Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-28 / 23. szám

PEST MEGYEI WiG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!-AZ MSZMP PEST,MEGYEI BIZQTTSAGA ÉS A MEGYEI, TANACS LAPJA; XXIII. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM ÁHA 1 FOSHAT 1979. JANUÁR 28., VASÁRNAP Fércelve K ülönféle mérlegelési szempontokból végre­hajtott vizsgálatok egyöntetűen arra a megál­lapításra jutottak, hogy a hazai iparban egy-egy ipar­telepnek — azaz önálló vállalatnak, önálló vállalat egységének — legkevesebb tíz másik iparteleppel van termelési kapcsolata. Te­hát jó esetben is tízféle le­hetőség arra, a partnerek valamelyikének késedelme, mulasztása miatt zavar tá­madhat a folyamatos mun­kában, az árukibocsátás egyenletességében. Ami a gyakorlatban úgy fest, hogy például a Csepel Autógyárnak több mint száz kooperációs kapcsolat­hoz kell igazítania a terme­lést, s azért „csak” ennyi­hez, mart kényszerűen, ép­pen a gyakori zavarok miatt, mérsékelték ezek­nek a kapcsolatoknak a kö­rét. Még olyan, viszonylag homogén termelési felada­tokat ellátó cégnél is, mint a Cement- és Mészművek, félszáz fölött van a szállító partnerek száma, azaz a bevezetőben említett adat a minimumot, a ritkán elő­fordulót mutatja. Ennek ismeretében el­lentmondásként hat az a tapasztalati tény, hogy a vállalatközi kooperációk, a vállalatokon belüli munka- megosztás, s nem kevésbé a vállalatok egymás kö­zötti munkamegosztása fej­letlen, elmarad attól a szinttől, melyet a termelés átlagos technikai, technoló­giai fejlettsége megkíván­na. Az ellentmondás lát­szólagos, valójában úgy jön létre, hogy bár az iparban kiterjedtek a különféle kapcsolatrendszerek, ezek az egyszerű szállításokra — mondhatjuk, árucserére — szorítkoznak, nem ölelik fel a hatékonyságot lénye­ges mértékben növelő mun­kamegosztási teendőket, s ami még fontosabb, nem igazodnak a továbbfelhasz­náló cégek igényeihez. S még ezek az egyszerű kap­csolatok sem bizonyulnak túlontúl megbízhatónak; a szerződéses fegyelemről folytatott népi ellenőrzési vizsgálat vállalatok soránál állapította meg, hogy egyet­len szerződésüket sem tel­jesítették az eredeti szállí­tási megállapodásban sze­replő kikötések szerint! N eve ellenére nem fel­adata a gépgyártás az Ipari Szerelvény- és Gépgyárnak, legalábbis az olyan célgépeké, mérőbe­rendezéseké nem, amilye­neket sorra előállítanak, saját használatra, egyebek között a különféle szelepek beméréséhez, hitelesítésé­hez. Rövidesen elkészül például az a meglehetősen bonyolult, elektronikus ve­zérlésű automata bemérő­berendezés, amely fölvált­hatja a most használt — szintén maguk előállította —, eléggé bonyolult kezelé­sű próbapadot. Hangsú­lyozzuk: a gyár érintett műszakijait csakis elisme­rés illeti az említett beren­dezésék, gépeli megszer­kesztéséért, s azt, hogy mi­lyen szívonalon dolgoznak, igazolja: minden esztendő­ben akad három-öt olyan megoldás, mely szolgálati szabadalomként kap vé­dettséget. A baj csak az, hogy mindezt kényszerűen kell csinálnia az Ipari Sze­relvény- és Gépgyárnak, mert széles e hazában nem akad olyan gyártó, aki vál­lalkozna a szóban forgó esz­közök szállítására. Nyilvánvaló: egy olyan gyártócégnél, ahol a fő fel­adatot a hasonló eszközök termelése adja, nemcsak a tudás és a tapasztalat gaz­dagabb, hanem bőségesebb a technikai, technológiai eszköztár ís, azaz egy-egy végtermék kisebb munka-, költségráfordítással állítha­tó elő, mint ott, ahol mind­ezek a feltételek csak kényszerűen teremthetők meg. Mégis, a lényegi ko­operáció általános hiánya, gyengesége miatt vállala­tok sora kényszerül arra, hogy gépgyártóvá lépjen elő. Hiszen nemcsak az Ipari Szerelvény- és Gép­gyár készít akarata ellené­re — de szükségszerűen, mert termelésében nélkü­lözhetetlen — különféle berendezéseket, hanem ezt teszi' o Nagykőrösi Kon­zervgyár is. Ahol ugye ne­hezen társíthatok a tartósí­tott áruk s azok a paletti- záló, sterilező, kartonbara- kó, magozógépek, melye­ket saját részükre és más konzervgyáraknak szerel­nek össze, csakhogy: ma­gad, úram, ha szolgád nin­csen. S nincs „szolga”; kooperáló partner, vállal­kozó. S okba kerül ez a sarok­ba szorított vállala­toknak, s a népgazda­ságnak is, mint reprezenta­tív vizsgálatok igazolták, az ún. profilon kívüli gépgyár- tásnál a fajlagos ráfordí­tások kétszer, háromszor nagyobbak az átlagosnál, s a társadalmilag indokolt élőmunka-ráfordításnál a tényleges munkaráfordítás kétszer, ötször több! Laikus gondolkodásunknak érthe­tőbben megfogalmazva a hivatalos megállapítást: amit elkészíthetnének az erre hivatott, szakosodott gyártók, azt mások csinál­ják, s úgy, hogy ami száz­ezer forintba kerülhetne, az valójában két-, három- százezer forintot, ' száz munkaóra helyett kétszáz, ötszáz munkaórát emészt fel. Tagadhatatlan, pazarlunk, rendelkezésre álló forrá­sainkat nem a legcélsze­rűbben hasznosítjuk. Csak­hogy: miért tesszük ezt? Hiszen az 1977 decemberé­ben, az országgyűlés ülés­szakán elfogadott vállalati törvény külön fejezetet szentelt az állami vállala­tok egymás közötti kapcso­latának, a termelési célú együttműködésnek, azaz a jogi ösztönzés keretei most már nem hiányoznak. Valóban, ám ugyanakkor a tényleges, az anyagi érde­keltség, ösztönzés formái, eszközei tökéletlenek. In­kább csak arról beszélhe­tünk, hogy büntetés van, de ösztönzés nincsen, azaz a tiltás nem egészült ki a serkentéssel. A vállalatok­nak nem érdemes vállal­kozniuk a kooperáció mé­lyebb tartalmú formáira, mert az egyszerű áruértéke­sítés haszna több, biztonsá­gosabb. S ha az utóbbi hozza a nagyobb nyeresé­get, akkor ez dominál; semmi meghökkentő nincs ebben. Az összefércelt vál­lalatközi kapcsolatok föl­váltása erősen összevarrot- takkal csakis akkor lehet­séges, ha a jogos társadal­mi kívánalmakat nem csupán az óhajok képvise­lik, hanem közvetítik e kí­vánalmakat az ösztönző­rendszer elemei is. Amire módot kell találni a hato­dik ötéves terv kezdetéig. Mészáros Ottó Hétfőtől a gyerekeké Az első bölcsőde Tápiógyörgyén Péntek este szülői értekezlet volt, s holnap; hétfőn reggel, minden ünnepséget mellőzve, húsz tápiógyörgyei apróság ve­szd birtokba a község első böl­csődéjét. Most csak húsznak, de még az idén további tíz gyerek részére teremtenek he­lyet. Egy régi épületet vásárolt meg a tanács 600 ezer forin­tért, aztán szülők és fiatalok, kisiparosok álltak hadrendbe, hogy csaknem 200 ezer forin­tot érő társadalmi munkájuk­kal az elképzelés valóra vál­jon. Aztán a tanács ugyancsak 200 ezer forint értékben meg­vásárolta a bútorokat és a fel­szereléseket. A központi fűtéses, melegpad­ló® bölcsődének jelenleg csak melegítő konyhája van, de a tervben már szerepel a főző­konyha. A nagykátai járás községei közül Tápiógyörgye a harma­dik, ahol bölcsőde könnyíti a családok helyzetét. Telefotsbázis Ahányban A Mechanikai Művek lett a gazdája a hazai telefongyár - tásnak. Az asztali készülék kagylóit, több színben az abonyi gyáregységben készítik, s itt szerelik be a membránokat is. Polyvás Béla Albert felvétele Nyáron sem lesz vízhiány Iff BeBöheByek fahsn és Sss^eHúiiesBun \ Mint oly sok más területen, a vízellátásban is egymásra utalt Budapest és Pest megye. A Fővárosi Vízművek jórészt a megyében található kutak­ból nyeri a kétmilliós telepü­lés ellátásához szükséges vi­zet, ugyanakkor juttat belőle néhány szomszédos Pest me­gyei településnek is. Két éve, amikor például a pilisi közsé­gekben apadtak el a csapok, express vezetéket építet­tek, s így juttattak vizet a hegy­községekbe. Ugyanakkor a me­gye is elősegíti a víznyerőhe­lyek megőrzését, új területek kisajátítását, hiszen közös érdek, hogy a lakosság ne szenvedjen hiányt a legszára­zabb napokon sem. A Fővárosi Vízművek idén napi 125 ezer köbméterrel nö­veli víztermelő kapacitását, s ez csaknem háromszorosa min­den korábbi fejlesztésnek. A nagyarányú vízhozam-emelke­dést új létesítmények építése és a hálózat bővítése teszi le­hetővé. Az 1,2 milliárd forint ér­tékű beruházásból a Csepel-szigeten napi 600 ezer köbméter víz továbbítá­sára alkalmas gépházat építe­nek, ebből két berendezés — napi 60—60 ezer köbméter ka­pacitással — már tavaly óta működik. Szigetújfalun kút­sort telepítenek. Idén a 11. csápos kút készül el. A mun­kálatokat a telep központi épü­letének és a szivattyúháznak a szerelésével folytatják. Köz­ben befejezik az úgynevezett szűrőház szerkezetének építé­sét, és elkészülnek a szenny­vízátemelővel is. Az ózoni- záló és a kazánház alapo­zása, illetve a szerkezet meg­építése szintén az idei felada­tok közé tartozik, miként a csápos kutak környékén a te­rep rendezése és feltöltése is. A tahi vízműtelepen eddig nyolc kút készült el. Ezek vi­ze az egész főváros ellátását szolgálja, mivel a Szentendrei szigetről Pestre és Budára egyaránt jut víz. Szárazságkor, vagy amikor kicsi a Duna, jelentős szerepe van a víztá­roló medencéknek. Idén több is elkészül belőlük. Nyár köze­pén adják át azt az 5 ezer köbméteres tartályt, amely el­sősorban Békásmegyer és Óbuda számára tartalékol vi­zet. Budapesten, illetve a Pest megyei víznyerő helyeknél. 38 kilométer hosszú vezetéket épí­tenek. A tervek szerint júliusban kapcsolják be a főhálózatba a Szentendrei szigeti vízműtől induló, két méter átmérőjű veze­téket. A szigeten megkezdik az úgy­nevezett alacsony ' nyomású gravitációs vezetékrendszer bővítését is. Ennek során Szi­getmonostoron és a surányi vízmű területén fektetnek le nagy átmérőjű Rocla csöveket. Ezért a Fővárosi Vízművek XXI. kerületi csőgyárat meg­nagyobbítják, hiszen a követ­kező években a vízigényeket csak úgy tudják kielégíteni, ha az eddigieknél nagyobb, 3 ezer milliméteres csövek gyár­tására is berendezkednek. Célba vett világszint Jobb keményfém szerszámok az ISG-ből A gép mellett dolgozó mun­kások indulatos kifakadásait gyakran váltja ki a rossz Gzerszám. Ha sokszor kell kö­szörülni az esztergakést, ha pontatlan a marófej — ez a jogos bosszankodás mellett még állásidőt, tehát népgazdasági veszteséget is jelent. A nagy igénybevételnek ki­tett szerszámokhoz szükséges keményfémbetéteket eddig is az Ipari Szerelvény- és Gép* gyár állította elő — nem min­dig sikerrel. — Porkohásza ti gyáregysé­günk — ahol a keményfémek készülnek — olyan elavult technológiával és gépekkel dolgozott, hogy még a leg­jobb, nyugati importból szár­mazó alapanyagokból sem tudtunk tisztességes minőséget előállítani — tájékoztat Szőke Nándor kereskedelmi főosz­tályvezető. Mivel ezekkel a rövid élettartamú lapkákkal nem lehetett nagy teljesítmé­nyű, numerikus vezérlésű szerszámgépeket üzemeltetni, kétlépcsős fejlesztésbe kezd­tünk. A már lezárult első fá­zisban az osztrák Verein Edel­stahlwerke cégtől — mely a világhírű Böhler államosított- jogutóda — gyártási know- howt vásároltunk, valamint 120 millió forint értékben korszerű gépeket szereztünk be. Ezekkel most megcélozzuk a vi­lágszínvonal elérését. A gépek számának növelé­sét, tehát a nagyobb mennyi­ségű keményfém gyártását — és az export megkezdését — csak a második fázisban ter­vezi az ISG, amikor az első ütem költségei már megtérül­tek. A hazai felhasználóknak ad­dig a korábbi évek mennyisé­gével kell beérniük — ez azon­ban mégis többet jelent. Az új termékek élettartama ugyanis negyven százalékkal hosszabb. i W. h. Premier: áprilisban Egy energia kétszer Korszerű fólíatelep épül Cegléden Száznyolcvan otthon Eredményes a mimkáslakás-építés Szigetszentmikloson Száznyolcvan munkáslakást adnak át az idén Szigetszent­miklóson. A fővárosi agglo­meráció mintegy 19 000 lelket számláló nagyközségében ki­emelt fejlesztési programot va­lósítanak meg az idén. Az új lakótelepen a Pest megyei Építőipari Vállalat szerelői már összeszereltek 3 — egyen­ként 60 lakásos panelházat, fo­lyamatos átadásukhoz azon­ban a közművek kiépítése szükséges. Erre a célra mint­egy, 10 millió forintot költe­nek az idén. A rendkívül dinamikusan fejlődő, munkáslakta települé­sen 120 tanácsi lakás alapozá­sát és a fogadószint szerelését fejezik be ez évben, transzfor­mátorházat építenek az elekt­romos áramellátás javítására, s készül az új lakótelep hő- központja is. Az idén adják át rendeltetésének a nagyközség harmadik általános iskoláját. A nyolctantermes új intéz­ményhez korszerű tornacsar­nokot is építettek. Üj energiatakarékos eljárás­sal korszerű primőrtermelő fó­liatelep épül a ceglédi Magyar —Szovjet Barátság Termelő- szövetkezetben. A tízezer négy­zetméter alapterületű mű­anyag sátor alapjai már ké­szek, felállították a fóliapa­lástokat tartó vasvázakat is, s jelenleg a fűtésre szolgáló vízvezetékrendszert építik. Technológiai megoldását tekintve az épülő fóliate­lep egyedülálló az or­szágban. Az ötlet, miszerint újból hasz­nosítják a virágházak fűtésére már egyszer felhasznált me­leg víz energiáját, a Budapesti Kertészeti Egyetem két pro­fesszorától, Somos Andrástól és Túri Istvántól származik. A kutatók a termelőszövetkezet szakembereivel közösen dol­gozták ki a gyakorlati megva­lósítás módját. Az alapelv egyszerű: a ha­gyományos fóliasátorra újabb palástot borítanak. A virághá­zak fűtésére szolgáló forró vi­zet, felhasználás után egy ke- verőtartályban kútvízzel ele­gyítik. s az így kapott opti­mális hőmérsékletű, 25—30 Celsius fokos vizet fecskende­zik a két palást közé. Ezzel olyan kitűnő szigetelést érnek el, hogy akár mínusz 20 fokos fagy ese­tén sem károsodik a fó­liaházban nevelkedő növény. A vízfüg­göny révén a belső térben ki­alakulnak a primőr termelés­hez szükséges feltételek: kel­lemes meleg levegő, 90 száza­lék páratartalom. Az eljárás gazdaságossága két adattal igazolható: a ha­gyományos fóliasátrakban évente 800 ezer forint a fűtési költség. Az új technológiai módszer jóval olcsóbb, csupán a vízszivattyúkat hajtó villany- motorok áramköltségét kell fi­zetni — évente körülbelül 250 —300 ezer forintot. A beruházás 7 millió forin­tos költséggel készül. A tervek szerint a ráfor­dításokból még az idén 2 millió forint megtérül. Kora tavasszal ugyanis beül­tetik a fóliasátrakat zöldpap­rikával, paradicsommal, ubor­kával, s a friss primőröket fo-; lyamatosan küldik piacra. I A premier áprilisban lesz, amikor majd eldől, a vízszige­telésre épülő módszerrel mennyi, s milyen minőségű árut sikerül termelni. KÖZE LET Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a ma­gyar—NDK gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési bizottság magyar tago­zatának elnöke tegnap hazaér­kezett Berlinből. Anatol Ivanovics Lukjanov, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa titkárságának vezetője, aki delegáció élén tartózkodott hazánkban, tegnap elutazott a magyar fővárosból. Pál Lénárd, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, aki a magyar delegá­ciót vezette a KGST tudomá­nyos-műszaki együttműködési bizottságának 20. ülésszakán, szombaton visszaérkezett Bu dapestre.

Next

/
Thumbnails
Contents