Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-24 / 19. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 1 AZ MSZMP PEST MEÓYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA xxm. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1979. JANUÁR 24., SZERDA Törlesztve Ú j iskolája lesz jövőre Aszódnak. Ráfér. Na­gyon ráfér a település­re a tizenkét tanterem. A padkoptató ifjak száma hétszáz fölött, tanterem meg, ahol ismeret és ész összetalálkozhat, huszon­kettő. A többi csak osztás dolga. A nagyközség hely­zetét nemcsak ez nehezíti, hanem az úgyszintén, hogy iskolai tantermeinek, épületeinek egy része öre- gecske, elavult, _ némelyik­nél örökös fen/egetés, va­jon holnap, holnapután nem mondja-e fel a szolgá­latot? Aszód helyzetében nincs semmi különlegesség, semmi kirívó. Átlagos. A megyében az 1977—1978-as tanévben 36 gyermek ju­tott egy általános iskolai osztályteremre, pontosan ugyanennyi a gödöllői já­rásban is, éppen megegyez­tek adataik a megyei átlag­gal. Amiből természetsze­rűen következik, mekkora ott a gond, ahol az átlag alatt maradnak. Pillanatnyilag annyi ál­talános iskolai osztályte­rem építése tart a munka különböző szakaszainál — már az átadáshoz közelít­ve, vagy éppen most kezd- ' ve az alapozást —, ameny- nylt 1970 és 1978 között összesen tető alá hoztak a megyében. A két tény ösz- szevetése azt tanúsítja, hogy a korábbi adósság törlesztése igencsak nagy iramú; van mit pótolni. Országosan Pest és Szolnok megyében a legnagyobb az egy tanulócsoportra jutó gyermekek száma, azaz — a tény önmagáért beszél — itt kényszerülnek a legmos­tohább körülmények közé azok, akiknek olyan isme­retalapokat kell megsze­rezniük. amelyre nyugod­tan felépülhet majd a hu­szadik század végén, s a huszonegyedik század ele­jén kívánatos általános és szakmai műveltség, tudás. Talán fölösleges is magya­rázni: a tantermi ellátott­ság nem valami kényelmi mutató. Sokkal inkább jelzője annak, miként ala­pozzuk a holnap aktív ke­resőinek ismeretbefogadó képességeit, körülményeit. V isszatérve Aszód ese­téhez: bármennyire is igyekeznek az itt dol­gozó pedagógusok megfele­lő színvonalú oktatási munkát kialakítani, a tár­gyi adottságok meghatáro­zó jegyein nem képesek változtatni. Ott, ahol még a világítás is gond, mert na­gyobb fényerejű világító- testeket nem tud táp­lálni az elavult háló­zat, .aligha lehet szá­mon kérni a legmodernebb oktatástechnikai eszközök alkalmazását. Ezért gyako­ri eset — s természetesen nemcsak a közös tanácsú nagyközségben —, hogy már maga az a tény, a gyermek melyik iskolába kerül, meghatározó befo­lyással van tanulmányaira, annak eredményességére, s főként: a továbbtanuláshoz szükséges alapokra. S a mai helyzetben rejlő fi­gyelmeztetést kiolvashatjuk abból is, ha egyetlen tényt írunk le: a gödöllői járás­ban a tantermek több mint harminc százalékát váltva használják, azaz ahogy köznapian ezt mond­ják, kétműszakos tanítás van. Ma már egyre kevesebb szakember vitatja azt a megállapítást, hogy a tár­sadalom számára a legfon­tosabb beruházás az okta­tás, a képzés, s hogy ennek elsődlegessége nélkül egész egyszerűen elképzelhetetlen a gazdasági növekedés fo­lyamatossága, s főként eredményessége. Azért kell hangsúlyozni, hogy ma már alig van vita ezen a ténye­zőn, mert korábban volt. S nem következmények nél­kül való, amit bizonyít az általános iskolai oktatás tárgyi feltételeinek elmara­dottsága a változó követel­ményektől. Ennek az álta­lános gyakorlatnak vég­képp szenvedő alanya volt a megye, ahol nagy iram­ban növekedett az általá­nos iskolába kerülő gyer­mekek száma, ám alig gya­rapodott a tantermek mennyisége. S ha épültek is újak, a helyzet alig vál­tozott, mert újabb nagy csoport gyermek jelentke­zett fölvételre, illetve a ré­gi tantermek közül bontani kellett