Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-24 / 19. szám

1979. JANUAR 24., SZERDA Heti jogi tanácsok • Mit kell tudni az építő­közösségről? Lakásépítési programunk célkitűzéseinek megvalósításá­ban a magánerőből történő társas- és csoportos lakóház- építéseknek nagy szerepe van. Ennek a gyakorlatban jpl be­vált formája az építkezőknek építőközösségben való társu­lása. A Ptk-nak a polgári jo­gi társaságra vonatkozó sza­bályai általában nem ve­szik figyelembe az építőkö­zösség sajátosságait. Indokolt volt tehát, hogy azokat a Ptk. külön szabályozza. A Polgári Törvénykönyv ál­talában épület felépítésére létesült építőközösségre tar­talmaz részletesebb szabályo­kat, de a társasházépítőikre külön is tartalmaz rendelke­zést. A törvény az építőközössé- gi szerződés érvényességéhez írásbeli formát ír elő, megha­tározza a szerződés tartalmát, szabályozza a költségek vise­lésének és az építőközösség képviseletének kérdéseit. Kimondja a törvénykönyv, hogy az építési tevékenység csak a tagcjk szoros együttmű­ködésével valósítható meg. Bármelyik tagnak a társasá­gi szerződést sértő súlyos magatartása veszélyeztetheti az építőközösség céljainak megvalósítását. A jogszabály ezért feljogosítja a tagokat, hogy többségi határozattal ki­zárják az építőközösségből az építést jelentősen akadályozó tagot.. • Mit keli tudni a törvényes öröklésről és a haszonélvezeti fogról? A törvényes öröklés köré­ben jelentősebb változás a módosított Polgári Törvény- könyvben a házaistáirsa-t törvé­nyes örökösként megillető ha­szonélvezeti jogra vonatkozó szabály. Amikor a Ptk. évszá­zados jogintézményként a haszonélvezeti jogot fenntar­totta a házastárs öröklésének egyik formájaként, a kisáru- termelö, elsősorban a kispa­raszti gazdálkodás körülmé­nyeit vette figyelembe. Eb­ben az időben a föld volt a legjelentősebb — és egyben leggyakoribb — tárgya a ha­gyatéknak, amelynek haszon- élvezete gyakran kizárólagos megélhetési alapja volt a ma­gára maradt házastársnak. JVIa már a hagyaték tárgyai egy­re inkább a házingatlanok (lakástulajdon), a tartós hasz­nálati tárgyak, a készpénzva­gyon (takarékbetét). Ma már a hagyaték haszon- élvezeti joga alapvetően más, mint korábban volt. A mező- gazdasági ingatlan annak ide­jén értékét nem vesztette, és az örökös teljes értékben hoz­zájutott ahhoz; ezzel szemben a tartós [használati tárgyak haszonélvezete a használatban kimerül vagy megsemmisül, vagy értékükben jelentősen csökken; a pénzvagyon pedig csak a kamat felvételéhez való jogot jelenti. A megváltozott körülmé­nyek között a házastársi ha­szonélvezetre vonatkozó sza­bályok módosítása indokolttá vált. Ennek mellőzése és más öröklési formával való pótlása nem lenne helyes. Az öröklés területén az emberek tuda­tának, a megszokotthoz való ragaszkodásnak a jelentőségét a jogi szabályozásnál is figye­lembe kellett vermi. Elsősor­ban a házingatlan (lakástulaj­don) éts a lakásberendezés! tárgyak esetében. Ez bizto­sítja a házastárs részére, hogy az örökhagyóval közösen hasz­nált lakásban, a megszokott környezetben maradhasson. Éppen ezért a haszonélvezet intézményének megszüntetése nem lett volna helyes. A törvény ebből kiindulva úgy rendelkezik, hogy a há­zastárs és az örökösök általá­ban kérhetik ugyan a haszon- élvezet megváltását, azonban ez csak a haszonélvező jogainak és méltányos, érdekeinek fi­gyelembevételével történhet meg. Annak nincs akadálya, hogy a házastárs és az örö­kösök szerződéses megállapo­Szabad? Lebei? Kritikus helyzetben mind­annyiunkban kialakul a ve­szélyérzet. Gondoljunk csak egy csupasz elektromos veze­ték, egy guruló oxigénpalack látványára. A közúti közlekedésben azonban nem tudatosul min­den veszélyhelyzet, illetve — a ,.kedvező” tapasztalatok kö­vetkeztében az egy-egy hely­hez kapcsolódó veszélyérzet néha fokozatosan gyengül, majd* megszűnik. Ilyen hely sok vasúti át­járó. A helyi lakosok, s az arra gyaíkran jéró gépjármű­vezetők hamar kitapasztalják, mikor, melyik irányból érke­zik a vonat. Van, aki még azt is tudja: mikor van szolgálat­ban az a jelzőőr, aki — óva­tosságból vagy kényelemből ? — korábban engedi le, s ké­sőbb tekeri fel a sorompót, mint társai. Az ilyen informá­ciókat nem lenne szabad gyűj­teni, egyszerűen azért, mert veszélyesek: elaltatják a ve­szélyérzetet. Hány szerencsétlenség, csa­ládi tragédia történt már azért, mert a gyalogosok a le­eresztett sorompó alatt bújtak ót, vagy megkerülték a sorom­pót, s a síneken bukdácsoltak — azzal nyugtatva magukat, hogy már elment, vagy még nem várható a szerelvény! Hány alkalommal vijjogott fel a sziréna, mert a kihelye­zett tábla vagy a villogó fénysdrompó ellenére a jár­művezetők lassítás nélkül haj­tottak az átjáróra. Elromlott a fénysorompó! — mondják sokan, ha két- három percet várni kell, jól­lehet köztudott: ha meghibá­sodik a fénysorompó, akkor egyáltalán nem ad jelzést — ilyenkor pedig minden eset­ben fokozott óvatossággal kell meggyőződni az áthaladás ve­szélytelenségéről. Szólni kell az olyan vasúti átjárókról Is, ahol a fényso­rompó mellett félsorompót is felszereltek. A sorompórudak — mindkét irányból — csak a menetirány szerinti jobb ol­dalon ereszkednek le. A szak­embereknek az volt a céljuk, hogy megelőzzék az úgyneve­zett „közlezárásos” balesete­ket, amikor a járművezető nem tudja elhagyni az átjá­rót a túloldalon levő, ugyan­csak leeresztett sorompó miatt. Hangsúlyozzuk: a cél, a biz-, tonság fokozása, az élet és a vagyontárgyak védelme volt. A szakemberek a többszörös biztonság elvét tartották szem előtt: a fénysorompón és a leeresztett félsorompón kívül záróvonalat Is felfestettek, ki­helyezték a kötelező haladás Irányát jelző táblát is. S mi történik? Sajnos, min­dig van olyan járművezető, aki tudatosan figyelmen kí­vül hagyja a kihelyezett táb­lát, a záróvonalat, a villogó fénysorompót, a leeresztett félsorompót. Vagyis négysze­resen veszélyezteti önmagát és környezetét, s átlépve a záróvonalon, az úttest menet­irány szerinti bal oldalán ha­lad át a vasúti átjárón ... S ha sikerül — és sokszor sikerül — győzedelmesen visz- szanéz a hátramaradottakra, fölényesen figyeli a vele szemben várakozókat... Mert elfelejti, hogy nenlcsak az életét, a közlekedés biztonsá­gát veszélyezteti, hanem sike­res, tehát csábító példát mu­tat a mögötte álló, befolyásol­ható jellemű kollégáinak is. S elfelejti, hogy valahol eset­leg egy kisgyerek figyeli, aki holnap megpróbálja utánozni kerékpárjával. így is megéri? így is érde­mes? Szabad? Lehet? , B. L. dással e vagyontárgyak ha- szoneivezetat is megszüntes­sék. Mind a házastárs, mind az örökösök a haszonélvezet magváitására való jogukat a hagyaték átadásáig, hagyatéki eijarás hiányában peuig az öröklés megnyíltától számí­tó,! egy even berni érvénye­síthetik. A megváltást, műi­den esetben — tehát hagya­téki eljárás hiányában is — a közjegyzőnél keil kérni. Ez természetben vagy pénzben törteimet, es en.uck mérteke egy leszármazó örökös eseten a megváltott vagyontárgy fe­le, három leszármazó eseten egynegyed részének ertéxe. A törvénynek az az előírása, hogy a haszonelvezet megvál­tása esetén a megváltás aiá eső hagyatéki tárgyaknak az egy gyermekre eső hányadát, iüetőreg egyharmadát kapja a házastárs, közelítést jelent a szocialista országok öröklési joga szabályozásához. A leg- lorio európai szocialista or­szág öröklési joga leszárma­zott esetén is aneighaíáirozott vagyon megszerzeset biztosít­ja a házas társnak, és annak mértékét egy gyermekrész­ben — egyes országok joga pedig a gyermekek számától lüggetlenül legalább egyne­gyed részben — határozza meg. • Mikor lehet a munkaügyi döntőbizottságnál elfogultságot bejelenteni? A jogszabályok kimondják: a tárgyalás megnyitása után meg kell kérdezni a feleket, hogy a munkaügyi döntőbi­zottság tanácsának elnöke és tagjai ellen összeférhetetlen­ség vagy elfogultság miatt nem emelnek-e kifogást. Ezt és a felek nyilatkozatát is jegyzőkönyvbe kell foglalni. Ha a kifogásnak a bizott­ság akár egy tagja is helyt ad, haladéktalanul gondoskodni kell másik személy behívásá­ról. Ha ez valamilyen oknál fogva nem lehetséges, akkor a tárgyalást el kell halasztani és az új tárgyalási időpontra a jelenlevőket szóban, a tá­vollevőket pedig írásban kell idézni. 9 A dolgozók anyagi fele­lősségéről. A dolgozó vétkességére te­kintet nélkül, teljes anyagi felelősséggel tartozik a visz- szaszolgáltatási vagy elszámo­lási kötelezettséggel kezelt olyan tárgyakban bekövetke­zett hiányért, amelyeket ál­landóan őrizetében tart, ki­zárólagosan használ vagy ke­zel. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő. A fele­lősség az előzőek szerint ak­kor terheli a dolgozót, ha a szerszámot, terméket, árut, anyagot stb. jegyzék vagy elismervény alapján vette át. Azok értékét a fogyasztói ár alapulvételével kell megálla­pítani. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Az új házasság következményei Az elhunyt feleség külön­vagyonát képező házat azasz- szony testvére örökölte, de a férj özvegyi haszonélvezeti jo­ga alapján tovább is benne la­kott. Később a házat az örö­kös eladta. Néhány év múlva a férfi ismét megnősült, s fe­lesége hozzá költözött. Ekkor az új tulajdonos a lakás ki­ürítéséért a házaspár ellen pert Indított, és ebben annak kimondását kérte, hogy elhe­lyezésükről maguk kötelesek gondoskodni. Az alsó fokú bí­róságok ítéletei ellen a leg­főbb ügyész törvényessági óvást emelt, és így az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült. A perben hozott határozat iránymutató indokolása sze­rint a Polgári Törvénykönyv értelmében, ha az özvegy új házasságot köt. haszonélvezeti joga megszűnik. Ebben az esetben is ez történt, tehát a férjnek felesége befogadásá­hoz a háztulajdonos hozzájá­rulására volt szüksége. A per­ben adatok merültek fel, hogy a második feleség élettársi mi­nőségben már a házasságkötés előtt hosszabb ideig a házban lakott. Beköltözése időpontjá­nak — a házaspár jó-, illetve rosszhiszeműségének megálla­pítása szempontjából — jelen­tősége van. Miután az eljárt bíróságok ezt nem vizsgálták, ezért a jogerős ítélet megala­pozatlan, és új eljárásra van szükség. Ennek során meg kell állapítani, hogy az asszony mikor költözött a lakásba. Őzkaland az autópályán Az egyik Pest megyei köz­ség nauiraoan KeneiucLen K.a- iaudja uunaut egy személy­autó vez^tojeneK. Tompított világítással, nyolcvan kilomé­teres seoességgel Budapest fe­lé haladt, anurtor hirtelen — fék távolságon beiül — oz ug­rott a kocsi elé, es összeütkö­zött vele. A karambol követ­keztében az állat kimúlt, az autó pedig súlyosan megron­gálódott. a baleset után a ve­zető segélykérő telei on on az esetet azonnal jelentette az út- ügyeietnek, anoi azt a felvi­lágosítást kapta: folytassa út­ját, majd a vadasziársaságot értesítik. A kocsi Kijavítási kottsegeineK megfizetéséért az Állami Biztosító és az autó­tulajdonos az egyik tölamű- vesszovetkezet vaaasziaarsasa- ga ellen pert indított. A Pest vidéki Járásbíróság helyt adott a keresetnek, és a vadászokat a kocsi teljes ja­vítási költségének megfizeté­sére kötelezte. Ezt azzal in­dokolta, hogy a társaság, mint a vad tulajdonosa, fokozott fe­lelősséggel tartozik, és ez alól nem tudta kimenteni magát. Az autóvezető nem hibáztat­ható, mert a KRESZ előírása­it betartotta; az őz féktávol­ságon belül ugrott a kocsi elé. Fellebbezésre a Pest megyei Bíróság az ítéletet megváltoz­tatta és a keresetet elutasítot­ta. A döntés indokolása sze­rint a kár érvényesítésének feltétele, hogy az autó üzem­ben tartója a balesetet a leg­közelebbi községi szakigazga­tási szervnek haladéktalanul bejelentse. Ennek a rendelke­zésnek azonban a vezető nem tett eleget, ezért keresete meg­alapozatlan. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság a Pest megyei Bíróság döntését hatályon kí­vül helyezte, és új eljárásra, valamint új határozat hozata­lára kötelezte. ' — Ha valamely gépjármű üzemben tartója szarvas, dám, vaddisznó, muflon vagy őz ál­tal okozott baleset miatt kár­igényt kíván érvényesíteni, köteles a balesetet a legköze­lebbi községi szakigazgatási szervnek azonnal bejelenteni. Ebben meg kell jelölnie az esemény helyét, a kocsi üzem­ben tartójának nevét, címét Tíz nap rendeletéiből A csökkent munkaképességű dolgozók átmeneti segélyének és szociális járadékának eme­léséről adott ki rendelkezést a munkaügyi, egészségügyi és a pénzügyminiszter 18/1978. (XII. 30.) MüM—EüM—PM sz. alatt. (Megjelent a Magyar Közlöny 91, számában.) Az 1979. évi termékforgaloih- ról ugyanitt jelent meg a 8/1978. (XII. 30.) ÁH rendelke­zés. A mezőgazdasági nagyüze­mek beruházási támogatásának átmeneti korlátozásáról a 39/ 1978. (XII. 29.) PM sz. rende­let intézkedik. (Megjelent a Pénzügyi Közlöny 28. számá­ban.) A mező- és erdőgazdasági szervezetek beruházási rendjé­ről ■ szóló 6/1975. (XII. 17.) OT—PM—MÉM sz. rendelet intézkedik. (Megjelent a Pénz­ügyi Közlöny 28. számában.) A társasági adó és a társasá­gi különadó, továbbá a külföl­di érdekeltségű belföldi jogi személyek és egyéb szerveze­tek bérjárulékfizetési kötele­zettségéről az 56/1978. (XII. 16.) MT rendelet rendelkezik, amely szintén a Pénzügyi Köz­löny 28. számában jelent meg. A tanulók közhasznú mun­kavégzésének egészségügyi feltételeiről a 11/1978. (XII. 16.) EüM számú rendelet intézke­dik. (Megjelent a Művelődés- ügyi Közlöny ez évi 1. számá­ban.) A szerzői jogról szóló 1969. évi II. törvény módosításáról és kiegészítéséről az 1978. évi 27. számú tvr. intézkedik, ame­lyet szintén a Művelődésügyi Közlöny ez évi első számában találnak meg az érdekeltek. és azt. hogy az autót előrelát­hatóan hol fogják kijavítani. A bejelentésről a községi szak- igazgatási szerv nyomban ér­tesíti azt a vadászatra jogo­sultat, amelynek területén vagy annak határán a karam­bol történt. A vadászatra jo­gosult a sérült autót — a ja­vítás késleltetése nélkül — megtekintheti — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. — A jogszabály azonban nem tartalmaz olyan rendel­kezést, amely szerint a beje­lentési kötelezettség teljesíté­se a kártérítési követelés ér­vényesítésének feltétele vol­na — hangzik tovább a ha­tározat. — A másodfokú bíró­ság ezzel ellentétes megálla­pításának tehát jogszabályi alapja nincs. Tévedett, ami­kor a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt az első­fokú ítéletet megváltoztatta, s a keresetet elutasította, ahe­lyett, hogy a baleset körülmé­nyeire vonatkozó állítások megalapozottságát érdemben vizsgálta volna. Más kérdés az, hogy ha a gépjármű üzem­ben tartója a jogszabályban előírt bejelentési kötelezettsé­gének nem tett eleget, és en­nek1 következtében az elütött őz nem volt értékesíthető, ez alapul szolgálhat arra, hogy a bíróság az üzemben tartót emiatt kártérítésre kötelezze. Visszakövetelték az ajándékot — Unokámnak ajándékoz­tam az egyik Pest megyei köz­ségben levő telkemet, mert ő megígérte, hogy azon családi házat épít, s abban nekem meg a férjemnek szobakonyhás la­kást biztosít, tekintettel arra. hogy jelenlegi lakáshelyze­tünk megoldatlan — panasz­kodott egy idős asszony a bí­róság előtt, majd így folytat­ta: — A munka megkezdő­dött, de azután abbamaradt. Emiatt a viszony megromlott közöttünk, ezért az ajándékba adott telket visszakövetelem, mert arra létfenntartásunk ér­dekében szükségem van. Uno­kám ígéretével meg is tévesz­tett. mert ha tudom, hogy nem hajlandó építkezni, a telket nem ajándékozom neki. Az unoka azzal védekezett, hogy nagyszüleinek a megél­hetése biztosítva van, tehát nem szorulnak a telek értéke­sítésére. Elismerte, hogy a házépítést megígérte, s kije­lentette: anyagi lehetőségei­hez mérten a munkát tovább folytatja. A járásbíróság a nagyanya keresetét elutasította, mert lét- fenntartásukat a maga és fér­je jövedelméből biztosítva lát­ta, tehát az ajándékot nem kö- ' vetelheti vissza. Ezt a döntést a Pest megyei Bíróság hely­ben hagyta. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás­ra a Legfelsőbb Bíróság mind­két ítéletet hatályon kívül he­lyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új hatá­rozat hozatalára kötelezte. — Az ajándék visszakövete­lését a Polgári Törvénykönyv lehetővé teszi, ha a feltevés, amelyre tekintettel az ajándé­kozás történt, végleg meghiú­sult. A nagyanya nemcsak rá­szorultsága miatt követelte vissza a telket, hanem azon a címen is, hogy unokája ígére­tével megtévesztette. Az el­járt bíróságok azonban ezzel a másodlagos sérelemmel ér­demben nem foglalkoztak, csak az első jogcímre alapí­tott igényt bírálták el. s ezzel lényeges eljárási szabálysér­tést követtek el. Így jutottak arra a következtetésre, hogy a nagyszülőknek az ajándékra nincs szükségük, mert jöve­delmük létfenntartásukat fe­dezi. Amennyiben azonban megállapítható, hogy az aján­dékozási szerződést azzal a feltételiéi kötötték, hogy az unoka lakást biztosít számuk­ra, s az építkezés elmaradása miatt az idős embereknek la­káshelyzetüket nem sikerül rendezni, lehetőség nyílik a kereseti kérelem teljesítésére. Ezért vizsgálni kell, számol­hatott-e az unoka azzal, hogy nagyszülei lakásszükségletét belátható időn belül biztosíta­nia kell, továbbá, hogy az a cél, amiért az ajándékozás történt, az építkezés félbesza­kadása és a megromlott csa­ládi helyzet folytán meghiu- sult-e. Csak az ajándékozás körülményeinek tisztázása és a felek egymáshoz való viszo­nyának ismeretében lehet el­dönteni, hogy a visszakövete­lésre irányuló igény alapos-e. Terményértékesítési szerződés Az egyik vidéki szövetkezet­tel egy agronómus termékér­tékesítési szerződést kötött. Amikor, átadásra került sor, a szövetkezet az áru minősége ellen kifogást emelt, csak egy kis részét vette át, a többit pedig a megállapodottnál lé­nyegesen alacsonyabb áron, nagy részét pedig visszautasí­totta. Az át nem vett termé­keket az agronómus nem tud­ta értékesíteni, és az emiatt keletkezett kára megtérítésé­ért a szövetkezet ellen pert indított. Arra hivatkozott,, hogy megfelelő minőségű árut szállított. Szerinte az átvétel megtagadásának oka valójá­ban az volt, hogy a szövetke­zet raktározási gondokkal küz­dött. A járásbíróság a keresetet elutasította, mert a bizonyí­tási eredmény szerint az ag­ronómus nem a szerződésnek megfelelően teljesített. Fel­lebbezésre a megyei bíróság ezt az ítéletet jogerőre emel­te. A döntés indokolásában le­szögezte: az agronómusnak módja lett volna szakértői vizsgáló bizottságot kérni és bizonyítania, hogy a minőségi kifogás alaotalan. Ezt nem tette meg, és így nem sikerült igazolnia, hogv a szerződés­nek megfejelő termékeket szállított A jogerős döntés ellen emelt törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság mindkét alsó­fokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az ügyben új el­járást rendelt el. — Nem helytálló a megyei bíróságnak az az álláspontja, amely szerint egyedül az ag­ronómusnak kellett volna bi­zonyítania, hogy szabvány sze­rinti árut ajánlott fel átvétel­re >— hangzik a határozat. — A szövetkezetei is bizonyítási kötelezettség terhelte abban a vonatkozásban, hogy a fel­ajánlott áru átvételét jogosan utasította vissza. Abban a vi­tában, hogy az agronómus megfelelő árut kívánt-e átad­ni. az országos szabvány irányadó. Ezért ezt be kellett volna szerezni, és a kérdést ennek alaoján vizsgálni. Ta­núvallomások szerint a szab­vány az egész időszakban nem volt állandó, hanem változó. Természetes is, hogy az év ko­rábbi részében a szóban forgó terménnyel kapcsolatos mé­retkövetelmény nem lehet ugyanaz, mint a későbbi idő­szakban, amikor fejlődése már nagyobb lett. — Mindezek alapján vizs-í gálni kell, hogy mely idő­pontban milyen szabvány sze­rinti méretnek megfelelő ter­ményt kellett volna az agro­nómusnak szállítania, és mi­lyen méretűt ajánlott fel. Csak ezután lehet állást foglalni ab­ban a kérdésben, hogy az áru átvételének megtagadása a nem megfelelő minőség miatt vagy egyéb okból történt-é. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents