Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-31 / 25. szám

f Népfrontterv Nagykátán Az 1979. évi programot tár­gyalta meg a Hazafias Nép­front nagyközségi bizottságá­nak elnöksége idei első ülésén Nagykátán. Az elnökség által elfogadott éves program szerint február­ban a cigánylakosság helyze­tét; áprilisban az általános is­kolai szülői munkaközösségek munkáját; augusztusban pe­dig a nagyközség kertbarátai­nak tevékenységét értékeli a bizottság. Az elnökség tagjai júliusban a helyszínen ismer­kednek meg a kertbarátok munkájával, szeptemberben pedig a helyi Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkezet vendégeként a téeszben tölte­nek egy napot. A népfrontbizottság már ed­dig is sokat tett az országgyű­lési képviselők és a lakosság jó kapcsolatáért. Idén e kap­csolat további erősítésére meg­szervezik a képviselők rend­szeres üzemi látogatását. A Hazafias Népfront nagy­községi bizottsága Nagykátán is megemlékezik nemzeti ün­nepeinkről. évfordulóinkról. Méltóképpen kívánják megün­nepelni a Magvar Tanácsköz­társaság megalakulásának 60. évfordulóját, s gazdag ünnep­ségsorozatot terveznek az idei békehónao alkalmából, amelv- nek nyitánya május 15-én ná­luk lesz. 1979. JANUAR 31., SZERDA w - . \Jlmap Nem köthető évszámokhoz Község fejlesztési tervek, eredmények Budaörsön Budaörs nagyközség lakos­sága az elmúlt években roha­mosan növekedett: öt évvel ezelőtt csupán 14 ezren, tavaly már 18 ezren vallhatták ma­gukat helybelieknek. Ez a — főváros körüli települések mindegyikét jellemző — roha­mos lélekszám-gyarapodás fo­kozott településfejlesztési munkát kíván: egyre több ta­nácsi bérlakás építését, a ke­reskedelmi, a vendéglátóipari hálózat fejlesztését, az út-, víz-, csatorna-, villanyhálózat teljes kiépítését, korszerű ok­tatási-nevelési, művelődési in­tézmények létrehozását. Két éve kezdődött A budaörsi településfejlesz­tő munka tavalyi eredményei­ről, amelyeket az idei tervek­kel együtt a közelmúltban tár­gyalt meg a nagyközségi ta­nács végrehajtó bizottsága, Naszvadi János tanácselnök elégedetten beszélt. Az elmúlt év ugyanis kiemelkedő ered­ményeket hozott. 157 millió fo­rintos beruházással 200 tanácsi bérlakás épült, s a lakók már be is költöztek az új otthonok­A fejlődés számai Még nem szűnnek meg a gondok Taksonyban Taksonyban a felszabadulás­tól egészen az elmúlt évig nem épült sem iskola, sem óvoda, sem bölcsőde. Az intéz­mények régi, átalakított, fel­újított épületekben működtek és működnek ma is. A hely­zetet jellemzi, hogy évek óta a művelődési házban — két műszakban —, s ettől az isko­lai évtől kezdve a tanács nagy­termében is oktatás folyik, hogy a bölcsőde csak húsz sze­mélyes. az óvoda 220 adagos konyháján pedig 350 ember számára főznek. Korszerűbb, nagyobb oktatási intézmények­re lenne szükség. Az első lépések Nyeste István tanácselnök arról is beszél, hogy a helyzet javítására a kezdeti lépéseket már megtették. Tavaly augusz­tusban elkezdték egy négytan­termes iskola építését. Az öt­millió forintos beruházást (eb­ből négymillió a megyei ta. nács támogatása) a kiskunlac- házi ÉGSZÖV valósítja meg. Már a belső szerelési munká­latoknál tartanak; áz épületet még ebben a félévben átad­ják. Ez persze annak is kö­szönhető, hogy a lakosság, a helyi ÁFÉSZ és a dunavarsá- nyi Petőfi Tsz eddig mintegy kétszázezer forint értékű tár­sadalmi munkát végzett. Fel­ajánlották segítségüket a kis­iparosok is; a szigetszentmik- lósi