Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-28 / 23. szám

H •& íi; :• -y :• ... I3§ " mm t j Mm 1/ ; irt M m r- ^%#r- ■ . I i K rt >A$A VI. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM 1979. JANUAR 28., VASÁRNAP Ülésezett a tanács Fegyelmezettebb gazdálkodást A város költségvetése és fejlesztési terve Gödöllő város tanácsa szombaton délelőtt ülést tar­tott. Benedek János, a tanács elnöke beszámolt a lejárt ha­táridejű határozatok végre­hajtásáról és a két ülés között történt fontosabb események­ről, majd Bamberger Károly elnökhelyettes előterjesztése után megtárgyalták és elfo­gadták a város 1979. évi költ- t. égvetését, illetve fejlesztési- alap-tervét. Bamberger Károly hangsú­lyozta, hogy a népgazdasági egyensúly helyreállítására született központi rendelkezé­sek a tanácsi szervek gazdál­kodására is kihatnak, némely területen az eredeti elképzelé­sekhez képest mérsékeltebb ütemű fejlődésre van lehetősé­günk, fegyelmezettebben kell gazdálkodnunk, jobban ki­használni a tartalékokat. I . Kommunális célok A bevételi források részle­tezése után a kiadásokat tag­lalja a költségvetés. Elsőként a gazdasági ágazatét. Legfon­tosabb feladata az utak, hidak fenntartása, karbantartása, felújítása. A Kossuth Lajos utca korszerűsítését nem fede­zi a rendelkezésre álló összeg, a hiányt év közben a tarta­lékból pótolják. A várható pénzmaradványokból finan­szírozzák a város több gyalog- átkelőhelyének a világítását. Kommunális célokra vala­mivel több mint hétmillió fo­rintot irányoz elő a költségve­tés: , közvilágításra csaknem hárommilliót, parkfenntartásra több mint kétmilliót, köztisz­taságra. is megközelítőleg eny- nyit költenek., A parkokra szánt pénzből a Szabadság te­ret, az Alíóparkot, a kastély előtti területet, a Petőfi utcát és az emlékmű környékét ápolhatják folyamatosan. A köztisztasági keret ter­hére söprik naponta a Sza­badság teret, az Ady Endre sétányt, a Dózsa György utat, a Gábor Áron és a Petőfi Sándor utcát, a Szabadság és a Csehszlovák—Magyar Ba­rátság útját, a Munkácsy, a Magyar—Szovjet Barátság, a Stromfeld és a Lumniczer la­kótelepeket, hetenként taka­rítják a mellékutcákat. Ebből az összegből fizetik a hóügye- letet és a hóeltakarítás költ­ségéit. Halaszthatatlanná vált a Thököly út és Esze Tamás ut­ca környékén megkezdett ut­canyitások befejezése, mely­nek eredményeképpen több mint százötven lakótelket nyernek. Javuló alapellátás Jelentős feladat a belvíz­rendezés, elsősorban a Rákos­patak medrének a szabályo­zása. Az első ütemmel tavaiy elkészültek. A másodikban a blahai főág, a 30. számú mű- úttól a Rét utcáig, készülne el, egyidejűleg megépítenek há­rom közúti (Szőlő, Lumniczer és Kör utcai), valamint egy főgyalogúti hidat. Az egészségügyi és szociális ágazat majdnem negyvenmil­lió forintból gazdálkodhat, 6,9 százalékkal többe!, mint ta­valy. A nagyobb összeg fede­zi a bővülő intézményhálózat kiadásait és az alapellátás ja­vításához, a népesedéspoliti­kával. összefüggő fejlesztéshez szükséges összegeket, lehető­ségeket teremt műszerek, gyó­gyászati eszközök beszerzésé­re, a járóbeteg-ellátás javítá­sára. Az egészségügyi felvilá­gosításra fordítható összegből a különböző vetélkedők, kiál­lítások, tájékoztató előadások kiadásait fedezhetik. | A kulturális ágazat elő­irányzata meghaladja a 43 millió forintot. A legtöbb pénzt az általános iskolák mű­ködtetésére költik. A keret 11,6 százalékkal nagyobb a ta­valyinál és meghaladja a tíz­milliót, ami nem sok, hiszen 17 olyan korszerűtlen tante­remben is oktatnak, amelyek nagyobb ráfordítást igényel­nek. Nem elhanyagolható tény, hogy a _ tantermek szin­te mindig foglaltak, napközi otthonnak is használják őket, itt tartják az úttörőxoglalko- zásokat, igénybe veszik fel­nőttoktatásra, továbbképzésre, énekkari próbákra, a szoká­sosnál tehát jobban kopnak. A városi ; tanács az idei költségvetést 116 millió 704 ezer forintos; bevétellel és ugyanannyi kiadással fogadta el. A tanácsülés ezután áttért a fejlesztési alap tervezetének megtárgyalására. A célcsopor­tos építkezésben ebben az esz­tendőben a legjelentősebb be­ruházás á Szabadság téri, 12 tantermes általános iskola, amely a szerződés szerint au­gusztusban elkészül; valamint a Dózsa György úti házak földszintjén kialakítandó üzle­tek. Folytatódik a lakásépítés is. A folyamatban levő 164 ál­lami célcsoportos és 251 OTP- lakás közűi azonban a legjobb esetben is csupán harminc célcsoportos, 170 OTP-s feje­ződik be az idén. Folytatják a művelődési ház építését. Az elégtelen ki­vitelezői kapacitás miatt azonban csak jelentős mérté­kű társadalmi munkával ha­ladhatnak a megszabott ütem­ben. összefogásra lesz szük­ség a Légszssz utcai tornate­rem gyors befejezése érdeké­ben is. Ez azért is fontos, mert másképp nem szabadít­ható fel más nélkülözhetetlen beruházásokra a kötelezően tartalékolandó húsz százalék­nyi összeg. A pénzt új tanter­mek építésének megkezdésére fordítanák, megszüntethetnék a kisegítő iskola katasztrofális helyzetét és a Török Ignác gimnáziumban a tanterem- hiányt. A legjelentősebb A kereskedelmi hálózat az Iskola téri 220 négyzetméter alapterületű élelmiszerüzlet­tel bővül, a vízellátás a Má- riabesnyö fenyvesi területén húzódó vezetékkel. A legje­lentősebb városi' beruházás a szennyvíztisztító telep, amely társulati beruházásban való­sul meg. El kell érni, hogy a kivitelezők a tavalyelőtti és a tavalyi lemaradást ebben az esztendőben pótolják. Gödöllő város tanácsa a fejlesztési alap bevételi ösz- szegét 226 millió 491 ezer fo­rinttal, a kiadásokat 206 mil­lió 43 ezerrel hagyta jóvá. K. P. Gazdaságpolitikai párinapck GÖDÖLLŐI JÄRÄS Január 29., délután 5 óra: Mo­gyoród, pártház. Dicső Eleonóra, a járási pártbizottság munkatársa. Február 5., délután 2 óra: Bag, tsz, központi« üzemegység, Kovács László tsz-elnök, a járási pártbi­zottság tagja; délután 5,30 óra: Erdőkertes, pártház, Dolmány Fe­renc, a járási pártbizottság mun­katársa : délután 6 óra: Galgahé- víz. pártház, Nyiry Tibor, a já­rási pártbizottság munkatársa, a járási pártbizottság tagja; délután 6 óra: Veresegyház, művelődési központ, Jósvai Lajos, a járási hivatal elnökhelyettese. Február 7., délután 4 óra: Dány, tsz. tanácsterem, Unger Jánosné, t.?z belső ellenőr, a szakszervezeti bizottság titkára. Február 8., délután 3 óra: Aszód, fegyveres erők klubja, dr. Szabó Gyula, a járási pártbizottság tit­kára; délután 3 óra; Iklad, tsz- klubkönyvtár, Jakus József, az OM. 2. sz. Intézet nevelője. Február 9., délután 2.30 óra: Gödöllő, járásbíróság előadóterme, dr. Gleichner Gézáné járási fő­ügyész, a járási pártbizottság tag­ja : délután 3 óra: Isaszeg, párt­ház. Juhász Istvánná, a LTGNI- FER Ktsz főkönyvelője, a járási pártbizottság tagja; délután 3 óra: ATE. tangazdaság központja, ta­nácsterem, Puskás Attila, a tan­gazdaság igazgatója; délután 3 óra: Tangazdaság, nagygombosi kerü­let ebédlője, Tábik Ferenc, a tan­gazdaság pb-titkára, a járási párt- bizottság tagja. Február 12., délután 2.15 óra: Iklad, Ipari Műszergyár, ebédlő. Cservenka Ferencné. az MSZMP KB tagja, az MSZMP Pest megyei bizottsága első titkára; 3.30 óra: járási hivatal, tanácsterem, No- vák László, a