Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-23 / 18. szám

Szövetkezeti lakásépítés Abrahám Kálmán építés, ügyi és városfejlesztési mi­niszter és Szlameniczky Ist­ván, a SZÖVOSZ elnöke hét­főn áttekintette a lakásszövet­kezeti mozgalom eddigi ered­ményeit és a további teendő­ket. Megállapodtak abban, hogy szélesítik a lakásépítő szövetkezeti mozgalmat. A célszerű munkamegosztás szerint a szövetkezeti lakások karbantartásáról és annak fejlesztéséről maguk a szövet­kezetek gondoskodnak. A na­gyobb munkákban, így az épületek teljes felújításában pedig a tanácsi vállalatokra és az építőipari szövetkezetekre támaszkodhatnak. lejönnek a Duna-kanyarig A kavics bányája lesz Magyar—csehszlovák vízügyi tárgyalások Közös érdekű Duna-szakasz szabályozásáról, a partrende­zésekről, a gázlókotrásokról, az ipari rendeltetésű kavics bá­nyászatáról, a hajóútkitűzés aktuális kérdéseiről tanácskoz­nak azokon a magyar—cseh­szlovák vízügyi tárgyalásokon, amelyek hétfőn kezdődtek Győrött, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság székhá­zában. A két ország vízügyi szervei évek óta S zakkörökben ismert anekdota: külföldi üz­letemberek népes cso­portja látogatta meg a pa­tinás gépipari üzemet. Amikor távoztak, a csopor­tot kalauzoló vállalatvezető fölhívta telefonon a dele­gációt az országba invitáló minisztérium illetékesét, s jelentette, rendben lezaj­lott minden. Egy dolgot nem ért csak — mondotta. Mit? — kérdezték a vonal túlsó végén. Azt — hang­zott a felelet —, miért hív­tak állandóan múzeumigaz­gató úrnak? Viccnek, anekdotának jó, csakhogy kesernyés tartal­ma elveszi a kedvünket a mosolytól. Mert hiszen igaz, némelyik műhely gé­pestül, termékestül része lehetne egy nagyszabású műszaki kiállításnak, ahol a múlt emlékeit vonultat­ják fel. Gépestül, termékes­tül. áll fentebb, azaz mind a gyártás-, mind a gyárt­mányfejlesztés irama lassú, meg-megakadó. Nemcsak elgondolkoztató, hanem meghökkentő: a megye gépipari vállalatainál az árbevétel minden száz fo­rintjából tíz forinttal része­sednek a húsz éve vagy annál régebben gyártott — első ízben akkor gyártásba vett — termékek. A legala­csonyabb ez az arány a közlekedésieszköz-iparban, a legmagasabb a villamos­gép- és -készülék-iparban. Amire kézenfekvőnek lát­szana azzal reagálni, az egyik területen jobb érzék­kel, tehetséggel nyúltak a cserebere kétségtelenül ké­nyes feladatához, a másik területen viszont tétováz­tak, nem volt bennük sem­mi kezdeményezés. Ne ha­markodjuk el a következte­téseket! Az ikladi Ipari Műszergyárnak, ha képle­tesen is, de ölre kell men­nie némely hazai megren­delőjével azért, hogy ráve­gye: rendeljen korszerűbb, a célnak jobban megfelelő, kisebb helyet elfoglaló, ke­vesebb energiát fogyasztó villamos motort. A felhasz­náló ugyanis ragaszkodik a megszokotthoz, a kipró­bált hoz, a valamivel ol­csóbbhoz. Ami persze csu­pán a megvásárláskor ke­rül kevesebbe, valójában drága motor az, gyártónak, fölhasználónak, népgazda­ságnak egyaránt. S van en­nek fonákja is: készülnek a gyárban olyan, konstruk­ciósán matuzsálemeknek számító motorok, amelyek nyereségtartalma nagyon is kedvező, jobb mint sok új terméké. H iba lenne tehát úgy fölfogni a csereberét, hogy minden fölösle­ges, ami régi, s minden ör­vendetes, ami új. A Mecha­nikai Művekben új termék a telefon. Előző gyártója azért adta át — az ún. pro­filtisztítás mellett —, mert előállítása már nem volt gazdaságos. A Mechanikai Művek átvette a termék kibocsátásának felelősségét, de úgy, hogy rögtön hoz­záláttak a gyártás- és gyártmányfejlesztés együt­tes vizsgálatához. Az abo- nyi gyáregységben, ahol a készülékeket szerelik, a mozdulatelemzéses mód­szer alkalmazásával jelen­tős — rejtett — veszteség- forrásokat tártak fel, ugyanakkor lényegesen korszerűsítették a gyártás technikai hátterét, szerelő- szalagokkal, szerelési kis­gépekkel és berendezések­kel. A sokak által életve­szélyesnek — mert nagy ráfizetést okozónak — tar­tott termék most már — a vezérigazgató kifejezésével élve — megfelelő nyeresé­get hoz. Némi képet kaphatunk arról, hogyan zajlik ez a cserebere a technológiailag vezető ágazatban, a gép­iparban, ha leírjuk: egy év alatt 1353 új termék — bi­zonyos esetekben termék­fajta és család — gyártá­sát kezdték meg, s ugyan­akkor 324 árucikk előállí­tását szüntették meg végle­gesen. A két számadat összevetése meggyőzően árulkodik arról, hogy az amúgy is tágas gyártmány­skála tovább nyúlt, azaz még mindig úgy kerülnek be a műhelyekbe új konst­rukciók, hogy nem szoríta­nak ki onnét régieket, ha­nem osztoznak munka­erőn, gépen, anyag- és energiamennyiségen, mun­katerületen, raktártéren s így tovább. Történik ez ak­kor, amikor vállalataink többsége szűkös ellátottság­ról panaszkodik, gépre, anyagra, munkaerőre egy­aránt értve a szűkösséget. K övetkezetes erőfeszíté­seket tesz a Nagykő­rösi Konzervgyár an­nak érdekében — s magá­nak a termelőfolyamatnak a korszerűsítése mellett —, hogy megfelelő anyagmoz­gatási, csomagolási, raktá­rozási és szállítási körül­ményeket alakítson ki. Nyitott szemmel és füllel figyelték a lehetőségeket, s pályáztak, ahol csak mód nyílott rá, más szervekkel — például a vasúttal — végrehajtandó fejlesztések­re, kedvezményes hitelekre. Ennek eredménye nemcsak az, hogy kisebb élőmunka - szükséglettel láthatják el e tevékenységi köröket, ha­nem az szintén üdvös kö­vetkezmény, hogy tovább csökkentik a nehéz fizikai munkát, gyorsítják a nyers­anyagok mozgatását, tet­szetősebb és célszerűbb — így zsugorfóliás — csoma­golást honosítanak meg. Látszatra nem döntő te­rülete a termelésnek az, amit a nagykőrösi példa alapján említettünk, csak­hogy hiba lenne elfeledkez­ni arról: a tartósítóipar a legtöbb anyagot mozgató szakágazatok egyike! Hi­szen csupán uborkából fél­millió mázsával birkóznak meg egy szezonban — se félmillió mázsát többször rakják le s föl, ki és be —, de paradicsomból ennek a kétszeresével! S ha e mellékesnek látszó, de valójában korántsem mellékes területen akado­zik a haladás, akkor rövi­desen akadozna maga a termelés is; nem lenne nyersáru a feldolgozó vo­nalakra, nem tudnák hová elyezni a készárut stb. A cserebere könnyedséget su­galló kifejezése tehát bo­nyolult és nehéz feladatok seregét foglalja magában, mégpedig a tervezéstől az áru kiszállításáig vala­mennyi mozzanatra kiter­jedően. Éppen ezért a cse­rebere dolgát nem egy-egy, a többitől elszakított rész­területen kell előbbre len­díteni; az összefüggések föltárása az, ami a gyártók számára haladási irányt je­löl. Mészáros Ottó összehangolt tervek alap­ján szabályozzák a közös Duna-szakaszt, elsősorban a Szigetköznél és a Csallóköznél, a jelenleg leg­nehezebben hajózható része­ken. Rendezik a Duna-ágakat, partvédelmi és folyamszabá­lyozási műveket építenek. A munkák közvetve az árvízvé­delmet is szolgálják, de a leg­fontosabb céljuk az, hogy ala­csony vízállás esetén is meg. felelő vízmélység maradjon a hajózható meder-szakaszokban Ezért több Duna-ágat elzártak, hogy a főmederben lévő kevés víz ne terülhessen szét. A tárgyalások során elké­szítik a tavalyi munkák zár­számadását és meghatározzák az idei programot. Megbeszé­lik a hajóútkitűzéssel kapcso­latos közös .teendőket is. A gázlókotrások mellett ipari célra is nagytömegű ka­vicsot termelnek ki mindkét ország számára a Nagybajra és a Duna-kanyar közötti sza­kaszról. Ezek helyszíneiről is döntenek a tárgyalásokon. Piaci háttérrel Aktívaülés a Könnyűipari Minisztériumban Az irányító munka tartalmi fejlesztésének főbb kérdéseit hétfőn aktívaértekezleten tár­gyalták meg a Könnyűipari Minisztérium vezetői és mun­katársai. Az ülésen részt vett és felszólalt Kovács Antal, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője is. Vitaindítójában Szabó Im­re miniszterhelyettes és a fel­szólalók egyaránt hangsúlyoz­ták, hogy az idén a termelés növelése csak ott kívánatos. ahol a termelők megfelelő piaci háttérrel rendelkeznek. Mivel a termelési ütem mér­séklése nem cél, hanem eszköz, így még inkább szabaddá teszik az utat a gazdaságos, piacra érett termékek előtt. Az ülés résztvevői változat­lan főfeladatként jelölték meg a hazai lakosság választékos áruellátását, szolgáltatási igé­nyeinek kielégítését. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 'A7. MSZtáP.PEST- MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS, LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM AHA »0 FILI.É1K 1979. JANUÁR 23., KEDD Egy évtizedes garanciával Korszerű termékek a híradástechnikai anyagok váci gyárában Jelentősebb beruházás és hi­telfelvétel nékül fejleszti gyár­tástechnológiáját, korszerűsí­ti termékeit a váci híradás- technikai anyagok gyára. A mintegy 1300 dolgozót foglal­koztató vállalat fejlesztési programjában első helyre a világítástechnikai alkatrészek kerültek. A fénycsőfojtóból mintegy 4 millió darabot gyár­tanak az idén, másfél milliót exportra. A gyár mérnökei az elmúlt két évben új konstruk­ciókat dolgoztak ki, s azokat nyugat-európai intézetekben minősítették. Az új fénycsőfojtók hibát­lan működését tíz eszten­dőre garantálják. Automatizálták a gyártás- technológiát. Célgépeket, mérő automatákat terveztek és ter­veztettek hazai partnerekkel. Maguk készítették a cimkéző automatát, magyar gyártmány az impregnáló és a csomagoló berendezés is. Most a szere­lést automatizálják, korszerű­sítik a tekercselést. Módszere­sen csökkentik az új konstruk. dókhoz felhasznált anyagot. Hasonló programot valósíta­nak meg a higanygőzfojtók és a nagynyomású előtétek gyár­tásában is. A korábbi — gyen­ge minőségű — termékek nyolc alaptípusának konstruk­cióját módosították. Már elkészült a nullsoro­zat, a fejlesztést összehangolták a zománchuzalt szállító magyar kábelművekkel. E termékek a korábbinál jobbak, gazdaságo­sabban gyárthatók. A minősí­tésüket ugyanúgy elvégezhe­tik mint a fénycsőfojtókét. A hazai felhasználók mintegy 400 ezret igényelnek belőle éven­te. a mozdulatelemzéses mód­szerrel tökéletesített munka­i szervezés eredményeként azonban létszámnövelés nél­kül is 600 ezret tudnak gyár­tani, s így külföldi megrende­léseket is elfogadhatnak. Vállalati újítás, majd szol­gálati szabadalom alapján öt­ször annyi kistranszformátort tudnak előállítani jobb minő­ségben és gazdaságosabban, mint korábban, s e termékből is jelentős az export. A híradástechnika nélkülöz­hetetlen anyagainak, a ferrit- , alkatrészeknek a gyártása rendkívül eszközigényes. A vállalat i elsősorban a hazai igénye­ket elégíti ki, feleslegessé téve a drágább importot. Két éve még csak 38 millió forint értékben gyár­tottak ferrit-termékeket, az idén már 60 millióra növeke­dett a belföldi rendelés értéke MeaBtiméferek Récéiről Bedolgozás helyett közös műhely Fejlesz fi elekfroniktal részlegét a TRI-TON TRI-TON. A péceli Háziipa­ri Szövetkezet fantázianeve. Három fő tevékenységük; a női- és gyermek alsó-felsőru­házati cikkek gyártása, a játékkészítés, s az elektroni­kai eszközök előállítása. Ez utóbbi szokatlannak tűnik fel, annyira eltér a szövetkezet többi termékétől. Pedig éppen tíz esztendeje Metszési holtszezon Az időjárástól függően dolgoznak a Pest megyei kertekben és gyümölcsösökben A gyümölcsültetvények 25, a nagyüzemi szőlőterületek 15 százalékán végeztek eddig a metszéssel Pest megyében — kaptuk a hírt dr. Bödecs László főkertésztől, a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyán. Ha ezt az arányt a ta­valyihoz viszonyítjuk, kedve­zőtlennek tűnik a kép, az adatok lemaradást mutatnak. Ám a szakemberek állásfogla­lása szerint hiba volna bármi­lyen összehasonlítás, mert idén a tavalyinál rosszabb kö­rülmények között dolgozhat­nak a metszők. Most, január második felében kényszerű holtszezonról beszélhetünk. Csakis a szőlőkben és gyü­mölcsösökben történő alapos tájékozódás, a talaj és klimati­kus viszonyok felmérése révén dönthetik el az üzemekben, mikor, milyen apparátussal folytatják a munkát. Legjobban haladnak az al­máskertekben, ahol tavaly ősz — pontosabban lombhullás — óta folyamatosan dolgozhat­nak. Ez a gyümölcs tűri leg­inkább a fagyot. Kockázattal járna viszont a homoki szőlők metszése. A helyszíni szemlé­ken azt tapasztalták, hogy a fagytűrő képességet empiriku­san nem tudják megállapíta­ni. tehát váratlan fagy esetén ká­rosodnának a frissen metszett vesszők. A szőlőket ezen a télen egyéb­ként gyakran érte mínusz 15—25 Celsius fokos fagy, s még mindig kell újabbaktól tartani. A dánszentmiklósi és nagykőrösi szőlőültetvényeken 15 százalékos fagykárt állapí­tottak meg. A gazdaságok természetesen elkészítették a metszési ütem­terveket. Egyértelműen leszö­gezhető: még nem borult fel a menetrend, a metszés befeje­zésének optimális határidejéig — március közepéig, április elejéig — behozható az el­maradás. A munkát korszerű gépek könnyítik és gyorsítják majd; a Kiskun- lacházi Állami Gazdaságban például olasz importból szár­mazó síkifalmetsző berendezést állítanak munkáiba. hogy elkezdték a különböző la­boratóriumi mérőműszerek gyártását. Az általuk készített I műszerek, például az úgyne­vezett multiméterek feszültség, | áramerősség, ellenállás méré­sére alkalmasak. Gyártmá­nyaik közt szerepel a gyújtó­szikramentes il'lesztőegység, amelyet a gyártási folyama­tokat ellenőrző, irányító auto­mata berendezésekbe szerel­nek be. Most a hat főfoglalkozású és mintegy 25—30 mellékfoglal­kozású bedolgozót foglalkoz­tató részleg bővítését határoz­ta el a szövetkezet. Ezt a ta­valyi eredmények sokszorosan alátámasztják. A TRI-TON mintegy 40 milliós termelési értékéből körülbelül 13,5 mil­liót állított elő az elektroni­kai részleg. A fejlesztés, a kö­zös műhely létrehozása mel­lett szól az is, hogy a nagy pontosságot, figyelmet igénylő mérőműszerek gyártását a megnövekedett igények mel­lett bedolgozó rendszerben nem végezhetik. A vállalkozás­hoz alapot teremt az is, hogy míg a másik két részleg nye­resége 16—17 százalék, az elektronikusok 25—26 százalé­kot könyvelhetnek el maguk­nak. | Már a feltételeket is megte­Téli gépjavítások A tél beálltával a fóti Béke Tsz géptelepein is megkezd­ték a nagyjavításokat. Felkészítik eszközeiket a tavaszi me­zőgazdasági munkákra. A képen: az E 280-as járószecskázót javítják, Bozsán Péter felvétele remtették a fejlesztéshez. A játékrészleget új telephelyre költöztetik, csekély átalakítás, után ide költözhetnek az elektronikusok, s már április­ban megindulhat a munka. Az új műhelyben mintegy ezer multimétert és sok más konstrukciójú mérőműszert tudnak gyártani. 1981 végéig szeretnék elérni a részlegben a 28 millió forintos termelési értéket, s kétezerre az éven­ként gyártott multiméterek számát. Gondot csupán az okoz, hogy az egy főre jutó bér­színvonal a szövetkezetben át­lag 28 ezer forint, míg a nagy figyelmet, tudást igénylő mű­szergyártásban több mint 50 ezer. Megoldásként bázis bér- színvonal korrekciót kérhet a szövetkezet, G. M. KÖZELET Az MSZMP Központi Bi­zottsága táviratban köszöntöt­te Patrick Claneyt, az Auszt­ráliai Szocialista Párt elnökét 60. születésnapja alkalmából. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke jókívánságait fe­jezte ki Edward Richard Schreyemek, Kanada főkor- mányzójává történt kineve­zése alkalmából. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja,, a SZOT főtitkára tegnap szak- szervezeti küldöttség ólén Szófiába utazott a Bolgár Szakszervezetek Központi Ta­nácsának meghívására. Sarlós István, az MSZMP } Politikai Bizottságának tagja, . a Hazafias Népfront Országos • Tanácsának főtitkára tegnap a népfront szókházában baráti találkozón tájékoztatta a szo­cialista országok Budapesten akkreditált nagyköveteit, illet­ve misszióvezetőit a népfront VI. kongresszusa óta végzett munkáról és a soron követke­ző feladatokról. Armando Hart Dávalos ku­bai kulturális miniszter, aki a kubai kulturális napok ese­ménysorozata alkalmából kül­döttség élén tartózkodott ha­zánkban, vasárnap elutazott a1 magyar fővárosból. Cserebere

Next

/
Thumbnails
Contents