azokat, amelyek életveszélyessé váltak, fel- újíthatatlannak bizonyul­tak. S okféle tény és tapasz­talat következménye­ként emelte első hely­re az MSZMP Pest megyei Bizottságának 1979. évi gazdaságpolitikai cselekvési programja a kommunális beruházások közül a „174 általános iskolai tanterem megépítését, az olcsó, gyors megoldásokra törekedve." S itt magának a számnak is, a módszernek is külön jelentősége van, mindkettő fontos. Lapunkban súlyá­nak megfelelően több ízben is írtunk már a Forfa technológiáról, amit most már egyre szélesebb kör­ben alkalmaznak. Nem pusztán az új lehetőség fölkarolása vezeti ebben a tanácsokat Lényeges nyo­matékként szolgált az a’ tény, hogy az iskolaépítés költségei rövid idő alatt meghökkentő magasságba tornászták fel magukat; a megye az ötödik ötéves tervben úgy számolt, egy- egy tantermet átlagosan 1,3—1,4 millió forintból te­tő alá segít. A valóságban azután hamar zsugorodott a forintok értéke. Egy ti­zenkét tantermes iskola át­adásakor 24 millió forintot kellett kifizetni ún. beke­rülési költségként, de vol­tak már olyan építkezések is, ahol egy-egy tanterem 2.5 millió forintot emész­tett fel. Ilyen prózai okok is hoz­zájárultak ahhoz, hogy minden kínálkozó lehetősé­get megragadva — benne a társadalmi összefogás al­kotta bő segítségforrást is — tervezzenek és cseleked­jenek a tanácsok. Idén új iskolákra, illetve meglevők bővítésére összesen 205 millió forintot adnak ki a megyében, s hogy ennek az összegnek az igazi súlyát érezzük, hozzátesszük: a kulturális intézményháló­zat teljes fejlesztési sum­májának 72 százalékát kell költeni erre a célra. Kell, éppen a dolog törlesztés jel­lege miatt, a feladatok rangsorolása, társadalmi fontosságának elismerése okán. A nagy iramú bőví­tés eredményeként a me­gyében az esztendő végére az általános iskolai tanter­mek száma háromezer fö­lött lesz. Mégis, ez arra elég, hogy a jelenlegi hely­zet megmaradjon, azaz ne legyen kedvezőtlenebb. Mészáros Ottó KGST-évfordulón Határmenfi találkozó Hátúimén ti találkozót ren­deztek kedden Csapon, a KGST megalakulásának 30. évfordu­lója tiszteletére a határkörzet­ben dolgozó szovjet, csehszlo­vák és magyar vasutasok. Ha­zánkat a MÁV záhonyi átra­kókörzetének 40 tagú küldött­sége képviselte., A találkozón méltatták a jubileum jelentő­ségét, s a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a vasúti közlekedés fejlesztésével kap­csolatos tevékenységét. Sr&ms&ú Rámában A szovjet külügyminisztert fogadta Pertini elnök A római Farnesina palotá­ban, az olasz külügyminiszté­rium épületében kedden meg­kezdődött Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter hiva­talos tárgyalása Forlanival, az olasz diplomácia vezetőjével. Az első tanácskozás után Forlani díszebédet adott ven­dége tiszteletére. A két kül­ügyminiszter pohárköszöntőt mondott a díszebéden. Arnaldo Forlani pohárkö­szöntőjében pozitívan értékel­te a szovjet—olasz kapcsola­tok fejlődését. Megállapította, hogy mindkét ország aktív szerepet tölt be a békéért, a biztonságért és együttműködé­sért vívott harcban. Andrej Gromiko válaszában kijelentette: a Szovjetunió és Olaszország együttműködése már évek óta több területen jelentős eredményeket hozott. Ami a Szovjetuniót illeti, or­szágunk kész a szovjet—olasz együttműködés további bőví­tésére. Megítélésünk szerint ezt az álláspontot osztja az olasz vezetés is. Ez már ön­magában is biztosíték arra, hogy a szovjet—olasz kapcso­latok a jövőben is a nemzet­közi enyhülés pozitív folya­matainak szerves részét fog­ják képezni — mondotta And­rej Gromiko. Gromikót késő délután a Quirinale palotában fogadta Sandro Pertini, Olaszország köztársasági elnöke. A szovjet külügyminiszter hivatalos megbeszélései az olasz vezetőkkel csütörtökön folytatódnak. Gromiko szer­dán Vatikánvárosba látogat és felkeresi II. János Pál pá­pát. Az olasz lapok nagy figye­lemmel kísérik Gromiko olaszországi látogatását és ál­talában azt remélik tőle, hogy hozzájárul a kétoldalú kap­csolatok, különösen a gazda­sági kapcsolatok elmélyítésé­hez. Idézik a szovjet külügy­miniszternek Rómába érkezé­sekor elhangzott kijelentését, amely szerint baráti látoga­tásra jött Rómáiba. Megemlí­tik, hogy Gromiko tolmácsol­ta a szovjet emberek és a moszkvaiak jókívánságait az olasz népnek és a rómaiaknak. Három gyár évnyitánya Több, gazdaságosabb exporttermék Pest megyei üzemekből Sokéves tapasztalat, hogy üzemeinkben az új év kezdet gyakorta zökkenőkkel jár. Né­hol ugyanis a decemberi hajrá az űj év elején bosszulja meg magát. Három Post megyei üzemben arról érdeklődtünk idén nehézségek nélkül kezd- ték-e az esztendőt. Vácott, a DCM-ben decem­ber közepére teljesítették a tavalyi tervet, így nem volt szükség kapkodásra. Idei ter­vük sziinte megegyezik a ta­valyival : 1 millió 400 ezer tonna cementet, 870 ezer tonna félkész anyagot, kün­kért gyártanak. A mészterme- lés az igényeknek megfelelően az idén jelentősen emelkedik. 7 ezer tonnával készíte­nek többet mint 1978-ban. Az egyenletes termeléshez biztosítani kell a folyamatos nyersanyagellátást és az el­avult gépek rekonstrukcióját. Cegléden a KÖZGÉP 2-es számú gyárában szintén de­cember közepére teljesítették a tavalyi tervet, így arra is volt idejük, hogy elvégezzék a legszükségesebb javításokat. Termékeik a különböző föld- munkagép alkatrészek, illetve az aszfaltkeverők részegységei külföldön, s idehaza is keresettek. Ennek köszönhető, hogy idén sincsenek exportgondjaik. Ter­veik szerint 410 millió forint értékű terméket készítenek. Szeretnék feladataikat kapko­dás, túlórázás nélkül a tava­lyinál még jobb minőségben teljesíteni. A MEZŐGÉP monori üzeme tavaly nemcsak idehaza, ha­nem külföldön is elismerést aratott. Részt vettek a gyulai húskombinát szerelésében, s hasonló munkát végeztek Szekszárdon és Szombathelyen is. Vágóhídi berendezéseket exportáltak Nigériába és az NDK-ba, s a tavalyi AGRO- MASEXPON-n baromfikelte­tő gépük aranyérmet nyert. Idén a tavalyinál is több vágóhídi berendezés és ba­romfifeldolgozó gépet gyárta­nak. Az évkezdet nem járt különösebb gonddal, hiszen évről évre folyamatosabb, szervezetebb a munka. Ga­rancia erre a szocialista bri­gádmozgalom és a törzsgárda, akik már többször bizonyítot­ták képesek a legnehezebb feladatokat is megoldani.. ICönnyűszerkezet-bázisok Koncentráltabb munka a nagyberuházásokon Az építésügyi ágazat idei tervének alapvető követelmé­nye, hogy a rendelkezésre álló erőket, eszközöket elsősorban az 1979. és az 1980. évi átadás­ra tervezett beruházások gyors befejezésére és üzembe helye­zésére koncentrálják. Különö­sen nagy erőket kell koncent­rálni a folyamatban levő több mint 30 nagyberuházás terv­szerű kivitelezésére, Az állami és a vállalati be­ruházásoknál egyaránt alapve­tő cél, hogy a koncentrálással és a műszaki fejlesztés eszkö­zeivel is meggyorsuljon a mun­ka, kevesebb ideig tartson a beruházás lebonyolítása, s ezen belül a kivitelezés. Ezt segítik elő a könnyűszerkezetes építé­si elemek, köztük a főként kül­földi licencek alapján gyártott szerkezetek termelésének bő­vítésével. A hagyományosnál lényegesen gyorsabb könnyű­Szakosít a Pilis-völgye Pilisvörösvárott, a Pilis-völgye Termelőszövetkezetben új, hatszáz férőhelyes szakosított szarvasmarha-telepet építettek a Holstein-Friz állomány részére. A képen: dr. Bandii József a takarmány tisztaságát ellenőrzi. Fehérváry Ferenc felvétele szerkezetes építési mód gazda­ságossága ugyanis a nagy so­rozatból adódó előnyökkel ér­vényesülhet. Ezért az idén be­fejezik az ipari és raktározási épületekhez szükséges Conder típusú, az iskolák, óvodák és más közösségi épületek Clasp- rendszerű, valamint a mező- gazdasági épületekhez szük­séges Agrokomplex-féle köny- nyűszerkezetes gyártó bázisok kiépítését. A könnyűszerkeze­tes központi fejlesztési prog­ramban előirányzott összes gyártó bázis kiépítése a jövő évben fejeződik be. Takarékosan — ellenőrzéssel Az állami gazdaságok ez évi feladatairól Az új gazdasági követelmé­nyek érvényesítéséhez sok te­kintetben újszerűén kell gaz­dálkodni — mutatott rá Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyet­tes, az állami gazdaságok ve­zetőinek keddi, budapesti ér­tekezletén, amelyen a termelés, a gazdálkodás időszerű feladatait vitat­ták meg. A mezőgazdaság állami nagy­üzemeinek döntő többségé­ben ma már közismert, hogy a kiskapuk keresgélése helyett átfogó, sokrétű gazdasági in­tézkedésekre van szükség ah­hoz, hogy a hatékonyság ja­vulása kísérje az ez évre elő­irányzott 3—3,5 százalékos me­zőgazdasági termelésnöveke­dést. Figyelmeztetett: hibás az olyan okfejtés, hogy a me­zőgazdaságot az elmúlt idő­szakban egyértelműen _ a mennyiségi termelés felfutása jellemezte, s most következett el a minőségi termelés szaka- sza. Ez nem így van, a ter­melés két tényezőjét mindenkor együtt kell ér­vényre juttatni. A miniszterhelyettes ismer­tetett néhány intézkedést, amelyet a mezőgazdasági ter­melés gazdaságosabbá tételére — az üzemekben végrehajtott helyi intézkedéseken túl — központilag terveznek. A ter­melés biológiai alapjainak jobb kihasználására szigorúan meg­követelik, hogy a vetőmagot termelő gazdaságok áruja min­den tekintetben megfeleljen a szabványoknak, ellenkező eset­ben szankciókat alkalmaznak azért, hogy a felhasználó gaz­daságokat ne érje kár. Az ál­lattenyésztésben hasonló szi­gorításra lehet számítani; újabban a naposcsirkék 6—8 százaléka elhullik, s az ezzel kapcsolatos ráfizetést a jövő­ben az anyaggazdaságok, il­letve a forgalmazók viselik majd, — nem úgy mint eddig — a termelők. Előtérbe kerül az idei ter­vek teljesítésénél a takaré­kosság. A minisztérium az év első fe­lében egész sor vizsgálattal és helyszíni ellenőrzéssel igyek­szik elősegíteni a drága takar­mányok, valamint az abrak gazdaságos felhasználását, a minőségi követelmények érvé­nyesítését. Klenczner András, az Álla­mi Gazdaságok Országos Köz­pontjának vezérigazgatója a mezőgazdaság állami nagyüze­meinek szervezetében bekö­vetkezett idei változásokról számolt be. Jégen a nádaratók Pesf megyében is dolgosnak a gépek A nádaratók szeretik a ke­mény telet. Mert ilyenkor nem akadnak el a gépek az ingo­ványos területeken és a kézi aratók sem ragadnak bele a sárba. A Felgyői Állami Gaz­daság csongrádi üzemének Bács, Békés, Csongrád, Szol­nok és Pest megye egy részé­re kiterjedő körzetében tu­catnyi gép és mintegy három­száz ember gyorsított ütemben aratja — a számára kedvező időben — a nádat. A sziki nádnak belföldön és külföldön korlátlan piaca van. A fel­dolgozó üzemekben az ipar­nak nádpaldókat, nádlemeze­ket, a mezőgazdaságnak kerté­szeti fagyvédő takarókat ké­szítenek. Feldolgozatlanul is érték a nád. A tanyamúzeu­mok, műemlék jellegű épüle­tek fedésére mintegy százki- lencvenezer kévét tartalékol­nak. KÖZELET Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, aki küldöttség élén tartózkodik Szófiában, tegnap nagygyűlésen találko­zott a balgán fővárosban szak­szervezeti aktivistákkal. Anatolij Ivanovics Lukja- nov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége titkárságá­nak vezetője tegnaip delegá­ció élén — az Országgyűlés Irodájának meghívására Bu­dapestre érkezett. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter vezetésével tegnap hazaérkezett Líbiából a magyar egészségügyi delegá­ció. A két ország közötti együttműködés kérdéseiről folytattak tanácskozást ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents