Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-07 / 5. szám

Szekrényalkatrészek — méretre Kárpitozott garnitúrák, bútorvázak, laboratóriumi berendezések készülnek a ceglédi Sty­lus Faipari Szövetkezet műhelyeiben. A képem: a Déli úti részlegben szekrónyalkatrészeket vágnak méretre a szalagfűrészen. Apáti-Tóth Sándor felvétele r Államigazgatás és ügyintézés Megnőtt a tanácsok hatásköre Több emberség, kevesebb aktatologatás A tanácsházán, fogadónapo­kon rendszerint nagy a forga­lom, nemcsak a városban, a községekben is. Alaposan ki kell használni a hivatali órák minden percét, hogy az ügy- félfogadás és az egyes taná­csi osztályok munkája zökke­nőmentes legyen. Az utóbbi években megnőtt a tanácsok önállósága és vele felelőssége is. Törődni kell a lakosság sokoldalú ellátásával, a tele­pülésfejlesztéssel, a hatósági ügyek intézésével és seregnyi más dologgal. A ceglédi járási hivatal igazgatási osztályán az előző évről Molnár Lászlóné osz­tályvezetővel beszélgettünk. Kényszerű papírmunka — Tapasztalata szerint, mi­lyen volt a hatósági munka a múlt esztendőben? — összességében kedvező. Törvényes, igazságos, ember­séges. A lakosság szempontjá­ból felmérhetetlen jelentősé­gű, hogy a hatáskörök decent­ralizálásával, ma már szinte az ügyek 85 százaléka a he­lyi, tehát a járás életét te­kintve, a községi tanácsok igazgatási szervei intézik. A helyi ügyintézés közelebb hozza egymáshoz az állampol­gárokat és a tanácsi dolgozó­kat, de az egy településen élők, egymás körülményeit általában ismerők hivatalos ügyekben is törvényt isme­rőén és tisztelőén közelebb ke­rülhetnek egymáshoz. — Az igazgatási hatósági munkáról milyen vélemény alakult ki? — A tanácsi testületek ülé­seiken e munkát rendszere­sen értékelik, elemzik. Az eredményeket elismerve, a végrehajtó bizottság és a ta­nácstagok részéről kritika, in­terpelláció is gyakran el­hangzik. A hibák kijavítására törekszünk, el akarjuk kerül­ni a hibákat, a zökkenőket. Némelykor indokolatlanul él­húzódnak az ügyek, sokat kell levelezni a társhatóságokkal, sok a kényszerű papírmunka, ettől bonyolulttá, bürokrati­kussá válik egy-egy eljárás. A jövőben azt szeretnénk, ha ilyen egyre kevesebb lenne. Szakértelmet kíván — Tanácsi ügyintézők for­málói, cselekvő részesei kör­nyezetük változásának, fejlő­désének. Könnyű volt a dol­guk? — Nem mondhatnám. Sok mindent kell tudnia egy jó ügyintézőnek, különösen, ha az igazgatással foglalkozik, mert szinte mindenféle eset előfordul. Az anyakönyvi ügyek, a gyámügy, szabály- sértés, az ipar, kereskedelem, a munkaügy, a szociális kér­dések, mind-mind lelkiisme­retességet, alapos ismeretet, szakértelmet kíván. A javuló ügyintézési morálnak köszön­hető, egyre ritkábban pana­szolják a lakosok, hogy feles­legesen küldözgetik őket ide- oda. Nagyobb az emberség, % fegyelem, ritkább az aktatolo­gatás, az udvariatlan maga­tartás, de még van mit tenni a további javítás érdekében. Emberek a hivatalnokok is, Épp úgy, mint az ügyfelek, akik az íróasztal túlsó olda­lán topognak. — Mi volt az igazgatási osztály fő feladata? — Hogy ne csak az ellen­őrzés, a törvényességi felügye­let révén, hanem gyakorlati­lag is segítse, szakmailag fo­kozottan, a hatósági munkát. Mozgalmas, eseményekben nem szűkölködő esztendő ma­radt mögöttük. A legnehezebb talán az időszakos szakem­berhiány. Igen sok nő dolgo­zik a községi tanácsokon, sok a fiatal, a családot alapító, so­kan mennek gyermekgondo­zási szabadságra, olykor öt­hat évre kimaradnak a mun­kából. Segítség, mivel őket mindenütt visszavárják a hi­vatalba, rövidebb időre nem nagyon akad. Idősek és gyerekek — Hallhatnánk a múlt év néhány kiemelkedő ügyéről, amely az igazgatási osztály munkájára kihatott? — Említhetem a polgári törvénykönyv módosítását, mely szűkítette például a gyámhatósági jóváhagyást, ki­hat a birtokvédelem szabá­lyaira, lényeges változást hoz az öröklési jogban. Az egyik fő feladat volt az ügyinté­zőkkel és a lakossággal is megismertetnünk, hogy adott esetben a törvénynek megfe­lelően alkalmazzák. Fontos kérdés volt a közérdekű be­jelentésekkel és javaslatokkal kapcsolatos jog: szabályozás, amely érintette a munkánkat és gondoskodnunk kellett ar­ról, hogy a vele foglalkozó ügyintézők ismerete teljes le­gyen, tudjanak megfelelően eljárni egy-egy esetben, ha kell, soron kívül. Új fogalmak is születtek, melyeket tisztán kell látniuk. Fontos tevé­kenység volt a magányos öre­gekkel való törődés és a gyer­mekvédelmi munka, ez utób­bin belül a rendszeres neve­lési segélyezés. A ceglédi já­rásban nevelési segélyben 39 család 70 gyereke részesül. Azért csak ennyi, mert saj­nos, nem futja többre. Van­nak várományosok. A rend­szeres ellenőrzésben, felkuta­tásban jó a kapcsolatunk az iskolákkal, a gyermekvédelmi megbízottakkal. Nem lett ala­csonyabb az állami gondozás­ba vetett gyerekek száma sem, pedig a járási és a köz­ségi gyámhatóság alapos meggyőzést fejt ki családláto­gatások alkalmával, hogy a gyermekeikkel nem törődő szülőket jobb belátásra bírja. Sokszor az alkoholista szülők miatt kell inkább állami gon­dozásba adni a gyerekeket. Jelenleg 101 családból 191 kiskorú van állami gondozás­ban a járásból. Ez az eszten­dő az egész világon a gyer­mekek éve. A ránk szoruló gyerekekkel mi, az igazgatási osztályokon dolgozók, igyek­szünk figyelemmel foglalkoz­ni. Jó volna, ha mások is, ki-ki a maga lehetőségei sze­rint, megértené, segítené munkánkat. Eszes Katalin PEST MEGYEI HÍRLAPI KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS XXIII. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM. 1979. JANUÁR 7., VASÁRNAP Megvalósulnak a fervek Új óvodák, tantermek épültek Színvonalasabb oktatás, nevelés Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1972. június 15-i ha­tározata megszabta az állami oktatás fejlesztésének legfon­tosabb feladatait. A járási pártbizottság mellett működő agitációs és propaganda mun­kabizottság közreműködésével, a közelmúltban jelentés ké­szült, amely az alsófokú ok­tatási intézményekben az utób­bi hat évben végzett munka tapasztalatait összegezte és számba vette a további tenni­valókat. A beszámolót Pod- maniczki István, a járási párt- bizottság titkára terjesztette a párt járási végrehajtó bizott­ságának legutóbbi ülése elé. A jelentés megállapítja, hogy az oktatáspolitikai ha­tározat végrehajtása a párt­szervek és szervezetek tevé­kenységének fontos részévé vált: 1973-ban intézkedési terv készült, amely kijelölte a fej­lesztés irányát, feladatait, s a terv végrehajtását rendszere­sen segítik, ellenőrzik. A köz­ségi pártszervek világosan megfogalmazták tennivalóikat, és az évek során számottevő eredményeket értek el. A tanácsok irányító tevé­kenysége fejlődött, tervsze­rűbbé vált, a felügyelet jól szolgálta a korszerű oktatási módszerek elterjesztését, a pedagógiai kultúra színvona­lának emelését. Az intézmé­nyek vezetői megfelelő segít­séget kaptak a megnövekedett hatáskörök gyakorlásához. A községi tanácsok alkalmasak­nak bizonyultak az oktatás tárgyi, technikai feltételeinek megteremtésére és fejleszté­sére. Jelentős társadalmi ösz- szefogás bontakozott ki. amelyben a lakosság és a gazdálkodó szervek egyaránt anyagi áldozatokat vállaltak. Ennek köszönhető, hogy a negyedik ötéves terv idején az előirányzottnál több óvo­dai hely létesült, A tiszta városért Saját érdekükben is érdemes Megbírságolt boltosok, háztulajdonosok Tavaly Cegléden hivatalos fórumon több ízben elhang­zott, még többet kell tenni azért, hogy városunk kiérde­melje a tiszta város nevet. E célból több tanácsi rendeletet hoztak, s rendre megbüntetik a köztisztaság ellen vétőket. A .ceglédiek körében mindez is­meretes, közülük sokan sze­mélyesen is tapasztalhatták. A vétség miatt kiküldött felszó­lítást intézkedés, majd bünte­tés követi. A köztisztaságot szolgáló ta­nácsi rendelet megszegői ellen a múlt év első kilenc hónap­jában tizenhat esetben indítot­tak szabálysértési eljárást. Hasonlóan jártak a jogtalan közterületfoglalók, köztük ma­gánszemélyek és közületek is. A tanács megbízott ellenőre járja az utcákat. A szabály- szegők szóban, írásban figyel­meztetést kaptak a büntetés kiszabása előtt, senkit nem érhetett váratlanul a hivatalos döntés. Az utóbbi hónapokban sokan fizettek a területfogla­lási pótdíj mellett 100—400 fo­rint bírságot, 'mert az építke­zéshez szállított anyag — tég­la, sóder, homok — eltorla­szolta a járdát. Volt olyan ügyeskedő, aki kis terület beépítésére kért engedélyt, s az ellenőrzéskor kiderült, hogy többszörösét foglalja annak, amiért fizetett. Mások néhány hónapos késés­sel újították fel a régebben kért engedélyt. Utólag mél­tatlankodtak, amiért a késést a tanács illetékes hivatala sza­bálysértésnek minősítette. Göngyöleggel, hulladék­anyaggal való szabálytalan helyfoglalás miatt a város köz­pontjában több bolt kapott figyelmeztetést. El kell ismer­ni, hogy tárolásra kicsi a he­lyük, de módot kell találni a hulladékelszállíttatásra. Volt olyan bolt, ahol azzal mente­getőztek: itt kereskedők, nem pedig köztisztasági alkalma­zottak dolgoznak. Megfeled­keztek arról, hogy a tanácsi rendelet kimondja: az épület előtti terület rendjéről, tiszta­ságáról a terület használóinak — ez esetben a boltnak, al­kalmazottainak — kell gon­doskodniuk. Az őszi ellenőrzések során tapasztalt szabálysértésekért több mint 5 ezer forint bírsá­got kellett eddig a ceglédiek­nek fizetniük. Ez tanulság le­het a jövőre. A tél folyamán,, szintén ta­nácsi rendelet nyomán, a jár­dák síkosságát, a hóeltakarí­tást, tavasszal az árkok, át­ereszek tisztaságát is megvizs­gálják. Tévedés ne essék, nem a bírságolásért, hanem elsősor­ban azért, hogy a város lakói megértsék, saját érdekükben is érdemes tisztán tartaniuk közvetlen környezetüket. Sze­retjük hangoztatni: nőnek az igényeink, ma már nem elég jó az, ami tegnap még jó volt. Éppen a tisztaságra ne len­nénk kényesek? E. ebben a tervciklusban pe­dig már eddig terven felül 277, továbbá 19 tanterem és — ugyancsak terven fe­lül — két tornacsarnok épült. A hátralevő időszakban — ha­sonló összefogással — továb­bi eredmények várhatók. E kedvező légkörben erősödött az iskolák és a társadalmi szervek kapcsolata, fokozódott az iskola és a pedagógusok munkájának társadalmi elis­merése, kedvezően alakultak a személyi, tárgyi és techni­kai feltételek. Űj óvoda nyílt meg Cse- mőben és Kőröstetétlenen, kö­vetkezésképp a teljes járás­ra kiterjedt az óvodai háló­zat. Jászkara jenőn, Kőröste­tétlenen, Albertirsán és Cse- mőben közös igazgatás alá vonták az iskolákat. Meg­szervezték a járást átfogó napközi otthoni ellátást. Bár az óvodai hálózat, mint írtuk, fejlődött, az intézmények még mindig zsúfoltak, kihasznált­ságuk meghaladja a 120 szá­zalékot. Négyszázzal több gye­reket tudtak felvenni. mint korábban, de az elutasított igényjogosultak száma is emel­kedett, 1978-ban 1 ezer 100 kisgyerek felvételét a szülők meg sem kísérelték. Még 1980-ban is csak az óvodás­korúak kétharmadát tudják el­helyezni, indokolt tehát, hogv a VI. ötéves terv idején 150 személyes óvoda épüljön Jász- karajenőn, további 300—350 gyermek elhelyezésére nyíljon mód Abonyban, Albertirsán, Ceglédbercelen és Törteién. Mikebudán, Dánszentmikló- son, Albertirsán, Abonyban és Ceglédbercelen a meglevő lé­tesítmények tatarozására és korszerűsítésére is kell gon­dolni. A szakember-ellátottság megfelelő, az óvónők 91,5 szá­zaléka szakkéozett, a többiek jelenleg tanulnak. Az óvo­dákban sikeres és állandó az iskolára előkészítő nevelés. Az általános iskolák tár­gyi feltételeinek javításá­ra nagy erőfeszítéseket tettek a községi tanácsok, az üzemek és a települések lakói. Igaz, hogy új tantermek épül­tek, de életveszélyessé vált épületeket kellett lebontani, ezért a fejlesztés — a társa­dalmi erőforrásokra támasz­kodva — nem állhat