Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-24 / 19. szám

A PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAQAS ES SZERE XXIII. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM 1979. JANUÁR 24., SZERDA Vizsgálat és tanácsadás Jobb takarmányt termeszthetnek Meghonosítják az új szereket, eljárásokat Az utóbbi években a termő­föld mind gazdagabban fizet, meghálálva a törődést, a hoz­záértő, egyre magasabb szín­vonalú gazdálkodást. A ceglé­di járás, Cegléd és Nagykőrös 17 termelőszövetkezetének eredménye túlszárnyalja a me­gyei és az országos átlagot. A kedvező terméshozamok jel­zik, hogy sok még az erőtarta­lék, a kiaknázatlan lehetőség. A szakszerűen gondozott ta­laj, a növénytermesztésben ki­alakított modern módszerek alkalmazása és a magasabb szintű szakmai ismeretek, ál­dozatos munkával kiegészülve, még jobban felvirágoztathatják a vidék mezőgazdasági nagy­üzemeit. A kedvező változások része­se a tsz-szövetség Cegléden működő agrokémiai laborató­riuma, amely egy évtizedes múltra tekint vissza. Munká­járól és céljairól Borsos Arnold laboratórium-vezetőitől kap­tunk tájékoztatást. Borsos Arnold elmondotta, hogy az évek során a közös gazdaságok mind szorosabb, napi kapcsolatot teremtettek a laboratóriummal, és ma már magától értetődő természetes­séggel fordulnak hozzá külön­féle vizsgálatokat és szakta­nácsokat kérve. Az a tény, hogy a labort minden taggaz­daság a sajátjának tekinti, kedvező szemléleti változás eredménye. A járási pártbizottság idei gazdaságpolitikai cselekvési programja a többi közit na­gyobb mennyiségű és jobb mi­nőségű tömegtakarmány ter­mesztését tűzte ki célul. E program megvalósítása során a laboratóriumbelieknek is je­lentős szerep jut. Rendszere­sek az általuk végzett takar­ni án yvi zsg ál á tok. Amíg országszerte általá­ban ezer vagon takar­mánymennylségre jut egy vizsgálat, addig ebben a térségben 450—500 vagon­ra. Ám még ez is kevés, ezért ar­ra törekednek, hogy legalább minden 200 vagonnyi tételre jusson egy laboratóriumi elem­zés. Rendkívül nagy jelentősége van a mennyiség növelésének és a minőség javításának. Ml sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy hazánk évente 720 ezer tonna fehérjetakar­mányt importál — tőkés devi­záért. Ezen a helyzeten feltét­lenül változtatni kell, hiszen a hazai termesztésben még szá­mottevők a kihasználatlan tar­talékok. A legnagyobb gondot a tö­megtakarmányok termesztésé­re, béltartalmuk növelésére és megőrzésére kell fordítani. A vizsgálatokból visszamenőleg következtetéseket lehet levon­ni, és a jövőre nézve tanácso­kat adni a takarmánytermesz- téssel, -kezeléssel és -tartósí­tással, -tárolással kapcsolat­ban. Ezért fontos, hogy a la­boratórium körzetében min­den szénakazlat, minden siló tartalmát, minden megtermelt szemestakarmány-félét meg­vizsgáljanak. köztük a Gabo­naforgalma Vállalat által érté­kesített tápokat is. Miután a la­boratórium az országos takar­mányvizsgáló hálózat része, szorosan együttműködik az Országos Állattenyésztési és Takarmány Felügyelőséggel. E tevékenysége során — termé­szetesen — a taggazdaságok érdekeit is védelmezi. A takarmányok szakszerű elbírálása és hasznosítása ér­dekében, mikrobiológiai és to­xikológiai vizsgálatokra is le­hetőséget találnak. Ettől az év­től kezdve rendszeresen vizs­gálják a szarvasmarha-állo­mány vérsavóját, annak ásvá­nyianyag- és karotdnforgalmát figyelve. Ezek a vizsgálatok, amelyeket a gazdaságokban dolgozó üzemi állatorvosokkal együttműködve vezettek be, szaporodásbiológiái okból fon­tosak. A Holstein-fríz és az F—1-es keresztezések terme­lésbe állítása óta különösen fontos, hogy a takarmány- és a vérsavóvizsgálatok rendszere­sekké váljanak. E vizsgálati adatok alapján beállítható és ellenőrizhető a megfelelő ta­karmányozás. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a tömegtakarmányok ter­mesztésével, tárolásával kapcsolatban még sok a jogos kívánalom, a gépesítésben, a tárolásban és a felhasználásban egyaránt pontosan megfogalmazható feladatokat szabva meg. A te­endőkre felhívják a gazdasá­gok figyelmét, minden esetben szaktanácsot adnak. A ceglédi járásban öt lucer- naliszt-szárítóüzem működik, mind az öt termékeit rendsze­resen vizsgálják és minősítik. Az exportálandó lucemaliszt- szállítmányok alapvizsgálatát is a laborban végzik el. Egy idő óta a HUNGAROVIN pincé­szetéből elszállítandó borok vastartalmát szintén ott álla­pítják meg. A körzetükhöz tartozó gaz­daságok talajait — táblák szerint — hároméves idősza­konként, nyolcféle tulajdonsá­got figyelembe véve elemez­ték, s a szerzett ismeretek bir­tokában adtak trágyázási ta­nácsokat az egyes táblákon termesztendő növényfélékkel kapcsolatban. A legújabb ren­deletek — és a MÉM kijelölé­se alapján — a kiskerttulajdo­nosoknak szintén végeznek ta­lajvizsgálatokat, szaktanáccsal is szolgálnak. A trágyázás szakszerűbbé té­tele érdekében, növényelem­zéssel is foglalkoznak. A többi között a dánszentmiklósi gyü­mölcstermesztési rendszerhez tartozó taggazdaságoknak a gyümölcsfák levélvizsgálatait a laboratórium vállalta el. Az új kémiai anyagok elterjeszté­sében élen járnak. Kapcsolat­ban állnak a Szőlészeti Kuta­tóintézettel, a Zöldségtermesz­tési Kutatóintézettel, a Sorok­sári Paradicsomtermesztési Rendszerrel, továbbá a kemi­káliákat gyártó cégekkel. Fő­leg a levéltrágyázás népszerű­sítésében és a növények víz­háztartását szabályozó anyag elterjesztésével értek el jó eredményeket. A laboratóriumbeliek szeret­nék az alapvető mikroelemek vizsgálatára is kiterjeszteni te­vékenységüket, ugyancsak a takarmánytermesztés céljait szolgálva. A szükséges műsze­rek beszerzésére a lehetőséget most keresik. Az évek során összegyűlt, nagy mennyiségű vizsgá­lati adat feldolgozását ter­vezik, egy részét már lyukkártyákon rendsze­rezték. A MÉM anyagi támogatásával, szakembereket bevonva, azon munkálkodnak, hogy számító- gépes elemzéssel hasznosíthas­sák az eddigi tapasztalatokat a tanácsadások során. Tíz év alatt a magas szintű feladatok ellátására alkalmas munkatársi törzsgárda szerve­ződött a laboratóriumban; szorgalmuk és hozzáértésük al­kalmassá teszi őket a további teendők zavartalan elvégzésé­re is. A laboratóriumi munka közepette bekapcsolódtak a mezőgazdasági ismeretterjesz- tésibe, népszerűsítik az új ag­rokémiai anyagokat és eljárá­sokat, elemzik a kísérletekből levont tapasztalatokat. Tamasi Tamás Közös konyhán ötszáz diák Naponta ötszáz adag ebédet főznek a ceglédi mezőgaz­dasági szakközépiskola konyháján. Az iskola diákjain, tanárain kívül, száz gimnazista is ott ebédel. Apáti-Tóth Sándor felvétele PEDIG TUDJAK, Ml TILOS... Kevesebbet egy-két lapáttal MEGELŐZHETŐK A TŰZESETEK Naponta látható, amint tűzi­fával, szénnel meigralkott lo­vaskocsik kocognak át a vá­roson, fűtőolajjal töltött kan­nákat cipelő motorosok, ke­rékpárosok igyekeznek hazafe­lé a benzinkút irányából. Ké­kes, szürkés füstöt pipálnak az öreg házkémények, néha szik­raesőt hajt a tetők fölött a szél. Benn, a konyhában vagy a szobában szinte izzik a kis kályha, vörösödik a cső, ver­senyre kel a gazda az időjá­rással. Alig lohad a láng, máris lapátol. No, melyik győ­zi jobban, a hideg vagy a kályhafűtő? A ceglédi tűzoltóság naplója írásos tanúvallomások gyűjte­ménye, időrendi sorrendben: mikor, hová, milyen felké­szültséggel kellett kisietniük, hogy elhárítsák a tűz okozta veszedelmet a kárvallott feje fölül, mentsék ingóságait és ki- oktássák, miként kell a tűzzel Levelek Vinnyicáról Kísérleti eszközöket készítenek Klubnap a községi könyvtárban „Az 1978/79-es úttörőév a folytatás, a stabilizálás és egy­úttal a számadás éve is.” — olvashatjuk az aVoertirsai ál­talános iskola úttörőcsapatá­nak munkatervóben. Az em­lített szöveg így folytatódik: „Az úttörőélet gazdagodásá­nak, az úttörőközösségek meg­erősítésének alapvető feltétele a családokkal, felnőttekkel és az ifjú kommunistákkal kiala­kított kapcsolat rendszeressé­ge, sokszínűsége.” Rend és tisztaság Ennek a gondolatnak a je­gyeben dolgoznak az albertir- sai úttörők. A tanév munká­val, dús programmal teli első fele már mögöttük van. A no­vemberi hulladékgyűjtés so­rán 10 ezer forint értékű pa­pírhulladékot adtak át a gye­rekek, a pénzt az új iskola építésére fordítják. A Teremtsünk értéket! ak­cióban, folyamatosan munkál­kodnak az iskoláért, községü­kért. Az iskolai felszerelése­ket, berendezéseket javítják, új kísérleti eszközöket készíte­nek. A rajok vállalták az isko­laépületek udvarainak, a köz­ség tereinek rendszeres tisz­tántartását, az 1919-es vörös­katonák és az 1956-os ellen- forradalom áldozatául esett Katona Gyula honvéd sírjá­nak gondozását. Ebédet horda­nak idős, beteg pedagógusok­nak. Kapcsolatot tartanak fenn egy-egy szocialista bri­gáddal, meglátogatják muka- helyüket, és megismerik a kollektívák életét, munkáját. A brigádtagok is meghívást kapnak az úttörőrendezvé­nyekre. Az iskola 200 úttörője rend­szeres levelezést folytat szov­jet pajtásokkal. Jönnek a le­velek Vinnyicáról, megismer­tetve az albertirsai gyerekeket a távoli várossal, és gyakran kelnek útra a magyar úttörők válaszai Vinnyicára, a Béke elektromos távvezeték kiin­dulópontjára. Mozgalmas délutánok A 11 napos tanítási ciklus szabad szombatján a községi könyvtárban klubnapot tarta­nak az úttörőknek és kisdobo­soknak. Gazdag, érdekes prog­rammal várják őket. Jelenleg is mozgalmasak a délutánok, pezsgő az élet: a tudományos­technikai úttörőszemle verse­nyei folynak. A megnyitó ünnepélyes ke­retek között zajlott le a közel­múltban a Móra Ferenc Mű­velődési Házban. Üttörő- egyenruhában jelentek meg a pajtások. Szép irodalmi össze­állítással emlékeztek a KIMSZ megalakulásának 60. évfor­dulójára, majd Gyovai János. az iskola igazgatója ismertette az úttörőszemle vetélkedőjén való részvétel feltételeit. Összemérik tudásukat A verseny lebonyolításába a község vezetői is bekapcsolód­nak. Máté Gyuláné, a nagy­községi pártbizottság titkára levezető elnökként, Mátéko- vics István tanácselnök-he­lyettes és Nagy Gábor, a Di­mitrov Tsz párttitkára zsűri­tagként vesz részt a vetélke­dőn. A kisdobosok, az orosz nyelv barátai, a társadalom- kutató és természetkutató út­törők háromtagú csapatai mé­rik össze tudásukat, ismeretei­ket. Az első helyezést elérő csapatok képviselik majd az iskolát a járási versenyen. Kokas Ferencné bármi. Jobb későn, mint soha. Nemcsak a fa- és széntüzelésű kályhák okoznak bajt: ezer veszélyt jelent az olajkályhák gondatlan kezelése is, nem be­szélve a gázpalackokról, ame­lyeket most, télidőben, rendel­tetésüktől eltérően, sok háznál pörzsöléxre használnak, disz­nóvágáskor. A tűzoltóknak ezen a télen is akad munkájuk. Ritkább az olyan eset, amikor a tüzet va­lamilyen műszaki hiba okozza. Annál több a gondatlanság. Pedig a károsultak legtöbbje ismeri a szabályt, tudja köte­lességét és azt is, hogy mi ti­los. Kinn, a szabadban tombol a tél. Benn, a lakásban meleget ont a kályha. Vörösre tüzese­déit kályhacsövek, mérges hangot hallató olajkályhák, lo­bogó lángú gáztűzhelyek, tor­kig tömött cserépkályhák mel­lett melegednek az emberek. A szél szikraözönt visz a há­zak fölött, mintha jelezné: jobb lenne vigyázni, okosan fűteni, talán kevesebbet rá­tenni egy-két lapáttal. Elsőbbség és kanyarodás Tizenegy brigád vetélkedett A kezdeményező gyáregység A Mechanikai Művek abo- nyi gyáregységének dolgozói elhatározták, hogy KRESZ-ve- télkedőt szerveznek, melyhez kérték a városi-járási KBT segítségét. A munkások több mint fe­le részt vett az első forduló­ban. amelyen KRESZ-, mun­kavédelmi és tűzvédelmi kér­dések szerepeltek. A maximá­lis pontszámot negyvenhatan érték el, közülük, sorsolás alapján, a 10 legjobb egyéni versenyző és az első 4 brigád­ból 3—3 személy vett részt a második fordulóban, melyet a napokban tartottak meg. Nagy szorgalommal és lel­kesedéssel készültek a vetél­kedőre, amelyen összesen 11 brigád vett részt. Zoboki János párttitkár kö­szöntője után, Magyar István rendőr főtörzsőrmester ismer­tette a játék- és versenysza­bályokat, majd megkezdődött a KRESZ- és a munkavédelmi kérdésekre a válaszadás. Négy szóbeli kérdés helyes megvá­laszolása, tesztlapkitöltés és táblajáték volt a feladat. A munkavédelemmel kap­csolatos kérdésekre többnyire megfelelő választ tudtak adni, kevésbé a KRESZ-re vonat­kozó kérdésekre. Esetenként a zsűri elnöke részletesen kitért a legfontosabb tudnivalókra, mert e vetélkedő célja nem­csak a versengés, hanem a szabályok megismertetése volt. A válaszok azt bizonyítot­ták. hogy főként az elsőbbség­adásban, a bekanyarodással és néhány közúti jelzőtábla fel­ismerésével kapcsolatban van még tanulnivaló. A legjobb eredményt a Há- mán Kató brigád érte el, tag­jai: Bene László, Mucsi Jó­zsef és S. Tóth András. A 2. a Pattantyús brigád, a 3. a Le­nin brigád lett. Az üzem pénzjutalmában részesültek, a közlekedésbiztonsági tanács a 10 legjobb egyéni helyezettet ajándékozta meg. A KBT a jövőben is várja és támogatja a hasonló kezde­ményezéseket, segítséget nyújt az előkészítő, szervező mun­kához. Sziráki Péter, a városi-járási KBT elnökségének tagja Ma este Történelmi visszapillantás Kárpáti Ferenc előadása A városi tanács nagytermé­ben ma, január 24-én, este hat órai kezdettel, Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, a magyar nép­hadsereg politikai főcsoport- főnöke, honvédelmi miniszter- helyettes, Cegléd országgyűr lési képviselője tart előadást, Kossuth Lajos és Cegléd sze­repe a népi hadsereg megte­lj,. remtésében, 1848-ban címmed. TORNYOSI ISMÉT REMEKELT Siker az úttörő-olimpián ÉRMEK ÉS TISZT ELET DIJAK Teke A Bem SE pályáján ren­dezték meg a járási felnőtt egyéni bajnokságot,- melyen a házigazda NB Ill-as csapatá­nak játékosai szerepeltek a legjobban, az első két helyet a Bem SE versenyzői szerez­ték meg. 1. Czira István 442, 2. Tarjányi Sándor 438, 3. Farkas Ferenc (Nagykőrös, Mészáros Tsz) 425 fával. A KÖZGÉP pályáján zajlott le a megyei viadal, melyben szintén az otthonukban játszó KÖZGÉP-sportolók vitték a főszerepet. A kétszáz gurítá- sos bajnokságot — a várako­zásnak megfelelően — a válo­gatott, múlt évi eredményei alapján nemzetközi minősítést szerzett Tornyosi Lajos fölé­nyesen nyerte meg, klubtár­sa, Nyíri, csaknem negyven fával maradt el teljesítmé­nyétől. A végeredmény: 1. Tornyosi Lajos 858, 2. Nyíri Ferenc 820, 3. Szabó József (Kocsér, Üj Élet Tsz) 813 fával. Űttörő-olimpia Az úttörő-olimpia országos döntőjében a Pest megyét képviselő csapatban ott vol­tak a ceglédi diákok is. Az asztaliteniszezők két ezüstér­met szereztek. Szombathelyen, a csapatver­senyben Mester Györgynek és Harczi Zsoltnak (mindkettő Földvári iskola) jelentős része volt abban, hogy a megye vá­logatottja a döntőig jutott el. Különösen Harczi remekelt, aki nem talált legyőzőre. A döntőben már- alulmaradt a csapat, s a második helyen végzett. Egyéniben, az I. korcsoport­ban, Mester hamar kiesett, de rajthoz állhatott a vigaszver­senyen, ahol az elődöntőig ju­tott el. A II. korcsoportban, Harczi egészen a döntőig tar­totta veretlenségét, ám ott már nem boldogult a békés­csabai Szosznyákkal, ezért ne­ki is ezüstérem jutott. A győztesek és helyezettek ónmeket és tiszteletdíjakat kaptak. U. L. 1 i 1

Next

/
Thumbnails
Contents