Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-27 / 22. szám

Hosszú távú célprogram Módosították a devizagazdálkodási rendeletet Az Elnöki Tanács ülése A magyar—szovjet belkeres­kedelmi munkacsoport 10. illé­sén részt vett magyar küldöttség pénteken hazaérkezett Moszk­vából. A tárgyalások eredmé­nyeként aláírták az idei belke­reskedelmi választékcsere és műszaki-tudományos együtt­működési megállapodást, amelynek alapján a két ország kereskedelmi együttműködése az idén tovább fejlődik. A megállapodás szerint köl­csönösen húszmillió rubel ér­tékű árut szállít egymásnak a két tárca és vállalataik. 35 százalékkal többet a tavalyi választékcsere-forgalomnál. A műszaki-tudományos együttműködés keretében kije­lölték a kutatóintézetek és a két minisztérium közös Kutatá­si témáit, s elhatározták, hogy a két ország belkereskedelmi együttműködésének továbbfej­lesztése érdekében hosszú távú célprogramot dolgoznak ki. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A népgazdaságot megkárosí­tó devizavisszaélések és speku­lációs cselekmények elleni ha­tékonyabb fellépés és a forint védelme érdekében az Elnöki Tanács módosította a tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. számú törvényere­jű rendeletet. A módosító jog­szabály 1979. március 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács megvitatta a belügyminiszter és az igaz­ságügyi miniszter jelentését az állampolgársági, illetve a ke­gyelmi ügyek elmúlt évi inté­zéséről. Az Elnöki Tanács meg­állapította. hogy az illetékes szervek előkészítő-javaslattevő tevékenységükben a szocialista humanizmus és törvényesség követelményeinek megfelelően jártak el, s a jelentéseket jóvá­hagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács Dobos Istvánt, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnökhe­lyettesévé, dr. Kovács Imrét és Pásztor Gabriellát a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagjává megválasztotta. Ezután bírákat választott meg és mentett fel az Elnöka Tanács, s egyéb, folyamatban lévő ügyeket tárgyalt. AZ, MSZMP PEST .MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Konkrét vállalások biztosítják a munkaverseny eredményességét A Smksservezefek Pest megyei Tanácsának áSSásfo gSaiása XXIII. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM Állít «0 FILLÉR 1979. JANUÁR 27., SZOMBAT PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Agrártudomány a gyakorlatban Pest megye első idei tsz-xársxám adó közgyűlését Dánsxentmikióson tartották Látszólag hálátlan szakszer­vezeti feladat: kiállni amellett, hogy nagyobb fegyelemmel, precízebben dolgozzanak a munkások, s kardoskodni azért, hogy takarékosabb legyen a gazdálkodás, s csak a valódi teljesítmé­nyért, munkáért fizessenek ki bért. Tegnap Pest megyében első­ként a dánszentmiklósi Mi­csurin Termelőszövetkezet tar­totta meg zárszámadó közgyű­lését. A híres szőlőtermesztő gaz­daság a kedvezőtlen időjárás ellenére is jó eredményt ért el. Bőven termett az exportál- ma, s szép hasznot is hozott. Elegendő vetőmag-kukorica és burgonya termett, igaz, maga­sak voltak a költségek. Hasz­not hozott a szamócapalánta- nevelés. A hűtőházak kapacitását jól kihasználták. A jelenleginél magasabb hoza­mokat várnak a sertéstenyész­téstől. Ugyancsak a magas költségek miatt maradt el a várt haszon a faiskolában. A konzervüzem felülmúlta eddi­gi jó eredményeit is. A zárszámadó közgyűlésen részt vett dr, Nyemcsok Já­nos, az MSZMP Pest megyei Bizottságának alosztályvezető­je. Meghívták a társgazdaság, az izsáki Aranyhomok Tsz el­nökét, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnö- két, Szemők Józsefet, s Na- ményi Pál vezérőrnagyot, a Zrínyi Miklós Katonai Főisko­la parancsnokhelyettesét is. Az oktatási intézménnyel ugyanis évek óta jó munka- kapcsolatot teremtett a tsz. A tavalyi gazdálkodásról Főző József, a tsz elnöke szá­molt be a tagságnak. A Micsu­rin Tsz a múlt évet 333 millió forint nettó termelési értékkel és 41,3 millió forint nyereség­gel zárta. Ebben a tagság szor­galma és a vezetők hozzáérté­se mellett nagy szerepe van az ag­rártudomány sikerrel al­kalmazott legújabb ered­ményeinek. A gazdaság folytatta gyü- mölcstelepítesi programját. Az általuk vezetett gyümölcster­mesztési rendszer sikerrel ho­nosítja meg az új fajtákat és eljárásokat. A közös gazdaság 81 millió forintot költött beruházásokra, újabb telepítésekre, a kon­zervüzem rekonstrukciójára és gépvásárlásra. Az eredményes gazdálkodás nyomán kiegészí­tő részesedésként 5,5 millió forintot osztottak szét a tagság és az alkalmazottak között. Az idén 345 millió forint termelési értéket és 41,7 mil­lió forint nyereséget tervez­nek. Üj beruházáshoz nem kezdenek, csak a már elkez- detteket fejezik be. Az elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy bár eredményeik egyelő­re jók, az utóbbi időben csök­kent a munka hatékonysága és a termelékenység. Csonka Tibor, a megyei ta­nács elnökhelyettese elisme­réssel szólt az átgondolt, ma­gas színvonalú gazdálkodás­ról, a bőven kamatozó tudo­mányos kapcsolatokról, ame­lyeknek hasznát veszik a térség többi szövetkezetei is. A gazdaság helyes irányban szakosodott és kiegészítő üzemágai is az alaptevékeny­séget szolgálják. Fekete Antal, a ceglédi já­rási pártbizottság első titkára megállapította, hogy a Micsu­rin Tsz megerősítette jó hír­nevét, az elmúlt öt évben eb­ben a gazdaságban ötven szá­zalékkal nőtt a tagság jöve­delme. Miután a vezetőség mandá­tuma lejárt, titkos szavazással újat választottak. A tsz elnö­Fonalak és műszálak ke tővábbra is Főző József, az elnökhelyettes Molnár Mihály főraktáros, az ellenőrző bi­zottság elnöke id. Jákfalvi Jó­zsef, a döntőbizottság elnöke és a gyümölcstelepítési egy­szerű gazdasági együttműkö­dés vezetője Trón Miklós, a nőbizottság elnöke Cselovszki Pálné adminisztrátor lett. Végezetül Főző' József, a Termelőszövetkezet kiváló dol­gozója jelvényt huszonkét, el­ismerő oklevelet tizenegy munkatársának nyújtotta át. Nyugdíjasaik közül is többen részesültek jutalomban. Ez u'óbbi ugyanis azt is je­lenti, hogy a legtöbb munka­helyen nem növekednek olyan gyorsan a bérek, jövedelmek, mint eddig. Például a váci Fortéban 1978-ban 9 százalék­kal emelkedtek a fizetések, s idén alig számíthatnak több­re, mint átlagosan 3 százalék­ra. De valóban hálátlan-e eb­ben az esetben a szakszerve­zeti tisztségviselők feladata, amikor amellett teszik le vok- sukat, hogy következetesen kell végrehajtani az ország- gazda­sági helyzete diktálta közpon­ti intézkedéseket. Ellenkező­KGST-országckból Nemzetközi Élelmiszer Szalon Pest megyei termékek a kiállításon A brnói vásárközpontban február 22. és 28. között rende­zik meg a KGST-országok részvételével a Nemzetközi Élelmiszer Szalont. A Hungexpo a magyar élel­miszeripar hagyományos ter­mékeit mutatja be. A Hunga- rofruct például kiállítja a nagykőrösi és a dunakeszi zöldség- és gyümölcskonzerve- ket és szárítmányokat. Az Agrimpex különböző vető- és takarmánymagvait, a Monim- pex szeszes italokat tár a lá­togatók elé, közöttük a Pest megyei Pincegazdaság termé­keit, ezenkívül édességeket, paprikákat, az Óbuda és a Sa­sad termelőszövetkezet virá­gait. ■ A bemutatón láthatók magyar élelmiszeripari gépek, tartósított húsáruk és tejter­mékek. Hibrid-frontáttörés l'agyobb terméshozamok napraforgóból A frontáttörés éve lesz az idei esztendő a hazai napra­forgótermesztésben; a gaz­daságok 1979-ben 45—50 ezer hektáron már hibridnövénye­ket termesztenek, megalapoz­va ezzel a nagyobb termésho­zamokat. Az egyéb szántóföldi növények termesztésénél már régóta így a betakarítás szintén könnyebb, kisebb veszteséggel jár. Hektáronként mintegy 5—6 mázsával nagyobb ter­mést hoznak, s ily módon ter­mesztésük annak ellenére ki­fizetődő, hogy vetőmagjuk drágább, mint a hagyományos fajtáké. i leg, másként