Terminál Ktsz szakem­berei az ajtók, az ablakok be­szerelésén dolgoznak. Más is történt az elmúlt év­ben: négyszázezer forintos rá­fordítással bővítették a vil­lanyhálózatot. Fényt kapott né­hány új utca. s több hosszú ideig ellátatlan lakóház a szi­geten. A lakosság társrdal- mi munkájával, a dunavarsá- nyi Petőfi Tsz segítségével négyszáz méter hosszú járdát építettek, korszerűbb, higiéni- kusabb lett a piac területe. Be­tonból új árusító asztalokat alakítottak ki. Színvonalas ellátás A korszerűbb oktatási felté­telek megteremtése érdekében felújították a régi iskola egyik épülettömbjét. A tetőszerkeze­tet kicserélték, három tante­remben modem fénycsöveket szereltek fel. A világítás kor­szerűsítése az idén hat tante­remben folytatódik. Az új há­lózat tervei társadalmi mun­kában készültek. A tanácsel­nök a kisebb munkálatok kö­zé sorol két olyan átalakítást és korszerűsítést, amely min­denképpen jelentősen javítja az egészségügyi és a közműve­lődési munka feltételeit: egy régi tanácsi épületben gyer­mekorvosi rendelőt alakítottak ki. Tavasszal már itt fogadják a gyermekbetegeket. A mű­velődési házba bevezették a vizet, korszerűsítették a mos­dóhelyiségeket. A kereskedelmi ellátás — a ráckevei járás más települé­seihez hasonlítva — Taksony­ban nem ad okot a panaszra. A hálózat korszerűsítése érde­kében a helyi ÁFÉSZ sokat tesz, a közelmúltban, például felújított, bővített egy ipar­cikküzletet. A község déli ré­szén élőik élelmiszerellátását a Nyugat Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat va­lószínűleg még ebben az év­ben megoldja. Hosszabb útvonalon Milyen beruházásra kerül még sor az idén? — kérde­zem a tanácselnököt, aki el­mondja, hogy a községi asz­faltút felújítására. A mintegy két kilométer hosszú utat 2,4 millió forintos megyei támo­gatással korszerűsítik, s így lehetőség nyílik arra, hogy a községből a dunaharaszti HÉV-állomáshoz induló autó­buszok útvonalát meghosszab­bítsák. Ez sok bejáró dolgozó utazását könnyítené meg. A gondok csökkentéséhez jelen­tősen hozzájárul az útfelújítás, a közlekedési feltételek javí­tása. Persze, a gondok csak csökkennek, nem szűnnek meg: továbbra is problémát jelent a felszíni víz elvezeté­se. az intézményes szemétéi - szállítás; szükség lenne új óvo­dára, bölcsődére is ... P. Sz. E. ba. Megkezdődött egy 16 tan­termes iskola építése. Három hónap alatt tető alá hoztak az építők egy 100 személyes FOR- FA-óvodát, felújították és kibő­vítették a nagyközségi könyvtá­rat. A település lakáshelyzetét tovább javítja majd az el­készülő 100 ÖTP-lakás is, melynek építési munkálatai az idén is tartanak. Nem köthető egyetlen év­számhoz a Budaörs-törökbá- linti Közös Csatornamű Tár­sulat kialakítása sem. A be­ruházási program első ütemé­nek megvalósítása — 180 mil­lió forintos költséggel —: két éve kezdődött meg. Megépült például a szennyvízcsatornák gerinchálózatának egy része, az ideiglenes szennyvíztisztí­tómű. Elkészült az a gerinc­vezeték is, amely ezt a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kezelésében levő víz­tisztítóval összeköti, s lehető­vé teszi a lakótelep szennyvízel­vezetését — víztisztítását. A következő években bekapcsol­ják a hálózatba a társulásban részt vevő vállalatokat, intéz­ményeket, többek között a bu­daörsi iskolákat, óvodákat, bölcsődéket. Főként fiataloknak A tervek szerint az idén át­adják a 16 tantermes iskola tantermeit, a következő év­ben a konyhát, a tornatermet. A tovább bővülő lakótelepen 1980-ig több száz lakást adnak át, amelybe főként fiatal, többgyerekes családok költöz­nek be. Idén újabb 100 sze­mélyes FORFA-óvoda is el­készül, s megkezdik egy 60 gyereket befogadó bölcsőde építésének előkészítését. Ügy tűnik hát, kiegyensú­lyozottan fejlődött az elmúlt évben a nagyközség. Meg kell említenünk azonban azokat a gondokat, is, amelyeket a bu­daörsiek saját erejükből nem szüntethetnek meg. Továbbra sem kielégítő például az ivó- vízellátás. Részben azért, mert nincsen még minden utcában vízvezeték. A nyári időszak­ban egyes területekre sem jut mindig víz. Szükség lenne hát a hálózat bővítésére és a na­gyobb keresztmetszetű csövek­re. hogy nagyobb nyomással, a magasabban fekvő területekre is folyamatosan juttassák el. A beruházás sok millió forint­ba kerülne. A nagyközségi ta­nács egyelőre annyit tett. hogy á Pest megyei Tervező Válla­latnál tanulmánytervet ren­delt Budaörs vízellátásának távlati megoldására. Sok fejtörést okoz a község vezetőinek a kereskedelmi, vendéglátóipari hálózat kor­szerűtlensége. A településen egyetlen, alapterületében és felszerelésében is megfelelő kereskedelmi egység műkö­dik: a lakótelepi ABC-áruház. Az illetékes élelmiszeripari, j ruházati és vegyesiparcikk kiskereskedelmi vállalatok Napirenden a tömegsport Kocogok, mini focipáiya A környezeti, munkahelyi ártalmak ellensúlyozására jó módszer a sportolás is. S hogy mennyire nem elég korán kez­deni arról szinte minden nap hallhatunk. A tanácsokon, így a Szentendréin is frissen tar­tott téma a sportolási lehető­ségek megteremtése. A végre­hajtó bizottság 1976-ban ha­tározatot hozott, hogy a vá­rosban létesüljön minél több mozgásra, sportolásra, játékra alkalmas szabadtéri pálya. Az utóbbi években sportlé­tesítményekkel bővült a Pos­tás strand és már készül a ví­zi sporttelep építési program­ja. Az utóbbi kivitelezésére a következő ötéves tervben ke­rül sor. Tavaly a városi sporttele­pen és a Vasvári lakótelepen társadalmi összefogással kis labdarúgópálya és játszótér épült. Ez év tavaszán felújíttatják a város valamennyi játszóterét és kijavítják a megrongáló­dott játékokat Már tervezik a Felszabadu­lás lakótelep melletti terület­re a három mini j sportpályát és a játszóteret. Á szabadtéri játékok nagy része már arra vár, hogy állandó helyére ke­rüljön. Idén a testnevelési és sport- felügyelőség kondicionáló ter­met nyit és sporttal kapcso­latos — kölcsönözhető — köny­veket vásárol. képviselői viszont nem tudnak ígéretet tenni, hogy a helyzet a közeljövőben számottevően javul. — A vendéglátóipari egysé­geket még az elavult kereske­delmi hálózathoz sem hason­líthatjuk — mondta a tanács­elnök. Közös alapból A harmadik nagy problémát az utak állapota jelenti — a tanácsnak, az erre a célra szol­gáló évi egymillió forintból csak kisebb felújításokra jut. A közlekedés korszerűbb fel­tételeinek megteremtésében sokat segítenek a helyi üze­mek, vállalatok: tavaly pél­dául a Volán 1. számú Válla­lat támogatásával a Rákóczi, a Sasad Tsz-ével az Alsó és a Felső Határ utat korszerűsí­tették. A közeljövőben társa­dalmi összefogással a török­bálinti utat újítják fel. A tanács 22 üzemmel és vál­lalattal kötött megállapodást. Az üzemek kétmillió forinttal járulnak hozzá a közművelő­dési intézmények közös fenn­tartásához. Tavaly a sportte­lep korszerűsítésére, a nagy­községi könyvtár bővítésére, felújítására fordítottak nsA gyobb összeget a közösen lét­rehozott közművelődési alap­ból. Idén elsősorban a Jókai Mór Művelődési Ház munká­ját támogatják. Meg kell említenünk a köz­ség lakóinak egyéni kezdemé­nyezéseit, összefogását: így például a tavalyi környezetvé­delmi napot. A község vezetői azt remélik, hogy ez az akció a tavalyihoz hasonlóan az idén is sikeres lesz, elősegíti Bu­daörs további fejlődését. Sz. E. Vágjuk, ne vágjuk? Érvek — ellenérvek a pócsmegyeri fák ügyében Sajnálatos hiba folytán a la. punk tegnapi számában meg­jelent írásunk bekezdései össze­keveredtek, és a szöveg értel­metlenné vált. Ezért ezúttal helyesen közöljük. A pócsmegyer-surányi üdü­lőtelepen békés 'csend honol. Annál hangosabb az évek óta húzódó vita az üdülőtelep fáinak ügyében. — Nincs egy nyugodt pilla­natom sem miattuk— panasz­kodik Jahner Vilmos, a pócs- megyei tanács vb-titkára. Le­velek tömkelegét kapom, tu­catnyi aláírással az üdülők tulajdónosaitól, hogy az el­korhadt, kiöregedett, veszé­lyessé vált fákat minél előbb vágjuk ki. De ott az ellentá­bor is, akik szót emelnek a fák védelmében. Sajnos, nem is jogtalanul. Fényképek, emlékek A hosszú históriában, az ér­dekek harcában a tények az arany középút igazságát erősí­tik meg. A kerítésekre utakra kidőlt fák miatt már több ezer forintos .kár keletkezett. — Néhány éve talán tíz fa koronáját törte ki a vihar — magyarázza a vb-titkár. Fény­képeket, ingerült hangú leve­leket küldtek hozzánk a kör­nyéken lakók. Kártérítést kö­veteltek, de mi sajnos, ezt megadni nem tudjuk. Továb­bítottuk a leveleket a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyára. ők már többször jártak itt, megjelölték, melyik példá­nyokat kell eltávolítanunk. Olykor a teljesen egészséges­nek látszó fák is belül kor­hadtak. Olaj a tűzre A józan ész azt diktálja te­hát, hogy az üdülőszezon kez­detére eltávolítsák a veszélyes fákat. — Próbálkoztunk is vele, de nem jártunk sikerrel — só­hajt Jahner Vilmos. — Tavaly az év végén is történt egy kínos eset. A kivágással meg­bízott vállalkozó nem a meg­jelölt fákat döntötte ki, ha­nem azokat, amelyekhez köny- nyen hozzáfért, kevesebb munkával kiszedhetett. Érthe­tő volt a felzúdulás. Olaj volt az amúgy is lobogó tűzre! Sajnos, nincs elegendő pénze a tanácsnak arra, hogy gépe-' két béreljünk a vágáshoz, s a szűkös hely miatt nagyon óva­tosan kell eljárnunk. Üj fács- kákat addig nem akarunk te­lepíteni, míg a teljes szelek­tálás meg nem történt. — Érthető, hogy bántja az embereket, ha zöldben sze­gény környezetükben fakivá­gásról esik szó —• véli a vb- titkár. — Némi túlzással azt mondják, ezek nélkül a fák nélkül Surány nem igazán üdülőtelep. De egyedül nehe­zen boldogulunk. A tervek szerint az Elektromos Művek még az év első negyedében a vezetéket az utcán a kérdéses helyeken leengedik, hogy könnyebben mozogjanak a fa­vágók. Akkor a legveszélye­sebbeket eltávolíthatjuk. He­lyettük hársfákat szeretnénk ültetni. Jó lenne, ha a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lya is segítene nekünk eb­ben. Miért kellett várni? Balázs István erdészeti, va­dászati és természetvédelmi felügyelő, a pócsmegyer-su­rányi fák kálváriájának jó is­merője: — A helyszíni szemle alkal­mával erdésztechnikusunk megjelölte a kivágásra érett fákat. Sajnos, a helybeli ta­nács nem volt elég körülte­kintő, nem ügyelt eléggé a vágásnál, s ezért történt a baj. A szerződés be nem tartá­sáért eljárást indítottunk azok ellen, akik ezt a munkát vé­gezték. Megfelelő eszközök híján valóban nehéz az elszá­radt ágakat a koronából ki­vágni, de ebben mi tudunk segíteni. Ezen a területen a kedvező természeti adottsá­gok, a Duna közelsége miatt a fák — a fekete és szürke nyár — életkora meghosszab­bodik, tehát valóban csak a sérült, menthetetlen példányo­kat kell kivágni. A pótláshoz is adhatunk támogatást, több­féle keretből is biztosíthatunk csemetéket. Ügy tűnik, végül is érvek- ellenérvek vihara szűnőben van. Legfeljebb egyetlen kér­dés marad válasz nélkül: miért kellett évekig várni a kedélyeket megnyugtató ren­dezésre. Gáspár Mária Futottak és futnak még... A faji a nemesit és eredményei és távlatai Sokáig úgy tartottak ben­nünket számon, hogy lovas nemzet vagyunk. Ezt a hírne­vet csak rövid néhány eszten­dő szakította meg, mivel is­mét felismertük o lótenyésztés és fajtanemesítés hasznossá­gát. . Hogyan is kezdődött? így ír a hazai lósport és ló- tenyésztés megálmodójáról és megteremtőjéről Halász György, a telivértenyésztés ki­váló ismerője: „Az angol ló elterjesztője. s a hazai telivér­tenyésztés megalapítója Szé­chenyi István volt. Felmérte azt a hatalmas közgazdasági érdeket, melyet a lótenyésztés jelent. Tollal és tettel, intéz­mények kezdeményezésével és alapításával igyekezett lóte­nyésztésünk fejlesztését elő­mozdítani. Széchenyi 1815 őszén utazott Angliába, és ennek a kirándulásnak kö­szönheti Ausztria és Magyar- ország a telivértenyésztésnek és lóversenyzésnek megindu­lását. Ő maga is importált méneket és kancákat. Vadász és ménesmestert, idomárt, va­lamint versenylovakat szerződ, tetett, hogy a magyaroknak is alkalmuk legyen elsajátítani az angol lovak idomítását és a versenylovaglást.” Széchenyi igyekezete nem volt hiábavaló. 1827. június ha- todikán az Üllői út és Sorok­sári út közti gyepen — tehát százötvenkét éve — megren­dezték az első futtatást. S ez idő óta a magyar telivérte­nyésztés aranykönyvébe olyan nevek kerültek, mint az öt­vennégy versenyt nyert Kin­csem, melynek tizennegyedik generációja ma is hódít szer­Minden esztendőben megrendezik a hortobágyi lovasnapokat te a világban. S a ranglista élén szerepelt nemzetközi me­zőnyben hosszú éveken keresz­tül: Imperiál, Kisbér, Tokió, Botond, Miczi, Pardon, Imi, s mind a többiek melyek rangot és elismerést szereztek a ma­gyar lótenyésztésnek. Tenyésztők és iskolák Ma a magyar lovastradíciók egyik leghívebb őrzője a Bá­bolnai Mezőgazdasági Kombi­nát, melynek törzsmén istál­lója az 1826. óta meglevő ál­lományából folyamatosan te­nyészt. Csupán O’Bajan, ez a kiváló arab mén, huszonöt évig fedezett a ménesben, s mint­egy 301 csikó származott tőle. De szintén sokat tesznek a hazai lótenyésztés érdekében a Szilvásváradi Állami Gazda­ságban, melynek lipicai mé­nese világhírű, csakúgy mint a Hortobágyi Állami Gazdaság nóniusz ménese, mely 1971- ben ünnepelte megalapításá­nak háromszázadik évforduló­ját. S szintén nemzetközi te­kintélynek örvend a mezőhe- gyesi ménes, mely már az 1906-os párizsi világkiállításon felhívta magára a figyelmet. AI ági versenyek Az első futtatástól sok idő telt el. Azóta nemcsak a kö­zönség, a téteket, reményeket jelentő lovak, hanem a kör­nyezet is megváltozott. 1880-tól 1920-ig például a mai Népsta­dion helyén levő pályán tar­tották a versenyeket — az egyik oda vezető utcát ma is Verseny utcának nevezik. 1920-tól Alagon voltak a fut­tatások. Ágh Tihamér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents