Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-06 / 4. szám

KÜZDELEM AZ IDŐJÁRÁSSAL Hóekék dolgoznak az utakon CSAK KISEBB KÁROK KELETKEZTEK MONOMDfEX A PEST ME GYEI H Í.R 1 A P K 0 l Ö N KI A PÁS A& XXI. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM. 1979. JANUÁR 6., SZOMBAT Hamarosan befejezik a l elf ár ozást Iskolákat áruházakat építenek Termelési tanácskozások, nyereség, jutalmak Pilis Szocialista brigádok vetélkedője Az éves munkát értékelik A pilisi nagyközségi pártbi­zottság,, a nagyközségi tanács és a Móricz Zsigmond Műve­lődési Ház az idén is meghir­dette a szocialista ' brigádok községi vetélkedőjét. Az új­szerű verseny célja, hogy a közösségek éves munkájáról kapjanak képet az értékelők, ugyanis minden brigádnak kéthavonta kell beszámolnia a munkaidőn túli együttes tevé­kenységéről. A legjobbak a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából meg­rendezésre kerülő döntőbe jut­nak. Ismét bővültek a lakossági szolgáltatások Maglódon: a múlt év végén adták át ren­deltetésének a község belterü­letén az új fodrászatot. A Monori Járási Szolgáltató Szövetkezet példás gyorsaság­gal alakította át az üresen álló papírüzletet, melyben több értés családi házát kínál- ja eladásra egy középko­rú férfi, hirdetést téve közzé. — Azt mag sem lehet fizet­ni, hogy az ember hazamegy a munkából, belép a meleg lakásba, becsukja maga után az ajtót és azt csinál, amit akar — mondja s arcán a jö­vendő kényelem áhítata fény­lik. — Ezért eladjuk a régi há­zat, megveszünk a társasház­ban egy lakást, s vége a sze­neskannákkal való szaladgá­lásnak, az örökös gondnak, hogy festeni kell a csatornát, cserepezni a fáskamrát, meg­javíttatni a kéményt... Közhellyé kopott mondás, de az éremnek mégis két ol­dala van. B.-né bizonygatja, aki panaszával kopog a szer­kesztőségben, ahol segítséget remél. A Schönmann utcai lakóte­lep szürke épületében lakik, családjával. A sárga épület gondjairól nem egyszer írtunk már. Az együttélés elemi sza­bályait nem igen tartják meg az ottaniak, ez látszik a ház külsején, belsején is. Zömé­ben tanácsi bérlakások van­nak benne, kiégetett meleg­padló, levert vakolat, szétté- pstt házirend tanúsítja: nem őrzik az átvett értéket, nem vigyáznak rá. Hogy a szürké­ben is ugyanazok a bajok, az idegen nemigen feltételezné. Gondosan ápolt dísznövények a lépcsőházakban s rend, tisz­taság minden ajtó körül. — Felváltva takarítunk — mondja B.-né. — Gondnok nincs, magunk között úgy ál­lapodtunk meg, hogy a lép­csőházat bizonyos időközön­ként más-más• család tartja rendben. Ezzel nem is lenne baj. Az az elképesztő, sőt, né­ha már elviselhetetlen, hogy jó néhány lakó nincs tekintet­tel a többire. Csak néhány példát mondok. Szilveszter­kor az erkélyre néző ablak mögött üldögéltem, s láttam, hogy fentről folyik a víz. Csak nem az eső esik? Hát nem! A A hazánkat elért hideghul­lám Pest megyében talán a monori járást sújtotta legke­vésbé. A viharos erejű szél csak kisebb zavarokat okozott az energiaellátásban, főként a lakóházaikba bevezető vezeté­kek szakadtak le. A hibákat a DÁV szakemberei már ki is javították. A vasúti közlekedésben sincs nagyobb fennakadás. A Buda­pest—Cegléd közötti pálya teljes egészében használható, a vonatok mindössze 5—10 percet késnek. A lehullott hő nehezítet­te a Monorról a járás töb­bi községébe és a Buda­pestre induló buszok köz­lekedését csütörtökön. fodrász és kozmetikus foglal­kozik a vendégekkel. A korszerűen felszerelt mű­hely régi igényeket elégít ki, s máris közkedvelt a lakosság körében. Képünkön: Rendek Istvánné kozmetikus arcot szépít. felettünk lakók és vendégeik az erkélyt illemhelynek ne­vezték ki... Folytassam? Éj­szaka két órakor rendszeresen arra ébredünk, hogy a szom­széd előveszi a hegedűjét, s játszik, meg teli torokból szol­mizál. Én nappal is arra in­tem a gyerekeket, hogy ne or- díttassák a rádiót, este halk­ra vesszük a tévét, ne zavar­jon másokat. Volt olyan es­ténk, hogy a csillárról le kel­lett szerelnünk a burákat, mert mozgott az egész mennyezet, olyan vad tivornyát rendeztek a fentiek. Hogy lehet így él­ni, pihenni? S lehet-e fele­lősségre vonni azokat, akik ön­zésükkel megkeserítik más napjait? Annyira vártuk, hogy megkapjuk végre a lakást, s most mégsem tudunk örülni neki. B.