cselekedni, az lenne elvtelen, s hibás állás­pont — foglalt állást tegnapi ülésén a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa. Ha ugyanis az eddigieknél kétségtelenül szigorúbb, s remélhetőleg kö­vetkezetesebb szabályozást nem hajtják végre, annak a következő években éppen a dolgozók látnák nagy kárát A tanács ülésén — melyen részt vett Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának titkára — Fodor László a testület titkára terjesztette elő a szakszervezetek terme­lést segítő munkájának alaku­lásáról, az 1978. évi felada­tok teljesítéséről és az idei tennivalókról szóló jelentést. Elmondta: a szakszervezeti bi­zottságoknak és a tagságnak mindent meg kell ' tenniük azért, hogy az idei gazdasági tervek megvalósuljanak. Az eddigi versenyvállalások tapasztalatai szerint azonban úgy tűnik, még akadnak olyan brigádok, vállalatok, amelyek­nél nem értették meg, hogy a munkaverseny csak úgy lehet igazán eredményes, ha a vállalások valóban konkrétak, s nem csupán beszélnek mi­nőségről, hatékonyságról, gaz- daságosságról, takarékosságról, Ahol ez így van, abban első­sorban a gazdasági vezetők a ludasak, hiszen nem dolgoz­tak ki olyan konkrét ajánláso­kat, amelyekből a kollektívák ötleteket nyerhetnének. Ugyanez lehet az oka annak is, hogy néhány helyen a bri­gádok a versenyt egyelőre másképpen alig tudják elkép­zelni, mint hogy 5—10 száza­lékkal túlteljesítik a termelési tervet. Pedig, ha a szóban for­gó termék gyártása nem gaz­daságos, vagy minősége nem éri el a piac kívánta színvo­nalat, nem hoz hasznot. Sőt: minél több van belőle, annál nagyobb kárt okoz az ország­nak. Ezért az a cél. hogy a vállalatok mindenekelőtt gaz­daságosan, s eladható árukat gyártsanak. Bár kétségtelenül nem látványos, de ugyancsak nagvon fontos, hogy kevesebb tőkés imoortanvagot hosznál- hnak fel. Az ISZV-ben, a Pestvidéki Géngyárban, az Inari Műszergyárban, a For­téban, s több más megyei vál­Ellá ják a váci és a kerspestarcsai gyárat is Mennyiségileg biztosított a fonodák alapanyag-, és a szö- vödék szálellátása erre az év­re. Az anyagok összetételét figyelembe véve azonban még­sem problémamentes a fonó-, illetve a szövőgyárak helyzete — tájékoztatott Vincze József, a Hungarotex külkereskedel­mi vállalat igazgatója. A hazai pamutfonodákban az idén várhatóan mintegy 69 ezer tonna fonal ké­szül. Ehhez — egyebek mellett — körülbelül 44 ezer tonna szov­jet gyapotot importálnak több­féle minőségben. A Rábatext és a Patex új tisztítógépeinek üzembe állításával lehetővé vált, hogv még az alacsonyabb minőségű gyapotfájtákból is lényegesen többet használja­nak fel, mint eddig. A magyar —lengyel polimer kémiai meg­állapodás alapján 3500 tonna szintetikus folytonos, s ugyan­csak Lengyelországból — a szálcsere-egyezmény alapján — további 7100 tonna vágott szá­lat és fonószalagot kapunk. Körülbelül 1200 tonnára tehe­tő gyapjú típusú fonalat a tő­késországokból szereznek be. Az előrejelzések szerint a jobb minőségű fonalfajtákból a hazai termelés nem lesz ele­gendő. Ennek egyik oka, hogy a jelenlegi szabályozók értel­mében a fonalgyáraknak ner» gazdaságos a jobb minőségű termékek előállítása. Pedig a népgazdaság számára kedvezőbb lenne, ha idehaza nem az olcsóbb mi­nőségű fonal előállításával köt­nék le a gyárakat, hanem olyan termékeket állítanának elő, amelyeket jelenleg valutá­ért hoznak be külföldről. A külkereskedelem, különö­sen az utóbbi években sok te­kintetben szorosabbra fűzte kapcsolatait az iparvállalatok­kal. A hatékonyabb együttmű­ködést elősegíti az egy évtizede életre hívott konzultatív szer­vezet, a Pamutiroda is. Közre­működésével készült el például az a gazdaságossági számítás is, amelyet a gyárak már meg­kaptak, s mely eligazítást ad arról, hogy mely termékek ex­portja gazdaságos. jó eredménnyel használ­ják a hibrideket — például a kukoricatermesz­tők —, az olajos magvak vá­lasztékát azonban sokáig nem sikerült bővíteni a kitűnő tu­lajdonságokkal rendelkező hibridekkel. Az elmúlt két-há- rom évben kezdődött meg a fejlesztés: Jugoszláviából, Franciaországból és Romániá­ból importáltak vetőmagot, és ezzel alapozták meg a hazai hibrid napraforgó-termesztést. Az elmúlt évben még csak 17 ezer hektárra jutott magas ge­netikai értékű vetőmag, amit olyan jó eredménnyel használ­tak a gazdaságok, hogy idén csaknem megháromszorozhatják az elmúlt évi vetésterületet. A hibrid-napraforgó annyi­val tud többet a hagyományos fajtáknál, hogy egyes változa­tai — például a jugoszláv és a francia hibridek — ellen­állnak az egyik legveszedel­mesebb növénybetegségnek, a napraforgó termésátlagát is alaposan csökkentő peronosz- pórának. A növénytermesztők felfigyeltek arra is, hogy a hibridnövények érési időpontja egybeesik, Megnyílt a kisáruház Üj ABC-kisáruházat nyitott tegnap a kerepestarcsai kór­háznál a Gödöllő és Vidéke Áfész. A 325 négyzetméter alap- területű üzlet, amely a kórház lakótelepén és a község közelé­ben levő embereket hivatott ellátni, várhatóan havi 800 ezer forintos forgalmat bonyolít le. Árukészlete majdnem egymillió forint. Az üzletet igen rövid idő, 7 hónap alatt az áfész házi építőbrigádja készítette el. Költsége 5,2 millió forint. lalatnál vannak ilyen kezde­ményezések. A felszólalók is behatóan foglalkoztak a munkafegyelem kérdésével. Ide tartozik pél­dául, hogy a vállalatok be­tartsák a szállítási határidő­ket, s ez is lehet a verseny­vállalások dicséretes pontja. Mint ahogyan az is jó ötlet, ha a táppénzes napok száma csökken a felajánlások nyo­mán. Hogyan? Ügy, hogy a brigádtagok néznek utána, betegállományban levő társuk valóban ágynak esett-e, vagy i csak igazoltan lóg az ő ká­rukra. Ezzel kapcsolatban ér­dekes statisztikát sorolt Gáb­riel Győzőné, a Társadalom- biztosítási Igazgatóság ceglé­di kirendeltségének vezetője. Egyik-másik vállalatnál dup­la annyi a beteg, mint másutt, s első hallásra az is érthetet­len, hogy a nyugdíjasként munkát vállalók (az 55—60 év fe­lettiek) csak harmad any- nylt betegeskednek, mint több évtizeddel ifjabb tár­saik. Balogh László, a megyei pártbizottság titkára hozzászó­lásában röviden összefoglalta a megye tavalyi gazdasági eredményeit, s elmondta, a sikerekben nagy része van a szakszervezetek agitációs és szervező tevékenységének is. Dicsérőleg szólt arról, a kez­deményezésről, hogy több szak- szervezeti bizottság folyama­tosan vizsgálja, mi az oka a sok kiesett időnek. Igen fon­tos feladatnák nevezte, hogy a szakszervezeti tagság való­ban alaposan ismerje a jelen­legi gazdasági helyzetet, az okokat, amelyek miatt szigo­rúbb gazdálkodásra kénysze­rül az ország. A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsa elfogadta az idei termelést és gazdálkodást se­gítő feladatokról szóló állás- foglalást. Ugyancsak jóvá hagyta az SZMT testületek idei munkaprogramjának tervét, melyet Jámbor Miklós vezető titkár terjesztett elő. Cs. A. Sarlós István a Vili. kerületben Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára pénte­ken a Józsefvárosba látoga­tott. A vendéget a VIII. kerü­leti pártbizottság székházában Szabó István első titkár, Mol­nár Ferenc, a kerületi tanács elnöke, Patai Ilona, a kerületi népfrontbizottság titkára és Józsefváros más vezetői fo­gadták. Ezt követően Sarlós Istvánt tájékoztatták a kerü­let életéről, az ott élők és dol­gozók munkájáról, a lakóterü­leti politikai munka eredmé­nyeiről. Ezt követően Sarlós István felkereste a Fővárosi Közterü­letfenntartó Vállalatot, majd a vállalát Ecseri úti telepén megtekintette a gépi berende­zéseket, s a dolgozók kényel­mét szolgáló szociális létesít­ményeket. A Hazafias Nép­front főtitkára ellátogatott a Fővárosi Gázmüvekbe is, ■majd kerületi aktívaértekez­leten tájékoztatót tartott idő­szerű belpolitikai és gazdasági kérdésekről. á i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents