Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-31 / 25. szám
I ►Mr itteni 1979. JANUÄR 31., SZERDA Heti jogi tanácsok A Legfelsőbb Bíróság döntései q Ki kaphat baleseti ellátást és egyáltalán mi számít üzemi balesetnek? Baleseti ellátás annak jár, aki foglalkozási betegség vagy üzemi baleset következtében keresőképtelenné, csökkent munkaképességűvé, illetőleg rokkanttá válik. Baleseti nyugellátást kapnak az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében meghalt dolgozó hozzátartozói is. A baleseti ellátás a szolgálati időre tekintet nélkül jár. A munkában töltött idő növeli a baleseti nyugellátás összegét, de nem érinti a jogosultságot. Nem jár viszont baleseti ellátás annak, aki sérülését szándékosan Okozta; sem annak, aki hozzátartozója haláláért felelős. Milyen baleset számít üzemi balesetnek? Járandóságra jogosultság szempontjából a következő esetek: a) A biztosítottaknál általában : a foglalkozás körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakásra (szállásra) menet közben történt sérülések. Munkába menet az is üzemi balesetnek számít, ha a biztosított nem a lakásáról (szállásáról) megy dolgozni. A munka után útközben elszenvedett sérülés viszont csali akkor üzemii baleset, ha a biztosított azt lakására (szállására) visszatérőben szenvedte el. b) Társadalombiztosítási ellátással kapcsolatban megjegyzendő, hogy ennek igény- bevétele során bekövetkezett baleseteik közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségével vagy rokkantságával összefüggésben érte. c) Mezőgazdasági szövetkezeti tagnál: üzemi balesetnek számítanak azok a sérülések, amelyek a tagot tagsági viszonyával összefüggő tevékenység (közgyűlésen való megjelenés, természetbeni részesedés hazaszállítása stb.) közben éri. Üzemi baleset továbbá az is, amely a szövetkezeti tagot a háztáji gazdaságban végzett állattartási vagy zöldségtermelési munka közben, illetőleg ezzel összefüggésben éri, ha á munkáért munkanapot kellene jóváírni. d) Bedolgozónál az a sérülés számít üzemi balesetnek — ami a bedolgozói munka teljesítése közben (anyag, gép, szerszám vagy más munkaeszköz használata vagy szállítása során) érte a dolgozót. Üzemi baleset az is, ami a bedolgozót munkahelyére (anyag átvételének, illetőleg a termék átadásának a helyére) menet vagy onnan visszatérőben érte. e) Kisiparosnál üzemi balesetnek az számít, amely a kisiparost I — a telephelyén, munkahelyén végzett ipari tevékenysége során, vagy — anyag, gép, szerszám (munkaeszköz) vagy az elkészített, illetőleg javított termék szállítása közben, vagy — a lakásáról a telephely, re vagy onnan hazamenet, továbbá a munka teljesítésének a helyére, illetve onnan visz- szatérőben éri a kisiparost. f) Magánkereskedőnél: üzemi baleset az a sérülés, amely — a telephelyén (üzlethelyiségében, árusító helyén) végzett kereskedői tevékenysége 6orán, vagy — áru beszerzése, szállítása közben, vagy — lakásáról a telephelyre vagy onnan hazamenet, továbbá az árubeszerzés helyére és onnan visszatérőben éri. g) Munkaviszonyban nem álló előadóművésznél és művészeti oktatónál: Üzemi baleset az a sérülés, amely az előadóművészt ,a működési engedélyben meghatározott művészeti tevékenység ' végzése közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzemi baleset továbbá az is, amely az előadóművészt a művészeti tevékenység végzésének a helyére vagy onnan a lakásra (szállásra) menet közben éri. h) Társadalmi munkával kapcsolatban: üzemi balesetnek számít az e munka közben vagy ezzel összefüggésben elszenvedett sérülés. i) Mezőgazdasági szövetkezeti tag családtagjánál: üzemi balesetnek számít a közös munka végzése közben vagy ezzel összefüggésben elszenvedett sérülés. j) Munkásőrség nem hivatásos állományú tagjánál: üzemi balesetnek számít a munkásőri szód gálát közben vagy ezzel összefüggésben elszenvedett baleset vagy betegség. k) önkéntes rendőrnél és önkéntes tűzoltónál, valamint rendőri vagy tűzoltód feladat ellátásában közreműködő személyeknél az e tevékenység közberj vagy ezzel összefüggésben elszenvedett baleset. l) Cséplőgépnél munkát végzőnél cséplés közben elszenvedett baleset. m) Tanulóknál; tanfolyamok hallgatóinál a gyakorlati képzés közben vagy ezzel összefüggésben elszenvedett baleset. n) Munkaterápiás gyógykezeljél és alkoholistánál a munkaterápiás foglalkoztatás közben vagy ezzel összefüggésben elszenvedett sérülés. o) Letartóztatottnál és annál, aki szabadságvesztés büntetését tölti, a fogva tartása alatt végzett munka közben vagy ezzel összefüggésben, valamint a büntetésvégrehajtó szerv, illetve annak alkalmazottja által adott utasítás teL jesítése közben vagy ezzel összefüggésben elszenvedett sérülés számít üzemi balesetnek. • Az ingatlan adásvételéről. özv. H. Gy.-né budapesti olvasónk írja, hogy 15 évvel ezelőtt férjével közösen vettek egy kis telket. 4 hónappal ezelőtt férje meghalt, s mivel leszármazó nincs, így olvasónk az egyedüli örökös, ö maga 70 éves, beteges, csekély nyugdíjából él, és szeretné minél előbb eladni az ingatlant, amelyre már vevője is lenne. Kérdezi: megteheti-e? Az ingatlan tulajdonjogát átruházni csak az azzal rendelkezni jogosult tulajdonos teheti meg. Mielőtt a hagyatéki eljárást nem folytatják le, addig H. Gy.-ná csak váromá. nyosa a férje utáni fél teleknek, és így azt a részt a vevőre átírni nem lehet. Azt tanácsoljuk, hogy a saját fél részét a másik fél vá- rományosi részével együtt adja át a vevőnek, akivei kössön előszerződést. A szerződésben térjenek ki arra, hogy az ingatlan fale részének átírására, a tulajdonjog bejegjr_ zésére a hagyatéki eljárás jogerős befejezése után ad majd olvasónk engedélyt a vevőnek. Ha a vevő ezt tudomásul veszi, akkor az ingatlan eladásának nincs akadálya. Dr. M. J. Az örökös lakásfelmondási joga Egy többgyermekes idős asszony, unokáját és annak feleségét befogadta házába, s azok gondoskodtak róla. Később az asszonyt kórházban ápolták, majd amikor elbocsátották, egyik fia magához vette. Tartási szerződést kötöttek, amelyben házát gyermekére és feleségére hagyta. A szerződést a tanács tudomásul vette. Tíz nap múlva a matróna meghalt, s ekkor fia felhívta unokaöccsét, hogy költözzenek ki a házból, majd amikor a felszólításnak nem tettek eleget, pert indított ellenük. Indokul arra hivatkozott, hogy anyja, annak idején szívességből Jogadta be őket, de a haláleset utón lakásigényük megszűnt. Az írnoka azzal védekezett, hogy nagyanyja azért engedett át számukra egy szobát a házában, mert gondozását vállalták. Ennek hat évig eleget tettek, s ez följogosítja őket a lakás további használatára A házban jelentős befektetéseket eszközöltek, tehát ezért Tíz nap rendeletéiből Csökkent munkaképességű dolgozók átmeneti segélyének és szociális járadékénak emeléséről a Magyar Közlöny 91. számában jelent meg a 18/1978. (XII. 30.) MÜ.M.—Eü.M.—PM. sz. rendelet Az idei termékforgalomról ugyanitt jelent meg a 8/1978. (XII. 30.)-,fc&H. rendelkezés. A Büntető Törvénykönyvről kiadott 1978. évi IV. törvényt teljes terjedelmében közli a Magyar Közlöny 92. száma, amely a napokban, már kapható. A hitelpolitikai irányelvekről a Pénzügyi Közlöny 28. számából ismerhetik meg az érdekeltek a Magyar Nemzeti Bank 419/1978. számú közleményét »-■• A vetőmagvak és egyéb növényi szaporító anyagok előállításáról, forgalmáról, fel_ használásáról, és állami ellenőrzésük rendszeréről az 1/1979. (I. 10.) MÉM. rendelet rendelkezik, a Magyar Közlöny ez évi 1. számában, amely január 10-én jelent meg. A bíróságok és ügyészségek illetékességi területeiről ugyaninnen szerezhetnek tájékoztatást az érdekeltek, mivel az említett hivatalos lapban jelent meg az Igazságügyminisz- térium, és a Legfőbb Ügyészség közleménye. A szociális ellátások évenkénti rendszeres emeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról az Egészségügyi Közlöny 31. számában jelent meg a 91280/1978. EÜ.M. sz. közlemény. Ifjúságvédelmi önkéntes rendőrök Ócsai disputa a veszélyeztetett fiatalkorúakról A gyermek- és fiatalkori bűnözés visszaszorításához a bűnüldöző szervek munkáján kívül az állami és társadalmi szervek, sőt az egész lakosság segítsége szükséges. Iskolák, vöröskerésztes szervezetek, tanácsok és tanácsi bizottságok, szülői munkaközösségek, pályaválasztási tanácsadók, úttörő- és KISZ- szervezetek, valamint munkahelyi kollektívák hatékony együttműködését kívánta elősegíteni még 1976 szeptemberében — a Pest megyei Főügyészség kezdeményezésére — az Űcsán tartott gyermek- és ifjúságvédelmi ankét. Az ankéton részt vettek mindazok, akiknek fontos szerep jut a bűnözés megelőzésében. A komplex terv A fiatalkorúak bűnözésének megelőzéséről címmel tartott előadás a községben elkövetett konkrét bűnügyek tapasztalatai alapján mutatott rá a megelőzéssel kapcsolatos feladatokra. A tanácskozás annak idején nem fejeződött be az ankéttal. hanem a beszámoló anyaga alánján a községi tanács vezetése intézkedési tervet dolgozott ki a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára. Ezt a község valamennyi gazdálkodó egységének, társadalmi szervének és intézményének is elküldték, mert űgv vélték, hogy a különböző helyi szervekkel való együttműködés, egymás tájékoztatása nélkül a legjobb terv is kudarcba fulladna. A komplex intézkedési terv szerint a gyermekvédelmi szervek felkutatják azokat a családokat, amelyeknél a gyermek helyzete veszélyeztetett, vagyis a kiskorúak súlyos környezeti ártalmaknak vannak kitéve. A társszervek megegyeztek, hogy amint italozó szülőről szereznek tudomást, azonnal jelentik a gyámügyi és egészségügyi hatóságnak, hogy mind az alkoholista, mind a veszélyeztetett kiskorú érdekében a szükséges intézkedés időben megtörténjen. Tartalmazta a terv továbbá a szabad idő hasznos eltöltésének elősegítését is. Ebből az iskolák, az úttörőszervezetek és a művelődési ház klubjai vállaltak részt. Az intézkedési terv végrehajtásáról a közelmúltban ke- rekasztal-be$zélgetést rendeztek, s a dispután a tizenhat résztvevő közül tizenhármán szólaltak fel. Az eltelt két év tapasztalatait értékelve elmondható —, hogy az összegyüttműködés eredményeként jelentős számú veszélyeztetett helyzetben élő gyerek érdekében történt különböző intézkedés. Az ócsai gyámhatóságon a veszélyeztetett kiskorúak száma a korábbi negyvenkettőről két év alatt több mint a duplájára emelkedett. A veszélyeztetettség űj oka, a szülői felügyelet hiánya, valamint a szülők helytelen nevelési módszerei. Említést érdemel, hogy az óvodákból tizenegy gyermeket küldtek nevelési tanácsadóba, s a nyilvántartott 14 éven felüli kiskorúak érdekében is indokoltnak mutatkozna a tanúsadé gyakoribb igénybevétele. Ismét az alkohol A társadalmi aktivistákon kívül több alkalommal a közvetlen környezet, vagy a környékbeli lakók tettek bejelentést veszélyeztetett gyermekről. A tanköteles korú gyerekek szabad idejének hasznos eltöltésére törekedtek az általános iskolák, az úttörőszervezet és a művelődési ház. A kulturális intézmény vezetője és a pedagógusok részvételével nemrégiben megalakult az ifjúságvédelmi önkéntes rendőri csoport. Programjában szerepel a vendéglátó- egységeknél a fiatalkorúak szeszes itallal való kiszolgálását tiltó rendelkezések ellenőrzése is. Ma már elmondható, hogy a két évvel ezelőtti ankét és az azt követően hozott intézkedési terv kezdeményezése helyes elhatározás volt. És a mostani fórum további tettekre ösztönzött. Üjabb ajánlások születtek az intézkedési terv kiegészítésére. A kiskorúak veszélyeztetettségének okai közt első helyen szerepel a szülők alkoholizmusa. Köztudott, hogy akiknek leginkább kellene hallani a törvénytiszteletről, azok nemigen mennek el efféle ismeretterjesztő előadásra. Ezért szól úgy a javaslat, hogy célszerű lenne a különböző szervek összefogásával az alkoholizmus miatt veszélyeztetett kiskorúak szülei részére a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogi felvilágosító előadás tartása. Eredmények összefogással Erre a korábbi években Ócsán már sor került ezt a járási rendőrkapitányság a gyámügyi hatósággal gőzösen kezdeményezte. Ugyancsak az alkoholizmus elleni küzdelem érdekében hangzott el egy másik javaslat is: egy alkoholmentes klub megszervezése is. összegezve elmondható, hogy a gyermek- és ifjúságvédelmi munka társadalmi összefogására tett közös erőfeszítések eredményesek voltak. Hasznos lenne, ha minél több községben követnék az ócsai példát. Dr. Orell Ferenc János sem tekinthető szívességi lakáshasználónak, mint nagybátyja állítja. Felhozták azt is, hogy a tartási szerződés megkötésekor nagybátyja tudta, hogy anyja gyógyíthatatlan beteg, akinek közeli halálával számolni kell, ezért a szerződés semmis. A járásbíróság a keresetet elutasította. Az unoka érveit magáévá téve, kimondta: a tartási szerződés érvénytelen, mert megkötésekor a felperes tudta, hogy kötelezettségének csak rövid ideig kell eleget tennie. Ezért az a szocialista együttélés követelményeibe ütközik. Ezt a döntést a megyei bíróság helyben hagyta. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. Helytálló a járásbíróság álláspontja, amely szerint általában a szocialista együttélés követelményeibe ütközik, s így semmis az a tartási szerződés, amelynek megkötésekor a tartásra kötelezett tudja, vagy biztosan következtethet arra, hogy a tartásra jogosult előrehaladott állapotban lévő, gyógyíthatatlan betegségben szenved és ezért a vállalt kötelezettségét csak rövid ideig kell teljesítenie, tehát ily módon mások jogának csorbításával jogtalan vagyoni előnyhöz jut. Ez azonban csak akkor állapítható meg, ha a szerződés megkötése az örököstársak — ebben az esetben a testvérek — vagy mások jogait és törvényes érdekeit sérti. Nem Iahet semmisnek' tekinteni a szerződést abban az esetben, ha a magatehetetlen, súlyos beteg, ápolásra szoruló eltartott gondozása más módon nem volt biztosítható. Különösen nem lehet ilyennek tekinteni akkor, ha az eltartó korábban jelentős értékű szolgáltatásokat nyújtott — hangzik a határozat indoklása. — A felperes, mint tartásra köteles gyermek, azért vette magához anyját, mert az a kórházból kijövet magatehetetlen beteg volt. Bár csak tíz napig ápolta, de adatok bizonyítják, hogy az elmúlt években bizonyos mértékű tartást és gondozást nyújtott neki. Azt azonban, hogy ezek milyen értékűek voltak, és mire terjedtek ki, az eljárt bíróságok nem derítették fel. Márpedig ennek tisztázása nélkül nem lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy á felperes a tartási szerződés alapján mások jogainak sérelmével vagyoni előnyhöz jutott-e. Testvérei, mint örököstársai, a szerződés érvényességét eddig nem tették vitássá. Feltehető, hogy a megállapodást' tudomásul vették. Ebben az esetben pedig a szerződés akkor sem érvénytelen, ha a felperes annak alapján vagyoni előnyhöz jutott. Tehát a szerződés nem nyilvánítható semmissé addig, míg az örököstársak nem nyilatkoznak: igényt támasztanak-e a hagyatékra vagy sem. A Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra is, hogy a házban lévő lakásra ■ létesített jogviszony fennállása és a felmondás érvényességének megállapítása iránt bármelyik tulajdonostárs indíthat pert. Mindenesetre el kellett volna dönteni, hogy az unokának és feleségének a lakás használatához van-e érvényes jogcíme. Amennyiben ugyanis az elhunyt asszony részére tartáskiegészítést, gondozást, a ház közterheinek viselését vállalták, sőt, beruházásokat is eszközöltek, s mindezek értéke megközelítette vagy elérte a lakrészükért igényelhető bérleti díj összegét, nem lehet őket jogcím nélküli lakás- használóknak tekinteni. Az új eljárásban ezt is tisztázni kell. Kisajátítási kártalanítás Az egyik városi tanács egy házaspár házát és a hozzá tartozó telket kisajátította. Ellenértékűi — szakértői vélemény alapján — 145 ezer forintot ajánlott fel, amit a tulajdonosok keveselltek és az összeg felemeléséért pert indítottak. A járásbírósági tárgyaláson szintén a közigazgatási eljárásban szerepelt szakértőt hallgatták meg, aki ezúttal úgy nyilatkozott: az ingatlanért 165—175 ezer forintot is el lehet kérni. Ezek után a bíróság a tanácsot 175 ezer forint kártalanítás fizetésére kö_ telezte. Fellebbezésre a megyei bíróság a keresetet elutasította, mert a felajánlott összeget megfelelőnek tartotta. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot űj eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. Valamely ingatlan értékének eldöntésénél a hosszabb, de legfeljebb öt év alatt kialakult forgalmi értéket kell figyelembe venni — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. Ezért ezt a kérdést alaposan tisztázni kell. Ha a megyei bíróságnak kétsége volt a szakértő álláspontjának helyessége felől, nem lehetett volna csak a tanács által megállapított összeget alapul venni, újabb véleményt kellett volna kérni, vagy esetleg más szakértőt meghallgatni. Ebben az esetben a szakvélemény nemcsak azért aggályos, illetve megalapozatlan, mert azt a telek és az épület külön-külön történt értékeiéi sével alakította ki, hanem azért is, mert az így megállapított végösszeg megfelelő összehasonlító aaatokkal nincs alátámasztva. Márpedig a forgalmi értéket csak így lehet meghatározni. Összehasonlításul hasonló fekvésű, nagyságú, állapotú és minőségű ingatlanok alkalmasak. Mindkét alsófokú bíróság megalapozatlan szakvélemény figyelembevételével hozta meg döntését, ezért azokat hatályon ’ kívül kellett helyezni. Ilyen ügyekben a bíróság akkor jár el helyesen, ha a kisajátított ingatlan értékének megállapítására nem azt, a szakértőt rendeli ki, aki az államigazgatási eljárásban véleményt nyilvánított. A jogszabály nem zárja ki, hogy a bíróság ne ezt a szakértőt alkalmazza. Ha azonban a tulajdonosok ezt kifogásolják és pert indítanak, megnyugtató döntés csupán akkor hozható, amennyiben más szakértő véleménye is áll a bíróság rendelkezésére. Hamis volt-e az aláírás Egy idős özvegyasszony öröklési szerződést kötött egy házaspárral. Ebben minden ingó és ingatlan vagyonát rájuk hagyta azzal a feltétellel, hogy haláláig eltartják. A megállapodás leszögezte: érvényességéhez az államigazgatási hatóság jóváhagyása szükséges. Ennek ellenére a tanácsnál sohasem mutatták be. és így a szerződés ténylegesen nem is jött létre. Néhány hónap múlva az asszony á házaspárral kötött megállapodást visszavonta, és egy testvérpárral életjáradéki szerződést kötött. Ezt azonban a tanácsnál bemutatták és az jóváhagyta. Alig egy évvel később az özvegy meghalt és a házaspár, amellyel az öröklési megállapodást kötötte, a testvérek ellen pert indított. Ebben annak megállapítását kérte, hogy az életjáradéki szerződés érvénytelen, mert azon az özvegyasszony aláírása hamis. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, amely a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a testvérpárral kötött életjáradéki szerződésnél két tanú volt jelen. Ezek a tanúk teljesen érdektelenek, a peres felekkel rokonságban nincsenek, szavahihetőségük a legcsekélyebb mértékben sem aggályos. Mindketten egybehangzóan vallották: az özvegyasszony a szerződést elolvasta, j majd jelenlétükben aláírta. j Ugyanígy aláírta a két testvér is. E tanúvallomások alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy írásszakértő véleményének beszerzése fölösleges, a szerződés érvényes.* (