járási hivatal osz­tályvezetője; délután 5 óra: Kar- tal. pártház, Nagy Sándor őrnagy: délután 5 óra: Nagytarcsa, párt­ház, Nyékiné Mészáros Hona ta­nácselnök, a járási pártbizottság tagja; délután 5 óra: Túra, párt­ház, Könczöl Ferenc, mgtsz-elnök- helyettes, a járási pártbizottság gazdaságpolitikai bizottságának tagja. Február 13M délután 2 óra: Gal- gamácsa, tsz, párthelyiség, Ben- cze Imre az mgtsz párttitkára: délután 5 óra: Pécel, pártház. Bállá János, a járási pártbizottság első titkára. Február 14., délután 2 óra: Bag. MEZŐGÉP, tanácsterem, Dolányi Sándor, mgtsz személyzeti vezető, a járási pártbizottság tagja. Február 15., délután 2 óra: Szi- lasmenti Mgtsz, tanácsterem, dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal el­nöke, a járási pártbizottság tag­ja; délután 2 óra: HFSZ. kerepes- tarcsai gyár ebédlője, dr. Takács Éva igazgató, a járási pártbizott­ság tagja; • délután 3 óra: Járási- Városi Rendőrkapitányság ebédlő­je, Dicső Eleonóra, a járási párt- bizottság munkatársa; délután 4 óra: Vácszentlászló, művelődési ház, dr. Cseri László, mgtsz-jog- tanácsos, a pártvezetőség titkára, a járási pártbizottság tagja. Február 16., délután 2 óra: Ke- repestarcsa, pártház, Pécsy Pálné, a járási pártbizottság titkára; dél­után 4 óra: -Csömör, művelődési ház, dr. Szilágyi István körzeti orvos, a járási pártbizottság tagja. GÖDÖLLŐ VAROS Február 7., délután 1 óra 30: Egészségügyi dolgozók, városi pártbizottság, Vass Sándor, a Köz­mű- és Mélyépítő Vállalat igazga­tója; Február 9., délután 2 óra: Ganz Árammérőgyár, Bendel: János, a városi tanács elnöke-,' pedagógu­sok, városi pártbizottság, Herczeg Sándor, a városi pártbizottság osztályvezetője; 3 óra: MÉM Mű­szaki Intézet, dr. Lőkös László, az Agrártudományi Egyetem rek­torhelyettese ; Február 12., délután 5 óra: Vo­lán 1/12 üzem, Fehérvári Pálné, a városi pártbizottság osztály- vezetője; Február 13., délután 4 óra: ÁFÉSZ, járási hivatal, Köteles Im- réné, a szövetkezet elnöke; Február 14., délután 2 óra: Gö­döllői Agrártudományi Egyetem, dr. Kovács Imre: MÉM-minisz'er- helyettes; 4 óra; MN gödöllői gép­gyártás, Plutzer Miklós a városi pártbizottság első titkára; Február 15., délután 3 óra: Kö­zép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat, Bamberger Károly, a városi tanács elnök- helyettese: Építőipari Szövetkezet, Szabó István, a Ganz Árammé­rőgyár igazgatója; 3 óra 30: Hu­mán Oltó any agtermelő’ és Kutató Intézet: Hámori György, a váro­si pártbizottság titkára; Február 16., délután 4 óra: kör­zeti I—III. pártaiapszervezetek, városi pártbizottság, Vilmos György, a HNF városi bizottság titkára. Új tornaterein Javulnak a sportolás-i lehe­tőségek a Péceli Mezőgazda- sági Szakmunkásképző Intézet­ben. Március elsejéig elkészül 170 négyzetméter alapterületű új tornatermük, mellette tor­naudvart és a kismotorosok- nak KRESZ-pályát adnak át. Fedett lőteriikön légpuskás versenyeket tudnak rendezni. Agrártudorpányi egyesület Gazdaságos géphasznosítás Az első rendezvény A Magyar Agrártudományi Egyesület közelmúltban meg­alakított járási-városi szerveze­te első szakmai rendezvényére az Agrártudományi Egyetem tangazdaságának központjá­ban január 31-án, szerdán 15 órától karül sor. Dr. Gockler Lajos, a MÉM Műszaki Intézet tudományos osztályvezetője tart előadást a mezőgazdasági gépek gazdaságos hasznosítá­sának kérdéseiről. Automaták Nagy teljesítményű automa­ta gépek segítik a több tonna súlyú vas- és acélszerkezetek gyártását a Kohászati Gyár­építő Vállalatnál. A he­gesztőfejes, svéd gyártmányú hegeszrtoautomata egy műszak­ban mintegy 10 szakmunkás munkáját végzi el. Az NSZK- ból érkezett Wagner típusú, programvezérlésű gép pedig a kellő méretre vágja a vázszer­kezeteket, s az összeszerelés­hez szükséges lyukakat is elké­szíti. Petőfi Múzeum Változás az állandóságban Ritkán gondolunk rá, hogy a múzeumok, az állandóság látszatát keltve, tulajdonkép­pen a változás jegyeit is ma­gukon hordozzák. Az aszódi Petőfi Múzeum például, ahol több mint húszezer különféle emléket őriznek a múltból, ta­valy több száz tárggyal gya­rapította gyűjteményét. A ré­gészeti anyagát bővíti annak a vérségi bronzkori temetőnek a feltárása, ahonnét ezernél több tárgy került elő, s amelyből eddig 322-őt restau­ráltak, s vettek nyilvántar­tásba. A néprajzi gyűjteményt az Aszódon, Ikladon és Domony- ban tartott ifjúsági honisme­reti gyűjtőtábor munkája ré­vén is szaporították. Ezenkí­vül több aszódi gazdálkodási j eszköz, ruha, bútor került a1 múzeumba vásárlással, köz­tük egy 156 éves szőlőprés. Vele együtt 480 darabbal bő­vült néprajzi állományuk. A történeti anyaguk egye­bek mellett Csiky Imrének, 1918—19 aszódi munkásmoz­galmi vezetőjének személyi emléktárgyaival, kitüntetései­vel, kézírásos visszaemlékezé­seivel gyarapodott, amelyet menye, özvegy Csiky imréné ajándékozott a múzeumnak. Értékes iskolatörténeti emlé­keket adományozott dr. Ju- ricski Tibor és tavaly került hozzájuk a volt Lehotka-féle kovácsműhely teljes szerszám- készlete, több kész és félkész kovácsmunkával. Számos tár­gyat adományozott a Petőfi Múzeumnak Bank László, Chu- Oyik Pál, Gyöngyi Tibor és Kardos Győző. A kovácsmü- heiy anyagát csak az idén restaurálják, a tavaly nyilván­tartásba vett történeti anya­guk eriélkül is OS-tal gyara­podott. F. I. Elzteágos lúd a patak feleit-1 i&v. .... .fér A Rákos-patak rendezése során több új hidat is építenek o meder fölé. Tavaly négyet készítettek el, az idén a Lumniczer és a Szőlő utcában építenek hasonlókat. Képünkön az Alsó­park hídja. Csiba József felvetele Hévizgyörki asszonykóruz Minden szereplés boldogság Vasárnap, a délutáni órák­ban kerestem Kustra János­áét. Azt hittem, ebben az idő­pontban ráér, van egy kis ideje a beszélgetésre, lévea- tem. A kert végébe épített ól­ban tíz malac várta visongva a moslékot, egymást lökdösve igyekeztek közelebb kerülni a sokszoknyás gazdasszonytooz. — Mindjárt végzek a mun­kával — mentegette magát Kustráné. — Hiába, ha az em­ber azt akarja, hogy legyen valamije, vállalnia kell a va­sárnap délutáni munkát. Bemegyünk a házba. Kust­ráné magasütötte sajtos rúd­dal kínál. Bort hoz a pincéből, tölt a vendég poharába. Ü maga egy nyeletet sem iszik. Soha nem is kívánta. Falun csak a férfiak isznak, az asz- szonyok soha. Amelyik asz- szoriy iszik, annak könnyen félreáll a kontya, s mi lesz a családdal? Mi lesz a gyere­kekkel, a házzal? Röpülj páva Kustra Jánosné a hévíz- györki asszonykórus egyik leg­lelkesebb tagja. Azért látogat­tam meg, hogy a kórus törté­netéről váltsunk szót, mert ahogyan a kórus tízéves tör­ténetének megírásához gyűj­töm az anyagot, egyre' többen állítják, hogy az asszonykórus megszervezésének ötlete, ter­ve Kustra Jánosné érdeme. — 1969. november 7-én há­romszázhúsz magyar turista között én is a Szovjetunióba utaztam. Akkoriban közvetítet­te a televízió az első Röpülj páva népdalvetélkedőt. Va­sárnap délután, mert akkor még vasárnap délután sugá­rozták a műsort, és nem hét­köznap éjszaka, mint leg­utóbb. Az egész csoportunk felsóhajtott: Most megy ott­hon a Röpülj páva, de jó len­ne nezni a műsort! Ösztönös ének Hát akkor és ott született meg bennem a terv, hogy ha hazamegyek, megpróbálom megszervezni a csoportot, mert ha a népdal az otthontól több száz kilométerre is ennyire hat az emberekre, akkor abban valóban nagy érték lakozik, s megvan benne az emberi cso­portokat közösséggé formáló erő is. A termelőszövetkezet­ben sokan dolgoztunk asszo­nyok. A közös munkában gyakran énekeltünk együtt. Én mindig úgy voltam a népda­lokkal, hogy azok segítették elmondani legféltettebb gon­dolataimat, titkaimat, mert valahogy az éneklésben az egyéni gond közösségi gonddá, az egyéni öröm a közösség örömévé változott. Tervemről, az asszonykórus megszervezéséről, először az asszonyokkal beszélgettem. Tetszett a gondolat. Titokban már próbálgatnunk is, készül-, tünk az első nyilvános szerep­lésre, amikor elmondtam el­képzelésemet a termelőszövet­kezet akkori elnökének, Hajdú Andrásnak. Biztatott, bátorí­tott. ■ Basa Balázsné, Angyal Já­nosné, Bazsik Vincéné, Cso­rna Gáborné, Bazan Lajosné is velünk voltak akkor. Ök később elmaradtak, de helyet­tük újak jöttek. így állandóan voltunk tizen, tizenkettőn. Az első próbáinkat a lakásomon tartottuk. Hamarosan rájöt­tünk, hogy vezetőt kell keres­nünk, aki dalainkat csokorba fűzi, s ösztönös éneklésünket csiszolja. Az asszonyok ja­vaslatára feiKerestem ar. Ba­lázs Józsefnét. Elmondtam terveinket, s társaim nevében kértem, vállalja el a kórus vezetését. A tanítónő nem so­káig kérette magát, megkö­szönte, hogy rá gondoltunk. A legközelebbi próbát már az is­kolában tartottuk. Akkor még nem volt a falunak művelődé­si háza, az iskola volt az egyetlen hely, ahol összejöhet­tünk. Tíz éve kezdtük, s nyu­godt lelkiismerettel mondha­tom, a vpzető jó kiválasztásá­nak is köszönhetjük, hdsy sok sikerünk volt, hogy ma is együtt énekelünk. Mint egy lakodalom Kustráné fényképeket mu­tat. Az elmúlt évtized sikeres szerepléseinek tanúi ezek a felvételek. — Minden szereplésünkben volt valami emlékezetes. Itt vannak a bajai képek, a dunai folklórfesztiválról. Éjszaka volt, és mi egymásba karolva, énekelve jártuk a város ut­cáit. Mintha egy nagy lakodal­mas menetben vett volna részt több ezer ember. Ezek a Mar­gitszigeten készültek. Műso­runkat a rádió is közvetítette. Szereplés után felmentünk a Szabadság-szoborhoz. Ragyo­gott, csillogott a kivilágított főváros. Néztük a fényeket és egyszerre kezdtük az éneket: — Kék ibolya búra hajtja a fejét.. . Emberi közösség És jönnek sorban az emlé­kek. Kustráné kiapadhatatlan kedvvel mesél. A Galga menti fesztiválok. Televíziós szerep­lések. Rádiófelvételek. Fellé­pések az ország különböző te­lepülésein: Budapest, Kecske­mét, Gödöllő, Szentendre. Mi­nősítő hangversenyek. A Szo­cialista kultúráért kitünte­tés ... — Minden szereplésnél va­lami nagy-nagy boldogságot érzek. Hogy miért? Talán azért, mert olyankor az aján­dékozás örömét érzem. A hallgatóinknak adunk ajándé­kot dalainkkal. Aztán örülök a sok személyes ismerősnek. A pesti piacon is gratuláltak már a vevőim: Láttuk magu­kat a televízióban, hállottuk a rádióban. Barátunk lett Szél Jenő, Olsvai Imre, Vass Lajos ugyanúgy, mint Pólyák Ferenc fafaragó, Kresz Albert fotó­művész, Buda Ferenc költő és sorolhatnám tovább. Megpróbálok vitatkozni Kustránéval. Talán nem volt ennyire szép az a tíz eszten­dő. Nem tiltakozik. — Voltak — mondja —, de valahogy mindig minden jóra fordult. A nehézségek legyőzésével cso­portunk erősödött. Nehéz na­pokban is kiálltuk a próbát, félretettük az egyéni sérelmet, mert megismertük az együtt-1 létek ideje alatt, milyen nagy érték az emberi közösség. Fercsik Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents