Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-05 / 3. szám

A PfST MEG'Yíl HÍRLAP K U I ÓN l* .l A 0 Á S.A­XXI. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM. 1979. JANUÁR 5., PÉNTEK Új lakásokba költözhetnek Segítik beilleszkedésüket Eredményesen dolgozik a koordinációs bizottság Majd minden járási és köz­ségi tanácskozáson szó esik a cigánylakosság helyzetéről, életkörülményei javításáról, a társadalomba való beillesz­kedése nehézségeiről. Valóban fontos probléma ez, ha figye­lembe vesszük, hogy a monori járás területén, az 1977. évi felmérés szerint, 256 család él mostoha körülmények között, legtöbbjük cigánytelepeken. Telkek — ingyen Az a társadalmi igény, hogy a cigánylakosság is megtalál­ja a helyét, részt vállaljon kö­zös terveink megvalósításá­ból, szülte meg két évvel ez­előtt a Pest megyei Tanács intézkedési tervét, amely a koordinációs bizottságok lét­rehozását szorgalmazta, s az irányelvek alapján, 1977-ben községi és járási szinten is megalakultak a bizottságok. Horsik Józseffel, a járási hi­vatal elnökhelyettesével, a járási koordinációs bizottság elnökével beszélgettünk. — A koordinációs bizottsá­gok, amelyekben a különböző tömegszervezetek és gazdasá­gi egységek tisztségviselői, va­lamint a cigánylakosság kép­viselőit egyaránt megtalál­juk, igen széles körű tevékeny­séget folytatnak. Fontos fel­adat a lakáshelyzet javítása, a teljes foglalkoztatás előse­gítése, az oktatás és kulturá­lis nevelőmunka hatékony- tógának növelése és az alap­vető közegészségügyi normák kialakítása. Mindennek alap- feltétele. hogy a cigánytelepe­ket minél gyorsabban felszá­moljuk, megfelelő lakóhely­hez segítsük a családokat. — Hogyan? — A járási hivatal műsza­ki osztálya tavaly februárban lakásépítési tervet dolgozott ki, mely szerint a (községek­ben családi, esetleg ikerházak épülnek a következő három évben. Természetesen, anyagi eszközök hiányában, a tervet csak a helyi erőforrások ma­ximális kihasználásával, vál­lalati hozzájárulással és meg­felelő megyei támogatással lehet ilyen rövid idő alatt megvalósítani. A tanácsok in­gyen adnak építésre alkalmas telket a rászorulóknak. Ta­valy Monoron öt család jutott ily módon örök használatú te­lekhez, s a többi községben is van lehetőség telekjutta­tásra. Csalóka adat — A lakáskérdés megoldása szorosan összefügg a teljes foglalkoztatással, hiszen az építkezés elkezdéséhez szük­ség van a rendszeres mun­kával megkeresett pénzre is. — Valóban. A cigánylakos­ságnak csaknem 80» százaléka rendelkezik munkaviszonnyal. Ez az adat azonban egy kicsit csalóka, mert az alkalmi mun­kát vállalók száma is benne foglaltatik. Aki rendszeresen dolgozik, igénybe veheti az OTP és a munkahely segítsé­gét is. Monoron, Pilisen és Sülysápon a munkáltatók már több ízben hozzájárultak a la­kásépítéshez. — Milyen visszhangra ta­lálnak az intézkedések a ci­gánylakosság körében? — Nem mindig fogadják szívesen. Sokan elégedettek helyzetükkel, s gondot okoz nekik, ha életmódjukon vál­toztatni szeretnénk. El kell ér­nünk, hogy szemléletük meg­változzék. A szemléletváltoz­Az első megbeszélés Kapcsolat fővárosi üzemekkel A szabad idő hasznos eltöltéséért A bejáró dolgozók művelő­dése, kulturált szórakozási le­hetőségeinek kiszélesítése ér­dekében kezdeményezte a kö­zelmúltban a Pest megyei Ta­nács: azok a fővárosi nagy­vállalatok, melyek munkahe­lyein a megye egy-egy közsé­géből számosán dolgoznak, vegyék fel a kapcsolatot az érintett települések tanácsi szerveivel, művelődési házai­val. Gyömrő nagyközségben el­sőként az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár jelentkezett: tavaly december 6-án lét­rejött a vállalat és az il­letékes tanácsi szerv kö­zött az első és egyben is­merkedő jellegű megbe­szélés, amelynek eredménye, remél­jük, hamarosan megmutatko­zik a községi Petőfi Sándor Művelődési Ház programter­vezetében. Egyik tárgyaló félnek sincs könnyű dolga, ezt maguk a bejárók tudják a legjobban, azok az emberek, akik közül nagyon sokan órákat töltenek el utazás­sal, átszállásokkal, az uta­zás előkészületeivel, fáradalmainak kipihenésével. Reméljük, hogy a Gyömrőről bejáró dolgozók az elkövetke­zendő hónapok, évek során, gyakorlatban is megismerik a művelődésre, színvonalas szó­rakozásra felhasznált szabad időt. A. L. A. Jegyzet A kutyák nem harapnak? Csendes este volt. Békés já­rókelők siettek a vecsési Tom­pa utcában otthonuk felé. Egyszer csak autó fénycsóvá­ja világította be őket. A személykocsi néhány ház­nyit haladt, megállt, majd be­hajtott egy udvarba. A szélesre tárt kapun ku­tyák rohantak ki a járókelők­re. Gazdájuk kiszállt a jár­műből, az utcára ment, s a már a kocsiúton védekező, riadt embereket nyugtatva, bizonygatta, nem harapnak az állatai. — Jó, hogy nem épp isko­lások, vagy óvodások mentek erre — kiáltozta egy asszony. Valaki elmondta, épp itt, a környéken, egy menekülés közben elvágódott gyerekre a kutya ráugrott, a gyerek szája felhasadt az orráig, kórházi sebészeten varrták össze. A retiküllel, táskával véde­kezők percekig szinte közel­harcot vívtak a kutyákkal és szidták a gazdájukat. Az utcában óvoda is van. F. G. tatásban igen nagy szerepe van környezetüknek, az őket kö­rülvevő embereknek. A cigány­telep elhagyása után is figye­lemmel keli kísérnünk éle­tüket, mindenben a segítségük­re kell lennünk. Türelmes, ki­tartó munkára, tapintatosságra van szükség és olyan fóru­mokra, amelyeken őszintén, nyíltan beszélhetnek gondjaik- róL Követendő példaként em­líthetem a járási művelődési házban megalakult gyermek- és felnőtteigányklubot, mely­ben egyre jobb közösség ala­kul ki. A folytatás — Amíg meg nem oldódik a lakáskérdés, hogyan enyhí­tik a telepiek gondjait? — Elsősorban a tisztálkodási lehetőségek megteremtésén fá­radozunk. A nyári időszak­ban kerti zuhanyokat szere­lünk fel, s ahol az anyagiak lehetővé teszik, a melegvíz­szolgáltatást is bevezetjük. Kulturális, felvilágosító mun­kánkat eredményesebbé tet­ték a cigánytelepeken létesí­tett könyvtárak. A különbö­ző intézmények, vállalatok könyvekkel ajándékozzák meg az olvasni vágyókat. A jövő­ben is folytatjuk majd ezt a gyakorlatot. — Mi szerepel a koordiná­ciós bizottság idei intézkedé­si tervében? — Lényegében ugyanazt a munkát folytatjuk, amit már elkezdtünk. Az idén több ki­helyezett ülésre kerül sor, egye­bek között Sülysápon és Üllőn, ahol tájékoztatót hallgattunk meg a helyi bizottságok tevé­kenységéről, hogy a helyszínen határozzuk meg az újabb ten­nivalókat. Ellátogatunk a Mo­no« Állami Gazdaságba és az Építők Ipari Szövetkezetébe, ahol igen sok cigány dolgo­zik, megvizsgáljuk, hogy a munkahelyükön milyen segít­séget kapnak különböző gond­jaik megszüntetéséhez. Kövess László A szocialista címért Tanácsi kollektívák A monori járási hivatal és a közalkalmazottak szakszerve­zetének járási bizottsága, a megyei irányelveknek megfe­lelően, hozzálátott a szocia­lista címért küzdő munkakol­lektívák idei feladatvállalásai­nak előkészítéséhez. A közeljövőben a mozga­lomba a járási hivatal kol­lektívái is bekapcsolódnak. Helytállás, szolgálat Fontos pártmegbízatást teljesít A gyárban mindig érzik a megbecsülést feladatát. Nagy része van eb­ben parancsnokuknak, Med- gyes Pálnak, aiki mindennapi példamutatással teljesíti köte­lességét. Én is sokat tanultam tőle, főleg emberi tulajdonsá­gai megnyerőek és vonzóak. — A mi gyárunkban folya­matos a munkásőr-utánpótlás nevelése. Szinte nincs olyan esztendő, hogy egy-két fiatalt ne javasolnánk műnk ás őrnek. A szombati egységgyűlésen is lesz közülünk egy fiatalember, aki esküt tesz. — A gyár párt- és gazdasá­gi vezetői minden segítséget megadnak a munkásőri fel­= A monori Jirási Bata Fe­li renc munkásöregység hónap, H január 6-án, délelőtt 10 órakor = ünnepélyes gyűlést tart az = MSZMP monori járási bizottsá- = ga nagytermében. Az orkánszerű szél elől be­menekültünk az Ipari Szerel­vény- és Gépgyár maglódi járműgyárának központi iro­daépületébe. A folyosón Dobos Istvánnal, a gyár pártalap- szervezetének titkárával talál­kozunk. — Milyen embernek tartja Rácz Ferencet? — kérdezzük tőle. — Három éve dolgozik ná­lunk, a szállítóbrigád tangón, cásaiként. Munkáját becsülete­sen elvégzi, a pártalapszerve- zetben is. Mint munkásőr, fontos pártmegbízatást telje­sít, szakszervezeti bizalmiként is tevékenykedik. Szeretnénk, ha a jövőben még többet ten­ne a kollektíva egységének megmentéséért, azt kérjük tő­le, hogy továbbra is jól, pon­tosan, példamutatóan dolgoz­zék. Apai példamutatás Néhány perc elteltével sze­mélyesen megismerkedünk Rácz Ferenccel. — Gyermekkoromban sokat beszélt apám azokról az idők­ről, amelyekben vöröskatona­ként, a jobb életért harcolt. Gyakran ültünk egymással szemben, néha órákig disku- ráltunk, annyi minden tanul­tam tőle, s már akkor megfo­gadtam magamban, hogy a nyomdokaiba lépek. — ön a munkásőrség alapító tagjai közé tartozik. Hogyan kapcsolódott be a munkásha­talom megvédésébe? — Először a Ganz-MÁVAG- ban dolgoztam, majd a BSZKRT-nál. Üjpesten volt a gyáregységünk, kitanultam a darukezelést. Amikor az ellen­forradalom vihara elült, kon­szolidálódott valamelyest a helyzet, behívattak az üzemi pártirodába, s megkérdezték, vállalnám-e a munkásőrséget? — Nem tétováztam, azonnal igennel válaszoltam. Aztán, egy héttel később, a pártba is felvettek, 1957 februárjában. — Később, amikor a malódi tsz-be jöttem dolgozni, 1960- ban, átkerültem a monori já­rási Bata Ferenc munkásőr- egységbe, s azóta is ott látom el feladatomat. Néhány év után rajparancsnok-helyettes, majd rajparancsnok lettem, jelenleg is az vagyok. Társadalmi munkákban — Nem akarok nagy szava­kat használni, de azt tartom, a dolgozó nép hatalmának megvédése minden magyar ál­lampolgár hazafias kötelessé­ge. Mellesleg nekem a mun­kásőrségben töltött idő egyfaj­ta kikapcsolódást is jelent. Szerencsére, feleségem megér­tő társ, még egyszer sem hal­lottam tőle szemrehányásként, hogy „már megint elmész...” — A maglódi munkásőrsza- kasz évről évre jól látja el LEVELESLÁDÁNKBÓL Utazgaftatják a betegeket — Az új monori SZTK-ren- delő a mai napig sem fogad­ja a szemészeten, s az orr-fül- gégészeten jelentkező betege­ket. nincs szakorvos. Vagy Ceglédre, vagy a Rókus kór­házba kell elutaznunk — ír.ia levelében Rákosi Jenő üllői olvasónk, hozzátéve, több íz­ben kért körzeti orvosától beutalót tartalélcszemüvegének elkészíttetése végett, de csak a távoli városokba irányíthat­ták. — Meddig tart még ez az állapot? — kérdezi türelmet­lenül. A szemészeti szakrendelést rajta kívül is nagyon sokan hiányolták hosszú ideig. Ja­nuár elsejétől azonban heten­te három alkatommal, hétfőn, szerdán és pénteken, fél 9- től 13 óráig már fogad bete­geket a szemészet. Mint dr. Buzássy Sándor já­rási főorvostól megtudtuk, fül­orr-gégészt, urológust és ideg­gyógyászt várnak, a három szakrendelés sorsa még ebben az esztendőben megnyugtató­an rendeződik. K. Zs. adatok teljesítéséhez, részt ve­hettünk a különböző társadal­mi munkaakciókban és zavar­talanul elláthatjuk a szolgála­tot is. Nálunk igen nagy rang­ja van a munkásőr-megbíza­tás nalc. — Hogyan tölti szabad ide­jét? — Két lányom már férjhez ment, a fővárosban laknak. Szívesen kérésén fel őket, az unokáimmal mindig szeretek együtt lenni... Az üzemi rendezvényeken is részt ve­szek rendszeresen. Ha hívják... Rácz Ferenc korábban mór- elnyerte a kiváló munkásőr kitüntetést. Tavaly, november 7-én, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 61. évfor­dulója alkalmából, a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatával tüntették ki, elis­merve 21 éves munkásőri te­vékenységét. — Búcsúzóul megkérdezem, mi az, amit még szeretne el­érni? — A 25 évi szolgálat után, úgy tervezem, tartalékállo­mányba vonulok, de, ha azután is hívnak, szívesen öl­töm majd újra magamra az acélszürke egyenruhát. Gér József Tanyán — Pest és Vecsés között Asztmát gyógyít a jé levegő Galambok, sertés, nyulak Vágó Sándor feljebb löki jobb kezével a kucsmáját, az­tán megvakarja a fejebúbját. A kis Csordás Tamással ér­keztem ide, ha ő nincs, már régen széttépnek a házőrző ebek. Az anyja ajánlotta: „Menj, fiam, te itt mindenkit ismersz, még a kutyákat is.” A Vecsés és Pestlőrinc kö­zötti senki földjén vagyunk. Az itteniek — vannak vagy százötvenen — budapesti la­kosok, mégis Vecsésen élnek: ott jelentkeznek be, itt adóz­nak, ide is, oda is tartoznak, mégis úgy érzik magukat, mint a hontalanok. Nincs jár­da, nincs út, villany is csak itt-ott,- a vizet kútból, legin­kább közösen ásott, gyűrűs kútból merik. Felejthetetlen emlék Vágó Sándor azonban most másról beszél: — Ezerkilencszáznegyven- négyben volt ilyen idő, mint most. Egy hétig olyan mele­get éreztünk, mint tavasszal, aztán meg hirtelen xánktört a nagy hideg, s annyi hó esett két nap alatt, hogy még a vo­natok is elakadtak. A miénk sem tudott továbbmenni. Vágó Sándor az ötödik ke­rületben lakott, akkor Buda­pesten. Egy zsidó családot rej­tegetett, de felfedezték, és a családdal együtt, őt is depor­tálták. Amúgy is volt már éppen elég a számláján a munkásmozgalomban való részvétele miatt Hosszú uta­zás után. Csehszlovákiában nyi­tották ki először hosszabb idő­re a marhavagonok ajtaját, hogy a férfiakat, közöttük őt is. elvigyék havat lapátolni. — Most vagy soha, gondol­tam. majd egy alkalmas pilla­natban, óvatosan belefeküd­tem a hóba és egyre mesz- szebbre csúsztam. Még a mai napig sem emlékszem, meddig feküdhettem ott. Arra tértem magamhoz, hogy egy hatalmas kutya nyalogatja az arcomat. A vonat már régen odébb ment. a nyomát is befújta a hó. Én. a kutyába kapaszkod­va. bevánszorogtam a nem messze levő juhakolba. A trá­gya tetejére szalmát raktam és ráfeküdtem. Partizánok kö­Sikeres akció Túlteljesítették vállalásukat zé kerültem. A kutyák vezet­tek el hozzájuk, éhesek vol­tak és odahúzódtak ők is, ahol jutott nekik valami. Beül az autóba Vágó Sándor most 81 éves. Hogy került ide és ilyen kö­rülmények közé? — Nem látok mást, csak egy téliesített faházat, benne tég­lából rakott tűzhely, asztal, négy szék. szekrény és néhány kép a falon. Körülnéz ő is. — Asztmás vagyok és ez a levegő, pedig a közelben sem erdő, sem hegy, nagyon jót tesz nekem. Harmadik éve élek itt, azóta nem fulladok. Ötödik kerületi, régi házam­ban lakom, a fiam családjá­val együtt, de amikor elővesz a fulladás, szólok a fiataloknak és amelyik éppen otthon van, beül az autóba, kihoz ide. — De miért ezt a helyet vá­lasztotta? — A fiam szenvedélyes ga­lambász. Galambászkodni pe­dig az ötödik kerületben nem lehet, ezért vett itt egy da­rabka földet. Közel van Pest­hez, olcsó volt akkor és épí­tett rá egy galambólat. Ezt, amelyben most én lakom. Rend és tisztaság — Persze, azért galambok is vannak — folytatja —, csak­hogy nekik máshol építettünk újabb házat. Egész kis farm alakult már ki itt. Ha én úgy is gyakran kint vagyok, miért ne tartsunk a galambokon kí­vül mást is? Vettünk egy ma­lacot. már legalább százötven kilós, és nyulakat tenyésztek. Körbejárjuk a kis tanyát: példás a rend és a tisztaság mindenütt. K. Gy. Próbafelmérés bizonyítja Népszerű a könyvesház Napról napra népszerűbb az országban másodikként, nemrégiben, Üllőn átadott könyvesház. Egy próbafelmé­rés adatai szerint, naponta át­lagosan 90 vásárló keresi fel új könyv- hanglemez és ze­nemű boltot. — Varietéműsort mutatnak be — akrobaták és zsonglő­rök közreműködésével — ja­nuár 6-án, szombaton, este 8 órakor, a péteri művelődési házban. I f Amíg áprilisban 1 ezer 978 ember fizetett elő lapunkra Monoron, most, az év elején arról adhatunk számot, hogy kétezernél röbb családnak jár a lap. A posta dolgozóinak fárad­ságot nem ismerő munkája nyomán, eredményesen zárult az Olvassa lapunkat akció, amelyet a múlt év eleién kez­dett el a monori postahivatal. Egervári Jánosné hirlapfe­| lelős örömmel közölte, hogy a hírlapkézbesítő postások | negyvenöt új előfizető tobor­zását vállalták Monoron és 149 új előfizető az eredmény, immár 2 ezer 127 család kap­ja meg naponta otthonában a lapot. A kézbesítők közül egyedül Zika János 52, Sima István 22 új előfizetőt szervezett be, de a körülményekhez képest, ki­tettek magukért a többiek is.

Next

/
Thumbnails
Contents