-né sorolja a keserű ta­pasztalatokat, s több lakótársa nevében várja a választ. Monoron nincs hagyomá­nya az együttlakásnak, a tár­sasházakban élők most szok­ják, tanulják a rendjét, mód­ját. Sorra épülnek az új lakó­tömbök és szaporodnak a pa­naszok is. Viták, veszekedé­sek, kölcsönös szemrehányá­sok, feljelentgetés csendhábo- rítás és sok egyéb miatt. X/legéri-e? Gondolt-e már valaki, például a házbi­zalmi arra, hogy lakógyűlést hívjon össze, s békésen egyez­zenek meg az együttélés sza­bályaiban? S van-e remény rá, hogy megváltoztassák ma­gatartásukat azok, akik a kö­zösséget semmibe véve élik a maguk életét? Bizonyára, igen. Az új élet­formát szokni kell. S nagyobb türelemmel, több emberi együttérzéssel békésebb lehet a társasházakban lakók élete is. Ha egymástól várnák a vál­tozást s nem a paragrafusok­tól, nekik lenne a leghaszno­sabb. K. Zs. Kora reggel hat járat maradt ki, mert megdermedt az olaj és kimerültek az akkumulá­torok, a járműveket nem tud­ták elindítani. Gyors akkumu­látorcsere után, e járművek aznap ismét részt vettek a for­galomban. A járatok majd minden útvonalon 15—20 per­ces késéssel közlekednek. Az Állami Biztosító mono­ri fiókjába az utóbbi napok­ban hét kárbejelentés érke­zett. A megélénkült szél ha­tására, Gombán, Ecsaren, Gyomron, Mendén és Üllőn néhány tetőszerkezet megron­gálódott. A biztosító szakem­berei megkezdték a károk fel­mérését. A KPM Budapesti Közúti Igazgatósága monori ki- rendeltségétől kapott in­formációk szerint, harcba indultak a hóekék és a szórógépkocsik is. Az öt hóeke és az öt szórógép elsősorban a 4-es és 31-es fő- közlekedési utat tisztítja. A vasútállomások és a busz- pályaudvar környékén már nincs hóakadály. Megkezdő­dött a bekötő utak és mellék­útvonalak szórása is. A na­gyobb forgalmú utak kicsit la­tyakosak ugyan, de mindegyik járható. A közúti igazgatóság szak­emberei felhívják a gépjármű- vezetők figyelmét, hogy a 40— 50 kilométeres óránkénti se­bességet ne lépjék túl, mert az utak igen síkosak. (A me­gyei út- és közlekedési viszo­nyokról a lap 8. oldalán ol­vasható tájékoztató.) K. L. Téli esték A járási hivatal élelmiszer­gazdasági és kereskedelmi osztálya ebben az évben is megrendezi a Téli esték című előadássorozatot. Elsősorban a háztáji állattenyésztéssel fog­lalkozókat várják a községek­ben a szakmai tájékoztatók meghallgatására. A nap kulturális programja Mendén, 18 órától: disco. Péteriben, 20-tól: varietémű- sor, akrobaták és zsonglőrök közreműködésével. Pilisen, 18-tól: disco, Úriban, 19-től 23- ig: disco. Vasadon, 18-tól: Bői Sándor KISZ titkár kubai él­ménybeszámolója (a klub­könyvtárban). Tavaly vették birtokukba a kicsinyek a vecsési új, 175 sze­mélyes, korszerű óvodát, mely csak enyhíteni tudja, de vég­legesen megszüntetni nem ké­pes a nagyközségben élő kis­mamák, gyerekek gondjait. A helyi állami, társadalmi szervek, valamint a lakosság összefogásával, évtizedek óta céltudatos az óvodafejlesztés az agglomerációs nagyközség­ben. Sokszor más, fontossági sorrendjét tekintve nélkülöz­hető szociális, kulturális léte­sítmények építését halasztotta' el a tanács, annak érdekében, hogy az egyre nagyobb szá­mú gyerekhadnak kulturált el­helyezési lehetőséget teremt­sen. Az első Vecsés első, óvodaként fi­gyelembe vehető intézménye az 1920-as években, az úgyne­vezett Stefánia Szövetség, il­letve az Anya- és Csecsemő- védő Intézet kezdeményezésé­re létesült. Alapításában úttö­rő szerepet játszott a ma is aktívan tevékenykedő dr. Si­mon Sándor orvos, majd Szendrei Olga védőnő. Később, a felszabadulásig, még létesült egy gyermekin­tézmény, de a kettő együtt sem gondozott félszáz gyerek­nél többet. Az állami óvoda a mai Vörös Hadsereg úti isko­lában, a felekezeti az Iskola — Hogyan boldogul a kőmű­ves mínusz'ÍO fokos hidegben? — tesszük fel a kérdést Szew- czyk Edének, a Gyömrői Épí­tőipari Szövetkezet Közös Vál­lalat igazgatójának. — Nálunk már hagyomány­nak számít, hogy a munkahe­lyeket téliesítjük, következés­képp a munkásokat a téli hó­napokban is tudjuk foglalkoz­tatni. Most például a ZÖL­DÉRT monori telepén, az ül­lői ABC-áruház építésén, a monori Kossuth Tsz sertéste­lepén dolgoznak nagyobb szám­ban. A belső szakipari és kő­művesmunkákat igyekeznek minél előbb befejezni. Per­sze, elég sokan az utóbbi he­tekben vették ki évi rendes szabadságukat. Mindenesetre, mindenki­nek tudunk a téli hónapok­ban is munkát, adni. Egyébként több helyen a hiánypótlási munkákat még ebben a negyedévben kell el­végezni. — Lassan befejezzük a lel­tározást és hamarosan elké­szül vállalatunk 1978-as mér­lege. Annyit azonban máris elmondhatok, hogy jó évet zárunk. Ügy ítéljük meg, hogy kissé túlfeszített volt a tava­lyi tempó, ezért csak a legna­gyobb elismeréssel szólhatunk a több mint 300 tagot számlá­ló munkásgárdáról. Neki köszönhetjük első­sorban, hogy a vállalat éves termelési értéke vár­hatóan eléri a 68 millió, a nyereség pedig a 7 millió forintot. — Ezekben a napokban már az új esztendő terveit állít­juk össze. Lesz bőven mun­kánk, elég, ha csak a legfon­tosabb feladatokat említem: Gombán 6, Gyálon 4 tanter­mes iskolát építünk, FORFA- elemekből, befejezzük az üllői ABC-áruház építését, Vecsé- sen, a Martinovics téren hoz­záfogunk hasonló áruház tető utca régi római katolikus kul- túrházában működött. A második világháború had­műveletei során az Iskola ut­cai óvoda elpusztult. A felsza­badulást követően, új élet kez­dődött a romokon, s már 1948- ban két óvoda létesült a köz­séget átszelő főút mentén, kö­zülük az egyik, Szokola Pálné vezetésével, járásunk első, leg­jobban felszerelt háromcso­portos óvodája volt. A többi Az egyre növekvő lélekszá­mú András-telep falurészben, egy idős asszony által felaján­lott házban, amely rövid ideig legényegyleti székház volt, Vári Margit szerzetes irányí­tásával kezdődött meg a gye­rekek gondozása, majd a köz­ségi elöljáróság 1948-ban, az államosítás idejére az intéz­ményt 2 tanterműre bővítette. Az ötvenes években a felső­telepi iskola szomszédságában is létesült kisebb óvoda, melyben egy ideig az MNBSZ helyi szervezete gondoskodott a gyerekek étkeztetéséről, szakszerű felügyeletéről. A szülők, a társadalmi szerveze­tek összefogásával, megszépült új épületben kapott később helyet ez az intézmény. Nem sokkal később, egy Halmy-telepi romos épületben létesült idényjellegű napközi otthonos óvoda, kiselejtezett alá hozásához, a Róbert Ká­roly Kórház megrendelésére, három épület falait húzzuk fel, tovább dolgozunk az új telephelyen, az idén várha­tóan négymillió forint érté­kű munkát végezve, á mono- ri-erdei kempingben 12 fa­házat állítunk fel, folytatjuk az OVEF-részleg építését. Ügy tervezzük, hogy eb­ben az évben tovább nö­— A Monori Nagyközségi Tanács végrehajtó bizottsága már a munkaterv elkészíté­sekor gondot fordít arra, hogy minda,z, ami a szakigazgatási tevékenységben a legfonto­sabb, önálló napirendként ke­rüljön megtárgyalásra — hang­zott el a legutóbbi tanácsülé­sen, melyen azt is közölték, a tanácsülés kevés kivétellel el­fogadta a beszámolókat, meg­fogalmazta a tennivalókat. A döntések megvalósítását a végrehajtó bizottság szerve­zi, folyamatosan figyelemmel kíséri. Ennek eredménye egye­bek között, hogy megkezdő­dött az előkészítő munka az óvodai helyek számának nö­velésére. a volt szülőotthon át­alakításával, s a Katona Jó­zsef utcai felvonulási épületek megvásárlásával. A nagyközség 15 éves la­kásépítési programjának megvalósítása érdekében is megtették az első lépé­seket. A lakosság elégedetlenkedő jelzéseire, a végrehajtó bizott­ság beszámoltatta a sütőüzem és a vendéglátóipari vállalat vezetőit ellátó tevékenységé­bútorokkal és játékokkal fel­szerelve. A szülők társadalmi munkában hozták rendbe. Valamennyi gyermekintéz­ménynek — félezernyi apró­ságról van szó — a napközi­otthonosok központi konyhá­ján készítették az ízletes ebé­det, uzsonnát, tízórait. Az 1960-as években, az egy­re erősödő urbanizáció követ­keztében, Vecsés lakosainak száma ugrásszerűen megnöve­kedett, s növekedtek a jogos igények is az óvodai helyek iránt. Üj óvoda abban az idő­szakban nem létesült, de a meglevők bővítésével a befo­gadóképesség, a patronáló bri­gádok, üzemek révén a fog­lalkozási lehetőség, a játékel­látottság tovább javult. A legújabb Az 1970-es évek elején kez­dődött meg a Kun Béla téri, 100 személyes óvoda építése, 1973-ban fejeződött be. Az igé­nyeket azonban még ez az új létesítmény sem elégítette ki, jórészt ez az oka annak, hogy ma a vecsési óvodákban az eredetileg tervezettnél 20 szá­zalékkal több gyerek tölti napjait. A helyzeten javított az új, 175 személyes óvoda, de a meg­nyitását követő néhány hét után, már az is túlterhelt. O. K. véljük a termelést, mely­nek értéke várhatóan 77— 78 millió forint lesz. — A tavalyi eredményeket termelési tanácskozásokon is­mertetjük a dolgozókkal, Gyomron és Jászladányban e termelési tanácskozásokon ke­rül sor a nyereségek, jutal­mak kiosztására, a szocialis­ta kollektívák elismerésére. G. J. ről, megjelölve a legfontosabb teendőket a jobb ellátás ér­dekében, például a gyakoribb területi • ellenőrzést is. Napirendre került tavaly a tanácsi apparátus \ személyze­ti és kádermunkájáról szóló elnöki jelentés, melyből ki- tűnik: a tanácsi ügyintézők többsége jól felkészült, alapos munkát végez, körükben egész­séges fiatalodás tapasztalható. A végrehajtó bizottság konkrét, határozott dön­téseiben a határidőket és a felelősöket pontosan megjelölte, hogy a kisza­bott feladatok teljesítését ellenőrizni tudja. A tennivalókat hosszabb táv­ra is megszabta. Az idén a la­kásgazdálkodás, az Áfészek és a Ceglédi Élelmiszer-kiskeres- > kedelmi Vállalat ellátó tevé­kenysége, a földügyi és gyám­ügyi igazgatás, a tüzelő- és építőanyag-ellátás, a népszám­lálási munka szerepel majd egyebek között önálló napi­rendként a végrehajtó bizott­sági üléseken. A munkatervben felsorolt valamennyi ülést megtartot­ták a múlt esztendőben, 149 érdemi határozatot hoztak. Ja­vítani kell az ügyfélfogadás szervezettségén. Sok esetben érkezik be­jelentés a tanács veze­tőihez egyes ügyintézők nem megfelelő magatar­tása miatt, melynek oka lehet a túlter­heltség. de magyarázata nem. A területi, szervező munka színvonalának emelkednie kell, hangzott el a tanácsülésen, a közvetlen, emberközeli ügyin­tézés megéri a fáradságot. Koblencz Zsuzsa Orvosi ügyelet Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Baj- csy-Zs. u. 3.), Gyomron és Péteriben: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron, Monori-erdőn, Csévharaszton és Vasadon: központi ügye­let, dr. Kováts Imre (Mono­ron, az új egészségházban), Mendén: dr. Csernik Zoltán (Fő u. 6., telefon: 11.), Magló­don és Ecseren: dr. Móczár István (Maglód), Pilisen és Nyáregyházán: köziponti ügye­let (Pilis, Rákóczi u. 40.), Süly­sápon és Úriban: dr. Gáspár István (Sülysáp), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: szóm-, baton dr. Fodor Etelka, va­sárnap dr. Végh Katalin. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Halmy-teiepi. Ügyeletes állatorvos: dr. Du­dás Jenő, Nyáregyháza, Pe­tőfi u. 12. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton 12- től 16 óráig és vasárnap reg­gel 8-tól 13-ig Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes ál­latorvos címén. JEGYZET * Az együttélés szabályai Enyhültek a gondok A gyerekek jobb elhelyezéséért >4 vecsési óvodák története HATÁROZATOK, DÖNTÉSEK Színvonalasabb az ügyintézés FIATALODIK AZ APPARÁTUS I i 1 MÁRIS NÉPSZERŰ A megszépítés műhelyében Barcza Zsolt felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents