Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-27 / 22. szám

1979. JANUÁR 27., SZOMBAT x/(tntw s Drága az idei fél Úton a hómaró brigád Evek óta elkényeztetett ben­nünket a tál. Nem süvített a fagyos szél, ritkán hullott a hó. Idén, mintha megelégelte volna a jótékony szerepkört, ismét a régi telek mintájára rapszodikusan dühöng: egy­szer viharos orkán szalad az utcákon, máskor köd van, vagy ónos eső, aztán hóesés. Üjabb roham, zuhan a hi­ganyszál mínusz 10 fok alá. Jelentik az útellenőrök A KPM Közúti Igazgatóság üzemmérnökségein szinte ál­landóan szól az URH. Kérés, bejelentés, utasítás hangzik. A mondatok sztereotipek, csak a helyszín változik. Baksa Sándor ZSUK sze­mélyszállítójával járjuk a jobb parti Dunakanyart. Kecskés Gyula, á budai 1. számú üzemmérnökség pomázi kirendeltségének művezetője a kocsiparancsnok. Végignézi az utat, saját szemével győ­ződik meg róla, hogy az éj­szakai, hajnali útellenőrök je­lentéseit mennyiben változtat­ta meg a néhány órás hava­zás. „Kilences jelentkezzen, ki­lences a tíznek jelentkezzen! Vétel.” — töri meg a csendet az URH. — Vonalban a kilences — jelentkezünk. — Az 1113-as út síkos, ve­szélyes rajta a közlekedés. — Tudok róla, éppen onnan beszélek. Tehát Tahitótfalu, Pócsmegyer, Szigetmonostor térségében elrendelem a ho­mokszórást. — Mielőbb intézkedjen. — Még egy homokszórót út­nak indítunk. — Rendben, vége. — Drága az idei tél — mondja a művezető. — Novem­ber 15-től 1200 tonna sót és több mint 400 köbméter ho­mokot, salakot szórtunk a ki­rendeltséghez tartozó 120 kilo­méternyi útfelületre. Legtöbb a munkánk a 1-es fő közleke­dési úton, a dobogókői, a szi­geti és a nagyvillámi utakon. Hat bérelt szórófejjel ellátott tehergépkocsi is segít feketén tartani az úttestet. Fekete a burkolat — Túrái László jelentke­zem — szakítja félbe a be­szélgetést az egyik szórókocsi vezetője. — A főút fekete, Dobogóikon erős szél, köd és latyak van. — Hóekével tisztítsanak — hangzik az utasítás. Megújulnak a régi bérházak Hibajavító gyorsszolgálat A Szentendrei Városgazdál­kodási Vállalat a város álla­mi lakásainak felújításával, karbantartásával, bérleti szer­ződések megkötésével, díjak beszedésével foglalkozik. Az V. ötéves tervben fő fel­adatuk, hogy több karbantar­tási munkát végezzenek. Eh­hez kis- és célgépeket vásá­rolnak. A középtávú terv 251 épület (140 lakás) felújítását | tartalmazta. A városi tanács végrehajtó bizottsága jóvá­hagyta az éves címjegyzéke­ket, de Szentendrén néhány régi épület állaga nagyon megromlott, új programot kel­lett készíteni. Eddig 1976-tól 91 lakást újítottak fel a vállalat dolgo­zói 14 millió forintért* A költ­ségek 12 ezer és 306 ezer fo­rint között mozogtak, ez meg­felel az országos átlagnak. A vállalat kezelésében egyéb­ként 957 lakás és 93 egyéb bérlemény van. Közülük mindössze 270 összkomfortos és ugyanennyi a komfort nél­küli. Ezért amikor egy-egy házat felújítanak, fürdőszobá­kat építenek, sőt rendezik az udvarokat és a kerteket. Az utóbbi két évben 25 millió 748 ezer forint értékben tet­ték kényelmesebbé a szent­endreiek lakáskörülményeit. A VGV-ben 1976-ban hiba- elhárítási gyorsszolgálatot szerveztek, általában szenny­víz, víz és elektromos szerelé­sekhez hívják őket. A hibá­kat 48 órán belül kijavítják. A vállalat dolga lesz a gáz­ellátás bevezetéséből adódó lakóházkorszerűsítések elvég­zése is, jelenleg 147 lakás gáz­ellátására készülnek a tervek. A műemlékek felújításakor minden esetben arra töreked­nek, hogy szakszerűen, kor­hűen végezzék el a helyreál­lítást. A VI. ötéves tervben bővül a tevékenységük, a lakótele­pek épületeit is ők fogják gondozni. Kutatni kell a lehe­tőséget, hová költöztessék azo­kat a lakókat, akiknek laká­sában komoly hibaelhárítást, felújítást kell végezni. Mosta­nában ugyanis a házak teljes kiürítésére alig van lehetőség. Így a bentmaradt lakóknak sok kellemetlenséget okoznak az építők. — Két új sportegyesület ala- | kult Szentendrén. A Pefém és a Petőfi SK százötven dolgo­zója autós-motoros és termé­szetjáró szakosztályban spor­tol. — Gazdagodó zenei élet. Megalakult a szentendrei ka­marazenekar. Az első hang­versenyre februárban kerül sor. A zenekart Fenyő Gábor vezényli. — Többször hallottam az utak ellenőrzésekor a „feke­te” szót. — A hét elején esett a hő, először sóztuk, aztán amikor megoldvadt, latyakos lett, munkába álltak a hótolók és előtűnt a fekete burkolat. En­nek örülünk mi is és a köz­lekedők is. Természetesen ilyentájt a fekete szín csaló­ka, vigyázni kell a sebesség- gel! m — Említette, hogy a csú­szás ellen homokkal is véde­keznek. A só tisztább. Miért nem térnek át teljesen erre a módszerre? — A sózás nem éppen ol­csó védekezés, ezért azokon az utakon, ahol kisebb a forga­lom, salakozunk. Mostanában naponta 150 tonna sót hasz­nálunk el a Dunakanyarban. Fogytán is van, pedig egész hegyrevalóval vártuk a telet. Most Martonvásárról hozat­tunk utánpótlást. Várják a tavaszt Éjjel-nappal van mit tennie a hat szórógépnek, hét hó­ekének és a két rakodógép­nek. Szerencsére megyénk­ben azért jóval kevesebb hó esett, mint a Dunántúlon, így i a hómarónak sem volt annyi dolga. Lazítás nélkül ez az üzemmérnökség győzi a mun­kát, tapasztalhatja ezt a Du­nakanyarban rendszeresen já­ró. Elégedett lehet, mert sok „feketét” lát. Kecskés Gyula elmondta még, hogy a téli útfenntartás­ban segítségükre van a novem­berben felállított ezer hórács és a néhány évvel ezelőtt te­lepített hóvédő erdősáv. I Tavasszal 200 kilométer út 1 felügyelete, a felfagyott ré­szek rendbehozása, árok- és padkarendezés lesz a kiren­deltségiek dolga. Tudják, nem kevés, de már nagyon várják! Takarékosabban az energiával Munkásgyűlés a BVM-ben Nem volt könnyű az elmúlt esztendő, sok nehézséget kel­lett leküzdeni, mégis hatéko­nyabb lett a termelés a Beton és Vasbetonipari Művek szent­endrei gyárában. Együtt az üzemrészek Így summázta mondanivaló­ját Balogh József igazgató a vállalat munkásgyűlésén. A Siome-csarnokban a gyár va­lamennyi üzemrészének kép­viselői hallgatták meg a be­számolót, majd hozzászólá­saikban elmondták észrevéte­leiket, s a munka jobbítását szolgáló ötleteiket, javaslatai­kat. örömmel nyugtázta a kol­lektíva: 1978-ban végülis a főbb termelési mutatók ked­vezően alakultak. Az árbevé­tel és az összes termelési ér­ték több mint amennyire szá­mítottak. Sikerült elérni a tervezett bérszínvonalat is. Tavaly Sentab nyomócsőből 28 ezer, Siómé gravitációs csövekből 300 ezer, mozaik­lapból pedig 110 ezer dara­bot gyártottak, megközelítően annyit, mint tervezték. Egyes termékekből, mint például B—Eb típusú betonelemekből több készült az előirányzott­nál. Jelentős eredménynek könyvelhető el, hogy az előző évihez képest javult a baleseti statisztika, jobb volt az együttműködés a vezetők és beosztottak között, s össze- hangoltabbá vált az üzemré­szek közötti tevékenység is. Nagyobb szervezettség Pontatlan anyagszállításból, szervezetlenségből adódó zök­kenők, gépállások viszont időnként előfordultak, akad­tak „munkanélküliek” a- gyár­ban, s többeket kellett figvel- meztetni a munkafegyelem betartására. Idén elsősorban a hatékony üzem- és munkaszervezésre kell koncentrálni — hangsú­lyozta az igazgató. Bár mennyi­ségi szempontból az 1979. évi terv azonos a tavalyival, sok­kal szigorúbb, nehezebb kö­rülmények között lehet telje­síteni. Csak a már kidolgozott fejlesztési tervek következetes betartásával léphetnek előre. Főképpen az anyaggal és ener­giával kell takarékoskodni, s a gépeket kell jobban kihasz­nálni, az ad alapot a minőség javulásához. Harc a selejt ellen A felszólalók a gyár szocia­lista brigádjainak nevében el­mondták, mindent megtesznek a célkitűzések megvalósítá­sáért, tudásuk, képességeik sze­rint. Ám — miként Kocsik Géza, a karbantartási részleg dolgozója — megemlítette, ehhez a gyári vezetőknek kell jobb munkafeltételeket és szociális körülményeket te­remteni. Kulinszky György meós a selejt csökkentésére hívta fel a figyelmet, s a leg­fontosabb feladatnak a taka­rékosságot, pontosabban a pa­zarlás megszüntetését' tartotta. Karnevál István, a szállítási dolgozók nevében az üzemré­szek közötti jobb együttműkö­dés fontosságát hangsúlyozta. Ángyán Béláné a lapüzemiek képviseletében bejelentette, hogy az ott dolgozó szocialista brigádok idén 5 százalékos többlettermelést vállaltak. K. M. Fejlődik az üdülőterület Új forgalmi rend a városban Szentendrén az utóbbi évek­ben különösen nagy gondot fordítottak a közművek és az utak fejlesztésére. Négy év alatt 13 kilométer pormentes út, több mint 5 kilométer ma­kadámút, 13 kilométer járda, több mint 9 kilométer vízve­zeték, csaknem 15 kilométer villanyhálózat és 3 kilométer csatorna épült. Valamennyi fejlesztés meghaladja a terve­zettet. Egyedül a város csa­tornázottsága nem megfelelő, még mindig megoldatlan a Szamár-hegy és a Pannónia te­lep szennyvízelvezetése. Különösen fontos volna a csatornaépítés a Szamár­hegyen, mert a hiánya miatt a pincék állaga tovább romlik. A város kommunális ellátását nagyban javítani fogja, hogy az idén meg :ezdik a földgázhálózat kiépítését A városi közlekedésben a belső körút kiépítése új hely­zetet teremt. A Volán pálya­udvar átadásával, a BKV állo­más vontatási teleoének építé­sével, a HÉV-vonal biztonsági rendszerének kialakításával fokozatosan javul Szentendre és a főváros közötti közleke­dés, a környező községekkel való kapcsolat és természete­sen egyszerűbb és biztonságo­sabb lesz a város belső for­galma is. A városközpontból már ki­futották a gépjárműveket, a Duna-partot i.s tehermente­sítik a gépjárművektől. Par­kolók létesítésével lassan ki­alakul a helyi közlekedési rend. A végleges parkolórendszer a belső körút elkészülte után valósul meg. Mivel Szentendrén van a megye legnagyobb üdülőterü­lete (2100 hétvégi ház) és az idegenforgalom is ugrássze­rűen megnőtt (tavaly például másfél millió kiránduló láto­gatta meg a várost), fontos feladat az üdülőterület fejlesz­tése. Mint már említettük, a kommunális ellátást kiterjesz­tették erre a területre is, de még nem megoldott az utak, lefolyók karbantartása, a ke­reskedelmi ellátás és a szol­gáltatás. Javultak a pihenés felté­telei a Duna-parton. Megépült az autóspihenő, ren­dezték a Papszigetet, ahol újabb melegvizű kút fúrására kerül 'sor, ezenkívül tervezik a strand bővítését is. A Szentendrére látogatók számának növekedése miatt a kereskedelmi ellátást és szol­gáltatásokat is továbbfejlesz­tik. Annak ellenére, szükség van erre, hogy néhány eszten­dő alatt az üzlethálózat alap­területe 7750 négyzetméterre növekedett, tehát megkétszere­ződött. A bevásárlóközpont és a lakótelepi üzleten kívül azonban kevés a nagy alapte­rületű, korszerű bolt. ABC. A városban főleg egy-két szemé* lyes elárusítóhelyek vannak, így betegség esetén gyakran kikerül az ajtókra a zárva fel­irat. A kulturális és vendég, látóipari egységeket a követ­kező tervidőszakban az északi városrészben létesítik. Várják a fiatalokat Kiképzési félidő az ifjú gárdában LynkkáriyavezérSéssel Hárem ütemben indul meg a termelés a Lenfonó és Szövőipari Vállalat budakalászi gyáregységének jacguard üzemében. Tavaly 24 szovjet gép kezdte meg a munkát, idén újabb hat, s jövőre még 15 kapcsolódik be a termelésbe. A szövöüzomben 22 ezer 900 négyzetmé­ter anyagot készítenek naponta, s ennek jelentős hányadát az új üzem adja. A berendezése­ket lyukkártyavezérléssel irányítják, s így a programozható minták variációja végtelen. Az évközi megyei válogató- versenyen Nagykáta és Monor ifjú gárda rajai után a har­madik helyet a szentendreiek nyerték. Tulajdonképpen ez­zel lezárult az 1978—79. okta­tási év kiképzéseinek első szakasza. — Ezután szakkikápzéseken vesznek részt a fiatalok — tájékoztatott Turcsányi Imre, az ifjú gárda Szentendre vá­rosi parancsnoka. — A hon­védelmi és polgári védelmi képzésben ezúttal is számí­tunk a Kossuth Lajos Kato­nai Főiskola, a városi MHSZ, munkásőrség és rendőrség se- gitségáre. Azonkívül, hogy el­látnak minket fegyverrel, lő­szerrel, bemutató eszközökkel, ők irányítják a lövészeteket is. ^ Az utánpótlás már nevelő­dik a szentendrei .járási, vá­rosi úttörőgárda zászlóaljban. Az ifjúgárdisták azonban szí­vesen látnának soraikban járási fiatalokat is. Ha össze­gyűlne egy szakaszra való je­lentkező, akkor a városban if­jú gárda század alakulhatna. — Hogyan segíti az MHSZ az ifjúsági szervezetekhez tar­tozókat — kérdeztük Gulácsy Tamást, az MHSZ szentendrei járási-városi titkárát. — Versenyeik lebonyolítá­sánál mindig ott vannak a Papírgyár aktívái és a városi lövészklub tagjai. A pincelő­téren hetente tartunk edzést az ifjúgárdistáknak. A gya­korlati oktatáson kívül fegy­vertechnikai ismeretekkel is gyarapítjuk tudásukat. Az út­törők politikai, világnézeti, hazafias és honvédelmi neve­lésével a szakkörökben fog­lalkozunk. Az MHSZ aktívái tartják évek óta a népszerű rádiós, lövész, modellező, jár; műbarát szakköröket. Kertbarátolt klubnapja Havonta átlagosan négy ren­dezvényt tartanak a szentend­rei kertbarátok és kisállatte­nyésztők. Tagjaik már az év első napjaiban megkapták az ez évre ajánlott műsorok ter­vét. Januárban például a gyümölcsfák téli és nyári metszéséről, a környezet eszté­tikájáról és a baromfinevelés­ről hallották jó tanácsokat Lesz idén is mezőgazdasági könyvvásár, virágos kerámiák kiállítása és termékbemutató. A kiskerttulajdonosok bizo­nyára örülnek annak a klub­napnak, amikor gyakorlati ta­nácsokkal látják el őket. A csere-bere börzén dugványok* ' bői, gumókból válogathatnak a I 'klubtársak. Dr. Tokaji Ferenc, a szövet­ség titkára elmondta, hogy to­vábbra is együttműködnek a szentendrei úttörő kertbarát őrsökkel, a dunakeszi és a du- nabogdányi kertbarátklubok­kal. Tapasztalataikat közös összejöveteleken cserélik ki. Az oldalt irta: Cdvardi Gyöngyi Fotó: Bozsán Péter Megte'Ec sóval a plató, s óira Indul Tural László, hogy bizton­ságosan járhatóvá tegye a Dobogókőre (elvezető utat.

Next

/
Thumbnails
Contents