Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-27 / 22. szám
VI. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1979. JANUÁR 27., SZOMBAT Költségvefés, fejlesztés Takarékosabban gazdálkodnak • • Ülésezett az aszódi tanács Az aszódi nagyközségi közös tanács e héten tartotta idei első ülését, amelyen az 1979. évi költségvetés megtárgyalására, valamint a fejlesztési alap összegeinek megvitatására és elfogadására került sor. A tanácsülés első részében Kiss Károly elnök röviden ösz- szefoglalva ismertette a végrehajtó bizottság által elfogadott költségvetési és fejlesztési tervet, amelyet a tanácstagok napokkal előbb írásban kézhez kaptak. Mint elmondotta: a végrehajtó bizottság messzemenően figyelembe vette a terv előkészítésénél azokat a körülményeket, amelyek miatt ebben az évben szigorúbban kell gazdálkodni a költségvetésre és a fejlesztésre rendelkezésre álló anyagiakkal, s ami velejárója: a szellemi adottságokkal, emberi szorgalommal is. Ágazatok Megyei szinten mintegy 2,1 százalékkal csökkentették a költségvetési kiadásokra szánt összegeket, s ez érezteti hatását községükben is, de korántsem annyira, hogy gazdálkodásukban emiatt túl nagy gondok jelentkeznének. Annál kevésbé, mivel terveik elkészítésénél most igazán azokra a feladatokra irányoztak elő nagyobb összegeket, amelyek végrehajtásával a leggyorsabban juthatnak előbbre: a megkezdett nagyobb beruházásokra, a halasztást, nem tűrő szociális és egészségügyi, közellátási gondok megoldására költenek többet. Ezek mellett — bizonyítva, hogy a némileg csökkentett költségvetés miatt nincs ok aggodalomra — már most körvonalazták a községek fejlesztésének távlati terveit is, hozzátéve, hogy mind az irányításban, mind a társadalmi segítségben még hatékonyabban kell gazdálkodni. Sok munka vár azokra — Aszódon, Ikla- don és Domonyban egyaránt — akik a maguk, s közvetlen környezetük érdekében, a közös tanácsú települések fejlesztésében tevékenykedni akarnak. A dicséret hangján különösen az ikladiakról szóltak, akik az épülő új. 75 személyes óvoda és utak, járdák építéséből vették ki részüket. Adók A tanács költségvetési tervében az idén 23 millió 503 ezer forint szerepel. A bevételi oldali egyik jelentős tétele a lakosság által befizetett adó, amelynek összege 3 millió 451 ezer forint, ez azonban mintegy 1,5 millióval kevesebb, mint azt a középtávú pénzügyi terv megszabta. A csökkenés oka, hogy a háztáji és kisegítő tazda^ágok, továbbá a kisipa- osok' és kiskereskedők időközben adókedvezményben részesültek. A községfejlesztés ennek mégsem látja kárát, ami annak köszönhető, hogy a kiesést az állami hozzájárulás ellensúlyozza. Gazdasági, egészségügyi, kulturális és igazgatási ágazatuk bevételét összesen 4 millió 324 ezer forintban állapították meg. A nagyközség területén működő vállalatok és az áfész-ek különféle adóiból egyaránt mintegy 550—550 ezer forint, a kisipari szövetkezetekéből körülbelül 830 ezer forint, a mezőgazdasági közös gazdaságokéból majdnem 3 millió 800 ezer forint bevétellel számolnak. Központi támogatásuk 9 millió 992 ezer forint. Mire költenek 23,5 milliót? A belvizek elvezetésére ebben az évben mintegy 2,5 millió forintot használnak fel, ennek nagy részét a Balassagyarmatra vivő vasút környékén végzett munkákra, valamint az Ady Endre út átvágására, burkolására költik. A közvilágításra, parkok fenntartására, köztisztasági és több más kommunális tevékenységre 3,8 milliót kell költeniük. A szociális intézmények közül az egészségügyi ágazat majdnem 2,8, az oktatás, a közművelődés és a sport 11,9 millió forintot igényel. Lakóházak tatarozására, felújítására 2,3 millió forintot irányoztak elő, amelyet a tanácsi kezelésben levő épületekre fordíthatnak. Kisajátítás Ugyancsak megtárgyalta és jóváhagyta tanácsülésük a fejlesztési alap keretszámait. Az alapot adó községfejlesztési hozzájárulás, út- és közműfejlesztési díj, közterület-használati díj és egyéb bevételeket kitevő pénzek, valamint az állami támogatás 15,6 millió forintjához jön az idén az a csaknem 7 millió, amelyet az épülő 12 tantermes iskolára és az ikladi 75 személyes óvodára költenek. A kiadási oldalra kerül 6 célcsoportos lakás megépítésének költsége az aszódi Pesti úton, 6 pedagóguslakásé a Kossuth utcában, és egy orvosi lakásé Domonyban. Utak és járdák korszerűsítésére 300 ezer forintot, építési területeken szanálandó házak, telkek kisajátítására 870 ezer forintot költenek. E'helyütt most nem térhetünk ki azokra a hozzászólásokra, válaszokra, amelyek részben a tervek, részben a gondok megoldására elhangzottak. Kövezett út, járda, villanyvilágítás és persze új üzletek, s a meglevőkben jobb áruellátás kell. Megannyi probléma Aszódon, Ikladon és Domonyban is akad. Mindenkit az feszít jobban, ami közelében vagy éppen a tanácstagi körzetében élőket bosszantja. A szolid ütemű fejlesztés közben bizonyára ezek javítására is jut energiája a tanácsnak, és a holnapjukért is dolgozó kisebb, nagyobb közösségeknek. S arról az együttes munkáról sem szóltunk bővebben, amelyben a millió forintok mellett, talán még nagyobb energia szunnyad: a társadalmi segítség, jól szervezett kihasználással a községek számos problémáját megoldhatja. F. L Érvek és vélemények Ifjúsági klub a központban? A KISZ városi bizottsága mellett működő közművelődési bizottság legutóbbi ülésén megvitatta az Árammérőgyár KISZ-bizottságának közművelődési tevékenységét, majd a városi ifjúsági klub előkészítését tárgyalták meg. Fenyvesi László, a közművelődési bizottság vezetője ismertette azokat a szempontokat és érveket, amelyek indokolják a klub létrehozását. Még a múlt nyáron megvizsgálták, milyen lehetőségeik vannak a Gödöllőn élő fiataloknak szabad idejük hasznos eltöltésére. A városban sokfelé működik intézményi, gyári ifjúsági klub, de az egyetemit kivéve, sok rendezvényük nem elég látogatott. Ezért is vetődött fel a gondolat, hogy a KISZ-bizottság felügyeletével valahol a városban, lehetőleg a központban teremtsenek lehetőséget klubfoglalkozásokra. . A közismerten szűkös művelődési ház sok rendezvénynek ad otthont, ezért a fiatalok nem tudnak megfelelően kellemes helyet kialakítani maguknak. A városi tanács ígéretet tett. hogy gondoskodik helyiségről. Mi mindennek adhatna otthont egy ilyen ifjúsági klub? I A szórakozáson kívül isme- I rett erjesztő előadásoknak, szakköröknek, vitaf órumok - I nak, vetélkedőknek, vetítéseknek. A tervek szerint a klubvezetőség tagjai lennének az üzemi, intézményi ifjúsági klubok vezetői. A közművelődési munkabizottság tagjai, a terv megvalósulása előtt saját vállalatuknál is körülnéznének, felmérnék, mivel segíthetne a munkahelyi KISZ-szervezet. A támogatás sokféle lehetne, anyagi, társadalmi munka, technikai eszközök. A bizottság tagjai felkutatják környékükön azokat a fiatalokat, akik vonzódnak valamilyen művészeti ághoz, szívesen zenélnek, énekelnek, mondanak verset és szeretnének részt venni amatőr művészeti csoportok munkájában. Fogd Mária Agrártudományi Egyetem ízletes étel, elégedett vendég A főzésben járatos, nagy családoknak ételt készítő háziasszonyok, vagy a kisebb üzemi konyhák szakácsai is minden bizonnyal elcsodálkoznak, ha leírjuk: az Agrártudományi Egyetem éttermében általában négyezer, de olykor még több emberre főznek. Az egyetemi városrész e kedvelt épülete már messziről illatozik. Távolról is hallhatjuk a gőz sistergését, s a konyhába belépő idegen szinte legyökerezik a látványtól. Tizenkét hatalmas üstben rotyog a leves, puhul a hús. ottjártunk- kor például a magyaros zöldbablevesből ezerhatszáz litert főztek. Utána marhatokány, bakonyi sertésszelet, hortobágyi rostélyos és leesés virsli közül válogathattak az étterem vendégei. S ha már a nagy számoknál tartunk, a második fogásokhoz 320 kiló húst, 430 kiló krumplit főztek meg. s galuskából is készült majdnem két mázsára való. Az egyetemi étterem egyszerre négyszáz embert fogadhat, tiszta, tnlágos. Az asztalokon mintás térítők, virágos kancsók, fűszeres tálkák. Itt önkiszolgálás van, a különteremben huszonnégy asztalnál ehetnek azok. akik étlapról választhatnak. Az ebéden kívül reggelit és vacsorát is főznek, az előbbit kilenc- százan. az utóbbit ezerkétszá- zan igénylik. Az étterem gazdája a Pestvidéki Vendéglátóipari Vállalat. Mint a vendéglátóiparban általában, itt is munkaerőgondokkal küszködnek. Enyhítésére mind több gépet kapnak; univerzális robotok, hatalmas dagasztók, darálók, szeletelők, mosogatógépek segítik a munkát. Elkelnek a masinák, hiszen a konyhán nemcsak az egyetem hallgatóinak és dolgozóinak főznek, ide jár legalább húsz vendég cég is, ift étkeznek a tanfolyamok, a konferenciák résztvevői is. A személyzet igyekszik mind változatosabban, ízletesebben főzni, bár ami azt illeti, az étkezési normák nem könnyítik meg dolgukat, hiszen mindhárom tíz forint alatti. Az egyetemi büfébe és több városi üzletbe rendszeresen küldenek vajas pogácsát, mákos- és almáslepényt, saját cukrászatukban készítik. Nincs szakképzett cukrászuk, egyetlen ember dolgozik itt, ebben a jól felszerelt műhelyben, ahonnét sokkal több finom sütemény is kikerülhetne. Gond a szállítás is. Különösen a Váci Füszért késik a határidőkkel, ráadásul hiányosak a szállítmányok. Az épület felső szintjén főznek, itt találhatók a húselőkészítők, a cukrászat is. Az alsó traktusban hatalmas hűtőkamrák vannak húsnak, tejnek, felvágottnak. Külön raktárakban tárolják a nehéz, zsákos nyersanyagokat, a zöldségeket, s ha kellenek, liften viszik őket a konyhába, az előkészítőbe. A szociális helyiségekkel is elégedettek a dolgozók, akiknek nevében az étterem vezetője, Sándor János nyilatkozott: — A megkérdezettek többségének ízlik a főztünk, sok a visszatérő vendégünk. Nyaranként rendszeresen érkeznek ide az Express turistacsoportjai. Nyáron egyébként kevesebb a dolgunk, hiszen oktatási szünet van. De olyankor sincs idő pihenésre. Harmincnégyen dolgozunk itt, s a nyári hónapokban kell felújítani az éttermet, a felszereléseket. Az étterem kollektívája bronzkoszorús szocialista brigád, tagjai közül többen tartoznak a törzsgárdához. Az étterem vezetője is huszonhat éve dolgozik itt, ahol nincs hétköznap és ünnepnap, mindig főzni kell. A szakácsok és a kisegítők minden elismerést megérdemelnek, hiszen napról napra fél tizenkettőre kész az ebéd, amit jóízűen fogyasztanak a vendégek. Mitru Mihály Kézilabda Péceli siker a fővárosban A Péceli Spartacus kézilabdacsapata is indult az Újpest Kupán, amelyet a budapesti IV. kerületi kézilabda-szövetség rendezett. A péceliek első ellenfele az Újpesti Gépelem csa at a volt. Péceli Spartacus—Újpesti Gépelem 13-12 (6-7) Pécel: Katona — Szabó S. (1), Bruder (1), Burai (4), Puskás (6), Cselőtei, Greszing. Csere: Szabó F., Suki, Szilágyi (1). A mérkőzés elején a Gépelem volt a jobb, kihasználták helyzeteiket. A második félidőben Puskás vezérletével feltámadtak a péceliek, s a sportszerű találkozón végül megérdemelt diadalt arattak. A Spartacus következő ellenfele a Bányagépterv csapata, a mérkőzést január 28- án, vasárnap rendezik, kezdés délután háromnegyed négykor. M. J. Aszód Horgászok közgyűlése Közgyűlést tart ma, szombaton délután öt órai kezdettel az aszódi horgászegyesület a helyőrségi klubban. A tanácskozás után rendezik meg a hagyományos horgászbált. Vasárnap téli spartakíád Zajlik a sportélet Galgamá- csán. A hét végén rendezték meg a termelőszövetkezet sportegyesületének tömegsport-aktívái az egyéni sakk- és asztalitenisz-bajnokságot. Az általános iskola tornatermében huszonötén versengtek, Hiánycikk a nagy palack A rendőrség felhívása A járási-városi rendőrkapitányság kéri azokat a károsultakat. akiktől ismeretlen tettes 1978-ban és 1979. első heteiben óvodák öltözőjéből, üzletekből, nyitva hagyott személygépkocsikból különböző értéktárgyakat tulajdonított el, | jelentkezzenek holmijaik felismerése végett a bűnügyi osztályon, Gödöllő, Szabadság út 9. szám alatt. Ha elmegyünk a boltba, s visszavisszük az üres üvegeket, legtöbbször gond nélkül átveszik. Ha kiürül a háztartási propán-bután gáz palackja, felkötjük a biciklire, motorra tesszük, csomagtartóba dugjuk és elmegyünk kicserélni, vagy ha a telefon is jó, beszólunk, s kihozzák. Merőben más állapotok vannak a nagyobb konyhák palackos gázellátását illetően. Egyre több panaszt hallunk az óvodák, iskolák és gázzal főző vendéglátóhelyek konyháiról, hogv akadozik az ellátásuk. Hiába tesznek panaszt a forgalmazó Gödöllő és Vidéke Áfész-nak. a folyamatos gázellátást nem biztosítja számukra a nagy méretű palackokból. Mint megtudtuk, az ítésznek is gondja mindez, olyan probléma, amin nem tud segíteni, mert nincs elég tartalékpalackjuk. Nem ad a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat. Nyilván a Tigáznak is van valami gondja, mert másképpen nem képzelhető el, hogy régi vevőit elhanyagolja. Belátjuk: a palack nem filléres áru. mint a boltba visszavitt üveg, de hát azt a gyakorlatot sokáig nem lehet folytatni, hogy egy gépkocsizó azért járja a járást, hogy figyelje: melyik nagykonyhán, mikor alszik ki a gáz lángja. Némi túlzással, most ennek a gyakorlatnak lehetünk szemtanúi, ami egyáltalán nem olcsó. A nalack sem az. de még mindig kifizetődőbb lenne inkább a tartós cikkből több, mint a hiánya miatt elfüstölgő benzin. F. felnőttek és ifjúsági korúak. Az utóbbiak között mindkét sportágban Majer Pál végzett az első helyen, a felnőtteknél a hét végén folytatják a versenyt, ekkor hirdetnek eredményt is. Vasárnap, január 28-án ugyancsak az általános iskola tornaterme ad otthont délelőtt kilenctől a falusi dolgozók téli spartakiádja döntőinek. A termelőszövetkezet sportegyesü- letánek tömegsportbizottsága a helybelieken kívül várja a társközségek, Vácegres és Vác- kisújfalu fiataljait, sportkedvelőit is. Nevezni a helyszínen lehet, a győztesek könyvjutalmat kapnak. Állatorvosi ügyelet Vasárnap (28-án): Gödöllőn és környékén: dr. Szőke Ferenc, Gödöllő, Stromfeld sétány 16., VI. 3. Aszódon és környékén: dr. Ipacs Imre, Galgamácsa, Egresi út 7/a. A gödöllői központi orvosi ügyeletet két napra, január 27-én és 28-án, szombaton és vasárnap áthelyezik a Stromfeld Aurél sétány 16. szám alatti körzeti orvosi rendelőbe. Telefonja: 82—95. Szombati jegyzet Hó Üjév óta telünk szabályos. A hőmérséklet tartósan nulla fok alatt, havazik, ónos eső szitál, időnként hófúvások keletkeznek, a kisebb folyókon és a Balatonon beállt a jég. Sok-sok év után ismét zajlott a Duna. Nagy általa nosságban szabályszerű téli napokat élünk, nagyobb erőfeszítésekre csak né hányszor kényszerűéit a hóvihar és az utakat borító jégpáncél. A mi vidékünkön eleddig jelentősebb fennakadást nem okozott a tél. Útjaink mindeddig járhatók voltak, a hópaplan éppen csak el takarja a vetéseket, inkább szépséges látványa mutatkozik, mintsem zordsága. Ha emlékezetem nem csal, hazánkban utoljára 1962—63 telén volt szénszünet, talán egy hétig. A felnőttség kapujába érkezett tehát egy nemzedék amelyik jószerivel csak filmekről, idősebbek elbeszéléséből ismerte az igazi telet. Évekig hiába fohászkodtunk fehér karácsonyért, kérő szavaink nem találtak meghallgatásra. Caplattunk a latyakban, mert hó helyett eső esett, a sípályákra műhavat vittek. hogy megrendezhessék a bajnokságot. A téli sportok kedvelői külhonban találtak megfelelő terepet. Az újságok téli tavaszról írtak, a rádió reggelente közölte, hány fokkal vagyunk magasabban a sokévi átlagnál. Elszoktunk a téltől, s az ellene való védekezéstől is. Valaha a gondos házigazda ősszel, amikor még jó száraz a homok, fedél alá gyűjtött egy jókora kupac cal, ha majd tükrös lesz a járda, az udvar, legyen mivel felszórni. Kitisztította a folyókákat is, utat nyitva az olvadó lének, ne gyűljön be a gyalogúira hiszen az első napokban még nem bírja magába szívni a vizet a különösen iszákos homok sem — keményre van fagyva. Pókháló lepte be a hólapátokat, némelyik úgy elkeveredett a padlás Hm- lomja között, meg se találták. S a régi, természetesnek tartott kötelességérzet is elunt, tudniillik: havazáskor mindenki tisztítsa el a havat portája előtt, minél többször és minél hamarabb. Ha pedig éjjel lep meg a hó. ne várjuk, míg az ágy kidob, idejekorán fogjunk seprűt, lapátot, hogy a legkorábbi járókelőnek se kelljen térdig gázolni a szép, de fárasztó közegben. A középkorúak kezdték elfelejteni, az újak meg sem tanulták a téli felkészülés ősi törvényét és szokását, s mit tesz a természetanya? Talán ő is megunta a fekete karácsonyokat, a hótalan teleket, visz- szatért a régi kerékvágásba Neki sem lehetett köny- nyű, el is számíthatta magát, a december úgy alakult, ahogyan hosszú esztendők óta. Januárban is hebehurgyán cselekedett. Európa naqy részére ítéletidőt bocsátott, megbénult az élet. sokan lelték halálukat a hótorlaszokban. Nálunk €ddig nem volt rendkívüli idő. eltekintve a Dunántúltól, de még ez a kis hóesés, síkosság, ónos eső is a kelleténél több galibát okozott. Talán még az erre hivatott városi vállalat sem készült elég alaposan, erre látszik utalni, hogy szénporral szórták fel az utakat. Szép számmal akadt portatulajdonos is, aki elfeledkezett kötelességéről: egyetlen marék homokot vagy hamut sem terített a jeges járdára. Így volt a falvakban is, felszórt részek váltogatták enymást jégtükrössel. S akik szórtak. már hajnalok hajnalán — az idősebb generációk képviselői, ök még emlékeznek a réoi nagy telekre, s kötelességükre. Emlékeik az övék, kötelességérzetet azonban tanulhatunk tőlük. Kör Pál i
