Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-30 / 24. szám
1979. JANUÁR 30., REDD Béréi Andor 1900-ban szü. letett. Életét, jövőjét már 17 évesen eljegyezte a haladással; 1917-ben kapcsolatba került a háborúellenes diákmozgalommal, részt vett a mozgalom lapjának kiadásában, még ugyanebben az évben tagja lett a Galilei-körnek és a Szociáldemokrata Pártnak. A Tanácsköztársaság kikiáltása után az ifjúság körében végzett szervező munkát. A Tanácsköztársaság leverése után 1920-ban, bécsi emigrációban a kommunista ifjúsági szervezet munkájából vállalt feladatokat. Hazatérését követően 1921 április végén a fehér terror rendőrsége letartóztatta, s a rögtönítélő bíróság 11 évi fegyházra ítélte. A Szovjetunió segítsége révén Béréi Andor — a Tanácsköztársaság és a magyar kommunista mozgalom több más személyiségével együtt — 1922-ben Moszkvába került, ahol részt vett a magyar emigráció szervezetének munkájában. Bekapcsolódott a nemzetközi munkásmozgalom tevékenységébe, s 1934 őszén a Kommunista Internacionálé instruktoraként Brüsszelben dolgozott. A proletár összefogás jegyében Belgiumban is folytatta pártszervező munkáját. Itt a német megszállás alatt részt vett az illegális kommunista párt akcióiban, s elévülhetetlen érdemeket szerzett mint a belga partizánmozgalom egyik szervezője. Magyarország felszabadulása után 1946 szeptemberében tért vissza Budapestre, hogy részt vegyen az ország újjáépítésében, a társadalom szocialista átalakításában. A Magyar Kommunista Párt Központi Bizottsága államigazgatási osztályának vezetőjeként, majd az Országos Tervhivatal főtitkáraként munkálkodott a szocialista tervgazdaság előkészítésén, megszervezésén. Ugyancsak fontos megbízatás szólította 1948-ban a Külügyminisztérium politikai államtitkári posztjára. 1954-tői a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának vezetőjeként, majd az Akadémiai Kiadóban és a Marx Károly Közgazda- sági Egyetemen adta át munkatársainak tudását, gazdag életútjának tanulságait. A Kossuth Könyvkiadó igazgatója volt 1962 januárjától. Helytállását, munkásmozgalmi tevékenységét a Szabadság-, a Népköztársasági-, a Vörös Zászló- és a Szocialista Hazáért érdemrenddel, valamint a Munka Érdemrend arany fokozatával jutalmazták. Ülést tartott a SZOT elnöksége Hétfőn ülést tartott a SZOT elnöksége. Megtárgyalta a szakszervezetek elmúlt évi nemzetközi tevékenységéről készült jelentést és határozott az idei feladatokról. Az elnökség ezután a Ví. - ötéves népe gazdasági terv gazdaságpolitikai elgondolásairól szóló tájékoztató alapján javaslatot fogadott el a szakszervezetek tervelőkészítéssel összefüggő tennivalóiról. A testület megvitatta a vállalati, a hivatali, intézményi szakszervezetek szervezeti felépítésének módosítására kidolgozott irányel- veítv amely később a _SZOT- ülésének’ napirendjére kerül! Végül az elnökség a szakszervezeti szervek éves beszámolóinak rendszerével foglalkozott. Megalakult a BVT fejlődési munkabizottsága Hétfőn a Hazafias Népfront Országos Tanácsa székházában ülést tartott a Béke Világtanács fejlődési munkabizottsága. A tanácskozásra Afrika, Ázsia, Amerika és Európa képviseletében érkeztek résztvevők, köztük a nemzetközi békemozgalom olyan neves személyiségei, mint Aziz Serif, a Béke-világtanács alelnöke, az iraki béke és szolidaritási bizottság elnöke. Az ülés résztvevőit az Országos Béketanács nevében Sebestyén Nándorné, az OBT elnöke köszöntötte. Majd Kovács Béla, az Országos Béketanács főtitkára mondott megnyitó beszédet. Aláhúzta: a fejlődési munkabizottság alakuló ülése azt bizonyítja, hogy a BVT tevékenysége, befolyása tovább szélesedik, a harmadik világ népeinek körében és a nemzetközi békemozgalom egyre hatékonyabban vesz részt a fejlődő országok népeivel vállalt szolidaritás erősítésében. Az alakuló ülést követően keddtől az OBT fejlődési munkacsoportja két- napon tudományos szemináriumot rendez, tanúsítva, hogy a BVT felhívását teljesítve a magyar békemozgalom is jelentős feladatot vállal a fejlődő világ szerteágazó problémáinak kutatásából és feldolgozásából. A megnyitó beszédet követően Benham Petrus, a BVT fejlődési kérdésekkel foglalkozó titkára tolmácsolta Romesh Chandrának, a Békevilágtanács elnökének üdvözletét, jókívánságait. Méltatta a politikai és gazdasági önállóságáért küzdő országokkal vállalt nemzetközi szolidaritás eredményeit, majd előterjesztette az 1979. évi akcióprogramra vonatkozó javaslatot. A Bóke-világtanács fejlődési munkabizottságának budapesti alakuló ülésén részt vevő küldötteket hétfőn fogadta Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Egy kalap pénz (1) Gazdátlan milliók Anyaggyűjtés közben a ri- ■ portalanyok egyike: Tényleg most akar írni a pénzről, amikor a benzin, a sör, az újság, a rizs... Mennyi rizst fogyaszt a család egy évben? Négy, öt kilót. Az negyven forint többletkiadás. Nem is arról van szó. Hanem miről? Piszkálja az embert a dolog. Na látja, hát éppen ezért nem árt a pénzről írni. Köddé vált gyár Igenám, de: melyik pénzről? S még előbb: melyik kalapról? Hiszen egy kalap pénzt tíz perc alatt megkereshet a vállalat, a lottózónak már egy jó négyes találat szükségeltetik hozzá, s annak, aki bérből, fizetésből él, aligha kell kalap, elég egy keskeny boríték is. Amiből az következnék, hogy mielőbb fussunk lottószelvényért, hátha ... Vállalatok ugyanis nem lehetünk. Pedig milyen jó lenne egy kalap pénz! Csakhogy: tízfilléresek- kel, avagy ötszáz forintosokkal legyen tömve az a kalap?! Valamint: ki rakja a kalapba a fémpénzt avagy a bankókat? Tavaly októberben a lakosság pénzbevétele 25,8 milliárd forint volt; közepesnek számító hónap. Biztos: minden forintnak akadt gazdája. Ahol pénz forog, ott kalapok, tenyerek is vannak. A földre hullt tíz vagy húsz fillérért kevesen hajolnak le, no de egy ötszázasért? S ha milliók hevernek a porban? Az ottmaradt Igen, ott. Hol? Tessék csak körülnézni. A megyében a közterületek, közvilágítási berendezések rongálói egy-egy esztendőben három, három és fél millió forint kárt okoznak. Csupán a megye iparában az igazolatlan hiányzások, a munkaidőt rövidítő távollétek következtében akkora termelési érték hiányzik a bevételekből, amekkorát egy hatszáz fős vállalat érne el; napi háromszázezer forint. Pedig az egy foglalkoztatottra jutó termelési értéket nem is a tényleges átlaggal, hanem a miniTűzvonalban Hetedik napja tart a küzdelem a Dél-alföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat Zsana Észak 2. számú olajkútjánál, melyből — mint ismeretes —■ feltört a gáz. A kitörés során a gáz a súrlódástól meggyulladt. Gémes Gábor, a Központi Sajtószolgálat munkatársa tegnapi tudósításában jelentette: fölkészültek a kitörés elfojtására. Ma délelőtt, ha egyéb műszaki zavarok nem jönnek közbe, megkísérlik a tűz elfojtását, szigorú biztonsági intézkedéseket léptetve életbe, hogy a már nem égő, de még kiáramló gáz föl ne robbanjon. Lapunk munkatársa vasárnap este járt a helyszínen. LÁNGOK ölelik az égnek egy darabját. Vörösen izzó fény jelzi az utat azoknak is, akik ennek a Bács-Kiskun megyei községnek még a nevét se hallották ezelőtt. Előkerülnek a térképek, az autósok azt keresik rajtuk, merre kell menni Kiskunhalas felé, hogy Zsanára érjenek. Autók jönnek minden irányból. Fényszórószemük már az ázott homokot pásztázza, meddig lehet behajtani a hepehupás dűlőutakon, honnan induljanak tovább gyalog, szántáson, legelőkön át. Dermedt a csönd. Már látni a tüzet, de fülünkben halk még a morajlás. Kétszáz méternyi 1 közelből aztán úgy érezzük, ^szabadult a pokol. A dübör- >és elnyomja a hangot, fölös- I jgessé válik minden emberi (beszéd. Elszorult torkunkból úgyse jönne a szó, döbbenten állunk, nézzük, mint dühöng a kitörő elem. öt naoja fújják gigászok a föld mélyéből a gomolyeó lángokat, három irányból. Űgv szól a hivatalos hír. a kútfeien levő kitörésgátló oldalra dőlt. A roppant nyomással felszínre törő gáz véget vetett a kutatófúrásnak. Tisztán látjuk egvmás arcát, este nyolc óra múlt. de olvasni lehetne az ijesztő fényben. Minden figyelmünket a tűz láncolia magához, körülötte a lánctalpas traktorok, hatalmas gének, persze, tisztes távolban, s a feltűnő, könnven megközelíthető helyre telepedett mentőautó. amire eddig szerencsére nem volt szükség. Ott fe- küsznek a szenesedett, formájukat vesztett berendezések, a múlt hét elején még karcsún ég felé törő torony maradványai. Ezeket már kimentették a tűzből az alupigment-ruhás emberek, a bátrak és fegyelmezettek, akik örökös készenlétből érkeztek messzi vidékekről és Szegedről, hogy harcba induljanak a kitörés ellen. Ahol mi állunk, érezni az égő gáz iszonyú hevéből valamit. Azokra gondolunk, akik bemerészkednek nap mint nap a tűzfészekbe, hogy kipuhatolják szándékát. HATÁRŐR lép csoporttól csoportig. Kéri, húzódjunk még hátrább, figyelmeztet a veszélyre. Kiabál, ahogy csak a torkán kifér, de csak azok hallják, akik mellett éppen megáll. Vonulunk a közeli tanya felé. Fejünk fölött két madár repül. A tűz visszfénye vörösre festi őket a fekete égen, hátborzongató. mintha égnének a verdeső szárnyak. Lassan hangunkra találunk. Kiderül az is, kit honnan vonzott ide a hír: szerda óta még mindig tombol a Zsana 2. Utaztak ide ötven kilométerről, százról is, vagy a közvetlen közelből. Jánoshalmáról, Szegedről. Bajáról. Kiskunfélegyházáról, Mórahalomról, Kiskunmajsáról. S még egyre jönnek. Mi hozza őket? A kíváncsiság? Mi csábít? A látvány? Amint beszédbe elegyedünk, auránként körvonalazódik: ez is, az is, de leginkább az aggodalom, az együttérzés. Ha mást nem is tehetünk, föláldozzuk az esténket és álldogálunk lángokra tapadt szemünkkel néhány órát. Senki sem mozdul. Küzdelem a lángokkal Karáth Imre felvétele Néha-néha szól valaki. — Mennyi gáz megy itt el, uramisten. Elég volna az egész falunak... — És a torony? A szivaty- tyúk? Az a sok munka? Azt nem számítja? — Meg a víz, amivel a védőfüggönyt fecskendezik az embereknek? Nem volt itt kút, csinálni kellett, mint hallom. Honnan hordanának ide ennyi vizet a tűzoltók? Ellendrukker nem akad, csak türelmetlenebb, aki sürget. — Éppen ezért kéne gyorsabban cselekedni. De most se látok egyetlen embert sem a tűz körül... — Nekik nem kell a pihenés? Aludjanak csak egy órácskát, gyűjtsék az erőt, az most nagyon elkél. Éppen eleget szenvedtek már ötödik napja, míg ezt a sok holmit kimentették. Hallhatták a tévében, ez volt a legfontosabb az elején .... CSITULNAK a kedélyek. A legtöbben azt latolgatják, mennyibe kerül ez a tűz az államnak. Cserélődnek az információk. Senki se jött ide tájékozatlanul. Odafigyel az ember ilyenkor a tévére, rádióra. újságokra, jobban, mint máskor. Megnyugtató például, hogy a védőruhák még ötszáz fokos forróságban is óvják a bennük dolgozó embereket. S hogy a kitörésvédelem parancsnoka is úgy nyilatkozott: legbecsesebb a mentőosztagok tagjainak biztonsága. Egy csizmás ember látta tíz esztendeje az algyői kitörést, akkor arra dolgozott. Most úgy véli, ezt is lesz olyan nehéz eloltani. A közelebb lakók, akik mindennap idejönnek, látták megérkezni a ZIL-en a repülőgépmotort, aminek erejével majd elfojtják a lángokat, ha arra kerül a sor. Nem hiszem, hogy a mentők észreveszik esténként a hatvanméteres lángok világította szántások, legelők szélén az ácsorgó embercsoportokat. Nincs idejük kitekinteni a tűzből. Ezúton üzenem nekik: sokan velük vagyunk. Aggódunk értük — és sajnáljuk a veszendőbe ment értékeket. Csak egyet szeretnénk: sikerüljön nekik minél előbb úrrá lenni a tűzön, és senkit se érjen közülük baleset. Bálint Ibolya mummal számítottuk ki. Folytatva: a legutóbbi években egy-egy esztendőben a megyében hét-tizenhárom millió forintot emésztettek hamuvá a tűzkárok... S egészen más csapásán elindulva a valóságnak: Vác egyik középiskolájában öt pedagógus váltakozva fizeti be két tanítványuk étkezési hozzájárulását, mert — szavaik szerint — a gyerekek így napjában egyszer rendszeresen esznek. Tettüket nemcsak szemérmességből fedi névtelenség. Valaki jóindulatúan figyelmeztette őket, ha kitudódik a dolog, fegyelmi lesz belőle. Ugyanebből a városból egy házaspár a legutóbbi könyvaukción ötvenkétezer forintért vásárolta meg a múlt század elején kiadott, ugyan ritkaságnak számító, de nem túl érdekes művet. A kikiáltási ár tizenyolc- ezerről indította a licitet; ők bírták a legtovább. Volt óm furcsa világ Rosszkor jöttem, ezt már akkor láttam, amikor megálltam a Rákóczi úti ház előtt. A testes röfit éppen akkor kezdték kaszabolni a bontókések, ilyenkor aligha hiányzik egy, a városlakókhoz illően ilyesmiben kétbalkezes újdondász. A gazda azonban, Selenyi István jó képet vág, biztatja a sógort, jön vissza rövidesen, törli a kezét, s jön befelé velem a házba engedelmesen. Szépen berendezett házba léptünk, olyanba, ahol minden a helyén van, s bár semmi nem hivalkodik, látszik az is, mindennek megvolt "az ára. Kiskunlacháza nem tartozott a szegény községek közé a legutóbbi évtizedekben. Selenyi István sem szegény ember. Ő is, felesége is túl az ötvenen, termelőszövetkezeti tagok lassan két évtizede, csakhogy a közösben végzettek mellett otthon szintén gazdálkodnak. Ez vezetett ide, pontosabban a nyilvántartás, hogy egyike azoknak, akik a legtöbb hízót adják le a háztájiból a nagyközségben.. így igaz — mondja az ember, s felesége bólint rá. Aki irigyli, csinálja, ahogy mi tesszük. Senkinek nincs tiltva. Ám nem hiszem, hogy különösebben bárki sajnálná. Itt értenek az állatokhoz, tudják, mennyi dologgal jár. S haszonnal? Nyílt tekintet néz rám, a zavarnak, a kényszerű őszinteségnek nyoma sincs benne. Haszon? Van. Nagyon különböző, sok mindentől függ, egy-egy hízón ötszáz, ezer forint között. Ha kettővel, hárommal bíbelődnék, megmondom, nem érné meg. Vagy sokat csinál az ember, vagy ne bajlódjon vele, én így gondolom. Próbálkoztam én nagyobb jószággal is, bikával. Nem ment. Annyi volt vele a herce-hurca, olyan nehéz a hízótáp beszerzése, hogy fölhagytam vele. Maradt a disznó. Most megéri. Hogy azután holnapután mi lesz, azt nem tudhatom. Mert volt ám furcsa világ, amikor úgy látszott, szándékkal verik orrba azt, aki állatot nevelt. Mit gondol, mennyi lehet az állomány a megyében a háztájiban? Arról fogalmam sincsen, de biztos több, mint régebben, mert most kedvez az állam, meg a húsipari a gazdáknak. Ha kérdeztem, illő a feleletet is megadnom: úgy átlagosan 260—270 ezer a sertés a házaknál. Minden meghízlalt száz sertésből a megyében 52—53 a háztájiból kerül ki. Mit gondol, a jó pénz a dolog nyitja? Visszakérdez: Jó pénz? Ne mondja ezt, ha nem akarja a gazdákat magára haragítani. Pénz. Csak ennyi. Meg a biztosság benne, hogy számíthat, tervezhet rá az ember. S egyszerre nagyobb összeghez jut. Még valami: aki szeret állattal bánni, az csinálja, mégha nem is különleges a haszna rajta. Mert kérdezem én: hajladozni tízezerszer, amikor etetek, ólat takarítok, azután hajnalban, késő este menni, menni, merít enni kell adni nekik, hát ak--, kor számítsa ki, mi lehet ottt az órabér? Az egyik lányom' ura munkás, soha nem foglal-; kozott földdel, állattal. Ami-> kor látta, mi megyen itt, azt> mondta, papa — így szólít —, maga bagóért töri magát. S tényleg? Én nem tartom annak. Nekünk ez a pénz is kellett, s kell most is. Mire? Két lányunkat adtuk férjhez, tisztességgel. S most mire kell? Nyolcesztendős múlt a Moszkvicsunk, csoda lesz, ha a legközelebbi műszakin átengedik Például erre kell. De mondhatom magának azt is, hogy tudja-é, milyen nagy csigákon húzták fel a tápok árát, a fólia árát? Soroljam? Nem támad, nem védekezik; tényeket közöl. Mint aki biztos az igazában. S való: Selenyi Istvánt úgy ajánlották a figyelmembe, mint aki a józan, tisz-' tességes gazdálkodás egyik megtestesítője. Aki nem ügyeskedéssel, a primőráruknál gyakorta tapasztalható kapzsisággal termel s ad el; tisztelője a vevőnek is. Ami nem okvetlen tipikus magatartás, de erősítendőén örvendetes. Hány órát dolgoznak naponta? Nyáron tizenhatot, tizenhetet is, mert ha megjöttünk 'a rendes dologból, akkor jön az itthoni, várni azzal sem lehet, halasztani holnap-, ra. Nincsenek trükkök Nagy kalap pénzt fizetnek' ki a megyében a háztáji és kisegítő gazdaságokban nevelt állatok értékesítése fejében, a legutóbbi évek átlagát nézve ez az összeg egy-egy esztendőben 430—480 millió forint. Tényleg szép summa, csakhogy: irgalmatlanul sok kalapba kell elosztani! S akkor már bizony a kalap aljára jut néhány bankó, ami persze mégiscsak bevétel, némelyeké nem is csekély, ám soha ne feledjük hozzátársítani a munkát! Itt ugyanis aligha akadnak olyan trükkök, melyek ripsz-ropsz megdagasztanák a bugyellárist lila meg kékeslila papírokkal. A növényi termékekért bevett 350—400 millió, valamint az állattartás már említett 430— 480 milliós összege együtt ugyan nagy pénznek látszik, de körülbelül százezer felé oszlik meg. Igaz, úgy, hogy van, akinek évi jövedelme ebből nem több ezer forintnál, s van, aki hatvan-hetvenezerig rukkol előre. A ráckevei járás termelőszövetkezeteiben egyébként — 1977-ben — az egy fizikai foglalkozásúra jutó havi átlagkereset 3885 forintot tett ki, valamivel többet, mint a megyei összesítő adat. Csakhogy : a járás közös gazdaságainak termelési eredményei, jövedelmezőségi mutatói is fölötte állnak az átlagnak. Azaz itt igaz: valamit valamiért. Kérdés: mindenütt és mindenkor igaz ez? Mészáros Ottó Következik: Alkalmasak és alkalmatlanok Típustervek a Szovjetunióból Előregyártott szennyvíztisztító telepek típusterveit vette át a Keletmagyarországi Vízügyi Tervező Vállalat. A tervek között különféle változatok szerepelnek a napi 2700 köbméteres teljesítményű berendezések tervétől a 25 000 köbméteresek dokumentációjáig. A szovjet tervek alapján épülő tisztítótelepek nagy előnye, hogy egy blokkba« oldják meg a teljes víztisztítási folyamatot, szerkezeti rendszerük nagymértékű előre- gyártást tesz lehetővé és kezelésükhöz kevesebb emberi munkaerőre van szükség. Az első szovjet tervek alápján készülő hazai szennyvíztisztító telepet — napi 2700 köbméteres teljesítménnyel — Tiszakécske nagyközségben építik fel. / Elhunyt Béréi Andor Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy január 28-án elhunyt Béréi Andor elvtárs, a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, a Kossuth Könyvkiadó volt igazgatója. Béréi Andor elvtárs temetése február 2-án, pénteken 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai és munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Kossuth Könyvkiadó
