Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-28 / 23. szám
PEST MEGYEI WiG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!-AZ MSZMP PEST,MEGYEI BIZQTTSAGA ÉS A MEGYEI, TANACS LAPJA; XXIII. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM ÁHA 1 FOSHAT 1979. JANUÁR 28., VASÁRNAP Fércelve K ülönféle mérlegelési szempontokból végrehajtott vizsgálatok egyöntetűen arra a megállapításra jutottak, hogy a hazai iparban egy-egy ipartelepnek — azaz önálló vállalatnak, önálló vállalat egységének — legkevesebb tíz másik iparteleppel van termelési kapcsolata. Tehát jó esetben is tízféle lehetőség arra, a partnerek valamelyikének késedelme, mulasztása miatt zavar támadhat a folyamatos munkában, az árukibocsátás egyenletességében. Ami a gyakorlatban úgy fest, hogy például a Csepel Autógyárnak több mint száz kooperációs kapcsolathoz kell igazítania a termelést, s azért „csak” ennyihez, mart kényszerűen, éppen a gyakori zavarok miatt, mérsékelték ezeknek a kapcsolatoknak a körét. Még olyan, viszonylag homogén termelési feladatokat ellátó cégnél is, mint a Cement- és Mészművek, félszáz fölött van a szállító partnerek száma, azaz a bevezetőben említett adat a minimumot, a ritkán előfordulót mutatja. Ennek ismeretében ellentmondásként hat az a tapasztalati tény, hogy a vállalatközi kooperációk, a vállalatokon belüli munka- megosztás, s nem kevésbé a vállalatok egymás közötti munkamegosztása fejletlen, elmarad attól a szinttől, melyet a termelés átlagos technikai, technológiai fejlettsége megkívánna. Az ellentmondás látszólagos, valójában úgy jön létre, hogy bár az iparban kiterjedtek a különféle kapcsolatrendszerek, ezek az egyszerű szállításokra — mondhatjuk, árucserére — szorítkoznak, nem ölelik fel a hatékonyságot lényeges mértékben növelő munkamegosztási teendőket, s ami még fontosabb, nem igazodnak a továbbfelhasználó cégek igényeihez. S még ezek az egyszerű kapcsolatok sem bizonyulnak túlontúl megbízhatónak; a szerződéses fegyelemről folytatott népi ellenőrzési vizsgálat vállalatok soránál állapította meg, hogy egyetlen szerződésüket sem teljesítették az eredeti szállítási megállapodásban szereplő kikötések szerint! N eve ellenére nem feladata a gépgyártás az Ipari Szerelvény- és Gépgyárnak, legalábbis az olyan célgépeké, mérőberendezéseké nem, amilyeneket sorra előállítanak, saját használatra, egyebek között a különféle szelepek beméréséhez, hitelesítéséhez. Rövidesen elkészül például az a meglehetősen bonyolult, elektronikus vezérlésű automata bemérőberendezés, amely fölválthatja a most használt — szintén maguk előállította —, eléggé bonyolult kezelésű próbapadot. Hangsúlyozzuk: a gyár érintett műszakijait csakis elismerés illeti az említett berendezésék, gépeli megszerkesztéséért, s azt, hogy milyen szívonalon dolgoznak, igazolja: minden esztendőben akad három-öt olyan megoldás, mely szolgálati szabadalomként kap védettséget. A baj csak az, hogy mindezt kényszerűen kell csinálnia az Ipari Szerelvény- és Gépgyárnak, mert széles e hazában nem akad olyan gyártó, aki vállalkozna a szóban forgó eszközök szállítására. Nyilvánvaló: egy olyan gyártócégnél, ahol a fő feladatot a hasonló eszközök termelése adja, nemcsak a tudás és a tapasztalat gazdagabb, hanem bőségesebb a technikai, technológiai eszköztár ís, azaz egy-egy végtermék kisebb munka-, költségráfordítással állítható elő, mint ott, ahol mindezek a feltételek csak kényszerűen teremthetők meg. Mégis, a lényegi kooperáció általános hiánya, gyengesége miatt vállalatok sora kényszerül arra, hogy gépgyártóvá lépjen elő. Hiszen nemcsak az Ipari Szerelvény- és Gépgyár készít akarata ellenére — de szükségszerűen, mert termelésében nélkülözhetetlen — különféle berendezéseket, hanem ezt teszi' o Nagykőrösi Konzervgyár is. Ahol ugye nehezen társíthatok a tartósított áruk s azok a paletti- záló, sterilező, kartonbara- kó, magozógépek, melyeket saját részükre és más konzervgyáraknak szerelnek össze, csakhogy: magad, úram, ha szolgád nincsen. S nincs „szolga”; kooperáló partner, vállalkozó. S okba kerül ez a sarokba szorított vállalatoknak, s a népgazdaságnak is, mint reprezentatív vizsgálatok igazolták, az ún. profilon kívüli gépgyár- tásnál a fajlagos ráfordítások kétszer, háromszor nagyobbak az átlagosnál, s a társadalmilag indokolt élőmunka-ráfordításnál a tényleges munkaráfordítás kétszer, ötször több! Laikus gondolkodásunknak érthetőbben megfogalmazva a hivatalos megállapítást: amit elkészíthetnének az erre hivatott, szakosodott gyártók, azt mások csinálják, s úgy, hogy ami százezer forintba kerülhetne, az valójában két-, három- százezer forintot, ' száz munkaóra helyett kétszáz, ötszáz munkaórát emészt fel. Tagadhatatlan, pazarlunk, rendelkezésre álló forrásainkat nem a legcélszerűbben hasznosítjuk. Csakhogy: miért tesszük ezt? Hiszen az 1977 decemberében, az országgyűlés ülésszakán elfogadott vállalati törvény külön fejezetet szentelt az állami vállalatok egymás közötti kapcsolatának, a termelési célú együttműködésnek, azaz a jogi ösztönzés keretei most már nem hiányoznak. Valóban, ám ugyanakkor a tényleges, az anyagi érdekeltség, ösztönzés formái, eszközei tökéletlenek. Inkább csak arról beszélhetünk, hogy büntetés van, de ösztönzés nincsen, azaz a tiltás nem egészült ki a serkentéssel. A vállalatoknak nem érdemes vállalkozniuk a kooperáció mélyebb tartalmú formáira, mert az egyszerű áruértékesítés haszna több, biztonságosabb. S ha az utóbbi hozza a nagyobb nyereséget, akkor ez dominál; semmi meghökkentő nincs ebben. Az összefércelt vállalatközi kapcsolatok fölváltása erősen összevarrot- takkal csakis akkor lehetséges, ha a jogos társadalmi kívánalmakat nem csupán az óhajok képviselik, hanem közvetítik e kívánalmakat az ösztönzőrendszer elemei is. Amire módot kell találni a hatodik ötéves terv kezdetéig. Mészáros Ottó Hétfőtől a gyerekeké Az első bölcsőde Tápiógyörgyén Péntek este szülői értekezlet volt, s holnap; hétfőn reggel, minden ünnepséget mellőzve, húsz tápiógyörgyei apróság veszd birtokba a község első bölcsődéjét. Most csak húsznak, de még az idén további tíz gyerek részére teremtenek helyet. Egy régi épületet vásárolt meg a tanács 600 ezer forintért, aztán szülők és fiatalok, kisiparosok álltak hadrendbe, hogy csaknem 200 ezer forintot érő társadalmi munkájukkal az elképzelés valóra váljon. Aztán a tanács ugyancsak 200 ezer forint értékben megvásárolta a bútorokat és a felszereléseket. A központi fűtéses, melegpadló® bölcsődének jelenleg csak melegítő konyhája van, de a tervben már szerepel a főzőkonyha. A nagykátai járás községei közül Tápiógyörgye a harmadik, ahol bölcsőde könnyíti a családok helyzetét. Telefotsbázis Ahányban A Mechanikai Művek lett a gazdája a hazai telefongyár - tásnak. Az asztali készülék kagylóit, több színben az abonyi gyáregységben készítik, s itt szerelik be a membránokat is. Polyvás Béla Albert felvétele Nyáron sem lesz vízhiány Iff BeBöheByek fahsn és Sss^eHúiiesBun \ Mint oly sok más területen, a vízellátásban is egymásra utalt Budapest és Pest megye. A Fővárosi Vízművek jórészt a megyében található kutakból nyeri a kétmilliós település ellátásához szükséges vizet, ugyanakkor juttat belőle néhány szomszédos Pest megyei településnek is. Két éve, amikor például a pilisi községekben apadtak el a csapok, express vezetéket építettek, s így juttattak vizet a hegyközségekbe. Ugyanakkor a megye is elősegíti a víznyerőhelyek megőrzését, új területek kisajátítását, hiszen közös érdek, hogy a lakosság ne szenvedjen hiányt a legszárazabb napokon sem. A Fővárosi Vízművek idén napi 125 ezer köbméterrel növeli víztermelő kapacitását, s ez csaknem háromszorosa minden korábbi fejlesztésnek. A nagyarányú vízhozam-emelkedést új létesítmények építése és a hálózat bővítése teszi lehetővé. Az 1,2 milliárd forint értékű beruházásból a Csepel-szigeten napi 600 ezer köbméter víz továbbítására alkalmas gépházat építenek, ebből két berendezés — napi 60—60 ezer köbméter kapacitással — már tavaly óta működik. Szigetújfalun kútsort telepítenek. Idén a 11. csápos kút készül el. A munkálatokat a telep központi épületének és a szivattyúháznak a szerelésével folytatják. Közben befejezik az úgynevezett szűrőház szerkezetének építését, és elkészülnek a szennyvízátemelővel is. Az ózoni- záló és a kazánház alapozása, illetve a szerkezet megépítése szintén az idei feladatok közé tartozik, miként a csápos kutak környékén a terep rendezése és feltöltése is. A tahi vízműtelepen eddig nyolc kút készült el. Ezek vize az egész főváros ellátását szolgálja, mivel a Szentendrei szigetről Pestre és Budára egyaránt jut víz. Szárazságkor, vagy amikor kicsi a Duna, jelentős szerepe van a víztároló medencéknek. Idén több is elkészül belőlük. Nyár közepén adják át azt az 5 ezer köbméteres tartályt, amely elsősorban Békásmegyer és Óbuda számára tartalékol vizet. Budapesten, illetve a Pest megyei víznyerő helyeknél. 38 kilométer hosszú vezetéket építenek. A tervek szerint júliusban kapcsolják be a főhálózatba a Szentendrei szigeti vízműtől induló, két méter átmérőjű vezetéket. A szigeten megkezdik az úgynevezett alacsony ' nyomású gravitációs vezetékrendszer bővítését is. Ennek során Szigetmonostoron és a surányi vízmű területén fektetnek le nagy átmérőjű Rocla csöveket. Ezért a Fővárosi Vízművek XXI. kerületi csőgyárat megnagyobbítják, hiszen a következő években a vízigényeket csak úgy tudják kielégíteni, ha az eddigieknél nagyobb, 3 ezer milliméteres csövek gyártására is berendezkednek. Célba vett világszint Jobb keményfém szerszámok az ISG-ből A gép mellett dolgozó munkások indulatos kifakadásait gyakran váltja ki a rossz Gzerszám. Ha sokszor kell köszörülni az esztergakést, ha pontatlan a marófej — ez a jogos bosszankodás mellett még állásidőt, tehát népgazdasági veszteséget is jelent. A nagy igénybevételnek kitett szerszámokhoz szükséges keményfémbetéteket eddig is az Ipari Szerelvény- és Gép* gyár állította elő — nem mindig sikerrel. — Porkohásza ti gyáregységünk — ahol a keményfémek készülnek — olyan elavult technológiával és gépekkel dolgozott, hogy még a legjobb, nyugati importból származó alapanyagokból sem tudtunk tisztességes minőséget előállítani — tájékoztat Szőke Nándor kereskedelmi főosztályvezető. Mivel ezekkel a rövid élettartamú lapkákkal nem lehetett nagy teljesítményű, numerikus vezérlésű szerszámgépeket üzemeltetni, kétlépcsős fejlesztésbe kezdtünk. A már lezárult első fázisban az osztrák Verein Edelstahlwerke cégtől — mely a világhírű Böhler államosított- jogutóda — gyártási know- howt vásároltunk, valamint 120 millió forint értékben korszerű gépeket szereztünk be. Ezekkel most megcélozzuk a világszínvonal elérését. A gépek számának növelését, tehát a nagyobb mennyiségű keményfém gyártását — és az export megkezdését — csak a második fázisban tervezi az ISG, amikor az első ütem költségei már megtérültek. A hazai felhasználóknak addig a korábbi évek mennyiségével kell beérniük — ez azonban mégis többet jelent. Az új termékek élettartama ugyanis negyven százalékkal hosszabb. i W. h. Premier: áprilisban Egy energia kétszer Korszerű fólíatelep épül Cegléden Száznyolcvan otthon Eredményes a mimkáslakás-építés Szigetszentmikloson Száznyolcvan munkáslakást adnak át az idén Szigetszentmiklóson. A fővárosi agglomeráció mintegy 19 000 lelket számláló nagyközségében kiemelt fejlesztési programot valósítanak meg az idén. Az új lakótelepen a Pest megyei Építőipari Vállalat szerelői már összeszereltek 3 — egyenként 60 lakásos panelházat, folyamatos átadásukhoz azonban a közművek kiépítése szükséges. Erre a célra mintegy, 10 millió forintot költenek az idén. A rendkívül dinamikusan fejlődő, munkáslakta településen 120 tanácsi lakás alapozását és a fogadószint szerelését fejezik be ez évben, transzformátorházat építenek az elektromos áramellátás javítására, s készül az új lakótelep hő- központja is. Az idén adják át rendeltetésének a nagyközség harmadik általános iskoláját. A nyolctantermes új intézményhez korszerű tornacsarnokot is építettek. Üj energiatakarékos eljárással korszerű primőrtermelő fóliatelep épül a ceglédi Magyar —Szovjet Barátság Termelő- szövetkezetben. A tízezer négyzetméter alapterületű műanyag sátor alapjai már készek, felállították a fóliapalástokat tartó vasvázakat is, s jelenleg a fűtésre szolgáló vízvezetékrendszert építik. Technológiai megoldását tekintve az épülő fóliatelep egyedülálló az országban. Az ötlet, miszerint újból hasznosítják a virágházak fűtésére már egyszer felhasznált meleg víz energiáját, a Budapesti Kertészeti Egyetem két professzorától, Somos Andrástól és Túri Istvántól származik. A kutatók a termelőszövetkezet szakembereivel közösen dolgozták ki a gyakorlati megvalósítás módját. Az alapelv egyszerű: a hagyományos fóliasátorra újabb palástot borítanak. A virágházak fűtésére szolgáló forró vizet, felhasználás után egy ke- verőtartályban kútvízzel elegyítik. s az így kapott optimális hőmérsékletű, 25—30 Celsius fokos vizet fecskendezik a két palást közé. Ezzel olyan kitűnő szigetelést érnek el, hogy akár mínusz 20 fokos fagy esetén sem károsodik a fóliaházban nevelkedő növény. A vízfüggöny révén a belső térben kialakulnak a primőr termeléshez szükséges feltételek: kellemes meleg levegő, 90 százalék páratartalom. Az eljárás gazdaságossága két adattal igazolható: a hagyományos fóliasátrakban évente 800 ezer forint a fűtési költség. Az új technológiai módszer jóval olcsóbb, csupán a vízszivattyúkat hajtó villany- motorok áramköltségét kell fizetni — évente körülbelül 250 —300 ezer forintot. A beruházás 7 millió forintos költséggel készül. A tervek szerint a ráfordításokból még az idén 2 millió forint megtérül. Kora tavasszal ugyanis beültetik a fóliasátrakat zöldpaprikával, paradicsommal, uborkával, s a friss primőröket fo-; lyamatosan küldik piacra. I A premier áprilisban lesz, amikor majd eldől, a vízszigetelésre épülő módszerrel mennyi, s milyen minőségű árut sikerül termelni. KÖZE LET Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke tegnap hazaérkezett Berlinből. Anatol Ivanovics Lukjanov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa titkárságának vezetője, aki delegáció élén tartózkodott hazánkban, tegnap elutazott a magyar fővárosból. Pál Lénárd, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, aki a magyar delegációt vezette a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságának 20. ülésszakán, szombaton visszaérkezett Bu dapestre.