u 19.); Várkonyi Györgyné Papp Mária (Loson- czy u. 20.); Nánai Szűcs Dé­nes (Niklosz János u. 10.); Ma­gó Gergely (Bokros-dűlő 6.). m^a nagykörös] ■JffLa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM. 1979. JANUÄR 9., KEDD Centenáriumra készülődve Az egészséges életre nevelnek A vöröskeresztes mozga­lomban ritkán esik szó ma­gáról a szervezetről. A jelen­tésekben, a plakátokon sokkal gyakoribbak az egészségünk védelméről, a segítségnyújtás­ról szóló szavak, mint a szerve­zetet, a Magyar Vöröskeresz­tet népszerűsítők. Ez így is van rendjén, ám ilyenkor év elején, amikor már jut idő a korábbi munka összegezésére, illő, hogy szót ejtsünk azok­ról az alapszervezetekről, munkabizottságokról, melyek az egészségügyi intézmények mellett legtöbbet tették egész­ségünkért. Érdekes témák A Magyar Vöröskereszt vá­rosi vezetősége eredményes évet zárt a napokban. Mun­káját fokozott figyelemmel kísérték a párt- és állami szervek, s ez valamennyi szin­ten rangot adott a szervezet­nek. Ezt erősítette az is, hogy az alapszervezetek megbeszé­lései és a vezetőségi, titkári, munkabizottsági ülések meg­felelő sorrendben követték egymást, témáik szorosan ösz- szefüggtek, s a tanácskozások­hoz megfelelő vezérfonalként szolgált a Vöröskereszt V. kongresszusának anyaga. Egészségünk védelme érde­kében, a korábbi évek jól be­vált gyakorlatát folytatva, tavaly is intenzív felvilágosí­tó munkát fejtett ki a veze­tőség, illetve az irányítása alá tartozó több munkabizott­ság, munkahelyi és intézmé­nyi testület. E tevékenységhez nyújtott segítséget a márciusi kihelyezett titkári továbbkép­zés. Természetesen nemcsak a titkárok és az aktivisták ta­nultak, hanem a szervezet va­lamennyi tagja is, akik igye­keztek a kívülállókat is rá­venni az előadások meghall­gatására. A város iskoláiban sok sikeres tanfolyam szer­vezésére nyílt mód. Akadt ezek között házi betegápolási, csecsemőgondozási, elsősegély- nyújtó tanfolyam, de szervez­tek az iskolák előadássoroza­tot a felnőttéválás és a ka­maszkor problémáiról, a csa- , ládi életre való felkészülésről is. Érdekes témákat dolgoztak fel a városi és üzemi tanfo­lyamok is. Az előadások szervezésén különösen sokat fáradoztak a csecsemőotthon, az ITV, a szociális otthon, a TRAKIS, a NEFAG, a Konzervgyár és a két nyugdíjasklub aktivistái. Segített a Vöröskeresztnek a Hazafias Népfront, sőt a rendőrség is, például az öre­gek hete a közlekedésben ak­ció megszervezésével. Közös munka eredménye volt a si­keres fogászati hónap meg­szervezése. Ez esetben az egészségügyi intézményekkel kiépített jó kapcsolatát kama­toztatta a városi vezetőség. A Hazafias Népfronttal közösen munkálkodott a szervezet a Virágos Pest megyéért mozga­lom szervezésében, s ehhez kapcsolódva a nagykőrösi környezetvédelmi feladatok megoldásán. Véradás tizenötször Jelentős helyet kapott ta­valy a vöröskeresztes munká­ban a családvédelem. Ennek részeként szervezte meg a vá­rosi tanács egészségügyi és művelődési osztálya a kisma­maklubot a vöröskeresztes aktivisták segítségével. A csa­ládvédelmi munka keretében bontakozott ki és erősödött meg a középiskolások segítő mozgalma, melynek eredmé­nyeként az év végére már 32 unoka igyekezett a város idős embereinek támogatást nyúj­tani. Részt vettek a diák és felnőtt vöröskeresztes akti­visták az öregek napja meg­rendezésében is. Igen eredményesen szervez­te a Magyar Vöröskereszt városi vezetősége, s vala­mennyi alapszervezete a vér­adómozgalmat A nagykőrö­siek a tervezett 450 liter he­lyett 526 liter vért adtak. A ceglédi váradóállomás 15 al­kalommal szervezett váro­sunkban véradást. Tavaly ösz- szesen 150-en kaptak a nagy­kőrösi véradók közül e tevé­kenységükért kitüntetést. A gyermekek évében Az eredményes év tapasz­talatait összegezve ezekben a napokban jut el az alapszer­vezetekhez a városi .vezetőség idei munkaterve, melynek jel­szava: a Vöröskereszt eny­híti a szenvedést. E most ki­alakuló programnak egyéb­ként központi feladata lesz a csatlakozás a gyermekek éve megrendezéséhez, és felké­szülés a Magyar Vöröskereszt megalakulásának 100 éves ju­bileumára. F. P. Országgyűlési képviselő fogadónapja Január 12-én, pénteken dél­előtt 10 órától. Kovács Sándor MÉM miniszterhelyettes, vá­rosunk országgyűlési képvise­lője fogadónapot tart a városi pártbizottság épületének vb- t érmében. __________ Nő k Akadémiája A Nők Akadémiája előadás- sorozat keretében január 10- én, szerdán, es,te 6 órakor az Arany János Művelődési Köz­pontban dr. Novák László mú- zeumlgazgató ,,Lesz-e világ­vége?” — címmel tart elő­adást. Cseréik a vásárlási könyveket A Nagykőrös és Vidéke Fo­gyasztási és Ér'ilélkesítő Szövet­kezet igazgatósága értesíti tag­jait, hogy a múlt évi szövet­kezeti vásárlási könyvek cse­réjét megkezdték. A könyv- cserét kedden, szerdán, csü­törtökön és pénteken délelőtt 9 órától 11 óráig az Áfész köz­ponti iroda udvarából nyíló klubteremben végzik. Moziműsor Rocky. Színes amerikai film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadások kezdete: 4, 6 és 8 óra. Kiskörzeti mozi a Csongrádi úti iskolában Apám néhány boldog éve. Magyar film. Előadás kezde­te: fél 7-kor. A tekebajnokság végeredménye 1. Ceglédi Üttröszt KÖZGÉPE 24 21 2 1 143: 49 44 2. Honvéd Bem SE (Cegléd B) 24 16 — 8 116: 76 32 3. Nagykőrösi Mészáros Tsz SK A 24 15 — 9 113: 79 30 4. Ceglédi Üttröszt KÖZGÉP C 24 14 — 10 101: 91 28 5. Kocséri Tsz SK B 24 8 2 14 85:107 18 6. Volánbusz (Nagykőrös) 24 5 — 19 67:125 10 7. Törtei! Tsz SK 24 3 — 21 55:137 6 8. Nagykőrösi Mészáros Tsz SK B visszalépett A négyfordulós versenyso­rozaton 12 fő szerepelt a bronzérmes Mészáros Tsz SK csapatában, közülük a legjob­bak a következő sportolók voltak: «© •£ n s j? Mi tu in X i — S M u, j— ® - — n toZ a Sto Lóczi Mihály 23 8779 19 381 Kovács László 24 9407 16 376 Habon István 23 8911 14 371 Farkas Ferenc 23 8428 10 366 Farkas József 21 7595 10 361 Papp Sándor 21 7511 7 357 Harsány! József 6 2116 3 350 Benyik Károly 4 1384 — 33S A tsz-beliek A-csapata ösz- szesen 50 554 fát ütött, a mér­kőzésenkénti csapatátlag 2198, egyéni átlag pedig 366 fa. A Nk. Mészáros Tsz SK te- kézői kiharcolták az NB Hi­ba jutást, az új évben már a magasabb szintű csapatbajnok­ságban indulnak, a tartalékok pedig a megyében szerepelnek. Az 1978. évi Pest megyei férfi ifjúsági asztalitenisz-csapat­bajnokság végeredménye 1. Vecsési KSK 16 13 1 2 100 : 60 27 2. Gödöllői SC 16 8 5 3 100 : 60 21 3. Gödi TK 16 10 1 5 95: 65 21 4. Váci Vasas Izzó 16 8 3 5 92: 68 19 5. Perbáli TSZ SK 16 9 — 7 83: 77 18 6. Tököli KSK 16 6 4 6 87 : 73 1« 7. Nagykőrösi Kinizsi 16 4 2 10 67: 93 10 8. Monori SE 16 1 4 11 58:102 6 9. Zsámbéki Tsz SK 16 2 2 12 38:122 6 A körösieket nagyon fiatal, serdülő korú gárda képvisel­te. Ebben az évben az előzőek­nél több versenyen szándé­koznak indulni a Nagykőrösi Kinizsi asztaliteniszezői és ezért a tervezettnél már előbb: január 4-én megkezdték a Sportotthonban a felkészülést az 1979-es évi feladatok sike­resebb megoldására. A Pannónia-túrán A Pannónia-túra 3—3 sza­kaszának sikeres teljesítéséről a Veszprém megyei TS-től a Nagykőrösi Kinizsi tíz termé­szetjárója kapott elismerő iga­zolást, szép emlékláppal. ________________ S. Z. A Kossuth-szobor története Atillát és mentét kértek Érdemes a százaid tizedik évtizedének küszöbén fog­lalkozni a sorsával. A Galgó- czy-féle várostörténet még nem tett felállításának tervé­ről említést, hiszen a kiegye­zés, az ezredéves ünnepségek nagy egymásraborulásában merészségnek számított az eszme felvetése is. Pedig a körösiekben élt a hála érzése, és volt bátorságuk arra, hogy már öt évvel Kossuth halála után kiadják a jelszót: szobrot Kossuthnak! Miért? Elmondhatjuk, hogy Nagy­kőrösnek sok jót hozott 1848. március 15-e. Lakosai érthetően nagy fellélegzéssel vették a neme­si előjogok megszüntetésének hírét, s nagy ünnepléssel fo­gadták Kossuth Lajost, aki országjáró kőrútján, Ceglédről jövet felkereste e várost is, hogy fegyverbe hívja a körö­sieket is. Feljegyezték: hosszú kocsisor kísérte, s itt az őszi országos vásárra összegyüleke­zett nagy tömeg előtt hangzott el tüzes szónoklata a városhá­za erkélyéről — melyet a leg­újabb időkig is. „áUtány”-nak neveztek. Az esemény emlé­két újabban bronz dombor­műves márványtábla is hir­deti: „Kossuth Lajos 1848. szept. 25-én erről az erkély­ről szólott a körösi néphez. Hivó szavára 1500 békés pol­gár lett a nemzet katonája.” Sok száz gyűjtőlap A lelkes körösiek ott voltak már a legelső nagy próbaté­telnél is, az ozorai ütközet­ben, közreműködtek Róth tá­bornok és Philippovics horvát bán jól felszerelt seregének elfogásában. Egyik vezetőjü­ket, Szaiay József vadász-fő­hadnagyot csaknem halálra vagdalták a támadók. Évtize­dekig volt hírmondója a körö­siek önfeláldozó bátorságának. Nem csoda, hogy Arad után gyászba borult az egész város. Nem is állhatott meg itt kép­viselőjelöltként olyan, aki a reakció embere lett volna. Is­kolájukba is csupa „rebellis” tanárokat hívtak meg a körö­siek. És amikor a nemzet lát­hatatlan vezére 1894-ben, kül­földön meghalt, hamarosan jelentkezett az ötlet emléké­nek megörökítésére. Az országosan ismert újság­író, Tóth József tette fel elő­ször a kérdést a Nagykőrösi Hírlapok 1899. november 26-i vezércikkében: „Há.t csak­ugyan meghalt Kossuth La­jos?” Ezrek nevében felelt rá: „Öh, nem!” ... Itt van közöt­tünk ... Hat éve, hogy az or­szág szíve felzokogott. Szobrot és szobrokat Kossuthnak!” „Ne legyen közietek senki, aki elmaradjon a körösi Kossuth- szoborhoz legalább egy por­szemet vinni... És akkor előbb lesz Kossuth-szobra Nagykőrösnek, mint a nagy magyar fővárosnak!” Jóslata bevált: az országban először Nagykőrösön lett egész alakos szobra Kossuthnak. Megelőzték ezzel Ceglédet is, amely pedig büszkén nevezte magát „Kossuth városának”. Ugyanabban a körösi hírlap­ban egy laopal odább megje­lent egy felhívás is az adako­zásra. A nolgármester előadja, hogy „már volt értekezlet eb­ben az ügyben. Jelen volt ezen Tóth András, jónevű szobrász is”. Itt tisztázták, hogy a szobor „500 és pár száz forint­ba kerül”. Nagyobb része már együtt is volt: kik adták össze, nem tudni. Bizonyára a Kalocsa Balázshoz hasonló, börtönviselt birtokosok, akik a nevüket nem engedték nyilvá­nosságra hozni, tartva a ár­mánytól ... Ellenben a sok száz gyűjtőlap mind egybe­kötve található a Megyei Le­véltár helyi részlegében. Már nem lehetett segíteni Még ugyanez év utolsó szá­mában beszámolhatott Nyári Szabó Ferenc polgármester, a bizottság elnöke, hogy a hiányzó 1200—1300 forintból sem sóik van már hátra. Sőt, már készül is a szobor: „Kos­suthnak egy lelkes tisztelője készíti azt, hazánk egyik leg- magyarabb városában, Debre­cenben.” A levéltári iratok közt megtaláltam a szerződés tervezetét is: „A szobor egy álló Kossuth-alakot ábrázo- land, valódi bronzba öntve, finoman cizellálva, patiníroz- va, két méter magasságban, 1848—49. évekből, a lehető leghívebb hasonlatosságban és korhű ruházatban mintázva.” A városi értekezlet ehhez „átillát és mentét” kért. A szobrász el is fogadta. A bizottság nagy óvatosság­gal járt el. Művészeti szakér­tőnek felkérték a város hű fiát, Bakoss Ambrus főbíró unokaöccsét, Bakoss Tibort, aki már akkor a debreceni ta­nítóképző rajztanára, országos nevű festőművész volt, ő pe­dig barátját, Bcsznay István kollégiumi rajztanár-festőmű­vészt hívta segítségül. Űk fo­gadták a vasútnál a debrece­ni küldöttséget is. A küldött­ség általában a kikötéseknek megfelelőnek találja a szob­rot: „A szobor szónoklatot tartó, álló Kossuth-adaknak van mintázva, vállra vetett mentével, atilla, magyar nad­rág és rojtos magyar topán­kában, kezében hüvelybe eresztett karddal, amint lábá­val rabbilincsre tapos.” A bí­ráló művészek azonban mint­ha nem lettek volna elragad­tatva a szobortól: kijelentik a jegyzőkönyvben, hogy némely részleten már nem lehet segí­teni, mert a szobor már ki van öntve! 1900. szeptember 20-ra, Kos­suth nagykőrösi szónoklatához legközelebb eső vasárnapra tűzték ki az országos jellegű leleplező ünnepséget. Az ün­nepi beszédet a város legen­dás függetlenségi képviselője, Eötvös Károly mondta. Az or­szággyűlés 10 taggal képvisel­tette magát. Jelen volt Kos­suth Ferenc, Tódor, Lujza is. „Csak a vendéglátásra 1000 koronát szavazott meg a város, a hiányzó összeget Eötvös Ká­roly vállalta” — mondja a jegyzőkönyv. Nagyobb figyelmet érdemelne Ám nem a legszerencsésebb helyre állították a szobrot. Va­laki eltalálta, hogy a szónokló Kossuth karjával arra az „áll- tányra” mutasson, ahonnan szólott a körösi néphez. így viszont hátat fordított a re­formátus templomnak, a tér délkeleti sarkán. A magas torony nyomasztólag hatott rá, a szobor hibái is mindjob­ban kitűntek. Hiába, Tóth András uram mégis csak in­kább jó igyekezetű rézöntő- mester volt. Csak fia, akit ha­zafias érzéstől vezéreltetve Árpádnak nevezett el, hirdeti — immár a magyar költészet nagyjai között — az apa mű­vészi álmait... Dezső Kázmér, a kiváló mű­érzékű polgármester aztán ki­sebb teret keresett neki, ahol jobban érvényesült: a mai autóbusz-pályaudvar főépülete helyén. Onnan a kisvárosháza, a DÉMÁSZ mai épülete elé vitték. Később vagy 20 méter­rel előbb hozták. Most meg már a hagy termetű fák nőt­tek rá. Hiába építettek elé csobogós szökőíkutat — amit télre úgyis elég dísztelenül be­fednek —, nem sikerült az ér­deklődés gyújtópontjába hoz­ni. Pedig nagyobb figyelmet érdemelne! Éppen csak szak­emberekre, művészekre kelle­ne bízni az ilyen kérdést. Kőrösé az úttörő dicsősége A történelmi „három város” közül Cegléd csak 1902-ben állított szobrot Kossuthnak, de nagy művészt, Horvay Já­nost bízott meg vele. A szobor meüékalakja, az apjától bú­csúzó honvéd is olyan becses etnográfiai emlék, mint ná­lunk az Arany-szobron a vén gulyás. Méltán került oda a New Yortk-i Kossuth-szobor alapjára is. Kecskemét még később, 1906 nyarán leplezte le Teles Ede művét, nagy vá­roshoz illő, nagyobb anyagi ádázatokkal. Ezt is mellék­alakja, a messzeségbe tekintő honvéd őrszem teszi hangsú­lyosabbá a városház előtti té­ren, kellő távolságban még ma is a magas épületektől, pázsi- tos park közepén. És a főváros? Igaza lett a körösi jóslatnak: utoljára kul­logott, tragikus Kossuthjával és búbánatos minisztériumá­val. De Kőrösé az úttörő dicső­sége ... Dr. Törös László Köszönetét mondok mindazon rokonoknak, ismerősöknek, jó ba­rátoknak, munkatársaimnak, akik szeretett édesapám Kockán János temetésén megjelentek, koszorú­val, virággal fejezték ki együttérzé­süket, s mély gyászunkat enyhíte­ni kívánták. Madarászná É——MBB—M—— Hálás köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik felejthetetlen, drága férjem elvesztésénél mellet­tem álltak, és bánatomon enyhí­teni igyekeztek. Jó szomszédok­nak, Bózlék Mihály doktor úrnak, aki rövid, de súlyos szenvedését igyekezett enyhíteni. Aszódiné Marcsiinak, aki az utolsó óráiban | velem volt. Keresztlányom és fér- i je Papp József igaz szeretetéért. ‘ Azoknak akik 'sírjára virágot és , koszorút helyeztek, és utolsó út­jára kísérték, özv. Halmi Nándor­ié.

Next

/
Thumbnails
Contents