meg. El­sősorban Abonyban, Törteién, Csemőben, Albertirsán, és Jászkara jenőn van szükség to­vábbi tanteremépítésre. A tankötelezettségi törvény végrehajtásáért mindent meg­tettek az iskolák. Jelenleg a tanulók egy százaléka nem fejezi be a nyolcadik osztályt. Egyre kedvezőbben alakul a mulasztott napok száma, a to­vábbtanulók aránya emelke­dik. A községi tanácsok és az intézmények vezetői az okta­tó-nevelőmunka feltételeinek javítására és színvonalának emelésére intézkedéseket tet­tek. Kedvező körülményeket teremtettek az oktatáshoz az új tantermek, a tornacsar­nokok, egymás után épültek a sportudvarok, bár néhány te­lepülésen gyorsabb intézke­désre van szükség. Tovább él és jó eredményeket hoz az Egy üzem — egy iskola moz­galom. Szépen fejlődtek, s ma már 33 ezer kötetet számlál­nak a járás iskolai ifjúsági könyvtárai. Több községben rriegszervezték a kisegítő isko­lai oktatást. Az óvodába nem járó gyerekeknek iskolára elő­készítő tanfolyamot indítanak. Az iskolai napközi otthont igénybevevők száma egyre magasabb, de még mindig el­marad a lehetőségektől. Az ét­keztetést valamennyi helyen megoldották. A szemléltető eszközök mind nagyobb bő­ségben megtalálhatók a járás iskoláiban, értékük meghalad­ja a 7 millió forintot. Sajnos, nem használják ki őket kellő mértékben, sok esetben nincs hol megjavíttatni az elromlott tárgyakat. A párt-végrehajtóbizottság megállapította, hogy a pedagógusok munkája eredményesebbé vált, nö- : vekedett iskolai és közéle­ti aktivitásuk. Többségük korszerűen és kel­lő hivatástudattal látja el fel­adatát, ám — kisebb számban — dolgoznak köztük olyanok is, akik közömbösek, elsza­kadtak az élettől és a közös­ségtől. A pályakezdők beil­leszkednek a nevelőtestületek­be. A tanácsok erőfeszítéseket tesznek a pedagógusok számá­nak növelésére, letelepítésük­re. Javítottak élet- és mun­kakörülményeiken, lakáshely­zetükön. Az intézmények több­ségében demokratikus légkör alakult ki, a párt, a KISZ és a szakszervezet bevonásával tanácskozik a vezetőség, ám egyes helyeken még ma is túl­zott egyszemélyi vezetés ér­vényesül. A vezetői munka gyengeségei, ellentmondásai az előző években több helyen okoztak szervezetlenséget, er­re szintén figyelni kell. To­vábbra is feladat a vezetők megfelelő kiválasztása, kép­zése, a káderutánpótlás tuda­tos nevelése. A párt-végrehajtóbizottság az 1973-ban hozott intézkedé­si tervet újabb időszerű fel­adatokkal egészítette ki, fel­hívta a pártszervezeteket, hogv továbbra is kísérjék fi­gyelemmel a határozat végre­hajtását, szervezzék, segítsék és rendszeresen ellenőrizzék a munkát, fordítsanak még na­gyobb gondot a pedagógusok erkölcsi és anyagi elismerésé­re. A tárgyalt témát — amelyet a feladatokkal kiegészítve — a testűiét egyhangúlag elfo­gadott, megtárgyalják a titkári értekezleten és ismertetik a járásban működő oedagógus pártszervezetek körében is. T. T. Jelzőtárcsával Közlekedési úttörők minden csapatban Úttörő egyenruhában, mo­solygós arcú gyerekek, zubbo­nyukon jelvények, jelzések, derekukon csatos öv, fejü­kön fehér, emblémás tányér­sapka, kezükben forgalomirá­nyító jelzőtárcsa. — Cegléden és a járás több településén is tavaly már sokszor találkoz­hattak velük, a, közlekedési úttörőkkel. Tevékenységüket a városi­járási közlekedésbiztonsági tanács támogatja, sokat segít­ve abban, hogy KRESZ-isme- reteiket gyarapíthassák, több ezer forintot fordítva arra, hogy megkaphassák a közle­kedési szakalegységek öltözé­kéhez tartozó kiegészítőket. A városban és a járásban’ több mint 330 gyerek tagja a közlekedési rajoknak. Vala­mennyien lelkesen, lelkiisme­retesen ellátják feladataikat. A. tapasztalat szerint szívesen vállalnának még több megbí­zatást. Eredményes volt az általá­nos iskolákban a múlt évben a KRESZ-oktatás: több mint ezren jelentkeztek vizsgára, a a vizsgázók hetven százaléka, tudása elismeréséül, igazol­ványt kaphatott. E. K.

Next

/
Thumbnails
Contents